Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 11. szám

Péntek, 1956. január 13, SOMOGYI NÉPLAP I Néhány tudnivaló a társadalombiztosításról A dolgozóktól való szociális gondoskodás egyik fontos esziköze a társadalombiztosítás. Szocializmust ■építő országunkban az állam ezt intézményesen bizto­sítja és a terhek jeleinitős részét magára vállalja. Mivel bővült a társadalombiztosítás ? A közelmúltban megjelent minisztertanácsi ren­delet az eddig érvényben volt betegségi biztosítás valamennyi jogszabályát egységes rendszerbe foglalta és néhány jogszabályát a dolgozók érdekeinek meg­felelően bővítette. Pl. a hosszabb kórházi kezelést igénjdő betegségeknél/ (gyermekbénulás, Ultiékor, fia­talkorúaknál a reumás szívbetegségeknél síb) az ápo­lás időtartamát jelentékeny mértékben emelté? Ezt a kedvezményt a nyugdíjasokra és családtagjaikra isi ki­terjeszti. A családtagok körét kibővíti. Az időleges rokkantsági járulékot 30 százalékról 50 százalékra felemeli. A baleseti sérült, balesete, illetve foglalkozási betegsége miatt szükséges gyógyszereket stb. a) jövő­ben is térítés nélkül meg,kapja, akkor is, ha táppénz segélyezésben nem részesül. A rendelet ai 75 százalé­kos táppénz folyósítást a kétévi egyhelyben dolgozás mellett egyévi szakszervezeti tagsághoz is köti. A szakszervezeti anyasági és temetkezési segélyeket a betegségi biztosítás alapján járó segélyekkel együtt a jövőben a. társadalombiztosítási szervek tehát. az 'SZTK alközpont, illetve az' üzemi kifizetőhelyek fizetik. Az áj szakszervezeti osztályos tagdíjrendszer Az 11955. októberi SZOT elnökségi határozat elő­írja a szakszervezeti tagsági díjak leszállítását, az új osztályos tagdíjrendszer bevezetését, a szakszervezeti tagsággal járó előnyök biztosítását és a kedvezményes utazási igazolványok kiadását. Ezzel' jelentős lépést tett afelé, hegy a társadalombiztosítás szakszervezeti jel­lege egyre jobban érvényesüljön. A határozat jelen­tősége, hogy közvetlen anyagi előnyöket jelent a szervezeti dolgozók számára és feltétlenül növeli a szakszérvezeti aktívák, társadalmi munkások tevé­kenységét, muinkaksdvét, ami a mozgalom további erősödését jelenti. A rendelet végrehajtása a dolgozók érdeke Az MT rendelet és a SZOT elnöksége határcza- itainialk ismertetésié,; végrehajtásának sikere nagy mértékben függ attól, hogy szakszervezeti szerveink hogyan foglalkoznak az abban foglaltakkal, hogyan hajtják végre (azokat Mindenegyes szakszervezeti szervnek feladata, hegy a határozat helyes magyará­zásával a szervezett dolgozók száma üzemeknél, vál­lalatoknál jelentősen növekedjék. Általános tapasztalat, hogy a tagdíj osztályba való besorolása, az új nyilvántartó kartonok kiállítása és a szakszervezeti tagkönyvbe való bejegyzés, ellenőrzés vontatottan halad, holott ezt a munkát december 31-ig el kellett volna már végezni. Ez a munka nem tör­tént meg a FÜSZÉRT-nél, az Áiílatfongalmi Vállalat­nál, a Sertéstenyésztő Vállalatinál. Az a'iközpomttól számtalan segélyért jelentkező dolgozót kellett elutasí­tani, mert a szakszervezeti könyvében a megfelelő bejegyzés nem volt meg. ' Alaptalan híresztelések Az új határozattal kapcsolatban megyeszerte az ellenség híresztelése1 alapján különböző kószahírek keltek életre, az állítólagos »új nyugdíjtörvény be­vezetéséről«, a //dolgozók hozzájárulási költségének megemeléséről«, a »bizonyos életkort elért dolgozók munkaviszonyainak megszüntetéséről«. Ez a híreszte­lés alaptalan. Ezzel is — mind megannyi rémhírrel — az ellenségnek az a célja, hogy a dolgozók körében zavart és elégedetlenséget keltsen. Szakszervezeti ak­tíváink egyik feladata kell hogy tegyen az ilyen rémhírek visszaverése, a dolgozók felvilágosítása. Klcnovics Imre, az SZTK alközpont vezetője. SZMT tagja. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ^ n Megyei Párt-végrehajtóbizottság értékelte az eddigi vezetöségválasztásokat A Megyei Párt-végrehajtóbizott­ság e heti ülésén, megtárgyalta a ve~ zetőrégválasztásek első tapasztalata­it és megállapította, hogy ,a két év­vel ezelőtti vezetős'ágváíasztásokhoz viszonyítva sokkal jobbak, színvona- lasáibbak a taggyűlések. A párttag­ság felelősségérzetének, akti vitásá­ra k növekedését mutatja a taggyű­léseken való pontos meg jelenés, a bátor bírálat, önbírálat érvényesülé­sié. S ha ezekről az eredményekről beszélünk, szólni kell a járási párt- végrehaj tóbizottságok munkájáról, amelyeknek nagy résziük van abban, hogy nőtt a párttagság aktivitása, hogy a taggyűlések a Központi Ve­zetőség határozata értelmében foly­nak lé, A Megyei Párt-végrehajtóbizott­ság a jó munkáért külön elis­merésben részesítette a marcali, a barcsi és a siófoki járási párt­végrehajtóbizottságok tagjait, munkatársait, instruktorait. Ezekben a járásokban különösen jól készítették elő mind szervezetileg, mind politikailag a vezetőségválasztó taggyűléseket. Ugyanakkor a Me­gyei Párt-végrehajtóbizottság felhív­ta a tab!, a nagyatádi és a fomyódi járási páirt-végrehajtóbizoítságok fi­gyelmét, hogy nagyobb gondot for­dítsanak a taggyűlésekre, elsősorban azok politikai előkészítésére. Erre annál inkább * is szükség van, mert a taggyűléseken még mindig nem kapcsolják eléggé össze a politikai munkát Ja termelési feLadatokkaih. A kettőt szétválasztva tárgyalják, mintha külön kellene elvégezni az egyiket és 'külön' a másikat. A járá­si pártbizottságok tagjainak, munka­társainak és instruktorainak a fel­adata, hogy megtanítsák a pártveze­tőségeket, s rajtuk keresztül az egész párttagságot a pártpolitikai munkára. Az eddig megtartott taggyűlések legnagyobb fogyatékossága volt, hogy nem foglalkoztak eléggé az osztály ellenség elleni harceal. Különösen a fa'usi pártszervezetek taggyűlésedről lehet ezt elmondani. Pártbizottságainknak jobban rá kell irányítaniuk a pártvezetőségek és a párttagság figyelmét arra, hogy a termelőszövekezeitii mozgalom, t fej-» lesztése, a termelés hozamának nö­velése a falusi csztályharc élesedé­se közben megy végbe. Hogyan ér­vényesül az osztályharc a pártszer­vezet életében, leleplezik-e a kom­munisták a fcúlákdk, a klérus mes­terkedéseit, észreveszik-e, hogy a f'a" Jusi osztályellenség a kihívó maga­tartás mellett igen gyakran' az alat­tomossághoz folyamodik, hogy be­csületes embereket megtévesszen? Mindezekkel foglalkozni kgll a tag­gyűléseken. Mégis megtartották a taggyűlést Egy versenyvállalás margójára A Somogyi Néplap január 4-i számában jelent meg a Vas- és Fém­ipari Kombinát 1956. évi versenyfelhívása. Mindenesetre elismerés il­leti a vállalat dolgozóit és vezetőit ezért a kezdeményezésért. Szeretném azonban közölni a .versenyfelhívásra vonatkozó' néhány észrevételemet. A felajánlásnak, a szocialista kötelezettségvállalásnak az a célja, hogy az elért • eredményeket tovább fokozza. A Vas- és Fém­ipari . Kombinát vállalása azonban nem szolgálja ezt a célt, sőt visszafej­lődést eredményez. A vállaltat vezetői és dolgozói felajánlásuk elké­szítésénél nem vettek figyelembe minden lehetőséget, amellyel eddigi ■eredményeiket növelni tudnák. Az üzem például azt vállalta, hogy a gáznyomásos öntés bevezetésével átlagselejtjük 6 százaléknál magasabb­ra nem emelkedik. Ezzel szemben a régi öntési módszerrel sem volt 1955. évi átlagos »elejtjük 6 százalék! A leggyengébb negyedben, a har­madik negyedben például a selejt 5,8 százalék volt. Az ilyen felaján­lás nem a fejlődést segíti elő. - / Az éves felajánlás egyéb pontjai is olyanok, amelyek az eddig elért -eredmények megtartását rögzítik csipán. Nem helyes,- ha vállalataink olyan felajánlásokat tesznek, amelyek­nek teljesítése, vagy túlteljesítése el ve biztosítva van. A helyes felaján­lás az, amikor a dolgozók és vezetők tudásuk legjavát adva harcolnak a kitűzött feladatok eléréséért. A felajánlások elkészítésénél üzemeink dolgozói a november 12-ii párthatározat alapján ’különös gond A fordítsanak a műszaki színvonal emelésére, a fejlettebb technika alkalmazására. Vegyék figyelembe az ezekből adódó lehetőségeket és aszerint tegyék meg vállalásukat, hogy az további fejlődést, új, kiváló eredményeket hozzon. Körtés Gábor SZMT-elmök Sj Nem általános eset, de mégis ér- íj. dem; s a sajtóban beszámolni a kis- jl) bár apáti pártszervezet vezetőségvá- •klasztó taggyűléséről. Érdemes azért, ishogy figyelmeztesse a kommunistá­ikat: igen alaposan gondolják meg, javasolnak az új pártvezetőség- ;(“be, ne javasoljanak .olyan párttagot, irránt Lovró István, a kisbárapáti ^pártszervezet régi titkára. Jí Az történt, hogy a kisbárapáti ^pártszervezet vezetősége elhatároz­na, hogy vezetőségi ülésen megvitat­nia, milyen módon készüljön hozzá ipa taggyűlés beszámolójának elkészí­téséhez. Igenám, de Lovró élvtárs, n a pártszervezet titkára nem je- lent meg a vezetőségi ülésen. XA vezetőség tagjai üzentek érte, íj!de akkor sem jött. — Most mit te- ÍVgyünk — vetődött fel bennük a kér- Jjdés, érezték, hogy a taggyűlés meg ©nem tartásáért nemcsak a párttit- ójkárt, hanem az egész vezetőséget •^felelősség 'terhelné. Ekkor Vukk elv- Ttárs, a pártszervezet elnöke azt Wmomdta: Elvtársak, úgy gondolom, Quines idő a tétovázásra. Mi ismer­tjük a pártszervezet munkáját, mi is ffirésztvettünk irányításéban, készít­ésük e,l a beszámolót a párttagság s-g­TöROK LÁSZLÓNÉ: Gépíró hajnala Ködruhéjú hajnal kúszik tétovázva Kosza, sápadt fénnyel a hálószobádba, S úqy felráz, mintha száz kürtszó vijjogása Dobhártyádnak rontva, ébresztőt kiáltna. S az életre hívó, csodálatos csendben, Megszokottság szülte, szabályos. szép rendben Napod elkezdődik. — Az utcára lépve Lábad munkába visz — hol korán vagy késve, Ezer, társad sürög a bágyadt. homályba, Es mire felkattan írógéped zárja, S a piciny billentyűk vidám táncra kelnek, Es szűz papírhalmok holt betűkkel telnek, A kacér napsugár biztatón, nevetve Arany csikót csókol szorgos, kis kezedre. . gítségével s tartsuk meg a taggyűlést. És a szót tett követte. A beszámo­ló elkészült, a pártvezetőség és a pártcsoporíibizalmiak előkészítették a taggyűlést, minden .párttagot meghívtak, köztük természetesen a párttitkárt, Lovró elvtársát is. Ö azonban a taggyűlésen sem jelent meg Nem törődött azzal, hogy ne­ki kötelességei vannak választóival, a párttagsággal szemben. Eszébe sem jutott, hogy neki ezen a tag­gyűlésen alapos önbírálatot keltene gyakorolnia a párttal szemben elkö­vetett súlyos hanyagsága miatt. A ivezetőségváiasztó taggyűlés jól sikerült, a párttagság egy-két kivétellel tel­jes létszámban résatvett a taggyűlé­sen és a beszámoló alapján megvi­tatta a pártszervezet kétéves mun­káját. Pártszerűen megbírálták azo­kat az elvtársakat, akik nem végez­ték el pártmunkájúkat, bírálták a vezetőséget, mely nem látta el fel­adatát, nem adott a tagságnak párt- megbízatásokat. Különösen sokan megbírálták Lovró elvtársat és a taggyűlés egybehangzóan követelte felelősségrevenását pártszerűtlen magatartásáért. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ — A természettől ne várj könyör- adományt! Kényszerítsd térdre, s megadja, amit kívánsz! Uj igazság, szép termést követelő, -elevenbe vágó jelszó, de a tsz-pa- rasztok. már megyeszerte hangoztat­ják. Épp. a tervkészítés napjaiban, heteiben forgatják az eszükben a leg­többet. Ukrajna, Szibéria, Turkesz- tán millió hektárjait tették kincses forrássá a világ élenjáró mezőgaz­dasági munkásai ebből az elvből ki­indulva. Ez az elv elért már Pan­nónia nagymúltú halmai, a Koppány, a Rinya. a Sió, a Kapos völgyei kö­zé. Azon törik a fejüket a tenmelő- . szövetkezeti dolgozók, hogy munká­juknak új értelme legyen. Akik .ki­kelettől kikeletig már »zöld-futósza­lagon« képesek állandó friss eleség- gel ellátni jószágaikat —• önerejük­ből már a vizek folyását is meg akarják változtatni... Dél-Somogy kincsei Ezekkel a gondolatokkal, küldött a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igaz- gatósáigának »házi pénzügyminiszte­re«, a termelőszövetkezetek központi főkönyvelője Csokonyavisontára. Ott az a hatalmas, * 8000 holdas határ: a Rinya szeli át. Tele van régi lapályos rétekkel a szép mező. Erre egy mé­lyedés, amott egy régi csermely ki­száradt medre, amarra egy mocsárt »kiszikkasztó« pompás 'kis égererdő! No. tessék megregulázni ezt az ígé­retes határt. Arra való az új gaz­dasági év. Azért szólt idáig s ér el a Rinya völgyéig a párt júniusi ha­tározata, hogy arra Dél-Somogyban is vitamindús szénával, öntözött ré­tekkel, halastavakkal, kövér pon­tyokkal adják meg a méltó választ!... Még mindig a fülünkben zsong Farkas elvtárs intő szava, amikor betoppanunk a csokonyavisontai Ha­ladás TSZ-be. A bővizű Rinya sze­gélyezi a határt. Az áldott kis fo­lyó! Partján vidáman sulykolják a menyecskék tavasztól őszig a vász­Uőáram búr eqij vékáról“ nakat, kötőket, lepedőket. Babócsá- nál két ágra szakad a természet e nagyszerű ajándéka! Innen táplálja bő vizével az állami halastavaik egész sorozatát. Kis lelemény, kevés emberi erő elég volt ahhoz, hogy agy kis duzzasztó hét méter magas­ról zúdítsa le a hullámok megregu- lázotf hajtóerejét: valóságos somo­gyi Niagara! S amikor legforróbb a kánikula, a Rinya még akkor sem enged: bő vizében vidáman lubic­kolnak a munkából hazatérő por­lepte parasztok. A „pénzcsináló“ juhász Dehát a halász sem foghat halat háló nélkül: milyen fogásokkal, meK- kora élelmességgel jutnak az idén nagyobb »halakhoz«, nagyobb fala­tokhoz, bővebb terméshez a Haladás TSZ-ben? Négy próbára tevő, nehéz év van már a hátuk mögött. Ennyi idő alatt 15 forintról a mostani zár­számadásig már 33 forintra emelték az egy-egy munkaegységre jutó jö­vedelemrészesedés értékét. A rétjeik füvén egyre jobban tartott teheneik­ből már tíznek úgy megtelik a tő- gye tejjel, s olyan gyorsan felnövő tinókat és üszőket ellenek, hogy már megkapták a törzskönyvezés rangját. Szert, tettek — ők tudják, hogyan — egy »pénzcsináló« juhászra: aki Bi- harország fésűs merinój juhfajtájá- ból a Rinya táján 201 darab kost, birkát, jerkét és gidát legeltet, s növeli a tsz-tagok munkaegységét a kis »gyapjúgyárakkal« Somogy or­szág délnyugati csücskében. (Csak a májusi »gyapjú-aratás« 46 000 forin­tot hozott!) Ezért hát már tavaly is 169 000 forint értékű heterózis ku­koricát termeltek egy négyzetesen művelt táblán. Csak egy holddal szántak többét a szerződéses Merkur burgonya megtermelésére: abból meg 540 000 forintot tettek a bankszám­lájuk nyereséges oldalára. Volt tfagy négyszeri elnökcserélés, egynémely súrlódás, vita, kis házi csetepaté kö­zöttük! Ma már ezt sem szégyellik . . Harc a több üzemágú gazdálkodásért! De még mennyire nem. szégyellik! Épp az előző két volt elnök, Bódi Sándor állattenyésztési ibrigádvezető. Deák Sándor növénytermelési bri­gádvezető s néhány »minden jóban kanál« tag társaságában aggódnak, vitatkoznak, tépelődnek az idei ter­ven, amikor a fentiekkel elébiik ál­lunk. Közreveszik Palkovics Feren­cet, az új elnököt. Úgy pereg a nyelvük, mint a motolla, vagy mint a rokka este asszonyaik kezében a fonó kalákában. Mintha csak Móricz Zsigmondinak a tizenkiler.ces »Virág- nyílás« című somogyi terrfielőszövet- kezeti cikkéből lépnének ki mind­annyian, ahogy a nagy író meglátta már akkor: » ... mint minden nagy forradalom után... a köveknek is nyelve támad . . .« Bódi mondja Deáknak, Deák mondja Palkovics- na.k, Palkovics továbbítja: — Van olyan »rókánk« nekünk, hogy arról nem is két, hanem akár három bőrt is lehúzhatnánk! Ez az éppen, az a lapályos hat árrész! Meg­terem abban minden jó.' Széna, ku­korica, vagy más jóféle abraknak- valól Már egyik mélyebb részét meg­védi ük a csapadékos, vizenyős évek­től, mert égerrel ültettük be. A fák már temérdek fölös vizet magukba szedtek. Szépen az égnek sudárod- nak. Másfél hónap múlva felhúzzuk az új istálló falait, Afölé tetőt ra­kunk, égerfából gerendát. Volna per­sze jobbfajta gerendának való. Mert ez az áltatok gőzölgését felissza. Nem tart el félszáz évig egy tetőzetet. De »isten neki — fakereszt« — még így is jobb, mintha a TÜZÉP-től méreg­drágán vennénk szalufát! — A jól levezetett lapályon meg­tenné abrak, a szépen felnövő éger­fa: ez csak két »róka«, akárhogy is számítjuk a dolgot! —. vetjük,közbe. — Hát a harmadik mi volna tulaj­donképpen? Ki a halastavak „ befullasztója“ — Az meg az a 12 holdas halastó lenne! — feleli az elnök. — Már ta­valy is megálmodta a tagság. Elkép­zelte, kérte, követelte. De a pécsi Vízügyi Igazgatóság olyan messze van tőlünk, mint Makó Jeruzsálem­től! Keresztülhúzta minden számítá­sunkat ... Akár a Koppány völgyé­ben ... Ott is három tsz halastavát »döglesztették meg«. Azt a kifogást találták ki rá: »Nem bírja a vízháló­zat!« A répáspusztaiak, a balaton- őszödiek, a varászlóiak halastó-ter­vezését is »befullasztották«. Megye­szerte siratják a tsz-ek azt a »hálót«, ami nélkül a legjobb halász sem tud »halat fogni«! De az idén nem hagy­juk magunkat. Felmegyünk a minisz­tériumig! Fel mi! Mert nemcsak ha­lastó kell. Nemcsak a potykákból akarunk kamatos pénzt. Hanem vízi- szárnj-ast is felnevelünk a halasta­von. Nagymájú pekingi récét. Eladó lány dunnájába való patyolat fehér /tollú magyar-fehér libát... Papramorgó, cementcserép, daráló! Eljövet már csak a tárgyakkal be­szélünk. A Haladás TSZ üzemében ugyanis nemcsak az emberek 'beszél­nek, érvelnek, agitálnak ilyen sza­pora szóval. Hanem például a szesz­főzde is szépen regélhetne. Az idén már azt érték el vele, hogy az addig veszendőbe ment hulló gyümölcsből, törkölyből erős papramorgót tudtak párolni. Tiszta haszna: 15 000 forint. És mit mond kisüzemük másik büszkesége, a cserépégető? Azt, hogy oementcserepet olyat tudnak előál­lítani. ami nem szívja magába egy repedésen át sem a vizet és tovább tart, mint az agyagcserép. És milyen haiszcinforrásról tanúskodik a zár­számadás óta munkábaállított kala­pácsos darálójuk? Égj- óra alatt csak a munkájáért járó vámkeresményé­vel 110 forint tiszta, haszonhoz jut­nak! A kamatozó pénz telerakja a tá­nyérod! — mondják a csokonyavison- taiak. akik a természettől nem kö- nyöi-adományt várnak, hanem min­dent ki akarnák csikarni tőle. Azok a vízügyesek! De mit tegyenek, ha ama pécsi Vízügyi Igazgatóság, avagy dombó­vári »leányvállalata«, Somogy me­gyei kirendeltsége, vagy a Kapos­várott székelő Megyei Tanács Me­zőgazdasági Igazgatóságának hálastó- előadója, vagy legelő- és rétgazdál­kodási intézője még ma sem zárta szívébe Móricz Zsigmond tizenkilen- ces megállapítását?! Azt, hogy: »A somogyi termelőszövetkezet úgy ala­kult meg ... hagy semmi nemzeti ér­ték nem ment kárba ... ellenben rej­tett erőknek milliónyi forrása bu'jy- gyarut ki!« Az új évben ne dugjuk be erő­szakkal ezeket a forrásokat, .ame­lyeket maga a nép fede~ fol, napról napra egyre többet! Mert aki ezt te­szi, az a nép boldogulását előbbre vivő munkák szárnyát nyesdesi meg. S a szabad haza új emberének a zse­béből von el kamatos kamatostul vastag forintokat. .. Erdős Jenő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents