Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-09 / 289. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1S55. december 9. ENSZ-TAGSAGUNK ÜGYE : ♦ Az ENSZ különleges politikai bi- j zettsága csütörtökön megkezdte a ♦ V» t tagfelvételi vitát. Az új tagok felvé. tejének rendezése a világszervezett idei ülésszakának minden bizony- t nyal egyik legfontosabb feladata. Nemcsak azért, mert az ENSZ-tag- ságra jogosan igényt tartó egész sor ország régi kérésének teljesítéséről van szó, hanem azért is, mert a felvételét kérő 18 ország bebocsátása» jelentős lépés volna az ENSZ hatha- J tós tevékenységének egyik alapvető | felíéte’e: az egyetemesség megterem-{ tése felé. 1 Az ENSZ megalakulása óta most* először, a világszervezet tizedik, ju-t hilárü ülésszakán nyílt rá reális le-| hetőség, hogy a megenyhült nemzet-! közi légkörben végre felvegyék ♦ azoknak az országoknak jó részét,» amelyek megfelelnek az ENSZ alap-t okmányában leszögezett elveknek, j A Szovjetunió képviselője a tag-» felvételi vita elején leszögezte: »A| Szovjetunió teljes egészében támo-i gatja mind a 18 állam kivétel né!-1 küli ENSZ-felvéttelét indítványozó * Javaslatot. A Szovjetunió e kérdésben abból indul ki, hogy a nemzetközi béke és biztonság megóvására létesült ENSZ-nek politikai és társadalmi rendszerétől függetlenül mindem olyan á'larn íag:a lehet amely megfelel az alapokmány követelményeinek.« Az Egyesült Államok egyes vezető köreinek azonban nincs ínyére az, hogy a népi demokratikus országok a szabad politika! és gazdasági fejlődés útjára léptek. Ezek a körök igyekeznek meggátolni a 18 állam együttes felvételét. Az obstrukció módszerében nagy változatosság volt tapasztalható. Kezdetben kétségbevonták áltálában a, népi demokráciák békeszerető politikáját, maid Albánia ellen hangoztattak kifogásokat, végül már csak arról beszéltek, hogy a Mongol Népköztársaság »nem felel meg« az ENSZ-tagság követelményeinek Amikor nyilvánvalóvá vált egyfelől ezeknek az állításoknak a tarthatatlansága, másfelől pedig az, hogy a. nemzetközi közvélemény és az ENSZ tagállamainak nagy többsége elítéli ezeket a mesterkedéseket, Washington háttérbe Vonult és megjelent a színen — Tajpej. Az ENSZ-ben Kína he'yét jogellenesen bitorló kuomintangista küld üt ki jelenítette: »megvétózza« a Mongol jNépkeztársaság felvételét. Amerika mosta kezét, sőt odáig ment »a látszat megóvásában«, hogy felszólította Csang Kaj-seket, ne folyamodjék a vétóhoz .. A nemzetközi közvélemény, s elsősorban a felvételüket sürgető országok közvéleménye, s így a magyar közvélemény is, e méltatlan manőverek láttán joggal háborodik fel, s joggal követeli: szerezzen végre- valahára az ENSZ érvényt saiát alapokmánya szellemének, oldja meg kedvezően a tagfelvétel régen megérett kérdését. A nemzetközi közvélemény úgy látja, hogy ehhez minden feltétel megvan, A magyar nép elítéli azokat a mesterkedéseket, amelyek igyekeznek zárva tartani az ENSZ kapuit a 18 ország előtt. »Tárják ki előttünk ezeket a kapukat — az ENSZ-ben a helyünk!« — ez a magyar közvélemény követelése. Hazánk békeszerető politikát folytat. A magyar kormány külpolitikája a nemzetközi együttműködés kiterjesztésére és mindazokhoz az országokhoz fűződő kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak megszilárdítására irányul, amelyek fejleszteni kívánják velünk folytatott együttműködésüket. A magyar nép minden erőfeszítését a békés alkotó munkára összpontosítja A mi sajtónkban. a mi parlamentünkben, a mi közéletünkben nem hallatszanak olyan hangok, amelyek háború kirobbantására törekednek, amelyek hidegháborús politikát követelnek. A mi nénünk büszkén hivatkozik demokratikus vívmányaira, függetlenségére, béke- védő politikájára. Készek vagyunk vállalni az ENSZ-alapokmány előírta kötelezettségeket, és szabadságunk tíz éve alatt bebizonyítottuk: képesek is vagyunk teljesítésükre. Ami népi demokratikus rendszerünket illeti, félreérthetetlenül leszögezzük: az új tagok felvételi kérelmének tárgyalásakor ez nem képezheti vita, tárgyát. Mint a szovjet delegátus a tagfelvételi vita során hangsúlyozta: aki a népi demokratikus országok felvétele elleni »érvként« politikai és társadalmi rendszerüket hozza fel — az beavatkozik ezeknek az országoknak a belügyeibe. A Magyarországgal kötött béke- szerződés világosan utal arra, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a, Szovjetunió és az ENSZ több más tagja kötelezettséget vállal felvételi kérelmünk támogatására, Jogos kívánságunk, hogy valamennyi érdekelt hatalom teljesítse e kötelezettségét. A béke törvényének évfordulóján ltja Erenburg, a nagy szovjet író mondotta a varsói békevilágkongresszuson, megrázó beszédében: »A szó segítséget nyútjhat az embernek, hogy hőssé váljék. Nemes cselekedetre késztethet, szere tetet ültethet el szívében — de a szó lealacsonyíthatja az embert. Elbolondíthatja, elhallgattathatja lelkiismeretét, aljas dolgokra indíthatja...« Erenburg a béke szavára és a háború szavára gondolt ekkor. A népek hangjára, amely békét követel és az ellenség hangjára, amely uszít, rombol — elhallgattathatja az emberek lelkiismeretét. öt évvel ezelőtt hozott az országgyűlés iervényt arra, hogy a mi országunkban ne beszéljen senki a háború nyelvén. Idézzük a törvényt: »A népek békéje ellen irányuló bűntettet követ el, aki szóban, írásban, sajtó, rádió, jilm útján, vagy bármilyen más módon háborúra uszít, egyébként háborús propagandát fejt ki, vagy a háboríts propagandát előmozdítja... ... A Magyar Népköztársaság országgyűlése elhatározta, hogy a béke védelmében a törvény szigorával sújt le a háborús propaganda terjesztőire és mindazokra, akik a népek békéjét veszélyeztetik ...« Állásfoglalás ez a törvény, az ország vezetőinek és egész népünknek állásfoglalása a béke ügyében. Ut, amelyet azóta és a jövőben is biztosam, járunk, szilárd elhatározás, amelytől nem tértünk és nem térünk el egyetlen pillanatba sem. Mindez, amit e törvény beiktatása óta tettünk — bizonyítéka ennek. Munkánk: építő mimika. Törekvésünk, célunk: a szocializmus felépítése a békés fejlődés útján. Soha, egyetlen pillanatig sem akartuk ezt másképpen — öt év távlatából ezer bizonyíték alap jay állíthatjuk ezt. S most, amikor a törvény megszületésének ötödik évfordulóját ünnepeljük, a béke védelméért folyó további harcok ígéretével tesz- szük ezt. E harcban erőt ad a tudat, hogy nem vagyunk egyedül. A Szovjetunióval és a világ valamennyi békeszerető emberével együtt haladunk, hogy e törvény — az egész világ törvénye legyen. ÉRDEKESSÉGEK innen — onnan. Haldokló emberek újjáélesztése A szovjet orvostudomány határozottan tagadja a »csodálatos gyógyulásról« szóló különböző változatokat, amelyeket a vallásos nezetek hívei terjesztenek. Míg a vallás azt hirdeti: az emberi nyavalyákat tétlenül kell szemlélni és isten kegyelmére, illetve valamilyen sooara« kell várni — az orvostudomány a betegségek elleni hatékony küzdelem szükségességét, a betegség megelőzésének lehetőségét és jelentőseget hangsúlyozza. A szovjet tudósok olyan bonyolult problémák megoldásán is dolgoznak már, mint például a szervezet újjáélesztésének kérdésén — ami vallásos felfogás szerint »istenkáromlás«. Persze itt szó sincs semminemű »káromlásról«, viszont ha az »újjaelesztes« problémáját végleg megoldják, óriási jelentősége lesz. V. A. Nyegovszkil professzor és más szovjet tudósok máris kidolgoztak egy módszert az embert szervezet újjáélesztésére, amelynek lényégé nyomás alatt végrehajtott verőeres vérátömlesztés. Ezzel a módszerrel, amelyet az úgynevezett terminana- pot (a »terminállapot« fogalma a naiaoklás különböző szakaszait foglalja magában: az agóniát, amikor a szív az utolsókat veri és a klinikai halait, amikor a szívverés már megszűnt) tanulmányozásánál szerzett felismerések alapján dolgoztak ki, B42 embert mein ettek meg az eleinek. Ezek az emberek a haldoklás különböző szakaszaiban voltak. Mi ez, ha nem az orvostudomány erejének bizonysága? ÁREMELÉS Szovjet filmek SVÉDORSZÁGBAN sikere Kanadában A svéd kormány el- Ottawa egyek legna- határozta egész sor gyobb filmszínházában élelmiszer árának je- mutatták be a Romeo típusú lentős emelését. A vaj és Julia című színes csikart ZAJTALANUL KÖZLEKEDŐ VILLAMOS Moszkvában »RVZ«_ új viláamo&ko- próbálnak kár Az ENSZ különleges politikai bizottsága elfogadta a 18 ország felvételéről szóló kanadai javaslatot kilogrammonként 80 szovjet balettfilmet, Ezek sok mindenben őrével, a sajt 10 őré- amely hatalmas sikert különböznek a régebbi vei, a tejfel literenként aratott. gyártmányú kocsiktól. 10 őrével, a tej 6 őré- Más kanadai váró- A kerekeken különle- vel, a bús kilogramm- sok filmszínházaiban a ges gumiburkolat van, ja átlagosan 32 őrével, Szkander bég című amely biztositja a zaj- a burgonyáé 2 őrével, szovjet—albán főmet tálán közlekedést. A a tojás darabja 16 őré- és má,s szovjet filmé- kocsikat kiváló szellővel drágul. Ez az ár- két vetítenek. Mentre- zőberendezéssel látták emelés évente körülibe- alban hat héten ke- el, a kocsik ‘belseje dűl 200 millió svéd ko- resztül nagy sikerrel pedig télen meleg toroméba kerül a .lakos- játszatták A balett vegővel fűthető. Egy igyönigylszemeái című ilyen kocsi 120 szovjet filmet. Ságnak. További hasonló intézkedésiek is vannak kilátásban New York (MTI). Híirügyinöksés. és rádiójelentések szerint az ENSZ különleges politikai bizottsága szerdán elfogadta a kanadai küldöttség határozati javaslatát, amely felkéri a Biztonsági Tanácsot, hogy vegye fontolóra a 18 ország (köztük Magyar- ország és négy másik népi demokratikus ország) egyidejű felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A kanadai határozati javaslat mellett tí? ikü’dött szavazott, ei’.cme 2 szavazatot adtak le (a csangkajsekáista Kína és Kuba), míg 5 ország küldöttsége (Belgium, Franciaország, az Egyesült Államok, Görögország és Izrael) tartózkodott a szavazástól N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Burmából visszatért Indiába N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov hatnapos bunmaii tartózkodás után december 7-ón visszatért Indiába. A repülőgép Assaniszolba, a Da- imodair folyó völgyébe, az új Imdiá egyik ipari központjába szállította a vendégeket. Az assanszbld repülőtéren N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot ünnepélyesen fogadták. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov a repülőtérről gépkocsin Csittaradzsamba ment. Itt van az ország legnagyobb áBami mozdonygyára, és nem messze tőle a Damodar völgyének egyik legnagyobb duzzasztógátja, a Bajakar folyón épülő Maithon gát. Kamcsatkai szalamandrák honosodnak meg Prága környékén PÉKÜZEM _ ÜVEGBŐL mély szállítására kalmas. szeaäMENNYIT GYALOGOL EGY HÁZIASSZONY A prágai élelmiszergyártó gépek kutató intézetének dolgozói A Berliner Zeitung A Prága környéki Smichovon üvegből november 27-i számá- szuhdolii herpetológiai épített péküzemet léte- ban olvastuk: egy rá- éllomás tulajdonosa, sítottek. A peküzem érő statisztikus kászá- Zdemék Vogel 117 rit- inkább teboratóriu- mította, hegy egy kán előforduló kam- mákhoz hasonlít, mint négyéves gyermek ma- csatkai szalamandrát régebbi elődeihez. Eb- ponta átlag 4,8 kilomé- kapott a Szovjetunió- ben az üzemben a kü- tent futkároz; egy tit- foól meghonosításra és lönféle péksütemények kámő naponta körü-1- nyugati tudósokhoz szinte emberi kéz érin- belül 11.2 kilométert, való továbbításra. A tése nélkül készülnek, egy betegápoló nővér sokat utazott csehszlo- A sütemények elkészí- 21,8 (kltoméiért,, egy vák tudós eredeti fog- tése zárt edényekben háziasszony pedig ház- lalkozása szerkesztő, és üvegcsövekben tör- tartásában — a bevá- csaik szabad idejét ténik, ami a leglökéle- sárlást nem számítva szenteli a kutatómumr- tesebb tisztaságot biz- — 24 kilométert gya- kának. tosítja. logoi. Megjelent az flnyig- és Adatszolgáltatás rőtemben száma Az új szám a többi között köz’i A. esi: A burzsoá ideológia eűllená harc Korjagim: A technikai haladás és a a n^pj Kínéban című írását, vala- munkatermelékenység emelkedése, . , _ , ,, , „ , Ered Oelssner: A szocializmus alap- mmt a B«szamo‘ü « vezetosegvaíasz- jaimak megteremtése a Német De- tó taggyűlések a páirtalapszorveze- mokratikus Köztársaságban, Aj Sze- tekben című cikket. Véget kell vetni a kalózok garázdálkodásának írta: D. Kuznyecov, a Tuapsze tartályhajó első tisztje jVl EHEZ NAPOK vannak mögöt- tünk, amelyeket a csamgkaj- sekisták fogságában töltöttünk. Hazánkba visszatérve ismét élvezhetjük a boldog életet, amelyet megszakított a 13 hónapos tajvani rabság. Gondolataink minduntalan visszatérnek azokra a szörnyűségekre, amelyeket átéltünk, hiszen a csangkajsekisták tc’jrtáilyhájónk legénységének 20 tagját még a mai napig is erőszakkal visszatartják. Mindegyikünk tudja, milyen szörnyű sors jut osztályrészül társainknak... A múlt esztendő májusában kellemes, meleg napon futattunk ki az odesszai kikötőből. Szokásos kereskedelmi utuhkra indultunk. Többezer tonna petróleumot szállítottunk a Kínai Népköztársaságba. Június 23-án éjjel a nyílt tengeren Tajvantól 125 mérföMnyire délre, nemzetközi vizeken a hajózás szabadságának legdurvább megsértésével csangkajsekista hadihajók tartóztatták fel bennünket. Hajónkat Tajvan egyik kikötőjébe vitték. Ettől kezdve életünk elviselhetetlen volt. Ellenállásunk azonban egy pillanatra sem tört meg, sört egyre erősödött. Hivatalos nyilatkozatban követeltük hajónk és magunk szabadságát. A nyilatkozat egyik példányát a csangkajsekista Íróságoknak, a másikat pedig a francia konzulnak küldöttük meg. Követeléseink megerősítéseként éhségsztrájkba kezdtünk. Embereink éheztek és szenvedtek, de nem vesztették el szellemi frisseségüket. Énekeltünk, tréfálkoztunk. I.gy teltek, múltak a napok, s az éhségsztrájkot nem hagytuk abba. Az ötödik nap csangkajsekista csendőrök rontottak ránk. Magukkal akarták cipelni a kapitányt, de nem tehették, mert testünkkel védtük meg. Követelték, hogy hagyjuk el a hajót. — A hajóról sehová mem megyünk! — válaszoltuk. Minden emberünkre négy-öt csendőr rohant rá. így nagy nehezen erőszakkal letuszkoltak bennünket a hajóról. A legénységet három elkülönített csoportban kínzókamrákba zárták. A kuomiintanigisiák meg akarták törni erőnket. Arra szerettek volna kényszeríteni bennünket, hogy nyilatkozatot írjunk alá, melyben kijelentjük: nem kívánunk visz- szatémá a Szovjetunióba. Erőszakkal, zsarolással és provokációkkal akarták kikényszeríteni, hogy eláruljuk hazánkat. Az első napokban kegyetlenül megverték Pavlenko matrózt, Karpov gépészt és legénységünk több tagját. A kínvallatások, azonban mindig eredménytelenül végződitek. Ekkor magánzónkéba helyeztek valamennyiünket. Kijelentették, hogy megkezdődött a harmadak világháború és a tartályhajó legénységének tagjait hadifoglyoknak tekintik. AZ EGYIK KIHALLGATÁS so- r» rán azt mondták: már csak én vagyok Tajvan szigetén, társaim valamennyien Amerikába utaztak. — A kapitányuk egy amerikai nőt vett feleségül, most saját nyaralója, autóba éís sok pénze van — mondta nekem a .kuomintangésta ezredes. Később megtudtam, hogy kapitányunk ekkor a tűző napon szenvedett egy alumínium kamrában ... — Ugyanilyen boldog sors vár magára — folytatta az ezredes — csak alá kell írnia ezt a nyilatkozatot... A szovjet tengerészek minding visz- szautasították ezeket az aljas ajánlatokat. Az őrizetünkre vezényelt csendőrök meggyőződhettek arról, hogy a halálos veszedelemben forgó szovjet emberelőnek mindennél drágább hazájuk és népük. Állandóan hazánkra gondoltunk. Szívünkkel és gondolatainkkal mindig otthon jártunk. Megemlékeztünk Lenin születésének 85. évfordulójáról és megünnepeltük május elsejét is. Határtalan hazaszeretetünk és hi« .tünk, hogy a szovjet nép nem hagy bajban .bennünket, erősítette, fokozta erőnket és elszántságunkat. Nehéz lenne kifejezni azt a boldogságot, amit akikor éreztünk, amikor január- tan a tajpehi francia konzulon keresztül élelmiszerküldemőnyt kap tűnik a szovjet kormánytól. Ebből megtudtuk, hogy odahaza gondolnak ránk és harcolnak kiszabadulásunkért. Ez ismét erőt öntött belénk. ^ hatnék fel arra, milyen hősiesen és szilárdan álltak helyt a szovjet tengerészek. Hadd emeljek ki néhányat közülük. Volt közöttünk egy nő is: Olga Panova, a büfésünk. A nem túl egészséges Panova meg sem rezzent i?:z ellenség előtt. Velünk együtt részt vett az éhségsztrájkban, noha előzetesen őt ás alaposan megkínozták. Olgát egy ízben kihallgatásra cipelték, ahonnan nem tért vissza. Három teljes napig volt magánzárkában. Alig lehetett ráismerni utána. Harci ereje azonban nem tört meg. A kuo- mingtamgistáik féltek a fegyvertelen szovjet asszonytól. Szüntelenül hárem-négy állig felfegyverzett csendőr őrizte. Olga Panova azonban így is erősebbnek bizonyult ellenségeinél és ő győzött. A nagyerejű, törhetetlen akaratú Pjotr Voronov valósággal megszédítette a csiangkajsekástákat. Majd minden kihallgatása azzal végződött, hogy a csendőrök rászegezték fegyverüket és a tiszt magából kikelve, eszelősen rikoltozott: »agyonlöve- tern!« — Csak lövessen — válaszolt a szovjet tengerész —, de papírjaikat mégsem írom alá ... A megdühödött csangkajsekisták az őrültek közé zártáik Voronovot. Több mint öt hónapig tartották ott. »Voltak olyan pillanatok. — emlékezett később Pjotr —, amikor azt hittem, hogy valóban megőrülök« ... A csangkajsekisták azonban mégsem érték el céljukat. Menkulov, a kapitány helyettese attól a perctől kezdve, hogy fogságba kényszerítették, hosszú hónapokon keresztül semmit sem tudott a hajóról és legénységéről. — A hajó már régen elment, magát itthagyták — hazudták neki a csangkajsekisták. Ettől kezdve nap mint nap különböző provokátorok keresték fel. Ezek oroszoknak, vagy a helyi »társadalmi étót« képviselőinek adták tki magukat. Mindenáron rá akarták venni, hogy e1árulja hazáját. Határozott tiltakozásunk eredményeként kilenc hónap múlva, Merkulovot Virtalij Andrejevics Kalin yin cellájába helyezték. — Mer- kutov borzalmasan nézett ki —mondotta később VAtalij Andrejevics. Meg kell jegyezni, hogy még itt, a kuomingtamgisták rablótanyáján is akadtak olyan emberek, akik barátsággal közeledtek felénk. Ismeretlen barátaink titokban kenyeret, cukrot juttattak nekünk és segítettek, hogy kapcsolatot teremtsünk Merkulowal és hírt adjunk neki magunkról. A hosszú rabság alatt több társunk megbetegedett. Petrovmak, a hajószakácsnak megbénult a jobb- fete. Magam 20 kilót fogytam. Legfiatalabb társunk, a 17 esztendős Kolja Fjodorov valósággal megőszült. Július 22-én hosszú rabságunk alatt először jelentek meg könnyek szemünkben. De ezek az öröm köny- nyei voltak. Kihirdették, hogy hazaengednek bennünket. A szovjet kormány követelésére, a szovjet nép és az egész haladó emberiség tiltakozásának hatására kiszabadultunk a csangkajsekista kínzókamnákból. K imondhatatlanul boldogok vagyunk, de még mindig nem lehetünk nyugodtak. 20 társunk ■még mindig a tajvani fogságban sínylődik. A .tajvani vizeket ellenőrző amerikaiak támogatásával a csangkajsekisták tovább folytatják gaztetteiket. Akinek drága a béke és a népek biztonsága, az nem hányhat szemet, efölött. Véget keli vetni a kalózok garázdálkodásának!