Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-28 / 305. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955. december 28. tel! a bukaresti Rákosi Mátyás Kohászati Művekben Bukarest (Agerpres). A Magyar Dolgozók Pártjának Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezető­sége első titkára vezette küldöttsé­ge, amely részt vesz a Román Mun­káspárt H, kongresszusán:, hétfőn lá­togatást tett a bukaresti Rákosi Má­tyás Kohászati Művekben. A küldöttség tagjainak kíséretében vódit Bass Gizella, a Reumán Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, M. Mujic, a Romáin Munkáspárt Központi Bizottságának póttagja, F. 'Danalaiche és Pataki László, a Ma­gyar Népköztársaság bukaresti nagy­követe. A bukaresti Rákosi. Mátyás Mű­vekben Popa Gherasám mérnök, a Román Népköztársaság kohó- és gépipari minisztere, T. Török és S. Cruceru, a Román Munkáspárt bu­karesti városi bizottságénak titkárai, D. Dumitrescu, a Rákosi Mátyás Művek igazgatója, D. Marica, az üze­mi pártbizottság titkára és a buka­resti Rákosi Mátyás Kohászati Mű­vek élmunkásaá fogadták a vendé­geiket. Rákosi Mátyás elvtárs és a kül­döttség többi tagja a Kohászati Mű­vek részlegeiben, tett látogatása so­rán elbeszélgetett a dolgozókkal és behatóan érdeklődött munkájuk iránt. Rákosi Mátyás eivtárs a Kohásza­ti Művek nagy csarnokában össze­gyűlt több száz munkás jelenlétében beszédeit mondott. Újabb sikereket kívánt a dolgozóknak munkájukhoz. A bukaresti Rákosi Mátyás Ko­hászati Művek munkásai a barátság jeléül felajánlották Rákosi Mátyás elvtársinak egy 6—CV motort és egy albumot, amely feltünteti a Kohá­szati Művek fejlődésének különböző szakaszait. leije* erővel folyik a franciaországi választási hadjárat Párizs (MTI). A franciaországi vá­lasztási hadjárat hat nappal a vá­lasztások megtartása előtt rendkí­vül hevesen folyik. A nagy pártok vezetői egymás után a legkülönbö­zőbb francia városokban mondanak beszédeket, néha egy nap tó ob he­lyen is, és a polémia hangja igen éles. Faure miniszterelnök hétfőn este Párizsban a Wag ram-teremben mondott választási beszédet, s eb­ben igazolni igyekezett politikáját, kedvezőként tüntetve fel a válasz­tók előtt kermánytevékenységének mérlegét. Főként a nemzetgyűlés fel­oszlását igyekezett megindokolni. Lyonban a választási gyűlésen Mem- dies-Firance vitaellenfeleként Pierre Cot, Rhone megye haladó képviselő­je szólalt fel, Mendes-France hosszú besziédbein igyekezett politikáját megvédeni, felszólítva a választókat árra, hegy a »köztársasági frontra« szavazzanak. Pierre Cot felszólalásában kelle­metlen kérdéseket intézett a volt miniszterelnökhöz. Pierre Cot többek között feltette a kérdést, milyen álláspontot foglal el majd Mandes-Franice a választá­sok után a kormánytöbbség kérdésé­ben. — Nyilvánvaló — mondotta —, hogy a szocialista-radikális koalíció nem desz. elegendő a kormányalakí­tásra. El kell majd térni balra vagy jobbra. Pierre Colt megkérdezte, vajon Mendes-France. ha választania kell, az új népfront meHett foglal-e majd állást a kommunistáikkal, mert ezt másképp nem lehet megvalósítani, vagy reakciós kormáhy mellett, Pi- rnay és Chaiban-Delmas részvételé­vel. . MendesrFramce, akit a kérdés za­varba hozott, csak annyit mondott, hogy »a köztársasági front egyedül is győzni fog« — amit maga a vá­lasztási gyűlés"nagyrészt, radikálisok. ibóá álló közönsége is hdtettlenkedve fogadott. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának december 26-i ülése Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Nemzetiségi Tanácsa december 26-án 14 árakor a nagy Kreml-palotában összeült. A küldötteik meghallgatták A. M. Szsfrcnovnsk, a Nemzetiségi Tanács i költségvetési bizottsága elnökének; koiTeferátumát. | A küldöttek ezután megkezdték a vitát A. G. Zverjevnek, a Szovjet­unió pénzügyminiszterének beszámo­lója fölött. B Pártoktatás Háza közleménye Közöljük az elvtársakkal, hogy folyó hó 23-án, ma este 6 órai kezdettel előadást tartunk »Az 1956-os évi nép- gazdasági terv« címmel. Előadó: Suri Károly elvtárs, a Me­gyei Párt-végrehajtóbizottság agit.-prop. osztályvezetője. a Az előadáson vegyenek részt üzemi, vállalati vezetők, párttitkárok, pártve- zetöségi tagok, tömegszervezeti funk­cionáriusok. Megjelent a Propagandista decemberi száma Az új iszám első halyen, ’ “-Az ipar műszaki színvonalának emeléséért« címmel a Központi Vezetőségnek a teéhnikai fejlesztésre vonatkozó nö- vembeiri határozatával foglalkozik. A Propagandista munkájához című rovatban Nagy László: »A párizsi kemmün —- a proletárdiktatúra e’ső állama« című cikkében összefoglaló képet nyújt a kornmün létrejöttéről, legfontosabb intézkedésedről, s a bu­kás okairól. Markos György: »Az ipar fejlesz­tésének természeti feltételei hazánk­ban« címmel hazánk természeti kincseiről ír. A népgazdaság időszerű kérdései című rovatban Beck Béla az import­anyagokkal való takarékosság jelen­tőségéről írt cikket. Győrffy Béla 'írása azt vizsgálja, hogyan jelentke­zik á termelőszövetkezetek fölénye a fejtett, agrotechnika alkalmazása terén. A Nemzetközi kérdések című ro­vatban India- politikájának néhány problémájáról Félix Pál cikkét közli a folyóirat. E rovatban jelenik meg G. E. az egyiptomi kérdésről írt cikke. A Válasz a propagandista kérdé­seire című rova/tban Ripp Géza: »A szocialista forradalom , marxista el­mélete és a reformista nézetek« cí­mű írásában a marxizmus és .a re­formizmus harcává!, a reformizmus osztálygyökeréval és a szocialista ferrada’ cm általános érvényességét tagadó küíönfoöző reformista néze­tekkel foglalkozik. Markója Imre: »Az állam szere­pe ,a szocializmus építésében« cím­mel l'émycgében a propagandisták­nak arra a kérdésére ad választ, hegy a pröletáriátus miért csak az ■áli iám segítségével képes megoldani a szocialista építcmunika feladatait? A propagandamunka tapasztalatai­ról című rovatban jelent meg Bu- ruerikái Mária: »Az első politikai gazdáságiéin! konferenciák tapaszta­latai a Rákosi Mátyás című cikke. Művekben» ÉRDEKESSÉGEK i reuen onnan, Vendégségben Chaplinnél (Igor Bezrodaij, a neves szovjet hegedűművész sváj­ci élménybeszámolójából,) Svájci utazásom során a Chaplinnel való találkozásom volt eqvik leqszebb élményem. Chaplin rendkívül éqvszerű, naqyon szerény ember, aki mér az első perc­ben el tudja oszlatni látoqatója zava­rát. Naqyon fiatalos, mozdulatai fris­sek, arca kifejező. Csak akkor lesz kissé bánatos, ha elqondolkodik. Bár nem szeret réqebbi filmjeiről beszélni, de amikor a »Rivaldafény« című filmről esik szó, eqyszerre iz- qalomba jön: az ember érzi, hoqy a lelkét adta ebbe a filmbe. Hosszas beszélqetésünk során Chap­lin meleq érdeklődést tanúsított a Szovjetunió kulturális élete iránt. Naqyra becsüli a szovjet művészetet. Jól ismeri Sosztakovics és Prokofjev műveit. Chaplin qondolatait mimikával is iqyekszik kifejezni, s eqészen elbű­völi hallqatóit sokoldalú színészi ké- pesséqeivel. Elmondta, hoqy találko­zott Debussyvel, akinek műveit na­qyon szereti, Eahmaninovval, akit Jól ismer és Saljapinnal ... — Saljapin, ez a hatalmas termetű ember — mondta — találkozásunk alkalmával átölelt és mellére szorí­tott. Bár lábujjheqyre álltam és ski­húztam maqam, csak nyakkendő-tű- jéiq értem. Ahoqy átölelt, a tű az ar­comba nyomódott, s cn iqyekeztem kiszabadulni az óriás karok közül, ám Saljapin azt hitte, hoqy eqysze- rűen csak szerénykedem, s méq job­ban maqához szorított . . . cnapiin viaaman nevetett. Általá­ban naqyon szeret tréfálni. A szobában, ahol ültünk, úqyneve- zett »absztrakt« festmények füqqtek. Meqkérdeztem, mi a véleménye ezek­ről a képekről. Chaplin íqy vála­szolt: »Ajándékba kaptam ezeket. Eqyébként pem naqyon szeretem az effajta festményeket«. Beszélqetésünk véqén Chaplin eqy vaskos irattartót nyújtott át és. íqy szólt: »itt van ieqújabb filmem for- qatokönyve. Én uqyanis dolqozom, naqyon sokat dolqozom« .. . 15 009 hajléktalan Hamburg-Wamd fc ak­Esőleső radar-készülék Triautomat csehszlovák újtípusú mosógép ben és Hamburg-Wen- torfiban a Wehrmacht egytkeri ilaktanyáiból 15 000 »menekültet« és áttelepültet az utcára tetteik ki, ment a bon­ná hadügyminisztérium a jövő év elején nyu­gatnémet ’ NATO-ala- kulatokat szállásol el a laktainyák­A párizsi Trappes meteo r' ágiad állomás, egy radart állított M, amely az eget 100 km- es sugárban képes megvizsgálni, s fel tud­ja deríteni a kövér esőcseppecskéikkel ter­hes felhőket. A radar segítségével az áüto-i A tírnavai »Kovos- mal't« üzemben a kö- zermúí.ííhalm újljbupú mosógépet állítottak elő. Az újtípusú mosó­gépet azokba, ez orszá­gokba exportálják, ahol a víz negyein ér­tékes, például Török­országba. A íiriaútomat előbb mosógépben a fehér­neműt trichloretiteri- ben. vegyi úton tisz­títják, víz és szappan nélkül, A trichlönetilen mindenfajta anyagot , ,, könnyen old. A gép ér­át a jobboldali koz.e- pókban egy beteg leg- 'hoav i be­kedésre. Európában te- csövét szemlélhették 8 ’ hát — a legkonzerva- meg. Egy, az emberi tívabb« Angliiát leszá- tesliben végzett »uta- mitva — már miiinde- zásról« volt szó, .me­nüit a »Jobbra hajts, lyet egy párizsi kór­balra előzz« szabály házban valósítottak érvényesül. meg. Ilii ezekben ban. Svédország korizervatívságára jellemző, hogy ott még csak most tértek »rádió-nézők« a má­niás fél órával értesíteni tudja Párizst a közelgő esőről. »Utazás« a légcsőben A francia televíziós szennyezett trichJöreti- len automatikusan el­párolog belőle, s köz­ben ugyancsak auto­matikusan tiszta vegy­szer jut a gépbe. „Semmihez sem hasonlítható látvány" A Pjatnyickij-kórus vendégjátékának belgiumi sajtóvisszhangja Belgiumban nagy érdeklődéssel fogadták d Szovjetunió Állami Orosz Népdalkórusának vendégjátékát. A legkülönbözőbb irányzatokat képvi­selő napilapok terjedelmes cikke­ket és fényképfelvételeket közöltek a kórus fellépéseiről. A Soir nevű brüsszeli esti lap munkatársa, Marcel Labet, már a NEMZETKÖZI POSTA Az AFP a Szovjetunió 1956-os állami költségvetéstervezetéről i Párizs (TASZSZ). Az AFP ;l Sziov-j jetuinió 1956-os -állami költségvetés-1 tervezetét kommentálva megállapít­ja, hegy ez a tervezet »a beruházá­sok jelentős növelését írja elő«. A hírügynökség rámutat, hogy a xölt- ségvstéstei'vezet az ország honvédel­mi kiadásait 102,5 millliárd rubelben határozza meg, szemben az 1955-re előirányzott 112,1 milliárd rubellal, és hozzáteszi, hogy százalékos arány­ban »jelentősen csökkentek a hon­védelmi előirányzatok«. Miért idegeskednek? Irta: Sz. Szmirnov A Szovjet Békebizottság együttérzése az atombombázás életbenmaradt áldozataival Moszkva (TASZSZ). Az idén au­gusztusban. a' hincsiimai: és nagasxa- fci atomibomibázás tizedik évforduló­ján Japánban nemzetközi konferen­cia üfit össze, amelynek munkájában több mint húsz ország képviselői vet . tek részt. A konferencia elhatározta,! ezeket a köröket. hogy nemzetközi segély állapot hoz ‘ létre, amely a hirosdmiaii és nagaszaki t ‘í 1 f iV t 2Ctí ff kÖlCSÖ TlOS í,' 'V i ’S tOVabbfCj A Stockholms Tidningen című svéd lap közölte New York-i tudósítójá­nak »Az amerikaiakat idegesíti a norvég—szovjet megegyezés« című cikkét. A tudósításból kitűnik, hogy »amerikaiak« alatt az Egyesül' Álla­mok bizonyos befolyásos körei érten­dők. A svéd lap tudósítója amerikai la­pokra hivatkozva közli, hogy Ger- hardsen norvég miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása érthe­tetlen idegességet keltett az Egyesült Államok egyes köreiben. Az ameri­kai sajtó kijelentéseiből megállapít­ható, miszerint az említett köröket az nyugtalanítja, hogy a norvég mi­niszterelnök Moszkvában a szovjet állam vezetőivel megállapodott ab­ban, miszerint ,szovjet—norvég bi­zottságot alakítanak a Paats-Joki ha- tármenli folyó energiájának közös ki­használására. Az is nyugtalanítja hogy a szovjet— i norvég közlemény kifejezésre juttat­ója, miszerint a két ország megegye­szerint a Szovjetunió ' és Norvégia álláspontja az, hogy a két ország igyekszik elősegíteni a nemzetközi feszültség további enyhülését, vala­mennyi nép békés együttműködésé­nek fejlődését a függetlenség és szu­verenitás kölcsönös tiszteletbentartá- sa és a belügyekbe való be nem avat­kozás alapján. Ezt a törekvést szol­gálta Gerhardsen kijelentése s a szovjet és norvég államférfiak talál­kozásán hozott valamennyi határo­zat. Skandináv újságíró körökben fel-í teszik a kérdést: vajon nem azért 1 idegeskednek-e egyes amerikai kö-f rök, mert a »hidegháborút« előbbre-1 helyezik a nemzetközi feszültség eny- ♦ hitesénél és a népek békés együtt-1 működésénél? Vajon nem azért ide-1 geskednek-e, mert ellenükre van hogy a norvég nép békében akar él­ni más nevekkel, s mert a skandináv országokat szeretnék a szovjet ellenes front északi szárnyának megtenni? Vajon nem azért idegeskednek-e, mert a szovjet—norvég barátság ko­moly megszilárdulása zavarja béke­ellenes terveiket? Scsedrin nyomán * Irta: N. Pdikarov bombázás áldozatainak segélyezését jzett a köles hivatott szolgalmi ♦ lesztésében — küldöttségcsere, s gaz­dasági, műszaki, tudományos, kuli ti­ll ivatott szolgálni. A Szovjet, Békebizottság elnöKsé- ♦ ge. tekintettel az atombombázás | életbenmaradt áldozatainak nehéz t ralis és egyéb együttműködés útján. Különösképpen elégedetlenkednek anyagi helyzetére, továbbá az irán-f eze\ a körök amiatt, hogy a norvég i—-.-«-I* —----------- ♦ miniszterelnök biztosította, a szovjet tűk tanúsított rokonszerav jeléül el­határozta.’hogy 80 000 rubelt átutal i vezetőket, miszerint kormánya a nemzetközi. segélyalapba. A szovjet hozzájárulás hírét .Ta­uern ♦ fog elősegíteni agresszív célú poli­* tikét s az ország területén nem to­pánban' nagy" "megelégedéssel fogad-1támaszpontokat idegen fegyve­rük. A japán lapok több nyiíatikoza-1 res erők rendelkezésére. Az amer:­. » mmn , * „ T í,'A í én nf n le /T-ri /■* c* /i 1 n "f 7-» n Ti /\ -yr-n -f*-? n 7 n fák. A japán lapok több nyilatkoza­tot közöltek, amelyekben egyszerű 1 kai sajtó kapcsolatba hozza ezzel azt japán emberek megköszönik a nagy-1 a tényt, hogy a norvég kormány nem lelkű segítséget. : Kinevezték Jugoszlávia képviselőjét a Biztonsági Tanácsba | Belgrad (MTI). A Jugcpres érte­sülése szerint dr. Jozse Brijel nagy- / követet, az ENSZ mellett működő állllandó jugoszláv, küldöttség veze-i . tőjét bízták meg . Jugoszlávia -képei-1 Kelétével a Biztonsági Tanácsban. ♦ rég elutasította az ország fegyveres erőinek részvételét az amerikai, an­gol, holland, dán és norvég fegyveres erők tervezett északatlanti közös had ■ : A Stockholms Tidningen tudósítója vitába bocsátkozik a New York Post című amerikai lappal és azt Írja, hogy a lapnak nincs oka nyugtalan­ságra. Igaza van. A látámasztja ezt a szovjet—norvég közlemény, amely Scsedriin ismert meséjének hőse, akinek nem tetszett Amerika, »he akarta záratni Amerikát«. A nyu­gatnémet diplomaták Scsedriin hő­sén is túl akarnak tenni. Mint tud­juk, arról akarják meggyőzni ma-, giukat, másokkal együtt, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság nem létezik. Nem tetszik nekik az NDK. ez a napról napra erősödő, fcékesze- rető, demokratikus álltem. önké­nyesen tagadva azt, ami valóban lé­tezik. a bonni diplomaták egyre messzebb mennek, s már majdhogy a fél világot 'is ... »nem létezőinek« nyilvánítják. A Német Szövetségi Köztárs aság külü gyminisztéríumá - nak képviselője december 9-én egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy -amennyiben. valamely ország diplo­máciai kapcsolatokat létesít a Né­met Demokratikus Köztársasággal, a Német Szövetségi Köztársaság kénytelen lesz felülvizsgálni az 51-* lető országgal való diplomáciai kap­csolatait. Mint ismeretes, a Német Demokratikus Köztársasággal nor­mális diplomáciád kapcsolatokat tart fenn a nagy kínai hatalom és Európa számos állama. A bonni dip­lomaták ezeket az államokat is a ... »■nem létezők« kategóriájába 'kíván-J ják sorolni. ^ | Egy tudósító megkérdezte a bon-| ni hatóságok képviselőjétől: »Milyen» álláspontra helyezkedik Benn. ha Ausztria nagykövetet küld Ke.let- Berliinbe?« A bonni. kormány kép­viselője szemrebbenés nélkül kije­lentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem hajlandó diplo­máciai kapcsolatot fenntartani sem­miféle olyan országgal, amely ... el­ismeri a Német Demokratikus Köz­társaságot. . Ilyenformán az, a sors fenyegeti Ausztriát, sőt »minden olyan álla­mot«, amely a 'bonni politifcusrk akarata éVeréne elismerni »meré­szeli« az NDK létezését, hogy eitű nák a bonni hivatalokban lévő tér képekről. Ha ez így megy tovább, t Bonn hivatalos térképein előrelát-1 h,atóan sok országot helyettesítenek ♦ majd fehér főitek. ♦ Mint tudjuk, Scsedrin meséjének í hőse észheztérve végül mégis csak j fejére ütött: »Amerikát bezáratni?«! — »De hiszen ez aligha függ értő-1 lem!« ♦ Követőinek is előbb vagy utóbb ♦ hasonló következtetésre kell jut-| niuk. r-1 vendégjáték megkezdése előtt rámu­tatott: a kórus művészi értéke oly nyilvánvaló, hogy sikere biztosnak tekinthető. E kijelentés helyessége teljes mér­tékben . bebizonyosodott. A La Meuse című liégei újság azt írta a Pjatnyickij-kórusról: »Míg más együttesek az igén régi ■ népművé­szetet is stilizálják, hogy teljesen új produkciót nyújtsanak, a Pjatnyic- kij-iskola arra törekszik, hogy a faluhelyen ma is hallható dalokat, ott látható táncokat és népi játéko­kat tolmácsolja a színpadon ... A piruetteket, forgásokat és ugrásokat azonban a klasszikus iskola tánc­technikájának megfelelően végzik. A Pjatnyickij-kórus fellépése az op­timizmus. derű, vidámság ünnepe. Művészetére jellemző a vülgaritás és sznobizmus teljes hiánya. Egy­szóval: a természetesség diadala ... A zene melodikus, könnyed és egy­szerű«. A La Meuse a továbbiakban azt írta: »A Pjatnyickij-kórus stílusára jellemző a dinamika, a derű, a rész­letek aprólékos kidolgozására irá­nyuló törekvés, a forma és tarta­lom remek összhangja.* A közönség­re különösen mély benyomást tesz a vezető művészek és a kórustagok lenyűgöző közvetlensége ... « A másik liégei napilap, a. Cité azt írta: »Már az első hangtól kezdve világossá vált, hogy sajátszerű, első­rendű kollektíva áll a közönség előtt«. A lap hangsúlyozza, hogy a szovjet énék- és táncegyüttes »sem­mihez sem hasonlítható látványt« nyújtott. A Libre Belgique a kórusszámok közül kiemeli a »Postakocsis«. a »Patak mentén« és a. »Zúg a vihar« című orosz népdalokat. »Ezekből a nagy együttesek szabadtéri előadá­sára írott dalokból óriási kifejező erő árad«. A lap méltatja Tatjana Usztyinova bálettmester rendkívüli tehetségét. A Peuple című lap emlékeztet arra, hogy a Pjatnyickij-kórus már a másodikeorosz népi együttes, mely ellátogat Belgiumba. Elsőnek a »Nyírfácska« együttes járt ott. Mint a lap rámutat, szemben a »Nyír- fácská«-vál, a Pjatnyiokij-együttes táncszámokat, kórusszámokat és ze­neműveket is ad elő, minthogy sa­ját zenekara van. * * -* A Pjatnyickij-kórus december 17-i műsorát a belga televízió is közve­títette. A kórus brüsszeli vendégjátékát az óriási siker miatt meghosszab­bították.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents