Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-08 / 288. szám

"-A 2>* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^ÖSVÁfc' Somogyi Néplap N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov fogadása Rangúidban Hogyan készülnek a Cukorgyár kommunistái a pártvezetöségek újjáválasztására Öt esztendős az országos hírű lakócsai délszláv népi együttes A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 288. szám. AHA 50 FILLER Csütörtök, 1955. december 8. HATÁRSZÉLLÉ A kukoricaszár 25 százaléka még mindi^| lábon áll a marcali járásban A marcali járás határában még mindig igen sok a lábonálló kuko­ricaszár. Különösen a nagyszaká­csi, nemesdédi, tapsonyi földeken tapasztalhattuk, hogy a marcali járás községi tanácsai vajmi ke­veset törődnek ezzel a fontos munkával. A járási tanács főagro- nómusa, Hegedűs elvtárs vélemé­nye szerint az összes kukorica­szárnak még 25 százaléka levágat- lan, ennél több pedig betakarí- tatlanul hever a földeken. Meny­nyi értékes silózható takarmányt vesztettek el! Ha idejekorán le­vágják a temérdek kukoricaszárat és azt megfelelő módon répasze­lettel lesilózzák, értékes téli tó- karmányt nyernek. Számolják ki: mennyivel nö­velhette volna a még lábon­álló kukoricaszárból készült siló a tehenek tejhozamát! Minél tovább hagyják a földeken a kukoricaszárat, annál értéktele­nebbé válik. S a járási tanács Mozgósítson a járási tanács e megkésett munka azonnali elvégzésére még most sem mozgósítja a helyig tanácsokat e megkésett munka'/ mielőbbi befejezésére. Hegedűs elvtárs pl. elegendő-*! nek tartja a kukoricaszár betaka-f rításának meggyorsítására, hogy a’/l tanácselnököket behívatják és a4 járási tanácsnál utasítják őket ajj* szárvágás elvégeztetésére. Szerin-t tünk többet érne, ha a járási tanács munkatársai nem az irodában, hanem a helyszínen ellenőriz­nék a községi tanácsokat, így nemcsak segíteni tudnának, hanem egyúttal azonnal felelős-, j ségre is vonhatnák a hanyag me-* | zőgazdasági előadókat, agronómu-flj sokat- Semmi akadálya sincs,M hogy a marcali járásban is két-há-4 rom napon belül levágják az ösz-$j| szes kukoricaszárat, hogy utánad elvégezhessék a mélyszántást. Eh-jl hez azonban a járási tanács me-'j zőgazdasági osztályának is job-.j ban kell dolgoznia. Akikre büszkék vagyunk FÁBIÁN * ISTVÁN 6 holdas somcgyjádi dolgozó paraszt, a mezőgazdaság i állandó-bizottság elnöke a kukoricaszárat időiben levágta és betakarította, három holdon pedig a mélyszántást is befejezte ÁGOSTON ANTAL 9 holdas öreglaki vb-tag nemcsak a be­adásiban, hanem az őszi mun­kákban is példát mutat. Föld­jeiről a kukoricaszárat betakarí­totta, ezenkívül 4 hold mély­szántást is elvégzett. KANIZSAI ISTVÁN 10 hol­das buzisáki (tanécsetaökihelyet,- tes a kukoricaszárvágást be­fejezte, 2 és fél holdra az is­tállótrágyát kihordta, 3 és fél holdon a mélyszántást elvégez­te. GYURKA JÁNOS lengyeltóti dolgozó paraszt a betakarítást, szárvágást már november 7-re, a mélyszán,tást pedig novem­ber 30-án befejezte. HORVÁTH ANTAL és MÓ­RING ISTVÁN ' somogyvári dolgozó parasztok a kukorica- szárvágás, betakarítás elvégzé­sén kívül kihordták az összes istállótrágyát, befejezték az őszi mélyszántást. Akik miatt szégyenkezünk A begyűjtési miniszter utasítása a tsz-ek, a ísz-tagság, az állami gazdaságok és gép- állomási traktorosok kenyérgabona­feleslegének felvásárlásáról , A termelőszövetkezetek idei jó ke- l*nyérgabonaterméséből feleslegek ma- íradtak a termelőszövetkezetek mag- ‘ táraiban. A termelőszövetkezetá tag­ság munkaegység-részesedésként a ^szükségleteket meghaladó mennyisé­gi get kapott kenyérgabonából, v Az állami gazdaságok dolgozód és *a gépállomások traktorosai prémium [(címén és munkaegység után jelentős, <aa szükségleteiket meghaladó gabona- felesleget gyűjtöttek össze. ,* A begyűjtési miniszter most meg- ielent utasítása a termei1 őszövetkeze- töknek, a termelőszövetkezetá tagok­énak, állami gazdasági és gépállomá- 3i do'gozóknak lehetővé teszi, hogy kenyérgabona-feleslegeiket jó áron, , jelentős kedvezményekkel órtékesít- l*hessék. Az eladási feltételek szerint a kész- jjj pénzért átadott búzáért az átvevő- telepek 280, rozsért 260 forintot fi- . cetnek mázsánként. A zárolt forgalmi iparcikkek fo­gyasztói áron történő juttatása ese­tén a felvásárlási ár búzánál 260 fo­rint, rozsnál 240 forint mázsánként. Az igénybevehető iparcikkek és azok Juttatási aránya: 50 kg kenyérgabona eladása után 1000 db tégla, 200 kg kenyérgabona eladása után 1 köbméter fenyőgörmb- rúd, 250 kg kenyérgabona eladása után 1000 db, cserép, vagy 100 négy­zetméter, 600 db pala, 1000 kg ke­nyérgabona eladása után 1 köbméter fenyőfűrészáru, vagy 1 köbméter bárdoltfa. Az állami gazdasági és gépállomási dolgozóknak: 1500 kg kenyérgabona eladása után 1 db motorkerékpár, termelőszövetkezeti tagoknak: 1200 kg kenyérgabona eladása esetéin 1 db motorkerékpár. A termelők a szabadiéi.vásárlás keretében eladott minden mázsa ke­nyérgabona után 20 kg korpát igé­nyelhetnek. A kenyérgabonát az álla­mi felvásárló telepek veszik át. iíA KÖZÖSSÉG ÉRDEKE AZ EGYÉN ÉRDEKE IS Erős, egészséges termelőszövetkezet van alakulóban Mesztegnyőn Az előkészítő bizottság jó munkája nyomán egyre szaporodik az aláírók száma a I § A marcali járásban hosszú ideig azt tartották, hogy a mesztegnyőáek mereven elzárkóznak a /haladástól, nehezen nevelhetők, mert azt tart­ják, hogy »apáink is úgy éltek, ne­künk ás jó lesz a régi módan-<. Az igaz, hogy Mesztegnyő dolgozó pa­rasztjai sokat gondolkodnak, mielőtt cselekszenek, de hogy elzárkóznak a világtól, és hogy nem akarnak be­kapcsolódni a fejlődésibe, ezt nem ál­líthatjuk. A járásban már jónéhány jól dol­gozó szövetkezet van, s ezek eredmé­nyeit mindenki ismeri. Ezek a pél­dáig valamint a járási pártbizottság és a falu kommunistáinak kitartó nevelőimunkája eredményezték, hogy Mesztegnyőről ezt jelenthette a he­lyi tanács: a községben erős, egész­séges 'termelőszövetkezet van alaku­lóban. Az előkészítő bizottság — amely­nek többek között Szili Ferenc, Fa­zekas Ferenc tanácselnök és Páll Fe­renc párttitkár is tagjai — megkezd­te munkáját, és máris jelentős ered­ményekkel dicsekedhet. Eddig 22 kis- és középparasztcsalád töltötte ki és írta alá a belépési nyilatkozatot, élü­kön a termelés és az állami fegye­lem példamutatóival, mint Kertész Pál, Bcncz János és Káplár István. A szövetkezet földterülete már több mint száz hold. A szervező és agitá- ciós munka, amelyben a kommunis­ták és DISZ-tagok járnak az élen, to­vább folyik, s az aláírók száma elíí­Mit kell tudni a majoránna átvételéről ? Az Országos Gyógynövényforgal­mi Szövetkezeti Vállalat megbízásá­ból földművesszövetkezeteink már edtílig is több száz mázsa majorán­nát vettek át a dolgozó parasztoktól. Ennek nagyTészét gondos tisztítás után exportra szállították és a bel­földi szükséglet fedezését is ezzel biztosítják. A Gyógynövény Vállalat export­tervének teljesítése céljából a ter­melőknek a december 10-ig leszállí­tott majoránna után kilogrammon­ként 50 fillér eyors'beadási prémiu­mot fizet a hivatalos 33 forintos kilogrammonkénti áron felül. Tehát Igyekezzenek termelőink, hogy ma­joránnái ukat minél előbb adják át a földművesszövetkezietnék, hogy prémiumban részesülhessenek. reláthatólag még jelentősen növeke-^j óik. íme a jó példák, a kézzelfoghatói eredmények, a felvilágosító szavak/; Mesztegnyőn is megérlelték gyümölrí csüket. A falu dolgozó parasztjai kö-.i zül mind többen szakítanak apáik!! egyhelyben topogó életmódjával, sffl az új útra térnek, a szocialista nagy-'K üzemi gazdálkodás, a paraszti fel-U emelkedés útjára. Sok sikert kívá-tj; nunk nekik. "j) községe miatta szégyenkezzék. KOVÁCS JÖZSEF (‘bók) öreg­lak! gazda 2 és fél hold mély­szántásra váró területéből még semmit sem szántott fel, a ku- kcricaszárat sem vágta még le. BORBÉLY JÓZSEF 9 holdas Jj'gyik este — már jó sötétes volt — bepillantottunk a nemes- istállójába, HUSZÁR FERENC 10 holdas somogyvári dolgozó paraszt el- Xi-idi Petőfi TSZ közös hanyagolta a lábonálló 2 kát. \-csak úgy kíváncsiságból, mert azt hold kukoricaszár levágását. \([ mondták, hogy érdemes megnézni, CSIMA LAJOS lengyeltóti u milyen szép állatállományuk van, dolgozó paraszt még a kukorica- *’.nemrégiben hordták össze a lovakat szárat sem vágta le, a mélyszán- Kteheneket... Való igaz, ez így van, íu i iymeg aztán azt is jól esett hallani, FERENC 5 hol- cíahogy 0tí az istállóban vagy tizenöt das buzsaki dolgozó paraszt fold- LS2_t fbeszélgetett a másnapi mun- jen is tartzong a kukoncaszar. b ól VaUh az volt az ember ér. Vajon meddig hagyja még, hogy 1.^ minthdZindannyian egy csa­piadhoz tartoznának. Önkéntelenül kívánkozott ki a kérdés belőlünk: l * ■— Hogy érzik magukat, elvtársak, tsz-ben? (Aki nem tudná: a Petőfi Xalig két hónapja alakult.) k* _________ ________ _ _____ (. — Jól, lassan-lassan megszokjuk s omcgyiádi gazda fél hold föld- fll— ÍQV válaszolt a legidősebbik — jén még a kukorica is törésre Megy kedves bácsi — sajnos a nevét váfc. Mélyszántást' egyáltalán, , -nem tudom ide írni, mert a bemu- nem végzett. vitatkozáskor nem értettem meg pon­Gazdagabbak lettek anyagiakban és öntudatban egyaránt a somogyszobi Úttörő TSZ tagjai ü AZDAG EREDMÉNNYEL járt a somogyszobi Úttörő TSZ tagjainak ez évi szorgalmas mun­kaija. Hogy nem volt hiábavaló a fáradozásuk a jólét megteremtéséért, bizonyítják a zárszámadási okmá­nyok és a tagok jókedve. Okkal örülnek a tagok, hi­szen csak készpénzből 17 forintot kapnak egy-egy munkaegységre. Ez azt jelenti, hogy a dolgos Nárai- család három tagjának a 992 munkaegység után fő 864 forint kerül a bukszájába. Telik ebből ruhára, cipőre, amire csak kell. Téved azonban az, aki csak a tagok jövedelmének a növekedésén akarja lemérni a szövetkezet fejlődését Nem túlzás, ha megállapítjuk: ebben az esztendőben mélyen belegyökeredzett a ta­gok tudatába a közösségi eszme, erősödött a szövet­kezethez való hűség. íme a példák: Tavaly a kedvezőtlen időjárás és a laza munka- fegyelem következtében a szokottnál gyengébb ter­mést takarítottak be "a -tsz földjeiről. A gazdasági évet hiánnyal zárták. Ennek és az ellenség uszításénak ha­tására néhány tag ingadozni kezdett. A bizonytalan­kodók között volt Kukorozsnyák Györgyre is, aki ak­kor úgy gondolta: jobb lesz más munkahelyet keresni. Három hétig nem is ment a tsz-be dolgozni. Férje azonban hűségesen kitartott a szövetkezet mellett. Majd rövidesen szabadságra jött haza Bokor elivtárs, a tsz elnöke a 10 hónapos iskoláról, ahova a tagság küldte. Beszélt az ingadozókkal, elmondta nekik, mi­lyen rosszul cselekednének, ha kilépnének, ezzel rontanák a tsz tekintélyét, hitelét az egyéni parasztok előtt. Kukurozsnyák nén-í némi gondolkozás után hall­gatott az elnökre, dolgozni kezdett, és ma már erővel sem lehetne a tsz-ből való kilépésre rábírni. A tagok látják: a szövetkezet.,nemcsak munkahely, ahol meg­keresik a kenyerüket, hanem olyan nagy család is, ahol törődnek a tagok gondjával, bajával. ÍVTA MÁR A TAGOK HÍVJÁK 'a kívülállókat: gyertek, nézzétek meg, hogyan dolgozunk, s ti is jöjjetek közénk. Erre szükség is van, mert bizony akármilyen jó a szövetkezet, még mindig akad egy­két aggályoskodó a faluiban, aki 'szeretné a fehéret feketére, a jót rosszra festeni.'a nyáron pl., amikor a tagoknak kocsiszám vitték lakásukra a jó, acélos gabonát, az egyéniek közül többen hitetlenül csóvál­ták a fejüket: jó. most elviszitek, hogy lássuk, milyen sok a jövedelmetek, éjszaka aztán visszaviszitek a közösbe — mondták a tagoknak. Mikor aztán meg­győződtek arról, hegy mennyire nevetséges és alap­talan ez a gyanújuk is, igencsak restellték a dolgot. S azóta mind népszerűbb lesz a tsz az egyéniek előtt. TáICSÉRETREMÉLTÖ MÖDON állják meg he­lyüket az asszonyok is a tsz-ben. A tagság fele nő. A családtagok bevonása, a munka alapos megszervezése, a határozott vezetés szilárd munka- fegyelmet biztosított a szövetkezetben. Beszéljen er­ről is néhány szám. Egy kát. hold föld megművelésére 38 munkaegységet fordítottak, egy-egy tag átlagos teljesítménye 200 munkaegység. Nagy József és fele­sége 507 munkaegységet szerzett. Nem várt pénz­összeg üti a markukat. — 3000 forintra számítottunk, most kiderült, hogy ennél 5000-i-el is többet kapunk. Nagyon meg vagyunk elégedve — mondta Nagy Jó­zsef. Kertész Imre tehenész a feleségével együtt 621 munkaegységet teljesített. Nincs lógás a fsz-ben, a közösség összefogása megakadályozza, hogy bárki is erre adja a fejét. Miből biztosították a szép pémzjövedelmet? Idén a növénytermelés hozott több pénzt a közösnek. Csu­pán szerződéses 'burgonyából 126.000 forint volt a tsz bevétele. A bevétel másik forrása a sertéshizlalásiból és növendékállatck eladásából származott. A tsz sen­kinek sem . tartozik egy fillérrel sem. Az alapszabályt szigorúan betartják. A kép kiegészítéseként megemlítjük, hogy a fia­talok egyre több részt kémek a közös mimikából. A cél az, hogy minden családtagot bevonjanak a tsz-be. Az Úttörő TSZ nemcsak anyagilag gazdagodik, hanem számszerűleg is fejlődik. A legutóbbi közgyű­lésen vették fel tagnak Koltai Ferenc kőművest, Ke- rezsi Saroltát és Dergecz Györgymét. A SOMOGYSZOBI UTTÖRÖ TSZ tagjai ren- dületlenül hiszik, hogy a következő évben példájuk nyomán a falu még egyénileg dolgozó pa­rasztjai is a jólét útjára, a szövetkezés útjára lépnek. ' Varga József tosan. De az biztos, hogy a többiek is, akik ott voltak, egyetértettek re- le. Ennek a brigád vezetője adott ki­fejezést, amikor azt mondta: — Valahogy mi mindannyian olyan jól összekerültünk, hogy úgy meg­értjük egymást... Kicsit hallgattuk még, miről be­szélgetnek. Arról volt szó, hogy más­nap reggel ki hová megy dolgozni. Valaki humorosan meg is jegyezte, hogy neki azért is jobb dolga van most, mint egyéni gazda korában, mert nem kell azon törni a fejét, hogy holnap a sok dolog közül me­lyiket is csinálja. Most azt mondják, hogy id& menjek, hát oda megyek — mondta. Tflbúcsúztunk, mert a kötelesség máshová szólított; hét órakor ugyanis a tanácsházán a tsz-elnökök- nek volt megbeszélésük, ide siettünk. Itt ismerkedtünk meg Németh Péter bácsival, a Petőfi TSZ elnökével, mindenki Péter bácsijával. Bizony kicsit megnőtt Péter bácsi gondja, mióta tsz-elnök lett, mert igaz, hogy azelőtt jómódú középparasztnak szá­mított, dehát azért tízegynéhány holddal mégis csak kevesebb gond, van, mint 1100-zal, ugyanis a Petőfi ilyen nagy területen gazdálkodik. Beszélgetés közben aztán megtud­tuk, hogy — bár a tsz-tagok többsé­ge becsülettel részt vesz a közős munkában — vasinak olyan tagok is, akik csak a mára gondolnak, a hol­napra már nem. — Hát ez meg hogy lehet? — Sajnos vannak ilyenek — mond­ják egyszerre többen is — elmennek napszámba a földművesszövetkezet­nek, a Terményforgalrrvi Vállalatnak, pedig a tsz-ben is van dolog bőven; a vetést most fejeztük be; a tsz szer­ződött az erdészettel fatermelésre; kellene még ember a siló készítésé­hez. meg a kukoricaszárvágáshoz is. öat bizony, ami igaz, az igaz, nem jól gondolkodnak egye­sek — Szabó Károly, Nagyfi Mi­hály, Horváth István (piküla), Vin- cze Sándor, Magyar Sándor meg a többiek is — akik most a napszám­mal »mellékest« próbálnak keresni. A jövő zárszámadásnál meg majd bi­zonyára csodálkoznak, ha keveseb­bet kapnak, mint társaik, akik min­dig ott voltak a közös munkában. Dehát nem is csak erről van szó, nemcsak az egyéni érdekről, hanem arról is, hogy ezt össze kell egyeztet­ni a közös érdekkel. Most már így kell gondolkodni, és így is gondol­kodik minden előrelátó termelőszö­vetkezeti tag. Az időben és jó mi­nőségben végzett munka a közösség­nek használ, tehát személy szerint minden tsz-tagnak. A több termékből több jut a munlcaegységre, meg a tsz vagyona is gyarapodik... Érdemes ezt fontolóra venni. VUCSAK MAGDA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents