Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

El LAG P KO L ET A R J AS EGYESÜLJETEKI Somogyi Néplap Mi történt a külpolitikában? Lenin és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Vívódás Szájtátiság, kulákok és volt csendőrök garázdálkodása, N agy berényben A MAGYAR D OLG O Z Ó K PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 250. szám. ÁR A 50 FILLÉR Vasárnap, 1955. október 23. Üdvösötjük a megyei nőgyülést Az MNDSZ megyei elnöksége a mai napon nőgyülést hívott össze, amelyen számot ad az el­múlt félév munkájáról, a meg­hívottak megvitatják azokat a feladatokat, amelyek az MNDSZ- szervezetek előtt állnak, s újjá­választják a megyei elnökséget, A megye asszonyai érdeklődés­sel tekintenek a megyei nőgyűlés elé; tudják, hogy nem kevesebbről van szó, mint az MNDSZ-szer- vezetek munkájának megélénkí- téséről, a nők között végzett po­litikai munka megjavításáról, a női munka megbecsüléséről', fi nőgyűlést alapos előkészítés előz­te meg. Alig egy hete a Megyei Párí-végrehajjtóbizottság üléssé vitatta meg, hogy a Somogy me­gyei MNDSZ-szervezetek hogyan hajtották végre pártunk 1953. novemberi határozatát a nők kö­zötti politikai munka, megjaví­tásáról. A párt-végrehajtóbizott­ság ülése nemcsak az MNDSZ megyei elnöksége és az MNDSZ- szervezetek számára adott hasz­nos útmutatást, hanem megszab­ta a pártbizottságok és pártszer­vezetek feladatát is az MNDSZ- szervezetek segítésében, a nők között végzendő politikai mun­kában. Bizonyos, hogy ezt az út­mutatást, ezt a segítséget már a nőgyűlésen is értékeli az MNDSZ megyei elnöksége. Amikor sikeres munkát kívá­nunk a megyei nőgyűlésnek, sze­retnénk felhívni figyelmüket né­hány kérdésre, amiről nem sza­bad megfeledkezniük). Hajlamo­sak vagyunk arra, hogy amikor az előttünk álló feladatokat ku­tatjuk, gyakran elfeledkezünk el­ért eredményeink értékeléséről, a hasznos tapasztalatok általáno­sításáról, a jő munkát végző ak­tívák dicséretéről. Legalább any- nyi időt kell szentelni a jó ta­pasztalatok értékelésére, mint a fogyatékosságok bírálatára, hogy aztán annál jobban megszabhas­suk az előttünk álló feladatokat. Megyénk MNDSZ-szervezeítei- nek nagy részük van abban, hogy Somogy ísz-mozgaima az elmúlt félévben erőteljesen fejlő­dött. Sok jó kezdeményezés, egy- egy feladatra való jó mozgósítás dicséri .: MNDSZ-szervezeteink munkáját. Különösen elismerésre méltó az a munka, amelyet Zala termelőszövetkezeti községgé va­ló alakításában végeztek MNDSZ-asszonyaink. Az a szívós harc gyümölcsözik most dolgozó parasztasszonyaink körében, amit azért vívtak, hogy dolgozó parasztjaink feleségükkel együtt lépjenek be a termelőszövetkeze­tekbe. Tettek lépéseket afelé is, hogy több megbecsülést szerez­zenek a női dolgozóknak a tár­sadalmi minden területén, A hiányosságok közül talán a legsúlyosabb, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetekben, különösen pedig a termelőszö­vetkezeti községekben még nem alakították meg az MNDSZ- szervezeteket. Pedig, ha valahol, akkor itt nagy szükség van a nők kollektív szellemben való nevelésére, összefogására. Több gondot kell fordítaniuk a funk­cionáriusok feleségének bevoná­sára an MNDS/-szervezetekbe. Többet kell foglalkozniuk kultu­rális, szociális kérdésekkel váro­son és falun egyaránt. Nagy gonddal kell előkészíteniük az MNDSZ-asszonyok oktatását, a szabó-varró-itanfolyamok meg­szervezését, a különböző mozgal­makat. Van tehát mit megvitat­ni a megyei nőgyűlésen, van, amiben meg kell szabni az MNDSZ-szervezetek munkáját, A párt megtette intézkedéseit, most a megyei elnökségen a sor. A vasárnapi megyei nőgyűlés, a megyei elnökség úijáválaszíása szolgálja hát az MNDSZ-szerve­zetek munkájának megélénkülé­sét, a nők közötti politikai mun­ka megjavítását. Sok sikert kí­vánunk a megyei nőgyűlés mun­kájához. Előre a silózási tervek teljesítéséért! Silózási ankét a b&hönyei Szabadság TSZ-ben Az előadás és vita után a Szabad­ság TSZ dolgozói gyakorlati bemuta­tót tartottak, ahol a zölasilókészítés, a sertésetetésre alkalmas kukorica- silókészítés és a komibájn-silózás módszereivel, lefolyásával ismerked­hettek meg a látogatók. Az ankét befejezése előtt Farkas elvtárs, a Megyei DISZ Bizottság kiküldötte a következő felhívással fordult a me­gye, fiataljaihoz: A Megyei Párt-vógrehajtóbizottság j szombaton reggel silózási ankétot 5 rendezett a böhönyei Szabadság Ter­ii melőszö vetkezet ben. Az ahkéton részt svettek új termelőszövetkezeteink el­ánokéi, a járási tanácsok, járási párt­ibizottságok mezőgazdasági osztályve- Jzetői, valamint a DISZ-bizottságok jés ifjúsági szervezetek képviselői. Berke Péter, a Keszthelyi Mező- £gazdasági Kísérleti Intézet profesz- tszora magasszínvonalú, értékes elő­adást tartott a silózás óriási jelentő­ségéről, a silókészítés különböző for­máiról, az erjedés feltételeiről, majd részletes szaktanácsokkal látta el az ankét résztvevőit. Uj termelőszövet­kezeti elnökeink nagy figyelemmel hallgatták Berke professzor előadá­sát, majd különböző kérdésekkel for­dultak hozzá, tanácsokat kértek a. ta­karmánynövények helyes konzervá­lását illetően. A Megyei Párl VB, a Megyei Tanács VB és a DISZ Megyei VB felhívása Állaitókomániyunk hozamainak fokozása és zavar- 5 tálam átiieleltetése érdekében, szükséges, hogy megfelelő J takarmánybázist biztosítsunk. Különösen fontos, hogy tenmeilőszövetkezeteinikben jjó szervezéssel teremtsünk lehetőséget olcsó silótakar- jmáiny előállításához. Mivel megfelelő űrtartalmai silógödör nem áll ren- ^del'kezésiüinkre, .szükséges, hogy az állatállomány lótszá- | máihoz mérten számos,állatonként (szarvasmarha és ? juh) 10 köbméter sMó-űxteret építsünk. Állandó jellegű siló építésére most már nincs idő. ^Feladatúink a meglévő silógödirök mielőbbi megtöltése, ? ugyaniakkor a hiányzó űriemet új és olcsó zöldsiló- jgödrük ásásával oldjuk meg. Egy 80'—100 köbméter űr- ptartalmú sitógödröt hat fő három nap alatt meg tud jí építeni. A munka jó megszervezése érdekéiben felhívjuk ^termelőszövetkezeteinket és DISZ-íiataljainkat: alakít­ásainak községenként a helybeli tsz-eík részére közös Jalóépítő és töltő brigádokat. A közös DlSZ-tarigódok feladata legyein, hogy jó 5szervezéssel, fennakadás nőikül, folyamatosan végez­nék munkájukat mindadig, amíg a brigádra váró tsz-ek 's siló-űr,tartalmát meg nem töltötték. Termelőszövetkezeteink vezetőségei fordítsanak gondot aura, hogy e brigádok munkájához szükséges alapanyagot (tarlóhere, répafej, répaszelet, kukorica­szár) rendelkezésre álljanak. Termelőszövetkezeti tagok és DlSZ-fiatalok! Induljatok harcba a silózási tervek teljesítéséért, hogy szövetkezeteink elegendő takarmánnyal rendelr kezzenek az átteleltetés idején. A verseny 1955.. decem­ber 10-ig tart, 10 naponként értékeljük és eredmé­nyét a megyei sajtóiban nyilvánosságra hozzuk. DISZ-fiatálok! Bizonyítsátok be, hogy a párt ál­tal kitűzött cél eléréséért ebben a munkában is be­csülettel: helytálltck. A feladatok sikeres végrehajtóinak, a legtöbb új silót építő, minőségileg és mennyiségileg legjobb ered­ményit elérő brigádoknak az alábbi versenyjutalmakat adjuk: I. díj 10 db karóra, II. díj 10 db fényképezőgép, III. díj 10 db töltőtoll. Előre a silózási tervek teljesítéséért! MDP Megyei VB Megyei Tanács VB Megyei DISZ VB SZÁNTSUNK - VESSÜNK VASÁRNAP IS ^Változatlanul utolsó helyen kullog a csurgói, nagyatádi és a kaposvári járás a vetésben Az egy héttel ezelőtt közölt gabo- ánavetési sorrend e héten is válto- 3 zatlan. Csupán a 7. helyet cserélte jfel a csurgói járás a hatodikkal s 9 így Nagyatád egy hellyel lejjebb | csúszott. Komolyabb erőfeszítéseket >a vetés meggyorsítására egyik járás­iban sem tettek, tűrték a járási, kö.z- jkégi szervek, hogy a dolgozó parasz­tok egyrésze szántás-vetés helyett j szüreteljen, halogassa a vetést. Sür­gősen fel kell számolni ezt a hely­zetet, hisz a szüretelés még nem' ké- Jsett el, elleniben a vetéssel való kés­lekedés mázsákban kifejezhető ter- Jméskiesést jelent. A vetésben súlyosan lemaradó já­rások: Járás: nagyatádi csurgói kaposvári Járási tanácselnök: Sasvári Ferenc Vörös Gábor Suri Sándor A vetésben, betakarításban, szán­tásban és silózásban utolsó járások: Járás: nagyatádi csurgói kaposvári Ott maradtak le súlyosan a szán­tás-vetéssel, ahol a betakarítás- som Mezőgazd. o. vez.: Isaszegi József Pallag András Csutak Pál haiad kielégítően. Meg kell jegyez­nünk, hogy az első helyen álló já­rások sem nagyon dicsekedhetnek, hiszen a vállalt határidőre egyik já­rás sem teljesítette a betakarítási, szántás-vetési tervét. Gépállomásaink vállalást tettek, hogy vasárnap 15—20 gép is szánt, sőt a Marcali Gépállomás minden erőgéppel dolgozik. A gépállomások példáját kövessék a termelőszövet­kezetek és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok is, szántsanak-vesse- nek vasárnap, hogy minél előbb föld­be kerüljön jövő évi kenyerünk mag­ja. 30000 látogatója volt az első napon a Kaposvári Őszi Vásárnak Az időjárás nem vette kegyeibe az jidei Kaposvári őszi Vásárt, melyet »szombaton reggel borongós, amolyan a igazi őszi idő köszöntött. Az eső is »szemerkélt. Ennek ellenére a sorno- -gyi falvak dolgozói igen nagy szám­ában jöttek el a vásárra. A megerő- »sített vasúti szerelvények és autó­buszok ontották a tömeget, s 8—9 Jóra között a vasútállomásról valósá- ?gos emberáradat tartott a szabad- Äsegparki virágos-pályára, ahol ün- jnepi díszbe öltözött vásárváros kö- fszöntötte az érkezőket. Szocialista kereskedelmünk — £mint azt már előzetes jelentéseink­ben is hírül adtuk — jól felkészült 6 az immár hagyományossá váló őszi »vásárra. Amikor Fonai János elvtárs, ja Megyei Tanács elnökhelyettese az a ünnepélyes megnyitót tartotta, mint­s’egy 50 millió forint értékű áruféle­ség várta a vásár látogatóit. Az ál- Jlami és földművesszövetkezeti pavi­lonokban hamarosan meg is kezdő- ) dött a vásárlás. Szőke Ferencék, akik ? Gyékényesről jöttek a vásárra, az eladó lány stafirungját ? egészítették ki. A marcali szövetke­zet árudájában meg is találták a ) szükséges ágyneműféleséget, kana- j vászt, sifonárut, s hamarosan elé­gedetten távoztak. Mindenütt élénk volt a forgalom. Legtöbben talán mégis az igali föld­művesszövetkezet bútorpavilonjainál voltak, ahol délelőtt 10 órára már csaknem 100 000 forint forgalmat bo­nyolítottak le. Egy-kettőre elkeltek a szép hálószobák, s gazdára akad­tak a konyhabútorok is. Egy fiatal­asszony az egyik kcmbinóltszekrényt vizsgáligatta. — Ilyet gondoltam — mondotta, s kiderült, hogy a vásárló Kárpáti Zoltárané, aki a Baranya megyei Boldogasszonyfáról jött el a Kaposvári őszi Vásárra. Kárpátiakat a közelmúltban látogatta meg a sze­rencse, a legutóbbi békekölcsön-sor­solás alkalmával 50 000 forintot nyer­tek, s most e pénzből 4800 forintért vásárolták meg a szép kombinált- szekrényt. Persze nemcsak a nyerte­seknek jutott a bútorból. Varga Fe­rencék, a felsőmocsoládi Petőfi TSZ dolgozói 2800 forintért vásároltak szép konyhabútort épp úgy, mint Zsobrák Istvánná, aki Segesdre szállítja a szép és ízléses új konyhaberendezést. Nagy kelete van a lábbelieknek, s igen sok gazdaembernél látni vállra­akasztott csizmát. Nem is drága ez a falun oly nélkülözhetetlen lábbeli­féleség. Takács Jánosné, a vései Dó­zsa TSZ tagja mégis úgy döntött, hogy bakancsot vesz a nagypapának A népboltosok már be is csomagol­ták a szép és tartós, jó bőrbakancsot. Persze nemcsak a falusiak jöttek el. Itt vannak a helybeliek is. Cson- dor Józsefeié kaposvári háziasszony a közelben lévő Nádor utcából jött ki a vásárra, s meg is találta a neki tetsző sifont és meg is vásárolta. All a vásár Hiába szemerkél az eső, senki nem tágít. Zeng-bong, morajlik a vásár hullámzó tömege. Amikor pedig elő­kandikál a nap, egy-kettőre megtel­nek a vendéglátó-részlegek asztalai. Előkerül a jó hazai, vagy a. frissen sült lacipecsenye, s akad egy kis jó bor is. Délután még többen voltak. Még vidámabb lett a hangulat. Be­népesült a szabadtéri színpad is, ahol egymást váltották a Jorltúrcsoportok. A legkisebbek a bábjátéknak tap­soltak. Amikorra leszállt az est, vagy 30 ezer látogató fordult meg a vásár­ban s győződhetett meg arról, hogy szocialista kereskedelmünk betölti hivatását. Sikeres volt a vásár első napja. A látogatók hazatértek. Az őszi vásár fáradhatatlan dolgozói pedig a késő esti órákban rendbehozták a polco­kat, új árut helyeztek azokra, fel­újították az esőtől megtépázott de­korációt és felkészülten várják az őszi vásár második napját... K. S. KÜ3ZÖKT1ÜK ÖIESZTEHDÖS TltóCSMWII Öt esztendősek tanácsaink. 1950. október 22-én a szavazóurnák elé lépett az ország népe, s megválasz­totta az államhatalom és allamigaz- gatás újtípusú helyi szervei, a leg­szélesebb tümegszervezetek, a taná­csok tagjait. Tanácsaink megválasz­tása alapvető feltétele volt a hata­lom kérdése eldöntésének, a mun­kás-paraszt szövetség megszilárdítá­sának. Az alkotmányunk alapján megalkotott 1950, I. törvény megva­lósulásaként vált lehetővé tanácsa­ink megválasztása. A törvény ki­mondja: .„tanácsok .... működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik ... mun­kájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezé­sét és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában...« Somogy dolgozói is magukévá tet­ték a törvényt, s ezt legjobban mu­tatja az a lelkesedés, amellyel 1950. októberében megválasztották a köz­ségi, városi és megyei tanácstago­kat. Megválasztott tanácsaink össze­tétele alkalmas volt a munkás-pa­raszt szövetség további megszilárdí­tására, dolgozó népünk minden ré­tegének Jbevonására az láílamhaía- lom gyakorlásába. S az elmúlt öt év alatt a taná­csokba beválasztott munkások, dol­gozó parasztok, termelőszövetkez©ti tagok, néphez hű értelmiségiek, s né­pünk minden rétegéből jr tanácsok munkájába bevont dolgozók bebizo­nyították, alkalmasak arra, hogy a helyi tanácsokban tevékenyen gya­korolják az államhatalom, az állam­igazgatás munkáját, Az első tanács- törvény alapján megválasztott taná­csok négyéves működésük alatt jó munkát végeztek, s ez a négy esz­tendő alkalmat adott arra is, hogy pártunk és államunk megismerje a fiatal tanácsok működésének ered­ményeit, de hibáit és gyengeségeit is. Pártunk II. és III. kongresszusa éppen ezért nagy figyelmet fordí­tott tanácsaink munkájára, s a m. kongresszus útmutatásai alapján szü­lettek meg az új tanácstörvény alapjai. Az új tanácstörvény meg­alkotásában egész dolgozó népünk tevékenyen részt vett, nyilvános gyűléseken vitatták meg, javaslato­kat tettek dolgozóink, s az így meg­alkotott törvény szélesebb alapokra helyezte a tanácsok működését. Bő­vült hatáskörük, növelte az új ta­nácstörvény tanácsaink felelősségét, tekintélyét. A tavaly megválasztott új tanácsok e törvény alapján kezd­tek munkához. S öt év aiatt, különösen a tavalyi választások óta. ebben az évben a tanácsok megyénkben is eredményes munkát végeztek. Nemcsak jelentős gazdasági eredményeket értek el, de számottevő a segítség, amelyet a ter­melőszövetkezetek fejlesztése, a be­gyűjtési feladatok megoldása, a dol­gozók nevelése, a községpolitika: tervek megvalósítása terén nyújtot­tak. Megszilárdultak tanácsaink tö­megkapcsolatai, a beszámolókon, ta­nácstagi fogadóórákon megnőtt a lá­togató dolgozók száma, ami mutat­ja: dolgozóink magukénak érzik a tanácsot, bizalommal fordulnak hoz­zá, segítik munkáját. Köszöntjük a megye községi, já rási és városi tanácsait, a tanácsot tagjait. Köszönet nékik, hogy segítet­ték megyénket, hogy a termelőszö­vetkezeti mozgalom, s a begyűjtés: feladatok, a mezőgazdasági munkát végzése terén elsők közé kerülhes­sünk. Köszönet, hogy lelkiismerete­sen, cdaadóan intézték a dolgozói ügyeit, a közügyeket. Jó munkát vé gezíek tanácsaink az elmúlt évek­ben, s a feladatok, amik most élőt tűk állnak, arra kell hogy ösztönöz zék őket, hogy még nagyobb felelős seggel, hozzáértéssel, a nép ügyi iránt érzett lelkesedéssel oldják mei e feladatokat, segítsék pártunk poli tikáját. határozatainak végrehajtása falun és városban egyaránt. Sok si kert, újabb győzelmeket kívánunl ötéves tanácsainknak, s kívánjuk bogy a következő öt évben még na gyobb megelégedés, még több sike kísérje munkájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents