Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-20 / 247. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP \ Csütörtök, 1955. október 20. A nemzetgyűlési szavazás semmit sem rendez, a nép harca tovább folyik majd — mondotta Jacques Duclos Párizs .MTI). A zsúfolásig megtelt Motualité palotában kedden a Fran_ :ia Ko-mrnuniisfa Párt tömeggyúlést tartott az észak-afrikai kérdéssel összefüggésben. Alice Spontisse algériai képviselőnő rámutatott, hogy ma az egész algé­riai nép ellenáll a kormány politi­kájának. Felszólalt a nemzetgyűlés üléséről érkező Jacques Duclos, testvéri üd­vözletét küldte az üldözött algériai kommunistáiknak, hangsúlyozva, hogy a pártot be lehet tiltani, de a párt él és semmi sem tudja meg­akadályozni feladatának teljesítésé­ben. A nemzetgyűlési szavazás eredmé­nyét kommentálva Duclos megálla­pította: a szavazás eredménye sem­mit sem rendez, a nép harca tovább folyik majd, hogy véget vessen az észak-afrikai hadműveleteiknek. Nem vagyunk egyedül a tárgyalá­sok politikájának védelmében — mondotta. — Egyre több szocialista dolgozó harcol a vezetőség Intézke­désed ellen, kommunista elvtársai oldalán. Ránk hárul az a, feladat, hogy egyesítsük a munkásosztályt az északjainkéi háború ellen vívott küzdelemben. Ránk hárul az a fel­adat, hogy kiszélesítsük a munkás­osztály egységfrontját azért, hogy győzelemre vigyük a tárgyalások po­litikáját, amely a nemzeti követe­lések elismerésével, s a függetlenség és az egyenlőség alapján az algériai népet a francia nép barátjává és szövetségesévé teszi. Bérharcok a tőkés országokban Az ausztráliai tengerparton leállt a munka Melbourne (MTI). Mint a Reuter iroda jelenti, az egész ausztráliai ten­gerparton kedden leállt a munka, a dokkmunkások 24 órás sztrájkba kezdtek. A dokkmunkások .gyűlésü­kön hangoztatták, hogy nem bíznak a választott bíróságban és egyidejű­leg megvitatták a további munkabe­szüntetésre vonatkozó terveket. A dokkmunkások béremelést köve­telnek. Orvosok sztrájkolnak Olaszországban Róma (MTI). A Reuter hírügynök­ség közli, hogy a? északnyugat-olasz­országi Astilbam október 18-án 500 or­vos háromnapos sztrájkba ke/.deil, tiltakozásul a tartományi egészség­ügyi hatóságok által rájuk rótt ter­hek ellen. Elhatározták, hogy a sztrájk tartama alatt csupán a súlyos betegeket kezelik. Francia munkásgyőzelem Paris (MTI). A La Ciorat-i hajó­gyár háromezer dolgozójának 'bér­harca eredménnyel végződött. A CGT és a Force Ouvriere megbízottai jegy­zőkönyvet írtak alá, ennek értelmé­ben a fizetéseket tíz százalékkal fel­emelik, az igazgatóság az évi sza­badságon kívül öt fizetett ünnepet biztosít a dolgozóknak, ezenkívül kö­telezettséget vállal arra, hogy a sztrájk miatt semmiféle büntető rendszabályhoz nem folyamodik. Kedden a dolgozók nagygyűlést tartottak és ennek során a CGT és a Force Ouvriere megbízottai hangsú­lyozták: a bérharcban elért nagyicr- tosságú eredmények a szakszerveze­tek és a dolgozók egységének köszön­hetők. Becsben kedden megkezdődött az Osztrák Szakszervezeti Szövetség III. kongresszusa Az Osztrák Szakszervezeti Szövet­ségnek jélenleg 1 350 000 tagja van. A III. kongresszus — az első osztrák államszerződés megkötése óta — olyan időpontban ül össze, amidőn a lakosságot nagy nyugtalanság tölti el fontos élelmiszercikkek árának emel­kedése miatt. Ausztria egyes terüle­tein a múlt héten nagyszabású sztráj­kokra és tüntetésekre került sor az életszínvonal csökkenése miatt. Ä Szakszervezeti Szövetség vezető­ségének bérpolitikájával kapcsolat­ban általában nagy nyugtalanság uralkodik. A Szakszervezeti Szövet­ség vezetősége azt javasolja, »tartóz­kodjanak« a bérkövetelésektől, hogy ne »veszélyeztessék a konjunktúrát«. Újabb angol csapatok érkeznek Ciprus szigetére London (TASZSZ). Sajtójelentések szerint október 17-én a norfolki ez­red 1. zászlóaljának hétszáz katoná­ját és tisztjeit Ciprus szigetére irányították. A sajtójelentések rámutatnak ar­ra, hogy ez idő szerint már, körül­belül 15 000 főnyi angol haderő van Ciprus szigetén. I MÉGIS TANULTUNK... ik Emlékezések pártoktatásunk megkezdésekor Az első magyar kommün ideje alatt a cseh fronton esett el egyik gyerekkori barátom, az alig 22 éves, halvány arcú, Csima József napszámos. Hátizsákjában, ami­kor megnéztük, a kenyér és a leány fényképe mellett ott lapult egy fehér fedelű brosúra, a párt kiáltványa: »Kié a föld?« A könyvecske széle véres volt. Jóska a tűzvonalban, a halálos veszedelemben mindenütt magá­val vitte a kis könyvet. Ütközetek között mindig akadt ideje olva­sásra. Ha a többiek rászóltak, így válaszolt: Hagyjatok békén! Kí­vánom az olvasást, tanulást, mint szom jas ember a vizet... ik Emigrációs időm alatt, 1924 nyarán Újvidéken a mi kommu­nista sejtünk, 5—6 ember, vasár­naponként kijárt a várostól 12 km-re fekvő Fruska,-Gora he­gyekbe. Itt Polgár András, a mar­káns arcú, szemüveges asztalos oktatott bennünket. A kommu­nista kiáltványt tanulmányoztuk. A kenyerünk, szabadságunk volt veszélyeztetve, de kijártunk a hegyekbe, tanultunk, tanultuk az osztályharc, a győzelem, az élet tudományát. Sajnos, tanfolyamunk nem tar­tott sokáig. Engem pár hónap múlva kiutasítottak Jugoszláviá­ból, Polgár Andrásnak menekül­nie kellett, a többiekkel nem tu­dom mi történt. Akik még élünk, most szaba­don, boldogan tanulunk és taní­tunk tovább. SOMOGYI PÁL MEGJELENT A PROPAGANDIST A OKTÓBERI SZÁMA Az új szám több fontos cikket kö­zöl, amelyek a propagandisták jobb felkészülését s nagyobb tájékozott­ságát segítik elő. A lap első helyen, szerkesztőségi cikkben köszönti az új párttíktatási év propagandistáit. Káldor Gyula: Az államapparátus állandó tökéletesítése szocialista építőmunkánk elengedhetetlen fel­tétele című cikkében az állam- apparátus egyszerűsítéséért vívott harc eredményeit és hiányosságait elemzi. A propagandista munkájához c. rovatban Baranyi Gyula cikke: A magyarországi fasizmus és néhány jellemvonása címmel jelentős segít­séget nyújt propagandistáinknak a magyar fasizmus jellegének megérté­séhez. E rovatban közli a folyó­irat Balázs Béla: A klerikális reakció, mint az ellenforradalmi rendszer támasza című írását, amely­ben a szerző dokumentumok soroza­tával bizonyítja, hogyan, milyen eszközökkel szolgálta a klerikális reakció a Horthy-rendszer mépel- nyomó uralmát. Kádár Iván cikké­ben a munkásosztály .viszonylagos és abszolút elnycmorodását vizsgál­ja az ellenforradalmi Magyarorszá­gon. A népgazdaság időszerű kérdései c. rovatban Csizmadia Ernő írását közti a folyóirat: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fölénye a ga­bonatermelésben az egyéni gazdasá­gokkal szemben. — Az 1955. évi iparj tervek maradéktalan teljesíté­séért címmel Huszár István és Tóth László elemzik a tervteljesítésben elért eddigi eredményeket s rámutat­nak azokra a feladatokra, amelyek az utolsó negyedévben az ipar előtt állanak. A nemzetközi kérdések c. rovat« ban A német kérdés a genfi külügy­miniszteri értekezlet előtt címmel a lap rövid összefoglalót közöl a mié­inek—-szovjet tárgyalásokról. A propagandamunka tapasztalatai­ból c. rovatban közli a folyóirat: Réti László: Pártunk történetének tanítása az iskolánkívüli pártokta­tásban című cikkét. Csatári Dániel írása azokat a lehe­tőségeket vizsgálja, amelyeket az if« júság nevelésére a Petőö-iskola tör« ténakni .tananyagai nyújtanak. E ro« vatban jelenik meg R. G. írása: Megjegyzések egy megyei előkészí­tőről címmel. MUNKÁBAN A HAZAFIAS NÉPFRONT Közös értekezletet tartalak a Népfront járási elnökei, titkárai és a járási kéketitkárok Október 22-é,n a Hazafias Nép­front járási elnökei, titkárai és a já­rási béketitkárok közös értekezleten vesznek részt, ahol megtárgyalják az őszi és téli közös feladatokat, a Hazafias Népfront, kongresszusa óta eltelt egy esztendő alatt a népfront- mozgalom munkájában elkövetett hibákat s a Központ: Vezetőség márciusi határozata után elért ered­ményeket. Békenagvgvülés Sssz a Pártoktatás Házában Október 30-á,n a Hazafias Nép­front Megyei Bizottsága, a Megyei Béke iroda és az MND5Z rendezésé­ben megyei békegyűlést tartanak a Pártoktatás Házában. A békegyűiés- re a megye bekell arcos.-ni már meg­kezdték az előkészületeket, itt mondják el, mit tettek területükön a békemozgailom sikeresebbé tételé­ért, kiszélesítéséért. A békenegy- gyűlés előadója Komor Imre elvtárs, a Szabad Nép külpolitikai rovatá­nak vezetője lesz. A cél az, hogy a megy-e dolgozóival* elsősorban béke- harcosaival a gyűlésen még jobban megismertessék a nemzetközi hely­zetet, a 'béke erőinek növekedését, a Szovjetunió békepolitikájának újabb sikereit. A megyei békeigyűlést követően nov. 6-tól december 10-ig a megye min« den járási székhelyén, a városban és a falvakban békegyűlésekat tar« tanaik, amelyeken a békemozgalom legjobb harcosai vesznek részt. Pénteken délután indul útjára a vasúti kocsikra szerelt vándor atomkiállítás Az Országos Béketanács, a TT1T és a v-asútpolitikai főosztály össze­állította annak a vándor atomkiállí­tásnak az anyagát, amely két átala­kított pulmamnkocsiban két és tél hónapig járja az országot. Az atomfizika legfontosabb kérdé­seit, az atom szerkezetét mutatják be a tablók és képek megfelelő magyarázó szöveggel. A TTIT 16 ilyen tablót állított össze. Igen nagy érdeklődésre tarthat számat az atommáglya modellje, továbbá an­nak az épületnek tervrajza, amely­ben majd az első magyar atom- máglya működik. A fkiállíítiást pénteken délután 4 órakor a Nyugati-pályaudvaron ün­nepélyesen nyitják meg, majd az atom-vonat elindul hosszú vidéki út« jára. A kiállítás 50 filléres belépő- díj ellenében tekinthető meg és a Iá« tagatok még fényképekkel ellátott ismertetőt is kapnak. A vonat elő« szőr a borsodi iparvidéket, majd a viharsarok vidékét és az Alföldet* utána Észak- és 5 Dél-Dunántúlt keresi fel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a munkásosztály A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme 1917. november 7-én, a burzsoázia megdöntése és a szocialista szovjet államnak, a pro­letariátus diktatúrájának megterem­tése .gyökeres fordulatot hozott az emberiség egész történetében, a mun­kásosztály és az egész világ elnyo­mott népeinek a felszabadulásáért folytatott harcában. 38 évvel ezelőtt Oroszország munkásosztálya saját kezébe vette sorsának irányítását és a Lenin—Sztálin-alkofcta párt veze­tésével megkezdte a világon elsőnek a szocializmus építését. Az Októberi Forradalom megnyi­totta a proletárforradalmak korsza­kát. Teljes mértékben bebizonyoso­dott, hogy a kapitalizmus egyenlőt­len fejlődése lehetővé teszi az impe­rializmus láncának szétszakítását a leggyengébb helyen és lehetséges a proletárforradalom, a szocializmus győzelme egy vagy egynéhány or­szágban. Ezzel halomra dőltek a szo­ciáldemokrata vezetőknek, a szocia­lizmus árulóinak különféle elméletei. Az oroszországi proletariátus győzel­me lendületet, erőt, biztatást adott a kapitalista országok, a függő és gyarmati sorban tartott országok munkásosztályának, egész dolgozó né­pének és irányt mutatott további küzdelmeik számára. Sztálin írja, hogy »... az Októberi Forradalom bizonyos magasságra emelte az egész világ elnyomott osz­tályainak erejét és súlyát, bátorságát és harckészségét, s az uralkodó osz­tályokat arra kény szervtette, hogy velük, mint új, komoly tényezővel számoljanak. Most már nem lehet a világ dolgozó tömegeit sötétben bo­torkáló, perspektívátlan, »vak tö­megnek« tekinteni, mert az Októbe­ri Forradalom számukra világító tor­nyot emelt, amely útjukat megvilá­gítja, perspektívát nyújt«. (Sztálin: A leninizmus kérdései.) 1917 előtt az orosz proletariátus és az egész világ proletariátusa vak esz­köze volt a kapitalizmus féktelen nyereségvágyának. Joga semmi, kö­telessége ezernyi volt. Joga volt a tőkés gyárában, a tőkés hasznára embertelen munkát végezni, joga volt fiatal életét, munkaerejét, csa­ládját, asszonyát, gyermekeit a tel­hetetlen tőke rendelkezésére bocsá­tani. S ha az embertelen kizsákmá­nyolás kiszívta erejét, utcára került, senki sem volt, aki felkarolja, gon­doskodjak róla és családjáról. A rosz- szat hamar feledjük, szívesen kitö­röljük emlékezetünkből a saját sor­sunkon tapasztalt, apáink elbeszélé­séből ismert szörnyű mumkássorsot, amely 1917-ig, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelméig súj­totta a munkásosztályt. E szörnyű elnyomásból vezette ki a fényre, a szabad, boldog életre Le­nin—Sztálin nagy pártja útmutatá­saival az orosz munkásosztályt. E történelmi jelentőségű győzelem azonban az orosz proletariátus sza­badságén kívül komoly tényezővé avatta a világ elnyomott osztályai­nak erejét is. Idézzük csak vissza az 1917—1919-es éveket, amikor a hős orosz munkásosztály példája meg­sokszorozta az európai munkásosz­tály erejét, egymás után lángoltak fel a kapitalista társadalom felszá­molását célul tűző szocialista forra­dalmak. A világ kommunista és munkáspártjainak ragyogó példát mutatott a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalmat diadalra vezető orosz kommunista párt, és a párt tagjai­nak, az orosz munkásosztály legjobb­jainak hősi példája sokszorozta meg az emberi szabadságért küzdő élnyo­mott millióknak a harckészségét. En­nek segítségével arattak fényes dia­dalt a kapitalizmus felett 1919 már­ciusában a magyar munkások is. Akkor még nem sikerült leráznunk a kapitalista bilincset — nem lel- adata e cikknek ennek okait kutat­ni — s hasonló sikertelenség kísérte a többi európai ország munkásosztá­lyának szocialista forradalmát is. A világ munkásosztálya azonban, mely­be a Nagy Októberi Szocialista For­radalom, a marxi—lenini tanítások eszméje visszavonhatatlanul beha­tolt, legyőzhetetlen erővé vált. Meg­acélozta, egybekovácsolta a munkás- osztályt, felkészítette történelmi hi­vatásiára, önmaga és a világ elnyo­mott dolgozóinak felszabadítására. Hiába igyekezett a világimperia- lizmus elszigetelni a rohamléptekkel fejlődő Szovjetuniót, a világ munkás­osztálya elől nem zárhatták el ered­ményeit. A szovjet munkásosztály kizsákmányolásmentes, szabad, bol­dog élete világítótorony volt és ma is az az elnyomottak harcában. Az Októberi Forradalom hős munkás- osztályának példája, a Szovjetunió Kommunista Pártjának nagyszerű eredményei volt a forrása annak is, hogy 1945-ben a világ agyhatoda után 900 millió ember kezdhette meg a szocializmus építését, köztük a vi­lág leghatalmasabb népi demokra­tikus állama, a 600 milliós Kína is. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom fénye világította be a ma­gyar munkásosztály útját is, a ma­gyar nép küzdelmeinek történetét 1917. november 7-ftől; az 1919-es pro­letárdiktatúrát éppúgy, mint a ma­gyar népnek a Szovjetunió által tör­tént felszabadítását, 1945. április 4-ét. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme, a Szovjetunió tette lehetővé a magyar nép évszázados elmaradottságának felszámolását, a félbemaradt 1348—49-es forradalom befejezését, illetve továbbfejlesztését, a szocializmus építését. Felszabadult munkásosztályunk a Szovjetunió segítségével, pártunk ve­zetésével kezdte meg a kirabolt, le­rombolt ország újjáépítését, vitte si­kerre a hároméves, az első ötéves tervet. Az eltelt évek alatt gyökere­sen megváltozott munkásosztályunk helyzete. A lerombolt gyárak helyén új, modem üzemek nőttek ki a föld­ből. Ebben a nagy munkában felbe­csülhetetlen segítséget kaptunk a kommunizmust építő Szovjetuniótól. Elküldte szakembereit hozzánk, hogy a modem gépek kezelésére megta­nítsák munkásainkat. A szovjet munkásak tanítása azonban nem me­rült ki csupán abban, hogy a gépek kezelésére oktattak, hanem új mun­kafogásokra is tanították dolgozóin­kat. Ennek köszönhető, hogy .nem úgy, mint a múlt kapitalista üze­meiben, ahol eltitkolták az új eljá­rásokat, ma tízezernyi a sztahanovis­ták. kiváló dolgozók száma szocia­lista hazánkban. Mi más ez, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom segítsége -munkásosztályunknak? Es nemcsak öntudatban, műveltségben, de szám­ban is nagyot nőtt munkásosztályunk az utóbbi évek folyamán. Mindezt tudva készülnek munkásaink olyan nagy lelkesedéssel a Nagy Október évfordulójának megünneplésére. Ez­zel is ki akarják fejezni hálájukat, köszönetüket a testvéri szovjet mun­kásosztálynak, amely 1917 októbere óta szüntelenül segíti, erősíti őket. Sztálin elvtárs »A leninizmus kér­dései« című munkájában írja, hogy: »Az Októberi Forradalom világjelen­tősége nemcsak az, hogy ez a forra­dalom egy ország nagy kezdeménye­zése az imperializmus rendszerének áttörésére s a szocializmus első szi­gete az imperialista országok óceán­jában, hanem az is, hogy első állo­mása a világforradalomnak s hatal­mas alapja a világforradalom továb­bi kibontakozásának«. A sztálini mondás igazsága azóta is és napjainkban is beigazolódik. Gon­doljunk csak a még kapitalista, el­nyomás alatt élő államok munkás- osztályára, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óra jelentős -tényezővé vált népének sza- badságküzde-lméban, a kapitalizmus megdöntéséért folytatott harcban-. A Nagy Október fénye világítja be a francia, az olasz munkásosztály út­ját, amely mind eredményesebben harcol jogaiért. Az orosz munkásosz­tály győzelmének eredménye az is, hogy a gyarmati vagy félgyarmati el­nyomás alatt élő munkások is ko­moly tényezővé váltak, már nem »vak tömeg« többé, amelyet kényére- kedvére kizsákmányolhat az imperia­lizmus. Ez azt jelenti, hogy az Októ­beri Forradalom új korszakot nyitott a világ elnyomott országaiban, a pro­letariátus vezetése alatt végbevitt gyarmati forradalmak korszakát. Méltán jellemezhetjük a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzel­mét úgy is, mint amely ráébresztette a munkásosztályt történelmi hivatá­sára, s ennek megvalósításában akis és nagy népek munkásosztályát szün­telenül segíti, felvértezi a forradalmi elmélet forradalmi gyakorlatával. E segítséggel vívják harcukat a népi demokratikus országok munkásai a szocializmus felépítéséért, a még im­perialista országok munkásai a ki- zsákmányolásmentes^ kapitalistáktól mentes társadalomért. Pócza Jánosné

Next

/
Thumbnails
Contents