Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-29 / 280. szám

Kedd, 1955. november 29. SOMOGYI NÉPLAP 3 Ezért valaki felelősi Anyaggazdálkodás a 3. sz. Mélyépítő Vállalatnál — 2100 mázsa volt a mész — mondja Nagy Tibor mérnök, a 3. sz Mélyépítő Vállalat kaposvári főépí­tés vezeö je. — Ugyan kérem — állítja a vál­laltait igazgatója és az anyagosztál;, vezetője — mindössze 510 mázsa me­■.s -et száUít-tai.t .ink a kaposvári fő- «oítésvezetőségre. Melyik hát az' igaz? Mennyi me­szet kapott a kaposvári főépítésveze- töség, és miért fontos mindez? Az anyaggal való .takarékoskodás, a tervszerű szállítás, raktározás, az elfekvő készletek csökkentés-e mind- .mind e’sőrendű feladata vállala­tainknak, üzemeinknek. Csak éppen a 3. sz. Mélyépítő Vállalatnál nem hallottak volna erről? Mert ennek a «nesznek a története azt bizonyítja. Nyár volt, a legnagyobb mezőgaz­dasági munkák ideje. Az építőipar igen scik dolgozója aratási szabadság­ra ment. Meg kellett hát fogni a munkát a kaposvári főépít és vezet ó- eég dolgozóinak, hogy a csökkent létszámmal is becsülettel helytállja­nak, ne legyen lemaradás a külön- íbóző munkáknál. Ekkor minden elő­zetes jetemtés, fe’készü'és nélkül zú­dult a kaposvári főépítésvezetőség nyakéba az a mészmennyiség. Mibe került több száz mázsa mész elértéktelenitése? Dehát mit volt mit tenni? A mész megérkezett,^ itt volt már az á’llo- máson, a címzés teljesen szabályos, a szállítmányok kétségtelenül ne­kik jöttek, azt át kellett venni. Le­állítottak hát 10 embert az építke­zéseken, s elkezdték a mész szállí­tását. Jöttek, mentek a teherkocsi k, száí tiltották a tömérdek meszet, emésztették a -benzint, az időt, a bért. Vitték a meszet ide-oda, ahol csak helyet találtak számára. Ee ez még nem volt e’égséges, a meszet oKanl is kellett, hogy ne menjen tönkre, ne porladjon el. Elkezdődött hát a mész oltása. 10 ember másfél hónapon át rendületlenül oltott. Es a végén mégis oltatlanul maradt 2— 300 mázsa mész. De nemcsak ez ment részben tönkre. ElporSadt ezen­kívül még rengeteg mész, hiszen 3 meszet egy héten- belül le 'kellett- vol­na oltani teljes egészében, hogy ne porladjon, ne gyulladjon be önma­gától. Ezt azonban csak úgy lelhetett volna megoldani, ha a kaposvári építőmunkások túlnyomó része ott­hagyja az építkezéseket és meszet olt. így napról napra több lett az a mészmennyiség, amely ©lporladt, el­vesztette értékét, és napról napra nagyobb lett a munkabér, amelyet a főépítésvezetőség az oltásért, szállí­tásért kifizetett. Kb. 20 000 forintot tett ,ki az az összeg, amelyet a fölös­leges szállítási, oltási költségekből, a mész elporladásából adódott és amelyet teljesen hiábavalóan pocsé­koltak el. Ekkora mennyiségre sem-i mi szükség nem volt a vállalatnál. Ez aitán a nontos anyagnyilvántartás! A főépítésvezető mindössze 500 mázsa meszet kért a váfflaüalttóll, ez szerinte bőven fedezte volna év vé­géig a szükségletet. Dehát mennyit rendet a vállalat és mennyit ka­pott a főépítésvezetőség? Itt jön az ellentét, itt mondja a váíTálat igaz-' yatója és anyagosztályvezetőie. hogy mindössze 510- mázsát szállítottak, az építésvezető pedig azt, hogy 2100 mázsát. Bár a vállalatnál még pa­pírt -is mutattak az 510 mázsáról, az ’gazság mégis az, hogy a 3. sz. Mély­építő Váraiét kaposvári főépítésve- zetőségé részére, június végén, il­letve július hónapban 1500 mázsa mész érkezett Kaposvárra. Ha a vállalatinál csak 510 mázsa- mészről -tudnak, akkor hol van mée- ezer mázsa, hiszen tények igazolják,^ hogy 1500 mázsa érkezett. Hogyan tartják nyilván ezt az ezer mázsát, hogyan eCetnőrzik annak feThaszná- ’-áfáit, -ha náluk ez egyáltalán nem szerepel? Ha pedig -tudnak az 150^ mázsás szállítmányról (mert a sok szállítási költség, az új meszesgöd­rök talán mégis csak sejtetnek va- Ipmlt?!). akkor miért nincs az náluk feltüntetve? Ha -ilyen »-pontos^ az’ anyagnyüvámtantásuk, vajon hogyan vigyáznak arra a rengeteg anyagra, mely rátok tárol, hogyan őrzik a nép vagyonát? Valakinek felelnie kell! A mészböl eddig — a vállalat ál­lítása szerint — 20 tonnát, vagyis 00 mázsát használtak fel. Egy ré­szét pedig elszállították Baranyába, Somogyba szerte-széjjel. Ismét fi­zethettek hát szállítási költséget és munkabért. De még mindig itt tárol rengeteg oltott mész amna-k bizonyságául hogy -a 3. sz. Mé’yépí-tő Vállárainál ugyan­csak könnyelműen intézik az anyag­megrendeléseket, nem mérlegelik keT óképpen a szükségletet, »b’ztosi- i ősképpen« óriási elfekvő készletet halmoznak fél. Valakinek felelnie is kefüene ezért az anyagpocsékolásért! Langer Kár ohm ° Nesze neked, Csurgói Faipari Vállalat-! 1 Történt egyszer, nem is olyan régen, hogy a Csurgói Faipari Vállalat megrendelést kapott a FURFA-tói (Fűrészáru és Fa­anyag Nagykereskedelmi Válla­lat) 180 ezer forint értékű bútor­lap szállítására. A szállítási szer­ződést annak rendje és módja szerint megkötötték. Minthogy azonban a FURFA faanyagnagy­kereskedelmi váULafjat, újabb szerződést kötöttek, hogy a bú­torlapokhoz szükséges faanyagot a FÜRFA szállítja. Eddig minden rendben volt. Egy napon azután levelet ho­zott a posta a Csurgói Faipari Vállalatnak. Akadályközlő leve­let. A F-ÜRFA értesítette a vál­lalatot, hogy közbejött akadá­lyok miatt a faanyagot szállítani nem -tudja, a csurgóiak tekint­senek ett a kötbértől. Ok el is te­kintettek. Mi más-t tehettek vol­na? Csak azt sajnálták, hogy így nem tudják a bútorlapokat elkészíteni. Egy másik napon azután is­mét tevelet kaptak a FURFA- tól. Most nem akadáiyköziő le­velet, hanem egy szép, szabá­lyos kötbérigényt, amiért a Csurgód Faipari Váfflafflát nem tett eleget kötelezettségének, és nem szállította le a bútorlapokat. Nesze neked, Faipari Vállalat! Miért ás nem dolgoztad! fel azt a faanyagot, amit a FURFA nem szállított le? Hz atomkorszak hajnalán DECEMBER 15-ÉN INDUL A SZÜLŐK FŐISKOLÁJA A Társadalom- és Természettudo- mámyd Ismeretterjesztő Társulat pe­dagógiai munkacsoportja idén ismét megindítja az elmúlt tan-évben igen jól sikerült szülők főiskoláját.