Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-10 / 8. szám

VILÁG PKOLüTA K .1 A 1 KG V ESÜLJETEK! Somogyi Néplap Egy angol újévi gondolatai 1883. január 19-éu született A. N Tolsztoj, a kiváló szovjet író Pártoktatás a vezetőségválasztások idején A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK. LAPJA XIII. évfolyam, 8. szám. (UU au FILLER Kedd, 1958. .január 10. a Előre a somogyi tsz-mozgalom fejlesztéséért 30 tsz-előkészítő bizottság működik megyénkben A KUKCRICASZÁR SZÉGYEN A HATÁRBAN A he.tesi és mezőcsckcinyai határ­iban még mindig nagymennyiségű fkukcric ászár áll lábon mindkét falu ÍJ szégyenére. A lábonálló betákarttat­,, A párt népnevelőinek, a jól mű- számadása nagy vonzóerő az egyé-si^r .. ^f^S^gyat biztosít a & ködő termelőszövetkezetek lelkes ni gazdák között. S ahogy befeje- pulonbozo kártékony rovtoknak. A $ tagjainak szavára állandóan nő ződik a zárszámadások kihkdeté- J«»*««« nemtorodomseguk és gyarapodik megyénk termelő- se, a szövetkezetekben máris az új J(íkel ve*/e!>ezte .k az egész jovo szövetkezeti mozgalma. Szinte tervekről tanácskozik a tagság. G.ermest. A fatoszorga-mas t> al ' nincs olyan nap, hogy a megye Az egyéni parasztok figyelő í.® tanács vezetői is tudj.. e , de a egyik vagy másik szövetkezetébe szemmel nézik: mit, hogyan tervez jó^tekesek Jueg mindig nem e e _ta__• ,___________x____^ ,__,____________________ '-semmit azért, hogy feluiukma f f w, ne lépnének be a tegnap még egyé- a tsz-fagság, milyen jövedelemre •/! se:|TLrn:lt az*^> u J y* nileg dolgozó parasztok közül, számítanak esztendő végére a sző- 'j.-szeSyerl£' eltűnjek a határból. h ff Többhelyütt új tsz-előskézítő bl- vetkezeti tagok. Arról döntenék ef ™ez®c*P'lt°,nyal e'r e" zottságok alakultak és állandóan most sokan.: jobb lesz-e a közös ^ovej?11.’ ^ogy. szókkal a " növekszik ezeknek a létszáma is. A nagyüzemi gazdálkodásban kezdeni gaf<^a^íf ’ ,aklk ezt rnefe'1 ff régebbi termelőszövetkezetek zár- az évet. • ftdemlik, a fenti tanácsok a. legszigo­J. ./(rubban jarjanak el, s a «zart a leg­'!• Az elmúlt héten ismét 68 család választotta lj;rövid€fcb időn beiül betakanttassak. II Nagyatádi Gépállomás gépjavítás! versenyre hívja a megye összes gépállomásait megyénkben a szövetkezeti gazdálkodást t A legtöbb belépő a kaposvári já­rásban volt a múlt héten. A járás szövetkezeteibe 18 család 74 kh. földdel kérte felvételét. Nagy gcndcV fordítottak a tsz­szervező, felvilágosító munkára a siófeki járás kommunistái is. A járásban 14 család kérte felvételét a tsz-ekbe. Ennek eredményekép­Mi, a Nagyatádi Gépállomás dol­gozói a téli gépjavítás jóminőségű és időbeni elvégzésére versenyre hív­juk a megye összes gépállomását az alábbiak szerint: 1. Vállaljuk, hogy a tavaszi mező­gazdasági munkához szükséges erö- és munkagépeket a Minisztertanács határozata szerint, február 25-e he­lyett február 20-ra kijavítjuk. 2. A gépjavítási ütemtervet deká­donként, részleteiben teljesítjük és túlteljesítjük. 3. Minőségi gépjavítással biztosít­juk, hogy a mezőgazdasági munká­latok ideje alatt a műszaki kiesés a megengedett 5 százalék alatt lesz. 4. A gépjavításban a helyi anya­gok felhasználásával, jó szervezés­sel. 20 560 forintot .takarítunk meg népgazdaságunknak. 5. A téli gépjavítási idő alatt a gépállomás valamennyi dolgozóját szakmai oktatásba vonjuk be. 6. Gondoskodunk arról, hogy a gépjavítás idején dolgozóink világos, fűtött helyiségben dolgozhassanak, biztosítjuk, hogy munkaidő után fű­tőt, tiszta szálláshelyen pihenhesse­nek és szórakozhassanak. A verseny értékelésére felkérjük a Gépállomások Megyei Igazgatóságát. Nyári Gyula ág helyettes. Nagy PáJ párttitkár h, Vránics Gyula vezető mechanikus. Lukács István üb-elmök. II üt A barcsi járás szövetkezetei 11, a fonyódi járás tsz-ei pedig 9 csa- })> Iáddal gyarapodtak. A bares: Vö- Már az év elején olyan tisztán kell rös Csillag TSZ-be 3 család16 tag- jó látniuk a termelőszövetkezet tagjai- gal, a baLatcnboguán Dózsa TSZ-be ;r nak a szövetkezeti gazdaság helyze- 8 család 16 kh. földdel lépett be. fi; tét, mintha belenyúlnának a zsebükbe A nagyatádi járásban a bolhói és látnák, mennyi van a pénztárcá- Ságvári TSZ és a fülecspusztai — ”>-»— -•------­A gépállomás a tervkészítésnél is segíti az igali Alkotmány TSZ-t .k a u»-™;. .-'«s' a.- i L cv í lucv^uaiiai . jukban. Ehhez ismerniük keli a: ff pen a múlt héten a balatonszabadi Kossuth TSZ gyarapodott új be- I'éves terv elkészítésekor a legfőbb fijdolgot: a nagyüzemi közös gazdálko­dj dá.s tábláin a gyors gépi munka az ■L’időt sem pocsékolja, emellett a mun­ka legnehezebbjét is leveszi az em­Szabadság TSZ-be 7 család lépett lépőkkel j! 30 tsz-előkészítő bizottság tntíködik I megyénkben, amelyek 281 családot, 361 tagot í­| *’* 14:S4 kh. földet számlálnak Ji^LSÍS'tett a Memyei Gépállo­.* Ezek 32 bizottságok nap- alakult uj elokesato bizottság 28 tákolmány TSZ tervkészítésénél. Ab­ff rol^pra növekednek es mind gaz- családdal 96 hold földdel K.sbii-J(( baT1 h a tsz szán.tóterületének 38 i d:^tg u& mJTld P^^ailag elose- jómban 27 csaladot, 96 hold Mdet ;szá^lékán a búzaátlagot a tavalyi­ig hZgy -fTS’ ®gyeSlt . azt eoktS7JÍO . b;zottság- nál egy mázsával magasabbra szab­ff loszowtk^t^ alfiKuijanak min- Úgy számítanak, hogy januar 15- | t;Vk rögtön egyetértettek. Abban is I , ,. hogy a legjobb vetésforgóba: len után Ujvartalvan, magágyba vetették a kenyérgabo­. , , , . . , , ,. , , ,,, TT . . , , , nát. A búzatermést máskor annyira latok, gazdasági felszerelések lelta- Helyi párt- es allami szerveink C veszélyeztető csócsároló bogarat a lentermelésnél alkalmazott tavalyi gyemirtószer elpusztította. A jó gé­pi munka mellett ez is biztosítja az egymázsás texmésemelkedést. Sokat segített a gépállomás a terv­készítésnél abban is, hogy rávette az Alkötmány TSZ tagságát: az idén szerződjenek újabb 50 hold len ter­melésére. Ez is — akár a kalászosok termelése — már teljésen gépesített. Míg az 50 hold len megművelése, fellépése kézzel 16 500 forintba ke­rülne, géppel 6500 forinttal keve­sebb lesz. Emellett még 300 munka­napot szabadít fel a tagok számára éppen a legnagyobb nyári és nyár­végi munkacsúcsok idején. Épp eb­ben az időben nő fel olyan magasra majd a kukoricavetésük, hogy azt már akkor, negyediére, kézzel kell művelniük. A gépi munka előnyét abban is felismerte a gépállomással szót értő tagság, hogy ebben a gazdasági év­ben már szántóterületük 18 százalé­kán termelnek heterózis kukoricát, s 12 hold szerződéses burgonya és 5 hold szerződéses cukorrépa termesz­tésével csaknem 20 mázsa búzaber adás alól nyertek mentességet, E két növény összes .gondját elvetéstől be­takarításig a gépállomás vette vil­lára. Az elmaradt falusi élet fcrradal- masítója így lett Igalcn is a gép­állomás. E körzet gépállomási agro- nómusa nem felülről, az irodából, ha­nem a földekről irányítja a szocia­lista mezőgazdaság fejlődésének ügyét. IgaLcn a tsz-belépések annyi­ra .napirenden vannak, hogy a gép- állomási dolgozók bizton remélik: amikorra az első tavaszi szántáshoz a földbe eresztik a traktor-ekék cso- •rosziyáit, az egész I.gal tsz-község lesz'... aocooocxxxjooooűooooooocxxxxooooooooooocoocxxoocja jíj séges férőhelyeket, elvégezzék a sárdon, Hajmáson, íTcÖ7/><? hpvipndn ál- Mp^ytAcmvAti íc | rozását, megmagyarázzák a belé- fontcs -kötelessége, hegy minden jj»“ iSalSSsS TSZZrtZZSZiiSOMOGY a Ságoknak. A múlt héten Inkán működéséhez. Inke is felsorakozik a környező tsz-községek sorába c. 'é. Felszólalások a megyei tanácskozáson lukén 28 család tsz-előkészítő bi­zottságot alakított. E rövid kis hír sokkal többet mond, mint amilyen szűkszavúnak látszik. Messzire hirdeti: a párt sza­va újabb emberek szívében lobban- totta lángra az új élet iránti bizalom tüzét, újabb harcosokkal erősödött a szövetkezés bátor zászlóvivőinek tábora. S ahogy ez most Inkén tör­tént, azt jelenti: az eddig egyesek ál­tal parlagnak vélt területen .termő­talajra talált az új élet magja, s ki­hajtott. Mert Inke úgy állt magá­nyosan a környező tsz-községek kö­zött, mint a dúsan termő földdel kö­rülvett parlagföld. Nemcsak a ma­radiak, az i'ilenségre hallgatók hang­ja sugallta, hanem a község egyik- másik vezetője is azt hajtogatta: In­kán nincsenek meg az adottságok a szövetkezéshez. A járásnál azt mondták: megvan a lehetőség, de Inke nehéz község. Voltak más vélemények is, ez pe­dig a falu dolgozó parasztjaié. Az inkeiek ugyanis nem járnak behúnyt szemmel és bedugott füllel, látnak és hallanak azok is. S ez bizonyosodott be most. Nemcsak, hogy láttak és hallottak, hanem érdeklődve nézték és kérdezték: milyen is az új paraszti élet. Szegleti Zsigmond — akit az elő­készítő bizottság elnökének válasz­tottak a tagok —• gyakran átnézett községe határén: Vése, Nemesdéd és Iharosberény szövetkezeti községek­be. S amőt ott látott és hallott, az nem enyészett el benne, hanem tud­tára adta gazdatársainak is. A községi pártszervezet is igyekezett ezt a jó hangulatot tovább gerjesz­teni. Varga elvtársinő, akit most vá­lasztottak a községi pártszervezet titkárává, mindig kereste az alkal­mat, hogy minél több dolgozó pa­raszttal elbeszélgessen a szövetke­zeti ügyben. Kommunista vezetőhöz méltóan és bátran tolmácsolta' a párt szavát az embereknek. A maradi és ellenséges nézeteket gyorsán igyeke­zett lefegyverezni, s addig vitázott, magyarázott, amíg végül is az igaz­ság mellé állította «-ellenfeleit-«. Megmondta a véleményét (amely a pártszervezet véleménye is) Molnár Dezső községi tanácselnöknek is, aki azt vitatta, hogy időszerű-e most ter­melőszövetkezetet alakítani. «Soha jobbkor... — mondta meggyőző ér­veléssel Varga elvtársnő — most az új esztendő kezdetén nem is tehetnének okosabbat az inkei dolgozó parasztok, mint­hogy szövetkeznek. így már ezen a nyáron is gazdagabb termést takaríthatnak bé közös erő­vel ... miért várjanak ■ őszig? ... És az elnkök elvtárs is jobban tenné, ha ezért és nem ez ellen -beszélne«. No' hát jól mondta, mert okult belőle, akihez szelt. S a szövetkezés ügye még erőteljesebben tört előre. Az új­évi ünnep igen alkalmas volt arra. hogy összejöjjenek az emberek egyik vagy másik szomszédnál, s meg- hányják-vessék az új útra lépés kér­dését. Ott voltak köztük a kommu­nisták és Szegleti Z,si gmond ék is. akik aztán bátorították, biztatták a gazdákat. Az okos szóra hallgatva Németh János 5 -holdas, Végh József 12 hol­das, Kiss Berkes János 9 holdas, Ta­kács József 6 holdas, aztán Haran­gozó János és Németh József dolgo­zó parasztok elsők közt határoztak az új mellett. Január 2-án aztán ösz- szejöttek vagy 22-en s «"hivatalosan« is kimcrnjlták az igent megalakítot­ták a tsz-előkészítő bizottságot. Az­óta még többen hirdetik'a párt iga­zát, a szövetkezés előnyét Inkén, s napról napra nő a belépők száma. , Csak így tovább, inkei elvtársak, sok sikert. A szarvasmarhatenyésztés nagy hasznával, a hagyományos Somogy megyei szarvasmarhatenyésztés tu­dományos alapokon való felvirágoz­tatásával foglalkoztak a minap a me­gyei tanácskozáson megyénk lelkes tsz-tehenészed, iborjúnevelői, mező­gazdászai és neves állattartó fcis- parasztjai. Czeglédi elvtárs beszélt a kaposvölgyi szarvasmarhatenyésztés korszerűbbé tételéről, s annak nép- gazdasági jelentőségéről, export- hasznáról, amivel maga Magyart miniszterhelyettes elvtárs is -fog'ai- kozott ezen a nagy:elentősógű érte­kezleten: Az alábbiakban a hozzá­szólásoknak adunk helyet, amelyek­ből kicseng: rájöttek arra, hogy iga­zi, korszerű, magas jövedelmet bizto­sító szarvasmarhatenyésztést — nem becsülve le az egyéni gazdák te­nyésztését — csak a nagyüzemi gaz­dálkodásban , lehet folytatni. Rekord-tehenekkel dicsekedhetünk! A nagyüzemi állattenyésztéshez — mint Békefi Lajos, a somogyvárt Szabadság TSZ tehenésze is hangoz­tatta — nemcsak szeretetteljes állat- gondozás és levegős, tiszta, korszerű épületek kellenek, hanem élenjáró állattartási eljárások, s főként gaz­daságos takarmányozás. Van olyan szarvasmarha, amely a legdrágább jószágeleségtől is sovány marad, ke­vés tejet ad, de van olyan, amelyik a jó eieséget megérdemli, mert azt bőséges tejjel viszonozza. Ezért köve­teli meg minden hasznos új eljárás — az egyedi takarmányozás, .a napi háromszori fejés, a tőgymasszázás —, hogy azt a jótulajdcnságú tehe­neken alkalmazzuk. Uj fajta után már nem kell áhítozni: itt van a ka- posvölgyi magyar-tarka. Érdemes ez­zel a fajtával többet foglalkozni, hi­szen -ma már megyénkben 4000 li­teren felüli magyar-tarka rekord- tehenekkel dicsekedhetünk. Gazdaságos takarmányozást! Balogh József, a kutasd Béke TSZ szarvasmarhaállományáról is ebben a szellemben beszélt. Az alig négy­hónapos termelőszövetkezet állat­tartása jól .indult. a. belépők jó tejelő teheneiket vitték be a közösbe. De szükségük van még a gazdaságos takarmányozás bevezetésére és a törzskönyvezésre méltó állomány bővítésére, s itt a szakemberek to­vábbi támogatására — mondta Ba­logh elvtárs. A borjúnevelés nagy hasznára szintén rámutattak a tanácskozáson. A gondosság és a körültekintő figye­lem eredményeiről többen is beszél­tek. • Egybehangzóan megállapították az itasásos borjúnevelésnek a hasz­nosságát. így nem sínyli meg a te­hén tőgye sem, a megtakarított te­jet pedig szabadpiacon jó éren érté­kesíthetik. A szépen felnevelt üsző­kért és bikákért az állam magas árat ad. Sok hozzászólóval egyetér­tett ebben Erős István nagyatádi ál­latorvos is, amikor tágas, levegős, páramentes borjúnevelő istállót, az ete'ő és itató .berendezések tisztán­tartását hangsúlyozta. Gönczi Tihamér, a Tabi Gépállo­más állattenyésztési agronómusa a takarmányozás, a silózás, a pillangó­sok termeléséinek nagy hasznát emelte ki felszólalásában. Növény- termelési terveink emelését, a szer­ves trágyázás fokozását csak az ál­lattenyésztés fejlesztésével érhetjük el. Teheneink terített .asztala: a jó legelő Szarvasmarháink terített asztala a ió legem. Ezt az igazságot is sok hozzászóló fejtette ki a saját köz­ségében vizsgálva a kérdést. Devec- ki Sándor, az ádámdi mintalegelő életrehívója, Gelencsér János szent- gálcskéri egyénileg dolgozó paraszt és Belovári János csurgói legelteté­si bizottsági elnök a korszerű legelő­gazdálkodással, az állattartás egyik -támaszával foglalkozott. Az élenjáró módszerek bevezeté­sétől némely termelőszövetkezetben idegenkednek — mondta Büki László, a háremfaj Béke TSZ elnö­ke. E’mondta, hogy náluk kezdetben — őmaga sem — nem látták be, mennyi haszon van a szarvasmarha­tenyésztésből. A háromhónapos bu­dapesti tanfolyamon aztán megis­merkedett azokkal a módszerekkel, amelyekkel a régimódi állattartásból piáéra termelő, szervezett, célratörő állattenyésztést lehet kifejleszteni. ’ Visszatérésekor a pontos etetést, ita­tást, az okszerű takarmányozást ma­ga mutatta be, s már az első napok­ban 7—8 decivel emelkedett egy- egy tehenük tejhozama. Gondos ápolással, odaadó munkával a legma­gasabb hozamot lehet kihozni a szarvasmarhaállománybói. A gondos etetés, itatás, fejés mellett az itasá- sos bor'júneve'ést is bevezették, így teheneik szoptató 1 készsége nem esik vissza, az érzékeny, ideges állatok tej­hozama nem csökken, sőt emelkedik A háromfai Béke TSZ most már egész éven át a zöldfutószalag sze­rint eteti jószágait, csak több ipari eredetű, fehérjedús takarmányt akarnak adni még állataiknak. A legfejlettebb zootechmika és az állategészségügy hű őreiként jelentették be segítőkészségükét az állatorvosok. Sima Imre megyei ve­zető szakállaforvcs azt a komoly küzdelmet ismertette, amellyel a májmételykónt terjesztő csigákat a különösein veszélyeztetett marcali, csurgói, barcsi járásban pusztítják. Magyart miniszterhelyettes elvtárs- tól a nagyon veszélyeztetett legelő­mét elykóris megbetegedések, fel­számolásában a kormányzat segít­ségét kérte. A tanácskozással ismét lépett egyet előre megyéink szairvasmanha- tenyésztése. Rámutatott arra, hogy a jobb gondozással, az új módszerek, a régi hagyományos állattenyésztési eljárások alkalmazásával és a jó ta­karmánygazdálkodással kell elérni, hogy minél több tejet, vajat,. húst adhassunk a városi dolgozók egyre fokozódó igényeinek kielégítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents