Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

Mi lesz ezután? fJLAG PROLETÁRJAI BG7ES0LJETEKí Pártszervezeteink több gondot fordítsanak a pártcsoportok munkájára Vörösmarty Mihály Sorsdöntő mérkőzés előtt áll a Kinizsi A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 273. szám. ARA 50 FILLER Vasárnap, 1955. november 20. A párthatározat szellemiben növeljük üzemeink technikai színvonalát Pártunk november 12-i határozata ipari termelésünk megjavításáról és műszaki színvonalának emeléséről jelentős állomás egész népgazdasá­gunk életében. Kiindulópontja ipa­runk további korszerű fejlesztésé­nek, alapja dolgozó népünk további felemelkedésének. Az elmúlt évek során jelentős lé­péseket tettünk iparunk fejlesztése és korszerűsítése útján. Megyénk ipara is rengeteget fejlődött. Uj, ha­talmas létesítményekkel gazdagod­tunk. Régi kis üzemeinket kibőví­tették, korszerűsítették. Ez a fejlő­dés azonban nem elégséges, mert a termelés mennyiségi növelése mel­lett nem fejlesztettük, nem korsze­rűsítettük iparunkat olyan mérték­ben, amilyen mértékben a technika folytonos előrehaladása azt megkö­veteli. Még ott sem aknáztuk ki kellőképpen lehetőségeinket, ahol az adott körülmények között lett volna mód korszerűsítésre, fejlesztésre. Nagyobb termelékenységet, jobbmi­nőségű termékeket1, fejlettebb mű­szaki színvonalat érhettünk volna el, ha üzemeink nagyobb gondot for­dítottak volna a technológiai utasí­tások betartására, ha jobban, terv­szerűbben kihasználták volna gépei­ket, ha többet törődtek volna a dol­gozok javaslataival, ha jobban segí­tették volna az újítómozgalom ki- szélesítését. Komoly tartalékok sik­kadtak így el, nem kerültek felszín­re. Megyénk építőiparában, így pl. a Tanácsi Építőipari Vállalatnál igen sok gép maradt kihasználatla­nul. Az építkezéseken általában sok anyagot pocsékoltak. Ujítómozgal- munk nem (fejlődött kellőképpen. Sok újítás eltűnt a bürokrácia út­vesztőjében, Egyes újítások elfoga­dása, megvalósítása sokszor igen hosszú időt vett igénybe. A Mély­építő Vállalathoz igen komoly újí­tásokat adtak be. Az elintézésnél történ huzavona azonban sokszor elvette az újítók kedvét. A Vas- és Fémipari Kombinátban olyan állás­pontra helyezkedtek, hogy már nincs mód a selejt további csökkentésére, a Textilművekben pedig a dolgozók sokszor húzódoztak a bevezetett újí­tásoktól. Pártszervezeteink, szak­szervezeteink nem foglalkoztak elég­gé a dolgozók szakmai továbbkép­zésével!. A Textilművekben műkö­dik műszaki kör, de igen kevesen látogatják. Kevesen olvasnak mű­szaki könyveket, szaklapokat. Mind­ezek a körülmények igen hátrányo­san befolyásolták megyénk műszaki színvonalának rendszeres emelke­dését.. lA párthatározat nyomán megvalósítandó technikai «fejlesztés nagy feladatot ró megyénk üzemei­re, mert a termelés emelését most már túlnyomórészt a termelékeny­ség rendszeres emelkedésével kell megoldaniuk. Üzemeink dolgozóinak, vezetőinek a párt- és tömegszervezetek segítsé­gével fel kell készülniük, hogy az előttük álló szép és nagy feladato­kat megoldják, hogy munkájuk nyo­mán a párthatározat mielőbb meg­valósuljon megyénkben is. Ennek első alapja az évi terv sikeres tel­jesítése, illetve túlteljesítése. Néhány hét választ el bennünket a tervév végétől. De üzemeink leg­többje a 20 budapesti üzem verseny­dik negyedében elért eredmények után üzemeink munkájában vissza­esés állott be. Egy kicsit megpihen­tek babéraikon, úgy érezték, hogy az évi terv teljesítése már az első fél­év eredményei alapján biztosítva van, tehát különösebben nem érheti szó a házuk táját. Pedig éri. Mert a tervet hónapról hónapra, napról napra, minden részletében, rendsze­resen teljesíteni kell A Vaskombi­nát pl. teljesíteni fogja évi tervét anak ellenére, hogy október hónap­ban csak 88,9 százalékos teljesít­ményt ért el. Az első félév jó ered­ményei azonban előreláthatólag ki­egyenlítik az utóbbi hónapok lema­radását. Ha azonban a Vaskombinát ezekben a hónapokban is rendesen teljesítette volna tervét, úgy az év végéig sokkal többet tudna terven felül adni népgazdaságunknak. Különös gondot kell fordítani ar­ra, hogy a tervteljesítési tervszerű legyen, vagyis üzemeink azokat a termékeket gyártsák, amelyeket a részlettervek feltüntetnek. Nem mindegy az, hogy egy vállalat vagy üzem miből teljesíti a tervét, a rész­lettervekben feltüntetett termékeket gyárijaié vagy pedig olyant, aminek az előállítása számára egyszerűbb, könnyebb, népgazdaságunknak pe­dig ugyanakkor nincs rá szüksége. Nem mindegy az, hogy a raktárak­ban porosodik-e az áru. vagy a dol- gozó nép használja, az sem mindegy, hogy emiatt esetleg hiány lép fel azokból a cikkekből, amelyeknek termelését elmulasztották A terv végrehajtása minden részletében kö­telező a vállalatokra, üzemekre, a teljesítés azonban akkor teljes ér­tékű. ha minden részletében telje­sítjük, ha betartjuk az önkö'tséget, ha elérjük az előírt termelékenysé­get, Somogy megye ipara teljesítet­te ugyan az előirányzott termelé­kenység emelését, mégis az tapasz­talható, hogy ezen a téren is vissza­esés állott be a harmadik negyed­évben. Az önköltség alakulását igen károsan befolyásolta ez alatt az iűő alatt az anyagköltség-felhasználás. Az előirányzott anyagköltség-kerete­ket megyénk üzemei, különösen a baromfiipar, a tejipar, erősen túl­lépték, Ez is csak azt bizonyítja, hogy nem vizsgálták alaposan, rész­leteiben a teljesítést, r.em figyeltek fel ennek a fontos költségnemnek alakulására. Pedig az anyaggal való takarékoskodás nyújtja a legna­gyobb lehetőséget az önköltség csök­kentésére, Most tehát üzemeink ve­zetőségének legelső feladata, hogy minden erőt a terv sikeres és min­den részletében való végrehajtására összpontosítsanak. Az 1955-ös nép- gazdasági terv teljesítése és túltelje­sítése, további sikereink, a második ötéves terv, az ipar korszerű fej­lesztésének alapja, A párthatározat sikeres végrehaj­tásához szükség van a tervezési munka megjavítására, a tervfegye­lem megszilárdítására. Olyan terve­ket kell üzemeinknek készíteniük, már az elkövetkező évre is, amely a párthatározat célkitűzéseit tükrö­zi. Különös gondot kell fordítanunk a műszint-tervek készítésére, a technika, fejlesztésének tervére. Gondoskodjanak arról, hogy ebbe a Megjelent a Központi Vezetőség határozata a pártvezetőségek, a pártszervek és a revíziós bizottságok Ajjáválasztásáröl Felhívjuk pártszervezeteink pártvezetőségeink, minden kommunista ügyeimét, hogy a Szabad Nép nov. 19- t. szombati számában megjelent a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az alapszerve­zeti pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottsá­gok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek és a revíziós bizottságok újjáválasztó sáról 1956. január 1 és április 23. között. A határozat részletesen ismerteti azokat a szervezeti és politikai kérdéseket, melynek értelmében a taggyűlésnek, a beszámolónak, a je­löléseknek, választásoknak le kell zajlani. A határozat gondos áttanul­mányozása elengedhetetlenül szükséges minden kommunista, mindenek­előtt minden pártvezetőségi tag számára. Mihelyt az idő engedi, azonnal vessünk! A Megyei Mezőgazdasági Igazga­végzett vetésterületet. De még a tóság jelentése szerint a nagyatádi nagyatádi és többi járásban is je­járás a hetedik helyről a negyedik lenitős terület vár bevetésre. Mihelyt helyre ugrott előre a vetésiben. A az idő engedi, ezeken a területeken ‘anácsok mindenütt ellenőrzik, hogy földbe kell tenni a magot. a gazdák bejelentik-e az általuk el­A járások sorrendje: Járás: Százalék: Jelentve: Mezőgazd. o. v.: 1. fonyódi 100,5 99,9 Jani János 2. siófoki 98 95,6 Szabó László 3. tahi 94,9 94.9 Deák János 4. nagyatádi 80 70 Isaszegi József 5. kaposvári 79,6 65,1 Nézed Nándor 6. barcsi 76,7 71,1 Feig! József 7. marcali 75 63,5 Tóth Mihály 8. csurgói 68,9 56,9 Pallag András Bencze Lajos a közösben hasznosítja szaktudását Bencze Lajos ezen az őszön lépett be 9 hold földjével' a somogysimonyi Rákóczi TSZ-be. Egyéni korában is tekintélyes gazda volt mind a nö­vénytermelésben, mind az állatte­nyésztésben, s jól példát mutatott gazdatársaimak. Nagy érdeklődéssel vett részt a iböhönyei Szabadság TSZ- ,ben tartott silózási ankétön s a ta­pasztalatait most saját munkájában hasznosítja. Gyorsítsuk meg a silózás ütemét! Pártunk Központi Vezetősége és kormányunk határozata az állatál­lomány minőségi és mennyiségi fej­lesztése érdekében előírja a megfe­lelő takarmányalap létesítését. Ter­melőszövetkezeteink és egyéni: pa­rasztságunk ezt mindenekelőtt a si­lózási terv maradéktalan végrehajtá­sával tudják biztosítani. Az idei esős ősz következtében szá- ' as takarmányunk egy része száradás közben tönkrement, vagy veszített tápértékéből. Ezért szükséges, hogy minél több silótakanmányt készít­sünk a mezőn található sokféle, je­lentős tápértékű növényből. Kitű­nően megfelel erre a célra a külön­böző tarlócsíra, répa1evél; és korona, kertészeti hulladék stb. Ugyanakkor meg keli gyorsítani a kukcricaszár betakarítását és répaszelettel való besílózását. Terme1 őszö vetkezetein knek min­den percet ki kell használniuk, hogy silózási tervüket december 10-r'g be­fejezhessék. Különösen igyekezniük kell az újonnan alakult tsz-eknek, hogy a közös állatállomány zavarta­lan áttelélitetését biztosítsák. A leg­több tsz már megkapta a répaszele­tet is, amit ha nem dolgoznak fel időben, megromlik. A silózásban példát mutat a ne- ■mesdédi Kossuth TSZ, ahol mór ed­dig 120 köbméter zöldsilót készítet­tek és gyors ütemben, szakszerűen silózzák a tengeriszárat és répasze­letet Hasonló jó munkát végez a szenyéri Uj Élet TSZ is,, ahol 150 köbméter, zöldsilót tettek már el. A silózásban lemaradt szövetkeze­teink sürgősen pótolják késésüket. Sürgősen javítsák meg munkájukat a silózás érdekében járási mezőgaz­dasági osztályaink, különösen a nagyatádi, fonyódi és a siófoki já­rásban, ahol jóval a megyei átlag alatt állnak. (A nagyatádi járásban például a silótervet csak 21,3 száza­lékra teljesítették.) A feladat hatá­rozottabb kiállást követel meg a gép­áll cmások agronómusaitól is, akik­nek fokozottabb szakmai segítséget kell adniuk tsz-einknek. A gépállo­másoknak gondoskodniuk kell arról, ■hogy egyetlen silótöltő gép se álljon. Tűrhetetlen állapot az, hogy a Fonói és a Kaposvári Gépállomás gépei kö­zül különböző okokból egy se dolgo­zik. Változást kell ezen a téren el­érni a Marcali Gépállómásnak is. Ott, ahol a vetési munkálatokat már befejezték — mint a fonyódi járás­ban — semmi akadálya, hogy min­den erejükkel a silózáshoz fogjanak. Termelőszövetkezeteink megerősí­tésének egyik fontos feltétele az ol­csó itakairmányaiap létesítése. Ezt mindenekelőtt a sok és jó siló je- ’ernti. Pártunk és kormányunk el­várja, hogy mezőgazdasági szerveink és szövetkezeteink sálóéervüket ma­radéktalanul teljesítsék. Ezért ille­tékeseink . kivétel nélkül érezzék a felelősséget állatákmányunk zavar­talan átteleltetéséért. Véber Endre megyei takanmánygazd. előadó Ipari vezetők nyilatkoznak a KV november 12-i határozatáról Műszaki konferencián tárgyaljuk meg a KV határozatát, végrehajtására részletes tervet dolgozunk ki Pártunk Központi Vezetőségének november 9—12-i határozata nekünk, gazdasági vezetőknek nagy segítsé­get ad. Biztosan támaszkodhatunk rá elkövetkezendő feladataink meg- o’dása közben, mint olyan iránytűre, mely a célt: a szocializmust, a kom­munizmus felé vezető utat mutatja. Szükség volt ismételten lerögzíteni azt, amit 1955 márciusában, vagy jú­liusiban a Központi Vezetőség meg­állapított, hogy a jobboldali elhaj­lás következtéiben történő átmeneti megtorpanást fel kell számolni Eh­hez hozzá is kezdtünk. Fontosnak tartom a novemberi ha­kan gondolják —, hanem a már meg­lévő üzemek berendezésének jobb kihasználása, a technológiai fegye­lem megszilárdítása, a közvetlen ter­melő munkások létszámának növe­lése, a munkafegyelem megszilárdí­tása, a dolgozók javaslatai, vala­mint az újítások megvalósításai is. A mi üzemünk politikai és gazda­sági vezetői az elmúlt héten megtár­gyalták a Központi Vezetőség hatá­rozatát és november 21-én műszaki konferencián tárgyaljuk meg részle­tesen á műszaki dolgozókkal. E ha­tározat alapján igyekszünk munkán­kat végezni. S ezért az üzemi pártbi­zottság javaslatára részletes ütem­tervet dolgozunk ki a határozat va- ’ó.ra vá’tása érdekében, mely magá- bafoglalja a dolgozók javaslatait isj Róna Imre, a Kaposvári Textólművek igazgatója. A Cukorgyár dolgozói örömmel tekintenek as ipari fejlődés elé felhívásához csatlakozva, már de­cember 31-e előtti időre vállalták a terv teljesítését: Ha mérlegre tesz- szük megyénk iparát és a tervtelje­sítés eddigi eredményeit, azt látjuk, hogy üzemeink kevés kivételtől el­tekintve, becsülettel eleget fognak tenni vállalásuknak. Még sincs min­den rendben ezen a téren. Mert bár megyénk ipara a harmadik' negyed­év végére - 76,9 százalékra teljesítet­te éves tervét, mégis azt kell lát­nunk, hogy a harmadik negyedév térvteljesltése elmaradt á második negyedév mögött. Mit bizonyít ez? Azt, hogy az év első, illetve náá&o­tervbe belekerüljenek mindazok a javaslatok, amelyek a műszaki szín­vonal emelése érdekében az egyes műszaki értekezleteken elhangzot­tak. Mindezen feladatok végrehajtását az üzemek pártszervezetei rendsze­resen ellenőrizzék, mozgósítsák a szakszervezeteken keresztül dclgcr zóinkat a munkaversenyek kiszéle­sítésére, bontakoztassák ki a dolgo­zók alkotókészségét, hogy eddigi si­kereink után újabb győzelemre vi­gyék a népgazdaságunk előrehala­dása előtt hatalmas távlatokat nyi­tó november 12-i párthatározatot. tározatnak azokat a pontjait, melyek leszögezik, hogy továbbié) ’ ődésün k útja a szocialista iparosítás, ezen be- 1 ül a nehézipar nagyobb arányú fej- ’esztése. Fontos még a ha+ározat az ipar technikád fej’esetéséről szóló ré­sze, amely megállapítja, hogy a mun­ka termelékenységének á'fandó nö­vekedését a szocialista gazdaságban mrndeneke’őtt a technika rendszeres fejlesztésével kell biztosítani. S itt 'ényeves megemlíteni a Közpx>ntl Vezetőség határozatának azt a ré­szét, amely arra hívja fel a figyel­met, hogy az ip»ar színvona’a to­vábbi emelésének nem egyedül és ki­zárólag csak hatalmas beruházások­kal, nagy (költséggel felépült nagy­üzemek az eszközei — mint azt so­Ipari termelésünk megjavításáról és műszaki színvonalának emeléséről hozott párthatározat óriási jeílentő- ségű népgazdaságunk továbbá fejlő­dése szempontjából. Nálunk a cukor­iparban is minden bizonnyal hatal­mas fejlődést, nagy előrehaladást fog jelenteni mind a minőség, mind p>e- dig a cukcrveszteség szempontjából. A párthatározat megjelenése után azonnal összeültünk a pártbizottság tagjaival, alapszervi titkárokkal és az üzemi bizottság elnökével, hogy megbeszéljük, mit kell tennünk a párthatározat sikeres megvalósítá­sáért. Ezen a megbeszélésen máris feVetődött néhány olyan javaslat, amelynek megvalósítása önköltsé­günk csökkentéséhez vezet. Jtgy az anyagmozgatás megjavítása, a kapun belüli munkanélküliség fejszámolá­sa. A megbeszélésen 3 tagú bizottság alakult, amelynek az a feladata, hogy egy héten belül részletesen ki­dolgozza azokat a lehetőségeket a műszaki fejlesztés területién, ame­lyek a mi üzemünkben megvalósít­hatók. A bizottság tagjai: Hevesi elvtárs, a pártbizottság titkára, Vai- kovszki Elek elvtárs, fővegyész és Nagy József elvtárs, az öntöde veze­tője. A Cukorgyár dolgozói örömmel te­kintenek az ipar előtt álló hatalmas el őre haladás elé. Tabák Lajos, a Cukorgyár igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents