Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-15 / 13. szám
Vasárnap, 1956. január 15. SOMOGYI NÉPLAP 5 HORVÁTH JÁNOS VERSEI: BUBORÉKOK Búcsúsás a vidéktől Sáros kis város, megemlegetlek majd Piroskámnak, ha visszatérek, guggoló házaid zsupfedéllel őrzik az ősi szegénységet. Sáros kis város, majd kiköveznek, cuppogó utadon koppan még a kő, guggoló házad zsupfedelére kerül majd piros cserépfedő. És visszajövök néhány év múlva viszontlátásunk soha sem unja százszor kacagó találkozásunk, hiszen megannyi álmodozásunk apró magjai csíráznak itt, hol sár van ma még, de mégis itthon. KATICABOGÁR Decemberi napsütésben ablakom kitárom, szivárványos színek égnek lehunyt szempillámon. Ablakomat teletömte a késő ősz nyárral, levéltelen folyondárok lombos árnyékával Egy elkésett, piroshátú Katicabogárba napsugárba lubickoló hosszú útat járna. Fölrepülne — erőtlenül erőlteti szárnyát; ablak alatt lehullt lombok, hideg árnyak várják. Megóvnám én, megőrizném, tenyeremre tenném, kisujjamról, nagyujjamra szaladni engedném. Kitenném a galléromra, lány blúzára tenném, hadd aludna, melegedne tavaszig a mellén. MOLNÁR JÓZSEF: VAKÁCIÓN Napszámba jár az én anyám, s a városból, ha néha vár: terítve mindig asztalunk ... Ruhát mos rám az én anyám, ha randevúra vár a lány: vasalt az »új«, s az ing fehér Bőröndbe rak az én anyám — előtte nap, az útra már — kacsát, kalácsot, hegy-levét... (Titokban könyvet hagy elő: — nagyfia, tudja, jóevő — »Maradjon inkább könyve itt!«) Szívembe- versbe foglalom, amit Te adtál, s ajkamon köszönni csőkom édesül ... BONDOR GÉZA: Rinyaparton Lustán morog a vén Rinya. Pihenni tér, elnyúlt csendben, Mint fáradt vad, melynek ina Megszakadt a menekvésben. S a természet meggyászolva Ködfátylával takarta be, Hogy ne lássa magát holtan Az ég kék tiszta tükrébe! Oldalról domb (falut takar). Mint óriás bozontos álla Megfeszül a deres kertalj ... Aranypenge borotválja. Kopasz marad és elhagyott, fák ruhátlan integetnek ... Már álmodnak — e varázsban Köszönnek a kikeletnek. Filmgyártásunk a fejlődés útján A múlt évtoen jelentősen fejlődött filmgyártásunk 1955-ben tíz új magyar film született, több mint eddig bármelyik évben a felszabadulás óta. A Filmgyártó Vállalat tervében szereplő négy kisfi'm helyett hat készült el, s a »Nem igaz-« című színes mesefilm felvételeit most fejezték be. Még az elmúlt évben kezdetek meg a »Dollárpapa« című, a századforduló elején játszódó szatirikus vígjátékot és már folynak a »Császár 'parancsára« című színes történelmi film előkészületei. A film 'Hajnóczyról, a Martimovics- féle szervezkedés egyik kiemelkedő alakjáról szól. Most fejezték be Darvas József: »Szakadék« című filmjének műtermi munkáit, s az új magyar filmnek most folynak a vágási, hangfelvételi és más technikai munkái, A tavaly elkészült és bemutatott filmek közül különösen kiemelkednek a »Budapesti tavasz«, ,a »Dísz» előadás«, a »{Különös ismertetője!«, az »Egy pikoló világos«, a »Gázolás« -és a »9-ets kórterem« című új. magyar filmek. Nemsokára bemutatják az ugyancsak tavaly megkezdett »Gábor diák« és »Az élet hídja« című filmeket. Már a címeik felsorolása is azt mutatja, hegy a tavalyi filmgyártás tematikájában mennyire változatos. A tíz film közül négy napjaink problémáival foglalkozott, három pedig a közelmúlt történetéből meríti meséjét. A külföldi lapok is elismeréssel beszélnék az új magyar filmekről'. A Kcmszomolszkaja Pravda decemberi számában Rosztoctkij, a Gorkij Filmgyár rendezője »Uj találkozások« című cikkéiben összefoglalja a magyar filmek fesztiváljának eredményeit. A bemutatott, filmek közül a »Budapesti tavasz«-t emeli ki a ’egjobban és nagyra értékeli Má- iriássy Félix rendezői munkáját. A Szovjetszkaja Kultúra című lapban Bjeljavszkij »Nagy úton« című kritikájában röviden elemzi a Szovjetunióban bemutatott magyar filmeket, s elsősorban a »Különös ismer- tétőjel« című film művészi értékeit hangsúlyozza. Csiky Gergely: Buborékok című háromfelvonásos vígjátékát mutatja be színházunk Január 20-án. A bemutatót a kaposvári közönség nagy érdeklődéssel várja, hiszen ez az első alkalom, hogy megismerkednek annak az írónak egyik jelentős alkotásával, akiről a kaposvári színház a nevét kapta. A vígjátékban a színház prózai művészeinek legjobbjai lépnek a közönség elé, hogy méltóképp tolmácsolhassák a nagy író mondanivalóját. Tekintve, hogy a vígjátékot a megyeoen igen Kevesen ismerik, a Bemutatót megelőzően ismertetjük a darab tartalmát. AZ ELSŐ FELVONÁS-I a Solmay-család budapesti lakásán játszódik. Megismerkedünk az estélyre készülő családanyával, a férjét (Homokay Pál) terror alatt tartó, felszínes, léha gondolkodású Szidóniával (Gábor Mara), aki az élet csillogó buborékjait kergeti, s .gyermekeit is ugyanilyen szellemben neveli, valamennyiük számára fényes partit készítve elő. Béla, az idősebb fiú (Szép Zoltán) — ország- gyűlési képviselő —• éppen a mai estélyen készül bejelenteni eljegyzését özvegy Sereczkynéval, akinek szépségét bearanyozza vélt vagyona, a középső lány (Mészáros Joli) számára Chupor Aladárt (Pusztai Péter), a nemesi arany ifjúság léhűtő díszét választotta ka férjül. Róbertre (Ketnessi Zoltán) és Arankára <Já- nossy Zita), a legfiatalabb gyermekeire majd legközelebb kerül sor. Róbert addig is lóverseny-adósságok közt éviekéi, Aranka pedig anyját utánozva, a ragyogó toalettek bűvöletében páváskodik. Az estélyre érkező első vendégek között ion Szerafin (Kerpely Judit), a legidősebb lány, aki nemrég ment férjhez Rábay Miklóshoz (Sallós Gábor), a komoiy gondolkodású mi- 'isztériumi tisztviselőhöz. Rábay szüntelenül — mindezideig hiába — küzd Szerafinnal anyjától öröklött, könnyelmű, külsőleges életmódja ellen, ez állandó összetűzéseik forrása. Soknayék távoli rokona, Ma- osa.n Demeter (Körösztös István) is most jött fel Pankotáról — ahol a Solmay-család .birtokai vannak — fiával, Tamással (Árkos Gyula) együtt. Két dolgot szeretne elintézni: Rábayval kell beszélnie, mert szeretné elnyerni az engedélyt a Kőrös-szabályozási munkálatokra és meg szeretné kérni Gizella kezét Tamás számára. — A két fiatal kozott a nyáron szerelem szövődött. — '-Szidónia azonban lenézi Marosáné- kat és a leánykérést nevetségesnek bélyegzi. Tamás azt hiszi, hogy az anya Gizella válaszát tolmácsolta, s ezért súlyosan megbántva mennek el. A Kőrös-szabályozási ügy sem áll jól, mert Marosán konkurrense, Hámor (Vásárhelyi András) ügyesen fonta feleségének, Malvinnak (Fábián Klára) segítségével a megvesztegetés hálóját Rábay köré: Sze- rafinnak férje elől eltitkolt adósságait kifizette, s csak annyit kér el- 'enszolgáltatásul, hogy Szerafin említse meg odahaza, hogy Hámor szeretné elnyerni a .pályázatot, amit a «butaságig naiv asszony meg is tesz. Rábay azonban tudomást szerez a kifizetett számlákról, s a fele- lősségrevont, sarokbaszarított Szera- fin azt hazudja, hogy azokat apja fizette ki. A tehetetlen Solmay kénytelen vállalni a hazugságot. Ezért viszont Szidónia vonja felelősségre, s kétségbeesetten szabadkozó férjével háromszorosan fizetteti meg a Szerafinnak adott ajándékot. A MÁSODIK felvonásban Rábayék lakásán az estélyt követő reggelen folytatódik a veszekedés Szerafin és Rábay között. Solmay jön, és lányának ötezer forintot ad át, hoigy az a Hámor által megvesztegetésre szánt összeget visszafizethesse. össze is bgkíti a házastársakat, akik szerető egyetértésben búcsúznak el: Rábay a minisztériumba megy a Kőrös szabályozási pályázat eldöntése ügyében, Szera- fin pedig anyjával távozik, hogy a legközelebb rendezendő kosztümös életképhez megvásárolják a szükséges kelméket. Amikor fizetésre kerülne a sor, a pénz után kutató Szidónia Szerafin táskájában megtalálja Hámornak visszaadandó pénzt, amelyet a szövetek kifizetésére fordít, Solmay felháborodva tudja meg, hogy Szidónia elverte az ötezer forintot, s hogy mégis kifizethesse ezt a becsületbeli adósságot, Marosántól 'kéri kölcsön az összeget. Rögtön át is adná Hámornak, aki a pályázat ügyében .keresi Rá- ibayt, s most azt hiszi, Marosán elütötte az üzlettől; feldühödt fenyegetőzésére toppon be Rábay a döntéssel: a megbízatást Hámor • nyerte el. Hámor óriási zavarban hálálkodva távozik, most azonban Marosán vádolja a megdöbbent Rábay: azzal, hogy hagyta magát megvesztegetni. A vádaskodás végiggondolására nincs ideje Rábaynak, mert Chuporral az élen bejönnek mindazok, akik az élőképek próbájára gyűltek össze. Ghupornak titkos megbízatása van: levelet kell átadnia Szerafininak. Próba közben át is adja a levelet, melyet a féltékeny Rábay észrevesz. A levélben a kifizetett számlák vannak, mellettük figyelmeztetésként Hámor Malvinnak a névjegye, amiből Rábay megsemmisülve döbben rá arra, hogy Marosán vádja igaz volt. A HARMADIK FELVONÁS másnap reggel újra Solmayék lakásán játszódik. A tömkrememés küszöbén Solmay magatartása ihatáro- zottabbá válik Szidóniával szemben, áld asszonyi raffinériájának minden fegyverét felvonultatja férje ellen, de mindhiába. Solmay makacsul kitart elhatározása mellett: felszámolja budapesti lakásukat és visszaköltöznek Pankotára, ahol talán Tnég szerényen meghúzhatják magukat. Szidóniát további csapásak is sújtják, tervezgetéseinek csillogó buborékjai egymásután pattannak el: Szerafin őt és neveltetését okolja boldogtalanságáért, férje elvesztéséért. Rábay ugyanis a gyanú árnyékát nem tudva elviselni, lemondott hivataláról. Róbert is felhagy élősködő életmódjával és dolgozni fog, méghozzá éppen a lenézett Marosán egyik vállalatánál. Béla és Sereczkyné felbontják eljegyzésüket, mert kiderül, hogy mindegyikük a másik pénzére alapozta házassági tervét, Chupor is kijelenti hogy esze ágában sincs elvennie Gizellát. Solmay Szidóniával való szembeszallásának eredményéként megkéri Marosántól Tamás fia kezét Gizella számára, Rábay pedig elfoglalja azt a titkári állást, amelyet Marosán ajánl fel. A boldog ki- bonyeflódásra csak egyetlen felhő Árnyéka vetőd’K: mégis csak Szidóniáé az utolsó szó. A vígjátékot Földeák Róbert rendezi: K onyvespolc Shakespeare összes drámái A téli vásárra felkészült könyvesboltok kirakataiban négy pasztell- szürke vászonkötésű kötet vonja magára az érdeklődők figyelmét. A könyvek gerincén aranybetűs felírás csillog: Shakespeare összes drámái. Ebben a négy kötetben .megtalálhatjuk a mester valamennyi színpadi alkotását, királydrámáit, vígjá- tékait, tragédiáit és színműveit. Nincs .költő, akiről az emberiség többet tudott volna meg az emberiségről, mint Shakes,peare-től, s alig van .költő, akinek az életéről, emberi alakjáról kevesebbet tudna az emberiség, mint Shakespeare-éről. Ezért nyilvánul meg világszerte oly nagy érdeklődés a mester munkái iránt, s ezért terebélyesedett ki nálunk is, különösen az utóbbi években a Shakespeare-'kultusz., Angol és skót népballadák Az irodalomtörténet sok ponton kimutatja a skót és angol né-pballa- dáknak a magyar irodalommal való kapcsolatát. A magyar foalladakölté- szet .hangjának, formájának, sajátos levegőjének kialakításához is erősen hozzájárult a skót balladaköltéT szét példája. Költőink jóné,hány skót népballadát fordítottak magyarra. Éppen ezért jelentős ez a .gyűjtemény, amely színes képet ad a skót és angol népballada irodalomról. A kötetben közölt Ityalladákmak többsége eddig még magyarul sem jelent meg. A költeményekből szemléletesen rajzolódik ki az angol és a skót nép történelmi sorsa, népi hőséinek színes élete, nagylelkűsége, népszeretete, a zsarnokság iránti gyűlölete. SZABOLCSI—BARTHA: Liszt—Bartók Emlékkönyv A Zenetudományi Tanulmányok III. kötete, amely Bartók Béla halálának 10. évfordulója alkalmából jelenik meg, igen .gazdag tanulmány és kottaanyagot tartalmaz. Az első rész tanulmányai közül ki kell emelnünk Szabolcsi Bence írását az öregkori Liszt Ferencről, Prahács Margit Liszt-levelezés .gyűjteményét, Tóth Aladár elmélyült tanulmányát Liszt Ferenc útjáról és mint külön érdekességet, Bartók Béla két kis Liszt- tanulmányát. A második rész teljes egészében Bartók Béla életművével foglalkozik. Igen jelentős Demény János Bartók életrajza és kritikáinak gyűjteménye, iff. Bartók Béla személyes élményei apjáról. Bárdos Lajos, Lendvai Ernő és Legány Dezső Bartók-emlékezései, Kodály Zoltán három kis Bartók-tanulmánya, Szabolcsi Bence írása a »Csodálatos mandarin«-ról. Szöllősi András Bar- t ók-bibliográfiája igen értékes segédeszköz lesz a Bartók-kutatók és Bartók-művek iránt érdeklődő közönség számára. NEVESSEN VELÜNK - NOÉ BÁRKÁJÁN Nem a bibliából vettük át a mesét, Az egyik német lap közölte ezt eképp. Az NDK lapja öntött humort rája, s ezt a címet kapta: A Noé bárkája. »Jelentést közlünk most az időjárásról: Szörnyű felhők Jönnek a nagy óceánról. Eképpen jelenti a Mennyet Adó, Tessék felkészülni, özönvíz várható! Vén Noé hallgatja házi vevő-gépén. S felkiált: özönvíz?! Hű. mi lesz a végén? Ha igaz, nem szabad Időt veszíteni, nosza, gyerünk gyorsan bárkát építeni! Nézzétek csak, srácok: ilyen lesz a bárka. A Noé papátok ezt jól kifundálta. A többi tervet meg el kell hajítani. Egyiket sem lehet megvalósítani. Nézze, Noé tata ez a két hódocska arra gondol: az út ne kerüljön sokba. Napok óta a fát szorgalmasan rágják: vélik, ledolgozzák a hajójegy árát. Nézz csak ide, Noé egész nap itt ülök Pontban kész legyenek az úti kosztümök, íme, itt a fiú, s rajt az úti ruha, uonaoiom, megtelel a tengeri útra ... (Helyszíni közvetítésünket a Noé bárkájáról jövő vasárnapi számunkban folytatjuk.)
