Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-14 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! «í Néplap Gazdag emberek Van még javítanivaló a siófeki járásban a vezetőségválasztások előkészítésében A múlt és jelen sporttalálkozójáról A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 293. szám. ARA 50 1 ILLEK Szerda. 1955, december 14. Nagyobb szorgalommal gyűjtsük a vas- és fém­hulladékot! A vasgyűjtőhénap keretében or­szágszerte nagy arányokban folyik a vasgyűjtés. Az eddigi eredmények alapján a megyék közti versenyben Somogy a leghátul kullog. Az eddigi vasgyűjtési kampányokban a Somogy megyei Melléktermék- és Hulladék­gyűjtő Vállalat mindig az elsők kö­zött végzett. Mi okozza hát most ezt a nagy lemaradást? A vasgyűjtés országos érdek, inaga a gyűjtés ma már társadalmi munka is. Ilyenkor, a vasgyűjtési hónapok alkalmával a különböző szervek, in­tézmények szervezetten is segítik a MÉH-vállalatokat a vas- és fém­hulladékok felkutatásában és begyűj­tésében Ez a segítségadás azonban most igen gyengén folyik. Intézmé­nyeink. hivatalaink kevés gyakorlati segítséget adnak a vasgyűjtés mun­kálataihoz. Különösen a földműves­szövetkezetek nem foglalkoznak kel­lőképpen ezzel a kérdéssel. Nem se­gítik a gyűjtést, pedig sokszor lenne alkalmuk, amikor üres kocsikkal jönnek vagy mennek egy-egy szál- títmányt az átvevőhelyre vinni. Pe­dig a földművesszövetkezetek huüa- dékfelelősei a beszolgáltatott hulla­dékok után tonnánként 30 forint pré miumot kapnak, ezenkívül kifizetik a földművesszövetkezeteknek a fu' varköltséget is. Mégis a földműves­szövetkezetek kocsijai igen kevés vashulladékot visznek az átvevőhe­lyekre. Nagy a lemaradás az állami gaz­daságok és gépállomások vas- és fémhulladékátadási tervének teljesí­tésében is. Sok helyen még a kiselej­tezéseket sem végezték el, pedig már jóideje megkapták erre a felszólítást felügyeleti hatóságuktól. A Somogy megyei MÉH Vállalat pedig még kü­lön meg is jutalmazza azokat az ál­lam; gazdaságokat és gépállomáso­kat, amelyek saját szállítóeszközzel a legmagasabb százalékban teljesí­tik tervüket. A két legjobb állami gazdaságnak egy-egy rádiót, a három első gépállomásnak 500, 300, illetve 200 forint jutalmat adnak. A Somogy megyei gépállomások még annyi vassal tartoznak az or­szágnak, amelyért 60 darab új trak­tort kaphatnának, Uj traktort kapni mindegyik gépállomás szeretne, le­adni a kiselejtezetteket annál kevés­bé. Pedig a hulladékokból ismét újak lesznek! Igen hasznos lenne a gépállomáso­kon elrendelni a munkahelytakarí­tást is. Sok vashulladék kerülne in­nen az olvasztókba. Legjobb példa erre a Segesdi Gépállomás esete. Ott váltig erősítgették, hegy három­négy mázsánál több vashulladékuk nincsen. Amikor azonban az igazga­tó, Wittman elvtárs saját maga kö­rüljárta a gépállomást, alaposan megnézett mindent, egy-kettőre 50 mázsányi leadandó vasat talált. Ha a többi gépállomáson is ilyen lelki­ismeretességgel felkutatnák a hulla­dékokat, a gépállomások egész biz­tosan rövidesen túlteljesítenék ter­vüket. Meg kell azonban mondani, hogy a súlyos tervlemaradásnak nemcsak az egyes szervek nemtörődömsége az oka. A Somogy megyei MÉH Válla­lat sem készült fel olyan alaposság­gal erre a kampányra, mint ahogyan azt máskor tette. A propagandista elvtárs sem folytatott és nem folytat olyan propagandamunkát, amit ez a nagyjelentőségű feladat megkövetel. Igaz, hogy a vállalatnak vannak nehézségei, különösen a szállítások vonalán. Ha azonban a múltban meg tudta oldani ezeket a nehézségeket, nyilván most is van erre mód. A vállalat új igazgatója. Hódi elvtárs ne engedje ki a kezéből a vezetést, támaszkodjék jobban a dolgozókra, bízzék bennük, hiszen a MÉH Válla­lat dolgozói a múltban igen szép eredményeket értek el. A különböző szervek'földművesszövetkezetek tart. sák fokozottabban kötelességüknek a vashulladékok gyűjtését, segítsék a MÉH Vállalat munkáját, hogy me­gyénk elkerüljön a szégyenletes utolsó helyről és teljesíteni tudja a vas- és fémhulladék gyűjtésére ka­pott feladatát. Begyűjtési napok megyénk becsületéért! Felhívás a földművesszövetkezetek vezetőihez, dolgozóihoz és tagságához Közeledik az év vége és az állam iránti hűségben, a beadás ma­radéktalan teljesítésének ügyében, a munkás-paraszt szövetség nem teljes szolgálata miatt bírálatra, önbírálatra szorulunk- Az egyes évi tervfeladatok hűséges teljesítése miatt ugyan nem kell szégyenkez­nünk. Megyénk termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztsága ebben a gazdasági évben tapasztalta, hogy a márciusi és júniusi párthatározat szellemében mennyi segítséget kapott a munkásosz­tálytól, a városi üzemektől. Nőtt a termésátlag, emelkedtek a hoza­mok. S a gépekért, a műtrágyáért, a szerződéses termelés nagy elő­nyeiért, a termelés biztonságáért több terményféleség idejében való beadásával viszonoztuk is a megkapott segítséget. A baromfibe­adásban azonban elmaradtunk. Itt az év vége hamarosan, s megyénk annyi baromfival adós államunknak, amennyiből Budapest dolgo­zóinak egynapi szükséglete is kitelne. Földművesszövetkezeti vezetők és dolgozók^ A baromfibegyűjtés éves tervének gyors teljesítése a mi vállun- kon is nyugszik! A szocialista kereskedelem falusi kialakításának és a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítésének szép feladata mellett ez is földművesszövetkezeti feladat! A még hátralévő napok­ban minden adós földművesszövetkezeti tag és dolgozó maradékta­lanul teljesítse baromfibeadási kötelezettségét. De ne sajnálják a fáradságot, s keressék fel a hátralékosokat: értsenek szót velük is, hegy az életszínvonal emelkedése, a dolgozók egyre .növekvő igényei­nek kielégítése, a városok és üzemek dolgozóinak élelmiszerellátá­sa rájuk is tartozik! A szabad haza nagy családjának minden tag­jára kötelező a törvény megtartása, márpedig a beadás törvény! S aki azt nem teljesíti, az hűtlen a dolgozó nép nagy családjához s megkapja érte méltó, a törvényben megszabott büntetését. Földművesszövetkezeteinknek komoly része volt abban is, hogy alkotmányunk ünnepére a begyűjtési versenyben megyénk országo­san a harmadik helyet érte el. Most viszont — a gazdag termésű esztendő vége felé — az utolsók közé kerüljünk? A baromfibegyűj­tés elmaradásának gyors felszámolására, az éves beadási terv ma­radéktalan teljesítésére december 25-ig megyénkben begyűjtési na­pokat tartunk. Ezt az időszakot vezetőink és tagságunk a maga területén már legjobban bevált és kipróbált népnevelői módszerrel használja ki. A begyűjtési napok nemcsak hétköznap, de vasárnap is tartanak. Megyei központunk eddig is bízott a földművesszövetkezetek veze­tőinek, dolgozóinak lendületében, munkakészségében. Most is bí­zunk abban, hogy a baromfibegyűjtés lemaradásának gyors felszá­molásával mindnyájan segítenek a megye éves tervének mielőbbi maradéktalan teljesítésében. Előre megyénk becsületéért maradéktalan teljesítéséért! Somogy negyedik as országos begyűjtési versenyben A begyűjtési M Misztérium ’jelenté­se szerint az év első 11 hónapjában tavalyhoz képest országszerte emed- ikedett a tervteijesítés, azonban még sok megye, járás és község elmaradt 'az állam iránti kötelezettség telje­sítésében. Az elmúlt heti teljesítmények alapján jelenleg Vas megye vezet a begyűjtési versenyben. A további sorrend a következő: 2. Győr, 3. Bor­sod, 4. Somogy, 5. Heves, 6. Pest, 7. Zala, 8. Szoilinok, 9. Békés, 10. Veszp­rém, 11. Nóigrád, 12. Csongrád, 13. Szabolcs, 14. Komárom, 15. Hajdú, 16. Fejér, 17. Baranya, 18. Báes, 19. Tolna. A városok közül Miskolc és Komá­rom már egész évi tervének eleget tett és több község, közöttük Puszta­egres, Galej, Bedegkér, Kutas, Bála- tonszentgyörgy, Rum, Leányfalu és ToLcsva szintén rendezte egész évre szóló előirányzatát. Az év végének közeledte ve J me­gyénkben is fokozni keld a begyűj­tés lendületét. Minden lehetőség megvan arra, hogy megyénk az év végére megszerezze az országos első helyet a begyűjtési versenyben. 1956. évi tervein!ibői Kaposvárra 'érkezeit az at-omvonaf az éves baromfibegyűjtésij terv A MÉSZÖV igazgatósága nevében: Brachna János ig. elnök. Tegnap megérkezett Kaposvárra az Országos Béketanács, a TTIT és a MÁV PoMlikai Főosztálya vonatra szerelt atemkiállítása. A Megyei Bé­keiroda ma reggel nyitotta meg ün­nepélyesen a két pűürnamm-kocsibain .berendezett •kiállítást a kaposvári vasútállomás területén. A kiállítás az előrelátható nagy érdeklődésre való • tekintettel egész nap nyitva tant, tekintve, hogy csak szerdán es csütörtökön tartózkodik városunk­ban. A látogatók a kiáBflításon bete­kintést. nyernek az atcimkutatás ed­digi. eredményeibe, s ugyanakkor megismerkednek az atom békés cé­lokra való felhasználásénak jelentő­ségével. Több iskola, üzem és válla­lat csoportosain látogatja meg az atomkiállitást. aj ti! A lábonálló kukoricaszár hanyag gazdáról árulkodik1 Végigjárva a kaposvári, tabá és siófoki járást, megnyugtató érzés for el .bennünket a szépen zöldefiiő veté-1 sek láttán. A jövő évi kenyér ho' 'ágy-, hol haragos-zölden, biztatóan mosolyog az álmos őszi napsütésen Ez az, ami először ragadja meg embert az őszi Somogy dombolda l lain. j i Az örömbe azonban üröm is ve- V igyül, ment a mezőkön minduntalan tó seszínű, napszítta, eső- és szélverte aj kukoricaszár tűnik szemünkbe X Mintha egy virágcsokorban felitűnctó helyeken 'kórók lennének. Már egytó hét óta a legtöbb helyen azt hangoz yt tátják: egynapi munkát jelent mérSf csak a kukoricaszárvágás és betaka-tó rítás. Ezt mondták Gesztiben, Babo-^l den, Scmoigytúrcn és Adandón is Ennek ellenére még tegnap is a leg tó több lábonálló tengeriszár az emlí- [ } tett községekben volt. De Gsmáfri sem kivétel ez alól. Somogyszilen a Somogyi Néplap nyomában 2 i Minél tovább áll lábén a kukori-tó caszár, annál kisebb lesz a iápérté tó ke, s annál jobban elárulja, hol, kií- ji a hanyag gazdák, akik miatt a fali:}' szorgalmas dolgozóinak szégyenkez- niük kell. A községi tanácsok sürgő-tó sen nézzenek körül a határiban és figyelmeztessék kötelességükre ax késlekedő gazdákat, mert ezt a be-tó csüietesen dolgozó parasztok is kö-j! vetélik már. v A hátralékosok zömét már elszámoltatták Somogysárdon I i Amióta az öreglaki tanácselnök la­punkban közölt nyílt levelében meg bírálta a somegysárdi tanács veze­tőit, lényeges javulás tapasztalható a' község begyűjtési munkajébam. fiy. hátralékosok zömét elszámoltatták tó A múJlt pénteken 60 gazda rendeztejj! tartozását. 43 hízpttsertésf gyűjtöttek be egy nap alatt. Ahol a jó szó után ás adósak maradtak, ott alkalmaztál’ 10 százalékos felemelést. A SÁRTÓL BARNA, a fagytól, száraz somogy­** szili utcákat rovom reggel óta. Sok mindent láttam, sok mindent hallottam, és így alkonyattájt kezdenek már 'gondolataim mondanivalóvá formálódni. Még nem cikk az, ami feldereng «bennem, de eleje már annak. Keresgélek a formák között, vadászgatok egy-egy ötletre, hegy mondanivalóm frissen, színesen, érdekesen kerüljön majd a somogy szili olvasók elé és a sokezres tábor kezébe, amelyet ma már azért sem neveznek nyájas olvasónak, mert sohasem volt nyájas. Vigyázok csendes fogalmazásom közepette, nehogy a szám is formálgassa a szót, mert jól tudom, hogy fa­lun könnyen megcsúfolják az embert egy-egy raga­dós, kacagtató jelzővel. A kora reggeli hideg autóbusszal kerültem ide Somogy szélibe. Hideg autóbusszal kerülök haza is. Naphosszat beszélgettem, ismerkedtem, a falu népé­vel, férfiakkal, nőkkel, ifjakkal, öregekkel, jól körül­jártam ezt a se vége, se 'hossza falut, megnéztem a kitűnő palánkos futballpáSyát, a mozit, az iskolát, a készülő kultúrotthoot. Gyűjtögettem magamba és kis jegyzőkönyvembe sok apró mozaik-kockát a célhoz: a cikkhez. Gondolataim már az írás címét, keresték, hallottam toliam holnapi percegését a szerkesztőségi asztalon, a gépíró sebes kopogását a gépen. Láttam a lapfelelőst futni holnap adkenyattájt anyaggal kézé­iben a nyomdába, ahol fürge ujjak bűvészgyorsaség- gál ólomba kopogják mondanivalóm, a tördelő tetsze­tős formáiba töri, a korrektor gondos figyelemmel ja­vítja, a gépmester meg nyomásra készíti elő. Hallot­tam az éjszakában dübörgő gépek hangját, amint se­besen papírra nyomják a lapok ezreit, láttam, amint a hajtóga tógép ügyes f akar ja újsággá tűri azokat. Az expedíció postára adja a kész újságokat, és fut a hajnali vonatokon, deres autóbuszokon, kerékpáron, gyalogpostával, szerte a megyébe a párt szava, Me gyeibizottságunk szava, hírek a világiból, hírek me­gyénkből, járásainkból, üzemeinkből, falvóinkból Ér­tem és érzem, milyen nagyszerű munka ez. Az sem 'baj, ha ázom, fázom egy kicsit, az sem 'baj, ha sáro­sak vagyunk. Hisz szavunk messzire hallik, s tanul­nak belőle az emberek. IVÓ, ITT SOMOGYSZILEN példáiul mennyien tanulnak belőle? Vizsgáljuk meg izibe! Szíves köszöntéssel, éppen kapóra szegődik mel­lém hazatérő délutáni útjában Sasvári bácsi, az öreg postás. Ö annyira jellegzetesen hozzátartozik a falu arculatához, mint az öreg harangtorony a felvégen, A falusi szokásoktól eltérően nem is felőlem érdek­lődik, hanem magáról beszél. »Én már nem vágyók mai gyerek, de ennyi esőre még nem emlékszem, mint & az idén volt«. Miután én sem emlékeztem többre, a nagy megegyezésben mindjárt össze is barátkoztunk. A napi munka után betért az öreg a földművesszövet- kezeti vendéglőbe egy ki® tájékozódásra, meg egy nagy fröccsre. Itt aztán eladta a két áiruspéldány meg­maradt egyikét, a másik példány sorsát nem firtattam. SSZEROPPANHATTAK VOLNA iménti szép álmaim, ha nem tudnám, hogy a Somogyi Néplap .példányszáma az elmúlt év alatt 80—90 száza­lékkal emelkedett, ha nem láttam volna szerte a 'megyében azt az érdeklődést és szeretetet, mellyel a párt Somogy megyei bizottságának lapját fogadják és várják a megye minden falujában. Tudom és meg­győződésem, hogy nem a falu népe hibás, hanem ille­tékes szervek mulasztása a somogyszilj sivár példa is. Scmogyszilben, a több mint 2000 lakosú községben a Somogyi Néplapnak 14 előfizetője van, és naponta két példányt ad el a kézbesítő áruspéldányként. Somogy« szil lakói jómódú termelőszövetkezeti parasztok, jólét­ben élő állattenyésztő gazdák, többé «kevésbé módos iparosok, írni, olvasni tudó, átlagon felüli művelt­ségű, könyvolvasó emberek (könyvtáruk forgalmat egyike a megyében a legnagyobbaknak). Tehát min­den feltétele megvan annak, hogy a faluban százak forgassák megyei lapuinkat. És ím! Két példány jár a tanácsnak, hogy fali­újságként közszemlére tegyék! Nem Hátiam, Vagy nincs kitéve, vagy jól eldugták <a faliújságot. Egy példány jár a termelőszövetkezetnek, egy az italboLt- inak. Tehát összesen csak 10 egyéni előfizető van: a •termelőszövetkezet darálója, a körorvos, a begyűjtési megbízott, a földművesszövetkezeti boltvezető, egy háztartásbeli, négy kisiparos és egyetlen dolgozó paraszt. Ennéd érdekesebb talán, ha azt vizsgáljuk, hogy kik nem előfizetői a lapnak, ment ez egyben a hiba kulcsa is. Nem előfizetők többek között a pántve-i zetőségi tagjai, az alapszervi párttótkárok, pártveze- tőségi tagok, a tömegszervezetek vezetői, a tsz veze­tői, a tanácsfunkcionári'usiok, a nevelőtestület egyet­len tagja sem. AZ »ELÖRE« HELYETT AZ »UTÁNAM« jel» szón van most a sor. Jó példával, dolgozó parasztjainkkal való türelmes, magyarázó szóval, ér­jék el Somogyszilben is, hogy pártunk Megyei Bi­zottságának lapja mindenüvé, mennél szélesebb réte­gek kezébe eljusson, mert csak így töltheti be ren­deltetését: somogyi népünk becsületes tájékoztatá­sát, nevelő irányítását. Kellner Béla

Next

/
Thumbnails
Contents