Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-08 / 7. szám
JflLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Az új elnök A kaposvári járás körzeti kultúrversenyei előtt A százalékok mögött lássuk meg az embert A levelező tollával is ... A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGY MEGY EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 7. szám. A ti A 50 tlLL£K Vasárnap, 1956. január 8. vmmmmmma Fegyelmi elé Ételi azokat az agronóKOlat és tanács- A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata elnököket, akik elmulasztották a kukoncaszáfiás szorgalmazását a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának A Megyei Tanács VB és a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által szervezett brigádok felülvizsgálták megyénkben a kiukaricaszárvágás (helyzetét, s félalősségrevonésra javasolták a mulasztó tanácselnököket és agrcmómusoíkat. Elmulasztották a kukortcaszárvágás szorgalmazását, megszegték a felsőbb szervek utasítását, s ezért most fegyelmi elé állították Sipos János homokszentgyörgyi, Fekete József komiósdi és Zaturecki Béla barcsi járási agronómuso- kat, valamint Zanati József bol- hói, Gyulai István segesdi tanácselnököt. Számos községi tanácselnököt figyelmeztettek, köztük a lengyeltóti, a vöcsi, a szöililősgyöröki, a várdai tanácselnököt. A megyei brigádok egyéb szervezési intézkedést is tettek a járásokban, amelynek eredményeként gyormarcali járás tsz-ei végeztek a ku- koricaszárvágásisal, még az egyéniek 100 hold földjén áll lábon a kukori- caszór, főleg Marcali, Mesztegnyő, Böhönye és Nagyszakácsi községekben,. A barcsi járásban 32 hold tsz-föl- dön van még fcukoricaszár, melyet azért nem tudnak levágni, mert víz áll rajta. A kaposvári járásban a megyei brigád megá'lapítása szerint még legalább ezer hold kukoricaszár áll lábon, s a járási tanács csak 750—^800 holdat jelen- « tett. A valótlan jelentések helyett jobban becsületükre válna, ha mozgósítanának a szárvágásra a Kaposvári Járási Tanács vezetői is. A fo- nyódii, siófoki és a tabi járásban már csak itt-ott látni kukoricaszárat, de ezt se tűrjék most már a községi és a járási tanács vezetői, A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának, Párizs. Kedves Thorez elvtárs! A magyar dolgozó nép és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége forró testvéri üdvözletét Az ország gépállomásai január közepén megkezdik a talajmunfcákra és egyéb munkálatokra az éves szerződések megkötését,. A 'gépállomások feladatai a múlt évihez képest jelentősen megnőttek. • E feladat végrehajtása megyénkben máris folyamatban van. A Gépállomások Megyei ■ Igazgatósága eddig hét gépállomás tervét vizsgálta felül, amelyek a termelő- szövetkezetek tervezése alapján készültek. Az eddigi tapasztalat szerint az Iharosberényi Gépállomás kivételével — tehát hat gépállomásén — küldi a Francia Kommunista Pártnak ragyogó választási győzelme alkalmából Teljes szívbői kívánjuk, hegy további nagy sikereket érjenek el abban a harcban, amelyet nagy pártjuk a francia nép jólétének emeléboldinyi gépi kapálásra, 380 holdnyi aratásra és 120- hold kukorica négyzetes vetésre kíván szerződést kötni az Iharosberényi Gépállomással. Gyengén dolgozik azonban az iha- rosi Bástya TSZ-ben Mester György agrenőmus. Ennek következtében a tsz a 230 holdnyi kalászos vetéséből csupán 90 hold gépi .aratásra kíván szerződést kötni, de a tervezett 230 holdnyi őszi vetésiből egy holdra sem akar szerződést kötni a gépállomással. Több szakmai tanácsot kell adnia, jobb felvilágosító munkát kell séért, a demokráciáért, a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytat. Forró kommunista üdvözlettel: RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében. végeznie Mester Gyöngy agromómus- nak, hogy a tsz-ben megértsék: a gépi munka előnyösebb, gyorsabb. Még most a szerződéskötések előtt — s ez figyelmeztető ;a többi gépál-' Icmási agronómusnak is — el kell érni, hogy a tsz-ek 'esetleges helytelen tervezésén módosítsanak a gépi munka nagyobb arányú igénylése céljából. Csak is így biztosítható a tszrek teaméseredményén-ek fokozottabb növelése. sült a kukoricaszárvagág üteme. A | hanem sürgősen vagassak le. Az idén sem ah arunk elmaradni a beadásban“ Alapos, körültekintő munkát követel gépállomásainktól a szerződéskötések előkészítése — mondják a Nagy a forgalom a Jutái Földmű- vesszövetfcezet barcmfifelvásán'ó- telepén. A gazdák megkezdték 1056- os beszolgáiltatási kötelezettségük rendezését. Már az első felvásárlási napon több mint négy mázsa baromfi gyűlt össze, öt gazda: Benes Mihály, Kaponya József, Kolter Ferenc, Papp Ferenc és Dien István máris egész évi baromfibeadását teljesítette .A jutái begyűjtési megbízott: Szíjártó József eivtárs még csak fél éve dolgozik ebben a munkönbem, de munkáját kiválóan látja el. Igénybe- veszi a tanácstagok segítségét, s véljük együtt rendszeresen meglátogatja a beszolgáltató gazdákat. Időiben figyelmezteti őket kötelességükre. Tavalyi beadási tervét a község pl. mindenből 100 százalékon faliül teljesítette. ►>Az idén sem akarunk elmaradni a beadásiban« — mondják a jutái asszonyok, miközben - hónuk alatt I jutái asszonyok szorongatják a lármázó baromfiakat. A jutaiak tehát nem pihentek meg habáraikon, hanem arra törekednek, hegy tovább növeljék falujuk jó hírét. Megérdemli a jutalmat a nagykorpádi tehenész- brigád A Lábodi Állami Gazdaság 96 tehénnel1 vesz részt az országos tejtermelés! versenyben. Ezeket a teheneket a nagykorpád! üzemegységben eredményesein gondozza a tehenész- brigád. Már a múlt hónap végére sikerült elérniük a tehenenkénti 16,5 kg-os fejési átlagot, s az istállóátiag 10 kilóra nőtt. Böndi István, Bandi Ferenc és Dúga Imre fejőgulyás becsülettel helytáll. Prémiumként 2000—2500 forintot, jutalomként pedig 1400, illetve 1500 forintot, ezen- | (kívül 500—600 liter tejet kaptak, I melyet szabadon értékesíthettek. az előirányzottnál több: 2,8 normálholdnyi talajmunka jut egy-egy erőgépre. Kiemelkedik a Memyei Gépállomás, ahei 3 nca-máliholdnyi terület jut erőgépenként. A gépi kapálásnál is nagyobb igényeket állítanak ,a tsz-ek a gép- álicmásokkal szemben, mint tavaly. Eddig csupán i fásprgái Gépállomás körzetében lévő tsz-etonél mutatkozik némi idegenkedés a gépi kapálástól. Itt tehát fokozottabb felvilágosító munkát kell kifejteniük az agrcnómusokniak. Általában -többet keil törődniük a gépállomási szakembereknek azzal is, hagy bátrabban igényeljék a tsz-ek az aratáshoz a gépek segítségét. Jól végzi feladatát Harmath Pá;l, az iharosberényi tsz kihelyezett gép- állomási agpanómusa. Munkájának jelentős része van abban, hogy a termelőszövetkezet idén mintegy 4601 Hordják ki sürgősen az istállótrágyát, fejezzék be a mélyszántást a csombárdi gazdák A csombárdi gazdák közül sokan kihordták már az istálló trágyát a földekre. Lukács István 14 holdas középparaszt azért tud jól gazdálkodni, mert szép állatállománnyal rendelkezik, az istálííotrágyat pedig gondosan kezeli. 5 és fél kát. hold tavaszi vetés alá már kihordta az ás- tállótrágyát, jórészt le is szántotta. Földjeiről több termést takarít be, mint azok a gazdatársai, akik nem fordítanak kellő gondot a trágya helyes kezelésére. A dolgozó parasztok tanulhatnak Lukács István példájából. Különösen azok, akik még nem fogtak hozzá a trágyaihardáshoz. Lukács Dezső 18 holdas középparaszt eddig mindr össze egy holdat istállófcrágyázott. Pedig a kukorica bőségesein visszafizeti a szervestrágyát. Számos középparaszt hozzá sem fagott ehhez a fontos munkához. Lukács József 12 holdas, Tóth Gábor 10 holdas, Rinkóczi István 12 holdas középparaszt még egyetlen szekér istállótrágyát sem vitt a mezőre. Nem hisszük, hogy ellenségük saját maguknak a csombárdi gazdák. Ha azt akarják, hogy jövedelmük gyarapodjék. kövessék az élenjárókat, hordják ki sürgősem az istállótrá- gyét és fejezzék be a mélyszántást. EGÉSZSÉGESEN FEJLŐDIK, IZMOSODIK EZ ÖTVÖSKÓNYIILKOTMÜNY TSZ Évről évre áldozatos munkában, összefogással gyarapszik az ötvöskó- myi Alkotmány Termelőszövetkezet. Tagjai mégy év alatt megbecsülést és elismerést szereztek a szövetkezeti gazdálkodása *k. A/. Alkotmány TSZ tavalyi zárszámadásának is legszembetűnőbb eredménye a tagok jövedelmének gyarapodása, életszínvonalának emelkedése. De .geh, fontos sikere az is, hogy tagjai az elvtársi közösség, az összefogás erejének hatására öntuda- tosabb emberekké váltak. Igaz, ilyen tételeket tartalmazó rubrikát a zárszámadás: okmányokban nem találunk, de olvashatunk- erről a, tagok lelkikunéra Iében, a szövetkezeti vagyon növeléséért végzett lelkes munkájukban. Úi embereket nevel a szövetkezeti gazdálkodás, olyanokat! akik egyéni érdeküket képesek alárendelni a közösségnek. Ilyen ember Lőczi János elvtárs, a szövetkezet elnöke, aki nem sajnál időt, fáradságot, szívesen hallgat a tagok javaslataira, tanácsaira. És az új embertípus kialakításában segít az áldozatkész kommunista, a párt- titkár, Farkas János, aki egész esztendőben példát mutatott a munka- fegyelemben: feleségével 430 munkaegységet teljesített. Farkas elvtárs azok közé az emberek közé tartozik, akik szívükkel, lelkűkkel dolgoznak a közös vagyonért, a szövetkezetért. Az eredményekben egyaránt része van a könyvelőnek, Lőczi József elvtár&nak, a szorgalmas agronómusnak, Vámosi elvtársinak, aki termelési szaktanácsokkal segített a helyes gazdálkodásban. Vámosi elvtárs szereti a szövetkezetei, hivatásának tekinti az agronómus feladatot, fék lépett a közös vagyon herdálása ellen. A szövetkezeti gazdálkodás hősei azok a szorgalmas, rendszerető öregek, akik magukénak érz:'k a közös vagyont, akik legjobb tudásukkal és erejükkel azon vannak, hogy mi- "1él gazdagabb legyen az Alkotmány TSZ. Ilyen ember a 70 éves Farkas bácsi, Takács József. A tagság és a vezetők közös érdeme, mun^iuk méltó gyümölcse az 1955. évi zárszámadás, amely arról tanúskodik, hogy a termelőszövetkezet a múlt esztendőben felemelkedett az élenjáró, jól gazdálkodó termelőszövetkezetek közé, s tagjainak jövedelme nemcsak eléri, hanem meg is haladja az egyéni parasztokét. A tagok munkaegységenként! részesedése jóval felü’múlja az előző évekét. Egy-egy munkaegység értéke 1952-ben 10.83 forint, 1953-bar 24,83 forint, 1954-ben 26.20 forint. 1955-ben pedig már 56.49 forintra emelkedett.' Tavaly jóval több természetbeni osztalék és készpénz jutott a tagság kamráiba, erszényeibe, mint az előző években. Tavaly például 4,90 kg kenyérgabona, 1,15 kg kukorica, 3,78 kg burgonya, 0,12 kg cukor és 36,07 forint készpénz került kiosztásra a munkaegységek arányában. Ebből a mennyiségből bőségesen jutott a szabadpiacra is. Nem növelhették volna azonban a Jövedelmet az előző évinek 2,1-szere- sére, ha nem fejlesztik az előző évekénél jobban a növénytermelést és az állattenyésztést. A közös műve- 1 és ben lévő földterületen azonban a fokozottabb talajmunka következtében a ’ terméshozamok nagyobbak voltak, miint az egyéni gazdáké. Az alábbi táblázat azt mutatja, milyen mértékben növekedtek a termésátlagok fch-kéní az Alkotmányban: 1952-Hen: 1955-ben: métermázsában Búza 5.10 10,86 Kozs 7,40 10,84 Árpa 8,30 11,73 4ab 6,20 9,04 Kukorica májusi morzsolt 13,50 19,— Burgonya 35,— 130,— Cukorrépa 12.50 134,50 Valamennyi termékféleségből nagymérvű emelkedés tapasztalható. Különösen szembetűnő a 'burgonya, cukorrépa és kukorica átlagtermésének növekedése. Ebben azonban nincsen semmi ördöngösség; az átlagtermésemeikedés „üftea“ abban rejlik, hogy az 1954—55-ös gazdasági évben a burgonya alá is- tállótrágyáztak, a kukoricát, «cukoré répát pedig háromszor megkapálták. A példa art is igazolja, hogy a kukoricánál a háromszori kapálással milyen jelentékenyen lehet fokozni a termésátlagot. Azért keli ezt hangsúlyoznunk, mert megyénkben még a múlt esztendőben is eléggé alacsony — kb. 13 mázsa — volt általában a kukorica átlagtermése májusi mcrzsoltra átszámítva. Követendő példaként kell megemlítenünk, hogy az ötvöskónyi Alkotmány TSZ- ben tavaly 47 kát. holdat — szántó- területüknek 26 százalékát — istállótrágyáztak, 70 holdon pedig műtrágyát használtak. Mondanunk sem kell, hogy a talaj hálásan visszafizette és fizeti a talajerőpótlást. Burgonyából cukorrépából pl. ezen a vidéken a 100 mázsán felüld átlagtermés ritkaságszámba megy. A tsz- ben azonban többet termelnek, eredményei felülmúlják a hasonló körülmények között gazdálkodó más tsz-e.két. A föMck'Ve eső bevétel is jelentősen nőtt- a múlt esztendőben. 1954-ben pl. az egy kát. holdra eső bevétel 693 forintot, 1955-ben pedig már 1142 forintot tett ki. Tanulság a tsz-ek számára, hogy a növénytermelést és állattenyésztést — a jövedelmezőség e két fontos ágát — egyszerre kell fejleszteni. A tsz- ben 'ez a következő képet mutatja: Bevételek megoszlása 1955-ben: Növenvtermelésbcl 197 012 Ft Állattartásból 139 532 Ft tqyéfo bevételből 13 267 Ft Összesen: 349 811 Ft Meg kell jegyezni, hogy az ötvöskónyi Alkotmányban az utóbbi esztendőben az állattenyésztésből eredő bevétel nagyobbik részét a sertéshíz- laiás képezte, ugyanakkor a tehénállomány, bár a földterülethez szükséges létszám az országos átlagon felül van — nem fejlődött a kívánt mértékben. Vonatkozik ez az évi tej- hozam alacsony színvonalára. A. tej- hozam ugyanis évi 1115 litert tett ki. E téren tehát döntő fordulatra van szükség. Kevés lucemavetése van a tsz- nek. Ezt a hibát ebben az évben kijavítják. 12 holdon vetnek új lucernát. Éppen a napokban fejezték be a 250 köbméter siló készítését. Kukoricát tavaly a szántóterületnek 15 százalékán termeltek, s bár szép termést takarítottak be, mégis növelniük kell a kukorica vetésterületét legalább 40 százalékkal. Említésre méltó eredmény, hogy a tsz-ben egy kát. hold föld megmunkálására 32 munkaegységet fordítottak. A talajmunkálatok nagyrészét — a szántásnak 100, a betakarításnak 50 százalékát — a gépállomás végezte. A kiadási okmányok tanúsága szerint a ,gépállomási költségből egy 'kát. hóiéra 125 forint esik. Nem drága tehát, a gépi munka! A múlt esztendőben csaknem 200 forinttal csökkent a szövetkezet 1 kát. holdjára eső hitelösszeg. 767 368 forintról 1 160 243 forintra gyarapodott a tsz vagyona. Még szebb lesz itt az élet Szorgos munka folyik most is a tsz-ben. Zöldehinek az őszi vetések,, egy-két nap múlva befejezik a mélyszántást, a halastó építését. Ennél 650 köbméter földet ásnak ki. Utána az erdei favágást folytatják. Készül már a tsz idei terve. Rövid idő múlva egy helyre tudják költöztetni a teheneket is. , A tsz igen szép eredményeket ért el a múlt esztendőben. Az idén okvetlenül pótolniuk kell a mulasztottakat a tehenészetiben is. A kívülállók látják a tsz munkáját, eredményeit és az idén .sokan lesznek, akik a szövetkezetét választják majd. Takács János máris a belépésen gondolkodik. Szívesen is látnák a szövetkezetben, szükség volna szaktudására a tehenészetben. Egész biztos, hogy az ötvöskónyi Alkotmány esztendőre még jobb eredményekkel büszkélkedhet majd. Biztosíték erre a tsz 46 lelkes tagja, akiknek odaadó munkája, akaratereje folytán szebb lesz itt. az élet, virágzóbb a termelőszövetkezet. Varga József
