Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-07 / 287. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955. december 7. „A Nyugat olyan állítólagos barát, aki a szükség idején megtagadja a segítséget“ Az Observer N. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov burmai látogatásáról Burmának gazdasága megszilárdítáMacmillan megnyitó beszéde az angol alsóház ciprusi vitájában London (MTI). Az angol alsóházijain hétfőin vita kezdődött a ciprusi helyzetről A vitáit Macmillan külügyminiszter megnyitó beszéde vezette íbe. A .külügyminiszter »kátűinő elvnek« nevezte az önrendelkezést, de hozzátette, hogy »földrajzi, történei- imd és stratégiai okokból! kivételek is lehetségesek, és egészen íízonyos, hogy éppen a Földközi-tenger keleti medencéjének tekintetében minden okunk megvan arra, hogy -bizonyos mértékig ilyen meggondolások vezessenek bennünket«. A külügyminiszter a továbbiakban a szigetein folytatott »kommunista agitációnól« való eszmefuttatással folytatta beszédét, és ezzel, igyekezett alátámasztani azt a kijelentését, hogy »ha Nagy-Britannia most magára hagyná Ciprust, ennek súlyos, sőt szerencsétlen következményei lennének«. A mun-káspártii ellenzék nevében elsőnek James Griffiitsh volt gyair- matügyi miniszter szólalt fel, aki hangoztatta, hogy meggyőződése szerint a ciprusi kérdést addig nem lehet rendezni, amíg Nagy-Britannia nem adja meg a sziget lakosságának az önrendelkezés .jogát, legalább is elviben, meghatározva már most az autonómia megvalósításának időpontját. Az indonéz kormány tárgyalásokat kezd Hollandiával Dzsakarta. Az AFP dzsakartai híre szerint a Harahap-kcrmány tájé- kozitatásügyi minisztere bejelentette, hogy kormánya hétfőn elhatározta: tárgyalásokat kezd Hollandiéval a két ország közötti unió helyzetéről, a pénzügyi és gazdaságú problémákról, valamint »minden Nyugat-Iránra vonatkozó kérdésről-«. ■A tárgyalásokat még ezen a héten megkezdik. Landen (MTI). Az angotl polgári sajtó kommentárjaiból lemérhető, hogy bizonyos angliai köröket nyugtalanít a szovjet vezetők lelkes búr- mai fogadtatása. Ezt tükrözi az Observer tudósítójának -távirata ás. A tudósító hangoztatja: »A szovjet vezetők feladatát megkönnyítik a -nyugati -hatalmak tévedésed. Ezek közül a legsúlyosabb az a segély volt, amelyet az Egyesült Államok központi hírszerző ügynöksége Csan-g Kaj-sek ama csapatainak nyújtott, amelyek a kommunisták kínai győzelme után Burmába menekültek«. Moszkva (TASZSZ). L. F. I-Tjiics-ov. a Szovjetunió Külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője december 5-én magához kérette a sajtóosztályra R. O. Malley-t, az Associated Press hírügynökség moszkvai tudósítóját, majd W. Hangért, a New York Times moszkvai tudósítóját és rámutatott előttük arra, hogy az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsénak november 10-i építésügyi határozatáról adott tudósításaikban durva torzításokat követtek el. Ez okot adott -arra, hogy az amerikai sajtóban és az -amerikai rádió híradásaiban olyan -hazug jeteimtésík lássanak Napvilágát, illetve hangoz-' zárnák el, amelyek durva kirohanásokat. tartalmaztak és sértették az akkor éppen az Egyesült Állemcklőan sához sürgősen pénzre van szüksége, s minthogy a Nyugat nem hajlandó az országos rizstermés feleslegét megvásárolni, Burma a »kommunista -tömbhöz fordult. Ionén ígéretet kapott, hogy cserekereskede1!!!! alapon -átveszik a kivihető rizsfedesleg egynegyedét. Ennélfogva Burmában mindenki úgy látja, ho-gy a kommunisták sietnek a segítséggel, rizst vásárolnak és ezzel megmentik az országot. A .Nyugat v-iszon-t olyan állítólagos barát, aki a szükség idejéh megtagadja a segítséget«. tartózkodó szovjet építészküldöttség tagjait, és különösen A, V, Vlaszo- vot, a Szovjetunió Építészeti Akadémiájának elnökét. Az amerikai lapok olyan koholmányokat -közölt.: k- hogy a V. V-liaszovot megfosztották' kitüntetéseitől, címeitől és elbocsátották. Az ilyen erkölcsök összeférhetetlenek a normális helyzettel és csak kompromittállak az említett tudósítók által képviselt amerikai hírügynökségeket és lapokat. A -külügyminisztérium sajtóosztályán felhívták az említett tudósítók figyelmét az ilyen jelenségek megismétlődésének megen-gedihetetlens-é- gére és figyelmeztették őket, hogy ha a jövőben is előadódnak ilyen' .esetek, a szovjet szervek megteszik a megfelelő intézkedéseket. A tudósító rámutat arra is, hogy A Szovjetunió Külügyminisztériuma sajtóosztályának figyelmeztetése amerikai laptudósítókhoz A szovjet építészek kongresszusának levele az SZKP Központi Bizottságához és a Szovjetunió Minisztertanácsához Moszkva (TASZSZ). A szovjet építészek más-odik országos' kengresz- szusa levelet intézett az SZKP Központi Bizottságához és a Szovjetunió Minisztertanácsához. A kongresszuson részvevő, sok nemzetiségű nagy államunk valamennyi testvéri szövetséges köztársaságéit képviselő szovjet építészek mélységes hálájukat és köszönetüket fejezik ki -a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának a szovjet építészet bölcs irányításáért. A szovjet építészei!: második országos kongresszusa ígéri — hangzik a levélben — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ős -a Szovjetunió Minisztertanácsának, hogy kényelmes kapcsolatiban való értelmes elhelyezése — íme, ennek kell az alkotó törekvések céljává válnia. A Szovjet Építészek Szövetsége minden erejét arra fordítja, "hogy elősegítse ez-t a fontos ügyet. A kényelmes, gazdaságos, nagyipari módszerekkel épülő, szép épületek típusterveinek kidolgozása és' hozzáértő -gyakorlati alkalmazása, a jól rendezett lakónegyedek építése megköveteli az építészektől, hogy sokoldalúan -közelítsék meg alkotó feladataik megoldását. Az építészet igazi mestere -ezentúl az lesz, aki meg tudja oldani ezeket az al-apvető feladatokat. A Szovjet Építészek Szövetsége kötelességének tartja, hogy a legrövidebb idő alatt- növelje -az építészmérnökök szakképzettségét, reálisan segítse őket az építési -feladatok komplex megoldásához szükséges gazdasági és építéstechnológiai ismeretek elsajátításában. A szovjet építészek második országos kongresszusa építészetünk fejlődésének fontos történelmi mérföldköve. A szovjet építészek jól tudják, hogy mivel adósai a népnek, tudlak hibákat és hiányosságaikat. Mi, a kongresszus -részvevői' minden szovjet építész neveiben biztosítjuk: -a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi Bizottságát és a Szovjetunió Minisztertanácsát, minden erőfeszítést megteszünk, hogy végezzünk a tervezési és kivitelezési gyakorlat e hibáival és sikeresen oldjuk meg az új alkotó feladatokat. ÉRDEKESSÉGEK innen — onnan. ÚJFAJTA KERTI OLLÓ Szüretkor a szőlőfürtöket különleges olló- . val, úgynevezett kerti ollóval szokták levágni. Nemrégiben P. Szavin agxonómus új konstrukciójú metszőcilót szerkesztett. E szerszám egyik íő ' előnye az, hogy automatikusan fertőtleníti a szőlőtőkét. Ugyanis az egészséges tőkék között gyakran akad - mák olyanok, amelyeket valamilyen betegség megfertőzött. • így -azután a , metszőollót fertőtleníteni kell, ha nem akarják a betegséget átvinni az egészséges növényekre. Az új kerti ollónál nem -a szerszámot fertőtlenít tik, hanem a vágás helyét a növényen. Ugyanis a vágási helyet az olló automatikusan bekeni 5 százalékos formalinoldatta-, különleges festékkel vagy folyadékkai, amey e-gy gumitömlőn át jut a tartályból az olló szöges pengéjére. - A tartály űrtartalma mindössze másfél-két liter, a szüretelő^mun- kás a karjára erősítheti. A folyadék adagolásához szükséges nyomást a tartályba szerelt kézidugattyúval teremtik meg. Az .új kerti dllónak egy másik előnye az, hc-gy a -szüretelő munkásnak nem kel-1 megfognia kézzel a fürtöket, mert az ollónak szerftópofái vannak, amelyek azonnal megfogják a levágott fürtöt. Szüretkor különösen a csemegeszőlők) sZüneteléssfccr naigycn( fontos, Ihotgy ne töröljék le a gyümölcsről a hamvasságot, vagyis ne nyúljanak hozzá a szőlőszemekhez. Ha ugyanis a hamvasság épségben marad, úgy a szőlőt nyugodtan tárolhatják és szállíthatják, mert nem romlik el. A Szavin-féle kerti ollóval 10—15-ször gyorsabban dolgoznak, mint a régebbi szer11 r.r\ -7 /iTTr\l Megindult a »robogók« gyártása az NDK-ban A tavaszi lipcsei vásáron a látogatók ^ figyelmét magára hívta a »Pitty« gyártmányú robogó, amelynek készítése most Indiát meg az NDK-iban. A robogók újfajta városi közlekedési eszközök, amelyek az utóbbi években jelentek meg és azonnal nagy népszerűségre tettek szert. Ezek a nem túlságosán nagyméretű gépek külsőleg a motorkerékpárra emlékeztetnék, de kényelmük és egyenletes járásuk az autókhoz teszik hasonlóvá őkét. Igaz, hogy a robogók csak ió utakon használhatók és sebességük nem haladja meg óránként a 70—90 kilométert, de olcsóságuk és gazdaságosságuk kiegyenlíti ezeket a hiányosságokat. A robogók egy-két utasra vannak számítva. Kerékpár-nyereg helyett kárpitozott ülésük van, s a vezető lába nem ■' pedálom nyugszik, hanem egybefüggő padlózaton. A vezető kényelmes helyet foglalhat ezen a gépen télikabátban, vagy bármilyen ünneplő ruhában is. A LPÍltty« robogónak 123 köbcentis, egyhengares, kétütemű motorja van. A motor percenként 4000 fordulatnál 4,5 -lóerőt fejt ki. A sebességváltó három fokozatú. Az üzemianyagfogyasztás 100 fcm-re 3,2 liter. A ibenzintartályba 8 liter üzemanyag fér bele. Nagyteljesítményű gőzturbinahajtású mozdony Annak ellenére, hogy a Diesel- és a villamosmozdonyok egyre jobban kiszárítják a| vasútvonalakról a gőzmozdonyokat, ez utóbbiak mégsem adják meg minden harc nélkül magukat... Az Egyesült Államok egyik kőszénme- dencéjének vasútvonalaira szokatlan szerkezetű, teljesítményű és isúlyú turbinás mozdonyt készíttettek,, A mozdonynak automatikus fűtésű, vízcsővels kazánja van, amely nagynyomású, túlheví- ■ tett gőzt (482 fok, ,42 atmoszféra) termel. A gőzturbina generátort- hajt meg, amely árammal táplálja a mozdony 12 meghajtott tengelyéinek motorjait. A turbinás mozdony hatásfoka 22 százalék,, vagyis kb. háromszor olyan nagy, Janimit a közönségleis gőzmozdonyoké, majdnem ugyanakkora, mint a Diesel-mozdonyoké. De a Diesel-mozdony drága ’ olajjal .működik, viszont öl 'turbiinósi mozdony helyi fűtőanyaggal: szénnel. • A mozdony tulajdonképpen mégy egységből áll. Az elsőin van a gőzkazán, a másodikon a szén és a szénadag oló-berendezés, ai harmadikon ,a turbina és a generátor, az utolsó pedig a vízszállító kocsi. A • turbinás mozdony 13 000 tonna' súlyú szerelvényt el- vomtat. Maximális sebessége 'óirániként 07 km, súlya 532 tonna, hossza 50 méter. Kapcsolólap a konnektor helyett A vülainyvasaló,' a főzőlap, a lámpa, vagy a rádió használatát rendszerint korlátozza az, hogy hova szerelték föl a konnektort. Áz újfajta kapcsolólap megszűntette ezt a kényelmetlenséget és lehetővé tette, hogy a szooa bármelyik pontján bekapcsolják a háztartási és iiaboratóriumi készülékeket a hálózatba. Ebből a célból műanyagból készült lapot erősítenek föl a szooa fala mentán. A lapba különleges keresztmetszetű vezetéket préselnek bele, s a vezetékek fölött két keskeny mélyedés van, amelybe pontosan beleillik bármilyen víil- lamoskészülék dugós kapcsolója. építészeink minden erejüket, tudásukat és tapasztalatukat arra használják fel, hogy a közeljövőben olyan típusmegoldásokat hozzanak létre, amelyek biztosítják az építkezések nagyfo- , kú olcsóbbodását és a lakosság életviszonyainak megjavulását. i KÉT HÓNAPJA tért haza ♦ Csata István putmcfci min- }kás külföldről, a számkive♦ tettségből, Ausztriából. Hét ÚJRA ITTHON | esztendő telt el azóta, -hogy ! 1948-ban, hívén a csalfa í ígéreteknek, hazug propagandának, átszökött a hatáemetetes lakóhfeakT&oOoT és 800:rcin- A,kkor 25 esztend'ss ifjú, ma meglett ember, sok- tanulóra méretezettékólák, To“ 200,bk kferu tapasztalattal, vergődéssel, bánattal a hata * 300 és 400 férőhelyes kórházak, f °Hogy is történt> miért mentki, mi lett a csátosreber bármiért szólt, hamarj megkapta,, hogy »idegen 3 vagy, neked kuss a neved«, j PitymalLattól napestig kel- < lett dolgoznom. Ütik is aj cselédet, A koszt többnyire] kevés és hitvány volt. Szolgáltam olyan butáknál is, 3 akinél csak a lekvárt és a túrót pcrciózták étkezésnél, j Azzal kellett végezni a nehéz paraszti munkát, giama-; gyermekintézmények, .üzletek és köz-j étkeztetési vállalatok, filmszínházak, szanatóriumok és üdülők új típustervei készülnek el. E tervek egységesített, előregyártott elemekből készült vasbeton-szerkezetek alkalmazásán alapulnak és lehetőséget adnak a .nagyipari építkezés módszereinek bőséges felhasználására. Univerzális ipari épületek típusterveit ig kidolgozzák a tömeges ipari és mezőgazdasági építés céljából, úgy. hogy széles körben alkalmazni lehessen építésüknél az előregyártott elemeket. menyekből? Hogyan tért haza? Erről a kálváriáról, a megtévesztett emigráns magyar jellegzetes sorsáról, bolyongásairól, kudarcairól, hazavágyódásáról vall Csa'la István,- a kis putmoki Somogyi Béla utcai félhomályos barátságos szobában: — Miért mentem ki? Kalandvágyból. Külföldet akartam látni. De a határon túl az angol zónában már az első nap rájöttem, hogy hibát követtem el, s azóta hét esztendőn át kutattam, hogyan lehetne hazajutni. — Milyen volt az ottani élete? — Ausztriában nehéz az elhelyezkedés. A gyárakba csak osztrák állampolgárokat vesznek fel, s közöttük is nagy a munkanélküliség. Mi várhat az idegenre? Az éhség választás elé állítja az embert, a lágerélet, kutaknál való cselédeskedés ,— meg a légió között. kában^tmulm^TOzzák ^s^lhasznál-S 1948-ban,ez utóbbit választottam. Beálltam két évre az ... ‘ , , | úgynevezett »Waek-Ccmpainyha«. Ez az Ausztriában iobb% aza^ésSkülföldi tapasztalatait" \ állomásozó angol idegenlégiós szervezet, amely főleg A tímwte^ekU^^erintr,a^hikezés * őrszolgálatot teljesít. A világ minden nemzetisége képéiben wt fel a városok és lakéte-h^ itt- külföldre sz^dt r&' tepek tervezésének és 'beépítésének ^ügyelek, nemetek, em..grans oroszok es maTTÍ firtat áll «lőttünk _!«£»**• Vannak sajátos, nemzeti - nemet, olasz, cseh síd. — zaszioaljak es vannak vegyes egysegek. Engem vegyes századiba osztottak be. Parancsnokunk egy emigráns orosz, durváin beszélt és bánt velünk. Milyen élet volt!... Ha az ember például letette -a holmiját, az egy pillanatig sem volt biztonságban, rövidesen lába kelt. De a magyar zászlóaljban sem volt jobb a helyzet, Ide régi katonatisztek, lezüllött úri fiúk kerültek össze. Ezekkel, úgy gondolom, mindent megmondtam. AZT HITTEM, hogyha elszegődöm cselédként, ta- _t _. . Ián jobb lesz. 1950-ben a szerződéses katonaidő letelte a lakóházaknait a főútvonalak zajú-1 után ezt is tettem. Az eltelt évek alatt hat gazdiánál tói való .elszigetelése, az óvodáknak, í voltam cseléd. Kezdetben 40—50 shillingért dolgoztam, a bölcsődéknek, az iskoláidnak és a|6—12 lovat bíztak a kezemre. Cselédeskodtem városi többi kulturális, szociális célú ésJhentesmesternél és 50 holdas gazdag parasztinál,, aki- középületeknek a lakóépületekkel *ne-k fűrésztelepe, présháza, halászata is volt. Ha az emtjobb hazai és külföldi tapasztalatait.! A típustervek szított építkezés | y,sejve lDanne édesen veti fed a varosok es la'Kote-^ w, lepek tervezésének és beépítésének f em,Sráns . kérdését. Uj feladat áll előttünk korlátozott számú típusterv alapján létre kell hoznunk a lakónegyedek beépítésének változatos rendszereit, amelyeknek biztosítaniuk kell a dolgozók mindennapi szükségleteinek sokoldalú kielégítését. Nagyszabású fásítás, játszóterek és üdülőparkok a gyermekek számára jozást. Volt olyan gazdám, aki a gyeite, azt sem adott. — Idegenek, idegenek — ezt hallottuk mindenütt. — Ne gondolja azonban, hogy csak nekem jutott ki a cselédsorsból. Találkoztam kinn diplomás emberrel is, aki lovat hajtott. Neki is csak kocsis munka jutott. Nagyon szerettem volna hazajutni. Már régen. De féltem. A nyáron azonban végre hírt kaptam arról, hogy kijött az amnesztiaremdelet. A második hazatérő transzporttal huszeinnyoleadmagammal én - is átléptem a határt. Hegy mit éreztem, nehéz elmondaná. Lengyelország vitorlázó repülőgépet ajándékozott Nehrunak Uj-Delbiben november 23-án a lengyel vitorlázó repülés mesterei nagyszabású bemutatót tartottak. A bemutatón megjelent Nehru miniszterelnök is, aki az egyik »Bocian«- típusú lengyel vitorlázó gépen minttéli tüzelőt is eliri-1 egy negyedórás repülésen vetik részt. A gépet Wanda Szemptlnska.itanigy^il Viilágrekcrder vezette, aki hárcm- igyémántos aranyéremmel randelike- iz-ik. Amikor Nehru leszállít, Grudzinski, a Lengyel Népköztársaság -indiai nagykövete átadta a repülőgépet Nehrunak, Lengyelország . ajándékaként. Nehru a Lengyel Távirati Iroda Akadt-e jnmunkatársának ínyiliatikozoitt a lén- gyei vitorlázó-repülés fejlettségéről, í Elmondta, hogy mindenkor - élénken repülés iránt. Fáatal- korában .pilóta szeretett volna lenni.— ÉS MOST? Két hónapja van itthon. állása, s hegy tetszik, mint idegenből jött embernek az áttenni élet? — kérdezzük. — A bányánál, 'a fatelepen kaptam állást. Nem | érdeklődött a könnyű munka, de csak 8 óra, s a kereset 1800—1900 j forint. Mint cseléd, legföljebb 500 shilling volt a havi! bérem, ami két ing és egy pár cipő árának felel meg. | De volt úgy is, hogy 200 shilling, sőt mint mondtam, ♦ 50—80 shilling volt a havi keresetem. Jó itth-on. ♦ Ausztriáiban a parasztok közül is sokam külföld felé | tekimtgetaek. Itthon pedig mindenütt építkeznek. Más, I egészen más, jobb idehaza. | S hogy még megerősítse Csala István szavát, vé-f t,lettemül éppen betoppan egy fsketeru-hás néniike.. J — Azért jöttem — mondja —, hogy megkérdezzem, | nem találkozott-e a fiammal. Kufsteinben, az ottani j lágerben él. Biztos ismeri. | Az öreg néni elmeséli, hegy fia, akii itt egykor ügy_ | véd volt, 9 esztendeje foltozó szabó a lágerben. Most S reménykedik, hegy -megbocsátják régi bűneit, s haza-' jöhet. — Még azt szeretném megérni, hogy egyszer meglátom a fiamat, aztán nyugodtan meghalhatok — ázol csendesen. Bízik, hagy még meglátja fiát. EZEN NEVETNEK BONNBAN CSALA ISTVÁN pedig beszél tovább az itthonról, a szabad életről, ahol nem idegen többé, hanem megbecsült, szabad, ember. S, L. »Komád bácsi, meséld el nekünk még egyszer az újraegyesítés történetét az Észak-Atlanti Szövetség Szervezete segítségével!« (A Frankfurter Rundschau nyugatnémet új- j súg által közölt -rajz.)
