Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-05 / 4. szám

Csütörtök, 1956. január 5. SOMOGYI NÉPLAP 3 A nagy feladathoz mért felelősséggel előre az 1956-os évi terv teljesítéséért 1956: fejlődésünk, szocialista épí­tésin •’< új, nagy távlatot nyttá határ­köve, második ötéves tervünk első -éve. Most, amükcr e nagyjelentőségű tervévnek a küszöbéin állunk, hasz­nos, ha számot vetünk eddigi mun­kánk eredményeivel, hiárnycsságai- val. mérlegeljük a jövő feladatait, hogy jé' előkészíthessük azok sike­res megvalósítását. Gazdasági életünkben is döntő fordulatot hozott az 1955-ös esztem- dő. MegSzüntetito a jobboldali irány- :.zait folytán termelésünkben beállott pangást, pánt urak márciusi határoza­ta úján ismét megindult a fejlődés. . A munka termelékenysége 6 száza­lékkal növekedett, ? termelés önkölt­sége 3.3 százalékkal csökkent az 1954. évihez viszonyítva. Megyéink termelése tavaly 8 százalékkal volt magasabb, mint 1954-ban. A terme­lékenységi és cr.fcffitségcsökkenitési terveket is teljesítettük, sőt túltelr jesíteti.uk. Gazdaságii eredményeink ilyen alakulása azonban — amint Gerő éVwtárs az országgyűlés ülés­szakán mondotta — csak az 1954. évihez képest jelent döntő fordula­tot. Az igazi fordulatnak ebben az évben kell bekövetkeznie Az 1956-os évi terv 6 százalékos termelésemelkedést irányoz elő, az életszínvonal emelését 4—5 száza­lékban határozza meg. Az idei terv fő feladata a nehézipar elsődleges fejlesztése, ezen belül is a gépipar növelése. Ipari termelésűink emelke- «dését. most már elsősorban meglévő •berendezésetek korszerűsítésével, a 'termelékenység emelésével kell el­érnünk. Tovább kell fejlesztenünk mezőgazdaságunk szocialista szekto­rát, fokozni kell a mezőgazdaság -gépesítését. Megyénk ipara előtt is nagy fel­adata X aljnak. A termelékenység fokozására, a minőség javítására kell elsősorban súlyt helyezni. Sok üzemünk — igen helyesen —• már 1955-ben felkészült ezeknek ,a meg­oldására. A Textil művekben pl. mái- az elmúlt évben pontos, rész­letes tervet dolgoztak -ki a terme­lékenység növelésére. Üzemeink ter­veiben szerepel ugyan a termelé- "teenység eme1 őse. azonban igen ke­vés helyein foglalkoztak ennek egész részletes ktdc gozásával. Az eddig megtartott tervismertető értekezle­tek fő hibája általában az volt, hogy a vállalatok vezetői csak a globális -tervszámekat ismertették a dolgo­zókkal. Nem bontották le üzemré- -szekre és így a dolgozók vajmi ke­veset tudtak hozzászólna, hogy mi­ként akarják tervfel adataikat telje­síteni, hiszem azt alapjában véve nem is ismerik. Pedig a teirvismer- tető értekezleteknek az a célja, hoigy a dolgozók megismerkedjenek saját tervfeladataikkal, lássák a ter­melési tartalékok feltárásának lehe­tőségét, a műszaki színvonal emelé­séinek útját. A .múlt év hiányosságain okulva, e*t az évet sokkal nagyobb szervezettséggel kell megkezdeni. Biztosítani kell a termelés egyenlő ütemét, a rendszeres havi és dekád- tervek teljesítését. A Vaskombinát- foam például igen' hullámzó volt egész évben a termelés üteme. Nem törődtek eléggé a defcádtervek tel­jesítésével, késtek azok értékelésé­vel, azi Janyagnormák kidolgozásiéi­val. Az anyagfelhasználás állandói ellenőrzésével, jó tárolással kell biztosítani, hegy megszűnjön üze­meinkben az anyaigpocséikolás. Sok­kal nagycibb gondot kell fordítani a munkafegyelem megszilárdítására is. Különösen építőipari üzemeink­nél laza a munkafegyelem. Az utób­bi időben a Textilmüvekben is igém, nagy a munikásvándoriás. Az új terv előírja a minőség meg­javítását is. Ez egyben a termelé­kenység emelésének egyik módsze­re. Hegyein lehet megjavítani a gyártmányok minőségét? Úgy, ha üzemeinkben, mindenütt megkövete­lik a technológiai fegyelem betar­tását, ha többet foglalkoznak a dol­gozók szakmai továbbképzésével, ha bevezetik az új, korszerű technikát. Rajtunk áll a terv teljesítése Az 1956-os népgazdasági terv va- lóraváltása olyan kötelesség, amely országunk minden dolgozójára, mun­kásra ÜK igazgatóra, dolgozó pa­rasztra és értelmiségre egyaránt érvényes. Ennek a tervnek megva­lósításával a szocializmus építésé­nek azt a ‘ szakaszát kezdjük meg, amelynek végén befejezzük''-,' hab zánkfoan a szocializmus alapjainak lerakását. A feladat nagy, a fel­készülésnek is ehhez méltóinak kell lennie, hiszen rajtunk, a mi mun- kiáníkcn áll országunk további fej­lődése, saját sorsunk alakulása; életezflnvciriisrunk emelkedése. En­nek a nagy felelősségnek tudata hassa megyénk valamennyi dol­gozóját és most, az új óv kezdetén s egész évein keresztül, amikor terv­feladatai megvalósításén munkálko­dik. A dolgozók betegségi biztosításáról Társadalombiztosításunk a felsza­badulás óta eltelt tíz esztendő alatt gyö­keresen megváltozott. A változás nem­csak a szolgáltatások többszöri emelé­sében és kiterjesztésében jutott kifeje­zésre, hanem abban is, hogy megszűnt a társadalombiztosítás szervezeti szét­tagoltsága és a biztosítási feladatokat a szakszervezetek irányításával maguk a dolgozók végzik. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tör­vényerejű rendeletet hozott a dolgozók betegségi biztosításáról. A rendelet nagy jelentősége, hogy egységes rendszerbe foglalja a betegségi biztosítás vala­mennyi jogszabályát. A mindennapi életben alkalmazásra kerülő szabályo­kat minisztertanácsi rendelet, a még részletesebb végrehajtási utasításokat pedig a SZOT szabályzata tartalmazza. Az új szabályok — amelyek lényegé­ben az eddig élért eredményeket, tehát a betegségi biztosítás jelenleg is ér­vényben lévő rendelkezéseit foglalják magukba — néhány változást is tar­talmaznak. Az új szabályok értelmében az idő­leges rokkantsági járadék mértéke azo­nos lesz a rokkantsági nyugdíjjal. Azoknál a betegségeknél, amelyek csak hosszabb kórházi kezeléssel gyó­gyíthatók — mint például a gyermek­bénulás vagy Little-kőr, fiatalkorúak­nál a reumás szívbetegség — a kór­házi ápolás időtartamát jelentékeny mér­tékben emelik és ezt a kedvezményt a nyugdíjasokra és családtagjaikra is ki­terjesztik. A szakszervezeteknek nagy feladatot jelent a dolgozók társadalombiztosítási ügyeinek jó ellátása. Indokolt, hogy a szakszervezeti tagság megbecsülése a betegségbiztosítás szolgáltatásainál is érvényesüljön. Ezt a célt szolgálja az az új rendelkezés, amely szerint a 75 százalékos táppénzhez — a kétévi egy­helyben dolgozás mellett — egyévi szakszervezeti tagság is szükséges. A társadalombiztosításnak a szakszer vezeti munkával való kapcsolatát jut­tatja kifejezésre az a rendelkezés is, amely szerint a szakszervezeti anya­sági és temetési segélyeket a betegségi biztosítás alapján járó segélyekkel együtt a jövőben a társadalombiztosí­tás szervei fizetik ki. Ezzel egyszerűb­bé válik a szolgáltatások igénybevétele. Több kisebb jelentőségű változás azt a célt szolgálja, hegy egyszerűsítse a •■‘ztcsitást, s ezáltal lehetővé tegye. 1 '>qy a dolgozók gyorsabban juthassa­nak hozzá az őket megillető szolgálta­tásokhoz. Jól kezdődött az év a Textilművekben Az új év első napján a Kaposvári Textilművek dolgozói 101,8 száza­lékra teljesítették tervüket. E napon a legjobb termelők között említhetjük meg a gyűrűsfonóban Tóth Katalin, Boli Irma. valamint Smuda Margit revét 112,7, 112 és 111,2 százalékos eredményükért. A .lánccsévélőben a ’cgjobb termelő Lébár Jőzseíné és Fábián Gvuláné' volt. Az ő napi eredménye meghaladta a 118 százalé­kot. Az új esztendő a Textilművek­ben jól indult, az első nap szép ered­ményeit bizonyosan nap mint nap követi majd a többi is. Törvényerejű rendelet a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról A Népköztársaság Elnöki Taná­csa — a mezőgazdasági lakosság kívánságának eleget téve — a me­zőgazdasági ingatlan műveléséből származó jövedelem adóztatási rendszerét törvényerejű rendelet­tel lényegesen egyszerűsítette. Megszüntette a mezőgazdasági ingatlannak la tiszta jövedelem alapján való adóztatását. Az új adóztatási rendszer szerint az adót a növénytermelés átlagos jövedelme után megállapított adó­feltételek alapján kell fizetni. Az adótételek mértékét a földterület terjedelme, művelési ága és ka­taszteri tiszta jövedelmének átla­ga határozza meg. Az állatok kö­zül csak a két évesnél idősebb lovak (öszvérek) után kell adót fizetni. Az egyszerűsítés lehetővé teszi, hogy az adózók maguk is kiszá­mítsák. mennyi adót kell fizet­niük. A törvényerejű rendelet végj- rehajtásáról az egyidejűleg meg­jelent pénzügyminiszteri rendelet intézkedik. Az adózók 1956. évi adótételek­nek, a rendelet, illetve a végre­hajtási utasítás szerinti megálla­pításáig az előző évekhez hason­lóan a pénzügyi szervek által megállapítandó előleget fizetik. Több mint 14 000 taggal és csaknem 60 000 hold földdel gyarapodtak megyénk tsx-ei 1955-ben Az 1935-ös esztendő termelőszövet­kezeti mozgalmunk diadailútja volt megyénkben. 1955. január jóitól az év végéiig 107 új teíirnelő szövetkezét a’akult, s ezekbe, valamint a régeb­bi szövetkezetekbe 8907 család, 14 566 taggal, 57 577 hcCd földdel lé­pett be. Ezek a számok azt mutatják, hogy megyénk dolgozó parasztsága köré­bein erős gyökeret eresztett ,a szövet­kezés gondolata. A tsz-szervezésbem nemcsak 1954-hez viszonyítva ér­tünk el jeíenitékeny fejlődést, hanem az év folyamán is állandóéin feko- zódcitt az ütem. Egészséges, erős szövetkezetek alakultak, míg a régebbiek anya­giakban, számbelileg és szervezett­ségiben tovább fejlődtek. Termés­eredményeik jóval meghaladták az egyénileg dolgozó parasztok átlagát. Az elmúlt évben döntő fordulat állt be az állattenyésztésben is. Az elő­irányzott számbeli és minőségi fej­lődést a legtöbb helyen elérték, sőt túl is lépték Az 1955-ös év sikerei alapját képezik az idei még jelentősebb eredményeknek, amelyeket el kell érnünk és el is érünk, ha vezető szerveink mindenütt megfelelően 'ki­aknázzák a lehetőségeket. Mogyorósi Gergely tehéngondozónak még soha nem volt ilyen nagy jövedelme Mogyorósi Gergely, az igali II. Pártkongresszus TSZ tehémgendo- zója a múlt esztendőben a legtöbb munkaegységet teljesítette a tsz- ben Természetben! osztaléka 19,02 mázsa búza, 3,87 mázsa árpa, 9,93 mázsa szálastakaimány, 13,23 má­zsa burgonya, 64 kg cukor, 40 kg köles, 4 kg olaj, 3 kg szappan, és 10 771 forint készpénz Egész évi jövedelme a háztáji gazdaság hoza­mával együtt 33 803 forintot tesz ki. Ekkora keresete még soha élet­ben nem voíit. Büszke is családja a sek terményre, háztáji állatra, pénz­re. A legnagyobb örömmel mégis az tölti el, hogy ez évi jövedelméből és állami segítségből lakóházat építhe­tett. Mogyorósi Gergely megfogadta, hegy idén még inkább azon . lesz, hogy virágzó állat tenyésztése legyen ,a tsz-nek. S csurgói Zrínyi TSZ tagjai példát mutatnak az állampolgári fegyelemben A csurgói Zrínyi TSZ tagjai ta­valy is jelentősen hozzájárultak a munkás-paraszt szövetség erősítésé­hez.. A tagok nemcsak saját padlá­sukat töltötték meg a közös munka révén betakarított termésből, hanem gondoltak az állami éléstárakra is. Egész esztendőben élvezték a mun­kásosztály bőkezű segítségét a igép­ŐRJÁRAT AZ ÚJ TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN »A termelőszövetkezeti gazdál­kodás célja, hagy a szövetkezeti parasztok szorgalmasan végzett közös munkával növeljék a föl­dek terméshozamát, állattenyész­tésük jövedelmezőségét, -ezzel maguk és családjuk számára jó­módú, kultúrált életet biztosít­sanak«. Alapszabály szerint működnek-e? Bistos léptekkel halod a jólét útján a varásslói Haladás TSZ Ezek. a mintaalapszabáiyban meg­jelöli célok vezették a varászlói Ha­ségével tették földbe a magot. A ve­tés már szépen zöldell, s jó remény­nyel tölti el a Haladás-belieket. Az őszi mezőgazdasági munkákat, a szántás-vetést még »bandában« vé­gezték, de a télen a brigád- és mun- lads- TSZ tagjait, amikor a múlt kaesapatok, ezen belül a tagc.k átve- nyár végén 52 családdal, 64 taggal, szf,k a területet, amelynek művelésé- rOO hold földdel megkezdték a közös ért egész éven át felelősek lesznek. ~iXuór gazdálkodást. Már a közös gazdaság ^ nagyobb terméseredmények eléré- létrehozásánál igyekeztek mindent a sére szenük a tagokat azáltal, mintaalapszabály szerint végrehajta-. hogy már imost tudatják minden tag­mi. Tudták és tudják, hogy a szövet- goi- mennvi nrémíumot kan év vé­Létrehozták a közös állatállományt állomás gépeiben, a hitelekben, s ezt ők kötelezettségeik pontos teljesíté­sével 'viszonozták. A járásiban első­ként teljesítették rmndíemmemű be­adásukat,, soványbarcmfitoóü pedig már erre az évre is jócskán adtak be. Valamennyi tsz-tag rendezte háztáji földje után járó beadási kö­telezettségét. Dicséret illeti ezért elvtársat, a tsz elnökét, aki | állampolgári fegyelemre neveli a *sz J tagjait. Teljesítsék ebben az. eszten- | dobéin is hónaprój hónapra állam | iránti kötelezettségüket, bőven visz- re, 1 tehene, 1 hízott bikája és egy f szaténül ez az állami juttatásokban, növendék szarvasmarhája van. nemj ---------- —— ------­• *»»««­az alapszabály betartását, amikor aj ROmORl U| Ut TSZ-D8Í1 oelépési nyilatkozatot aláírta. Ben-j ^ kapós homoki Uj Ut Termelő- csjk Lászlónak még kell értenie, hogy í szövetkezet tagjai már készülnek a amit az alapszabály előír, az ő raj tavaszi munkára. A terrr.eiőszövet­egyéni gazdák is — nézve is törvény. Az alapszabály ide- i ^ az kezet! gazdálkodás törvénye a min­Már a kezdet kezdetén gondoltak arra a Haladás-beliek, hogy megfe­lelő elhelyezéssel létrehozzák a kö­zös állatállományt, amely jövedel­mük nagyobb részét biztosítja majd. ozás után még a nyáron Lászlótól, egy 30 és egy 20 ’férőhelyes istállót, 800 férőhelyes sertésszáilást építet­tek fel romépületek anyagából, F.zek- bsn helyezitek el' a közösbe vitt 10 vonatkozó része így szól: -A terme­lőszövetkezetbe lépő tag, illetve csa­lád köteles a 'termelőszövetkezet kö­zös gazdálkodásába bevinni összes taalapszabálvzat. s csakis annak vetkezetes -betartásával fejleszthetik földterületből. Mint ] igazán jólétet biztosító közös ígazda- tsz-elnök mondta, má ■sággá a tsz-t. Bemcsik János tsz-elnök mondta, 'mán most gondol­nak arra, hogy az évvégi zárszám- Az első, amit. igen helyesen oldott adásnál minden tagnak az általa bc- meg a Haladás tagsága, a föld kér- vitt földterület után, a föld rrrnősé­dése volt. A tagok közösbe vitték művelésükben lévő összes földet, úgyhogy egyetlen tagnak sincs 3 "holdnál nagyabb háztáji földje. Ame­lyik családnak akár a házkörüli föld­je, akár a szőlője meghaladta a ház­táji gazdaságban tartható terület erejét, nagyságát, annak többlet-területét közös művelésbe vették. Igv került közösbe a Haladásban 7 hold szőlő is. gén, ha az előirányzottnál nagyobb ]m, 2? tehen,et 8 ökröt 4 tinót, 5 termest csikar ki az altala művelt ü,zőt és 2 borjút Az állatok kÖzösbevitg’énél is ra­gaszkodott az alapszabályhoz a tsz vezetősége, s egy- két. tag kivételével az egész tagság. Ezért a tagok ház­táji gazdaságában csak egy tehenet s annak egy növendékét hagyták könyvből a tsz földkenyvébe vezetik meg. Azokat a jószágokat, amelyek­ét a földek adatait, vetési helyzetét, re a szövetk" .étnek nem volt szük- aranykorcnaértékét, nagyságát stb. sé.ge és a háztájiban is fölös volt, A Haladás tagjai jelenleg az is- vásáron értékesítették: s az eladott | időben végeztek a mélyszántással, ez | már egyik biztosítéka a jövő évi jó I termésnek. Most több fogat trágyát ♦ hord a mezőre, szarvasba rakják a I földek végébe. Az asszonyok a hideg felől a magtárba szorultak, itt dolgoz- f gátnak délelőttönként. A vetőmagva- , lkat válogatják és tisztítják. A bur- zetosege foglalkozzék Bencsi.k László-f goRyát- kukoricát válogatják, külön győzze meg helytelen állas- j ra]{jak az egészséges vetőmagvakat. f A .kalászosokat szelektorral tisztítják I ki. A férfiak egy. része a taszári ha­II árban dolgozik, ugyanis kevés a tsz igás állatait és a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatai!«. Fzt követeli a tagság is Bencs-k A termelőszövetkezet ve­val, s pontjáról. ge alapján fizessék a földjáradékot. Ezért a tanács által elkészített föld­t állótrágyázással foglalatoskodnak, hegy a tavasziak alá a soványabb talajokon is növelhessék a talaj táp­állat árának esedekes részét kifizet­Tigyék fi közösbe a gazdasági felszereléseket is Többet kell törődnie a tsz vezető­ségének a gazdasági felszerelések kö­zösbevitelével is, mert bár a szüksé­ges gazdasági felszerelések nagyré­szét már összeho-rdták, de még min­dig vannak kint kocsik és boronák, Jói-rapák és vetőgépeik. Azért is sür­gős ezek közösbevitele, hogy még most a télen kijavíthassák őket. | földterülete, így a taszári tanácstól f "ettek bérbe 50 hold tartalékterüle­tet. Ez. eléggé elhanyagolt állapotban ■ olt. de a tsz tagjai rendbehozták. A sok gazt. poriét, .kórót kivágták, elégették, megtrágyázták és többször is felszántották a földet. Olyan jól előkészítették a magágyat, hegy ta­vasszal csak vetni kell bele. , „ . , , .... . . - . ,. hogy készen álljanak a tavaszi mun­tek a tagoknak, a lobbi pénzt ped:g kábra a közös alapba helyezték, természe­tesen minden így eladott állat árá­nak 25 százalékát leszámították a ta­goknak, s az összeget a szövetkezeti alaphoz tették. Az elsők között vitték állataikat a közösbe Bólori Imre, Fő­A helyesen kialakított táblában időben hozzáfogtak az új kenyér megalapozásához, a gépállomás segít- vitelénél? Láthatjuk tehát, hogy á föld kér­désében — igen helyesen — a min­taalapszabály szerint járt el a tsz bos .János és Ángyán Jár.o; vezetősége és tagsága. De lássuk, mi Egy tflg azonban megszegte az közösbe alapszabályt és a közgyűlés határo­törtérit a termelőeszközök zalát. Perc-sík László, akinek 2 Ök­összegezve: a varászlói Haladás TSZ jól indult el a közös gazdálko­dás útján, néhány hibától eltekintve betartották a termelőszövetkezet mintaalapszabályzatát. Csak így to­vább, s akkor örömmel tapasztalhat­ják majd év végén: a közös gazdál­kodás a parasztság felemelkedésének Diztos útja. Szűcs Ferenc Nem ízlett a munka a volt csendőrnek Székely Imre kötci&i lakos, volt csendőrtiszthelyettes a múlt év ta­vaszán a tanács többszöri -felszólítá­sára sem kapálta meg kukorica- és cukorrépavetéséi- A vetést a gaz teljesen elnyomta. Szábotálásával kárt okozott népgazdaságunknak, dolgozó népünknek. A járásbíróság 5 hónapi börtönre, 500 forint értékű vagvorelkobzásra ítélte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents