Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

Vasárnap, 1955. október 23. SOMOGYI NÉPLÁP Lenin és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom pART És PÄRTÉplTÉS Az idén ünnepeljük harmincnyol cadszor a nemzetközi munkásosz­tály és a világ dolgozóinak ünnepét, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóját. Harmincnyolc évvel ezelőtt először történt meg az emberiség történetében, fiogy egy olyan hatalmas országban, mely a világ egyhatod részét foglalja él, a proletariátus forradalmi pártjának vezetésével megdöntötte a kapitalis­ták és földesurak kizsákmányoló hatalmát, s ezzel a világ valamennyi dolgozójának megmutatta a szabad élethez vezető utat. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme elválaszthatatlan Lenintől, a proletártorradalom szer­vezőjétől, vezérétől. Lenin életét szentelte a forradalomnak, életeleme volt a forradalom. »A forradalmi robbanásoknak va­lóságos^ lángelméje volt és a for­radalmi vezetésnek legnagyobb mestere. Soha olyan szabadnak és derültnek nem érezte magát, mint a forradalmi megrázkódtatások korszakában« — mondotta róla nagy harcostársa, Sztálin. Lenin hatalmas alakjában egység­be forrt a forradalmár és a gondol­kodó. Mint az emberiség legnagyobb gondolkodója, tovább fejlesztette Marx, Engels tanításait, friss törté­nelmi tapasztalataival gazdagította példát mutatva a világ valamennyi a proletariátus osztálvhareaiinnir fcoir-. A SZÓ ÉS A TETT EGYSÉGE a proletariátus osztályharcainak tar­talmát. Lenin volt az első, aki rá­elnyomott népének. Lenin azt tartotta, hogy a szocia­mutatott arra, hogy az imperáaliz- ^otta, hogy a szocia­mus a proletárforrad álmák kor- 1 £y°zeIme egy országban, a a proletárforradalmak kor- szociaiizmus kezdete, beimdítója a vi- szaka, f győztes proletarfoo-adalma- lágfoíTadaIomnak_ Lenin a forrada- ke melyek a kapitalizmus^ irtegdon- (győzelmében épített a nemzet teseh^a szocializmus győzelméhez köai pro:etatóíus f Nógatására. veze ' ezenkívül a miunkés-paraszt szövet­Lenán 1916 tavaszán írta meg tör- ségben látta azt az ©rőt, amely egy ténélmi jelentőségű »Az irnperiaüiz- országban is győzelemre viszi a szo- mus, mint a kapitalizmus legfelső cializrrtust. fóka-« című munkáját, melyben ki- szocialista forradalom lenini el­fektette, hogy az imperializmus a ka- méletének felbecsülhetetlen jelentő- pitalizmus legfelső és egyben leg- sége tehát nemcsak abbani van, hogy utolsó szakasza. Ekkor már a kapi- a marxizmust új elmélettel gazdagí- talizmus rothadó kapitalizmussá vált, tóttá és tovább fejlesztette,* hanem következésképpen az imperializmus: abban is, hogy forradalmi távlatot halódó kapitalizmus. Ezzel Lenin nyitott meg más országok munkás- nem azt mondja, hogy a kapitaliz- osztálya előtt, megmutatta: hogyan mus önmagától, proletárforradalom kell (kihasználni a háború körülmé- nélkül elhal. Ellenkezőleg, Lenin azt nyelt a forradalom győzelme érde- tanítja, hogy a proletariátus fórra- kében. Lenin tanítása perspektívát dalma nélkül elképzelhetetlen a ka- adott, s az orosz munkásosztály elő- pdtalizmus megdöntése. Lenin ebben ször használta fel a lenini tanítást, a művében megmutatja azt is, hogy £gy 1917-ben a Nagy Októberi Szo- az imperializmus korszakában foko- cialista Foinradalom győzelmével az zódik a kapitalista elnyomás, ezzel elmélet a gyakorlatban is megváló- szemben erősödik a m .lakásosztály suit. Fordulatot jelentett ez a nem- harca a kapitalizmus eben. zetközi munkásmozgalomban. Világ­Lenin mutat rá arra is, hogy az méretekben megerősödtek a balol- imperdalizmusban az egyes imperia- dali pártok, a marxizmus győzelme lista államok egyenlőtlen fejlődésé- volt ez a reformizmus felett, a III. nek következtében fokozódik a harc Intemaciomálé győzelme a II. Imter- köz-tük az áru- és tőkekiviteli lehe- naciomálé felett. tőségekért, gyarmatokért, nyers­anyaglelőhelyért. Ez a harc elkerül­hetetlenül az imperialista háborúk­hoz vezet. Ezek a háborúk gyengí­tik az imperialisták erejét és lehe­A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmét követően a gyar­mati, a félgyarmati és a tőkési orszá­gokban is forradalmak robbannák k:i,- ----- a munkásosztálynak egyre nagyobb t eve teszik az imperializmus lanca- tömegei fordítanak ^ a szociál nak leiSHveog'ábíh :hoíiv«n ttoIia »«0.« ges, olyan osztályé, amely nemcsak megdömteni képes a kizsákmányolék uralmát, hanem eszmeileg is szakí­tani tud az egész burzsoá ideológiá­val. Lenin üdvözlete, tanácsa a ma­gyar nép örökéletú, történelmi ok­mánya. Lenin állandó harcot folytatott a II. Intemacionélé opportunistáinak politikájával szemben, akik elárul­ták a szocializmust, ami a H. Inter- nacdonólé eszmei-politikai csődjéhez vezetett. A kispolgári opportunisták a szocialista forradalom helyett bur- zsoá reformizmusról, parlamentariz­musról beszéltek, az osztály harc he­lyett osztály együttműködésről pré­dikáltak, a hazafiság és a honvéde­lem leple alatt pedig 'burzsoá sovi­nizmust hirdettek. Lenin felteszi a kérdést: ki bizonyította, be, hogy a munkásosztály harcának fő formája a parlamenti harc? A forradalmi mozgalom azt bizonyítja,- hogy a parlamenti harc csak segédeszköz a munkásosztály parlamenten (kívüli harcának megszervezésére. A mun­kásmozgalom alapvető kérdését a proletár tömegek közvetlen harca dönti el, az általános sztrájk, a fel­kelés. Vajon az orosz forradalom nem mutatta-e meg, hogy az általá­nos politikai sztrájk hatalmas isko­lája pótolhatatlan eszköz a kapita­lizmus erődjei megrohamozásához. Ismeretes, hogy Lenin forradalmi------ —-----tömegei fordítanak hátat a szociál­n ak leggyengébb helyen való meg- demokratáknak és sorakoznak -fel a szakítását. Kommunista -Párt mögé, melyek eb­Végső soron Len-ín arra a követ- ben az időben egymásután jönnek keztetésre jutott, hogy lehetséges a létre. 1918-ban az argentin, a finn, szocializmus győzelme eleinte csak a magyar kommunista párt, 1919-ben egynéhány, sőt egy országban is, az USA-ban, 1920-ban Spanyolor- ugyanakkor lehetetlen a szodaliz- szagban és Angliában is megalakul mus győzelme egyszerire az egész vi- a kommunisták fíártja. U«---í.----------- - • ­lá gon, éppen azért, mert a (kapitaliz­mus fejlődése a különböző orszá­gokban nem egyforma. 1919-ben győz a Magyar Tanács- köztársaság, nem sokkal később lét­rejön a Bajor Tanácsköztársaság is. »A kapitalizmus fejlődése a külön- Lenin figyelemmel (kíséri a ne-mzet­bözn nr’tznnnlr'hrt'n « 1 - ——.... - , , . közi munkásmozgalom minden ese­ményét. 1919. május 27-én üdvözle­tei küld, a magyar munkásoknak. Az üdvözletben rámutat, hogy sehol a világon nem lehet más hatalom, győzhet egyidejűleg valamennyi melyet a dolgozók élén. a munkás- országban. Először csak egy, vagy osztállyal támogatnak, mint a pro­----j=-T-- - - • ietariátus diktatúrája. Ez a diktatúra k íméletlen, szigorú, gyors intézkedé­böző országokban a legnagyobb mértékben egyenlőtlenül megy végbe. Az árutermelés mellett ez másképp nem is lehetséges. Eb­ből adódik a megingathatatlan kö­vetkeztetés: a szocializmus nem--- ---­c sak néhány országban fog győzni, a többi ország pedig bizonyos idő­, . - , =—--- igrois luueziKsae­z soá rendig még el sem jutott ál­lapotba. Épnek nemcsak súrlódá­sokat kell előidéznie, hanem a ellenállásának elnyomására. De nem elsősorban az erőszak a proletárdik­tatúra lényege. A legfőbb lényege a-- -------- - tatiira lényege. A legfőbb lényege a t öbbi országok burzsoáziájában protetariátusnak, mint vezető ősz- közvetlen törekvést is arra, hogy ,,, , _ ,, , ^ a szocialista állam győzelmes pro- * «ervezettsege fegyelme­letariátusát összetörje. Ilyen ese- ^ttsege. Célja megteremtem a szo- tekben a háború a mi részünkről cializmust, megszüntetni az osztalyo- jogos és igazságos lenne. Ez a há- leaf. Ezt a ©élt. nem lehet egycsa- ború a szocializmusért, a többi (pásra megvalósítaná, meglehetősen népnek a burzsoá elnyomás alól hosszú idő kell ehhez. Az osztályok való felszabadításáért folytatott megszüntetése hosszú, nehéz osztály- háború lenne.-« (L. M. XIX.) harc műve, amely a proletárdiktatú- Lenin tanítását maga az élet igazol- ra után sok területen még elkese- ta. 1917-ben az imperializmus lánca redettebbé válik. Ahhoz, hogy az a leggyengébb ponton szakadt meg, osztályokat megszüntessük, egy osz- győzött az orosz proletariátus harcai tály diktatúrájának időszaka szüksé­taní-tása példátlan pontossággal meg­valósult. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme szempontjából a l egfontosabb körül mérőnek az bizo­nyult, hogy az oroszországi proleta­riátusnak olyan bölcs, tapasztalt ve­zetője volt, mint a bolsevik pórt — melynek alapítója' Lenin volt. A bolsevik párt irányítani tudtál a Pro­letariátusnak a kapitalista rendszer megdöntéséért és a szocialista -tár­sadalom megteremtéséért folytatott harcát. Csakis az újtípusú párt, a bolsevikok pártja -birkózhatott meg ilyen óriási feladattal. A Lenin és Sztálin .vezette Központi Bizottsági bátran és merészen irányította a fegyveres felkelést, körültekintően vezette fegyveres felkelésre a pártot és a munkásosztályt a burzsoá ha­talom ellen. Az ő vezetésüknek kö­szönhető, hogy a proletariátus a dol­gozó parasztsággal együtt a maga kezébe vette az államhatalmat. Az azóta eltelt időben a munkások ás a parasztok megvédték a szovjet rendszert a . fehéfngérdisták ellem, akik meg akarták semmisíteni a fia­tal Szovjet Köztársaságot. Az 1941— 45. évi Nagy Honvédő Háborúban pedig a szovjet nép — megnöveke- _ dett erejére támaszkodva — ismét 1 csapást mért a betolakodókra, bar­langjában, zúzta szét a fasiszta fene­vadat. A szovjet nép azért tudta ki­állni a legsúlyosabb megpróbáltatá­sokat, mert a szovjet rendszer a nép rendszere, mert a szovjet nép kipró­bált pártjának vezetésével halad elő­re a kommunizmushoz vezető úton. Tjtifogadott igazság, hogy az em- bereket tetteik után ítélik meg. Nem a szavak döntik el az egyes emberek értékét, hanem min­den esetben a tett, mert mit érnek a nagy szavak, a szép ígéretek, ha nincs mögöttük tartalom, ha nem követik gyakorlati intézkedések. így van ez mindenkinél, de különösen szükséges, hogy a szó és a tett egy­sége jellemezze a kommunisták ma­gatartását, munkáját, a párt, állami és tömegszervezeti funkcionáriusét csakúgy, mint az egyszerű párttagét. Az a szó, hogy kommunista, már maga is sok mindenre kötelez: bá­tor, harcos helytállásra, emellett sze­rény magatartásra. A III. pártkong­resszuson elfogadott Szervezeti Sza­bályzat is — figyelembevéve a szo­cialista építésben elért eredményein­ket, s a megnövekedett feladatain­kat — magasabb követelményeket állított a párt tagsága elé. Megnőtt a párttagság kötelessége például a párt- és állami fegyelem betartásá­ban, a párthoz való őszinteségben, stb. A Szervezeti Szabályzat utolsó bekezdése pedig azt mondja: »A Ma­gyar Dolgozók Pártjának Szervezeti Szabályzata a párt alkotmánya, tör­vény minden párttag és pártszerve­zet számára«. A törvényeket mindig be kellett és be kell ma is tartani. A polgári életben, ha valaki megsérti a tör­vényt, megbüntetik, a közvélemény pedig elítéli. De mi történik azzal, aki a párt törvényét nem tartja be? A párt törvényeinek (betartása öntu­dat és kommunista becsület dolga. A törvénysértőt ez esetben nem bün­tetik jogszabályok, de joga van^ a felsőbb pártbizottságnak a felelős- ségrevonásra. Pártbizottságaink és pártszervezeteink azonban nem lép­nek fel mindig kellő szigorral. Gyak­ran közömbösen elnéznek a pártfe­gyelem megszegése mögött. Termé­szetesen a mi pártbizottságaink, pártszervezeteink, kommunistáink magatartását nem ez jellemzi első­sorban. Vegyük csak példának az ezévi hatalmas méretű tsz-fejlesztés- nél párttitkáraink, tanácselnökeink és más vezetőink magatartását. Azokban a községekben, ahol a párttitkár, a tanácselnök volt a kez­deményező, nemcsak szavakban, ha­nem tettekben is, a dolgozó parasz­tok tömegestől léptek a termelőszö­vetkezetibe. Prélok József elvtárs, a rinyakovácsi pártszervezet titkára. Gulyás Gyula elvtárs alsóhetényi párttitkár, Bók Sándor elvtárs fonói tanácselnök elsőnek írták alá közsé­gükben a belépési nyilatkozatot. En­nél meggyőzőbb agitációs érvet nem mondhatták volna a dolgozó parasz­toknak. De sok nevet lehetne felso­rolni dicséretképpen a függetlenített pártapparátusból is. Licskó Emilné és Németh Erzsébet elvtársnők, a Kaposvári Járási Párt-végrehajtóbi- zottság osztályvezetői, Mohári Ven­del elvtárs. a Marcali Járási Párt- végrehajtóbizottság instruktora a rá­juk bízott és az általuk vállalt köz­ségekben a helyi pártszervezetre és tömegszervezeteikre támaszkodva számos új termelőszövetkezetet szer­veztek. Vass József elvtárs. a Nagy­atádi Járási Párt-véigrehajtóbizottság titkára is a tettele embere. Az új termelőszövetkezetekben a pártszer­vezetek létrehozását a Megyei Párt- bizottságnak megígért határidőre végrehajtotta. Ugyanezt lehet elmon­dani Horváth Józsefné és Wirtih La- josné elvtársnőkről a Siófoki Járási, illetve a Kaposvári Városi Párt-vég­rehajtóbizottság osztályvezetőiről, akik az új pártoktatási év előkészí­tését alapos körültekintéssel, a ha­táridők .pontos betartásával szervez­ték meg. • Vucsák Magda Cajnos, nem mondható el ^ ugyanez minden funkcioná­riusról, vezetőről. Gyakori még a fe­lelőtlen ígérgetés, a könnyelmű ki­jelentés. ami elsősorban a feladatok el nem végzésében, a határidők nem teljesítésében nyilvánul meg. Más­részt elítélendő és kommunistához nem méltó dolog az, hogy ígérgeté­sekkel félrevezetik, a szó szoros ér­telmében becsapják a felsőbb szer­veket. Nézzünk csak újra néhány gyakorlati példát, hiszen ezek be­szélnek a legvilágosabban. A babó- csai Marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyam megnyitóján 19 hallgató­ból mindössze 8 jelent meg. Hadd soroljunk fel néhányat a hiányzók­ból: Belányi Ferenc szövetkezeti ügyvezető, G. Tóth László segédál- latorvos, Kovács József, az alapszer­vezet elnöke, Lázári Mihály, a KTSZ elnöke stb. Kitűnik tehát, hogy va­lamennyi községi vezető, valamennyi párttagsági könyvet hord a zsebében, és hozzá kell tenni, hogy valamennyi önként vállalta a pártoktatásban va­ló részvételt. Ezzel szemben már a megnyitóról is hiányoztak. Hol van itt a szó és a tett egysége? Bizony, nehéz lenne megtalálni. De hason­lóan felvetődik a nagyberki községi pártszervezet vezetőségének és tag­jainak a felelőssége is a pártoktatási év megnyitásának elmaradásáért! Nagyberkiben egyetlen elvtárs sem jelent meg a megnyitón, még a párt- szervezet titkára sem. Megengedhe­tetlen, hogy ilyesmi mégegyszer elő­forduljon. Most már becsületbeli ügy, hogy a következő héten alapo­san előkészítsék az oktatási év meg­nyitását, minden hallgatót időben ér­tesítsenek. A hallgatóknak pedig kö­telességük, hogy adott szavukat áll­va pontosan és felkészülve ott le­gyenek a foglalkozáson. Ttevedés volna azonban azt hin- ni, hogy csak a pártoktatás határidejének betartása körül mutat­koznak hanyagságok. Találkozunk felelőtlenséggel például a tag- és tagjelöltfelvételi munkában is. A barcsi járásban ez évben 32 párt- szervezetben nem vettek fel egyetlen tagjelöltet sem, többek között a drá- vatamási termelőszövetkezetben, a vízvári termelőszövetkezetben és Kálmáncsa községben. A kaposvári járásban ez évben 61 pártszervezet­ben nem volt tagjelöltfelvétel. Pél­dául a Somogy geszti Uj Barázda TSZ-ben, Somogyaszaló, Somogyszdl községekben. Nyilvánvaló, hogy ezért a hanyagságért az alapszerve­zet vezetőségén kívül felelősség ter­heli a járási párt-végrehajtóbizott­ság instruktorait és pártépítő titká­rait is, akik gyakran tettek ígéretet a tag- és tagjelöltfelvétefl megjaví­tására, az ígéret beváltására azon­ban már kevesebb gondot fordítot­tak. Feltétlen változtatni kell ezen a pártszerűtlen magatartáson, az üres szócsépléstől sem a pártepítő munka, sem a termelő munka nem fog megjavulni. Eredményes munkát csupán egy módon lehet elérni, úgy, hogy átgondoltan, a párt- és kor­mányhatározatok szellemében, a ha­táridők pontos betartásával dolgo­zunk. Ez nemcsak a pártszervezetek, a pártbizottságok vezetőire, tagjaira vonatkozik, hanem az állami és to- megszervezeti vezetőkre is. Itt is akad még tennivaló a szó és a tett egységének megvalósításában. For­duljunk csak ismét bizonyítékként néhány gyakorlati példához: Dr. Lel­kes Ödön és Ceglédi Lajos elvtársa­kat, az Állattenyésztési Igazgatóság két vezetőjét a Megyei Párt-végre- hajtóbizottság megbízta egy állatié- nyésztési brosúra elkészítésével szeptember 25-i határidővel. A bro­súra október 5-re készült el. Hozza kell tenni, hogy gondatlanul állítot­ták össze, ezért nem lehetett kiadni. Egy másik példa- Honfi István elv­társ, a .Megyei Tanács Népművelési Osztályvezetője már régebb óta ígér- geti a Megyei Párt-végrehajtóbizott­ságnak, hogy a népművelésnél mu­tatkozó káderhiányt megoldja. Az ígéret azonban csak ígéret maradt, de gyakorlati intézkedés ezidáig nem történt. Talán sok is a felsorolt példa, mégis szükséges róluk beszélni, hogy elvtársainkban felkeltsük a felelős­séget, hogy véget vessünk minden felesleges szócséplésnek, amely a munkaidő drága perceit veszi el tő­lünk. Olyan időben élünk, amikor a tetteken van a sor. Falusi kommu­nistáink évente többször is tesznek felajánlást a beadás határidő előtti teljesítésére, a mezőgazdasági mun­kák gyors elvégzésére. Üzemi mun­kásaink versennyel készülnek no­vember 7 megünneplésére, s más jelesebb nemzeti ünnepünkre. Meg kell szívlelni azt a közmondást elv­társainknak, hogy minden ígéret annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. De a kommunistáknál nem­csak arról van szó, hogy ígéreteiket saját maguk betartsák, hanem hogy másokkal is betartassák, hogy máso­kat is erre neveljenek. "VT eggyőződésünk, hogy a somo- gyi kommunisták akarnak és tudnak is így dolgozni, meggyőződé­sünk, hogy mind a pártmunkában, mind a termelő munka különböző helyein meghonosodik megyénkben a szavak és tettek egysége, meggyőző­désünk, hogy a somogyi élvtársak szavát — azókét is, akik eddig nem voltak a tettek emberei — a jövő­ben a tettek követik. V. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents