Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-15 / 268. szám

WA LAU EKOLETaKJAI EOT ESC LJ E 1 E « I

Somogyi Néplap

ÄJMtsuk meg a fegyverkezési hajszát

Gycrslista az Ötödik Békekölcsön

első sorsolásáról

Csak egy félidőn át játszott jól a Kinizsi

A MAGYAR DOLGOZOK

PÁRTJA SOMOGYMEGY El

BIZOTTSÁGA NA K L APJA

XII. évfolyam, 268. szám.

ARA 50 FILLER

Kedd, 1955. november 15.

;! 83 családdal, 136 taggal, 550 hold «■földdel gyarapodtak tsz-eink a múlt héten

I

t

*

Megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom bér lassúbb ütemben, Jmiiaittí koraibban/,; de hétről1 hétre fejlődik. Fejlődóik azért is. mert termelőszövetkezeiteiink eredményei vonzzák az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a közös gazdálkodáshoz, de 'azért is, ment a kommunisták, a tsz-tagok közvetítésével eljut a párt szava a gazdáikhoz, s közülük mind többen teszik magukévá az okos szót. Dicséret illeti a csurgói járás kommunistáit és tsz-tagjait, akik -a múlit héten a legtöbbet tettek azért, hogy minél több dolgozó paraszt- csalód rátaláljon a boldogulás útjára. De nem kevesebb elismerés jár

a pciTogszentkirályi Aranykalász és Jcítíblét TSZ tagjainak, kom- ___________________

m

unistádinak. akik ugyancsak szíves szóval hívták és fogadták ma- "^«Diesel Diesel-elektromos és elektro- guk közé az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. j^mos vontatással helyettesíteni. FoA csurgói járásban a múlt héten 36 család, 55 taggal, 276 hold földdel lépett a közösbe. A rinyaszentkirályi Aranykalász TSZ 19 családot 32 taggal, 200 hold földdel, a Jobblét TSZ pedig 13 családot 18 taggal, 65 hold földdel vett fel.

fl Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatairól

(ELFOGADTA A KÖZPONTI VEZETŐSÉG 1955. NOVEMBER 12-1 ÜLÉSE)

(A Központi Vezetőség határozatának (/•első részét lapunk vasárnapi számában ejközöltük.)

ij] 11. Lényegesen korszerűsíteni kell szállítást. A vasútnál a gőzvonta- ítás állandóan növekvő részét* kell

tUkozni kell az önműködő vasúti biz-- '<• "csdtó berendezések alkalmazását.

JJelentősen gépesíteni kell a vasúti

A kaposvári járásban a múlt héten 18 család 41 taggal, 136 hold földdel lépett a közösbe.

Megyénkben a múlt héten összesen 83 családdal, 136 taggal, 550

áj emelni kell az áruszállításban a te- •khergépkocsifopgalom részesedését. Fo- Wkozni kell az olyan korszerű szállí- íjjtási módszerek alkalmazását, mint — olaj csövön való szállítását,

E jó eredmény elérését segítette a község; tanács is. Uj tsz-előkészítő bizottság is alakult a múlt napokban Porrogszentkirályon.

I

i J •Lvi'c'aj'tniJiiYutaii a llllíuiv iirwru umjícdcií do u><uauuai, l, ,iw . Olaj

4 hold földdel gyanapcdtak tsz-eink. (Ez az eredmény meghaladta a (Lement ömlesztett szállítását, a tégla

X megelőző hetit.) Ha a nagyatádi, fonyódi, tabi és a barcsi járásiban' ^konténerekben való szállítását, a

()I is több figyelmet fordítanának a kommunisták, a tsz-tagok a tsz-ek ^pneumatikus szállítást. Növelni keil

megszilárdítása mellett a számszerű fejlesztésre, akkor bizonyos, (Lz üzemen belüli szállítás gépesítéhogy egy hét múlva még szebb eredményekről számolhatunk be, s fflsét.

még 'büszkébben mondhatjuk, hogy erőteljesen fejlődik megyénk 4 12. Fejleszteni kell az üzemek

ÍJ termelőszövetkezeti mozgalma. «^iparágak közötti kooperációt és en^ ■ ,*-*.-r-.*..-t---'-iry-(Lnek alapján az üzemek szakosítását.

4 rakodást és a pályafenntartást. Fo- kőzet tahiban kell a víziutakat szál- flításra hasznosítani. Naigymértékben

Közös erővel elhárították a vetést fenyegető veszélyt a kőkúti Vörös Sugár TSZ tagjai

A kőkúti Vörös Sugár Termelő- szövetkezet tagjai vasárnap is dolgoztak. Igaz, a vetést már korábban befejezték, de most a már elvetett több mint 10 holdnyi őszi árpájukat veszély fenyegette. A lapos területben lévő vetést elborította a víz és azzal fenyegetett, hogy vetésük tönkre megy. A tsz vezetőségének gyorsan kellett cselekednie. A tsz elnöke mozgósította a tagságot, s vasárnap

reggel ásóval, lapáttal elindultak ki a határba. A táblában vízlevezető árkokat létesítettek, s kitisztították a már meglévő csatornákat. A tagok között ott dolgozott Hácz István is, aki egy héttel előbb lépett be a szövetkezetbe. Közös erővel harcolták a jövő évi gabonatermés biztosításáért. Példájuk serkentse megyénk tsz- tagságát még jobb munkára.

Néhány súlyos kérdés a darányiakhoz

Még csak 50 százalékra áll a kenyérgabona vetése Darányban, s csak az Árpád TSZ-nek 100 hold kukoricája szedetlen, 40 hold burgonyája még a földben van.

Ki a felelős ezért?

Elsősorban a község vezetői, akik szemet hunynak afelett, hogy Gáli József, az Árpád TSZ elnöke fuvarba jár az egyéni parasztoknak ahelyett, hogy szervezné, mozgósítaná a tsz- tagokat a betakarításra. Az elmúlt napokban, amikor még jó idő volt, ahelyett, hogy a közös földről takarították volna be a kukoricát és a burgonyát, Gáli József Ungvári Ferenc egyéni parasztnak hordta haza a kukoricáját.

Löhet-e ezután csodálkozni azon, hogy a tsz tagsága sem nagyon töri magát a munkában, délfelé szállingóznak a mezőre.

Feltesszük a kérdést: miből akarnak osztalékot adni a tagoknak, ha kinn hagyják rothadni a burgonyát és a kukoricát? Mit fognak aratni jövőre, ha az idén nem vetnek?

Gépállomási dolgozóink még jobb munkával segítsék a vetés gyors befejezését

Elismerés és köszönet a mezőgazdaság élharcosainak, hős traktoris- táimlkmak, gépállomási dolgozóinknak, akik dacolva az időjárás szeszélyeivel, kimagasló eredményeket érnek el a traktorokkal, vetőgépekkel. Példájuk buzdítson minden trak- torisíát még jobb munkára. Gépállomási dolgozóink segítsék elő, hogy minél előbb befejezzük az őszi kalászosok vetését, hogy azután zavartalanul végezhessék az őszi mélyszántást.

A Megyei Gépállomások Igazgatóságának értékelése szerint a verseny állása:

Legjobb traktoristák:

1. Benkő Ferenc, a Fonói. Gépállomás traktoristája, aki 142 műszak- normát végzett, őszi tervét 190 százalékra teljesítette.

2. Embarsics József DISZ-fiatal, Csckonyaviscihtai Gépállomás.

3. Sárdi Mihály, Tabi Gépállomás.

4. Sárdi Lajos, Tahi Gépállomás.

5. Bende József, Segesdi Gépállomás.

Silózásban:

1. Nagy Lajos, a Lengyeltóti Gépállomás traktorosa 2001 köbméter silókészííéssel országos viszonylatban. a második.

2. Vörös István, Fonó, 640 köbm.

3. Benkics László, Darány, 630 köbm.

Legjobb brigádok:

1. Somogyvári Mihály brigádja (Fonói Gépállomás) 115 százalékkal. 2. VágolatLajps brigádja (Tábá Gépállomás) L százalékkal.

3. Juhász István brigádja (Tabi

Gépállomás) 87 százalékkal. Megyénk három legjobb gépállomása:

Gépállomás: Tervteljesítés: Gépállomásigazgató:

1. Tahi 78,5 Körmendi József h.

2. Karádi 74,9 Pásztor János

3. Tapsonyi 72,5 Horváth István

A három közepesen dolgozó gépállomás:

51,8

50,5

49.2

9. Iharcsberényi

10. Csokonyavisontai

11. Csurgói

Utolsó három gépállomás:

15. Darányi 44

16. Segesdi 43,6

17. Kaposvári 41,4

Alsecz Sándor h. Dániel János Csöndör Lajos

Hern esz János Wittmann József Kodó Kálmán

Az ipari minisztériumok az Országos Tervhivatallal együtt dolgozzák ki az iparágak és az egyes üzemek közötti ésszerű munkamegosztás, a helyes profil kialakításának irányelveit és az üzemeket ennek megfelelően fejlesszék. Meg kell akadályozni, hogy a* kooperáció ürügye alatt a termelési értéket indokolatlanul növeljék, s ilymódon egyesek az államot becsapják. A kooperáció és a szakosítás célja és értelme a termelés gazdaságosságának fokozása. Különösen nagy gondot kell fordítani a kooperációs szállítások határidőben való teljesítésére és ezáltal egész iparunk szervezettségének emelésére.

Országosan és iparáganként széles körben kell szabványosítani mindazokat az alkatrészekéit, gépeleme-^ két, szerelvényeket, amelyek a különböző gyártmányoknál felhasználásra kerülnek és meg kell oldani ezek gyártásának szakosított üzemekben való összpontosítását. Pontos előírásokkal meg kell határozni egyes termékek minőségét és gondoskodni kell ezeknek az előírásoknak betartásáról. Megfelelő árintézkedésekkel biztosítani kell, hogy a szakosított gyárak termékeit felhasználó vállalatok olcsóbban jussanak ilyen termékekhez, mintha ezeket saját maguk állítanák elő.

13. Az ipari kutatóintézeteknek lényegesen közelebb kell kerülniük a termeléshez és ugyanakkor foglalkozniuk kell távlati kutatási problémákkal. Az intézeteket és az egyes kutatókat anyagilag is érdekeltté kell tenni a kutatási eredmények ipari bevezetésében. A műszaki egyetemek tanszékeinek is a jelenleginél sokkal fokozottabban kell részt venni az ipar előtt álló feladatok megoldásában.

A tervezőintézetek munkáját úgy kell irányítani, hogy az új beruházásoknál, a régi üzemek rekonstrukciójánál, az egyes gépek és berendezések tervezésénél érvényesítsék a legkorszerűbb technika követelményeit.

A gyártmány- és technológiai fejlesztés meggyorsítása végett meg kell erősíteni az üzemi tervezőszerkesztő és fejlesztő részlegeket, a központi kutató- és tervezőintézetek mérnökeinek egy részét az üzemekbe kell átcsoportosítani. Növelni kell az üzemi kutatásira előirányzott összegeket.

Fel kell számolni a tervező és kutató munka összehangolatlanságát. A Magyar Tudományos Akadémiának, az Országos Tervhivatalnak és az ipari minisztériumoknak együttesen biztosítaniuk kell, hogy a tudományos és tervező' munkát a legfontosabb feladatok végrehajtására összpontosítsák.

14. Lényegesen javítani kell a műszaki propagandát. Biztosítani kell, hogy a műszaki könyvkiadó és sajtó az ipar előtt álló legfontosabb kérdésekkel foglalkozzék. Szervezetten biztosítani kell a hazai műszaki eredményeknek, valamint külföldi műszaki lapoknak, leírásoknak, prospektusoknak, katalógusoknak üzemeink,' ipari és tudományos dolgozóink rendelkezésére "Bocsátását. Gondoskodni kell arról, Iragy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatainak széleskörű elterjesztése mellett műszaki kádereink a technika fejlődésének a tőkés országokban elért eredményeit is megismerjék. Jelentősen ki kell szélesíteni a műszaki káderek továbbképzését a Mérnök Továbbképző Intézet tevékenységének kibővítésével, az MTESZ előadásos és egyéb propaganda munkájának segítségével, a TTIT, az üzemi könyvtárak és műszaki klubok munkájának megjavításával.

II.

Magasabb fokra kell emelni a munka termelékenységét és tovább kell csökkenteni a termékek önköltségét

A termelékenység növekedése az első ötéves terv megindulása óta lényegesen gyorsabb volt, mint a tőkés országokban ugyanezen időszak alatt. Ennek ellenére az 1955. évet megelőzően az ipari termelés emelkedését nagyobb részben a termelésben dolgozók számának növekedése eredményezte és csak kisebb részben a termelékenység fokozása, főként, azért, mert állami szerveink a termelés mennyiségének növelése mellett nem fordítottak kellő figyelmet a termelékenység emelésének legfőbb forrására, a technika fejlesztésére. Iparunkban azonban a meglevő műszaki színvonal mellett is a termelékenység emelésének még számos kiaknázatlan tartaléka van. Sok üzemiben, építkezésen nem kielégítő a gépek kihasználása, nem megfelelő a munka szervezése, nem tartják be az előírt gyártási-termelési utasításokat, laza a munkafegyelem. A minisztériumok és üzemek vezetői nem tesznek kielégítő erőfeszítéseket e hiányosságok kiküszöbölésére. A dolgozók hasznos újításainak, kezdeményezéseinek megvalósítása és elterjesztése számos helyen megengedhetetlenül vontatottan halad.

A műszaki színvonal viszonylagos elmaradottsága a munkaerő és a gépek kihasználásában, különösen pedig az anyagfelhasználás terén fennálló lazaságok következtében a termelés önköltsége — bár ez év során csökkent — még mindig rendkívül magas. Termékeink minősége — elsősorban a technológiai fegyelem lazasága miatt — sokszor nem kielégítő.

A Központi Vezetőség a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése és a termékek minőségének fokozása céljából a következőket határozza:

1. Az Országos Tervhivatal, a minisztériumok és az ipari üzemek vezetőit kötelezni kell arra, hogy a tervekben irányozzák elő és megfelelő intézkedésekkel biztosítsák a munka termelékenységének állandó és nagymértékű emelését. Rendszeresen javítani kell a termelés technológiáját. Fokozatosan meg kell valósítani a meglevő berendezések részleges, illetve teljes rekonstrukcióját, valamint új, termelékenyebb berendezések, gépek munkába állítását. A termelőberendezések jobb kihasználásával, az állásidők csökkentésével, a munka ésszerűbb szervezésével biztosítani kell a termelés egyenletes ütemű fejlődését.

2. A termelőmunkában résztvevő dolgozók arányának növelésével és a munkafegyelem megszilárdításával el kell érni a rendelkezésre álló munkaerő jobb felhasználását. A dolgozók anyagi, szociális és kulturális szükségleteiről való fokozott gondoskodás útján az üzemekben

állandó törzsgárdát kell létrehozni. Emelni kell a szakmunkásképzés színvonalát, növelni kell az ipari tanulók között a középiskolát végzettek számát. Az üzemekben és tanműhelyekben folyó gyakorlati oktatás során a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő módszereket kell tanítani. Biztosítani kell a szakmunkások megfelelő színvonalú továbbképzését, emelni kell a továbbképző tanfolyamokon' résztvevő szakmunkások számát.

3. A munka termelékenységének növelésével, s emellett elsősorban az anyagtakarékosság fokozásával biztosítani kell az önköltség rendszeres csökkentését. Különös gondot kell fordítani az importanyagok felhasználásának csökkentésére. Az anyagtakarékosság fokozása céljából gondoskodni kell a legfontpsabb anyagok megfelelő nyilvántartásáról és raktározásáról. EH kell érni, hogy az anyagellátás tervezése és az anyag- gazdálkodás helyes normák alapján történjék.

4. Az önköltség csökkentése nem történhet a termékek minőségének rovására, ellenkezőleg, az önköltségcsökkentést a minőség állandó javításával kell egybekötni. Elsőrendű fontosságú a termékek minőségének megjavítása az alapanyagokat előállító iparágakban, elsősorban a kohászatban', a szénbányászatban, a vegyiparban és az építőanyagiparban. A meglevő gyártmányok korszerűsítésénél és az új gyártmányok tervezésénél fokozni kell a minőségi követelményeket. Gondoskodni kell a technológiai utasítások szigorú betartásáról, a minőségi ellenőrzés megszigorításáról. El kell érni, hogy gyártmányaink használhatóságának időtartama lényegesen megnövekedjék. Fokozott gondot kell fordítani arra, hogy a gyártmányok külső alakja tetszetős, s a csomagolás korszerű legyen.

5. A pártszervezetek és szakszervezetek a minisztériumok és üzeapek vezetőivel együtt gondoskodjanak arról, hogy a szocialista verseny- mozgalom középpontjába a termelési tervek teljesítése mellett a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését és a minőség javítását állítsák. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók helyes kezdeményezéseit, javaslatait rövid idő alatt megvalósítsák, a bevált újításokat minél hamarabb alkalmazzák a gyakorlatban és a legjobb munkamódszereket szervezetten terjesszék el. Az élenjáró munkamódszerek elterjesztése az iparági és vállalati vezetők egyik legfőbb feladata. Az újítókat fokozottabban érdekeltté kell tenni az újításoknak a gyakorlatban való bevezetéséiben.

6. A munka termelékenységének

nagymértékű növelése és az önköltség csökkentése céljából az ország belső erőforrásainak minél teljesebb kihasználása mellett sokkal fokozottabban kell élni a szocialista tábor országai közötti nemzetközi együttműködés lehetőségeivel. Az egyes országok gazdasági adottságainak messzemenő figyelembe vételén alapuló nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztésével el kell érni a sorozatigyártásnak, a termelés mennyiségi növelésének és szakosításának olyan fokát, amely lehetővé teszi a legkorszerűbb technika és technológia alkalmazását, a gyártás gazdaságosságának nagymértékű növelését.

III.

Meg kell javítani as ipar irányítását

A Központi Vezetőség és a Minisztertanács az utóbibi időben több határozatot hozott a vezetés bürokratikus módszereinek kiküszöbölésére, az igazgatási szervek felépítésének egyszerűsítésére, létszámálnak csökkentésére, az ellenőrzési mun^a megjavítására. Ennek eredményeképpen javult az ipar vezetése, a minisztériumokat, hivatalokat és

(Folytatás a 2. oldalon.)