Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-19 / 16. szám
1 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1956. január 19. „Moszkva célja, hogy a világ legerősebb ipari hatalma legyen“ A világsajtó az új szovjet ötéves terv tervezetéről DELHI A lapok kiemelkedő helyen, vastagbetűs címekkel foglalkoztak a XX. kongresszus irányelveivel. A Hindustan Times a következő cím alatt ismertette az irányelveket: »Oroszország a termelés terén magasabb feladatokat tűz maga elé. A súlypontot a nehéziparra és az atomerő felhasználására helyezi«. BELGRAD A Borba és a Politika foglalkozik a Szovjetunió hatodik népgazdaság- fejlesztési ötéves tervének tervezetével. A Borba közli moszkvai tudósítójának ezzel kapcsolatos közleményét: — Az irányelvek alapvető sajátosságai — mutat rá a cikk — a nehézipar további fejlesztése, a termelés minden ágában az új technika bevezetése és ennek kapcsán a munkások szakképzettségének és a munka termelékenységének emelése, a népgazdaság minden ága fellendülésének biztosítása, a mezőgazdasági termelés és az életszínvonal emelése. VARSÓ A Try bun a Ludu cikkében rámutat. hogy a tervezet új hatalmas lépés előre a Szovjetunió békés fejlődésének útján. NEW YORK Az amerikai lapok és hírügynökségek hagy figyelmet szentelnek a hatodik szovjet ötéves terv tervezetének. A New York Times a békés gazdasági versenyben »komoly szovjet gazdasági kihívást« lát. azt, hogy a Szovjetunió be akarja bizonyítani a gazdaság szocialista rendszerének íö- , lényét a kapitalista rendszer felett. Ä lap aggódik amiatt, hogy a Szovjetunió virágzó gazdasága bebizonyítja majd »a világ gazdaságilag elmaradott országaiban élő százmillióknak, hogy az ő gazdasági rendszere a legrövidebb idő alatt biztosíthatja a virágzó jövőt«. Noha á lap igyekszik kétséget támasztani az iránt, hogy a Szovjetunió képes 1960-ra teljesíteni a tervezetben megjelölt népgazdasági feladatokat, figyelmeztet arra, hogy »a kételkedésben nem szabad túllépni a mértéket. A szovjet gazdaság ... több mint eléggé bebizonyította, hogy tud sikeréket elérni. Különösen a nehézipar minden ágában«. STOCKHOLM A stockholmi délelőtti lapok kiemelkedő helyen, vastagbetűs címek alatt foglalkoznak az új szovjet ötéves terv tervezetével. »Az atomerő és nehézipar az új ötéves tervben. A Szovjetunió új támadást jelent be a termelés területén« — ívja a Dagens Nyheter. »A nehézipar elsődleges fejlesztése az új orosz ötéves tervben« — írja címben a Mórgen Tidniingen. A lap megjegyzi, hogy az ötéves terv előirányozza a műszaki szakemberek számának ötven százalékos növelését. PÁRIZS Az Hurnanité írja a Szovjetunió hatodik ötéves tervéről: — Azok a nagyszabású célok, melyeket a Szovjetunió 1960-ra maga elé tűzött, zavart és megdöbbenést keltettek a szocializmus ellenségei között és fokozták a dolgozók lelkesedését valamennyi országban. így halad előre ez a példa nélküli rendszer a kommunizmus felé. Micsoda ellentét azzal a posvánnval szemben, amelyben az elaggott kapitalista világ vergődik! Itt a termelés emelkedése gazdasági válságot, munkanélküliséget és nyomort jelent, ott viszont az egész társadalom jólétét és dicsőségét növeli. Az amerikai kormány például hatalmas, ezideig megművelt földterületek parlagon hagyását tervezi, a Szovjetunióban viszont feltörik Észak-Kaukázus és Szibéria szűzföldjeit. Itt a kapitalizmus a technika haladását a munkások kizsákmányolására használja fel. akiknek életszínvonala szüntelenül csökken. Ott a reálbérek harminc százalékkal növekednek majd és öt millió új lakást építenek öt esztendő alatt. Ki meri még azt állítani, hogy az a nép, melyet ily remények tüzelnek, bármilyen háborús kalandba -bocsátkozhatna, hiszen az csak késleltetné diadalmas menetelését a szocializmus felé. A hatodik ötéves terv a szocializmusnak minden téren megmutatkozó fölényéről, s ugyanakkor a Szovjetunió békeakaratáról és a békés jövőbe vetett bizalmáról tanúskodik. , És épp a Szovjetunió ereje az egyik ( legszilárdabb záloga ennek a békés ( jövendőnek. (i A Figaro megjegyzi, hogy a Szov-(i jetuniŐ ipari termelése 1960-ig vabbi 60—70 százalékkal növekszik. ,i A lap ezt írja: — Ezzel megteremted-(i nek a feltételek ahhoz, hogy a leg-|l rövidebb időn belül túlszárnyalják ad legfejlettebb tőkés országokat. »' A Monde azt írja: — Fi kell is-d merni, hogy a Szovjetunió ipari íej-d lődésének üteme impozáns és hogy(1 nagyobb a nyugati tőkés országokbanl1 tapasztalható ütemnél. ( LONDON ]| Az angol sajtó érdeklődéssel és el-1* ismeréssel kommenttüja az SZXP( Központi Bizottságának a Szovjet-* unió hatodik ötéves tervére vonatko-V zó tervezetét. A Times című tekintélyes függet-1, len lap megállapítja: — A Szovjet-1, unió új ötéves terve komoly ügy és , rideg emlékeztető arra az állandó,) ipari fejlődésre, amelyre a Szovjet- () unió külpolitikája támaszkodik. Ki-(i emelkedő jellegzetessége az a törekvés, hogy a hatalmas ország összes ,i szükségleteit saját erőforrásaira tá-i maszkodva elégítse ki. i A Times cikkírója különösen ad technika fejlesztését célzó intézkedő-f seket emeli ki.— Nagy-Britan.niában i mindenesetre például szolgálhat — írja ezzel kapcsolatban — milyend nagy hangsúlyt helyez az új ötéves»' terv a technológiai eljárások fejlesz- d lésére, új műszaki-szervezési intéz-»' kedések -megvalósítására, valamint ad műszaki értelmiség alapos kiképzé-^. sere. BONN Valamennyi hétfői nyugatnémet lap közöl-t jelentést az SZKP XX. kongresszusának a Szovjetunió hatodik mépgazdaságfejlesztési ötéves tervéről szóló irányelv tervezetéről. A Die Welt ezzel a nagybetűs címmel közli az első oldalon elhelyezett réoZletes jelentését: »Moszkva célja, hogy a világ legerősebb -ipari hatalma legyen«. A lap. beszámol, az irányelv tervezetben foglalt iparfejlesztési feladatokról, külön kiemeli az atomerőművek építésében megoldandó feladatokat. MIT LÁTTAM A SZOVJETUNIÓBAN? A napokban a TTIT klubhelyiségében dr. Muray Jenő főorvos előadást tartott arról, hogy mit látott a Szovjetunióban. Talán még sohasem telt meg így a klub helyisége hallgatósággal, mint ezen az előadáson, voltak vagy százan. Úgy látszik, nem lankad az érdeklődés a Szovjetunió iránt. Dr. Muray és Szilárd György orvosok decemberben mint turisták három hetet tartózkodtak a Szovjetunióban. Muray előadásából kiérződött, hogy nem orvosi szemmel nézte a szovjet életet, inkább az igazságot kereső ember szemével. < Már a szovjet vonaton feltűnő rendet, tisztaságot, kényelmet és a kiszolgáló személyzet részéről szokatlan udvariasságot tapasztalt. Kiev volt az első város, melyet megtekintettek. Elmondta, hogy 1945-ben járt Kievben. Azóta valósággal megújult ez a háború úttal megviselt város. A lerombolt házakat, városrészeket a régi stílusban újjáépítették. Az élet pezseg, az emberek vidámak., Leningrád szépségeiről elragadtatással beszélt. Különösen az Ermitage, a képzőművészetek háza, tárlatok, kiállítások tetszettek neki. Hosszú évekig a háború tüzében álló városon nyoma sincs a háborúnak. Moszkvában a csodálatos építkezések, az új egyetem, az új és rendkívül pazar berendezésű Leningrád Szálló és a Moszkvai Metro ejtette bámulatba. Különösen a márványból épített földalatti állomások, melyek művésziek, hatalmasak, ragyogók, tiszták. Tiszták, pedig roppant nagyforgalmat bonyolít le naponta a Metro. Imponáló volt — mondta — a szovjet emberek fegyelmezettsége, rendszeretete és az udvariasság az idősebbekkel, nőkkel, gyermekekkel, de különös- kévnsn a külföldiekkel szemben. A Kremlről, a Vörös térről, a múzeumokról, színházakról, gyógyintézetekről, mindenről beszél Muray, őszintén, egyszerűen, meggyőződve, meggyőzően. — Azt a spontán, nagy és forró lelkesedést még sehol, soha nem tapasztaltam — mondta —, melyet szerencsém volt látni Moszkva utcáin Bulganyin és Hruscsov elvtársak ázsiai útjukról való megérkezése alkalmával. A rádió mindössze kétízben mondta be, hogy mikor érkeznek és pár óra múlva sok százezernyi moszkvai ember őzönlöt- te el az utcákat és tereket a 30 fokos hidegben és minden szervezés nélkül, magától adódóan leik esedtek, éljeneztek. Ezt a képet, ezt a tiszta szívből fakadó viharos örömujjongást, amely mitagadás engem is magával ragadott, soha nem felejtem el. A másfélórás előadás után még igen sok kérdést tettek fel, melyekre már az útitárs, Szilárd György válaszolt. Az érdekes, szép, élményekben gazdag előadást helyes lenne szélesebb körben, nagyobb közönség előtt is minél több helyen megismételni. S. P. d d A Francia Kommunista Párt töme^gyűlése Párizsban Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt kedden este tömeggyűlést rendezett a párizs; téli sportcsarnokban, a Vélodrome d’Hiverben. Az egybegyűlt párizsiak óriási tömege 'előtt Jeanette Vermeersch, Francois Billoux és Jacques Duclos -beszédet s a tömeggyűlés részvevői lelkesen megéljenezték a kommunista párt jelszavát: »Baloldali kormányért, baloldali többséggel új népfrontért!« A tömeg' hosszan és lelkesen ünnepelte a távollevő Maurice Thorezt, továbbá Jacques Duclost és Marcel Oachínt, aki már több mint ötven éve Párizs nemzetgyűlési képviselője. Jeanette Vermeersch megállapította, hogy a kommunista párt választási győzelme annál hatalmasabb, mert általános -balra tolódásba illeszkedik bele, ami lehetővé teszi, hogy megvalósítsák a nép változást követelő akaratát. Francois Billoux emlékeztetett arra, hogy a Francia -Kommunista Párt már 1934-ben híve volt a szocialista párttal való egységaikciónak, -később a népfront -pártja, majd a hitlerista hódítókkal szemben tanúsított ellenállás pártja, 1944-ben a nemzeti felkelés pártja volt, most pedig az ország újjászületésének pártja. A szavazás eredményét elemezve Billoux megállapította, hegy a Francia Kommunista Párt, a Szocialista Párt, a Radikális Párt és a többi baloldali alakulat együttvéve 14 205 000 szavazatot kapott, a különböző reakciós pártok viszont — beleértve Pou- jade-ékat. is — alig értek el 9 300 000 szavazatot. Ez is mutatja, milyen mély a francia népben a változásra irányuló vágy. Francois Billoux nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Jacques Duclos emelkedett szólásra. Felszólalásának vezérgondolataként kiemelte a tömegek akciójának fontosságát a baloldali kormány létrehozása érdekében. — A francia munkásosztály és a népi tömegek most sokat gondolnak a népfront 1936. évi győzelmére, amely Franciaországban oly sok szerencsés változást hozott. A január 2-i nagy győzelem után ma is ilyen változásoknak kell történiniök — mondotta és megállapította, hogy a mai győzelem sok tekintetben különbözik az 1936. évitől. Az 1936. évi győzelem előtt a népfront -pártjai között megegyezés jött létre, a szakszervezetek pedig megvalósították egységüket és a népfront-többség tömörült a népfront-kormány köré. Most nem jött létre előzetes megállapodás a pártok között, viszont az országban hatalmas mozgalom folyik a munkások és általában a nép körében, hogy követeljék egy baloldali többségen alapuló, baloldali kormány megalakulását. — Ilyen baloldali .politikát azonban nem lehet a kommunisták nélkül folytatni — emelte ki Duclos. Ezután a számtalan megmozdul,ás- ról, petícióról, nyilatkozatról és kiállásról beszélt, amelyek. Franci,a- ország-szerte a legkülönbözőbb ...körökben nyilvánultak meg a népfront mellett. A különböző fasiszta -megmozdulásokról — elsősorban a Poujade-moz- galomról szólva —• Duclos így folytatta beszédét: — A Poujade-mozgalom kezdetben a kiskereskedők jogos követeléseinek védelmét választotta ürügynek, de hamarosan magához vonzotta mindazokat a reakciósokat és fasisztákat, akik kezdetben La Rocque-ot, a háború alatt Pétaint, majd 1945-ben az MRP-t és végül 1947-ben De Gaulle-t -követték. Világosan -kell látni, hogy a Poujade-mozgalom Franciaországot a fasizmus felé akarja vinni. Pcujade egyébként a legszélsőségesebb gyarmatosító jelszavakat hangoztatja: híve az algériai háború folytatásának és kész sok ezer fiatal francia feláldozására. —- Viszont ha mindent elkövetünk olyan gazdasági és szociális politika megvalósítását előmozdító körülmények megteremtésére, amely megfelel a munkásosztály és a dolgozó tömegek érdekeinek, akkor a fasizmus hirdetői hamarosan elszigetelődnek s tömegbázisaik meginognak. — Barátaim és elvtársaim, folytassátok a harcot, kömyezetetekbefí, a gyárakban, az üzemekben, az üzletekben. az iskolákban, s szakadatlanul magyarázzátok a helyzetet a dolgozóknak — mondotta a továbbiakban Duclos. -— A -mi akaratunkból. a m.i erőfeszítésünkből születik majd meg a népfront diadala. A tömeg a gyűlés befejezése után »Népfront! Népfront!« kiáltásokkal hagyta el a téli sportcsarnokot. ENSZ-bizottság tárgyal a rabszolgaság kérdéséről-New York (TASZSZ). Az ENSZ épületében megkezdte műn,kaját az a bizottság, amelyet a gazdasági és szociális tan-ács alakított a rabszolgaságról szóló póteigyezmény i nevezetének kidolgozáséra. A Szovjetunió képviselője az általános vitában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió küldöttsége támogatta a rabszolgaság megszüntetéséről szóló pótegyezmény kidolgozására vonatkozó javaslatot, mi-vel1 a rabszolgaság megszüntetéséhez, valamint a veie összefüggő intézmények és szokások felszámolásához hatékonyabb intézkedésekre -van szükség, hunt amilyeneket a rabszolgaságról szóló 1926-os konvenció előír. A szovjet küldöttség — mondotta a Szovjetunió képviselője — felhívja a figyelmet a rabszolgaság megszüntetéséről előterjesztett és tárgyalási alapul elfogadott angol Határozati javaslat több fogyatékosságára. Ez a határozati javaslat, akárcsak a konvenció, megtűri a rabszolgaságot azokban az országokban, ahol még fennáll, méghozzá meghatározatlan időre. Ez ellentétben áll az ENSZ-alapokmányban foglalt elvekkel és célkitűzésekkel, A határozati javaslat szerint ki kellene vonni a konvenció -hatálya alól a .gyarmati területekét, bár köztudomású, hc-gy éppen a gyarmati területek azok, e melyeken legelterjedtebb a rabszolgaság, és hogy a gyarmati -rendszer kedvező feltételeket teremt -a rabszolgaságnak és a rabszolgasághoz hasonló viszonyoknak a fenntartásához. A szovjet képviselő a határozati javaslat fogyatékosságainak ismertetése után közölte, hogy a Szovjetunió küldöttsége e fogyatékosságok kiküszöbölése céljából konkrét mó- dcsításakat főig -beterjeszteni a határozati javaslathoz. A bizottság ezután megkezdte az angol határozati javaslat cikkelyenként! megtárgyalását. A német írók nagy tanácskozása A világirodalomban, az egyetemes emberi művelődés kialakításában fényes és dicsőséges alkotószel!emekikel részvevő német irodalomra, művészetre a történelem legszörnyűbb háborújának, -a hitlerfas-izmus aljasságainak legyőzése után óriási fel- aldat vár. A 'Német írószövetség szombaton véget ért kongresszusának fényében különösein kitűnt, hogy a »-létek mérnökeire«, az írókra, alkotókra milyen küldetés vár ott, ahol a lelkekben még megmaradó romok rejtőznek. Goethe költeményeinek kor-, szakokat betöltő, messze zengő hangján osztották, parancsaikat a hitler- fasiz-mus e-mbergyilkos hetrdái is. Ma a német emberséget, a világraszóló német kultúra alkotószellemét megszégyenítő korszakot, a második világháborút előidéző fasizmust, s annak' szellemi roncsait takarítják el a szocialista-realista ábrázolás új világot -formáló -eszközeivel a mai nőmet írók. A Német Demokratikus Köztársaság művelődésügyi minisztere, R. Becher is ennek tudatában mutatott rá a szocialista építésben részvevő, magasrendű szellemi talentumokkal megáldott íróik feladataira. A német n-ép és a német Irodalom nagy szocialista jövőjébe vetett hit vezette Anna Seghers írószövetségi elr.ök beszámolóját is. Az az átalakulás, amely most náluk végbemegy, g legnagyobb átalakulás Németország egész eddigi történetében. Mér sok neves író ábrázolja műveiben az országban, az emberek lelkében lezajló vá'tozást, fejlődést. Amikor új osztály váltja fel á régit a hatalomban, — mondotta többek között Anna Seghers — új -rend, s veie együtt új művészet születik. Először még nem Goethék lépnek fel, hanem azok, akik keresve próbálkoznak, tanulják az új élet ábrázolásait. A mai német írók rém fordítják el szemüket a jelen világától. A ma életének tiőséí fejlődésében ellentmondások közepette nem sematikusan kell ábrázolni. A hitlerfasázmussal szembeforduló antifasiszták dicső harcát már sók jó írás örökítette meg. Hiányzik még a háborúba taszított német’fiatalság eszmélkedésének méltó megörökítése. A hatnapos kongresszuson a több külföldi vendég melleit Lukács György is felszólalt. A DISZ Központi Vezetőségének határozata a DlSZ-feladatokról a technika továbbfejlesztésében A D1BZ Központi Vezetősége határozatban foglalta össze azokat a feladatokat, amelyeket az ifjúsági szövetség szervezeteinek ,a technika továbbfejlesztése érdekében meg kell valósítaniuk. A határozat többi között leszögezi: a DISZ tagjai és az ifjúmunkások csak akkor válhatnak, az ipari termelés megjavításának, a technika fejlesztésének élharcosaivá, ha megismerik és megtanulják alkalmazni az élenjáró munkamódszereket, a technika új vívmányait, ha állandóan fejlesztik szakmai tudásukat. Ezért a DISZ -szervezetek a szakszervezetekkel együttműködve a műszak)!, a technikai propaganda, a szakoktatás minden eszközét használják fel az ifjúság, szakmai képzettségének növelésére, érdeklődésének felkeltésére a technika iránt. Az üzemi DISZ-bizottságok — a műszaki és szakszervezeti vezetők segítségével — szervezzenek az üzem jellegének és a fiatalok érdeklődési körének megfelelő technikai köröket. A DISZ Központi Vezetősége -kéri a minisztériumokat, az üzemek igazgatóit. nyújtsanak segítséget az üzemi technikai körök létrehozásához, elsősorban helyiség és felszerelés biztosításával. Az üzemi DISZ-szervezeteik foglalkozzanak tervszerűen- az ifjúmunkások, különösen a' gyakori ó szakmunkások szakmai továbbképzésével. A szakszervezettel és a műszaki vezetőikkel közösen miniden üzemben készítsék el az ifjúmunkások szakmai továbbképzésének tervét. A DISZ-alapszervezetek az üzemekben, műhelyekben és műhelyrészekben alakítsanak komplex-brigádokat, s bízzák meg azokat konkrét feladatok elvég- zésével. A komplex-brigádok vállaljanak védnökséget újítások kivitelezése és bevezetésé felett, A brigádokba1 vonják be a Fatal mérnököket és technikusokat is. Ki kel! szélesíteni az ifjúmunkások között az újítómozgalmat. A DISZ-szervezetek hirdessenek pályázatokat az ifjúmunkások részére újítási feladattervek kidolgozására, A határozat kimondja, hogy az üzemi DISZ-szervezetek fordítsanak nagy figyelmet az ifjú mérnökök és .technikusok segítésére, problémáik megoldására. . Támogassák őket abban, hogy javaslataik, terveik, elképzeléseik megvalósításához kellő segítséget kapjanak, s hagy szakmai képzettségüknek megfelelő beosztásba kerüljenek.
