Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

r PÁRT- ÉS DÍSZ-ÉLET m CSAK ÍGY TOVÁBB... Ne Jem is olyan régen történt, hogy Takács Ist- vánné. a Siófoki Járási DISZ Bizottság tit­kára munkatársaival közösen nagyszerű elhatározás­ra jutott. — Vállaljuk, hogy február 28-ig 500 új DISZ tagot szervezünk, — mondta a titkár egy megyei értekezle­ten s a többiek meglepődtek. — Ejnye, de könnyen kimondta a számot — súgta egyik fiú a másik fülébe s hitetlenkedve rázta a fejét. — No, majd meglátjuk... — mondogatták többen is, aztán csakhamar el is feledkeztek róla. Mindenkit elfoglalt a saját munkája. De nem feledkezett el az ígéretről Takácsné elv- társnő és lelkes kis gárdája. Másnap már nagy sürgéé- forgás volt a siófoki Járási DISZ Bizottságon. Hogy is lássunk munkához, hol kezdjük és hogyan? — erről beszélgettek egy rövid, de lelkes hangulatú kis meg­beszélésen. — Most már nem szabad ám szégyent vallanunk — mondta az egyik s a másik már arról beszélt, hogy Szabadiban, meg Endréden sok a kívülálló fiatal, oda kellene kimenni először... Kijelöltek néhány közsé­get, azt mondták ezek a súlyponti helyek. Dicsérendő munkájukban, hogy nemcsak a saját erejükre támasz­kodtak. Behívtak nyolc helyi aktívát is, őket is tájé­koztatták, miről van szó, s aztán: „hajrá a fiatalo­kért..." A bizottságon ettől kezdve csak akkor lehetett találni valakit, ha megbeszélés volt... S a jelentések egyre szebb eredményekről tanúskodtak. Előfordult, hogy négy nap alatt 90 fiatalt vettek fel a DISZ-be. Volt is öröm a bizottságon. Takácsné elvtársnő első mozdulatával a telefonkagyló után nyúlt: — Halló! A Megyei DISZ Bizottságot kérem... Itt Takácsné Siófokról... Igen. Ez 3zen a héten Szárszón 20, Szabadiban 12 ... összesen 73 tagot vettünk fel. A jövő héten még több lesz. S az a néhány dicsérő szó, buzdítás, amit a drót túlsó végéről hallott, megkétszerezte munkakedvét. Persze nem kell azt gondolni, hogy náluk »simán« megy minden. Bizony sokszor bekopogtatnak az abla­kokon, sokszor végigróják az utcát, mire elérik cél­jukat. .. De hogyan is csinálják? A bizottság munkatársai így mondják: Mi mindig egyeztetjük a nyilvántartást a tanács lakásnyilván­tartó könyvével. Ebből mindjárt kiderül, hogy ki nem tagja még a DISZ-nek... Ezután magunk mellé ve­szünk egy helyi vezetőségi tagot és elmegyünk a fiata­lokhoz ... — De nem is kell mindig agitálni — mondja Ben- cze Jutka. — Ádándon is már vártak bennünket. Alig hogy bementünk az egyik kislányhoz, kitárta a szí­vét ... — Vártam régóta, csak eljönnek hozzám is... — mondta szemlesütve. — Már tagja vagyok ä sportkör­nek, de vártam, hogy hívjanak a DISZ-be is.... Gon­doltam, minek menjek magamtól, hátha nincs szük­ség rám... Sok, sok fiatallal találkoztak már a DISZ veze­tők, akik beléptek volna, csak hogy eddig nem hívta őket senki. Vindics elvtársnőt kétszer is „elkapták“ az utcán a szárszói fiatalok. — DISZ-tagokat szerveznek? — kérdezték lihegve a futástól. — Igen — válaszolta Vindics elvtársnő. — Hát minket miért hagynak ki? A szomszéd házban már voltak — mondták méltat­lankodva... Jól esik az ilyen az ifjúsági vezetőknek... Aznap húsz fiatalt vettek fel Szárszón a DISZ-be. Gok jó tapasztalatot is gyűjtenek a fiatalok munkaközben. A siójuti példa arra ösztökélte őket, hogy a pedagógusokat is hívják segítségül. Ben- cze Jutka Posta Bélát hívta magával, s az idős tanító örömmel ment. Azt mondta: — Megyek, persze hogy megyek ... En tanítottam az apjukat is... Csak bíz­nak bennem. Ha most nem segítenék, úgy érezném, hogy a saját gyermekeimet lököm ki az utcára... Francz Zolival, a kötéséi DISZ titkárral is meg­beszélték: kiküldenek egy brigádot, hogy legalább 20 új taggal dicsekedhessenek a kötcseiek is. Néhány nap múlva Zoli boldogan telefonált a járási titkár­nak: — Nincs ám szükség a brigádra, elvtársnő. .. ' Mi magunk is beszerveztük a 20 új tagot... Majd küld­jük a nyilatkozatokat. És így megy ez napról-napra. Fiatalok érkeznek a bizottságra, hozzák az új belépőket; Horváth János, Kajái György, Pelentai Erzsi, Pilók Éva, Gyarmati Jóska, Pálfi Géza, Takács Béla. Az aktívák is kitesz­nek magukért s egyre gyarapodik a DISZ-fiatalok szá­ma. A siófoki gazdakörben 24 taggal új DlSZ-szerve- zetet alakítottak, Szabadiban 37 új tagot vettek fel, Balatonszemesen még az „elfelejtett“ fiatalok, Kovács Marika, Kelemen Márta, Takács Imre, Orsós István is kérték felvételüket a tagkönyvkiosztó taggyűlésen, Ha mesében mondanánk el mindezt, azt írhatnánk, hogy bizony a siófoki járás csodájára járhatnának a többi ifjúsági vezetők... > nem mese ez. Valóság az a kedr>eshangú le- ” vél is, amit a nagycsepelyi titkár, Reichert Endre írt a bizottságra: „Kedves Elptársnő! Itt küldöm a megbeszélt 12 belépési nyilatkozatot, melyből láthatod, hogy dolgoz­taink. Van 12 belépőnk és a 13-ik Lakatos Ica lesz... Állítsátok ki a tagkönyveket... Aztán mondd meg Vindics elvtársnőnek, hogy jól készüljön fel a tag- könyvcserére, mert mi lelkesen készülünk rá ... Ami szükséges, mindent hozzon magával és ha lehet, még szerdán este érjen ide ...“ így szól a levél, öröm olvasni ezeket a sorokat, öröm hallani a fiatalok lelkes beszámolóit, a nagy hajrát, melyről minden ifjúsági vezető példát vehet... Öröm hallani, hogy eddig 315 fiatalt vettek fel, hogy ötvennel túl akarják szárnyalni vállalásukat, s röviden csak ennyit tudunk mondani: — Büszkék vagyunk rátok, siófokiak . . Dolgoz­zatok lelkesen, fáradhatatlanul... Csak írv tovább! JÁVORI BÉLA A taggyűlés után . . . — Köszönöm a bizalmat... — ígérem az elvtársaknak, a leg­jobban végzem majd munkámat. A vezetőségválasztások idején sok elvtárs ajkáról hangzik most el e pár szó. Az újonnan, megválasztott veze­tők megfogadják, hogy a párttagság bizalmát jó munkával hálálják meg és minden erejükkel küzdenek a párt célkitűzéseinek megvalósításá­ért. A taggyűlésen elhangzik az útmu­tatás is. Azt várjuk az új pártvezetősóg tagjaitól, legyenek póldamutatóak, magatartásukban és munkájukban egyaránt... Követelményt állít a párttagság az új pártvezetőség számára, mérlegre teszi egy-egy elvtárs munkáját, ma­gatartását, elmondja mit vár az új vezetőségtől, mit vár az új párttit­kártól. Az elvtársak szava, a kommunis­ták tagigyűlésének nagy nevelőereje új embereket formál. A szocialista társadalom ember-eszményét, a kö­zösségi embert formálja. Egy harcos szellemű taggyűlésen párttagságunk egyre tudatosabban érzi, hogy mi­lyen felelősség hárul rá a Párt célki­tűzéseinek valóravéitásában. Az egyes ember érzi, hogy az ő útja el­választhatatlan a közösségtől, hogy a közösség érdeke felette áll az ő Szűk, személyes érdekének. Falusi pártszervezeteink vezetőség- választó taggyűlésein mindenütt szó esik a szövetkezésről, s ebben a kommunisták felelősségéről. Az ígé­ret, az útmutatás e kérdés körül forog a legtöbbet. Ez természetes is- A párt 1955. évi márciusi és júniusi határozata világosan megjelölte a tsz mozgalom fejlesztésének felada­tát. Mit tettek ennek érdekében a falusi kommunisták? — ez.szere­pel a beszámolóban, erről beszélnek a felszólalók. — Kik mutassanak példát a szö­vetkezet alakításában, ha nem a kommunisták? Kiket kövessenek az egyszerű párttagok és pártonkívüli- ek, ha nem a kommunistákat? — tették fel a kérdést a mezőcsoko­riyai vezetőségválasztó tággyűlésen. A választ az újonnan megválasz­tott pártvezetőség tagjai adták meg. Csordás János elvtárs, a községi MDP vezetőség új titkára, Kismár- ton Vendel elvtárs, a községi alap­szervezet új titkára válaszolt a kér­désre. — Nekünk kell példát mutatni, minket kövesseneki A taggyűlés megjelölte az új veze­tők és a párttagok feladatát. Csor­dás és Kismárton elvtársaik pedig becsülettel láttak hozzá a taggyűlés határozatának végrehajtásához. El­sőnek írták alá a ‘belépési nyilatko­zatot, s őket követte Czebed Janos eivtárs, 10 holdas dolgozó paraszt, pártvezetőségi tag, Kordé László 10 holdas dolgozó paraszt, egyszerű párttag. Mezőcsokonyán már 12 család al­kotja annak az új szövetkezetne te az alapját, melyet az új párt vezet őség tagjainak példamutatása teremtett meg. Csuha György elvtárs, Patalom község újonnan megválasztott párt­vezetőségének titkára is válaszo.t a párttagság bizalmára, teljesítette a taggyűlésen tett ígéretét. A vezető- s oil választó taggyűlésen határozta ©1, hogy belép a Jobb Lét TSZ-be. Ma már mindenki elismeréssel beszél a szövetkezetben Csuha eivtárs mun­kájáról. ,— Nincs traktoristánk, nem tud­juk á tsz-t segíteni a mélyszántás­ban — mondták a fonód gépállomá­son. — Felülök én a traktorra — mondta Csuha elvtárs, értek én a traktarvezetéshez. Már az első nap 200 százalékra teljesítette a mély-’ szántási normát Csuha elvtárs. Rászolgálni a bizalomra, meg1, áru­sítani a taggyűlés útmutatását, ez most az új pártvezetőségek feladata, így tudják megvalósítani a párt cél­kitűzéseit, előrevinni a szocializmus építésének ügyét. ■ • ' V Mérlegen a csurgói járás tsz pártszervezeteinek munkája A Központi Vezetőség 1955. már­ciusi határozata óta járásunk ter­melőszövetkezetei mind gazdaságilag, mind politikailag megerősödtek. Meg­erősödött, a közös gazdálkodásba ve­tett házalom, javult a termelőcso­port tagjainak munkafegyelme, szí-, iardabban állnak ki a közös vagyon megvédéséért. Ezek a jelenségek kü­lönösen a kommunistáknál mutat­koznak meg. A márciusi határozat — melyet vezetőségi ülésen, taggyű­lésen tárgyaltak meg — szilárd ala­pot adott munkájukhoz. A javuló pártpolitikai munkát a tsz-ekben ugyanúgy mint másutt, a gazdasági eredményekben mérhetjük le. Járásunk tsz-elben az egy mun­kaegységre eső átlag 38 forint volt ebben az éviben, hat forinttal több, mint tavaly. Két tsz, a zákányd Al­kotmány és porrcgszentkárályi Jobb Élet kivételével, az előző évinél na­gyobb jövedelemhez jutott a tagság. Különösen szembetűnő volt az egy munkaegységre eső részesedés növe­kedése: a csurgói Kossuth TSZ-ben 1954 — 23,95 forint 1955 — 35,32 forint a berzencei Uj Barázda TSZ-ben 1954 — 26,01 forint 1955 — 48,14 forint az iharosberényi Úttörő TSZ-ben 1954 — 16,21 forint 1955 — 36,25 forint a somogyudvarhelyi Ady TSZ-ben 1954 — 20,78 forint ‘1955 — 53,20 forint A tsz-ek motorja: a pártszervezet Az eredmények a növénytermelés­ben és az állattenyésztésben elért jó munka gyümölcsei, elérésűket alap­vetően a termelőszövetkezeti párt- szervezetek miumkája segítette elő. A pártszervezetek irányításával és ellenőrzésével a párttagság fegyelme­zetten és példamutatóan dolgozott. A csurgód Kossuth TSZ-ben pl. az egyes gazdaságii féladafok végrehaj­tása előtt mindig) összehívók a párt- tagiakat és megbeszélték velük a tennivalókat. Igen szép eredménye­ket érték el a ísz-pártszarvezetek — a Járási Párű-végrehajitóbizottság se­gítségével — a háztáji földek rende­zésben is. A gyékónyesi Győzelem, a csurgói Uj Élet és a berzencei Uj Barázda TSZ-ben rendkívüli taggyű­lésen beszélték meg, mit tegyen a pártszervezet a megengedett háztá­ji földeken kívüli területek leadására. A taggyűlésen hozott határozatot elő­ször a párttagság hajtotta végre, pél­dájukat sok pártankívüli tsz-tag követte. Az állattenyésztésben elért szép eredményekhez is hozzájárult, hogy megnőtt az állattenyésztésben dolgozó párttagok száma, többek kö­zött a csurgói Uj Élet és a gyéké­nyes! Győzelem TSZ-ekben. Különösen érezni lehetett a párt- szervezetek munkájának hatását az újonnan alakult termelőszövetkeze­tekben. ,Az iharosberényi Dózsa TSZ-ben pl. a párttitikár és két má­sak. kommunista segítségével sikerült az állatállomány összevonását meg­oldaná. Hasonló veit a. helyzet a Pcir- rogon és Porrogszentkirólyon meg­alakult új termelőszövetkezeteknél is. A Központi Vezetőség márciusi határozata hatással volt a termelő­szövetkezeti pártszervezetek szerve­zeti életére ás. Javult a tagdíjfizetés. Amíg 1954-ben a tsz párttagoknak közel 20 .százaléka egyáltalán nem fizetett tagdíjat, a márciusi határozat óta egy-két tag kivételével rendsze­res a tsz-ekben a tagsági díj fize­tése. Emelkedett a pártoktatásban részvevők száma is Több tsz-ben önálló politikai ok­tatás van, mind pl. a berzencei Uj Barázdában, az iharosberényi Úttörő­ben és Győzelemben, a csurgói Zrí­nyiben és Uj Életben. Ahol pedig nincs önálló pártoktatás, ott a köz­ségi pártszervezetnél tanulnak a tsz tagjai. Ebiben az évben százzal több tsz-tag jár -politikai foglalko­zásra a járásban, mint tavaly. Járá­sunk termelőszövetkezetei közül 12 régiben és 3 újban van pártszerve­zet, több tsz-ben pedig most van alakulóban. A járási pártbizottság - azonban elhatározta, hogy még a ve- zetőségváíasztásck idején minden ísz-ben —ahol a lehetőség adva van — létrehozza a pártszervezetet. Azokban a tsz-ekben pedig, ahol a párttagok száma nem haladja mega barimat, a járási párt-végrehajtób-i- zottság határozata szerint elérjük, hogy február végéig megteremtjük a pártszervezet alakulásának lehetősé­gét. « Az eredmények mellett szólni kell a tsz pártszervezetek munkájában megmutatkozó fogyatékosságokról is. Az elmúlt évben ‘gyakran előfordult, hogy a tsz-ek pártvezetősége nem tartott lépést a párttagság és általá­ban a tsz-tagok politikai fejlődésé­vel. Az elmúlt tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a pártvezetőségek nem irányították elég céltudatosain a párttagságot, munkájuk legtöbbször ,a kampányfeladatok megoldására irányult, nem tették rendszeressé a pártpolitikai munkát. Következéskép­pen a tsz pártszervezetek egyrésze csak formálisan van meg. Ez jellem­ző az iharosi Bástya, a porroigszent- királyii Jobb Élet és Zöldmező, a s-o- mogycsicsói Búza-kalász, a gyékénye- si Szabad Ifjúság és a semegyudvar- helyi Ady termelőszövetkezetekre. Munkájuk gyengesége abból fakad, hogy nem tartottak rendszeresen taggyűléseket, nem éltek önálló szervezeti életet, többnyire csak a községi taggyűlése­ken vettek részt, önálló pártoktatá­suk nincs, munkájuk főképpen a tagdíjbélyeg eladásában vagy egy-egy nagyobb kampányfeladat megvalósí­tásában merült ki. Ezek után érthe­tő, hogy a fenti tsz-ek hónapok óta nem erősítették pártszervezetüket tagjelöltekkel. így a párttagság lét­száma is alacsony. Az igaz, hegy az elmúlt évhez ké­pest mind a tsz párttagok, mind pe­dig a pártszervezetek száma emelke­dett, mégsem lehetünk megelégedve, mert a lehetőségekhez képest ezen a területein nagyobb eredményt is elér­hettünk volna. 1955-ben mindössze 11 tagjelöltet és két rendkívüli párt­tagot vettek fel tsz pártszerveze- f esniksÉ» jóval alatta van a reális lehetőségeknek. Az utóbbi időben azonban, különösen ott, ahol meg­felelő politikai képzettségű elvtárs lett a tsz párttitkára és elnöke, szemmeHátható javulás van a tag­jelöltfelvételi munkában. A csurgód Zrínyi TESZ-ben, ahol Bauer elvtárs lett az elnök, rövid idő alatt az ő segítségével két -kitűnt dolgozót ké­szítettek fel a tagjelaltségre. A gyenge íagjelöltfelvétel oka to­vábbra ds változatlanul, a párto-n-kí- vüliek nevelésének hiánya. Akadá­lyozza a felvételt az is, hogy egyes pártszervezeteknek nincs meg a kel­lő tekintélye a dolgozók előtt. Bizo­nyíték erre az iharosberényi Úttörő. TSZ párttitkárának magatartása, mely nem egy -becsületes dolgozót tá­vol tartott a párttól. Most az újon­nan megválasztott tsz pártszerveze­tek vezetőinek sokkal jobban kéül- tá­maszkodniuk a tsz minden kommu­nistájára a gazdasági eredmények fo­kozása érdekében. A tsz-pártszervezetek munkájá­ban komoly fogyatékosság az is, hogy nem harcolnak következe­tesen a KV 1955. évi júniusi határozatáért, amely többek között megszabta, hegy a tsz-eken kívülálló dolgozó parasztok megnyerése érdekében -fel kel1 számolni a befeléfordulást. En­nek ellenére még mindig előfordul, hogy tsz párttitkárok és párttagok, ha nem is mereven, de elzárkóznak az új tagok felvétele elől. A igyéké- nyesi Győzelem TSZ pá.rttttkára, Fekete Kálmán eivtárs pl. olyan ki­jelentést tett, hogy csak azokat ve­szik fel a tsz-be, akik egész család­dal belépnek. Természetesen az ilyen nézet akadályozza a pártszervezete­ket abban, hogy eredményes agjtá- ciót folytassanak községükben a tsz- ből kilépett tagok, illetve új tagok megnyeréséért. Termelőszövetkezeti pártszerveze­teink eddig nem használták fel megfelelően a tömegszervezetekben rejlő erőt sem.j Egyes föladatokra, mint pH a munkafegyelem megszi­lárdítása, nem mozgósították az MMDSZ-an keresztül a nőket, a DISZ-en keresztül pedig a fiatalo­kat, A termelőszövetkezetekben meglé­vő eredményeknek és hiányosságok­nak részese a Járási Párt-VB és a gépállomások is. A Járási Párt-VB, ©gy-©gy tagját felelőssé tette az új tsz-ek pártszervezetének létrehozá­sáért. Ezenkívül megfelelő káderek­kel erősítette meg a pártszervezete- k *. Az utóbbi időben a Járási Párt- VB tagjai, de az instruktor elvtársak is -többet foglalkoznak a tsz-ek párt­tagságával, hiba azonban, hogy ez legnagyobb részt csak az újonnan megalakult tsz-ek pártszervezetére vonatkozóik. Kevesebb segítséget adtunk azoknak a tsz pártszerveze­teknek, amelyek régebben alakul­tak, mint pl. a somogyudvarhelyi Ady, a somegy-bükkösdi Szabad Föld, stb. A gépáltanások pártszervezete ós csak az utóbbi időben segítette a. tsz-eket. Instruktort hálózatot szer­veztek, ennek eredménye különösen ’ az Iharonberényi gépállomáshoz tar­tozó tsz pártszervezeteknél mutatko­zik meg A járási párt vb levonva a tanul­ságokat — úgy segítette a termelő­szövetkezeti pártszervezetek vezető­ségének újraválasztását, hogy az minden tekintetben alapját -képezze a hibái-: kijavításának, a gazdasági eredmények növelésének. Az eredmények máris érezhetők Az iharosi Bástya TSZ vezetőség­választó taggyűlésen a -párttagok olyan határozatokat hoztak, melyek­nek megvalósítása tovább növeli H-; pártszervezet tekintélyét. Már ezen a,j taggyűlésen vettek fel tagjelöltet! Hasonló eredményekkel zárult a ve-tj zetősógválasztási taggyűlés a többig tsz-ekben ds. A tsz pártszervezetek i előtt tehát legfontosabb feladatként pártszervezetük új tagokkal való megerősítése, általában a párté-pítés megjavítása áll. Ez lesz az alapja gazdasági eredményeiknek Járásunk tsz pártszervezetei a ve- zetőségválaszJtás után most már; megerősödve hozzá kell', hogy iássa-'j nak a KV határozatainak végrehajt tásához. A tsz-ek kommunistái, de egész tagsága- segítsen a községi szerveknek a még egyénileg, dolgok, parasztság meggyőzésében, a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás íclSé- nyiérőt Sövegjártó Ernő, a csurgót JB pórt építési tit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents