Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-25 / 251. szám
Kedd, 1955. október 25. SOMOGYI NÉPLÁP 3 ^Ipi N D SZ - sze r trez e tein k munkájának I EMLÉKEZZÜNK ARANY JÁNOSRA M A la hetvenhárcm esztendeje, 1882. október 25-én hai-t^ meg Arany János, a magyar költészet egyik legnagyobb képviselője. Abban a korban született, élt és alkotott, amely Petőfi Sándort, Vörösmarty Mihályt adta a magyar irodalomnak, s amikor a magyar történelem egyik legdicsőbb korszaka, az 1848-as magyar szabadság- harc lejátszódott. 1817-ben, szegény parasztcsalád gyermekeként született Nagyszalontán. Itt ismeri meg a magyar nyelvet, a népi. műveltséget — s ami Nagyszalontán belérögződik, azt nem felejti el soha. A .gimnáziumiban már csodagyermekként emlegetik, ontja a verseket, s amikor a debreceni kollégiumban tanul, már úgy néznek rá, mint igen sokat ígérő költői tehetségre. Nehéz anyagi helyzete miatt néptanítónak kell állnia, s aztán folytatja a tanulást. Megpróbálkozik a színészélettel, de nem sokáig bírja. Y / '' Miután visszatér Nagyszalontára, megfogadja, hogy csak egyedül maradt apjának él, még a költészetről is lemond. Segédtanító, majd később segéd jegyző lesz szülőfalujában. Itt hősül, s a családi élet nyugodtságában ismét inni kezd. 1845-be,n megírja az Elveszett alkotmányt. Munkásságának kiteljesedését a Toldi-ban éri el, amelyet a Kisfaludy Társaság 1847-ben országos elismerésben, jutalomban részesít, mint díjnyertes munkát. A Toldi megszerzi számára Petőfi barátságát is, s ezt a barátságot még szorosabbra fűzi a közös népi program. Arany is harcosan a forradalom ügye mellé áll. Addigi és későbbi írásai is: a János pap országa, a cikkek, kisebb versek Petőfivel közös költői programjának megnyilvánulásai: a népet uralkodóvá tenni a költészetben, hogy uralkodóvá válhasson a politikában is. A szabadságharcban nemzetőr lesz, majd lapszerkesztő és minisztériumi fogalmazó. szabadságharc leverése után a búskomorság évei következnek. Arany a bujdosás után először nevelő lesz, majd a nagykőrösi gimnáziumban tanár. Ismét ír, különösen sok balladát, de búskomorsága, kétségei nem enyhülnek. 1858-ban az Akadémia tagjává, 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatójává választják. Megindítja nevezetes kritikai folyóiratát, a Szépirodalmi Figyelőt, majd a Koszorút. Ezekben az időkben írja a Buda haláiá-t. Az 1860-as évek közepén kezdődik Aranynál a »nagy hallgatás kora«. Látva, hogy a magyar köznemesség mindinkább feladva a 48-as elveket, egyre gyorsabban halad a Habsburg-császársággal való kompromisszum, a kiegyezés felé, még jobban elcsügged. Deák Ferenc húsvéti cikkének megjelenése után már tisztán látja a magyar függetlenségi törekvések feladását. S ezért — mivel nem akar az irodalmi Deák-párt hivatalos, akadémikus írójává válni, s tiltakozásul a kiegyezési politika ellen — inkább elhallgat. Tizenkét esztendeig nem írt mást, mint híressé vált úgynevezett Mondacs-ait, amelyeket kis papírcédulákra jegyzett fel. Ezekben fejezte ki csalódását és véleményét a hivatalos Magyarország politikájával szemben. Ekkor írja meg a Bolond Istók második énekét s fordítja le Aristophanes vígjátékait. A nagy hallgatás kora 1877-ben ér véget, amikor lemond akadémiai főtitkári állásáról és nyugalomba vonul. Legkedvesebb tartózkodási helye a Margitsziget tölgyfákkal szegélyezett sétányai. S 1877 Arany életében az egyik legtermékenyebb év. Az eddig önmagáról hallgató Arany öregkorára az Öszikék-foen, az öregkori líra világirodalomban is páratlan remekeivel ajándékozza meg irodalmunkat. Halála előtt még megírja a Toldi szerelmé-t és több remek balladát, s 1882 októberében érte az a veszteség a magyar irodalmat, hogy Arany János meghalt. A rainy János elbeszélő költ eményeit,_ balladáit, politikai vagy más természetű verseit, élete munkásságának eredményeit rfiéitán állíthatjuk Petőfi, Vörösmart}-, Ady és József Attila munkái mellé, méltó társa volt Petőfinek, méltó költője a magyar népnek, a paraszti é'etnek, s ma, halála évfordulóján hálával és kegyelettel emlékezünk meg nagy költőnkről, Arany Jánosról. ‘4 N. T. Postásdolgozóink a Somogyi Néplap olvasótáborának növeléséért Breüsnénveirö!, hibáiról, legsürgősebb feladatairól ,)j tanácskozott a megyei nőgyűlés 1) Az MNDSZ megyei elnöksége va- ■ks-ám-ap tartotta meg félévi beszámoló J™őgy űl-ését. A gyűlésein részit vett fflSzéles Imrémé elvtársim, országos J (küldött, az üzemi és falusi alapszer- Jjvezetak vezetői, a járási és városi l/!vezetők. Kcíiár Rozália elvt társnő, az MNDSZ megyei elnöke tartotta meg a beszámolót, mely-bein értékelte az MNDSZ eddigi munkáját. Az MNDSZ a párt útmutatásai szerint végzi feladatát. Munkája középpontjában! a békéért folyó harc $áll — mondotta többek között Kollár 4 elvtársnő, majd így folytatta: — Me- Tgyénkben különösem a falusi nők ^szervezésében értünk el széip ered- Jfornényeket. Jelenleg 55 tsz-ben mű- JjLködik iMiNDSZ-szervezet. Meg kell ^állapítani, hogy scik helyen igen jól ^végezték munkájukat. Szöl-lősigyörö- jjk-ön, Nagycsepelyen az MNDSZ-asz- jjjszeinyok beléptek a t-sz-be, és ott pél- wdamutátóan dolgoznak. Répáspusz- Jjtán az Első Ötéves Terv TSZ -asszo- Jetyai versenyre hívták a megye ösz- zes tsz-assz-c-nyait a 200 munfcaegy- •A ;ég eléréséért. A versenyt a répás- • pusztaiak nyerték meg. (Jutáimul a a ván-dorzászgyűlésem megkapták rt'őt.) jé De nemcsak a tsz-ek asszonyai é-r- is ilyen felváló eredményeket. Az • (egyénileg dolgozó parasztaszonyok , * 'C, VPTYcm íl'liP dolgozó épen dolgoznak. Kapospuilá-n H- (ijlés Imrémé versenyre hívta asszonyig társait a 3000 literes fej ősi átlagért. IjBalatcmleTén- anya- és gyermekvédő I fflbizottságekat alakítottak, melyek köjS:?ö:rit:lk pz újszülöttek édesanyját, ^felkeresik a sokgyermekes anyáikat, ^segítenek nekik. Kovács Györgyné ’■aradi lakos március 8-ra teljesítette félévi beadását. A megyei vezetőség, sajnos, eddig nem támogatta eléggé ezeket a kezdeményezéseket. Ha tudomást szerzett is róluk, nem népszerűsítette '^megfelelően, így a jó kezdemányezé- "Lsek szélesebb körben nem terjedhetitek el. Az üzemi szervezeteikben a fkáwáló teljesítményeket elért asszo- linyok munkamódszerét nem népsze- álrűsítették. Hiányos volt a politikai j.neve'.őmunka is. Emneik a következkn-énye, hogy egyes í(laz MNDSZ-szerveze Alig egy hónapja kezdődött meg a nagyatádi postahivatal dolgozói által kezdeményezett verseny, melyben ■a negyedik negyedéves Somogyi Néplap terjesztési terv 110, a Szabad Nép, Szabad Föld és Tartós béliéért, népi demokráciáért! c. lapok terjesztési tervének 100 százalékos teljesítését vállalták, s máris egyre nagyobb erővel bontakozik ki e szép verseny. Az a lelkesedés, amely e verseny iránt megnyilvánult, fokmérője postás elvtársaink jó munkájának. Ebből is látszik, hogy komoly politikai feladatnak tekintik postásaink a saj- íóterjesztést, a párt szavának minél több dolgozóhoz való eljutását. Egyre többen csatlakoznak a nagyatádiak versenyfelhívásához, egyre többen vállalják a Somogyi Néplap terjesztési tervének 110 százalékos teljesítését. Legutóbb a következő postahivatalok jelentették be csatlakozásukat a nagyatádiak által a postai hírlapterjesztés ötéves évfordulója tiszteletére indított versenyhez: Ríny-aszentkirály, Rinyabesenyő, Rinyaújlak, Várda, Somogysimonyi, Tapsony, Táska, Nikla, Pusztakovácsi, Somogyfajsz, Bélavár, Baté, Attala, Polány, Ráksi, Lengyeltóti, So- mogyvár, Öreglak, Somogyvámos, Nagykorpád, Csokonyavisonta, Ta- rany, Somogyszob és Vése. A Somogyi Néplap olvasótáborának további növeléséhez a postás elvtársaknak sok sikert és eredményes munkát kívánunk. Juttassák eh a Megyei Pártbizottság lapját, a Somogyi Néplapot minél több családhoz. helyeken gyenge :t. A Kaposvári jjText-iilíművekben pl. a március 8-ra viimdít'Cífc vens-enyszafeaszban az -asszo- Öjny-ok a legnagyobb teljesítményt éretek el. Mivel azonban mem volt elégig é szervezett az MNDSZ, csak ka-m- * oányszerűan folyt a verseny. A hozzászólásokból is kiderült, hogy bizony sok javítanivaló van az üzemi és a falusi MNDSZ-szerveze- í.elkiben. Sokhelyütt mimes a szervezetnek megfelelő helyisége, ahol gyűlést, összejövetelt tarthatnának. A megyei nőgyűlés megállapította: az MNDSZ 'legközelebbi feladata, hegy minél előbb megalakítsák a különböző szakköröket. A hosszú téli estéiken az aisszcmyckinak több ide- 'ük leisz., Miméi előbb meg kell szervezni az olvasóköröket, ,a szabóvarró tanfolyamokat, a kéziimunka- és jőtékkészítő szakköröket. Ezek hasznicsaik is, szórakoztatók is ez asszonyok száméra. Széles Imrémé elvtársmő hozzászólásában sok hasznos tanácsot adott a gazdasszonyák .munkájához. Szervezzük meg iól ezeket a gazdasz- szenyköröket — mondotta —, hogy minél több asszonyt be tudjunk vonni, így közelebb kerülve egymáshoz, jobban megismerik a szervezetet, s ezzel gyarapítjuk a taglétszámot. A nőgyűlésem elhangzott bíráljatok és javaslatok jelentősen elősegítik az MiNDSZ-szervezeltiek muriké j árnak tartalmasabbá tételét. A Tanácsi Építő Vállalat felkészült a télre Rövidesen beköszönt a hideg, téli idő, amely számos iparág munkáját kedvezőtlenül befolyásolja. így elsősorban az építőiparét, hisz itt a munkák na-gyrészét ia szabadban végzik. Még néhány évvel ezelőtt is,iahogy beköszöntött ,a hideg, az építőiparban megszűnt a munkalehetőség. Az építőipari dolgozók közül, aki tudott, ítt-ott alkalmi munkával enyhítette a téli hónapok gondjait, legtöbbjük azonban kereset nélkül nélkülözte át a telet. Ez a helyzet megszűnt. Most télen is szükség vám ,az építőipari dolgozók munkás kézéire. S minden építőipari vállalat a lehetőségekhez mérten biztosítja dolgozóinak télire is a munkát. Hogyan készültek fel a télre a Tanácsi Építő Vállalatnál? Hogyan biztosították dolgozóik számára a munkalehetőségeket ? Ez nem volt könnyű, mert majdnem mindegyik építtető azt kérte a vállalattól, hogy építkezését még a nyár folyamán fejezzék be. E kéréseknek igyekeztek is eleget tenni, mutatja ezt az. hogy éves tervüket eddig már 106,4 százalékra teljesítették. Télen pedig új építkezéseken, bővítési, átalakítási munkákkal biztosítottak a dolgozók számára keresetet. Balatonszemesein pl. egy üdülő bővítését kezdik meg novemberben/ iPuszltiafeziemeseni jú-j iskolát építenek. Ugyancsak téliesített munkával látnak hozzá két községben gyógyszertár építéséhez is stb. Hogy kielégítő legyein a munkával való ellátottság, a Tanácsi Építő Vállalat kukortcagórék építését is elvállalta a Terményforgalmi Vállalat számára. Ez is jelentős munkaerőt köt le. De nemcsak a munkákat, hanem a szükséges anyagokat -is biztosították.-Persze, nemcsak munkalehetőség és anyag -keli lahhoz, hogy a téli fölkészülés kielégítőnek legyen .mondható. Szükség van arra is, hegy a szociális normákat betartsák, biztosítsák: ez egészséges munkásszállást, az étkezést, a védőátel-e-ket, italokat stb. A vállalat munkásszállásai egészségesek, fűthetők. A meleg ételt 'a legközelebbi gépállomásokról, állami gazdaságokból vagy valamely más üzemi konyháról szerzik -be a vidéki munkahelyeken dolgozók számára. A vattaruhák, a «pufajkák« a raktáriban várják, amikor újra kioszthatják őket. Tiszták, gondozottak. Tavaly, miután a dolgozók leadták őket. valamennyit kitisztították, rendbehozták. Ugyanígy a gumicsizmákat is. Minden dolgozó megkapja a munkájához .szükséges védőöltözetet. Valamennyi -munkahely számára biztosítják a védőitalt is, -hideg, fagyos idő esetére a forró teát. MegáiH-apít-hatjuk tehát, hogy ,a Tanácsi Építő Vállalat jól -felkészült a télre. így nem tesz fennakadás a tervt-eljesítésbeo sem, Az előkészületi munkákból arra lehet következtetni, hogy negyedik negyedévi tervkötele- zettségükfflek i&» ettel y eleget tesznek. ‘ ’ ‘ kt A Jm PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A párttagsági díj fizetése 3 9 V e tv ® politikai úgy A Központi Vezetőség Párt- és Tömegsz-ervezeiti: Osztálya, Pártgaz- das-áigi és Ügykezelési Osztálya az elmúlt héten .megbeszélésre hívta egybe a Somogy megyei Párt-végre- hajjtóbiizo-ttiságion néhány megyéből azokat a járási pártépítő titkárokat és ügyintézőket, akiknek járásában legnagyobb hibák vannak a párttagsági díj fizetése körül. A megbeszélést Sándor József elvtárs, a KV Pártgazdlaséigí és Ügykezelési Osztályának helyettes vezetője tartotta. Elöljáróban, arról- beszélt, hogy a taigsóigi díj fizetése elsőrendű pclitákaii kérdés, alapvetően a párthoz való tartozást jeleníti. A Szervezeti Szabályzat kimondja: »A párt tagja lehet az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, politikai irányvonalát és Szervezeti Szabályzatát, részt vesz a párt valamelyik alapszervezetének munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek, végrehajtja a párt határozatait, s rendszeresen fizeti a tagsági dijat. A párt tagja csak az lehet, aki a 18; életévét betöltötte«. A Szervezeti Szabályzat ,a jövedelem arányában szabja meg, hogy kinek -mennyi tagsági- díjat kell fizetnie. Kit terhel a felelősség azért, hogy a -párttagság egyrésze nem fizeti a Szervezeti Szabályzatban előírt összegű tagsági díjat? Terheli a felelősség egyrészt azt a párttagot, aki elhanyagolja eme fontos pári- feötelességét, de terheli -a felelősség a pártbizottságokat is, amelyek a párttagsági díjfizetést gazdasági és nem politikai kérdésként kezelik. A tagdíjfizetés szerves része a páttépítéenek, ugyanúgy, mint a pro-paganda, az agitáció vagy ,a toádermurka. Megyénk járásai közül a tab! és a kaposvári járásiban van a legtöbb javítaná való az egy főre eső tagsági díjfizetés átlagában. Általános tapasztalat, begy -az eim-últ hónapokban, sőt években is járási pártbizottságaink -csak a százalékarányt igyekeztek növelni, vagyis igyekeztek elérni, hogy minden párttag fizessen tagsági díjat — és ez helyes is —, de már kevesebb gondot fordítottak aura, hogy növeljék az egy főre eső -fizetési átlagot, vagyis elérjék, hogy minden párttag a jövedelme arányában fizessen párttagsági díjat. Ehhez azonban politikailag kall tudatosítani a tagságii díjfizetés je'enfőségét, egyénileg kell -beszélgetni róla a párttagokkal. De alkalmasak erre a taggyűlések is, ahol a pártvezetés égnek többek között számot kell adnia -arról, hogy a tagság hogyan- -tesz eleget ennek a pártkötelességének. A III- pártkongresszus határozatai és más -párthatározatok is célul tűzték ki az -alapsze-rvezetek megerősítését. a pártszervezetek politikai megszilárdításához azonban anyagi feltételek is szükségesek. Ennek biztosításához a párt -bevéte-lét is növelni kell. A párt bevételi forrásának n-a-gyné-szét padiig a tagsági díjból származó -bevétel adja. Minél rendszeresebb a tagságii díj fizetése, annál gyorsabban ki tudja elégíteni a náirt az alapszervezetek gazdasági igényeit. Az elmúlt hetekben kapott pl, megyéink 80 alapszervezete egyenként 600 forint, értékű vaskályhát — ezzel -biztosították, hogy a párt-oktatást pártszervezeteink kellemesen fűtött helyiségekben tartsák meg. — A közelmúltban kaptak alapszerve- zeteimk 40£ darab széket és 40 000 forint értékű padot, rövidesein pedig 100 darab biztonsági zárral ellátott íróasztalt a'dn-ak át aliapszeir- vezetei-n-knek. Kilátásban van -,a közeljövőben, hogy megyénk 60 alap- szervezete rádiót -is kap. -Pártunk tehát gondoskodik az ilyenirányú .igényekről is-, de szükséges, hogy pártszervezetein-k vezetőségei is -megtegyék a magukét -azon ,a 'téren, hogy szervezetük mindén, tagja jövedelme arányában ,a Szervezeti Szabályzatba® előírt összegű párttagsági díjat megfizesse. Alacsony az egy főre eső tagsági díj átlaga Az -előbb említett tahi és kapós» vári járásban különösen a tsz-skíban alacsony az egy főre eső átlag -a tagsági díjfizetésben. A mezőcs-okcnyaii tsz-ben pl. 1,80 Ft, a szemtbalázsi tsz-iben 1,60 Ft, a -bcnmya-i tsz-ben 1,56 Ft, a foedegikéri Uj Élet TSZ-be-n 1,70 Ft, a miblósi tsz-ben 1,76 Ft. De vannak ,állami gazdíaság-ok. is, ahc-1 a fizetés arányához szintén igen alacsony az egy főre eső tagsági díjfizetés, pl. a Felsőmocs-oiládi- Állami Gazdaságban 2,80 Ft. Ezekben a pártszervezetekben a párttagok nagy- része megsérti a Szervezeti Szabályzatot, még a két forint tagsági díjat sem fizeti -meg. Pedig a termelőszövetkezeti tagokat nem -lehet ú-gy tekinteni, mint az egyénileg dolgozó parasztokat, mert a tsz^t-agolfcn-ák pontosa® meghatározható jövedelmük van. Gsa-ltas elvtárs, a Tabj Járási Párt-végrehajtóbizottiség tátká-ra pl. elmondta, ho-gy egyáltalán nem lin- do-kolt -a termelőszövetkezeti párttagoknak az ilyen alacs-ony -tagsági díj fizetése, hiszen- ez évben a tsz-tagcik többsége. járásukban túlhaladta a középpara-sztok jövedelmét. A jelenlévők általánosítható véleménye vo-lt -az is-: a pártbizottságoknál olyan k-áro-s -gyakorlat alakult ki, hogy -a kiszállások alkalmával érdeklődnek a pártszervezetnél az adóbefizetésről, -a vetésről és egyéb gazdasági fe-l-adatokról — nem is ez a baj — ellenben nem érdek-lödnek a pártépít-és e-gyes fontos részeiről, többek között tagdíjfizetésről sem. Sutyc-r elvtárs, a Kaposvári Járási Fáut-véigreh-ajtábizottsáig titkára pl. beszámolt, hogy a járási pártbizottság mindig csak a százalékaránnyal törőde-bt és sikerült és e téren jelentős javulást elérni, de sohasem vizsgálta meg az egy főre eső tagdíjfizetési átlagot, h-cgy -az megfelel-e a Szervezeti Szabályzatiban előírtaknak. A JB és -a pártszervezetek felelőssége vetődik fel- e-bbem is, mert hiszen ahogy a kaposvári -járás egy sor munkában ez évben az utolsó helyről az elsőre tudott kerülni — azért, mert aktív-an tevékenykedtek azokon -a területeken — úgy tagdíjfizetés átlagának megjavításéban is tudnia eredményt elérni, ha kézbe venné -a dolgot. Elsősorban -a tsz-ekben -akarunk intézkedni — mondotta Sutyor *telv- társ. — Sok tisz-tag van járásunkban, akinek havi jövedelme — átszámítva —> a 2000—2500 forintot is meghaladja és 2, esetlég 5 forint tagsági díjat fizet csak, nem egyszer azért, me-rt nem is tudja, hegy menynyit kellene fizetnie. Ez pe-di-g azt bizonyítja,. hogy a politikai -nevelés ez esetiben is elengedhetetlen. A -megbeszélésen felvetődött az instruktorok felelőssége is. Ugyanis néhány instruktornál olyan megnyilvánulás tapasztalható, amely megengedhetetlen. A tagsági dö fizetéséinek ellenőrzését nem tartják -az -instruktor feladaténak. Viaj-ad elvtárs, a Ta-bi JB instruktora pl. kijelentette — amikor a -Megyei- P-árt-végre- haijtóbizottság -egyik munkatársa erről beszélt vele—, hogy őt laikus ne c-ktassa ilyesmire (!). -Más instruktorok, -amikor a pártbizottság-cm megkérik őket. -hegy a körzetükhöz tartozó eigy-egy pártszervezethez vigyék ki a párttagsági bélyegeket, kijelentik, hc-gy ők nem »postások«. A pártC9oportbizalmiak felelőssége a tagsági díj fizetésben Ezzel kapcsolatban felvetődött az értekezleten a pártcs-opcrtbizial-mi hálózat felülvizsgálása, kiegészítése, v-agy -ahol mé-g nines, a megszervezése. Előfordulnak olyan példák, hogy egyes -párttagok -azért nem fizetnek tagsági díjat, -mert a tagsági bélyeget nem juttatják el hozzájuk. Felül kellene vizsgálni pl. olyan dolgokat, hogy mi az -oka annak, hogy Sérsek- szöllősön hónapok óta nyolc párttag nem veszi meg a tagsági bélyeget. Végül a megbeszélésen szó volt arról, hogy a jövő-ben fokozottabban igénybe kell venni -a járási párt-bi- zotts-ágciknak a revíziós -bizottságok munkáját. A megbeszélésen a hibák ctoait keresve a következő tapasztalatokat -lehetett levonni: a legnagyobb hiba az, ho-gy a tagsági díjfizetést nem po-li- litikai munkaként kezelték, a napi feladatok mellett ez a munka háttérbe szorult, pedig magától értetődik, hogy ahol ross-zül megy a tagdíjfizetés, ott gyenge -a pártmunika is. Mindebből következik -a feladat: politikai kérdésként kell kezelni a tagsági díjfizetést. Helyes, ha a vezető kommunisták, párttótlkárok, vezetőségi tagok példamutatására építünk e téren is. De szükséges a -pártbizalmiak ilyen irányú munkájának megjavítása is. Ezenkívül rendszeressé kell tenni, -hogy a taggyűléseken a vezetőség beszámoljon arról’, hogyan ált a tagdíjfizetés, a párttagok távozása st-b. az -álláp-szervezetben. Minden fel-tétel megvan ahhoz — állapították meig -a jelenlévő járások képviselői —, hogy járásaikban is növekedjék a tagsági díj fizetésének egy főre eső átlaga; minden feltétéi megvan ahhoz, hogy a tagdíjfizetés» nél is érvényesüljön a Szervezeti Szabályzat követelménye. V. M.
