Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-28 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Somogyi Néplap jogi tájékoztatója Készüljünk fél a pártértekezletekre Egészheti rádióműsor A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 24. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1956. január 28. * Takarékoskodjunk a szénnel Az 1955—56-os tél szokatlanul enyhén köszöntött be. Január köze­péig szinte állandóan tavaszias szel­lő fujdogált, meghosszabbítva a kamrákban, raktárakban lévő tüzelő, a szén életét. A szén iparunk egyik legfontosabb alapanyaga, üzemeink, mozdonyaink kenyere. Sikereink elérésében, ne­hézségeink kialakulásában a szén mindig döntő szerepet játszik. Bá­nyászaink lelkes munkáját, tervtel­jesítését az egész ország érdeklődése kíséri. Figyeli, mert becsüli és érté­keli komoly munkáját, és figyeli, mert a, széntermelés zavartalansága elengedhetetlen feltétele a többi üzem tervteljesítésének, egész nép­gazdaságunk egészséges vérkeringé­sének. De nemcsak bányászaink folytat­nak harcot a szénért. A széntakaré­kosság ma már közügy. Mindenki­nek: a háziasszonynak, a munkás­nak éppúgy, mint a mozdonyvezető­nek személyes érdeke, kötelessége. Hiszen népgazdaságunknak minden mázsa szénre nagy szüksége van. A megtakarított .szén több gépet, me­legebb lakást, pontosabb szállítást eredményez. Megyénk két legnagyobb szénfo­gyasztója a Kaposvári Fűtőház és a Kaposvári Cukorgyár. Az ő munká­juk, helyes széngazdálkodásuk je­lentős eredményt hozhat. A Kaposvári Fűtőház dolgozói ér­zik felelősségüket. Tudják, hogy a legkisebb százaléknyi szénmegtaka- rítás is azt jelenti, hogy több szén jut máshova: üzemekbe, a dolgozók lakásaiba. Ehhez mérten végezték munkájukat az elmúlt évben is. Ez idő alatt 1548 tonna szenet takarí­tottak meg. Nagy mennyiség ez 150 e.vüad egész évi szénszükségletét, vaey a Fűtőház 29 napi üzemelte­tését biztosítja. A Fűtőházban a szovjet egylapátos fűtési módszert’ alkalmazzák. Gondosan ügyelnek arra, hogy jó legyen a szén előké­szítése és a szénkeverés. Nagy gon­got fordítanak a mozdonyok karban­tartáséira is. A jő karbantartás ugyancsak elősegíti a szénmegta- rítást. A jól karbantartott gép ke­vesebb szenet fogyaszt. A Cukorgyárban gondosan tanul­mányozták, hogyan lehetne az 1956- os évben a gyengébb minőségű, ala­csony kalóriatartalmú szeneket is felhasználni úgy, hogy azok teljes egészében elégjenek es tgr a szük­séges fűtőértéket biztosítsák. Fzért beépítettek egy újrendszerű pót­füzei őberrndezés t, az Úgynevezett Zsigmomd-féle előgyűjtó dobot, En-, nek a szerkezetnek segítségével az alacsony fűtőértékű és nehezen gyul­ladó szenek is tökéletesen elégnek. A jó égést segítették elő azzal is, hogy a kalóriatartalomnak megfele­lően állandóan keverték a különbö­ző minőségű szeneket. Az erőtele­pek olaj póttiizelést alkalmaz­tak, hogy ezzel is csökkentsék a fel­használandó szén mennyiségét. Nagy gnuddal kezelték a raktárakban tá­roló szenet is. Állandóan forgatták, hogy így megóvják az öngyulladás­tól. A gondos lelkiismeretes munká­nak meg is lett az eredménye. Az előző évihez viszonyítva ezekből a gyengébb minőségű szenekből a ha­tásfok 0,15 százalékkal javult. Ez azt jelenti, hogy a Kaposvári Cu­korgyár ebben az évben mintegy 50 tonna szenet takarított meg a nép­gazdaságnak. A szén nagy érték, Vigyázzunk rá, takarékoskodjunk vele! A kapolyi 135 közösen gazdálkodó család a felemelkedés útjára hívja a még kívülállókat A kapolyi egyénileg gazdálkodó dolgozó {parasztok a műit nyáron kezdtek jobbam érdeklődni a szövetkezés iránt. Látták, hogy a község szövetkezeti gazdái sokkal jobban boldogulnak, mint ők. A Szabadság TSZ búzája mintegy két mázsával adott több termést holdanként, mint az egyéni 'gazdáké. S csak a kertészet 170 ezer forintot jövedelmezett a tsz-nek. A szabadságbeliek örömmel dicsekedtek eredményeikkel, s biztatták, hívták az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, hogy áll­janak a közösbe^ Persze egy ideig azt hajtogatták többen is, hogy nem akarnak elsők tenni. Végül Faraigó Gábor és Kliukk Béla dolgozó paraszt kijelentette, hogy ketten egyszerire aláírják a belépési nyffiakozatot. Szavukat tett kö­vette. Utánuk újabb 8 család csatlakozott az új útra lépettekhez. Azóta, már két új , tsz alakult' a községben. A November 7 TSZ-ben 26 család 52 taggal, 330 hold földdel, a Petőfi TSZ-ben pedig 14 család 26 taggal kezdett az új élethez. Az új tsz-tagek most már maguk is agi­tálnak a szövetkezés mellett. A múlt héten ismét több dolgozó paraszt lépett a ikepolyi tsz-ekbe. Ezek között van Tollas Gábor 14, Tollas Já­nosaié 18, Poór Lajosaié 8, Miszlai Józsefnó 8, Varga János 8, Porsai Gyula 7 holdas dolgozó paraszt is. Kapolyon már 135 család dolgozik 240 taggal, 1500 hold földdel a szövetkezetben. Várják maguk közé a szövetkezetek tagjai Mészáros Jánost, Véber Jánost és a többi dolgozó parasztot is. 'Bizonyára ők is hamarosan belátják: többre megy, aki a közösben művéli földjét. Ezt a Szabadság Termelőszövetkezet példá­ja is mutatja. Mészáros József, a Szabadság TSZ tagja feleségé­vel tavaly 51 mázsa kenyérgabonát, 21 mázsa takarmánygar bonét, 21 mázsa szénát, 6 mázsa burgonyát, 55 kg cukrot s csaknem 7 ezer forint készpénzt kapott munkaegységeire. Ilyen jövedelmet a leg­jobban gazdálkodó középparaszt is méltán megirigyelhet. Mészáros Já­nosnak, Véber Jánosnak és a többi még kívülálló dolgozó parasztinak is megvan a tehetősége, hogy hasonló jövedelemhez jussanak: lépjenek ők is a közösbe. Hegedűs Gyula i szervezési előadó. Nincs lábonálló hukoricasxár Gölte, Bate, Fonó határában Január 25-á számunkban »A Me­gyei Tanács felelősségre vonja a ku- karicaszár betakarítását elmulasztó községek tamócsvezetőit« címmel cik­ket közöltünk, s abban bíráltuk a fonói, göltei és ,hatéi tanácsot, hogy még mindig nem vágatta le a köz­ség határában a kukoricaszárat. Mindhárom helyről tiltakoztak a ta­nács vezetői’, hogy határukban egyetlen hold, de még száz négy­szögölnyi területen sem áll lábon kukerioaszár. Sérelmesnek tartják a bírálatot, mert nem felelt meg a va­lóságnak, hisz éppen a lap korábbi bírálatára tettek intézkedést: külön brigádokat alakítottak és vágatták le mindenütt a fcukordeaszárt. Kovács Sándor elvtársi a Kaposvári, Járási Pártbizottság titkára is megvizsgálta a cikk nyomán e községek helyzetét, és közölte szerkesztőségünkkel, hogy a cikkben írottak nem felelnek meg a valóságnak. Szerkesztőségünknek a fenti köz­ségekről az adatokat Zahoránszki József — akit már többször bírál-, tunk helytelen adatszolgáltatásáért — a Megyei Tanaik Mezőgazdasági Igazgatóságának agro-propagandisíó- ja adta. Zahoránszki József egy ko­rábban készített jelenésből vette az adatokat, anélkül, hogy meggyőző­dött vofjna: a kérdéses időpontban valóban volt-e lábonálló kukoricaszár Gölte, Fonó és Baté határábam Helyeseljük, hogy az említett köz­ségek vezetői azonnal közölték ész­revételüket cikkünkkel kapcsolatban, de arra kérjük őket, hogy akkor is írják meg intézkedéseiket, amikor jogosan bíráljuk őket, írják meg hogyan szüntették meg a hibát, hogy aztán erről is hírt adhassunk. I Hajnali öt óra. A fa­lusi ember ilyenkor mór ébren van, — Felkeljek, ne kel­jek? — morfondírozik magában. — Eh, egye fene .1, • ráérünk még’. Hiszen tél van. Majd a nyáron ... Na, meg azok a városi emberek is ott az irodákban. .. Még csak azok alusz- szák ilyenkor az iga­zak álmát. — Elnyúj- tózik — Várhat még a Riska is azzal az evés­sel'. Én se szoktam ilyen korán ... Majd, ha kivilágosodik ... Némelyik parasztem­ber így gondolkozik. Nem ds sejti, hogy amikor nagyot nyúj-' tózva átfordul a másik oldalára, Q járási párt- bizottságon felbúg egy I gépkocsi... Sötét van még és hideg. — No, melyik tsz-t látogassuk meg? — kérdezik egymástól az utasok. S amikor dön­töttek, elindul a hal- ványzöild gépkocsi... Száguldva nyeld a kilométereket, aztán bekanyarodik az egyik i tsz portájára. Egyéné­ül sen az istállóhoz megy, J ott áll meg csaknem a # bejáratnál. A siófoki! * járás hajnali őrjárata # ez. Mihálovics elviére, fa JB másodtitkára, f Nagy Lajos elvtárs, a HAJNALI ŐRJÁRAT járási tanács elnöke meg Illyés Sándor elv­társ, & gépállomás igazgatója száll ki a kocsiból. Megismétlődik ea minden héten kétszer, háromszor is. Az em­berek, a tsz állatgon­dozói igen jó néven veszik a látogatást Hogyne vennék jó 'né­ven. amikor az ő munkájukra úgyis ke­vesen figyelnek. Még alszik a falu, amikor munkához látnak. Az istállóban munka közben beszélgetnek. Hogyan fejlődnek az állatok, .milyen a fejé- si átlag, a községi ag- ronómus törődik-e az állattenyésztéssel, mi­kor járt itt a tanács­elnök utoljára? Ilyen kérdésekről folyik a szó, meg a dolgozók magánügyedről. Az őr­járat tagjai igen sokat tudnak segíteni. Vala­mennyien szakember rek. Észreveszik a hi­bákat, de azt ás meg­mondják!, hogyan kell változtatni rajtat így megy ez Balatonendré- den, Szárszón meg a többi községben, is ,. , Jólesik ez a látoga­tás az embereiknek, no meg használ azoknak is, akik elpühultak egy kicsit, elkényel- meskedtek a téli idő­iben, .. így volt ez Szárszón is. A brigád tagjai alig hogy ‘beértek az is­tállóba, néhány perc múlva hallották, hogy pöfög a traktor az ud­varon. Pedig még sö­tét Volt. De ki tudja, hogyan, hogyanse, a traktoros megmeszelte, hogy itt az igazgatója. Igen elszégyellte ma­gát. —. Ejnye, hát ha az már Siófokról itt tud lenni, nekem is illene munkához .látni — gondolta, s gyorsan be­indította a masinát.,. Híre kelt már az egész járásban, hogy hol itt, hol ott tűnik fel kora hajnalban a hal­ványzöld kocsi, s az emberek, de különösen az állattenyésztésben dolgozók örömmel vár­ják a 'brigádot. Igaz, nem tudhatják, hogy mikor jönnek, de egy­szer biztos, az ő por­tájukra is eljutnak a látogatók. Sok segítsé­get, vele együtt meg­becsülést jelent ez a hajnali őrjárat... Jó lenne, ha bevezetnék a többi járásban ás ... Jávori Béla MI ÚJSÁG ÜZEMEINKBEN? Egyre élénkebbé válik a munkaverseny a Faipari Vállalatnál Az év elején üzemeinkben bein­dult munkaversenynek máris szép eredményei varrnak. A Faipari Vál­lalatnál a második dekád értékelése is bizonyítja ezt. A versenyértékelés adatai szerint a legjobban teljesítő brigádok egyike a Doma-fcrígád, amely a festett bútorokat gyártja. A brigád tagjainak teljesítménye 151 százalék volt. A Domar-brigádhoz hasonlóan élenjárt a munkában Va­ttáik Péter fényező-brigádja is. ök ugyancsak 151 százalékot értek el. Dresser János összeállítónak a múlt hónaphoz viszonyítva jelentősen emelkedett a teljesítménye. Míg de­cember havi átlaga 136 százalék volt, január második dekédjában 172 szá­zalékot ért éli. Jól hasznosítják a téli napokat a kaposméröi gazdák A kaposméröi dolgozó parasztok szorgalmasan készülnek a tavaszra. Megelőzték az időt: a naptár még csak januárt mutat, de ők már márciusban jár­nak. Az elmúlt hetekben az enyhe napokon olyan élénk? mozgalmas volt a határ, mint tavasszal. A jó idő min­denegyes napját kihasználták: a csutaszárat levágták, betakarították. Kihordták a trágyát a tavasziak alá, 491 holdat már le is szántottak. A Kaposvári Gépállo­más traktora most is éjjel-nappal dolgozik náluk. A tavaszi vetőmagvakat kiválogatták, kitisztítot­ták, a tavaszi árpát, zabot a földművesszövetkezet sze­lektorával tisztították 'ki. Mivel .a legtöbb gazda ku­korica-, lóher-, lucerna-vetőmagja nem alkalmas ve­tésre, minőségi vetőmagot cseréltek. 500 mázsa mű­trágyát igényeltek a tavasziak alá és a gyenge ősziek fejtrágyázására. Akadt munka a szőlőben, gyümölcsösben is. A sző­lőben a régi, kiöregedett tőkéket cserélték ki, új vesz- szőket ültettek. Több gazda új szőlőt telepített. Far­kas János 200 négyszögöl új sző’ővesszőt rakott le. A gyümölcsfákat megtisztították: a száradt, öreg gallyakat levagdosták, a sok hernyónak téli menedé­ket nyújtó száraz levelet és hernyófészkeket leszed­ték, elégették. Elmondhatjuk, hogy a kaposméröi gazdák a január eleji. jó időt kihasználva, alaposan felkészültek a tar vaszra. Akik már égisz évi beadásukat rendezték A nagybajemi gazdák baromfiból már 60 százalék­ra, sertésből 48 százalékra teljesítették első negyedévi begyűjtési tervüket. Sőt vannak olyan gazdák is, mint pl. Kovács Jáncs (Kossuth utca) 8 holdas, Török La- josiné (Huszár utca) 8 holdas, akik már egész évi tojás-, baromfi- és sertésibeadásuknak eleget tettek. Sajnos, nem minden gazdáról lőhet ezt elmondani. Szántó János 8 holdas, György Dávid János 42 holdas, Kiszári Imréné 6 holdas gazda lassan már notórius le­maradója tesz a községnek. Nemcsak idén nem adtak még be semmit, de még a múlt évi adójukkal, is tar­toznak. A községi tanács szigorúan követélje meg tő­lük, hogy a legrövidebb időn belül rendezzék beadá­sukat. A mikeiek „meghízlalják“ földjeiket Télen sem feledkeznek meg a trágyázásról A mikei termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztok a felszabadulás óta még nem tudták a nagy- birtokosok által kizsarolt 3000 holdas határuk földjé­nek termőerejét teljesen visszaadni. A termelési bizottság és a talaj tápértékének visz- szaadásán szorgoskodó falusiak a második ötéves terv első évében dűlőről dűlőre számbaveszík: hol és mi­lyen mértékben kell trágyával »meghízlalni-« a sovány földeket. Maguk a termelők is változtattak a régimódi trá- gyakezelésen, mivel tudják, hogy a jól kezelt trágya a megnövekedő terméshozamokban azonnal visszatérül. Számosállatonként egy-egy négyzetméternyi területre rakják a trágyát, azt letapossák, majd 90 nap érlelési idő elteltével kihordják. Az évszakoknak megfelelően vagy rögtön alászántják, vagy pedig téli időben tábláik szélén szarvasba rakják a megbecsült szervesanyago­kat. A szarvasban végbemenő értólődés után szórják k5, s hogy a nap ki ne szárítsa, azonnal alászántják. így a tavaszi vetemények, a kapások, a dohány ter­méshozama nagymértékben emelkedik. A táperejét visszanyert miked földeken a dohány terméshozama az utóbbi két év alatt 10 százalékkal nőtt. A burgonya tavaly előtt még 48, tavaly mór 80 mázsás átlagtermést adott. A fokozott trágyázással az idén ezt 100 mázsa átlagra emelik. A tsz burgonyater­mése ugyanezen idő alatt 90 mázsáról 100 mázsára nőtt. Az idén a jól művelt földjeikből mér 130 mázsás átlagot akarnak kihozni. A jobb termésért, a magasabb életszínvonalért tudatosan küzdő mikeiek ezért teljesítették duplájára a trágyázási tervet.. Ebben nem maradt el az egyéni gazdák javarésze sem. Picz József 13 holdas egyéni gazda például azért vitt ki már 300 mázsa trágyát a földjére, mert az idén kapástnövényeinek hozamemel­kedéséből 30 leszerződött sonkasertést akar hizlalni az államnak. Póré Zoltán fiatal szakmunkása a Faipari Vállalatnak. Múlt havi telje­sítménye mindössze 54 százalék volt, mert többször igazolatlanul mulasz­tott. Azonban változtatott magatar­tásán s január második dekádjábam már neki is 100 százalékon felül volt a teljesítménye. Az eddig említett dolgozókon kí­vül még Bartdcs József gépmunkás, Kővári Pál és a segédmunkások kö­zül Horváth Rózsa és Horváth Já­nos nevét említhetjük meg jó mun­kájáért. A Faipari Vállalathoz tartozó gat- terek között isi folyik a vetélkedés: kié lesz a legjobb eredmény. A 12 gatter közül a semogysimonyi sze­rezte meg az első helyezést. Terme­lési tervét rendszeresen teljesíti, mi­nőségi kötelezettségének ugyancsak eleget tesz. Második a versenyben a mennyei, utána az újvárfalvi kö­vetkezik. A Gépjavító Vállalat fiataljai növelik teljesítményüket A Gépjavító Vállalat dolgozója is munkaversenybe kezdtek az év első napjaiban. Az első két dekád ered­ményei azt mutatják, hogy a válla­lat dolgozói komolyan veszik adott szavukat. Január első két deltád jó­ra esedékes tervültet túlteljesítették. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy decemberhez viszonyítva a dol­gozók többségének emelkedett napi és dekádteljesítménye. Sebők Lajos esztergályos teljesítménye pl, a de­cemberi 138-ról 151 százalékra emel­kedett. Barna Károly marós a múlt havi 427 százalék helyett 144-et tel­jesített. ■ Vida János 150 százalékos átlagát pedig 169-re emelte. Növekedett a fiatalok teljesítmé­nye is. Szecsődi Károly a múlt hó­napi 58 százalék helyett januárban 127-et ért . eL Tóth Géza 80 száza­lékról 100-ra emelte teljesítményét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents