Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

'VILÁG PROLETÁRJAI E G Y t S (3 L J E T K K ! A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 12. szám ARA 50 FILLÉR .* Szombat, 1956. január 14. KOSZÖNTIÜK a Kiüli KÉP KÜLDÖTTEIT Tizenkét nap alatt 7.5 vagon baromfi, 829 274 darab tojás! Örömmel és szeretettel üdvözöl­jük a mai napon hazánkba érkezett kínai kormányküldöttséget. A kül­döttség magyarországi látogatása bizonyos, hogy még szorosabbra fű­zi annak a barátságnak szálait, amely a bét felszabadult, szocializ­must építő népet, a kínai és a ma­gyar népet összeköti. A népi forrada'om tüzében szü­letett Kínai Népköztársaság meg­alakulása elindította a kínai népet ugyanazon az úton, amelyen a mi népünk is jár. A kínai nép több évezredes történelme során először vívta ki igazi függetlenségét és sza­badságát, s az elmúlt éveikben a nagyarányú társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulás útjára lé­pett A kínai népi felszabadító moz­galom diadala a kínai nép győzel­me világ* örténelmi jelentőségű ese­mény veit: nemcsak az imperializ­mus lánca szakadt meg a »gyarmati hátországban«, dg ezzel egyidejűleg a Kínai Népköztársaság győzebne még jobban megerősítette a demok­rácia, a szocializmus és a béke or- szága'nak táborát. A kína!ak száz­milliói, akiknek évszázadokon ke­resztül, csak lenézésben és megalá­zásban veit részük az imperialista gyarmatosítók részéről — tudják, nincsenek többé egyedül, velük van a. béketáibor országainak minden népe. a kínai emberek büszkék er­re a barátságra, erre az egységre, tudják, hogy a szovjet és a népi de­mokratikus országok népeivel való barátságuk, a szocializmust építő népek tesvéri szövetsége az egész emberiség békéjének döntő tényező­je. S mi, magyarok különösen büsz­kék vagyunk a kínaiak barátságára, amelynek egyik igen fényes meg­nyilvánulása a mostani látogatás: Csu Te elvtárs, Kína Kommunista Pártja Politikai Bizottsága tagjá­nak, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának, a Kínai Népköztársaság alel- nökének vezetésével háromtagú kor­mányküldöttség érkezett hazánkba. Különösen nagy örömmel üdvözöl­jük Csu Te elvtársat, a kínai népi forradalom legendás hősét, Mao Ce- tung elvtárs legközelebbi harcostár­sát. Szoros és gyümölcsöző barátság alakult ki az évek során a Kínai Népköztársaság és hazánk között. A kínaiak ismerik és szeretik a ma­gyar népet. Ismerik népünk új éle­tét, munkáját, művészetét, irodal­mát. A kínai népben megnőtt az ér­deklődés a távoli népi demokratikus országok iránt, de a mi népünk is hasonló örömmel figyeli a kínai nép nagy munkáját, eredményeit az új Kína építésében. Mind kulturális, mind gazdasági és politikai téren hasznos, gyümölcsöző és biztató a két nép barátsága, az a barátság, amely a nép; demokratikus országo­kat a Szovjetunióhoz és a Kínai Népköztársasághoz fűzi, A küldöttség, amely a múlt be­tekben a Román Munkáspárt II. kongresszusán vett részt, maid a Wilhelm Pieck elvtárs 80 születés­napja a'kaiméból Berlinben rende­zett ünnepségeken három napig tartózkodik hazánkban. Igen l;is idő ez, különösen ilyen örömmel és szí­vesen látott vendégeknél. A látoga­tás azonban — még ha rövid ideig tart is — még jobban a’áhúzza a kí­nai nép és népünk megbonthatatlan kapcsolatát. Felemelő érzés, erőt és biztonságot adó tudat, hogy baráta- ;nk közé sorolhatjuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok mellett a hata'mas Kínai Népköztár­saság hős népét is, amely sikeresen, győzelmesen küzdte le a belső és külső reakció elkeseredett támadá­sait, s hisszük, hamarosan elfoglal­ja jogos helyét a népek parlament­jében, az ENSZ-ben is. Két esztendővel ezelőtt egy kínai küldöttséggel hazánkban járt Emil Sziao mondta: »Magyarországon mindvégig úgy éreztem magam, mintha nagyon közeli rokonok kö­zött lennék.« A most érkező küldött­séget is olyan barátsággal, szeretet­tel üdvözöljük hazánkban, mint ro­konainkat, mint testvéreinket, hi­szen a nagy kínai nép fiai, a kínai nép nagy harcát vezető Kínai Kom­munista Párt vezetői ők. Szeretet­tel köszöntjük őket hazánkban, s kí­vánjuk. látogatásukkal váljék még erősebbé, virágzóbbá és megbontha- tatlanabbá a kínai és a magyar nép nagy barátsága. a siófoki járásban befejeződött a DiSZ-fsgoX összeírása A DISZ Megyei Végrehajtobizott- sága üdvözli a siófoki járási DISZ végrehajtábizcy.tságiot, alapszervezeti vezetőit — Pilok Éva, Pelentai Er­zsébet, Orsós József és Kajdi György DISZ-aktivista elvtársakat — abból az alkalomból, hogy határ­idő előtt három nappal eredménye­sen befejezték a DISZ-tagok össze­írását. DlgiZ SOMOGY MEGYEI VB Tiszta vetőmaggal, kijavított gépekkel, szerszámokkal Nagy a sürgés-forgás a ráksi Uj Élet Termelőszövetkezetiben. A tsz- tagdk amellett, hogy hozzáfogtak a teirvbevett építkezésekhez, serényen készülnek a, tavaszi munkákra is. A kovácsműhelyben állandóan cseng a kalapács. A megjavított; sze­kerek, bcrcnák, vetőgépek egymás­után kerülnek ki Q műhely elé. De a bognárműhelyben sem pihennek. Azonkívül, hogy kijavítják a kere­keket és megfoltozzák a szekérol­dalakat, újakat is készítenek. Az Uj Életnek már szíjgyártója is van, akiinek szorgos keze . egymásután varr ja meg a szakadozott lószerszá­mokat. »Nem lesz keréktörés és istrángszakadás a nyáron a legszor­gosabb dologidőiben« — mondja WaMer elvtárs, a tsz elnöke. A férfiak többsége az építkezésien dolgozik. De nem unatkoznak az asszonyok, lányok sem. ök tisztít­ják a vetőmagokat. A vetőburgo­nyát már megválogatták, a borsót is megrostálták. 30 hold borsót vet­nek az idén. »De egész nyugodtak csak akkor leszünk, ha a Magkeres- kedekni Vállalattól is megkapjuk az, aprómagvakat — mondja Walter elvtárs. A ráksiak mindent meg­tesznek, hegy zavartalanul kezdhes-' séfc meg tavasszal a nagy munká­kat. • \ A második ötéves terv egyre job­bam megváltoztatja az ország képét; újabb gyárak nőnek ki a földből, s a mezők a jobb munkát bővebb ter­méssel viszonozzák. Fokozódik a ter* melékemység, csökken az önköltség, s a dolgozók igényeinek kielégítésé­re államiunknak árubőségre van szüksége. Épp ezért az új évben a begyűjtési szervek is sokkal gondo­sabban végzik munkájukat, a Pa* raszitsóg pedig kötelességének pon­tos teljesítésével viszonozna az ipar­cikkeket, a jobban gyümölcsöző új Halvány őszi rózsa. ha tudnál beszélni! — Elmondanád: 1 hold maqodúól 22 050 forintnyi terem! A külföldi piacok tavaly igen szé­pen fizettek arany valutában a ma­gyar kertimagvakért. Me gyérük ■‘élel­mes tsz-ei meg is neszelték a mesz- sze országok nagy érdeklődését s a Kertimagtermeltető Vállalatnak szer­ződéses alapem több mint 6000 holdon megtermelt paprikamagért, hagyma­magért, karós babért, középkorai érésű borsóért 15 és félmillió forin­tot kaptak, nem is beszélve a ke­nyérgabona- és húsbeadási kedvez­mények nagy előnyéről. A finom babramunkát, a kerti ma­gok megtermelésével járó ügyeske­dést igen szépen fordították forintra a ráksi Uj Élet TSZ tagjai is. 10 hold középkorai érésű borsóért 151 ezer forintot kaptak, azonkívül 10 mezőgazdasági felszereléseket, szer­számokat. Az év első papjaiban a baromfi- és' itojásbegyűjitésöeo fordulóit ■tör-' tént. A párt és a Minisztertanács határozata szerint a Baromfibegyűj- tő Vállalattól ezt a feladatot a Me- zőgazdasági Termékeket Értékesítő Megyei Szövetkezeti Központ vette át. Az új szerv a bizalomnak máris megfelelt: az új év első 1?. napjában 7,5 vagon baromfit. 829 274 darab tojást gyűjtött be. hold búzabeadás alól mentesültek, valamint a hús- és állati termékeket sem kellett erre a területre bead­niuk. A kötéséi Előre TSZ csak egyetlen hóid hagymával 6790 forint tiszta hasznot ért el, és teljes búza-, s fele állat- és állati termék-beadási kedvezményt. A kötéséi Béke TSZ sem szégyenkezett: úgy szorgoskod­tak asszonyai, hogy a hosszú őszön szépen beért a szerződéses paprika. Egy hold mag terméséért 40 876 fo­rintot kaptak, s élvezték ők is a be­adási kedvezményeket. Gimesi Antal zicsi kisparaszt pe­dig őszirózsamagból 1 holdon 22 050 forint hasznot látott. Az idén is nagy kedvvel fognak hozzá tsz-eink a kertimagtermelés- hez: megéri! Meri ettől is nő munka­egységrészesedésük, gyarapodnak, gazdagodnak... As első eredmények forrása Eddig nem vizsgálták meg eléggé a beadók gazdasági helyzetét. A Me­zőgazdasági Termékeket Értékesítő Megyei Szövetkezeti Központ dolgo­zói azonban felismerték az előző év hibáit, amikor a rosszul ütemezett negyedévi terveik adósságai végülis a negyedik negyedévre torlódtak. Mivel akadályozzák ezt most meg? Azzal, hogy a falusi gazdasszonyok­kal. a tsz-ek foaromfigondozóival megértetik: kár a takarmányt olyan tyúkekra vesztegetniük, amelyek már nem tojnak, kiöregedtek. Az ilyeneket adják be. Ami a saját gaz­daságukban csak az önköltséget emeli —• tehát veszteséges — az az államnak a városok ellátására hasz­not hajt. A Mezőgazdasági. Termé­keket Értékesítő Megyei Szövetkeze­ti Központ dolgozói máris vállalták: az első negyedévi baromfi- és tojás» begyűjtési tervet február 20-ra tel­jesítik. Sok sikert kívánunk az új szervnek. Reméljük: lapunkban csak dicsérő cikkben tudunk meg­emlékezni munkájukról. Érdemes kertimagot termelni! A pusztán az este is sötétebb ta­lán, mint másutt. Valóban, téleleji szuroksötét este van. Gige-Nagypusz- ta új házai közt botorkálunk. Az eget vastag, súlyos felhők fekete ba- kacsinja vonja be, melyet a halvány holdsugár sem tör át! Kerítésről ke­rítésre kapaszkodunk nagy lassan előre. Még a sár is belefogódzik az ember lábába. De mit a sár, mit a sötétség! Megéri, hogy előbbre tör­jünk. A gige-nagypusztai Aranymező TSZ megalakulásakor jártunk itt — őszvégi verőfényben. Mint. a nap mikor hajnalban me­leg, fényes, minden homályt átütő sugárözönével elűzi az éjszaka ösz- szes sötétségét, árnyékait, bizonyta­lanságát, olyan erős fénnyel gyűlt ki itt, az egykori Somssich-uradalom hajdani cselédeinek, napszámosainak lelkében másfél hónappal ezelőtt az új élet fénye ... Vajon mennyit léptek előre azóta? — erre vagyunk kíváncsiak. Az egy­kori »Koplaló« mezejéből .hogyan vá­lik »Aranymezé« TSZ? Már a kapufélfát fogjuk s kicsit harsányabb hang jón kérdjük: — Itt lakik a tsz-elnök? Az új fsz új elnökének gondjai lány az asztalon könyököl, tüzes fe­kete gyikszemét ránkveti, ő még a leckéjét írja, apja, anyja segít neki. Hiába, nehéz az a számtanpélda ... A kis család Nyílik a kenyihaajtó, s kapjuk is a szíves invitálást: . — Itt, itt! De kerüljenek beljebb. A szíves szóra enged az ember, s máris bent termünk a meleg szobá­ban. A kis ötödik osztályos legény­két már a tsz alapításakor megismer­tük, harmadikos húgával együtt. A fiúcska már a dunnába bújt. Kedves álmait halk szuszogása jelzi. A kls­• I A nagy család A meleg családi szeretet pillana­tok alatt magához öleli itt a látoga­tót is. Szinte restelikedünk, amikor ebből a szívhez nőtt apró családi gondokból a »nagy család«, az Aranymező TSZ nagyobb gondjai, tervei, reményei felől szólunk. Mire jutottak másfél hónapja? Ki nyitott be hozzájuk? Van-e, aki a gondjukat magáévá teszi s megoszt­ja velük? A tsz gazdái lettek-e a ta­gok? Főtt-e már eleget a fejük az éves termelési terv elkészítése miatt? S mint az alapszabály is kérdi: ké­pességei szerint minden tag arra tö­rekszik-e, hogy a közösben még job­ban gyarapodjanak? No, kicsit sokat kérdezünk egy- ültőhelyben. Németh József megrázza a fejét, mintha egy zuhanó eső alól jönne be. Sorra megfelel erre is, arra is. Kér­dez is, de a kérdéseivel egyben fele­letet is ad: '— Az elvtárs végignézte, hogy ket­ten álltunk a kislányom mellé egy egyszerű számtani lecke megoldásá­ban. Én se, de az anyja se szólt rá még egy erősebbet csak azért, mert a kis fejébe nehezen megy be a kivo­nás, az osztás, a szorzás, az össze­adás ! Valahogyan mi is így vagyunk. Az Aranymezőben sem egyszerű a példa, jól jönne, ha valaki segítene a mi számításainkban is... ! S mondja mindezt egy lélegzetre! Látszik, nagyon foglalkoztatja lelkét, érzi azt a felelősséget, amit a tagság rábízott. Első a kötelesség — Azért mindenben nem akadunk ám meg — szögezi le, s máris vidá­mabb a szava. S az ember azt gondolná, valami kézzelfogható gyors haszon, valami ügyes eligazodás, érdekeik megvédé­se miatt dicséri meg a tagokat. Pe­dig inkább áldozatkészségről, önzet­lenségről beszél. — Még az öregasszonyainknak is fúrta már áz oldalát: miért vegyünk baromfit, meg tojást, ha jön a be­adás! Ott a kaposvári baromfikelte­tő! Hozzunk vagy ötszáz csibét, s felneveljük idejére, az első féléves beadást teljesítjük belőle. Az én asszonyom is fogadkozik, egyre csak azt hajtja, jut abból még aratási csi­be is. Feladunk a korobájnosnak is egy-egy ■ szárnyat, combot, csak ide­jében juttassa magtárba az »új éle­tet«! 78 hold őszi kalászos várja majd az aratást, s az idén a mi határunk­ban is szeretnénk, ha dolgozna a kombájn. megalakulásunk hírét, azonnal meg­keresett bennünket. 35 holdon jó őszi mélyszántást csináltak. Ésszel ám azt ,is! Nem elhamarkodva! Mert a tehenekkel azelőtt alig 10—15 centi mélyre eresztettük a csoroszlyát. Hát ők 22—25 centi mélyre szántották fel. A párt hívó szavára Pestről lejött gépállomási igazgatóra is van még jó szava az elnöknek. — Igen ren­des ember, van gondja a tsz-re — mondta. Négyzetes kukorica Segít a gépállomás —... Mert az úgy volt, hogy a Nagybajomi Gépállomás igazgatója és agronómusa alighogy olvasta — A gabonabeadás tehát megvan. Nem kell szégyenkeznünk, a városi dolgozók szemébe bátran bele­nézhetünk az idei első közös ara­táskor! De ősz is lesz. Kapásokból is kell teljesítenünk a kötelezettséget. Aminek a gépállomás olyan gondos munkát adott, abba a táblába vetünk kukoricát — azt pedig négyzetesen — és burgonyát. így az őszi beadási gondot is levesszük fejünk felől: bő­ven megterem annyi nálunk abból a szép vörösszemű »törökbúzából«, hogy a kukoricaszüret harmadnapjá­ra beadjuk belőle a kötelezőt. Bur­gonyából olyat akarunk vetni, olyan biztosan termő, jó fajtát, hogy a sze­dés nyolcadik napjára egy gumóval ne tartozzunk a hazának... ! Csak még egy kis szapora fajta vetőgumó kellene. A mienk itt egy kicsit el­fajzott .. .­S itt egy pillanatra megtorpan az el­nök. Ugyanis az első évben különö­sen a jó terv adja meg a biztos ter­melési fundamentumot. A tsz min­den tagja szívből akar a tsz gazdája lenni. De meddig terjed a tekinte­tük? Hol, s miben mi a határ? Mi­ben segít az új úton eiindulöknak a párt, a kormányzat? Abban senki egy eligazító szót nem ad nékik. Pe­dig, pedig ... no, van gond a vállu­kon elég. Már jegyezni sem tud­juk. olyan gyorsan, ahogy az elnök sorjázza. Tíz szarvasmarhájuk van, 15 lovuk. De közös istállójuk az még nincsen. A jószágnak eleség kell. Lesz ne­kik elég! Lenne még töhb is, ha be­vetnének néhány táblát pillangósok­kal. Ahhoz azonban vetőmag kelle­ne. S bizony nem tudják, hogy áz ilyen vetőmagvakra is kétéves köl­csönt kaphatnának az államtól, mely­hez már a munka megkezdése előtt, a tervkészítés közben ás hűséggel vi­seltetnek. Egy kis segítség elkelne ! ____________________ O tt van a megalakuláskor felvető­dött halastó ügye is. Ahhoz még előbb tagosítás kellene. A gigei ta­nácstól sem járnak errefelé. Pedig jó volna már tiszta vizet önteni a po­hárba, hogy az ötven tag behozta földterületet Gige község használat­lan tartalékföMjéből bővítsék ki! Annyi tennivaló, eligazítanivaló akad még, hogy már az elnök is ab­bahagyja a gondok lajstromba szedé­sét. S hozzáteszi: — Én sem tanul­tam ám a bölcsőben az elnöki tudo­mányt, nekem is tanulnom kell, akár a lányomnak, s aztán néha a segítség is elkelne ... E: J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents