Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-24 / 276. szám

t SOMOGYI NÉP LÁP Csütörtök, 1955. november 24. Ml TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN? hírek a tőkés ORSZÁGOKBÓL ÉRDEKESSÉGEK innen — onnai^ Megalakult az új japán kormány Peking (TASZSZ). Hatojama no­vember 22-én megalakította az uj ■kormányt, amelyben a volt demok­rata párt és a volt liberális párt tag­jai osztoznak a tárcákon. A fő tiszt­ségek változatlanul maradtak. Mint a tokiái rádió közli, Szudzu- ki, a Japán Szocialista Párt felnöke kedden' a harmadik Hatojama-fcabi- net megalakulásával kapcsolatban nyiltfcozatot tett. Kijelentette, hogy Hatojama harmadik kormánya ösz- szetételében még reakciósabb, mint az előző. A kabinet bejelentett poli­tikája — mondotta — inkább a volt liberális párt politikájára emlékez­tet, Nasszer egyiptomi miniszterelnök ellátogat Bulgáriába Kairó (MTI). A kairói rádió je­lenti: Kairóban kedden este közöl­ték, hogy Nasszer egyiptomi; minisz­terelnök meghívást kapott, hogy út­ban a Szovjetunió felé, látogasson el Bulgáriába. Nasszer a meghívást elfogadta. A látogatás időpontját még nem tűzték ki. Jugoszláv küldöttség utazott a Szovjetunióba Belgrad (MTI). A belgrádi rádió jelentése szerint kedden jugoszláv küldöttség utazott a Szovjetunióba dr. Franc Koosz meghatal mázott mi­niszter vezetésével. A küldöttség tár­gyalásokat folytat majd az atomerő békés felhasználása terén a Szovjet­unió részéről Jugoszláviáinak nyúj­tandó támogatásról, Angliának fáj, hogy Egyiptom Csehszlovákiától vásárol fegyvereket (MTI) Hírügynökségi és rádiójelen­tések szerint kedden véget ért az úgynevezett közép-keleti védelmi szervezet (MEDO) tanácsának bag­dadi értekezlete. A hétfői nyilvános ülésen felszó­lalt Macmillan angol külügyminisz­ter is. Kijelentette, hogy Anglia »haj­landó fokozni támogatását a pak­tum tagállamai számára, és az eddi­ginél több szakértőt, tanácsadót bo­csát rendelkezésre«. A külügyminisz­ter ezt Egyiptom Csehszlovákiával kötött fegyverszállítást ügyletével hozta kapcsolatba. Angolellenes tüntetés Cipruson Lenden (MTI), a Reuter iroda naigyszabású angoiellenes tünteté­sekről számol be, amelyekre f iprus szigetén és Athénben került sor. A CGT nagy győzelme Párizs (MTI). Hivatalosan közölték a társadalombiztosítási megbízottak választásának végeredményét. Esze­rint összesen 6 689 011 szavazatot ad­tak le. Ebből a CGT 2 873 810 szava­zatot kapott és 963 mandátumot szer­zett. A Force Ouvriere 406 mandátu­mot, a keresztény szakszervezetek pediig 525 mandátumot kaptak. A fennmaradó szavazatok különböző kisebb csoportok képviselőire estek. Az eredmény nagy győzelmet je­lent a CGT számára, amely 171 000 szavazattal kapott többet, mint a legutóbbi választáson. Ugyancsak je­lentős sikert hozott a CGT számára a családi pótlék pénztárak megbí­zottaknak választása is. A CGT ezen a választáson 680 mandátumot szer­zett, a Force Ouvriere 210 mandátu­mot, a keresztény szakszervezeti szö­vetség pedig 320 mandátumot szer­zett, A Köztársasági Tanács megszüntetését indítványozza a Francia Kommunista Párt Párizs (MTI). A nemzetgyűlés el­nökségének irodája közölte, hogy a Francia Kommunista Párt képvise­lői csoportja nevében javaslatot ter­jesztett elő a nemzetgyűléshez. E ja­vaslat a Köztársasági Tanács meg­szüntetését indítványozza. A kom­munista képviselők javaslatának in­dokolása hangsúlyozza, hogy a Köz- társasági Tanács, melynek tagjai közvetett választás útján kapják mandátumukat, egyre inkább olyan gépezetté 'alakul át, amely köz­vetlen ü1 választott s a nemzeti szu- verénitást képviselő nemzetgyűlés tevékenységének ellensúlyozására irányul. Japán falvak ’tiltakozása az amerikai támaszpontok létesítése ellen Tokió (MTI). Az AP amerikai hír­ügynökség jelenti, kedden történi meg először, hogy japán falvak la­kosai közvetlenül az Egyesült Álla­mok tokiói nagykövetsége elé ter­jesztették az amerikai támaszpontok elleni tiltakozásukat. Ben Jusszef szultán kormányalakítási tárgyalásai Párizs (MTI). Ben Jusszef szultán megkezdte tárgyalásait a marokkói kormány megalakítására. Ben Jusszef szultán a párizsi esti lapok­nak adott nyilatkozatában ismét le­szögezte, hogy a jövendő kormány — a marokkói parlament megválasz­tásáig —i neki, a szultáninak tarto­zik majd felelősséggel. Fokozódó munkanélküliség — növekvő profit az USA-ban A fegyvergyártás okozta fellendü­lés ellenére a munkanélküliek szá­ma 1954-ben elérte az 5 milliót —1 ez a ' legmagasabb szám 1931-tői 1954-ig. 1955 nyaráig további 930 ezerrel növekedett a munkanélküliek szarnia. A monopolisták részletre való el­adással próbálják kikerülni a válsá­got, aminek következtében az ame­rikai fogyasztók egyre jobban el- adósodnak. Az Egyesült Államokban ma már minden családnak átlag 625 dollár adóssága van. Ezzel szemben a konszernek hatalmas profitot vág­nak zsebre. 1950-tol 1954-ig 35—40 milliárd dollár évi profitjuk volt a monopóliumoknak. A bankárok és nagyiparosok a nemzeti jövedelem felével rendelkeznek. A General Mo­tors autókenszern évi profitja pél­dául jélentősen nagyobb, mint egész Belgium nemzeti jövedelme. Mint is­meretes, a General Motors elnöke Charles Wilson, az Egyesült Álla­mok jelenlegi hadügyminisztere. 20 009 mezőgazdasági munkás sztrájkol Olaszországban Római jelentések szerint novem­ber 16-án Calabria-tiartomiányiban 20 ezer mezőgazdasági munkás lépett sztrájkba meghatározatlan időre. A sztrájkot a mezőgazdasági munkások szövetségének tartományi szervezete hirdette meg: tiltakozásul, amiért a nagybirtokosok nem voltak hajlan- 'tíók a mezőgazdasági munkások új bértarifájára vonatkozó szerződést .aláírni. Kanadai munkások eredményes sztrájkja 1 Ottawai jelentés szerint a torontói »De Havilland« repülőgépgyár 2000 imunkásámak négy hónapig tartó sztrájkja eredményesen végződött. A munkások magasabb bért és jobb or­vosi ellátásit ‘kapnak. »Itt az ideje ...« »Itt az ideje, hogy határozottan síkraszáliljunk a Kelet és Nyugat közti kereskedelem meRett« — je­lentette ki Boyd-Orr ismert angol szociológus a nemzetközi kereskede­lem előmozdítására alakult angol bi­zottság évi közgyűlésén. Boyd-Orr hangsúlyozta, hogy az embargó-lis­ták felülvizsgálata már régen esedé­kessé vált és felhívta az angol kor­mányt: tegye meg a lépéseket egy Szovjetunióval való kereskedelmi megállapodás kötése érdekében. Atom-légiháborús előkészületek 'Nyugat- Németországban A Ibomnii ■, kormány törvényjavaslatot fo­gadott el atom-légihá- ború előkészítéséről. A törvényjavaslat értel­mében, amely nagyon hasonlít a fasiszta lég­védelmi törvényre, 1,2 milliárd márka érték­ben építenek majd bunkerokat és védő- épületeket. Az építke­zés költségei lényegé­ben a városokat ter­helik majd, amelyek 100 900 Iákos felett magúk kötelesek pén­zelni az építkezést. Az új házak építése során a bunkerok költségeit a háztulajdonosok fe­dezik, akik ,a létrejövő többletköltséget a bér­lőre hárítják majd át. A gyilkosok összetartanak A Bayrische Voik- secho c. lap dr. Koch bajor ágazságügymi- niszíeírhez ’ intézett: nyílt levelében szá- menkéri Simon volt SS-gyifkos szábadon- bocsátását. Az újság továbbá felveti a kér­dést, milyen intézke­déseiket tettek annak érdekében, hogy dr. Schmidt ansbachi tar­tományi bírósági főta­nácsost, aki 1927. óta tagja volt a náci- pártnak, felmentsék állásából. Azon a tár­gyaláson, amelyen Si­mont felmentették,) Schmidt volt az elnök. Picasso művészete filmen Henri-Georgenis Clou- zot francia filmrende­ző —■, akit már isme­rünk »A félelem bére« című .filmből — színes kisfáimét készített Pa'blo PipaisEo fnűvé- szeféről. Maga a nagy festőművész is tevéke­nyen részt vett a fi,Im alkotásának munkájá­ban. A Nizzában ké­szült ' felvételek idején Picasso érdekes eljá­rást javasolt a rende­zőnek a rajz születésé­nek 'bemutatására. En­nek megfelelően a film címe: »Élő rajzok«. »A németeknek elegük van belőlünk« — írja a New York Herald Tribune A New York Herald Tribune cikket közöl az Alsop-fivérektől, akik George Kémián, az Egyesült Államok volt moszkvai nagy­követe beszámolójára utalva magállapítják: »A németeknek ele­gük van belőlünk.« A cikk a továbbiakban a többi között ezeket mondja: »A szovjet kilátások Németor­szágban sem rosszak. Ha Adenauer ragasz­kodik is politikájához, utódainál ez már nem valószínű.« Ugyancsak a New York Herald Tribune- ban Walter Lippmamn ismert újságíró arra utal, hogy a »nyuga­ti á’lamcsoport ma ugyanolyan válság élőit áll, mint annakidején, amikor az európai vé­delmi közösséget lesza­vazta a francia nem­zetgyűlés ...« Vajon veszélyezteti-e majd az új váiság az atlanti szövetséget? — teszi fel Lippmann a kér­dést, amely a iap sze­rint ma a legnagyobb gondot okozza Wash­ingtoniban. 30 260 üzemi baleset egy negyedév alatt Baden­Württembergben Az ADN stuttgarti jelentése szerint Ba- den-Württembergben ez év harmadik ne­gyedéiben 30 260 üzemi baleset volt — ez 5000-rel több, mint az előző évnegyedben. A halálos kimenetelű balesetek száma 157 volt, vagyis, 63-mai több, mint a második negyedévben. Londoni nyugdíjasok tiltakozó tüntetése Londonban az e1- múlt héten 4000 nyug­díjas tüntetett tiltako­zásul a ’.étfenntartási költségek a ' andó emel­kedése miatt. Megmásztak egy 7500 méter magas Himalája-csúcsot Egy francia—svájci expedícióinak sikerült a 7500 méter magas Ganes Himal csúcsra feljutnia, a Ganes Hi­mal a Himalája-hegy- ség egyik legnenezob- ben megközelíthető 'hegyóriása. Olasz bélyeg antifasiszta hazafi emlékezetére Olaszországban bé­lyeget adtak lói Giaco­mo Matteotti clasz an­tifasiszta hazafi emlé­kezetére. »Párizstól Számár kandig« Jean Rogissard fran­cia író egy évvel ez­előtt a Szovjetunióban járt. Utjának eredmé­nye a Franciaország­ban nemrégiben meg­jelent »Párizstól Sza- marfcandig« c. könyv. Mint az' Huroanité rá­mutat, Jean Rogissard könyve jellegét tekint­ve útirjapló, »egy elfo­gulatlan túrista napló­ja.« »A szerző csak el akarja mondani, amit látott és hallott — írja az Humanité. — Elkísérjük útján Pá­rizstól Számár,kandig, Moszkvától Sztálingrá­dig, megfigyeljük iz­galmát, értetlenségét, majd csodálkozását és lelkesedését. Elbeszé­lése során feleleveníti legszebb emlékeit: a Volga.—Dcn-csatornán. töltötlt 'órákat, üdülő­ben ibeHjt látogatását^ ‘beszélgetését egy pap­pal stb. Végül arra a következtetésre jut: ez az ország minden nap újabb lépést tesz a boldogság ifelé.« »Egy hónapot tölte­ni a Szovjetunióban annyit jiefent, mint visszaszerezni . az em­beribe vetett kortát- dan hitünket. Ha igaz, hogy az erény a jő példából születik, gaz­dáig,abban térünk visz- sza a Szovjetunióból« — foglalja össze útjá­nak eredményeit Ro­gissard, NEHÉZ KÉRDÉSEK Elmondja: I. Bodrova tolmácsnö. Egyszer a moszkvai földalatti vas­utat mutattam meg egy csoport kül­földi turistának. Leereszkedtünk a mozgólépcsőn, utaztunk a földalattin és kiszálltunk egy oszlopokkal díszí­tett állomáson. Az egyik túrista azt kérdezi: — Miből vannak ezek az oszlopok? — Márványból — válaszoltam. — Hozzá is szabad nyúlni? — Hát hogyne.. Emberünk az oszlophoz ment, elő­ször megpróbálta elmozdítani, aztán gondosan körülvizsgálta. Kiderült, hogy ezt mondták neki: a moszkvai földalatti állomás oszlopai festett kartonból készültek ... Bármennyire igyekszünk, hogy ki­elégítsük a vendégek kíváncsiságát, némely kérdésnél bizony nem .tud­juk, hogy nevessünk-e; vagy megpró­báljuk komolyan venni. Egyszer pél­dául azt kérdezték: — Lakhatnak külön lakásban a koíhozparaszt-házaspárok, vagy kö­zös szálláson kell lakniok? És van legalább külön szállás a férfiak és külön a nők részére? Vagy efféléket kérdeznek: — Hány éves korban kapják visz­sza a szülők a gyermeküket ,a böl­csődéből? « — Láthatják a szülők bölcsődés- korú .gyermekeiket? Ugye, hogy ezen csak nevetni le­het? A HÉT BETEG I Elmondja N. Pavlova, a Metropol- szálloda részlegvezetője. Egy külföldi ügyvéd azzal jött hoz­zám nemrégiben: — Úgy hallottam, hogy a moszk­vaiakat \ ingyen gyógykezelik. Igaz ez? & ú r i s t á k — Igaz. Mindenkinek joga van díjtalan orvosi ellátásra. — No és ha egy ’külföldi betegszik meg? — Azt is meggyógyítják. Az ügyvéd gondolkodott egy ki­csit, aztán megdörzsölte a halánté­kát. — Nagyon fáj ma a fejem... Es egyáltalán, nem jól érzem magam. Elmehetnék valamelyik ingyenes or­vosukhoz? —■ Hogyne. Rögtön kéretem az au­tót és elvisszük a rendelőbe. Az ügy véd. fürkészően nézett rám, aztán azt mondta: — Tudja, az egyik ismerősöm is gyengélkedik. Nem vihetnők el őt is? 1 . — Nagyon szívesen. — És ha még ketten jönnének? — Semmi akadálya. Egy szó minit száz, mire előállt a kocsi, hét váratlanul megbetegedett külföldi topogott a szálloda előtt. A gondos orvosi vizsgálat során hatan makkegészségesnek bizonyultak, A hetediknél vakbélgyulladást állapí­tottak meg. Felajánlották, hogy meg­operálják, de ő elutasította az aján­latot ... A TITOKZATOS HÁTIZSÁK Elmondja: K. Sejgan, az össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás külügyi osztályának munkatársa. Látszólag semmi különös nem volt ezen a hátizsákon: egész rendes, kö­zönséges hátizsák, legfeljebb kicsit túltömve. Mégis felkeltette a köz­figyelmet, ment tulajdonosa — egy svéd kiránduló —sohasem vált meg kalandjai Hogyan cáfolják meg a Szovjetunió kül­földi vendégeinek személyes tapaszta­latai a nyugati propaganda rágalmait.' Erről mondanak el egy-két kis történe­tet az »Inturiszt« dolgozói. J tőle. Hosszú utazásra, városi sétára egyaránt magával vitte. Izzadt, ve- rítékezett, de rendíthetetlenül cipelte terhét. Persze, mindenki azt gon­dolta, hogy valami különleges titkot rejt a hátizsák. És csakugyan sok minden volt a zsákban: kétszersülttől kezdve a legkülönbözőbb konzervekig. Maga a hátizsák-tulajdonos vallotta ezt be némileg zavartan a búcsúzásnál. Odahaza tudniillik úgy hallotta, hogy ‘bőséges elemózsia nélkül menni az oroszokhoz kockázatos vállalkozás. — No, de mikor körülnézett ná­lunk, csak rájött, hogy tévedett? — Hát persze. — És akkor miért nem hagyta ott­hon a hátizsákot? — Féltem, hogy valaki kikutatja, mi van benne. Pedig akkor nagyon kinevettek volna! A LELKIISMERETES OLVASÖ Elmondja: K. Cin, az »Inturiszt« idegenvezetője. A norvég vendégeli közt, akiket kísértem, volt egy rendkívül hallga­tag férfiú. Mindent nagyon figyel­mesen megnézett, de .sohasem kér­dezett semmit. így volt ez Lenin- grádban is, Moszkvában is. A Kiev- kömyéki Sztálin-kolhozban aztán váratlanul megszólalt: — Látok ott messze egy falut. Ugye, oda nem megyünk el? — Miért ne mehetnénk? — felel­tem. — Ha a vendégek óhajtják, na­gyon szívesen. Óhajtották. így hát egy kis ‘kerü­lővel elmentünk abba a kolhozba is. Meglátogattuk a vezetőséget, meg­néztük a sárgálló kalásztengert. A hallgatag úr ekkor tette fel a máso­dik kérdést. — De egy kclhozparaszt házába nem mehetünk be, ugye? Pedig az volna jó! — Azt hiszem, ezt is meg lehet ol­dani. Válasszon egy házat, aztán ko­pogtassunk be. A kolhoztag szívesen fogadott. Be­mutatta a családját, asztalhoz ülte­tett és elbüszkélkedett vadonatúj te­levíziós készülékével. Érdekes adás van most — mondta — megnézhet­jük együtt... Aztán bejártuk Odesszát, a Krim- félszágetet, Szocsit. A Szakszerveze­tek Központi Tanácsának 5-ös számú ■szocsi szanatóriumában szánta rá magát hitetlenkedő barátunk a har­madik kérdésre: — Ha ezek az emberek ennyit sportolnak, akkor biztosan egészsé­gesek. Nem? Hát miért küldték őket szanatóriumba ? És a negyedik kérdést elutazása napján tette fel. — 'Hogy lehet az — tűnődött —•, hogy semmit, de semmit sem tudtam erről az országról? Pedig mindig lel­kiismeretesen olvastam az újságo­mat ... r HA EZ TITOK, v­Elmondja: Sz. Kuzin, a Nacional-szálloda igazgatója. Mennyi mindent tapasztal az em­ber, ha szállodában dolgozik! A ven« dégiátóipari dolgozókat nem könnyű meghökkenteni. De egyik külföldi vendégünknek sikerült. Jó megjele­nésű, komoly férfi volt, rendkívül korrekten viselkedett a személyzet­tel szemben, de a nők kezét mindig gyanakodva nézte. Sehogysem értettük a dolgot, míg aztán egyszer azt nem mondta: — Feltehetek önnek egy kényes kérdést? Persze, ha ez titok, ne vá­laszoljon. — Kérem, tessék. Mi iránt érdek­lődik? — Milyen régen jelent meg a ren­delet, amelyik újra engedélyezi az orosz nőiknek a manikűrözési? HOL A VASFÜGGÖNY? Elmondja: V. Blagorazumov, a Metropol- szálloda étteremvezetője. A Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság labdarúgódnak mér­kőzése előtt külföldi túristákat kel­lett fogadnom, meg kellett -szervez­nem az ellátásúkat. Bevallom, az el­ső benyomásom igen furcsa volt. A vendégek menetközben leugrottak a vonatról, villámgyorsan előkapták a fényképezőgépüket és vadul kattog- tattak, közben aggodalmasan 'lesve körül, nem jön-e értük a rendőrség... A 'rendőrség azonban egyáltalán nem érdeklődött a fényképezők iránt. Amikor kezdték biztosabban érezni magukat, megindult a kérdések, ára­data. — At szabad menni a peron túlsó oldalára? — Hogyne. — Be lehet menni ezen az ajtón a váróterembe? — Miért ne lehetne? — Mit mutatnak meg Moszkvá­ban? — Amit kívánnak. — Járhatunk vezető nélkül is? —• Amennyit csak tetszik! Nem vagyok .gondolatolvasó, de azt hiszem, a kérdések közt kimondatla­nul ott bujkált az a kérdés is, hogy: hol van hát az a híres vasfüggöny? Hiszen olyan sokat hallattak róla .. ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents