Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-24 / 302. szám

Szombat, 1955. december 24. SOMOGYI NÉPLAP » Tervismertető értekezlet a Kaposvári Cukorgyárban használat közben életveszélyesek ie­A Kaposvári Cukorgyárban is -megtartották az 1956-os tervismerte­tő értekezletet. A beszámoló — ame­lyet Tabák elvtórs, a gyár igazga­tója tartott — gCobái'is tervszámok • alapján ismertette a jövő évi felada­tokat, mely szerint a Cukorgyár dol­gozóinak 1956-ban több feladatot keil vállalniuk a népgazdasági tervből. A jövő esztendőre mintegy 300 kát. hold répával szerződtettek többet, mint legutóbb. Ebből eredően mint­egy 2000 vagonnal több répát dol­goznak fel, mint az idei kampány­ban. A beszámolóban csupán a glo- bális tervszámokról volt szó. Az. 1956*-©s részletterveken most dol­goznak. Még a tervismertető értekezlet előtt az üb tagjai, helyesebben Sza­rtori elvtárs, az üb elnöke beszélge­tett a dolgozókkal, műszakiakkal, hogy milyen feladatok lesznek majd 1956-ban, s melyek azok a tényezők, amelyek akadályozzák a munkát. .Az értekezleten Puska Károly elv­társ. a szeletszárító csoport vezető­je emelkedett először szólásra, hegy beszéljen a* feladatokról. Meglepő vett hallani súlyos szavait. Azck nyomán bepillantást nyertünk a sze­letszárító dolgozóinak munkakörül­ményeibe. Bizony ezek nagyon -egészségtelenek. Plafonig érő füst­ben, porban, gázos levegőben vég­zik a szeletszárító dolgozói munká­jukat. Az üzem piszkos, padozata veszélyesen síkos a lecsapódó gőz­től. Ablakain cttyain piszokréteg üi, hogy a fény nem tud behatolni raj­ta. Minderről szólt Puska elvtárs. Azonban nemcsak azt mondta eh hogy mik a hibák, hanem azt is, hogjt hegyan lehetne segíteni. Ja­vaslatai megszívlelendők. Tápi József elvtárs hozzászólá­sában is érződött, hogy felelőssé­get érez az üzem munkájáért, az előforduló hibákért, a szer­szám- és anyaghiányért, amelyek gátolják a munkát, Bafcsa Lajos térmester és Bódis Ár­pád elvtárs javaslatai is helyesek, figyelemreméltóak voltak. Pl. az úsz­tatok nem deszkával kellene lefed­ni, ment a fa rövid idő alatt el.koir- had, össze töredezik, hanem alkal­mazzanak helyette vaslemezeket. Lió- dis Arpácr üzemlakatos azt vetette fel a tervirmerteéo értekezleten, hogy ügyelni keli a csigasorok tá­rolásánál, mert azok a nedves, vi­zes helyen m .> rozsdásodnak és így hetnek. Mind-mind ügyes javaslatok, életképesek. Ám ezzel a hozzászólá­sok véget is értek. Olyan felszólalást egyetlen műsza­ki vezetőtől, műszaki dolgozótól nem hallottunk, amely közvetlen á terme­léssel, a jövő évi tervfeladatokkal! lenne kapcsolatos. Például hogyan akarnák a munka szervezésén javí­tani. erről senki sem beszélt. Hiba veit, hogy a műszaki dol­gozók közül kevesen veitek részt az 1956-os tervismertető értekez­leten. Vajon hogyan tudnak majd a dol­gozókkal együtt munkálkodni an­nak sikerén? Helyes volt, hogy szó esett a sze­letszárító rossz munkakörülményed­ről, de miént most teszik ezt szóvá a szeletszárító dolgozói? Ezeket a hi­bákat mind az üzemi bizottságnak, mind a váiT.alíat vezetőinek nem terv- ismertető értekezleten, vagy effélén A Kaposvári Vasipari és Műszaki KTSZ-nél, amikor csatlakoztak a 20 budapesti üzem Versenyfelhívásához, vállalták, hogy éves tervüket de­cember 6-ra befejezik December 6. elmúlott, s éves tervfcötedezettségük- nek még nem tettek eleget. Közvet­len ehhez a felajánláshoz kapcsdó- dük vállalásuk második pontja is, hegy a lakosság száméra mintegy félmillió forint értékben közszükség­leti cikkeit gyártanak terven felül. S ez szántén kérdés, hogy meg lesz ez az év végéig. Bajosan. Ugyan­csak nem tettek eleget vállalásuk ama pontjának sem, hogy gyárt­mányaik 95 százalékét (kivéve a gu­mis és karosszériái részleget) a la­kosság számára készítik.' Tettek még vállalást a Vasipari és Műszaki KTSZ dolgozói és vezetői a munka- fegyelem megszilárdításával kapcso­latosan is. S bizony még e téren is van náluk tennivaló bőven. * * * kell »felfedezni«. Hisz ezt maguk is látják és ismerik. Inkább amról kel­lett vcina szólni, ha nem is részlete­sen, hogy hogyan fognak a dolgozók imunfeakörülményein javítani, hogy az ne veszélyeztesse egészségüket és ne gátolja a termelést. De jó lett volna hallani műszaki vezetőktől, műszaki ' dolgozóktól olyan módszerekről, mellyel a ter­melést kívánják elősegíteni — eddi­gi munkájukra ugyanis az volt a jellemző, hegy nem keresik az új utakat. — Pedig ha az 1956-os esz­tendőben javítani akarják a répavá­gás technikáját, ezzel tovább csök­kenthetik a cukorvesztesóget. Van még tennivaló az említett és nem említett feladatok meg­oldásában a műszaki vezetőknek. Ehhez azonban az szükséges, hogy minden műszaki vezető ismerje az 1956-os tervet, s a dolgozókkal együtt felelősséget erezzem annak teljesítéséért. . Szövetkezet dolgozói 2 százalékos anyag-, 4 százalékos munkabér,meg­takarításra tettek ígéretet. Azonban nemhogy a vállalást teljesítették volna, s megtakarították volna a vál- lalt összeget, még a tervteljesítéssel is elmaradtak. % % A Karádi Vegyesipari Szövetke­zet vállalása szerint éves tervét de­cember 31-e helyett december 1-re kívánta befejezni. Nemhogy vállalá­sukat teljesítették volna december 1-ig, hanem még közel 1 millió fo­rint termelési értékkel adósak. A munkafegyelemmel kapcsolatos vál­lalásaik is csak papíron történtek meg,. Hogy ez a vállalás valósággá váljon, azért ugyan keveset tettek a kaTádi szövetkezet vezetői és dol­gozói. A szó és a tett nem minden kisipari szövetkezetnél egyezik Számot adtunk már amról, hogy megyénk kisipari szövetkezetei kö­zül melyik teljesítette éves tervét, s hegyan tettek eleget éves verseny- vállalásaiknak. Amikor az esztendő elején ,a felajánlásokat tették, szá­molniuk kellett azzal, hogy valóraváltásuk fáradságot nem ismerő munkát kíván. S vajon számolták-e' ezzel kisipari szövetkezeteimk. ve­zetői és dolgozói. A Baiatoirjlellei Vegyesikisipari AZ ÍGÉRET SZÉP SZÓ... E hó 16-án Batka Jenő, a ho- mokszentgyörgyi Dózsa TSZ elnöke megbeszélte a Darányi Gépállomás igazgatójával, hogy a tsz építkezésé­hez az épületanyagokat 19-én von­tatóval Barcsról Homokszentgyöi'gy- re szállítják, a gépállomás igazga­tójának ígéretét a tsz tagjai komo­lyan vették és 19-én reggel három tsz-fag Barcson fél napot várakozott türelmesen, hogy a rakodásnál segít­senek. Múltak az órák, az ígért vontató azonban nem érkezett meg. így a tsz tagjai az esti vonattal kénytelenek voltak hazautazni, épü- letainyag nélkül. Nézzük csak meg, nyagsága a termelőszövetkezetnek: három tsz-tag vcnatköltsége és egy napra mindhárman kiestek a mun­kából, A tsz tagjai arra kíváncsiak, ha nem tudott vontatót adni a gép­állomás hétfőre, akkor miért; nem ér­tesítették őket, hogy ne menjenek be Barcsra, miért kellett kidobná potyára a pénzt vonatköltségre? Hozzáfűznivalónk mindössze csak annyi, hogy a homokszentgyörgyi Dózsa új termelőszövetkezet és most kértek elsőízben a gépállomástól se­gítséget. Hogyan forduljanak ezután bizalommal a gépállomáshoz, amikor első kérésüket sem teljesítették? V. T. .levelező. hogy mibe került a gépállomás ha­Mit ad a mezőgazdaságnak az 1956-os terv? 1956-ban a mezőgazdaság összesen 613 millió forint értékű gépet kap. Ebbő! 304 arató-cséplőgépet, 1500 kulíivátort és 3159 traktort. Ez lehetővé teszi, hogy az állami mezőgazdasági gépállomások gépi munkáikat 12 százalékkal emeljék KENYÉRGABONA VETESTERÖLETBNEK i PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS $£ Egy párt vezetőség beszámolójának tan ulságaiból Nem könnyű dolog egy vezetőség­választó taggyűlés beszámolójának ékészítése. A. pártszervezet kétévi munkáját felölelni, emellett előre mutatná, hogy milyen föladatok álla­nak az aiapszervezeit előtt — bi­zony alapos, körültekintő munkát igényel. Elemezzünk — a sók, mér •elkészült beszámoló közül — csak egyet, ,a Kaposvári Nagymakxm párt- vezetőségét, használjuk feli annak jó oldalait és próbáljuk meg tanulságul leszűrni hibáit, s aztán mindezeket hasznosítani a most készülő beszá­molóknál. Az egyszerűség kedvéért vegyük először a 'beszámolót vázlatosan, s utána mondjuk meg, mi benne a jó, s milyen fogyatékossága van. Mert bár igaz, hogy. a Nagymalom pámtvezie tősége már megvitatta az elkészített beszámolót, de tekintve, hogy a vezet'őségválasztó taggyűlés­re csak január 10-én kerül ser, van még idő, hogy ,a pártvezetőség még egyszer összeüljön s ,a beszámolón bizonyos változtatásokat eszközöljön, Egyet azonban szükséges már most megállapítani: ez a beszámoló — ha vannak is fogyatékosságai — lelki­ismeretes munkát rejt magában., lát­szik, hogy a pártvezetőség egésze részt vett elkészítésében, Ezekután térjünk rá a beszámolóra. Igen helyesen abból’, árudul ki, hagy a pártvezetőségek újjáválasztása né­pi demokráciánk fejlődésének abban a szakaszában történik, amikor a második ötéves terv beindításának küszöbén állunk. Utal a KV novem­ber 1.2-j határozatára, mely meg­szabta az 1956. évi népgazdasági terv feladatait a temmeűókemyság növelésére, az 'önköltség csökkenté­sére, a minőség megjavítására, a technika fejlesztésére. Ezután rövi­den tisztázza, hogy miért szükséges a nehézipar további fejlesztése, is­merteti, hogy a párt Központi Ve­zetősége elítéli a III. kongresszus határozatának elferdítőit, azokat, akik tagadták a nehézipar fejleszté­sének elsődlegességét, s ezzel jelen­tős kárt okoztak egész népgazdasá­gunknak. • A beszámoló a (továbbiakban rá­mutat, hogy a pánt márciusi hatá­rozata csapást mért a jobboldali né­zetekre és ezzel biztosította nép­gazdaságunk egészséges fejlődésének menetét. Majd utal arra, hegy alap- szervezetük .tagságának milyen felelőssége van a párt határozatainak végrehajtásában. Miután a beszámoló megállapítja, hogy ez évben országosan hány szá­zalékkal emelkedett a termelékeny­ség és hogyan csökkent az önkölt­ség, rátér saját üzemük tervének teljesítésére; december 7-re teljesí­tették évi tervüket. Aztán ismerteti, hogy az új tervévben milyen felada­tok állnak az ipar dolgozói előtt. Számokkal bizonyítja, hogy 1956-ban hány vagon kenyérgabonával kell többet feldolgoznia üzemüknek, mint 1955-ben. — Pártvezetőségünk- nifik és párttagjainknak egyetemleges feladata — mondja a (beszámoló —, hogy a pártohkívülj dolgozókra tá- tnaszkodva végrehaitsa a Központi Vezetőség határozatait. Ezután azzal foglalkozik, 'hogy az üzem gazda­sági vezetőinek egész rmmfcájébain irányelvként a párt novemberi ha­tározatét kell alapul venni. A beszámoló második része a pártépítő munkát elemzi. Eredménynek könyveli, ed, hegy a pártszervezet mozgósította & tagsá­got a legfontosabb feladatokra.: a tervek maradókta’am teljesítésére, a munkaversemy fokozására. Megvaló­sították a párttagok példamutatását a termelés mellett a békekölcsön- jegyzésiben és más egyéb föladatban is. Ezután a pártszervezet munká­jának hiányosságaival foglalkozik: a mumkaversenyek csak kampány- szerűök voltak; a pártvezetőség az utóbbi időiben elhanyagolta a párt- ellenőrzést, a gazdaságii vezetőik és az üzemi bizottság beszámoltatását. Továbbá hibaként említi meg, hogy ,a pártvezetőség intem látta ©1 a párt­tagságot állandóan pártmunkévail és ennek hatását a párttagság aktivi­tásának csökkenésében méri le. Ezután a vezetőség önkritikát gyakorol, mert .a pártvezetőségi ülé­sek az utóbbi időben rendszeirtedie- nek voltak, a tag- és tagjelöltfelvé- tciTie.l kapcsolaitiban pedig megjegy­zi: 1955-ben csak egy tagjelöltet tud­tunk felvenni, azonban ez nemes,ak a pártvezetőség és a párttagság hi­bája. ugyanis az üzemben nagy a imunikásfluktuáció, az állandó mun­kások között pedig nem volt olyan dolgozó, aki alkalmas lett volna 0 tágjeilöiltségre. A pártoktatásról szól­va a beszámoló hangsúlyozza: az el­múlt évben a politikai iskolát le­morzsolódás nélkül fejeztük be, az idei pártoktaitási 'évben pedig 14 párttag vesz részt az SZKP törté­nete e’ső évfolyamán, és bár a le­morzsolódásnak elejét vettük, de a tanfolyam elméleti színvonala nem kielégítő, ez azt mutatja, * hogy a hallgatók egyrésze hiányosain készül a foglalkozásokra. A beszámoló ezután az üzemi DISZ segítését elemzi, önkritikusan megállapítja, hogy bár az ifjúsági munka megjavítása érdekében a DISZ patronáiásóvai a pártvezető­ség egy idősebb párttagot megbí­zott, azonban az illető elvtárs el­került az üzemiből, a pártvezetőség ■pedig nem jelölt ki újabb elvtársat ennek a feladatnak a végrehajtásá­ra. Végül a beszámoló hangsúlyozza, hogy pártszervezetük munkájának meglévő fogyatékosságait csak úgy tudják megszüntetni, ha a párttag­ság olyan elvtársakat választ a ve- zetőségbe, akik politikai képzettsé­gük, szakmai tudásuk és kommunis­ta példamutatásukon keresztül, a párt határozatainak szellemében ve­zetni és irányi tani tudják az alap- szervezet munkáját. Amit még figyelembe kell venni Tehát, amint látjuk, a nagymalo­mi pártszervezet vezetőségének be­számolója sojc mindenre kitér, sok feladatot szab meg és sók hibának az okát tárja fel helyesen. Mégsem mondhatjuk, hegy a beszámoló mentes a fogyatékosságoktól, pró­báljuk ezt megmagyarázni. Mér az elején .megállapítottuk, hogy a beszámoló elkészítésében, az egész vezetőség résztVett, ez a (beszá­molóból kitűnik, de nem tűnik ki ugyanígy belőle a párttagság véle­ménye. Mire gondolunk? Elsősorban arra, 'hegy bár a beszámoló sok fon­tos feladatról beszéli, de csak álta­lánosságban, ugyanazokat islmondw hatná a cukor-gyári, vagy más párt­szervezet vezetősége is -a taggyűlé­sen. Több helyi, konkrét tapasztalattal kell élénkké tenni a beszámolót. Csak egy példát erre: a' beszámoló helyes elvi következtetést vont le a jobboldali nézetek károsságából, de szó nélkül hagyja, hogy üzemükben milyen jobboldali megnyilvánulások voltak — bizonyára akadtak. — Pe­dig ha az ember nevén nevezi a hi­bát, könnyebb megtalálni annak az- orvosságát is.'* De általában kifogásolni lehet,, hogy a beszámoló egyáltalán, vagy csak iáiig szól személyeikhez. Meg­említi pl., hogy egyes elvtársak gyengén készülnék a pártckteitésra, de miért nem említi meg a nevüket is? A személyhez szóló bírálat általában mindig nagyobb hatású. Vagy miért nem bírálja meg a be­számoló név szerint azokat, akik a pártvezetőségtől kapott megbízatást nem teljesítettélk és miért nem dicsé­ri meg név szerint azokat, akik va­lamilyen feladatot jód megoldottak? Van a beszámolóban egy megálla­pítás, amivel úgy .gondoljuk nem le­het egyetérteni és azt javasoljuk, hogy ia vezetőség is vegye fontolóra, mielőtt a párttagság elé viszi. A tag­jelöltfelvéteJiről van szó. Még isme­retlenül is könnyű vitába szállni az­zal, hogy egy akkora üzemben, mint a Nagymaflom, van-e alkalmas em­ber taigjelöltfelvételre, vagy nincs. Egészen biztos, hogy van, csakhogy a pártszervezetnek többet kell foglal­koznia az emberekkel. Természete­sen ez nem megy olyan könnyen. Talán egyetlen mutka sem igényel olyan türelmet, mint az emberek nevelése. Ha nem megy két hónapig, meg kell próbálni a harmadikban és ha kell, a tizedikben is. Még egy utolsó hiányosságként kell megemlíteni — jóllehet ere kel­lett válnia először megmondaná —, hogy a .beszámoló nem ad tiszta ké­pet a pártszervezet kétéves munká­járól. Azzal egyet lehet érteni, hogy a beszShiolóban nagy helyét kapjon a márciusi határozat óta el­telt idő, de azért többet kellene fog­lalkoznia az 1954. évi pártmunka ta­pasztalataival is. Csakis így érik éL, hegy a jbeszámoló 'maga utón vonja a színvonalas és minden fontos kér­désre kiterjedő vitát. összefoglalóképpen hadd mondjuk meg, hegy a beszámoló értékeiésébem elsősorban nem ta beszámoló jó ol­dalait vettük alapul, de ezzel nam akarjuk azt mondani, hogy ez a be­számoló nem jó, hanem csupán fel­hívjuk la pártvezetőség figyelmet, hogy van még idő, a hibákon lehet segíteni és feltételezzük, hogy a be­számoló itt felvetett fogyatékossá­gaiból más pártszervezet is levonja a tanulságöt. Nem enűítettünk meg olyan fontos dolgot, mint a határozati javaslat elkészítése, amelyről sok pártvezetőség a beszá­moló készítése mellett elfeledkezett. A .nagymalomi ipártszerveziat vezető­sége elkészítette a határozati javas­latot, amelyet majd a taggyűlésen eihagzott javaslatokkal kívánnak ki­bővíteni. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy a Nagy,malom póntszerve- zeitének vezetősége megvitatja az itt leírtakat és a még visszalévő idő­bein intézkedik, hogy a vezető; égvá- íasztó taggyűlést minden téren jól előkészítsék. Vucsák Magda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents