Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-27 / 304. szám

KftUL 1955. december 27. SOMOGYI NÉPLAP I ÜZEMEINK ÉLETÉBŐL A Csurgói Faipari Vállalat jóval a határidő előtt teljesítette éves tervét Eleget tettek a vásárlók kívánságainak A vásáriók százai és ezred lepték Elismerés Illeti a legjobbak mellett a jókat is Néhány nap és végére érünk az A „Szakma kiváló dolgozói“ A Nagy-malomban a legutóbbi tar­Már új házat is építettek a magyaratádi Búzakalász TSZ tagjai teljesítik. A jól dolgozók között em­líthetjük meg Tursics János és Tur- sics Jánosné nevét ás. valamint Hor­váth Ilona, Töske Magda diszisió­két. A dolgozók munkáját jóí irányí­tották és szervezték meg a műszaki vezetők: Kővári Jenő, Galambos La­jos, Dömötört! Károly. A Csurgói Faipari Vállalat dol­gozói terven felül mind a vállalat, mind a lakosság érdekében számos közszükségleti cikket is gyártottak az esztendő folyamán. Pl. 23 000 da­rab seprűnyelet, 50 000 darab part- fis- és meszelőnyeüet, expont-gyü- mölcsládákat, könyvállványt, mosó- teknőt készítettek. tervüket is teljesítették. (Éves ter­vüket a napokban ugyancsak befe­jezik.) Rendkívüli forgalmat bonyo­lítottak le az ünnep előtt pl. az Illat­szer- és Játékboltban, ahol naponta mintegy 25—30 000 forint értékű álrut adtak el. hét említeni, vagy olyanok, akik nem érik el a 100 százalékot. Az üzem dö'goíiáinak többségét azck te­szik ki, akik e két végletpont között vannak. A 100 százalékot meghalad­ja teljesítményük, de a legjobbak közé még nem tudtak felemelkedni. Ezek a dolgozók is becsületesen harcolnak nap mint nap ,a tervért. Ezeknek az asszonyoknak és lányok­nak ás köszönet és elismerés jár. PL Tóth Katalinnak a gyűrűsfonóban, akinek átlagos teljesítménye a múlt hét végén is a 107 százalék körül mozgott, Gál Rózsának 101,2 száza­lékáért, valamint GőCz Adámnénak 103 százaléíkáért és többi szorgal­mas társaiknak is. fegyelmük kifogástalan stb. Ezideág 10 olyan dolgozója van a Nagyma­lomnak, akik mindezeknek a felté­teleknek megfelénak Pl. Horváth József (2). Farnal József karbantar­tók, Kovács István almcínér, Scpant- ier József ifjúmunkás, Vég József hengarőr. A nődolgozók közül Vá­mosi Istvánná 126, Deák Erzsébet 121 százalékos teljesítményéért, valamint Csele Kálmánná és Tóth Ferencné kapta meg a »Szakma kiváló dolgo­zója« című kitüntetést munkájáért. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS & E<ry falusi propagandista munkája A Csurgói Faiparii Vállalat me­gyénk legfiatalabb üzeme. A kezdeti rehézfeégéket sikeresem leküzdve, ma már jelentős termelési eredmé­nyeket tudnak felmutatni. Éves t ér­vükéit jóval a ’határidő előtt fejezték be, december 22-ig 194 000, az év vé­géig előreláthatólag 300 000 forinttal fogják túlteljesíteni tervüket. Hogy •a termelés területén szép eredmé­nyeket értek el, az elsősorban kö­szönhető az üzem élenjáró dolgozói­nak. akik hónapról hónapra igyekez­tek tervüket túlteljesíteni. Csak a legkiemelkedőbbeket említsük meg közülük: Hóttó György és Hottó Györgyné gépmunkásók nevét, akik tervüket átlagosan 180 százalékra meg karácsony előtt a boltokat. A Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat -dolgozói a lehetőségekhez mérten a legjobban oldották meg feladatukat. Kielégítették a vásárlók kívánságait, s ugyanakkor negyedik negyedéves 1955-ös esztendőnek. A Textá’művek dolgozói az év utolsó napjaiban azon serénykednék, hogy az éves terv- kötelezettségüknek maradéktalanul öleget tegyenek. A munkaverseny dekádonként, napról napra a tervek teljesítéséért folyik. A verseny élen­járói: a gyűrűsfonóban pl. Kiss Má­ria, akinek utolsó dekád teljesítmé­nye 111,5 százalék volt, az előfonó­ban Balaskó Magda 116,5 százalékos erediményével, a nyújtóban pedig Gergely Teréz és minden üzemrész­ből több élenjáró dolgozót említhet­nénk meg. De nemcsak olyan fonónői vannak az üzemnek, akiket legjobbként ie­melés-i értekezleten 10 dolgozó vette át megérdemelt jutalmát: H »Szak­ma kiváló dolgozója« kitüntető ok­levelet. Ki kaphatja meg az üzemein ’belül ezt a kitüntető címet és a félhavi kere­setet? Azok, akik a beütemezett karbantartást hiánytalanul elvégzik. Munkamódszerüket rendszeresen át­adják, résztvesznek a Nazarova- és a Vorosiiov-mozgáiomban, van elio- dott és bevezetett újításuk, munka­Szívet-lelket gyönyörködtető lát­vány Magyaratádon az új, piros- zsindelyeis házak egész sora. Ma már nem ritka az ilyen a md országunk­ban, rövid idő alatt 'szinte új váro­17 tsz-tag épített új házat az idén Magyaratádon. Mindegyik lakásban szép, nagy ablakok ontják a világos­ságot. Pintér Mártonná nagy meg­elégedéssel nézelődik új, saját házá­ból az utcai járókelőkre. Pintér Ro­zália, Kosár hajós, Tóth Sándor, Szép hasznot hozott. a tsz-nek az idén is a tehenészet. Számos olyan tehenük van, mint a Dajka, amely 7667 kg tejet adott 300 nap alatt. Az eredmény annák köszönhető, hogy a tehenészek, Takács Pali bácsival az élen, lelkiismeretesen gondozták a rájuk bízott állatokat. Takács Pál 585, Peka István '480 munkaegységet sok, gyárak, faluk nőttek ki a föld­ből. Hogyan juthattak el odáig a haj­dani cselédek, az egykori földhöz­ragadt szegényembeirek, hogy az idén új házakat építhettek magük­EHauer György, Sípos János, Kretzin- ger György tsz-tagok is boldogan cserélték fel régi, egészségtelen laká­sukat újjal. Államunknak és saját maguknak köszönhetik, hogy boldog háztulajdonosokká váltak. teljesített a tehenészetnél. A 18 éves Balogh Jóska még csak egy hónapja dolgozik a tsz-bsn, de szorgalmával már eddig is sok becsületet szerzett magának. A tsz tehenészei 10 tehén­nel beneveztek az országos tejterme­lési versenybe. Céljuk, hogy jövőre az ideinél sokkal több hasznot hajtsa­nak a szövetkezetnek. Jó jövedelemmel zárt a háromfai Béke TSZ A szépen kifestett és feldíszített községi kultúrotthonban tartotta meg ez évi zárszámadását a három­fai Béke TSZ. Az ünnepi közgyűlés­re a szövetkezet tagjai számos egyéni gazdát is meghívtak, akik szívesen vették a meghívást és figyelemmel hallgatták az első , esztendő eredmé­nyeiről és hibáiról tartott beszámo­lót. Büki elvttárs, ;a termelőszövetke­zet elnöke elmondta, hogy sok ne­hézséggel kellett megküzdeniük, de a tagok erős akarata legyőzte a n®- hézségeket és most jó enedményék- kei dicsekedhetnek. A termelőszövetkezeit 213 hold szántóterülettel rendelkezik, A kö­zös vagyon értéke 425 457 forintot tesz ki, ebből az egy tagba eső közös vagyon értéke 17 000 forint. A jöve­delemmel meg vannak elégedve, egy munkaegység az idén 42,48 forintot ér. Búzából 2,36 kilót, rozsból 1,70 kilót, árpából, zabból 1—1 kilót, gyü­mölcsből 4 kilót, szálastakarmany- ból és burgonyából ugyancsak 4—4 kilót osztottak munkaegységenként. Ezenkívül a háztáji gazdaság is szé­pen jövedelmezett a fogóknak. . Nézzük meg, mit kapott Büki Jó­zsef tsz-tag, aki becsületesen, szor­galmasan dolgozott egész éven ét a termelőszövetkezetben. Kapott 21 mázsa búzát, 15 mázsa rozsot, 9 má­zsa árpát, 12 mázsa kukoricát, 9 má­zsa burgonyát, szálastakarmányt, olajat, almát, ezenkívül négy és fél­ezer forint készpénzt. Ennyi jövedel­me nem volt egyéni gazda karában. Akii nem hiszi, tegyen összehasonlí­tást Csőiig József 18 holdas egyéni gazda és Büki eivtárs jövedelme kö­zött. Csó'ig József harmadmagával dolgozik, szorgalmas gazda hírében áll és ez évben mégis 17 mázsa búzát termeit, amelynek értéke 3123 forint, 4 mázsa rozsot, értéke 480 forint, ezenkívül kukoricát, burgo­nyát, napraforgót es takarmányt termelt — ebből ment ki a beadás is — és ezeknek összes értéke nem üti meg Büki József jövedelmének a felét. * ' Ebből a példából, is világosan ki­tűnik, hogy a szövetkezeti gazdálko­dás sókkal előnyöse,bb, jövedelme­zőbb. Érdemes elgondolkodni rajta az egyéni gazdáiknak. Dorcsi Sándor, Háromfa. — Favágás közben rádőlt a fa Herceg József kaposfői lakosra. Ge­rincsérüléssel, váUficarmmal és ko- pcnyasérüliéssel szállították kórház­ba, mák? Bizony hosszú sora van annak. Hatalmas változásnak kellett, vég­bemennie, hogy a valamikori vágy­álmokból ma valóság legyen. A ma- gyaratádi uradalmi cselédek élete és helyzete sem volt jobb a felszabadu­lás előtt, mint bárhol másutt az or­szágban: silány konvenció, nélkülö­zés, bírhateltílan lakáshelyzet volt osztályrészük. De mindez már a múlté. A párt segítségével a magyar­atádi nincstelenek is földet kaptak. 194i9-bcn pedig saját elhatározás­ból megalakították szövetkezetüket, a BúzafcáJáisz TSZ-t. Ma már irtigy- lésreiméltó jószágállománnyal és gaz­dasági épületekkel rendelkezik a tsz. Jelentős földterülete, szorgalmas tagsága van a Búzakailiászimak. Ezért van, hogy éviről évre növekszik a fo­gok jövedelme. Az idén majdnem 33 forint jövedelem jutott munka­egységenként. Tizenheten építettek új lakást az idén. Eltüntetik á régi puszta maradványait is. Nemcsak eszükben, de szívükben is, meghono­sodott a szövetkezeti tulajdon eszmé­ié. Takács Pál, a tsz tehenésze lel­kes harcosa a közös vagyon növelé­sének. Valamikor szintén ebben az istállóban dolgozott, de akkor nem magárnak, hanem az uraságnak. Egy esztendőre ,a kcmmenció: 18 mázsa kenyérgabona és 60 pengő fsrtály- pónz, no meg az embertelen bánás­mód. Sokszor volt úgy, hogy nem jutott a- gyerekeknek harapnivaló — — mer,dija. Most pedig a termelőszö- vekezetben az idea jövedelme közel 20 ezer fcniirJt. Ezenfelül jön még a háztáji igazdasäg bevétele. Egyik fia a tiszti iskolán fámul, egy lánya pedig a Kaposvári Fonodában dolgozik. Mélyreható változás ment végbe a családok életében,. Olyan tagokat né­vért Takács Pál, mint ia 18 éves Si­pos Feri, aki- 568 munkaegységet tel­jesített és felveszi a versenyt bárme­lyik idősebb taggal. Ezek után ért­hető, hcigy nem maradt k,apälafl an növény az idén a tsz földjein, tért méseredsményeik pedig sokszor felül­múlták az egyéniekét. Simon, Lajos eivtárs iskolaigazgató, ircdailom tanár 1953. óta tanítja So- mogyszil község gyermekeit az is­kolában, oktatja öregebbj'ét az isko­lán kívül, 1948. óta propagandista, a párt tanításainak lelkes tolmácsa. »Nagyon szeretek tanítani és nem is ■tudok elképzelni a magam számára más és szebb hivatást, mint taníta­ni« Nem munka, nem elfoglaltság, hanem hivatás számára a tanítás. Ezt az állásfoglalását bizonyítja pro­pagandista tevékenysége is. A most folyó cktatási évadban az SZKP története második évfolyamot vezeti. 20 hallgatója van, 14 termelőszövet­kezeti fog, 3 egyénileg dolgozó pa­raszt, 3 értelmiségi, mind egyfor­mán szívesen jelenitek meg a kon­ferencián, ha még iniem is egyenlő alapossággal készülnek fel rá. Kísérjük most nyomon egy lelkes falusi propagandista munkáját, mely a városinál sokkal nehezebb körül­mények között’, sokkal göröngyö­sebb harci terepen folyik. Az oktatási évad előkészítése so­rán a párt.szervezettel karöltve, megfelelő, meleg, világos, felszerelt 'helyiséget biztosított a tanulás szá­mára, mert ez fontos előfeltétele annak, hogy a napi kemény munka utá,n tanuló elvtársak szívesein jöj­jenek össze. Taggyűléseken és az ok­tatás ünnepélyes megnyitásán a pártszervezet is kellő nycmatékkail hívta tol a hallgatók figyelmét a marxista—leninista elmélet elsajá­tításának fontosságára. Hogyan készül fel Simon elvtárs a konferenciákra? Szereti és ismeri a párttörténet anyagát, hisz nemrég fejezte be ta­nulmányait a főiskolán, mégis min­den konferenciára új’ból, gftndosan előkészüL Először a kötelező anyagot tanulmányozza át, mikor azt jól megismerte, elsajátította, akkor a koinferenciakérdések köré csoporto­sítva készíti el előadási jegyzeteit. Ezután szépirodalmi szemléltető részleteket keres a konferencia szí­nessé tételéihez. Az 1965-ös viszonyo­kat Gorkij: Anya című regényéből idézett részletekkel, színesíti, a Párt­történet nyolcadik fejezetéhez A. Tolsztoj: Kenyér című regényéiből, Osztrovszkij: Az acélt megedzik cí­mű művéből idéz részleteket. Ezirá- nyú munkájában, segítségére vannak irodalmi' ismeretei. Hallgatói közül többen a konferenciák nyomán ked­vet kaptak az olvasásra. A pártokta- tás keretében ismerte meg Őszi Jó­zsef tsz-tag a jó könyv ízéit és vált lelkes olvasóvá. Kiszemeli az oktatás témaköréhez illeszkedő filmekéit is Simon elvtárs és ezek megtekintésére kollektív lá­togatásokat szervez, illetőleg elője­gyez arra az időre, amikor a fihn a faluba érkezik. Helyesen ismerte tel, hegy a propaganda munkában is nélkülözhetetlen a szemléltetés. a sok meggyőző erejű, gyakorlati életből merített példa. A Párttörté­net nyolcadik fejezettében tárgyalt intervenció lefolyását térképen szem­lélteti, A helyesen kiválasztott helyi példák szemléletessé, érdekessé és könnyebben érthetővé teszik a felve­tett témákat. A propagandamunka erejét, hatékonyságát, érdekességét növeli, ha a marxizmus—teninizmus tanításait az élet igazságával ma­gyarázzák. A régi paraszti élet, a földesúri kizsákmányolás szemlélte­tésiére a hallgatók közül Szabó La­jos 9 hodJdas új földhöz juttatott gazdával idéztet a maga életéből számtalan példát, hisz ő alaposan is­meri a cselédélet keserveit még ab­ból az időből, amikor a Hunyadi- birtok cselédje volt. A kollektív me­zőgazdaság magasabbrendűség szem­léltetésére felhasználják és népsze­rűsítik a somogyszili Kossuth TSZ munkáját, gazdálkodását, ez évi eredményeit. A termelőszövetkezeti élet gazdasági eredményeiről is be­szélnek a konferencián Szilágyi Im­re és Flessek István egykori agrár­Kössöntjük A Földművelésügyi Minisztérium Gépállomási Igazgatósága és a ME- DOSZ elnöksége értékérte a gépál- lömásck őszi munkaversenyét és en­nek alapján jutalomban részesítette a flegjebb eredményt elért gépállo­másokat és gépállomási dolgozókat. Megyénk gépállomási dolgozói közül hárman kaptak jutalmat ez országos versenyben elért jó eredményükért. Nagy Lajos, a Lengyeltóti Gépállo­más traktorosa a silózási terv telje­protetárok, akinek ez évi jövedelme , 40 000 forint körül mozog. A konferenciákat) felhasznáiltjia1 Simon elvtárs az időszerű helyi fel­adatok megoldására történő mozgó­sításra isi A nyolcadik fejezetből például kiemeli a szovjet emberek példamutató, áldozatos erőfeszítése­it, egyéni érdekeik természetes alá­rendelését ,a közösségi érdéknek és követésükre buzdít. A mezőgazdaság szocializál',ása szovjet példájának he­lyi viszonyoikira történő alkalmazásá- .vai, hallgatóit agitációs érvekkel lát­ja el. A helyi viszonyok ismeretében, ideológiailag is foglalkozik a terme­lőszövetkezet szektariánus törekvé­sének helytelenségével Hallgatói közül lemorzsolódás nincs Ebben közrejátszik az a körülmény is, hogy a tanfolyam részvevőinek összeválogatásánál gondosan jártak el. E magasfokú képzésbe megfelelő politikai előképzettséggel rendelkező olyan elvtársakat vontak be, akik tisztában vannak a politikai képzés jelentőségével. Simon eivtárs az egyes konferenciák között is igyek­szik ébrentartani az érdeklődést. A falusi élet mindennapi találkozásait felhasználja és szívélyesen érdeklő­dik hallgatóitól, hogy nincsanek-e problémáik a tanult anyaggal kap- csolatcsm. Az előre be nem jelentett hiányzásokat személyesen számon- íkéri, személyi’ aigitációvail, ahoU szükséges, ott pedig a felmerült gátló körülmények elhárításával nyújt segítségeit ahhoz, hogy a hiány­zó eivtárs ismét részt vehessen a te- nulásban,. »Nem nyugszom ibele, hogy elvtársaink lemorzsolódjanak.« A konferencián szemináriumsze- rűen átveszik az előbbi konferencia előadásában elhangzott és otthon iro- dalmilag átvett, feldolgozott anya­gát. Azután a következő témáiról világos, összefoglaló előadást tart. »Nagyon érdekesek Simon elvtárs előadásai,. szinte mindent megértünk és megteltül lünk az előadásból« — mondta Őszi Józsefné és SchmeBa Katalin, a Kossuth TSZ kiválóan dolgozó sertésgondozói Az előadás után Simon eivtárs kérdésekkel el­lenőrzi, hogy hallgatói megértették-e az előadást. Megbeszé’.i a feldolgo­zandó irodalmat, melyet a nép­könyvtárból, az iskolai könyvtárból biztosít a tanulóiknak, de egyre sza­porodik azoknak a hallgatótanali szá­ma, aikik már saját könyvvel is ren­delkeznek. A Páirttörténietet majd­nem mindéin hallgató megvásároite. Ügyel arra, hogy a kcntfereniciakér- dések megvitatásából mindenki kive­gye a részét, ennek eredménye szem­mel látható. Szabó Lajos dolgozó pa­raszt kezdetben eflifogódoftam szélit, ma egyre ügyesebben forgatja a vi­ta fegyverét. Még sókat kell azon­ban, ügyeskednie Simcn elvtőrsnák, hogy elérje azt a célját, hogy min­denki hozzászóljon a kérdésekhez. A falusi pártokitatás legfogasabb kérdése a jegyzetel tetős. Az első fog- alkczáson meggyőzően beszélt a jegyzetelés fontosságáról, módszered­ről. A gyakorlatlanoknak ’bemutatta a jegyzetelés módját köz vettan szemléltetéssel. így érte el, hogy a tanfolyam hallgatóinak nagyobbik fele ma már készít jegyzeteket. Jó politikai előkészítés, a marxista—leninista elmélet fontos­ságának helyes értékelése, ügyszere­tet, gondos szervezés, alapos felké­szülés, a párt szeretete, elvtársaámik megbecsülése, ez a titka a jó oktató munkának. Somcgyszilben a sötét estébe nyúlt konferenciák befejezése után a részvevők rendszerint még sokáig beszélgetnek, emlékezgefmek, a pa­rasztember megfontolt alaposságával meghányják-vetók a hallottakat. Las­san indulnak csak hazafelé, a kon­ferencia még nem fejeződött be, még az utcán is, még másnap is folytatódik. sítésében tűnt ki, amiért 100Ó forint juteí ómban részesült. Megyénk legjobb traiktoros-brigád- vezetője, Soinogyvári Mihály, a Fo­nói Gépállomás dolgozója 1000 forint, Benkő Fei-enc, ugyancsak a Fonói. Gépállomás dolgozója 1200 forint ju­talomban részesült. Büszkék vagyunk megyénk élen-, járó gépállomás! dolgozóira, példájuk követendő megyénk többi traktorosa, gépállomási dolgozója számára. BALOGH JÓZSEF TAKÁCS PÁL PEKA ISTVÁN így van ez rendijén! Kellner Béla kitüntetett traktoristniukat!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents