Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-04 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A szovjet kormány új, békeszerető lépése Egy vezetőségválasztó taggyűlés tapasztalataiból Mérlegen az 1955. évi megyei labdarúgóbajnokság i_ja PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 3. szám. A it A 50 FILLÉR npnm ^ j^- ^y\ Szerda, 1956. január 4 Meddig feketíti még a földeket és megyénk becsületét a lábonálló kukoricaszár }\ Mi újság tsz-einkben? A BALATONÖSZÖDI VÖRÖS CSILLAG Termelőszövetkezetben az el­nök, agrenómus és könyvelő a tagsággal közösen készíti el az évi tervet. A helyi adottsá­gokat íigyelemibevéve búzából 11, rozsból 9, őszi árpából 12, ziaibból 7 mázsás hcidanfkenti termésátlagot terveztek. Napra­forgóból 8, * burgonyából } 70, cukorrépából 110, iakaxmányré- pából pedig 150 mázsát akarnak termelni az idén. A terv meg­szerkesztésében részt vesz az egész tagság. A SOMOGYTARNÖCAI SZORGALOM Termelőszövetkezet az idén már minden kukoricáját négyzetesen veti. AZ IGALi ALKOTMÁNY TSZ _ . 1 .• azért, hogy az építkezéseket ol­Az alkalmas idő minden percét használjak ki\ tegye helyi ixymny*­1 J ♦ gckbol hozzáfogott a teglaege­téshez. Az eredmények láttán az idén kétszer annyi tégla égetését vették tervbe, mint a múlt év­ben. A TAGSÁGOT IS BE KELL VONNI A TERVKÉSZÍTÉSBE! Egyes szövetkezetekben hely­telenül nem vonják be a terv- készítés munkájába a tagságot. A mikei Uj Élet agronómiusa, Varga Mihály elvtárs például táskájában hordja a tervet, s otthon' egyedül dolgozik rajta esténként. De hasonló a helyzet a nagycsepeiyi Kossuth és a berzencei Uj Barázda TSZ-ben is. Sokkal jobban tennék ezek az elvtársak, ha a tagsággal együtt dolgoznának. Ha az-ember végigszemléli a göllei határt, bizony szomorúan' tapasztal­ja, hogy még január 4-én is renge­teg a lábonálló kukoricaszár. Vajon mi az oka ennek? Kiss Ferenc elv­társ, a községi tanács elnöke, Halász Lajos elvtárs, a község mezőgazdasá­gi előadója azt hajtogatja, sok volt az eső, nem lehetett- a földekre men­ni. Valóban sok eső hullt az elmúlt év utolsó hónapjaiban, dolgozó pa­rasztságunk csak nagy nehézségek árán tudta földbe tenni az őszi ke­nyérgabona magját, de mégis elve­tettek. pedig a felszántott föld sok­kal sárosabb volt, mint az ülepedett kukoricatarló. Termelőszövetkeze­teink nagyrésze is le tudta takarítani a kukoricaszárat, Göllében az egyéni gazdák és a Ta­nács hanyagságára vall a 350 hold- nyi lábonáló kukoricaszár. De nem­csak Göllében, másutt is feketíti a j földeket — és megyénk becsületét —* a betakarítatlan kukoricaszár. Az at-i talaj, határban például még 130, a ‘ mezőcrokonvai határban 90 holdon szégyeníti a kint lévő kukoricaszár a községi tanács elnöke, Győrfi Jenő, illetve Farkas' János elvtárs munká­ját. Elsősorban ők a felelősek a nagy­fokú mulasztásért. Ahelyett, hogy megkövetelnék mindenkitől a kuko- ricaszár haladéktalan betakarítását, nyugodt lelkiismereítal telelnek. A tanácsok —becsapva önmagukat — sokhelyütt belenyugszanak abba, hogy a gazdák csak az országutak mentén elterülő földeikről takarítsák he a szárat — mondva: ne lássák, szégyenüket — de a dűlőkben eltűrik ♦ a hanyagságot. Tanácsaink sürgősen | mozgósítsanak minden erö> a kuko-x ricaszár azonnali betakarítására. x Franciaország legerősebb pártja a Francia Kommunista Párt gépállomásaink a mélyszántásra Az idő jelenleg kiválóan alkalmas a tavasziak alá való mélyszántásra. A gépállomások erőgépeinek egyrésze azonban mégsem végez termelő mun­kát, kevés az egy gép által végzett teljesítmény. Pedig volna mit tenni, hiszen sok gépállomásunk még felé­re sem teljesítette mélyszántási ter­vét. A Nagyatádi Gépállomás pl. mindössze alig több mint 20 százalé­kát szántotta fel a tervében előírt területnek. Gyenge teljesítmény, rossz munka ­szervezés fékezi a mélyszántás gyor­sabb ütemét. Súlyos elmaradás van a Segesdi, Marcali, Csákány avisontai, Jharosberényi, Tapsonyi Gépállomá-j son. | Mélyszántási tervét a Karádi, | Nagybajcmi. Mernyei Gépállomás ♦ teljesítette túl. A lemaradók vegye- ♦ nek példát az élenjáró gépállomási ♦ vezetőktől, dolgozóktól már csakj azért is, mert a Nagybajomi, Mernyei | Gépállomáson a gép javítási munká-| kát is jól irányítják. A gépjavítás: j munkálatokban az Iharosberény: X Gépállomás tört az élre. Utána kö-1 vetkezik a Nagyatádi, Nagybajomi, f Marcali Gépállomás. Súlyosan elma-X radt a Tahi, Segesdi, Darányi, Kara- j di, Lengyeltóti, Tapsonyi Gépállo-Í más. I Párizs (MTI). A franciaországi választások eredményéről a jelein pillanatban még nem lehet országos áttekintést nyújtani, noha a mandá­tumok megoszlása már ismeretes, két Mesélte megyei mandátum ki­vételével, amely fellebbezés alatt áll. A francia választók az anya­országban 542 mandátumról döntöt­tek, A Francia Kommunista Párt 145 mandátumot kapott, tehát 53- mal többet', mint az előző választá­son, a Francia Szocialista Párt 88 mandátumot, tehát 4-et veszített, a mendeet-fcancisitsi radikálisok) 52 mandátumot, az UDSR (jobboldali ellenállóik) négyet és á fauxeásta RGR 15 mandátumot. Ez a három utóbbi csoport együttesen 8 man­dátumot vesztett, Az MRP mandá­tumainak száma 84 volt, most 70 mandátuma lesz (14 veszteség), a Pimay-féle függetlenek és parasztok 94 mandátumot kaptak, a korábbi 119-cel szemben (25 veszteség). Ez a csoport — mint ismeretes — igen sokat várt a választásoktól. Képvi­selői többszer kijelentették, hogy 160—180 mandátumra számítanak) A köztársasági szocialisták (volt gaulleisták) valósággal összeomlot­tak: korábban 58 mandátumuk volt, most mindössze 16-ot kaptak. A köz­társasági szocialisták legtöbb sza­vazatát a poujadistálk örökölték, akiknek eddig nem volt képviselő­jük a nemzetgyűlésben. Ezenkívül megszereztek sok független, paraszt párt és egyéb baloldali szavazatot ás és így 51 mandátumra tettek szert. yA listakapcsolások segítségével a kapcsolt pártok mindössze tíz megyé­ben tudtak abszolút többségre szert tenni. Az Union Fxaneaise dTnfcrmation hírmagyarázója szerint a kommunis­ta párt szavazatainak növekedése na­gyobb, mint ebből az első részleges statisztikából kitűnik. Például S-eine- et-Oise megyében több mint 70 000 szavazatot nyert, a IV. választókerü­letben Duclos listája 38 000, a VI. vá­lasztókerületben a Thorez-lista 34 000-rel több szavazatot kapott, mint 1951rben. Sok szavazatot nyert a kommunista pórt Rhone' megyé­ben, Alpes-Maritimes megyében stb. íJemcsak az ipari körzetekben nö­velte a párt szavazatainak számát, de egyes földművelő megyékben is. njint Saone-et-Loire, ahol a Waldeck Ro­chet vezette lista egy mandátummal többet szerzett, mint 1951-ben a két párt fcülön-külön. A kibukottak között több minisz­ter szerepel, akiknek felelőssége az indokínai háborúban és az észak-af­rikai eseményekben közismert. A szavazás eredménye nagy izgal­mat keltett a párizsi tőzsdén. Az arany ára emelkedett, ugyanakkor az értékpapírok árfolyama jelentős mér­tékben esett. Megfigyelők szerint üz­leti körök nem leplezik csalódásukat amiatt, hogy Pinay—Faure által ve­zetett jelenlegi kormánytöbbségnek nem sikerült helyzetét megerősítenie, s attól félnek, hogy a kommunisták nagy képviselete rossz hatással lesz az üzleti életre. ŐRJÁRAT AZ ÚJ TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN Tavaly megyénkben több mini száz új termelőszövetkezetben fogott kezet egymással dolgozó parasztságunk legjava. A tsz-ek legtöbbjében a közös munka meg is Indult, őrjáratunkban ehhez akarunk segítséget nyúj­tani, a még biztosabb jövő tel­epítése érdekében pedig a meg­lévő hibákra rámutatni. Első utunk a patcai Közös Akarat TSZ-hez vezetett. Száztíz holdon szépen zöldeli a ve­tés. Olyan szépen bokrosodnak az őszi kalászosok, hogy farkasordító hi­deg, kegyetlen tél legyen a talpán, amely már esetleg egy-két karajjal meg tudja kisebbíteni a közös gaz­dálkodásba -belekezdett patcai parasz­tok idei kenyerét! Az alkotmányunk ünnepére megalakult szövetkezet — mint a zselicségi parasztok mondják — minden serénységét és földszere- tetét elővette, hogy még lehetőleg »porba vessen«, olyan porhanyós magágyba, hogy annál az eladó- lányaik nem teszik puhább vetemé­nyes-ágyba á virágjaikat. Amíg Nagy Károly, a nagyberki Becsület TSZ tagja a közös gazdálko­dás minden csínja-bínijának ismerője ott volt az indulás heteiben közöttük: nem is értette, miért néztek egyesek némi fenntartással a Közös Akarat megindulása elé? Hiszen a patcaiak máqfa .múltban is megmutatták, hogy ami keveset akkoriban a termő anya­földből meghagyott nekik a könnyező káptalani és hercegi nagybirtok foj­togató gyűrűje, azon is segítettek magukon, ahogy tudtak. Ha a szét- szeíetelt apró parcelláikon az éssze­rű vetésforgós gazdálkodást mégnem is tudták kialakítani, de a patak­szelte kis rétjeik, legelőik természeti előnyeit anegnyergelték a maguk módján. Az illatos szénát tejben, vaj­ban, húsban számolták: teheneket tartottak a legelő és' a rétek füvén. S a patcai magyartarka zsíros, bő te­jét megszerették országszerte ... Az őszi vetéssel nincs vége a munkának! Igen, csakhogy amióta a közöst már megpróbáló és a súrlódásokon átju­tott nagyberki Becsület TSZ eliga­zító barátja, segítő jóakarója el­ment: váratlan megtorpanás követ­kezett be a Közös Akarat TSZ-ben. Mintha azóta csak azzal foglalkoz­nának, hogy arcúiéról a verítéket kel­Alapsxabály szerint működnek-e I. A patcai Közös Akarat TSZ-ben még nem minden megy közös akarattal lene letörölniük! Igaz is: az őszieket pompás ütemben, igazi versenyszel­lemben vetették el... De hogy azóta feléjük se megy sen­ki, nem találják az új élet medrét. Tipegnek-topognak, csak a jószágok- . nak vetik oda, úgyahogy, a napi en­nivalót. De abban sincs sok köszönet, hogy az eredetileg lovaknak épült istálló­ba kötik be a jól tejelő riskáikat. Szegényeknek úgy meg kell, nyújto­gatni a nyakukat a magasra húzott jászollá miatt, hogy a gégéjük is megmered belé. Márpedig, ha kínlód­va eszik a jószág, nem telik benne kedve, leapad a tej hozama is ... 6 hénapja nem Írják fel a munkaegységeket S ugyanazok a neves patcai parasz­tok, akik egykor égtek a vágytól, hogy kitegyenek magukért, s a vál-. ságos, elnyomott régi helyzetükből fortélyokkal, fifikákkal, apróbb-csep- rőbb számítgatásokkal kievickélje- nek: most sajnálnak egy kisdiáknak való ötvenfilléres jegyzettömbro pénzt szánni! Mire lenne jóféle megoldás az a kisdiák-füzetke. amelyre középisko­lás gyermekeik sem sajnálják azt a kis kiadást? Igen-igen életbevágó dologra! Ar­ra, hogy — amint azt a termelőszö­vetkezetek mimtaalapszabálya előír­ja — »a tagok és a munkában rész­vevő családtagok teljesítményét és az érte járó munkaegységet a bri­gádvezető legalább ötnaponként« be­jegyezze. Az igaz, hogy a régi munkaegysé­gekkel megakadás volt. Mert ami az Alföldön megfelelt, nem m'nd;g vált be a Zselicségben. A munkaegység- számításokat a miniszteriális íróasz­taloknál nem az ország változatos tá­jainak, egymástól felütő munkamód­szereinek hűséges tükreként állítot­ták össze. De már ezt is rendbeszed­ték Odafent már nyomják az új munkaegységkönyvet. De addig, míg az a zselici dombok közé leérkezik — komoly feljegyzést, biztos támpontot kell adni minden elvégzett munká­ról. Mike Józsefet azért választották meg növénytermelési, Zsobrák D. Já­nost pedig állattenyésztési bri.gádve- zetőnek, hegy öt-naponként minden munkáról beleírják pontos feljegyzé­süket abba a kis »diákfüzetbe«. Ez nélkülözhetetlen eligazító adat len­ne! Az új munkaegységkönyv hama­rosan leér a Zselicségbe. Akkor ne csak úgy utólag, találomra' számít­sák át tagjaik szorgoskodását, a ke­mény forintokat hozó mumkaegysé- gekre, hanem ebből a hűséges, a cél­nak átmenetileg jól szolgáló diák­füzetből! »Hozómra« nem adott még egy skatulya gyufát sem a patcai boltos egykor! Igaz, nem ad ma sóm a földművesszövetkezet... Magya­rán: a múnkaegységhi'gítás — a nem alapszabályszerű gazdálkodás — sem tiszta »bőt«! Mert ha a munkaegysé­get csak úgy találomra írják be, fél­esztendők elteltével, akkor vagy a dolgos tag nem kapja meg iparkodá­sáért a neki járó jövedelemrészese­dést, vagy pedig a közös vagyon ki- sebbedik meg a túlértékelt bejegyzés miatt. „Ócskavasért“ — 3000 forintot ? A közös vagyon hűséges felméré­sét is elvétették. Akadt ugyanis a Közös Akarat TSZ-t életrehívó 58 gazda közt tizenöt olyan, akinek a régi világból megmaradt a kezdetle­ges fűkaszálógépe. Azóta az idő el­járt. A technika túllépett a lóhúzta fűkaszálógépeken. És mi történt itt? Mitévők legyünk a tizenöt. masinával? Akadt köztük egyetlen egy — Zsobrák B. Dávid 18 holdas gazda —, aki azt mondta: »Ez már ócskavas! Nekem ezért ne ad­jatok semmit! Különben is» ott lesz a gépállomása masina! Ahhoz már nem kell húzó ló se. Az »benzin- gyeplővel« gyorsabban levágja a szénarendeket«. De bizony nem Zsobrák B. Dávid­ra hallgattak! — Adjunk Dávid bátyáméra is 3000 forintot! Annyi jár a többi ti­zennégy fűkaszálógépért is! —• kiál­tozták. Sajnos, szavukra hajlott a vezető­ség. Megnéztük kimutatásaikat. A ve­tett takarmányokkal együtt tesz ki száz holdat a rétterületük. Arra bi­zony, magyarán megmondjuk, nyíl­tan, kertelés nélkül; 5 fűkaszálógép is sok lenne! Viszont akkor a másik tíz teljesen feleslegesen ott rozsdáso­dik az udvaron. »Rozsda marja, nem ragyog!« De a patcaiak nem pató- pál.ok! A túlnyomórészt amúgyis használhatatlan fűkaszálógépekben 30 000 forint »halott pénz« rozsdáso­dik. Vajon annak van ebből haszna, aki megkapja érte a Közös Akarat kasszájából azt a 3 ezer forintot?! Nem! Annak is csak kára van belő­le. Mert a »halott tőke«, mely mun­kában nem kamatoztatható, neki épp úgy személyes veszteséget okoz, mint ahogy a közös vagyon gyarapodását is akadályozza. Dehát éppen erre való a drága vas, az acél. a nehéz testi munka alól mentséget ígérő és nyúj­tó gép? Vágják a fát - ^ de csak saját haszonra! Vajon van-e a termelőszövetkeze­tek biztos fundamentumát lerakó mintaalapszabálynak olyan pontja, amelyet a Közös Akarat megtart? Aligha! Ugyanis a tagok közül van vagy harminc, aki kapja-fogja a fej­széjét, s megy a tél beállta óta min­dennap fát vágni saját hasznára az állami erdőgazdaság bükköseibe. Csak úgy pattog a forgács szeker- céik alatt! Baltájuk úgy suhan a le­vegőben, mikor egy-egy tőkét kidön- tenek. hogy öröm nézni! Köztük ott suhog az elnök, Zsobrák B. József fiának csontos kezében is az a fa­vágó balta. Pedig a tsz-nek is el­kelne az a jó bükk, fenyő, gyertyán, tölgy. Szerszámfának épp úgy, mint a sok jószágot magába fogadó új, korszerű istálló mennyezetének és te­tőzetének! Hiszen erre is van ká- dencia a mintaalapszabályzatban. Valami olyasmit is regél ugyanis az a mindenttudó kiskönyvecske, hogy az elnök, a vezetőség, a tagok szeme odáig lásson, hogy a kitermelt nyers­anyagokat a legjobb célokra haszno­sítsák ! Akik nem győzik le saját magukat Várhat-e ilyen körülmények között a patcai Közös Akarat arra, hogy ki­keletkor a jégtábla alól kibúvó pa­takocska rétjeiken és legelőiken at azt dúdolja a fülükbe: munkára pat­caiak?! A közösben dolgozzatok még többet, mint az egyéniben! Hiszen régen is égtetek a vágytól, hogy ki­tegyetek magatokért! Megnyergel-té- tek a természet vak erőit is, s a ma­gatok javára fordítottatok annyit, amennyit nagy kínlódás közepette az urak országában lehetett. No de: most tiétek a föld, tiétek az ország. Rajtatok áll, hogy ami nem sikerül­hetett a kisparcellák közt, sikerüljön a közösben, a nagyüzemben, a szo­cialista termelésben! De vajon a patcai patakocska ki­keletkor megsúgja-e a tsz-község bábáskodóinak, a járási tanács mező- gazdasági osztályá.ifek. a járási párt- bizottságnak s főként a patronáló MÉSZÖV dolgozóinak, hogy e?v tsz- községet nem elég csak létrehozni, hanem istápolm is kell?! Ki a felelős? Mert bizony, mi azt olvastuk ki a patcai határból, -a szépen zöldellő ve­tésekből, az emberek elejtett r;eg- jegyzéseiből, szomorkás, egykedvű, vagy indulatos szavaiból: sok itt még a visszahúzó erő! A szorgos, tehetséges patcai dolgo­zó parasztok kellő pártos nevelés hí­ján sok igazságot még nem ismertek fel; hat hónap alatt nem ingázhatták le a belsejükben meghúzódó csofcevé- nyeket — ezért botorkálnak bizonyta­lanul. Ki a felelős azért, hogy a patcái Közös Akaratban még nem minden »közös akarattal«, a közös gyarapo­dás biztosításáért történik?! Erdős Jenó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents