Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-18 / 15. szám

Szerda, 1956. január 18. SOMOGYI NÉPLAP * «a !2SflSL&SJ A tagok javaslatának figyelembevételével készült a berzencei Új Barázda TSZ gazdálkodási és pénzügyi terve Jó kedvvel tele munkásemberek szerszámíorgatásától hangos a ber­zencei Uj Barázda TSZ udvara, s az istállók környéke. Vidám, lelkes munka folyik itt most télidőben is. A szövetkezeti tagok nem ültek be pi­pázni a szobába, nem akarják át­aludni a telet. Gondos, előrelátó munkával rakják le az idei év alap­jait. Az öregebbek favágással fogla­latoskodnak, a fogatosok az istálló­trágyát szállítják a mezőre, a szö­vetkezet vidám kedvű lányai, a 15 éves, 190 murrkaegységes Zsirai Marika, a dolgos Dómján Anna, s az ügyeskezű Hetesi Margit a földe­ken nyomban elteregetik a trágyát, hegy utánuk a traktorok hasogassák a mély barázdákat, hadd legyen ben­ne bő termés a csíráztatott vetőmag­gal ültetett burgonyából. A műhely­ben a szorgalmas bognár, a 65 éves Szabó bácsi küllőket farag, kocsikat javít, sok pénzt takarít meg a szö­vetkezetnek. A munka, a szövetke­zet iránti kötelességérzet itt a leg­főbb parancsadó. Tervezés, trágya- hordás, favágás, szántás, halászás — mert halastava is van a tsz-nek — tölti ki a tagok téli idejét. Nem tétlenkedik itt senki. Tudja feladatát a szövetkezet új elnöke: Cseh András elvtárs is, akit nemré­giben küldött a párt falusi munkára. Cseh elvtárs már úgy megszerette a tsz-tagekat, a nagy családot, mintha mindig köztük élt volna.- A tagok javaslata alaoián elkészí­tették a tsz idei gazdálkodási és pénzügyi tervét, amely pontos irány­elv: hogyan kell fejleszteni a közös gazdaságot, a növénytermelést és állattenyésztést, hogy jövedelmük több legyen, mint tavaly. Nagyon ügyeltek arra, hogy tervük alapos, megvalósítható legyen. Különösen fontos ezt hangsúlyozni azért, mert tapasztalható, hogy több tsz-ben a tervezést csupán papírfel­adatnak tekintik. A berzencei Uj Barázda TSZ 410 kát. holdon gazdálkodik. A terület megoszlása szerint 244 kh. szántó, 92 kh. rét, 30 kh. legelő, 11 kh. erdő, 22 kh. halastó. A közös munkába be­vont tagok és családtagok száma 54." Az átlagtermések megtervezésénél ligyelembe vették a helyi adottságo­kat, tapasztalatokat, kiszámították, mennyi a tsz beadása, a gépállomás^ munkadíj, vetőmag, mennyi szüksé­ges a szövetkezeti és biztonsági ala­pokba, az állatállomány takarmá­nyozására. mennyi a tagok szükség­lete. Elhatározták, hogy az idén nö­velik a kukorica vetésterületét, A tsz vetésterve és zése a következő: átlagtermés terve­Növény neve TerületnTeroezett kh. termés­átlag qlkh. Búza 40 8 Rozs 60 8,50 Őszi árpa Kukorica 30 8 (májusi morzsolt) 40 14 Burgonya 28 100 Napraforgó Lucerna, lóhere 4 6 (régi vetés) őszi takarmány­7 . 20 keverék (zöld) 5 200 Zabosbükköny 20 Csillagfürt 5 Cukorborsó 5 244 kh. talajerőpótlás érdekében növelik a műt.rágyázandó terület mennyiségét. 40 holdon pedig zöldtrágyázást vé­geznek. Nagy gondot fordítanak as állattenyésztés fejlesztésére, hiszen ez azért is elsőrendű feladat, mert a növénytermeléshez több is­tállótrágya szükséges. A tsz földterü­lete ugyan nem teszi szükségessé az állatállomány nagymérvű számszerű gyarapítását az idén, azonban célul tűzték ki a tehénlétszám növelését. Jelenleg 40 szarvasmarhából 15 fejős­tehén. Árrá törekszenek, hogy a ta­valyi' 1570 literes tehenenként! tej­hozamot idén a tehéntörzs feljavítá­sa révén 2000 literre emeljék. Ló­állományuk 14, év végéig néggyel szaporodik. Sertésállományuk ma- lacoztatásból 160-nal lesz több, a sertéstörzset pedig kicserélik. Hizla­lásra 40, szerződéses süldő eladásra ötvenet irányoztak elő. A 48 darab­ból álló juhállományukat 100-ra nö­velik. Fejlesztik a segédüzemeket is. Idén 30 mázsa halat akarnak kifogni és értékesíteni. Uj tejfeldolgozó üzem­mel gvarapodik a tsz. A tejet ezentúl saját üzemükben feldolgozzák vaj­nak, ezáltal állataik takarmányozá­sára megmarad a táplá’ó soványtel a feldolgozott vajat pedig szabadiMa- ern értékesítik, s így minden 100 li­ter tei feldolgozásával 70 forinttá1 növelik a tsz pénzbevételét. Tojásból mintegy 2500 db jut szabadpiaci el­adásra. Ésszerű gazdálkodásra vall. hogy másodvetésű silókukoricából 420 köbméter értékes takarmánvt nyernek. Ebben az évben saját erő­ből vásárolnak egy db tejszenarátort. egy vaiköpülőt és több más kisgépet Építkezési tervük erre az évre: 25 férőhelyes sertésfiaztató 50 fé­rőhelyes hizlalda, 50 férőhelyes sül- 1 dőszállás, egy tejház és kultúrterem. Igaz, az építkezési beruházásnak csak kisebb hányadát tervezték ál­lami hitelből, mégis azt javasoljuk a tsz vezetőségének és tagságának, hogy saját erőből fedezze az építke­zési költségeket. Hiszen a berzencei Uj Barázda jól működő, erős szövet­kezet. A nemrégiben alakult tsz-ek- nek nagyobb szükségük van állami támogatásra. Helyesen tervezték meg a munkaegység- szükségletet is Takarékoskodnak vele, mert tudják, hogy ez szilárdítja a munkafegyel­met. A tsz pénzbevételi forrásai a következőképpen oszlanak meg: Növénytermelésből 403 640 Ft Állattartásból - 186 321 Ft Segédüzemekből 54 252 Ft Egyéb bevételből 33 9997 Ft összesen: 678 210 Ft A tavalyinál fokozottabban igénybe- veszik a gépeket, jobban alkalmazzák az agrotechni­kai eljárásokat, nagyobb gondot for­dítanak a:: állattenyésztés minőségi íailesztésére. Ennek hatására jelen­tősen emelkedik a szövetkezeti va­gyon, a tagok jövedelme. Tavaly pl. 45 forint volt az egy munkaegységre eső osztalék értéke, az idén 53 fo­rintot terveznek. A berzencei Uj Barázda TSZ tag­sága alapjában véve helyesen dol­gozta ki tervét. De még jobb, ösztön­zőbb lehet, ha a tervtárgyalásoknál alaposan átvizsgálnak minden té­telt, s ahol kell, változtatnak rajta. A terv a tagok szorgalmára, munka­szeretetére épül. Tőlük függ, hogyan élnek vele, mennyire képesek meg­valósítani. Dolgozzanak úgy hogy e tervük a szövetkezet megerősödését, a jövedelem jelentős emelését ered­ményezze. Varga József Újabb csatlakozások a Vaskombinát versenyfelhívásához A CSURGÓI FAIPARI VÁLLALAT dolgozói is csatlakoztak a Vas- és Fémipari Kombinát által kezdemé­nyezett munkaversenyhez, melynek célja: maradéktalanul teljesíteni ön­költségcsökkentéssel, a termelékeny­ség emelésével az 1956. éves tervet. A Csurgói • Faipari Vállalat dolgozói arra tettek ígéretet, hogy éves tervü­ket december 20-ra befejezik. Az egy főre eső termelési értéket az éves tervhez viszonyítva 3 százalékkal kí­vánják emelni. Önköltségcsökkentés terén pedig az a felajánlásuk, hogy a műszaki előfeltételek biztosítása., s a jó munkaszervezés útján 1 száza­lékos béralapmegtakarítást érnek el. Az esztendő folyamán a Faipari Válla'at valamennyi dolgozója azon lesz, hogy ezek a vállalások valóra is váljanak. A KEFEANYAGKIKÉSZITÖ VÁLLALAT vezetői műszaki értekezleten megvi­tatták a Vas- és Fémipari Kombi­nát versenyfelhívását, s elhatározták, hogy a dolgozók is csatlakoznak hoz­zá. • A Kefeanyagkikészítő Vállalat dol­gozói azt vállalták, hogy éves ter­melési tervüket 5 százalékkal túl­teljesítik. Ezzel 250 ezer forint több­termelés1 biztosítanak. Az önköltséget 1 százalékkal akar­ják csökkenteni az 1955. évhez vi­szonyítva. A minőségi munka és az önköltség- csökkentés érdekében új gépeket ál­lítanak munkába. Saját-rezsis fel­újításban elkészítenek három'darab keverőgépet, egy íejreszedő gépet és egy serteosztályozó gépet. Vállalást tettek még arra is, hogy az importanyag 10 százalékát hazai anyaggal helyettesítik. Ezzel mint­egy 120 ezer forintos devizamegtaka­rítást érnek el. Az egy főre eső termelési értéket pedig a tervezett 41 670 forint helyett 43 250 forinttal emelik éves viszony­latban. Hogy ezeket a pontokat tel­jesíthessék, jól szervezett munkaver­senyt indítanak. ÁPOLJUK GYÜMÖLCSFÁINKAT! Az őszi tákarmánykeverék letaka­rt tása után májusi másodvetésre 7 hold csalamádévetést terveztek. Ara­tás utáni tarlóba pedig 10 hold siló- kukoricát. 10 hold tarlórépát. 40 holdba pedig zöldtrágyának alkal­mas növényeket vetnek. A tervezésnél hibát is követtek el A tsz-vezetőség és tagság figyelmen kívül hagyott sok helyi adottságot, a földek jó minőségét, így jór.éhány terményféleségnél alacsonyan szab­ták meg a termésátlagokat. Rozsból pl. egy mázsával terveztek keveseb­bet a járás által megadott irány­számnál. holott ezt semmi sem indo­kolja. Véleményünk szerint alacso­nyan tervezték meg az őszi árpa ter­mésátlagát is. Márpedig világos, hogy az alacsony tervszámok nem ösztön­zik a tagságot jobb munkára. He­lyes, ha mégegyszer felülvizsgálják ezt . a tervet és emelik a termésátla­gokat. A tervben meghatározták, melyik táblába milyen növényt vessenek, s melyik terület gondos megmunkálá­sáért a brigád melyik tagja felelős. Az istállótrágyázási terv szerint ebben az esztendőben 64 holdat is­tállótrágyáznak. 3000 mázsa istálló­trágyát a szeszgyártól vásárolnak. A Az idegennek, ha végigmegy szép hazánk festői tájain, falvainkon, leg­először is gyönyörű gyümölcsöseink ragadják meg figyelmét. Nemzeti jövedelmünk jelentős ré­szét adja hazánk világviszonylatban elsők között álló gyümölcstermelése. A Jonathán-alma, a magyar cse­resznye, szilva, körte, meggy s egyéb gyümölcsök konzervnek, vagy szesz­nek földolgozva és nyers állapotban is értékes, nemes valutát biztosíta­nak nemzetgazdaságunknak amellett, hogy dolgozó népünk szükségleteit is bőségesen kielégítik. Ezért népgazdaságunk és saját ma­gunk jól felfogott érdeke, hogy kivé­teles kincsünket, gyümölcsfáinkat a szükséges gondossággal ápoljuk, be­tegségektől megvédjük. A gyümölcsfavédelem hatékonv alapját a szakszerűen végzett téli gyümölcsfa-tisztogatás képezi. Ezért és különösen most az enyhe télre való tekintettel a legsürgősebben tá­volítsuk e' a fák koronáiról a her­nyófészkeket, gyümölcs-múmiákat, taplót, fagyöngyöt, száraz, beteg és árnyékoló ágakat stb. Kaparóvassal, drót- és gyökérkefével tisztítsuk le a vastagabb koronatartó ágakról és a fa törzséről az elhalt mohás és pajzstetves kéregrészeket. A külön­böző kártevők, ragályos fabetegségek továbbteriedésének megakadályozá­sáért a sűrű állású gyümölcsösökből távolítsuk el az öreg. korhadó fákat, még abban az esetbep is, ha azok pillanatnyilag még teremnek néhány ízletes gyümölcsöt. Ellenkező eset­ben később sokkal többről kell le­mondanunk. Gyümölcstermelőink tartsák köte­lességüknek e munkák mielőbbi el­végzését, ápolják gondosan, szeretet­tel, hálás gyümölcsfáinkat. Somogy megyei Növényvédő Állomás — Nagyszabású műsoros báli ren­dez január 21-én este .a Vigadóban a ba’atoniszemeíi népkönyvtár. A bál ■bevételét a könyvtár javára fordít­ják. — Török Rezső—Horváth Jenő: Lányok a Dunán című zenés víg já­tékát január 28-án mutatja be a színház. A bemutató előadás Csur­gón lesz. — Feldolgozta a Kaposvári Állami Levéltár az 1947—1919-es esztendők összes iratanyagát. Az értékes anya­got az országos munkäsmoztga’Tni és a somogyi munkás- és paraszit- moztealmi múzeum, rendelkezésére 'bocsátják. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Nagy felelősséggel írta: Rudies József, a csurgói Járási Párt VB első titkára Nagy munkában vannak párttag­jaink. A vezetőségeik újraválasztásá­ra készülnék, vagy ahol túl vannak a »nehezén«, a vezetőséget újra­választó taggyűlés határozatainak végrehajtósián munkálkedndk. A csurgói járásban eddig lezajlott 30 vezetőségválasató tagggyűlés azt ■bizonyította, megértették alapszerve- zeteiok kommunistái, miről van szó. Felismerték a taggyűlés, a kommu­nisták tanácskozásának jelentőségét, s c.nniíík székemében készültek rá. Szinte minden kommunista alaposan felkészülve jelent meg a taggyű­lésen, a vezetőségek igyekeztek beszámolóikban hangot adni mindarról, ami az utóbbi két évben történt, s a következő időben feladatként hárul az alapszervezetre. Sok minden felvetődött ®z eddig megtartott taggyűléséként Nem egy a&apszervi taggyűlésen égen éles vi­ta alakult ki. Kemény 'bírálatok •hangzottak el a vezetőség, a járási párt-végrehaj tóhizettség és egyéb szervek munkájáról. Szinte ‘ minden egyes taggyűlésein elhangzott: »A já­rási párt-vb többet segítsen, egyes tagjai, de a titkárok is gyakrabban tartózkodjanak az alapszervezetben, keressék fel a tagságot.« A gyékény.esi alapszervezet tag­gyűlésén több elvtárs beszélt arról, hagy mióta függetlenített titkár van a községben, a járási vezetőiket ailiig látják. Mind mondották a gyé- kényesi elvtársak, a járás vezetői nem keresik fel az a.lapszervezetet, a függetlenített titkárral tartják a kapcsolatot. Igen értékes, hogy a hozzászó­lók elemzik saját munkájukat is. Horváth Géza elvtárs. az Iharosbe- rényi Gépállomás főgépésze pl. el­mondta: március előtt kevés tekin­télye volt a helyi pártszervezetnek, a dolgozók nem igen vették figye­lembe a pánt szavát. Olyan «mindem mindegy« hangulat uralkodott. Fá­sultság, közömbösség ülte meg a kommunistákat, és — mint Horváth éilvtérs mondotta — nagyon, sokszor ő maga is rabja volt az ilyen pusz­tító hangulatnak. Az ilyen és hason­ló őszinte szavak lelkesedést, szen­vedélyt vásznak a kommunisták ta­nácskozásának légkörébe. Sok szó esett a hibákról, de még több a hibák kijavításának módjáról. Nem kevés azcfcmak az elvtársaknak a 'száma, -akik a taggyűlésen fogad­ták meg, hegy keményebbek, harco­sabbak lesznek ezután a párt. poli­tikájának megvalósításában, mint eddig. Többet mondanak . azonban minden szónál a kommunisták tet­tei. Az Iharosberényi Gépállomás kommunistái megfogadták, jobban fognák dolgozni, hogy minél« jobban hozzájárulhassanak a párt politiká­jának megvalósításához Tetteik bi­zonyítják, hegy az Iharosberényi Gépállomás kemmumistái nemcsak beszéltek. A taggyűlés óta a gépállomások versenyében ia hetedik helyről a. negyedik helyre kerültek. Nap mint nap fáradhatatlanul ott vannak In- ke községben, hegy hirdessék a párt szavait n tenmelőszövetlkezeti szer­vezés 'területén. Az inkei kommunisták is tettek fogadalmat január 3-i taggyűlésü­kön. Azt mondottéik, kát héten be­lül termelőszövetkezetet alakítanak. Igaz, nem volt könnyű, de állták a. szavukat. Január 14-én 26 családdal, 30 taggal megalakul! Inkán az első termelőszövetkezet _ s mint az linkelek mondják — ez m ég csak a kezdtet. Több tény azt bizonyítja, hegy a vezetőségválasztó taggyűlések nagy léptekkel vitték élőre munkánkat. Fel rázták a helyenkén szunnyadó kommunista erőket. Tüzesebb, lenr dultetesebb lett q kommunisták munkája. Tovább nőtt a pártszerve­zetek, a kommunisták tekintéllyé, s . az újonnan megválasztott vezetősé­geik helyesen, okosan irányt mutat­nak, nagy gondot fordítanak a párt­tagság aktivizálására. Bárzenéén és még más alapszervezetekben megbe­szélik és 'egyetértenek a. járási párt-vb javaslatával, hegy a vezető­ségi tagok a két vezetőségi ülés kö­zött felkeresnek két-három pártta­got, ezzel is segítik a párttagság ak­tivizálását. Az eredmények szépek, de van­nak még hiányosságok is Több beszámoló például nem veti fel elég élesen a kommunisták fel­adatát az ellenség leleplezése terén. Nőm leplezi le eléggé a kuliákok al­jas mesterkedéseit. Igaza volt Géczi Mihály ' elvtársinak, ia berzencei alaps'zerVezet egyik tagjának, • ami­kor azt fejtegette hozzászólásában, hegy az alapszervezet szinte függet­leníti magát az osztálybarctól. Elv- társaink helyenként nem elég ébe­rek, megtéveszti őket az osztályel­lenség siránkozása. Látniuk kell álapszervezeti vezetőinknek, mindéin kommunistának, hogy párttagjaink elsősorban 'azért nem tanúsítanák megfelelő éberséget a fculókokkal, vagy más csztályellenisiéggei szem­ben, mert nem részesülnek' megfe­lelő politikai oktatásban, nevetés­ben. A pártszervezetekben előforduló hibáknak leggyakoribb forrása az, hogy alacsony színvonalon áll a párttagok eszmei és politi­kai képzése. Ha tehát fejleszteni, erősíteni kíván­juk aí.apszervezeteimlket, aktívabbá akarjuk nevelni párttagságunkat, fejlesztenünk és javítanunk kell a pártoktiatás a párttagság eszmei- pclitikai nevelését. Kevés szó esett — és ez ugyan­csak nagy hiba — az eddig meg­tartott taggyűléseken a termelés problémáiról. Arról, hogy a kommunisták irányí­tásával 1956-bain többet, jobbat kell leraknunk az ország asztalláma, mint tavaly. Jobban kell tehát dolgoz­nunk, mint tavaly. Most aztán valóban félre kell tol­ni a patópálckat, ,a «ráérünk még« hangulatot. Egy perc ■ ráérő időnk sincs. Mindén percet ki kell hasz­nálni a múlt évi terméseredményeik fokozására. Nam lesz könnyű fel­adat, de gondosan megszervezett munka mellett biztosítani lehet. Ter­mészetes, különös gonddal! kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel ter- melőszövetkezeteiniknek s állami gazdaságaimikinElk, többek között ■ azért is, mert az idén ds nagy fi­gyelemmel 'fordulnak különösen a termelőszöveikezetek általi elért eredmények felé a még egyénileg dolgozó parasztok. A pártszervezetek tehát nem­csak a pártokíatásért. a nép- nevelőmunkáért, tag- és tagje- löltf elvét álért és egyéb úgynéve- zsít közvetlen politikai felada­tokért felelősek. Rákosi efviérs 1950. februárjában; az első vezetőségválasztáskcir mondot­ta: »...A kommunista jó munká­jának próbaköve a termelés ered­ményei ... A jól végzett politikai munkát az emelkedő termelés szá­mai! eilíenőrzlk ... Mindenért, ami ebben az országban politikai, gaz­dasági és kulturális téren történik, mi vagyunk felelősek.« Rákosi elv­társinak e szavai most Is érvénye­sek, s tatáin a kommunisták példa­mutató munkájára ma még nagyobb szükség van. Tavaszi hangulatban szorgoskodik a kaposvári Szabadságzászló tagsága Nemcsak az időjárás hazudtolja meg a naptárt, hanem az emberek hangulata is egészen tavaszias eb­ben a téli hónapban. Meggyőződhet erről bárki a kaposvári Szabadság­zászló TSZ-nél, ahol csoportostól dol­goznak az emberek a földeken. Egy 14 tagú csapat a kertészetben hagy­mát ültet, spenótot szüretel. A sárga­répát már elvetették a tervezett 400 ölön, s az előirányzott 3 holdnyi szerződéses vöröshagymából már 1000 ölön földbe került a dughagyma. A szépen zöldellő 800 ölnyi spenót­táblán pedig már a piacra valót sze­dik, amelyért 5 forintot kapnak ki­lónként. Igyekeznek a Szabadság- zászló-beiiek a kertészetből minél többet kicsikarni a közös konyha ja­vára, azért használják ki ezeket a szép. tavaszias. téli napokat is.

Next

/
Thumbnails
Contents