Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-04 / 260. szám
SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. november 4. Molotov elvtárs nyilatkozata az európai biztonság és Németország kérdéséről a genfi külügyminiszteri értekezlet november 2-i ülésén Genf (TASZSZ). V. M. Molotov a genfi külügyminiszteri értekezlet november 2-i ülésén az európai biztonság’ és Németország kérdéséről többek között a következőket mondotta: Jó lenne, ha megegyeznénk abban, hogy közülünk senki se tűzzön ki olyan célokait, minit az egyesített Németország újrafelfegyverzése és bevonása katonai csoportosulásokba, minthogy ez gyökeresen ellentmond munkánk alapjának — az európai biztonság biztosítása feladatának. A szovjet küldöttség már felhívta a figyelmet arra, hogy amikor az európai helyzetről tárgyalunk, abból kell kiindulnunk, hogy a legfőbb as európai biztonság kérdése, a német kérdés pedig, amelynek jelentőségét távolról sem áll szándékunkban lebecsülni, az európai biztonság biztosításának kérdéséhez viszonyítva alárendelt részletkérdés. Ha tárgyilagosan mérlegeljük a helyzetet ás nem csupán valamilyen átmeneti hatásra számítunk, feltétlenül el . kell ismerni, hogy csak a német kérdés olyan rendezése fog megfelelni az európai biztonság érdekeinek, mely kizárja majd annak lehetőségét, hogy Németország militarista állammá váljék. Nem szabad megengedni, hogy Németország sorsa újból azoknak az erőknek kezébe kerüljön, amelyek egy emberöltő leforgása alatt kétízben robbantottak ki háborút Európában. lehet, hogy azok, akik távolabb voltak a második világháború tüzé- tőí és akiknek földjén nem vonultak keresztül a hitleri' hordták, bizonyos mértékig másképp ítélik meg a német kérdés, megoldását. Lehet, hogy náluk a biztonsági meggondolások átengedik helyüket bizonyos más meggondolásoknak. Az európai államok számára azonban, amelyek a legtöbbet szenvedtek a hitleri agresz- Kziótól, az európai biztonság követelése a legfőbb és döntő követelés Németország jövőjének megtárgyalásakor. Azt mondják, hogy a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonságra vonatkozó javaslata, valamint az október 31-i szovjet javaslat Németország ».kettészakítottságának rögzítettségére« vezet. így valamilyen okból konokul semmibe veszik a tényeket. Pedig a tények egészen mást mondanak. A két német államnak az európai biztonság szavatolását és az európai feszültség csökkentését szolgáló intézkedésekben való részvétele elősegítené olyan feltételek megteremtését, amelyek szükségesek Németország bákeszerető állaimként való ú jraegyes í tűséhez. Másrészről az Európában lévő katonai tömibrend- szer és az újrafelf egy vérzett Nyu- gat-Németországnaik az észak-atlanti tömbbe (NATO) és a nyugateurópai unióba való bevonása a fő akadálya annak, hogy Németország egységes, nemzeti állaimmá egyesüljön, már amennyiben ezen etgyes-ülés ■külső feltételeiről van szó. Foglalkozni kell a három hatalom tervezete híveinek egy másik érvével is. Azt mondják nekünk, hogy. ez a tervezet megfelel az európai biztonság érdekeinek, sőt még bizonyos garanciákat is nyújt a Szovjetunió biztonsága tekintetében. Nem nehéz azonban átlátni, hogy ez az érv mennyire nem meggyőző. Először is a Szovjetunió 'nemcsak saját országa biztonságának kérdését veti fel, hanem más európai országok biztonságának kérdését is, különösen azokét, amelyek, mint a Szovjetunió is, szenvedtek a hitleri betöréstől, a hitleri agressziótól és természetesen nem akarnak ölhetett kézzel várni a jövőre. Viszont .a három hatalom tervezete teljesen megkerüli például a Németországgal határos államok biztonságának kérdését. Kit elégíthet ki ilyen tervezet? Másodszor azt mondják nekünk, hogy a Szovjetuniónak . abban kell látnia biztonságának biztosítékát, hogy a hárcmhatalmi tervezet előirányozza 'az új rafelf egyverzett. egyesített Németországnak a nyugati katonai csoportosulásokba való bekapcsolását. Ezeket a csoportosulásokat védelmi jelűegűeknek és Németországot illetően korlátozóknak tüntetik fel. Nyíltan kijelentik azonban, hogy a három hatalom csak akkor írhat alá bármiféle európai biztonsági szerződést, ha egyben megoldják az egyesített, méghozzá újrafelf egyverzett Németországnak az említett katonai csoportosulásokba való bekapcsolását. Azt, amit nekünk javasolnak, így lehetne összefoglalni: ha azt akarjátok, hogy valamilyen európai biztonsági szerződés aláírásra kerüljön, akkor el keil fogadnotok Németországgal kapcsolatos feitételeimket, azaz bele kell egyeznetek, hogy az egyesített Németországot újrafelíegyverzik és bekapcsolják az északatlanti tömbbe (NATO), amely mint ismeretes a Szovjetunió ellen irányul. Es erre azt mondják, hogy biztonsági garanciákat nyújtanak a Szovjetuniónak. A biztonsági garanciák kérdésével kapcsolatban nem volna szabad szem elől tévesztem ennek az ügynek még egy fontos vonását. És mi lesz, ha az egyesített és újrafelf egyverzett Németország, amelynek sorsa a militaristák, revansiszták kezében lesz, széttép mindenféle szerződést és egyezményt, amelyet aláírt és saját maga lép a katonai csoportosulások létesítésének útjára? Hiszen a .történetem' ismer hasonló példákat. Engedjék meg, hogy megkérdezzem: mi lesz ebben az esetben?' Hol a felelet arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor a Szovjetuniónak Németország szomszédainak és az összes többi bákeszerető európai államnak nyújtott »biztosítékokkal?« Ä három hatalom javaslatában nincs féléiét erre a kérdésre. Másként állna a dolog, ha a nyugati hatalmak a Szovjetunió és más európai inépek, köztük mindkét mostani német állam, a továbbiakban pedig az egyesített Németország venne részt az általános európai biztonsági rendszerben. Eminek a követelménynek megfelelnek azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió az európai biztonság kérdésében előterjesztett. Néha arról próbálnak meggyőzni 'bennünket, hágj- Németország egyesítése egyszerű dolog, hogy ehhez’ csak össznémet választásokat kell tartani. A dolognak ilyetén leegyszerűsítése azonban nem juttathat bennünket előre a hernyói ült német kérdés megoldásában. Meg kell állapodnunk abban, hogyan értelmezzük Németország egyesítésének feladatát és milyen úton haladjunk efelé. Németország egyesítésének az európai . biztonság érdekeinek megfelelően, békeszerető és demokratikus alapon kell megtörténnie. így intézkedéseket kell tenni a német milrita- rizmus újjászületéséinek megakadályozására. Az egyesített Németországnak mentnek kell Lennie azoktól a kötelezettségektől, amelyeket Németország bármelyik része más országokkal kötött, jelenleg érvényes katonai és politikai egyezményekben vállalt és vállalnia kell, hogy nem lép be miás államok ellen irányuló koalíciókba vágj' katonai szövetségekbe. Eddig még csak a Német Demokratikus Köztársaság jelentette ki, hogy egyetért ezzel. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya értekezletünkhöz és a német néphez intézett felhívásában javasolta! létesüljön olyan össznémet szerv, amely összehangolja a két német állam Németország egységének helyreállítását szolgáló erőfeszítéseit. A Német Demokratikus Közíárs.aság kormánjm javasolja, létesüljön cssznémet tanács, amelynek az NDK és az NSZK törvényhozó szerveinek képviselői lennének tagjai. Az össznémet tanácsnak elő keli segítenie Kelet- és Nyugat-Né- metország németjeinek közeledését és együttműködés megszervezését a belinémet kapcsolatok minden terén, valamint Németország egyesítése feltételeinek előkészítésében1. Megelégedéssel állapítjuk meg, hagy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya az össznémet tanács létesítéséről szóló javaslatának benyújtásakor helyesen ügy véli, hogy ennek az össznémet szervnek fontos szerepet kell vállalnia mind a két német állam közeledésében, mind’ pedig az európai biztonság szavatolásában más országokkal folytatandó együttműködésében. Ezen összné- mef szerv '• feladatainak teljesítése egyben elősegítené mind a német probléma megoldása' Sfafeő teltételeinek, mind a belső feltételeknek megoldását, minthogy feltétlenül tekintetbe kell vennünk az NDKAran és az NSZK-ban lévő különböző társadalmi és gazdasági körülményeket. ÉRDEKESSÉGEK innen — onnan. »IGYATOK EGYET I« A királynő utasítására ilyen parancsot intézett rádión keresztül a temgemagyí hivatal valamennyi angol hadihajó katonáihoz a trafalgari ütközet 150. évfordulója alkalmával. E csatában lelte halálát Nelson tengernagy. Minden 20 éven felüli matróznak TűSokán látogatják a rostocki nemzetközi bazárt A Német Demokratikus Köztársaság rostocki kikötőjében megnyílt nemzetközi baA MOST ÉPÜLŐ LEMNGRÄDI METRO a; földfeletti és a földalatti' paloták' sorát varázsolja a városba. Az egyes állomásépületek falát az orosz zárt szívesein keresi fel és szovjet történelem a kikötőbe befutó kill- nagy eseményei díszítőid! hajók személyze- tik, s mint a Trud te. A külföldi tengeré- megállapítja, az eddig szék a bazárban bár- elkészült 11 kilométe- ... , milyen valutáért vésá- rés útszakasz művészi ,?<eaar^i ' ríhatnak német, ipari megoldása a szovjet1 árukat. A legkereset- képzőművészek igazi tehb cikkek a külön- dicsőségére vélik, böző szeszesitalokon kívül a távcsövek, bőráruk és emléktárgyak. A bazárnak már állandó vevőköre is 'kialakulóban van, ezt főleg 'lengyel és finn hajók személyzete alkotja. A Német Demokratikus Köztársaságban 1855. végéig még két kikötőiben nyitnak nemzetközi bazárt. a 20 évesnél fiatalabbak pedig duplaadag limonádét kaptak. Egy óriási esernyő védelme alatt a múlt hét csütörtökén ia londoni »Carlton Garden,s«-ben II. Erzsébet angol királynő felavatta apjának, az elhunyt VI. Györgynek a bronzszobrát. KELLETT NEKIK PÁRIZSBA MENNI? Francia szérum a gyermekparaiízis ellen Párizs legszebb teremek egyik luxusszállójában egy portugál gyárostól 10 millió frank értékű ékszert lopott el egy szállodai tolvaj. Champsiinaud és felesége múlt vasárnap érkeztek Liszabc-n- ból Párizsba. A .gyáros felesége azonnal elrej EGY AMERIKAI HETILAP jelentése szerint csak augusztus 20-a óta 15 ezer marokkói bennszülöttet ölitek meg a megszálló francia katonák. Súlyos tette ékszereit egy repgifeerencsétknség krokodilbőr zacskóba. az Egyesült Péntekén Oft ampa lira- Államokban ud és felesége elhagyták a szállodát és színházba mentek. Mikor éjfél felé hazamentek, nyitva találták szálloA francia sajtó jelenti. hegy elkészült a Lepin professzor, a Pasteur-ántézetl vezetője által feltalált és kidolgozott gyenmek- para’ízis elleni szérum. A hírt dr. Bemard Lafay Közegészségügyi miniszter megerősítette. A Pasteur-iintézet most a gyermekpaa-alí- zis kérdésével foglalkozó koppenhágai nemzetközi értekezlet eredményét várja, amelyen a szérum egyetemes gyártási és ellenőrzési módszerét kidolgozzák. A francia szérum hamarosan forgalomba kerül. Ujíípusú lengyel hernyótalpas rakod óA londoni rádió jeleníti, hegy az Egyesült Älliamokban a Co- gép loirado állambeli Dandaá lakásuk ajtaját, a vértől 40 mérföldnyi-re Lengyelországban el- szcba fel volt dúlva, a északra a levegőben készült a, »LZW 30« zacskó a-földön/ feküdt felrobbant és lezuhant típusú új hsmy ótalpas ,— üresen. Az ékszerek egy utasszállító repü- rakodógép terve. A gép eltűntek. óránkénti sebessége 30 kilométer, egy óra alatt 120 tonna árut képes kirakni. Úgy szerkesztik meg, hogy. három méter távolságról 'kirakhassa a szál- Miss Venezuelát vá- lítmányokat. A szak- lasztották meg ,a Nyu- emberek véleménye gat szépségfcirálynőjé- szerint a hennyótalpas tógép. A gép 44 utasa életét vesztette. Megválasztották a Nyugat szépségkirálynőjét A fouloni tengeri csendőrség letartóztatta Hugves közigazgatási alkalmazottat és Leiter számvevőségi titkárt, akik bevallották, hogy fiktív utalványok kibo- vé Londonban. A 19 rakodógépet jól lehet csalásával számolási, éyes Carmen Zubilla- majd alkalmazni a bátratokat hamisítottak, ga 500 000 frankos dí- nyákban. valamint A tengerészet kárára jat és egymillió frank szén- és ércszállító haló millió frankot sík- értékű' , sportkocsit jók rakodási munká- kasztottak el. nyert. látóinál. ca——Mtwtmwnwwiw aa—m A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a béke November 7-én ünnepli a szovjet nép és véle együtt az egész haladó emberiség a Nagy Októberi Szocialista' Forradalom győzelmének, a Szovjetunió fennállásának 38. évfordulóját. Harmincnyolc évvel ezelőtt, a szovjet állam megalakulásának napjaiban Lenin magasra 'emelte a népek békéjének zászlaját. 1917. november 8-án, a forradalom győzelme utáni napon a U. szovjet kongresszus jóváhagyta a békéről szóló dekrétumot: Ebben a szovjet kormány igazságos és demokratikus béke megkötésére hívja fel a háborút viselő országokat. Harmincnyolc év éta a Szovjetunió egész bel- és külpolitikája a béke védelmezésénekí és biztosításának jegyében áll. A Szovjetunió békepolitikája a két rendszer békés egymás mellett élésének lenini politikáján épül fel. E békepolitikának alapja az a lenini tanítás, hogy a szocialista világ és a kapitalista államok békésen együttműködhetnek egymással, ha kapitalista államok vezetőköreiben is megvan ehhez az akarat. Annak idején a szovjet föld még be sem itta azt ,a tömérdek vért, amelyet az intervenciósok ontottak, s a népek már hallhatták Lenin' szavát. » __kivívtuk magunknak azok at a feltételeket, amelyek lehetővé teszik„ hogy f ennmaradhassunk a tőkés hatalmak mellett, amelyek most kénytelenek kereskedelmi kapcsolatokra lépni velünk«. Majd így folytatta Lenin elvtárs: »Ven egy erő, amely nagyobb, mint bármely ellenséges kormány vagy osztály óhaja és elhatározása. Ez az erő: az általános nilággazdasági viszonyok, amelyek kényszerítik őket, hogy a velük való kapcsolatoknak erre az útjára lépjenek«. (L. M, „33. k. 142. o.) A szovjet kormány mindig szem előtt tartotta és tartja Lenin útmutatásait. A Szovjetunió a két világháború közötti időszakban, is állhatatosan védelmezte a béke ügyét, a nemzetközi küzdőtéren harcolt az új háború veszélye ellen, s a kollektív biztonság és az agresszcrral való kollektív szem-beszállás politikájának a folytatására törekedett. Ismeretes, hogy Hitler uralomra jutásakor a Szovjetunió elleni ke- reszteshadgáirattól és egyéb nagyhangú fenyegetőzésektől volt hangos a nyugati1 politika. A Szovjetunió ekkor is világosan leszögezte békeakaratát, de ugyanakkor figyelmeztette is a fasiszta háborús us-zítókat, hogy őrizkedjenek a Szovjetunió ellen irányuló háborús kalandoktól. Sztálin elvtárs mondotta 1934. januárjában a párt XVII. kongresszusán: »A mi külpolitikánk világos. A mi külpolitikánk minden ország irányában a béke fenntartásának és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politikája. A Szovjetuniónak eszeágában sincs, hogy bárkit fenyegessen, még kevésbé, hogy bárkit is megtámadjon. Mi a béke mellett vagyunk és a békéért harcolunk. De nem félünk a fenyegetésektől és készek vagyunk csapással felelni a háborús gyújtogatok csapására«. Amikor az imperialisták támogatásával kialakult fasiszta koalíció készült az új háborúra, és egymás után szállta meg a védtelen kis országokat, a Szovjetunió rendületlenül harcolt a békéért, die nem feledkezett meg az erszáz védelmének a megerősítéséről sem, hogy teljes fegyverzetben fogadhassa az ellenséget, ha támadni merészel. 1939-ben, amikor már fellángolt az új háború tűzveszélye.^ Sztálin elv- társ ismételten kifejtette a szovjet külpolitika alapelveit: »Mi va'ei- mennyi országgal a békét és a kereskedelmi kapcsolatok megerősítését akarjuk: ez az álláspontunk és ez is marad, ha ezek az országok ugyanilyen magatartást tanúsítanak majd a Szovjetunió irányában, ha nem kísérlik meg országunk érdekeinek a megsértését^ S -amikor a hitleri fasiszták hiit- sz-egő-en a szovjet államra támadt, a Szovjet Hadsereg nemcsak visszaverte, hanem szét is zúzta a támadók hadseregét. A győztes második vilégiháború után a szovjet kormány tovább folytatta a tartós és szilárd béke biztosítására és a nemzetközi együttműködés fejlesztésiére törekvő külpolitikáját. A szovjet kormány széles körben ismertté vált programot terjesztett elő az új háború megakadályozására. Sztálin, elvtárs 1944. november 6' ián, a. forradalom évfordulóján tartott -beszédétben mondotta: »A békeszerető nemzetek képviselőiből különleges szervezetet kell létrehoznunk a béke megvédésére és a biztonság megőrzésére, e testület vezető szervének rendelkezésre kell bocsátanunk a támadás megakadályozásához szükséges fegyveres erőt, és köteleznünk kell ezt a szervezetet, hogy szükség esetén ezt a haderőt a támadás elhárítására vagy felszámolására és a támadásban vétkesek megbüntetésére haladéktaia- nul igénybe vegye«. A Szovjetunió békeszeretét nemcsak az előterjesztett javaslatok bizonyítják, hanem -a cselekedetek is. A Szovjetunió a háború után jelentősen csökkentette fegyveres erőit,® napjainkban is ennek vagyunk tanúi. Gondoljunk a 640 ezer fő leszerelésére, vagy arra, hogy az osztrák államszerződés megkötését követően azonnal kivonta és hazaszállította az addig Ausztriában tairtörtredó csapatokat, míg az Amerikai Egyesült Államok Olaszországban helyezte el a csapatait. A szovjet kormány a béke -fenntartásáért és megszilárdításéért harcolt azzal is, hogy részfcvett az ENSZ létrehozásában,, majd az ENSZ-ben fáradhatatlanul harcolt és harcol a -békéért. A Szovjetuniónak hallhatatlan érdeme. hegy állandóan leleplezve a háborús uszítókat, útmutatást, programot adott ahhoz, hogyan keli a né» pekrrefc harcolniuk a háború megakadályozásáért. a béke tartóssá tételéért. Erről Sztálin- elvtárs 'az ame- raksf Associated Press tudósítójának kérdésére többek között ezeket válaszolta: »Arra. van szükség, hogy a. közvélemény és az államokat kormányzó körök széleskörű ellenpropagandát szervezzenek az új háború hírverői ellen és a béke fenntartása érdekében«. A Szovjetunió következetes béke- politikájénaik eredményéként ültek -össze ez év nyarán a kormányfők Géniben. A nyugati hatalmak betették, hegy háborús fenyegetésekkel, az úgynevezett erőpolitika fitogbaitá- sávaüi semmire sem mennek. Még Eisenhower amerikai elnök is elismerte, hogy a népek békeakarata »nagy nyomásként érvényesült Genfiben«. Rákosi elvtár® pedig azt mondotta csepeli beszédében: »A genfi értekezlet egyik tanulsága, hogy a százmilliók békeóhaja és békekövetelése hatalmas erő, amely reális tényezőként hat a világpolitikában«. A hideghábor ú halálos sebet kapott Genfben, de hogy végleg eltemessük, még szívósa-bb és keményebb harcot kíván valamennyi' békeszerető embertől. Az elmúlt harmincnyolc év alatt, az első nemzetközi tárgyalásoktól, amelyekre a fiatal szovjet államot meghívták, s a jaltai és potsdami konferencián keresztül, ahol a Szovjetunió mint győztes nagyhatalom vett részt, -majd az ENSZ-tárgyalá- sbkitól egészen a mostani genfi külügyminiszteri tárgyalásig sek minden megváltozott: megváltoztak az erőviszonyok, megváltoztak az egyes országokat képviselő személyek, csak egy valami nem változott: a Szovjetunió békepolitikája, mely ma ugyanúgy, mint 38 évvel ezelőtt a lenini békés együttélés elvén alapszik. BÖPIS ISTVÁN