- Azok a szülők és pedagógusok, akik az elmúlt élő-adássorozatunkat végighallgatták, elismerőleg nyilat­koztak arról a komoly pedagógiai munkáról, amelyet munkacsopor­tunk ezen. a területen végzett. Uj ismeretek egész sorozatát nyúj­totta a nevelés területéről az a lel" kés kis pedagóguscsoport, amely szakavatott hozzáértéssel, mind el­méleti, mind gyakorlati' útmutatá- . sokkal bővítette a gyermeknevelés i j széles látókörét. (l Igen sok szülő olyan nyilatkoza­ti tót tett az előadások hatására, hogy <l»ő eddig azt -hitte, -hegy jól neveli ^gyermekét, g most döbbent rá, hogy f sokszor helytelenül járt el gyermeke nevelésénél« Az Országos Béketamacs »Mi van a -nagyvilágban?« című külpolitikai íüzetsoroza-tának legújabb száma: »Az atomkorszak hajnalán« cíiümel jeient meg. A füzet első része Ja- -nossy Lajos Kossuth-díjas akadé­mikus beszámolóját tartalmazza a genfi nemzetközi atomfeomferencia munkájáról. A második részben öveges József Kossu-th-díjas fiz’kus a genfi atomkonferencián nyilvános­ságra került adatok ar apján az ed- drgleknéB. székesebb körben, a min­dennapi gyakorlati életteli szoros kapcsolatban mutatja be az aJtomerő békés felhasználásának -legújabb eredményeit, a fejlődés további nagyszerű távlatait. A csaknem 60 érdekes ké-pet tar­talmazó 64 oldalas füzet a városi, üzemi és községi békebizottságoknál, valamint a hírlapárusoknál kapható 1,50 forintos áron. Hasznos előadások a gyermekek neveléséről Az elmúlt év tapasztalatain okul­va, munkacsoportunk az idén ismét olyan téma-anyagot választott ki a nevelés gazdag területéről, amely a legégetőbb tennivalókat jelöli meg szülőnek, pedagógusnak egyaránt. Bevezető előadásunk szól majd a gyermekről, mint a családi életünk legszebb díszéről. Igen őszintén fo­gunk beszélni a szülők életmódjá­ról, amely döntő hatással van a gyermek egész életére. A gyermek helyes napi -beosztásának ismerteté­sénél útmutatással fogunk szolgálná arra vonatkozólag, hogy mit ás csi­náljon a gyermek reggeltől estig. Sck gondét okoz a szülőknek a pá­lyaválasztás kérdése gyermekeik életében. Itt is arra irányul majd igyekezetünk, hogy eb-ben a kérdés­ben ugyancsak kielégítő útmutatást adjunk. Napjainkban aránylag keve­set törődnek a szülők azzal, hogy az iskolai neveléssel elnyert’ eszmei is­meret hogyan gyarapodik a családi életen -belül. A régi, elavult felfogá­sok a viliágról, általában, az életről, annak céljáról, semmi körülmények között nem viszik előbbre' a gyer­mek eszmei fejlődését. Határozott utat jelölünk ki ennél a ’kérdésnél minden megjelent szülő számára. H-a az élet bármely területén vizs­gáljuk az embereket, azok munkáját : és életét, azt tapasztaljuk, hogy aránylag igen, sok ember elszomorí­tó tulajdonságaival találkozunk. Leg­többen n-em t-udják megkülönböztetni az »enyém« és a »miénk« fogalmát. A közösségi ember kiművelése ma a legégetőbb -tennivalóink egyi­ke. A mindennapi életiben számta­lanszor tapasztaljuk, ho-gy milyen jói es-iik nekünk, felnőtteknek, ha az útunkba került fiatal leány vagy /fiú udvarias, ti-szltelettudó, előzé­keny és figyelmes magatartást tanú­sít velünk va-gy másokkal szem­ben. Milyen ’ elszomorító, hogy igen -gyakran találkozunk tiszteletien, durva, figyelmetlen fiatalokkal E jellembeli fogyatékosságok eredőjére is rá fogunk mutatni. Elmondjuk, hogyan is szün-tethető meg a fiatal­ságunk -egy-részében elburjánzott nyegle, tiszteletlen magatartás. A fiatalok érzelmi világába is be kívánunk tekinteni olyképpen, hogy bátran beszélünk az -ifjúságnál je­lentkező helyes és helytelen szerel­mi őletösztönről. Komoly orvosi ta­nácsok hangzanak majd el az ifjú­ság káros szenvedélyeiről is. A do­hányzás, a szeszesital mértéktelen fogyasztása, a korai memiélet ellen való küzdelem eredményes példáit fogjuk hallani. — A nevelés már nemcsak az anyák kötelessége. Az apa éppen úgy felelős gyermekei felneveléséért, mint az anya. Ezt kívánta majd beigazolná az az »értekezlet«, amelyet kimon­dottan az édesapák számára tartunk -meg. Előadássorozatunk befejezése­kor elmondjuk, hogy a mi küzdel­mes életünknek legszebb eredménye a holnap örömében viruló ifjúság lesz. Amilyen ifjúságot nevelünk, olyan 1-esz eljövendő életünk. Az előadásokat a Textilművek íz­lésesen berendezett kulíúrotthoná- bajn fogjuk megtartani (Dózsa György utca 1. sz). Ünnepélyes kül­sőségek között december 15-én. dél­után 5 órakor nyitjuk meg a szü’ők főiskoláját. A -megnyitó előadás után minden hét csütörtökén dél­után 5 órakor tartjuk meg a továb­bi előadásokat. A szülők főiskolájára jelentkezni lehet bármely általános vnijy közép­iskola igazgatóságánál, továbbá a TTIT megyei titkárságánál. Beiratkozásnál 10 előadás iá toga­Qlati rosszak a iiaqijkorpádi (iáialak, csak éí tíiii keli a iiqefoiikön . A KÖZELMÚLTBAN utunk Nagykorpád1 tsz-tközségen ve­zetett keresztül. Kíváncsi érdeklő­déssel szemléltük a falut, az embe­reket, hogy felfedezzük rajtuk a nagy változás, az új életkezdés első nyomait. És kíváncsiak voltunk a fiatalokra. V-ajcn miként hatott rá­juk a nagy átalakulás, hogyan lát­tak munkához az új termelőszö­vetkezeti községben? Hárem fiatallal és egy — még nyu­godt lelkifemerettel fiatalnak nevez­hető — felnőttel -beszélgettünk a DISZ-ről. Az utóbbi ugyan csak ké­sőbb csatlakozott -hozzánk. Nem ker­teltünk. A bemutatkozás után csak­hamar megkérdeztük a három fiatal­tól: — Miért nemes DISZ-szervezet Nagykorpádon? — Érdeklődésünkre bizony nem valami kielégítő választ kaptunk. De ne hamarkodjuk el a dolgot. Végeredményben a kérdés sem volt egészen helyes, hisz Kor­pádon mégis csak van DlSZ-szer- vezet... Két hónappal ezelőtt ala­kult kettő is a tsz-eifeben ... Csak éppen senki sem tud róluk, még a fiatalok közül is csak kevesen... Hát az meg hogy lehet? — kér­dezhetné valaki. Mi is ezt kérdez­tük Papp Erzsitől, a régi községi DISZ-szervezet gazdasági felelősétől, aki ma is tagja a vezetőségnek. Ö jól tudja, hagy mi történt a fiatalok körül, hisz régi ifjúsági vezető, szer­zett már némi tapasztalatot is ... — Hát... az úgy volt... — kez­di az elbeszélést, de nem is jut to­vább. Megakad. Miről is kellene be­szélni? A többiek, Horváth Jancsi DISZ-iitkár meg Kincses Irén -nó­gatják, ösztökélik: — Mondj csak el mindent, ne szé­pítsd ... Hadd tudják meg máshol te... — A mi szervezetünk bizony csak a múlt télen csinált valamit... Ak­kor színdarabot játszottunk. De a nyáron aztán megszűnt minden .. A szervezet is felbomlott... Mikor tsz-s-zervezés volt nálunk, kijött a járási pártbizottságtól Kovács elv- társ -és azt mondta: alakítsunk új DlSZ-szervezeteket. Meg is alakítot­tuk ... — De hogyan? — kérdezi szinte önmagától Kincses Irén. — Akkor se tudtuk összeszedni a fiatalokat. Nálunk, § Békében a 23-ból csak nyolcam jöttek el, de nálatok; is hiányoztak többen ... Mindjárt ’ tud­tam, hegy baj tesz.,. P 3 A BAJ, amit írónké már ak­kor megérzett, be is követ­kezett. Igaz, megalakult a két DISZ- szervezet, kéttagú vezetőséget is vá­lasztottak mindegyikben, de ml tör- tőrut azóta? ... — Semmi! Háromszor is próbál­tunk taggyűlésit tartani, de mindig csak négyén-öten jöttünk össze... Mát kezdjünk annyival? — Hiába, nem megy itt semmi mondja Horváth Jancsi, a Kossuth TSZ ifjú DISZ-titkára. — Igaz, ed­dig én se sokat törődtem vele ... Úgy volt, hogy -bevonulok katoná­nak ... De... Mit is tennék? Ed­dig ahány DlSZ-titkár volt. ogy se tudott csinálni semmit, .. Én még ánnyiit se értek hozzá, mint ők. No, ez a vélemény sem valami biztató — gondoltuk, -bér az első pillanatban észrevettük, hogy Jan­csiból inkább az akarat hiányzik, mint a képesség. — Most hány DISZ-tag tartozik a szervezetthez? — kérdeztük. — Hű, ezt nehéz lenne összeszá­molni — mondja szinte egyszerre a két gazdasági felelős. — Nincs nyil­vántartás róluk... csak a régi könyv van meg, de a májusban fel­vett 15 lag még oda sincs bevezet­ve... Hosszú töprengés, számolgatás után mégis kiderült, hogy körülbelül negyven DISZ-tag van a faluban. De hogy most, az újjászervezés óta ki melyik szervezetbe tartozik, azt sen­ki sem tudja ... — Pedig most már ideje lenne íel- készü'mi a tagkönyvcserére... — je­gyeztük meg halkam. Mindhárman értetlenül hallgatták. Nem, nem, eb­ben a faluban még a DISZ-vezetők sem tud’ák, hogy milyen esemény­re készül az Ifjúsági Szövetség. Igaz, hogyan is tudnának róla, hiszen sem Horváth elvtárs, sem Keresztes La- ci, a Béke DISZ-titkára nem ment el a kétnapos titkári értekezletre .,. Nem értek rá, úgy mondják ... most dolgozni keli ... És az általános vélemény mégis az, hegy a falu fiataljaival nem lehelt semmit sem kezdeni... — Jobb nem beszélni róluk ... sen­ki sem bír velük... a tanító is meg­próbálta, de neki sem fogadtak szót. El se jönnek, ha -hívjuk őket .. Ide egy olyan ember kellene — mondják — akinek szót fogadnak a fiatalok. Különben nem lesz semmi. A PÄRTTITKÄR ELVTÄRS-ei h°-gy vélekedik erről? — Kérdezzék meg tőle... Én csak annyit mondhatok, hogy nem sokat segít — válaszol Horváth Jancsi No, jó, akkor keressük meg őt. És Pacsin József elvtárs véleménye és álláspontja nagyon meglepett minket. . — Meg akartuk szervezni a Petőfi- iskolát, helyiséget is biztosítottunk — mondja —, de nem jöttek el egyszer sem a fiatalok ... Hát a fülüknél fogva csak nem hozhatom ide őket .. Különben is... a pártveze­tőség nem tud csinálni -semmit, amíg • tására jogosító 10 forintos bérlet- megfelelő vezetője nem tesz a DISZ-i jegy váltható. Az egyes előadásokra nek ... | a helyszínen külön jegy is kapható Valljuk be, akárhogy nézzük, ez a j 2 forintos árban. A látogatási jegyet kijeirinités bizony szegénységi bizo-J minden előadás előtt lebélyegzés vé- nyítvány a pártszervezetre nézve. : gett be kell mutatni. Pacsár elvtárs ott volt a vezetőség- választáson. Miért nem segítette ott a fiatalokat, begy megfelelőbb veze­tőket válasszanak? Vagy miért nem tanítja őket, mi-ént n-em tanítja vezet­ni a titkárokat, miért nem beszélget el a többi fiatallal? .. — Én nem érek rá beszélgetni. Még a saját munkámat sem tudom ellátni, annyi a dolgom ... (Megje­gyezzük, hogy a munkát a pártmun- kiára, a dolgot a mezőgazdasági mun_ | kára értette.) Szóval mégis csak megtaláltuk a j pékünk a hibák forrását. Pacsdr elvtárs bár is- * meri a -tát A hallgatók a szü’ők főiskolájának befejeztével emléklapot kapnak. Herényi József, a TTIT pedagógiai munkacsoportjának vezetője. Nyílt levél Segesd község dolgozó parasztjaihoz Segesd község a felszabadulás óta ; nagyot fejlődött, sok kuUurális és I szociá'is létesítménnyel gazdagodott. község do’goz-oinak is orrasai. z'acsnr eivtars oar -s- • szebb, jobb lett az életünk Bö’cső- Kozpointi Vezetőség ha-.aroza-,^^ napközi otthonos óvodát, szociá- mon-djuk meg úgy, a-hegy yan|j-s ^bo-nt, kutat kaptunk, Az alsó- — nem sokat törődik a fcata.okfcü. $ segesdi részen most épül a téga- O sem tud arról, hegy tegköny vese-1 árda f„ly0„,a<ban van a villany­ié lesz a DlSZ-ben; de ez meg csak ♦ hálózat kiépítése, s ezzel régi vá- hagyján ... Sokkal nagyobb hiba, j „^,unk teljesül hogy a párivezetőségek újjáválasztó-1 Államunk sókat áldozott a község- sáról sem hallott .. ; re. Mi, akiknek szilárd kötelessé­— Olvas újságot? — kérdeztük tő-* giink lenne becsü’etes munkánkkal, ie. j pontos adófizetéssel és beadással — Én csak látom az újságot, oJ-t meghálálni, elmulasztjuk azt. Már vasni nem érek rá ... I több éven át a ’'árás uío’só községei ^ «között kullogunk- az adófizetésben. 11Y BIZONY NEM LEHET ve- ; Sajnos sokan elmaradtak közü’ünk a Pártszervezeteket, s;az adóf'zetéssel, még tanácstagok is nem lehet segítséget adni a fiatalok | tartoznak ál’amunknak munkájához sem. A járási DISZ-bi-| Most, amikor az év vége fe'é kö- zottság cs-akúgy, mimt a pártszervezet,: jeledünk. felhívom do’gozótársaim, elfeledkezett a dliszástákról, s ezt af^ különösen az adóhátralékosok mulasztást sürgősen pótolni kell • | figyelmét arra, hegy rendezzek tar­N©m rosszak a nagykorpád! fiaié-! tozásvkat, mert a notórius hátrá­lok. Erről meggyőződtünk. Csak az | lékosok ellen a törvény szigorával ő nyelvükön kell beszélni, -meg kel1? lépnek fel kö7fyégünk vezetői. Ep- keresmi a módot, hogy közelebb hoz-1 pen ezért az e’következö napokban zák őket a szervezethez, megszeret-! minden adóhátralékos gazda fizesse tessék velük a DISZ-t. Nem a fülük-*meg adósságát. Mutassuk meg, hogy nél fogva kell odarámcigálni őket a*méltók vagyunk államunk bizalmá- rendezvényokre — ezt senki sem t ra A pontos adófizetés nekünk kívánja — hanem okos, meggondolt j százszorosán visszatérül. Gazdatár* szóval* megértessed és mindenek-fsaim! Előre a pontos adófizetésért! előtt szeretettel.. - I PÉKÓ IMRE Jávori Béla ♦ dolgozó paraszt.

Next

/
Thumbnails
Contents