Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-19 / 16. szám

Csütörtök, 1956. január 19, SOMOGYI NÉPLAP 9 Uj készítményeket hoz forgalomba a Siófoki Savanyító és Haltartósitó üzem A Balatonvidéki Kiskereskedelmi Vállalat vezetőd feladatúikhoz híven szívügyüknek tekintik azt, hogy a vásárlókat a lehető legjobban ellás­sák áruval, állandóan új termékek­kel bővítsék az árualapot. Kezdemé­nyezésükre és munkájuk nyomán a múlt évben savanyító és haltartósiító üzem létesült Siófokon, a S:'ó partján. Tavaly itt még rét volt, ma csinos épületben a balatoni halakat dol­gozzák fel. Az üzem vezetője dr. Piroska Jenő. Tőle érdeklődtük meg, hogy mi is ennek az üzemnek a feladata. Piroska elvtárs, aki szakmájának mestere, készségesen ad felvilágosí­tást. Kettős feladata van az ' üzemnek. Ez benne is van a nevében, savanyí­tó és haltartósitó. A termekben sor­ban állnak a hordák, bennük sava­nyított paprika. Piroska elvtárs jog­gal büszke készítményeire, mert a paprika ízletes, gusztusos és olyan kemény, mint az »ág". A színe sem sokat változott azóta, hogy a tőről leszedték. Itt hordókban savanyítják, majd üvegekbe kiszerelve kerül az üzletekbe, a íogyasztókhoz. Szívesen vásárolják a háziasszonyok, mert olyan íze van, mint a házi savanyú­ságnak. A másik és tán a nagyobb feladat a hal tartósítása. A Balatoniból kifo­gott halakat, ha tartósítás nélkül messzebb szállítják, ki van téve an­nak a veszélynek, hegy megromlik. A »nem nemes« halakat nem volt ér­demes nagy költséggel szállítani. Ilyen »nem nemes« hal a garda és a keszeg. Ezeket most itt feldolgozzák. Naponta mintegy 20 mázsa hal ér­kezik az üzembe, s ennyit el is szál­lítanak. Persze a feldolgozási idő nem egy nap. Hisz a hal tartósítása hosz- szabb időt vesz igénybe. Több napig tart, míg a hal csontja, húsa megpu­hul és — szaknyelven — »összeérik" a páccal és hagymával. Ha ez a fo­lyamat megtörténik, a halat üvegek­be rakják és »pácolt hal"-ként kerül a fogyasztókhoz. Rövidesen többféle terméke is lesz az üzemnek, pl.: füstölt hal, halpás- tétem és halsaláta, mind-mind fi­nom falat a halkedvelők számára. S hova szállítják a siófoki üzemből a különböző készítményeket? Kapos­várra, Budapestre, Veszprémbe, Ka­nizsára. Szívesen vásárolnák ezeket a készítményeket másutt is, hisz a budapestin kívül egyetlen üzem tar­tósítja így a halat az országban. No és milyen jövője van az üzem­nek, milyen terveik vannak? A jövő esztendőben, vagyis 1956—57 halsze­zonjában a jelenleginek (kétszeresét dolgozzuk fel —mondta Piroska elv- társ. Savanyúságból: paprikából, uborkából és káposztából pedig öt­ször ennyi kerül savanyításra, mint tavaly. Ezzel a mennyiséggel mind a halkülönlegességeknél, mind a sava­nyúságból változatosabbá, jobbá te­hetik áruellátásukat a Balatonvidéki Kiskereskedelmi Vállalat vezetői és dolgozói. S ezt a vásárlóik köszönettel veszik. Nyílt levél a 3. sz. Mélyépítő Vállalat igazgatójának Kaposvár vízellátása érdekében szükségesnek tartem, hogy levelem­mel felkeressem a 3. sz. Mélyépítő Vállalat igazgatóját. Szeretném meg­kérdezni több ezer kaposvári dolgo­zó nevében, hogy mikor feg üze­melni a IV. sz. fácánosi vízmű? A múlt év májusában kezdték* el a vízműt építeni. A mélyéoítésl munkálatok el is készültek. De a szükséges villamos gépészeti beren­dezéseknek még nyoma sincs. Vál­lalatunk besz-rezte a szükséges szi­biztosított. Részt vettünk a búvár- szivattyú aknaházának tervezésénél is, hogy így is segítsünk és a munka ütemét meggyorsítsuk. Véleményünk szerint a 3. sz. Mély­építő Vállalat nem tartja szívügyének azt, hogy ez a vízmű mielőbb elké­szüljön. Ezúton kérjük meg az igaz­gató elvtársat, több ezer kaposvári dolgozó nevében, hasson oda, hogy mielőbb üzemeljen a fácáncsi víz­mű is. Horváth István, vattyű egységeket, továbbá mintegy 300 folyóméter eternit nyomócsövet a Víz- és Csatornaművek igazgatója Szerkesztőségünk postájából A Balatoni Hajózási Vállalat dolgozói tovább szélesítik a munkaversenyt Turjányi János, a Balatoni Hajó­zási Vállalat dolgozója, levelezőnk írja Siófokról: »A balatoni hajózás megjavítása érdekében vállalatunk dolgozói lelkes felajánlásokat tettek. Bodó Imre elvtárs, hajógépész ver­senyre hívta az összes motorgépészt. Vállalta, hogy gépeivel fődarab-csere nélkül három-, illetve négyezer üzemórát üzemel. Ez a felajánlás vállalatunkon be­lül jelentős önköltségcsökkentést, anyagmegtakarítást eredményez majd. Papp Gyula arra tett ígéretet, hogy a »Badacsony« motoros tisztí­tásánál és kétszeres festésénél a fe­délzeti brigád 3 százalékos időmeg­takarítást ér el. Mi mindannyian tudjuk, hogy a szocializmus építésének motorja a munkaverseny. Ezért arra törek­szünk, hogy vállalatunkon belül to­vább szélesítsük a versenymozgal­mat". i A somogyacsaiak is szeretnének autóbuszon utazni Ősz óta nap-nap után megismétlő­dő eset, hogy a Törökkoppányból in­duló autóbusz a somogyacsai megál­lónál nem vesz fel utast. Az indok az, hogy tele van a busz, nem fér fel már senki. Számtalan esetben előfordult az, hogy fontos párt-, ta­nácsértekezletre, vagy legutóbb két­szer egymás után pedagógus tovább­képzésre kellett volna utazni. Mind a pártértekezletről, mind a pedagógus továbbképzőről lemaradtak a dolgo­zók, mert az autóbuszra nem fértek fel. Mi megértjük azt, hogy a túlzsú­folt autóbusz nem vehet fel utast, de meg kell valahogy oldani, hogy a lemaradó utasokért — mert ezen a vonalon mindennap van 10—15 — jöjjön vissza az autóbusz. A semogy- acsai dolgozók nevében kérem az il­letékeseket, intézkedjenek, hogy a somogyacsai dolgozók is utazhassa­nak és ne kelljen nekik kilométere­ké gyalogolni, holott államunk autó- buszjáratot adott a falunak. Perjést Jáhosné párttitkár, Somogyacsa. ASSZONYA TALPÁN tJ ALLOD-E — bökte oldaliba útitáraát, fejé- ■*"* vei az előttük ülő két sálkendős asszony» felé Intve Oszkaiiné — ezek rólunk beszélnek. Azt mondta az a babcskerdős, hegy ő másképp se megy a tsz-be dolgozni, de állattenyésztő semmiért sem lennie. Oszkainé úgy érezte, nem tudja szó nélkül hall­gatni azok beszélgetését Meg kell nekik mondani, hogy nincs .igazuk. Hisz az asszonyokra nagy szükség van a közösben. Meg nem is .becsületes dólog, ha az asszony csak a férje munkájára támaszkodik. Csak az az asszony gondolkodik úgy, e!ki .restetHi a munkát. És Oszkainé, aikit úgy ismernek, »ami ai szívén, az a száján«, végleg döntött, _hogy beszél a két asszony- li.yal' —■ Aztán maradják csalk — fordult hozzájuk — ma­guk miért resteknek a tsz-iben dolgozni? Vagy maguk míg egyéniek voltak, akkor sem segítettek a férjük­nek? Dehogynem ... Tudom én magamról, hogy egyéni korunkban mennyit kellett dolgozni az ember mellett. Az istállóba, jószág körül, a mezőn és a gyerekeket, meg a 'házat is rendben kellett tartani. Úgy hiszem, maguk sem rekedtek meg a konyhában. És most a szövetkezetben is ott az asszony helye a férje mellett a munkában ... Úgy gondolom, maguk Is szeretnek szép ruhában járni és azt ás szeretik, ha bőven, lehet meríteni a zsiírosbödöniből. Akkor pedig dolgozni kell! Oszkainé kérdőn nézett amazokra. Vajcn mit vála­szolnak? ... Meghökkenve hallgatta a két asszony a szóözÖnt, de a bátrabbik, ,a balboskendős hamarosan át­vette a szót'. — Én nem tüdőm, maguknál miként van, de ná­lunk alig egy-két asszony de1 gozik a férje mellett a tsz-ben. És ha az egyik nem megy, akkor a másiikat sem engedi a férje. Én már többször is gondoltam rá, hogy beállóik a tsz-be, mert így, csak a férjem kerese­téből nem jut mindenre, amit szeretnénk. Ki kellene egészítenünk a régi szobabútort is, meg... — No látja — vágott közbe Oszíkainé — már előbb is jutott volna bútorra, ha nem hagyja maigát lebeszél­ni. Én két év alatt két leányt kiházasítottam. Mind­egyiknek szép új bútort is adtam. Csak a lakodalom több mint tízezer forintba került. De nem 'koplaltuk meg azután sem a költséget. A KÉT ASSZONY bámulva hallgatta Oszkainé őszinte szavait. Volt mit hallgatniuk, mert Oszkainé már az ötödik éve, hogy a nagyberki Győző TSZ állattenyésztésében dolgozik. Néhány évig fejőnő volt a tehenészetben, csak amióta egy távoleső tanyára vitték a teheneket, azóta állt a növendék szarvas­marhák melle, Azok itt vannak a gazdaság központjá­ban. ö neveli a borjakat választási koruktól egyéves kenukig. Csökött jószág még nem .került ki a keze alól, valamennyi törzskönyvezett tenyészállat. Már 16 olyan tehene van a szövetkezetnek, amelyet ö nevelt, s ezek mimd 3000—4000 liter tejet adnak évente. - Jó munká­jáért három dicsérő oklevelet kapott. Ezelőtt három éve, miután sok értékes tapasztalatával hazatért a Keszthelyi Kísérleti Intézett látogatásából, nem enged­te szoptatni a borjakat a tsz-ben. Bevált az itatásos nevelés, már el is felejtették a szövetkezebelie(k, hogy valaha másként csinálták. A tehenek is jobban tejel- 'nek, a borjak is jobban fejlődnek így. Szóval meg tudják állni a helyüket az asszonyok az állattenyésztésben is, ha akarják. Es mi tagadás, a munkaegység is gyorsabban szaporodik. Több éven át négyszázén felülj munkaegységet írtak Oszkainé ja­vára. Igaz, szabadidejében nem rest. a mezei munkáiban sem résztvenmj, A múlt évben éppen aratás ideién ke­rült kórházba, így csak 301 munkaegységet tudott sze­rezni. No de így is több mint 15 ezer forinlt volt az évi keresete. Persze, Osakainénak akkor sem kellene szűlkösködnie, ha nem dolgozna a közösben, mert rajta kívül még hárman keresnek a családban, össze­sen ezer munkaegység után vitték haza a múlt évben a jövedelmet a tsz-ből, ami 50 ezer fonimtot tett ki pénzben. De mégis jó az, ha egy család 15 ezer forint­tal többet tehet erszényéibe, mert akikor bővebbem is költhet. És ha már a költekezésről van szó, bátran mondhatjuk, hogy az asszonynépség szereit is maigára költeni, hogy csinosan járjon. S persze, a családját is szereti jól öltöztetni az édesanya. Ezt Oszkaiéknél is bárki megláthatja, mert a 7 éves Piriké, meg a 11 éves Pannika és a család idősebb tagjai sem szü- kőködnek ruhában, lábbeliben, a két kétmázsás hízó­ból bőven jut zsírcziró is'. így is akarja Oszkainé, ezért dolgozik szorgalmasain a közösben. — Én nem akarok dicsekedni. Se hozzá nem te­szek, se el) nem veszek abból, ami) van. Csak az igazat mondom — magyarázta Oszkainé a nagyberki állomás­hoz közeledve. — Ha nem hiszik, jöjjenek velem. Néz­zék 'msg. Moist itt az alkalom. — Egy szavában sem kételkedünk — mondta mo­solyogva az Oszkai.nét ölelgető bahoskendős asszony. — Maga aztán talpig asszony. Igazán jó, hegy találkoz­tunk. ( — Hát igyekezzenek maguk is a talpukra állni! — szólt viasza a vonatlépcsőről Oszkainé. — Megpróbáljuk még ma —- mondták egyszer­re a szcmszédközségbeli ts'z-aisszcnyak. C ADDIG INTEGETTEK zsebkendőjükkel a ° vonat ablakából Oszkainónak, amíg csak pici pontként el nem tűnt a szemük elől. Szűcs Ferenc PART és partépítés & Február 15-re* befejezzük a gépjavítást — határozták el a Nagyatádi Gépállomás kommunista aktívájának részvevői Egy «egy kommunista tanácskozás mindig újabb munkás: kerek forrásá­vá válik. lEcélból ült össze a Nagy­atádi Gépállomás kommun is iáin a.k és legjobb pártonkívüli dolgozóin ak tanácskozása is. — Meg kell vitatni a munkánkban lévő hiányosságokat — mondotta Nagy Pál elvtárs,, a gépállomás .párttitkára — és meg keR beszélnünk a hi-bák 'kiküszöbö­lésének módját is. Miről van szó: kommunisták va­gyunk. a felelősségből még nagyobb részt ke1! vállalnunk, felelősek va­gyunk elsősorban a mélyszántásban lévő elmaradásért, de a gépjavítá­sért is. A párt és a kormány hatá­rozata nyomán az 1956-os évben ? mezőgazda- sági termelést 3 százalékka1 kell növelni E feladat végrehajtásá­ban a gépállomásnak, mint me­zőgazdasági bázisnak, nagy sze­repe van, a gépállomásnak kell a 3 százalékos termésnövek: d és alapját biztosítani!. Mi azonban nem tértük meg a tő­lünk telhetőt. Igaz, a megyében á gépjavításban az első helyen va­gyunk, de ez csak viszonylag jó eredmény, hiszen más megyékben vannak gépállomások, melyek már teljesítették is a gépjavítási tervet. Sok kisebb, nagyobb hiba aka­dályozza a minőségi gépjavítást nálunk. Van olyan traktoros, aki nem vesz részt saját gépe javításá­ban, pedig ő ismeri a legjobban, 5 dolgozik vele, ennélfogva ő tudja, hol beteg, hol kelt operálni rajta. Ennél is nagyobb az elmaradás a mélyszántásban: mindössze 81 . százalékra teljesítet­tük a tervet. Tizenhárom gép szánt most is, azonban a gépek napi tel­jesítménye igen alacsony, pedig Ha mind a tizenhárom gép fejenként két holdat felszántana, január 25-re bepótolhatnánk a lemaradást. Ehhez azonban szükséges, hogy olyan lel­kesedéssel dolgozzunk most ás, mint az őszii munkák ideién, amikor esőt, hideget figyelmen kívül hagyva dol­goztunk az idei kenyér biztosítása érdekében. Ezt a lelkesedést mást :s a kommunistáiknak kell szítani. Több olyan lelkes, kiváló tiraktoris- tára van szükség.- mint Angyal László elvtárs, aki az utóbhi 10 nap alatt 25 kát. holden végezte el a mélyszántást, olyan -lelkes elvtársak­ra van szükség, mint Dudás, Lukács. Beregszászi elvtársak, akik a gépja­vítást a szailagrendszerű munka be­vezetésével meggyorsították A bri­gád néhány tagja a motorikus részt javítja, imásiik a járcrésze!ke,t és kor­mányrendszert, néhányan pedig a sebességváltót és differencrlálműt. Dicséretet, érdemelnek jól) szervezett, tervszerű munkájúkért. Valóban a hibákat meg lehet szüntetni, ezt a hozzászólók maguk is bizo­nyították. Tóth Lajos csiéplőjavító azt mondta: biztosítani kellene, hogy a kisebb- nagyobb szerszámokért ne kelljen mindig a raktárba -futkosni, mert ez gyakran fél -óra, de még egy óra munkakiesést is jelent. A heiyszi- nien, egy kis szekrénnyel megoldhat­nánk úgy, hogy a raktáros kiadná a legfontosabb szerszámokat, alkatré­szeket valakinek a felelősségére. Naponta scik időt nyerhetnénk őzzel. Míg az aktíva tartott, néhányan a legjobb gépjavítók közül megbeszél­ték, hogy megrövidítik a gépjavítás határidejét. Azután Dudás József fel is -szólalt, s azt mondotta: Mi tet­tünk egy felajánlásit, hogy február 2(Ura befejezzük a 'gépjavítást. Nos. ezt megrövidítjük: vállaljuk, hogy február 15-re elvégezzük a gépjaví­tás i munkákat. Angyal Ferenc elvtárs, brigádveze­tő a mélyszántásról beszélt. — Vé­gigjártam a határt — mondotta -—, de csak 12 traktor dolgozott, pedig .'ehet szántani, a talaj príma, ha ilyen lett volna októberben is, most nem volnánk elmaradva. Azt mon­dom, fogjuk meg a munkát, akinek ki van javítva a gépe, jöjjön szánta­ni, hiszen ez több kereseti lehetősé­get is ad. — Bátor Ferenc műhely- vezető még hozzáfűzte: amilyen éj­szakák varnak mostanában, még éj­jel is lehet szántani. Azt javasoka Hogy az agronúmusok is adjanak több seg'tscgcí a traktoristáknak, ké­szíttessék elő a talajt, ahol szán­tani kell. A vezetőség meg gyakrabban ellen­őrizzen. Erről beszélt Kovács Ferenc is, a talaj tényleg jó — mondotta -- van jó gép .is, csak ki kell menni, aztán szántani, de ha csak beszé­lünk, nem ha'ad-unk semmit. A ve­zetőknek annyit mondhatok, menje­nek ki, látogassák meg a traktoro­sokat, akkor majd megy a szántás. Sokam felszólaltak még, volt aki arról beszélt, hogy Háromfán van­nak még olyan szerszámok, melyeket, ha elhoznának, könnyítene a mun­kán, , volt, aki azt mondta el, hogy az alkatrészhiányt hogyan próbál­ják megoldani. Barna e'vtáirs, az igazgató pedig ar­ra hívta fel a részvevők- figyelmét, hegy a mélyszántás régi adóssága a gépállomásnak, hegy nem beszélhe­tünk mér határidőről, mert az no­vember 30-ám lejárt, hanem sürgősen be kell fejezni a mélyszántást. A len­dület jelenleg nem kielégítő, az év első tíz napján mindössze 1.20 holdat szántottunk fel, ez nagyon kevés. A kint lévő 13 gépnek ennél nagyobb teljesítményt kellett volna eí-émie. De vannak traktorosok, akik arra hivatkoznak: egy-egy területen nem lehet szántani, arról a területről azonban nem -beszélnek, ahol. lehet szántani. Scikikal több lendület és fe­lelősség kell a munkánkhoz, 1 A -gépállomás pártszervezetének vezetősége és a gépállomás gazdasá­gi vezetősége azzal a kéréssel for­dult a trafctcóstáíkhoz ezen az aktí­ván, hogy olyan igazi lelkesedéssel segítsék most is a gépállomás mun­káját, mint az ősszel. A traktorosok, gépjavítók, sze­relők felszólalása, sok-sok egész­séges javaslata arra enged kö­vetkeztetni, hogy a pártszervezet nem hiába fordult a kommu­nistákhoz most sem. Több elvtárs Itt, ezen a gépállomási pártaktívén, -határozta eil, hogy ki­megy szántani. A további-síkban -az szükséges, hogy a Nagyatádi Gép­állomás vezetői valósítsák .is meg azokat a jó javaslatokat, melyek itt -az aktíváin elhangzottak, melyek va­lóban elcrevihetik a .gépjavítási és mélyszántási munkákat, ÍJnnepélyes keretek között kiosztották a DISZ-tagkönyveket Háromfán A háromfai DISZ-szervezet fia­taljai gyönyörűen feldíszítették ott­honukat, a DISZ-helyiséget. A te­rem egyik részében kcmyvkiállítást rendeztek. 6 órakor már hangos volt a terem. A fiatalok ünnepi ruhába öltözve várták a tagkönyvkiosztó taggyűlés kezdetét. Az elnökségben helyet foglaltak a járási pártbizott­ság és a járási DISZ-bizottság kép­viselői. A fiatalck első napirendi pontként ünnepélyes keretek között felvették Bukács Józsefet és Csicsek Jenőt az ifjúsági szervezetbe. Ezután a titkári beszámoló követ­kezett. Bán elvtárs szavaiban meg­elevenedtek az elmúlt év eseményei. Szépen dolgoztak a fiatalok. Ez abból is látszik, hogy a taglétszám 30-ról 72-re növekedett. Balatinc István, a Petőfi DISZ-csoport vezetője ver­senyre hívta ki a többi DlSZ-csopor- tot a tagdíjfizetés, oktatás és fegve- lem terén. A diszisták elhatározták, hogy versenyre hívják a megye va­lamennyi',DISZ-szervezetét. Az áp­rilis 4 tiszteletére indított verseny pontjai a következők: Vállalják, .hogy a tagsági bélyeget minden hó 5-ig megvásárolják. A Petőfi-iskolára beiratkozott hall­gatók rendszeresen látogatják az előadást és ott jegyzeteket készíte­nek. A szervezet tagjainak 50 száza­léka részt vesz a József Attila ol­vasó-mozgalomban. • öt Szabad Ifjúság előfizetőt szer­veznek. Fegyelmezettek, példamutatóaik lesznek munkahelyükön. A verseny elbírálására a Megyei DISZ Bizottságot kérték fel. A ver­senyfelhívás értékelése után követ­kezett a gyűlés legszebb mozzanata, a tagkönyvék ünnepélyes kiosztása. A gyűlés végén megszólalt a zene és a szervezet tagjai késő esti órákig vidáman táncoltak. Dorcsi Sándor levelező, Háromfa. T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents