Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-07 / 6. szám

Szombat, 1956. január 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 Hogyan gazdálkodnak a dolgozók pénzével — ezt vizsgálta meg a Szakszervezetek Revíziós Bizottsága PÄRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS & A párt vezetői* égeket újjáválasztó taggyűlések hírei Doigazóiink munkájának megköny- np'Dését, szórakozásét, jó munkájá­nak jutalmát biztosítja a szociális, kulturális, spent és igazgatói alap. Ez a pénz a dolgozók pénze, ennek 'rendeltetésszerű fsöhasználásán az szb-e’nökók őrködnek. Az ő uitalivó- myozásiuk, javaslatuk alapján hasz­nálhatják fel a vállalatok igazgatói ezeket az összegeket. Sokhelyütt azonban a vállalatok. vezetői, az igazgatók, a főkönyvelők, az üzenni bizottságok elnökei nem éreznek kellő felelősséget e pénzek felhasz­nálásánál és olyasmire is utalványoz­nak, ami hem a dolgozók jogos igé­nyei,t szolgáljá. A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának Reví­ziós Bizottsága megvizsgálta néhány üzemben, vállalatinál, hogyan gaz­dálkodnak a szociális, kulturális, sport- és igazgatói alappal A d. sz. Mélyépítő Vállalatnál tapasztalták a legnagyobb hiányos­ságokat. Itt annyira lazán kezelik •ezeknek az alapoknak a felhaszná­lását, hogy a vizsgálat nem is tudta teljes egészében felfedni a hibákat, mert sok esetibein hiányoztak a bi- zomyiatck, azokat a vállalat dolgozói nem találták meg,, így is megállapí­tották, hoigy feltűnően sók mosási költséget fizettek ki a spcrtalapbó1, -azt azonban már nehezebb megtud­ni, hogy mit mosattak. Az is rej­tély, hegy a vásárolt sportfetszere- * lések hol vannak, vagy egyáltalán megvannak-e mert lettárban nem szerepelnek. A szertárosnak havi 50 forintot fizetnék, de nem követelik meg tőle, hogy a felszereléseket lel­tár szerint, kezelje, így persze nem is vonható felelősségre. Az újító- és kiváló munkás-ankét ebédjére 2247 forintot fizettek ki a szociális alap­ból, holott ezt a költséget nem ebből kelteti volna fedezni. A vállalat ve­zetősége az üb tudta nélkül is ad jutalmakat. A nagykanizsai épííke- zésnél 36 000 forint oélprétmiumot osztottak ki így. Ebből az összegből sokkal nagyobb arányban jutafimaz- "láik. a szellemi dolgozókat, mint a fi­zikai m.unkás-kat. Vannak jutalma­zások is, am: .vekről az üb egyál­talán nem tud. Általában a jutáma- mazásoknál nagyon elhatárolják a fizikai és szellemi dolgozókat. A Fűszer- és Édesség­kereskedelmi Vállalatnál tanulmányi segélyt fizettek ki a ké­pesített könyvelői tanfolyam költsé­geire, holott a segélykeretet ilyen célra felhasználni nem szabad. Ha­nyagul kezelik a különböző ünnep­ségek alkalmával ,a jóléti költségek terhére felvett pénzek elszámolását is, A május 31-én felvett 3060 fo­rint végelszámolása például még a vizsgálatiig nem történt meg. Ugyan­csak szabály tálamul fizették ki a Jó­léti keret terhére egyéb kisebb ki­adásokat ás. Augusztusban. Györki Gyula 232 forintot, Orbán J. szep­temberben 457 forintot vett fel a jó­léti keretből oktatás, illetve pré­mium címén. Állítólag ezt csak elő­legként 'kapták erről a számláról, november végéin azonban ez még mindig elszámolatlan volt! A jutalmazásnál és egyéb kifize­téseknél sokszor nem állapítható meg, ki vagy kik -vették fel az ősz- szegeket. Az szb utalványozása a legtöbb ebeiben hiányzik:. A Kertészeti Vállalat élüzem-ünnepsége alkalmaiból, több mint 4000 forintot fizetett ki vacso­rára a jóléti keretből a szakszerve­zet utalványozása nélküli Tapaszta­latcsere utazási költsége címén 910 forintot használtak fel ebből az alapból. Itt felsőbb szervek utasítá­sára hivatkoznak. A különböző ala­pok fe’használását azonban a Mi­nisztertanács határozta meg, -azt semmiféle szerv utasítására nem le­het megváltoztatni! Mielőbb tisztogassuk A Földművelésügyi, Minisztérium Nö­vény védelmi Igazgatósága felhívja a gyümölcstermelők figyelmét, hogy a gyümölcstermést veszélyeztető állati és növényi kártevők, különösen a kalifor­niai pajzstetű elleni védekezésnek most van a legfőbb ideje. A védekezés alap­ja a téli fatisztogatás — amelyet mi­előbb gondosan el kell végezni — utá­na pedig a rügyfakadás előtt szakszerű permetezés. A fatisztogatás legfontosabb munkái: A cserepes kérgű fák törzséről és vastagabb ágairól a száradt kéregré­szeket kéregkaparó vassal le kell ka­parni, utána a törzset drótkefével le­tisztítani. A fák törzsén, vastagabb ágain található sebeket az élő részig kell kitisztítani és a megtisztított sebe­ket megfelelő sebelzáróyaí (fémmeníes festékkel) be kell kenni. Kitisztítás után az odvakat további korhadás meg- H'-Bdályozása végett cementtel ki kell tölteni. A sűrű leoronájú fák koronaágait ki kell ritkítani. Az ágak közül elsősorban a száradásnak indult, beteg, rosszul fejlődő ágakat kell — csonk visszavá­gása nélkül leffirészelni. A fűrészelt se­beket éles késsel utána kell vágni és a nagyobbakat sebelzáró anyaggal kezel­A Tanácsi Téglagyári Egyesülésnél megállapította a Revíziós Bizottság, hegy 1807 forint feladást ,a sportalap terhére könyveltek, holott azt tény­legeseim egyes személyek részére szociális juttatásiként fizették ki. A Kaposvári ^Sütőipari Vállalat például, csak fizikai munkásaknak ad jutalmat, a többi dolgozó mun­káját nem értékelik. Általában megállapítható, hogy a szociális, kulturális, sport- és igaz­gatói alap keretek felhasználásánál az igazgatók, -főkönyveCők és szb-el- nökök nem járnak el kellő gondos­sággal, nem mérlegelik, hogy azokat rendeltetésüknek megfelelően, a ter­vezett költségvetés szeriint használ­ják feli. Nem fordítanak kellő figyel­met ezeknél a költségeknél a bizony­lati elvre, nem követelik meg a pontos elszámolást az összegek és a vásárolt holmik hovaf ordítás ától, lazán, sokszor felelőtlenül bánnak dolgozóik pénzével. Itt az ideje, hegy vállalatainknál, üzemeinknél most már jetentőségé- •mek megfelelően.1 kezeljék ezeket az alapokat és azokat valóban a dolgo­zók szociális, kulturális és sport- igényeinek fejlesztésére Ihaísználjákí fel. meg a gyümölcsfákat r.i. A bogyóé gyümölcsű bokrokat is meg kell ritkítani. 1 A koronaritkltással egyidejűleg ;!é kell szedni a hernyófészkeket, tojáscso­mókat. és az aszott gyümölcsöket. A tisztogatás alkalmával, keletkezett hul­ladékot gondosan össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni. A megtisztított gyümölcsfákat és -bok­rokat még a rügyfakadás előtt gyü­mölcsfaolajjal kell permetezni. Gyen­gébb pajzstetűfertőzés esetén, továbbá a cseresznye-, meggy-, kajszi- és őszi- barackfáknál a rügyfakadás előtti per­metezéshez téli higltású mészkénlevet 'teli használni. , .A permetezéshez a megyei növény­védő állomástól is lehet permetezőgé­peket igényelni, . —- Nagymennyiségű mcszet éget saját használatra és eladásra a tél folyamán, a barcsi Vörös Csillag Tenmerőszövetikezet. A méisejágetés jelentősein emeli majd a tsz jövő évi pértzosztaléikát. A Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat vezeitőségválaiszltó taggyűlésén) há­rem elvtárs kivételével valamennyi párttag jelen volt. A pártivezetőség be­számolója a' Központi Vezetőség márciusi határozata alapján értékel­te a pártszervezet -kétéves munká­ját, míg a feladatokat a novemberi határozat alapján szabta meg. Kü­lön érdeme a 'beszámolónak, hogy visszatért a két évvel ezelőtti veze- íősétgválasztó taggyűlés határozatá­ra, és beszámolt annak végrehajtásá­ról, összehasonlította pi. a nyomdai dolgozók 1955-toen jegyzett békeköl­csönének összegét az 1954. évivel, és megállapította, hogy azért értek el az előbbiben lé­nyegesen jobb eredményt, mert az agitáeiós munkában nemcsak a pártszervezet tagjaira, hanem a tömegszervezeti vezetőkre és tagokra is támaszkodtak A be számolónak a j ó oldalai mel­lett azonban volt egy jelentős fogya­tékossága, 'mégpedig az, hegy nem bírált olyan bátran, mint ahogyan megdicsérte azokat az e’vtársakat, akik valamilyen feladat végrehajtá­sában kitűntek. A beszámolót követő felszólaláso­kat már sckikal j obiban áthatotta a bírálat szelleme. Többek között megbírálták a Városi Párt-végre- hajtóhizottságot is, amiért ritkáin, lá­togatja az laiapsziervezetet. Hiányolták az alapszervezet tagjai, hogy nem ismerik a Vá­rosi Párt-VB tagjait és kérték, hogy a jövőben ugyan­úgy, mint néhány évvel ezelőtt, ve­gye igénybe a pártbizottság a nyomda legfejlettebb kommnuniistáS- nak segítségét, akik szívesen végez­nének pártmunkót, mint a Városi Pártbizottság aktívái. Szívesen ven­nénk — mondták hozzászólásaikban az élvtársak — ha külső előadóval gyakrabban szervezne nálunk párt- napokat a Városi Pártbizottság a nemzetközi helyzetről; .vagy egyéb fontos eseményről. Ugyaniaiktkor mi ,'s szívesen adnánk pártnapi elő­adókat más aiapszervezet részére. A nagyberki Becsület TSZ-ben minden bizonnyal a vezetőséget újjáválasztó taggyűlés hozzásegít egy sor hiányosság megszüntetésé­hez, feltéve, ha azok az elvtáirsak, akikéit. a taggyűlésen megbírálták, nemcsak szavakban, hanem cseleke­deteikben is 1 megmutatják, hegy javítani kívánnak hibáikon. Többek között bírálat érte a terméőszövet- keasft elnökét, aki nem követeli eléggé meg a fegyelmet és előfor­dult, hogy maga is alapot adott a fegyfelemíbcntóíknak. Nem elég csak a munka megjavítására határozato­kat hozni — mondták a pártszerve­zet tagjai.- —- biztosítani keLL annak végrehajtását is, és ezt elsősorban a termélőszövetkezet elnökétől várják el. , A taggyűlésen megbírálták azokat az elvtársakat, akiknek még 1955. évi adótartozásuk van és követelték, hogy mondják meg, mi az oka az elmaradásnak. A megbírált elvtár­sak egyetértettek azzal, hogy a párt­tagok az állampolgári fegyelem meg­sértésével rontják a pártszervezet tekintélyét és ígéretet tettek, hogy sürgősen rendezik adójukat. A taggyűlés a pártszervezet előtt álló feladatok között foglalkozott a tavaszi munkákra való felkészü­léssel és helyesen határozta meg a kommunisták feladatát az 1956-os évi ' mezőgazdasági terméshozamok növelésében. A Tanácsi Építőipari Vállalat pártszervezetének taggyűlésén — a beszámolóban és néhány felszóla­lásban— is örvendetes módon érvé­nyesült a bírálat. De a további egészséges bírálat kibontakozását megakadályozta a vállalat vezetőjé­nek felszólalása. Az történt ugyanis: a beszámolóban sző esett arról, hogy a vállalat pártcnkíyüli főmér­nöke vonakodik beszámolni a párt- szervezet vezetőségének, ezzel mint­egy tanúbizonyságot téve, hogy nem ismeri al a pártszervezet vezető, el­lenőrző szelepét. A vállalat igazgató­ja hozzászólásában bár finomabb formában, de visszautasította a pántvezatőség és a párttagság véle­ményét, védte a főmérnök maga­tartását. Magától értetődő, hogy ez­zel a vállalat igazgatója is tudato­san vagy akaratlanul lebecsülte a párt ellenőrző szerepét. A beszámolót követő vitának ez az első része hozzájárult ahhoz, hegy a közel negyven párttagból mindössze csak öten szóltak hozzá. OR JÁR AT AZ l .1 TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN A nyár végén 'alakult meg a hed­Alapszabály szerint működnek-e? ietakárítják, lfesi'özzák, -mert ezzel ternyi jómlnőségű takarmányt nyer­n hedrehslyi Új Élet í$Z tagjai tartsák be ígéretüket és mutassák meg, hogyan kell a közösben dolgozni vehelyi Uj Élet Termelőszövetkezet. Őrjáratunk során legutóbb ide lá­togattunk el, hogy megnézzük, va­jon a mintaalapszabály szerint mű­ködik-e a kis közösség? Az új életkezdés első heteiben sokan látogatták a segíteni akaró elvtársak közül, akik szívügyüknek | tartották az Uj Étet egészséges in­dulását. Kezdetben úgy űnt, hogy az új tsz pár -hónap múlva már ver­senyre (léphet a néhány évvel ez­előtt alakult Búzakalásszal. A tsz tagjai, főleg az asszonyok azt mon­dogatták: «-Megmutatjuk, hogyan keli] a közösben dolgozni. Mindenki megirigyelhet majd bennünket.« Az ígéret azonban ígéret marad. Hogy miért nem vált valósággá? Már az első lépéseknél megbotlottak Vegyük -sorjában, mi történt a megalakulás óta. Mindjárt az első, a legfontosabb lépésnél, a munkaszer­vezet kialakításakor hibát követtek el az Uj Élet vezetői. A -tagok több­sége Fábián 'Kálmánt szerette vo’na brigádvezetőnek, néhányain azonban, akik haragudtak rá ímert gyakran meglátta a hibákat), elérték, hagy ne a többség akarata érvényesüljön, hanem, minden, úgy történjék, ahogy ICnénusza Pál, Soltba .József, Martin Bajos és még három másik tag el­hat ákozta. ök ugyanis Szalai Sán­dort1 jelölték brigádvezetőnek. Aka­ratukat véghez is vitték. Igaz, hegy Szalai szorgalmasain járja a hátért, •azonban nagy hibát 'követ el ’ azzal, hogy a tagok 'munkaegyságmyilvan- tartását nem vezeti pontosan. Mind­össze 10 tagnak írta be tagikönyvébe a teljesített munkaegységet. Egész biztos, hogy ez a felületes munka előbb vagy utóbb megbosszulja -ma­gát. Tsz-elnök vagy pálinkafőzdevezető v Nemes elvtárs? A tagság a megalakuláskor Nemes József jól gazdálkodó volt középpa­rasztot választotta enöknek. Biz'ait benne, öt találtak erre legalkalma­sabbnak. Nemes elvtárs már az első napokban úgyszólván minden taghoz efjuttatta a mintaalapszabályzat kis könyvét, hogy megtanulhassák a közös gazdálkodás törvényeit. Sokán még éjszaka ás tanulmányozták: »A tsz legfőbb igazgatási szerve a köz­gyűlés ... A tsz ügyeit két közgyű­lés között a vezetőség intézi... A vezetőség kéthetenként legalább egyszer, szükség esetén többször is köteles ülést tartani...« Azóta so­kan utánanéznek, hogy a vezetőség vajon betartja-e az alapszabályt. A tagok nagyrésze sajnálattal tapasz­talja, hegy tsz-ük korántsem műkö­dik sz a’apsza-bäly szerint. A vezető­ség augusztus 13-a óta kétszer tar­tott ülést mindössze, azt is rosszul szervezték meg. A vezetőségi ülések főleg azért maradtak el, mert az el­nök «nem ért rá« megtarfaiti. Ez nem is csodái hiszen Nemes etvtárs nagyon elfoglalt ember. Ugyanis ő -a földművesszövetkezet pálinkafőzdé- jének is a vezetője, s ©miatt, csak kevés időt szakít a tsz vezetésire. A tagok jogosan zúgolódnak, mert ők tsz-e'nökmek. és iram pálinkafőz­őé-vezetőnek választetták meg. Ne­mes elvtárs azonban nem hajlandó lemondani másik «-funkciójáról-«. Ezen a legsürgősebben váHtoztaitinra kell Nemes elvtársnak, mert -két munkahelyen egyszerre nem tudja jól megállni a- helyét. Ennek, pedig a termelőszövetkezet látja kárát. Mikor Rendezik már el a háztáji földeket? Mulasztást követtek ©1 a minta- efiapszaibáíiyzat más pontjaival szem­ben is. Nem jelölték ki még a mai n-apig sem a tagok háztáji gazdasá­gát. Jóformán azt sem tudják, hogy kinek hol lesz a háztáji földje. Úgy gondolják, majd a tavasszal is ráér­nek ezzel foglalkozni. Pediijg amíg a háztáji földeket nem rendezik, ad­dig a közös gazdálkodásit -sem tud­ják megfelelően kialakítani. Ez máris érezteti káros hatását, mert pl. a vetésforgót még most gém tud­ták beállítani. Nagy hiba ez, melyet sürgősen helyre keli hozni. Mi a fontosabb: a favágás vagy az idei jó termés biztosítása? Az őszi kalászosok magját 116 hol-" dón tették fpldbe. de ezzel meg is -állt a közös munka.. A tagok leg­többje azóta feléje se mézig tsz-ne.K. Pedig akadna irtóiinlka bőven. Itt, a írágyaherdás . ideje, mégis naponta élig egv-kéf szekérrel hordanak ki a földeikre. Ven olyan 'nap is, ami­kor -be' sem fognak. Gyakran előfor­dul, hegy nincs kocsis, máskor meg nincs, aki felrakja a trágyát a ko­csira. Pedig az asszonyok is segít­hetnének. Jóllehet a háj: körűi ‘sem igen van most sok munka, a leg­több -asszony mégis otthon üldögél. Még az utcán som mutatkoznak, nehogy dolgozni hívják őket. A tagok egyrész© favágással van elfoglalva. Ugyanis favágást enge­délyt (kaptak, s most emiatt — bár ezt a munkát későbbre is hal asz t- haí'.nák —■ nem használják iki a szép napsütéses időt, holct-t. a tavaszi ve­tések alá keltene a trágyát hordani és mélyszántani. Nem beszélve ar­ról, hegy valóságos csutaszárerdők is éktelenkednek a -határban, ame­lyeknek .-betakarítását mér reg -be kellett volna fejezni. Csakhogy a fa­vágást mindennél fontosabbnak tart­ják. Mát szólnak majd, ha emiatt gyengébb fesz. a termésük, kevesebb a jövedelmük? „Módosították“ az alapszabályt A 'minlaalapszabályzat előírja, hogy a fszttagók belépésükkor köte­lesek bevinni a vetőmagot és a ta­karmányt a közösbe. Az Uj.1 Élet-be­liek a jmiintaalapszábályzatot úgy “módosították«, hegy ki mennyit tud, annyit visz be. Ezt aztán be is tartották pontosan: senki sem vitt többet a másiknál. Ebből adódott később a bai. Kevés lett a' vető­mag, úgy kellett .kölcsönkám:. Abból, is káruk származik majd, hogy a tá— kairmányt nem vitték be a közösbe. Ugyanis iltórultoélüj esek • a jövő hó« nap közepéig tesz elég a takarmány, s hogy utána mit etetnek, azit még az elnök sem tudja. Mindezt elke­rülheti ók volna, ha az alapszabály­zatban előírtak szerint járnak el és időben gondoskodnak elegendő ta­karmányról. Könnyen megtehették volna, ha a kukoricaszárnt időben tek Volna, amely egész télire elegen­dő lenne. s. Miért üresek a tsz könyvei? Az alapszabályzat azt is lerögzíti, begy a .termelőszövefkezet könyve­lést köteles vezetni. Már csaknem fél éve működik az Uj Élete de .még mindig üresek a könyvek. A köny­velő — a köZiségi vb-títkár felesége — arról panaszkodik, hogy megala­kulásuk óta a járási tanácstól még senki sem kereste fed, hogy útba­igazítsa. Most hallotta, először, hogy mit kell a könyvekbe bevezetni. A leltárt úgyahogy elkészítették; de azóta már vagy háromszor megvál­toztatták. Persze nem az alapszabály szerint értékelték fel a lovakat, az elnök aláírása pedig egy leitánLapon sem szerepel. Pedig a közös vagyont nem tehet «Csáki szalmája«-kér.t kezelni. 1 Hogy valóban megirigyelhessék őket... Amilyen jól indult tehát az Uj Éleit /Termelőszövetkezet a felsőbb szervek segítségével, olyan nehézsé­gekkel küzd most öt hónappal a megalakulása után. Az első heték nekibuzdulása után a járási szerveid illetékesei úgyszólván magára hagy­ták a -taz-t, Á kezdeti nehézségekkel egyedül kellett megbirkózniuk. Eb­hez hozzájárult, hogy több esetben megsértették az. alapszabályt is. Eré­lyesebb vezetésre, a járási szervek több segítségére van szükség, -hogy a hedrehelyi Uj Étet TSZ a legrövi­debb időn belüli kijavíthassa a hibá­kat. Mert csak akkor tudják valló- ■bam megmutatni, hogyan kall a kö­zösben dolgozni, csak akikor tudnak olyan eredményt elérni, hogy való­ban mindenki megirigyelihetá őket. Kelemen Rózsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents