Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-19 / 246. szám

Szerda, 1955. október 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 GYŐZELMI JELENTÉS TPegnap, október 18-án tette köz- zé a Központi Statisztikai Hi­vatal jelentését az 1955. évi népgaz­dasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről, öröm és jóleső érzés olvasná a jelentés adatait, amelyek arról adnak hírt, hogy népgazdasá­gunk minden területén újabb győzel­mek, sikerek születtek, s ezek a si­kerek nagyban elősegítették a dolgo­zók anyagi helyzetének, kulturális színvonalának, s főként népgazdasá­gunknak a fejlődését. »1955. harmadik negyedében a szo­cialista ipar 9,2 százalékkal, ezen be­lül a minisztériumi ipar 9,3 száza­lékkal, a helyi ipar 10,4 százalékkal^ a szövetkezeti ipar 8,4 százalékkal termelt többet, mint 1954. azonos időszakában« — adja hírül a jelen­tés. Jogos büszkeség töltheti el me­gyénk iparának dolgozóit, hiszen az eredményeikben az ő munkájuknak is részük van. A tervek teljesítésé­vel, az önköltség csökkentésével, a termelékenység növelésével a mi me­gyénk ipari munkásai is hozzájárul­tak ahhoz, hogy a terv jelentés ada­tai diadallal adjanak számot iparunk sikereiről s ezzel életszínvonalunk jelentős emelkedéséről is. Minderről számot ad a tervjelentés is. Beszá­mol arról, hagy az elmúlt negyedév­ben a kereskedelmi vállalatok for­galma milyen nagy mértékben meg­növekedett, s számot ad arról is a jelentés, hogy dolgozóink egy-egy áruféleségből mennyivel többet vá­sároltak és fogyasztottak, mint a múlt év azonos időszakában. Persze, iparcikkekből is jóval nagyobb vá­laszték állt dolgozóink rendelkezésé­re, mint a múlt évben. 4 tervjelentésnek az iparról, az áruforgalomról szóló részei “jogos büszkeséggel tölthetik el me­gyénk: ipari munkásait. A győzelmi jelentés arra kell, hogy ösztönözze őket, hegy az elkövetkező időben •még nagyobb lelkesedéssel harcolja­nak üzemeink dolgozói a tervek tel­jesítéséért, az önköltség csökkentésé­ért, a termelékenység növeléséért, bogy a következő negyedév végén még több győzelemről számolhasson be a tervjelentés. Beszámol a jelentés arról is, hogy hazánk mezőgazdasági termelése mi­képp emelkedett az elmúlt negyed­évben. Megyénk mezőgazdasági dol­gozói nem ids büszkeséggel olvashat­ják a hivatalós adatokat arról, hogy a gabcnameiműekből sokkal kedve­zőbb terméseredményeket értek el a mezőgazdaságban, mint tavaly. Ezt a megye terméseredményei is bizo­nyítják. mfég nagyobb öröm termelőszö- vetkezeteink s a mezőgazda­ság szocialista szektora számára a jelentésnek az a része, amelyben ar­ról olvashatnak, hogy a szocialista nagyüzemek minden terményből jó­val magasabb termésátlagokat értek el, mint az egyéniek. Hogy a jelen­tés erről adhat számot, abban me­gyénk jól gazdálkodó, példamutató termelőszövetkezeteinek is része van. Uj termelőszövetkezeti tagjaink szívét dobogtatja meg a jelentésnek az a része, amelyben arról van szó, mennyi új mezőgazdasági gépet ka­pott a mezőgazdaság, s mennyivel nagyobb területen végeztek az el­múlt negyedévben gépi munkát, mint a múlt évben. Ezek az adatok ■növelik termelőszövetkezeti tagjaink mumkakedvét, még vonzóbbá teszik előttük a nagyüzemi gazdálkodást: De számot ad a jelentés arról is, hogy a harmadik negyedévben el­maradás mutatkozik az áll'atbegyűj- téshen. Különösen vágósertésből és vágómarhából a kötelező beadás tel­jesítése mellett a szabadfelvásárlás terén mutatkozik elmaradás, s az állami gazdaságok különösen a ser­tésbeadással maradtak el. Ez a tény nemcsak a mezőgazdaság dolgozóit, de a begyűitési apparátusok, taná­csok dolgozóit is jobb munkára; kell, ■hogy ösztönözze. Népünk jobb ellátá­sáról van szó, meg kell javítani a 'begyűjtési munkát, erre hívja fel figyelmünket a terv jelentés. A száraznak tűnő adatok arról ad­nak számot népünknek, hogy to­vábbra is határozott lépésekkel ha­ladunk a szocializmus felé a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalá­nak emelése, a népgazdaság minden területének fejlesztése révén. T> cigozó népünk összefogásán, ■*-* együttes jó munkáján áll, hogy pártunk vezetésével' újabb si­kereket, győzelmeket érjünk el, hogy a Statisztikai Hivatal éwégi jelenté­se újabb győzelmekről, szocializmust építő népünk újabb diadalairól szá­molhasson be. HÍREK AZ MSZT ÉLETÉBŐL lőI halad Kaposváron az MSZT tagszervezési munka F. hó 16-án, vasárnap MSZT agi- tációs napot tartottak Kaposvárott, melynek eredményeként mintegy 1000 fővel gyarapodott az MSZT tag­sága. Különösen a város középisko­láiban jelentősek a tagszervezés ered­ményei. A Közgazdasági Technikum­ban 290, az Óvónőképzőben pedig 100 új tagja van az MSZT-nek. Nemcsak a városban folyik a tag- szervezés, hanem vidéken is. A Men­nyei Gépállomáson pl.. az MSZT-ak- tívák arra tettek ígéretet, hogy no­vember 7-ig mintegy 150 MSZT-ta- got szerveznek. Vállalásuknak már nagyrészt eleget is tettek: 90 új tag­gal gyarapították az MSZT tagságát. Kezdődnek az MSZT barátsági köreinek előadásai Kaposvárott 32 barátsági kör indul üzemekben, kisipari szövetkezetek­ben, különböző hivatali szerveknél. A barátsági körök előadásainak 10 témaköre van, melyből választhatnak a hallgatók. Társadalomtudományi kérdésekről, az atomról, vagy falun különböző mezőgazdasági szakkérdé­sekről hallgathatnak értékes előadást a barátsági körök résztvevői. Lehet még jelentkezni az MSZT orosz nyelvtanfolyamaira Orosz nyelvtanfolyam folyik töb­bek között a MÉSZÖVNÉL, az MSZT székházban. A nyelvtanfolyamokon részt vehetnek oroszul már tudó elv­társak is. Számukra társalgási tan­folyamot indít az MSZT. Az orosz nyelv jó elsajátítása érdekében az MSZT a közép- és általános iskolás tanulók számára orosz nyelvű rejt­vénypályázatot indított. Micsurin ünnepségek lesznek a megyében Október 28-án lesz száz esztendeje arn.sk, hogy a Szovjetunió nagy tu­dósa, Micsurin született. Ezt az év­fordulót megyéinkben is méltóan ANIÍÉTTAL EGYBEKÖTÖTT SILÖZÁSI BEMUTATÓT TARTANAK szombaton a böhönyei Szabadság 'Termelőszövetkezet tagjai. A siló- zás jelentőségéről tart előadást Ku- rulecz Viktor állattenyésztési tudo­mányos /kutató, marid > bemutatják munkaközben a szárvágásra átala­kított kombájnt, amely egyiben össze is vágja a szárat. A bemutatón ter­melőszövetkezeteink tagjai minél nagyobb számban vegyenek részt. akarjuk megünnepelni. Az ünnepsé­gek rendezésére bizottság alakult az MSZT, a TTIT, a Micsurini Agrár Egyesület, az Oktatási Osztály és a M.T. Mezőgazdasági Igazgatóságának a tagjaiból. A bizottság programot dolgozott ki a megyei Micsurim-ün- nepségek megrendezésére. Megérdemlik a megbecsülést­A Z ÚJSÁGOK hasábjain na- ponta találkozunk munká­sok nevével, akiket valamilyen, munkahősteittekérti tóitür(tetnek, így van ez rendjén, 'hiszen ők a termelés előbbre lendít®, az új technika bátor harcosai, ők mutat­nak példát ezernyi munkásnak be­csületből, emberségből, helytállás­ból. Mellettük olvasunk neveket, történeteket, amelyeket azért írtak meg, mert vannak olyanok ás, akik éppen ellenkezőleg élnek, cseleked­nek, akik megfeledkeznek arról, hogy mire kötelez az a szó. hogy munkás. De most nem róluk van' szó, ha­nem azokról, akik mellett a múlt­ban a gyáros szó nélkül elment, s ha neve szóbakerült, legfeljebb le­gyintett egyet és amikor elbocsátás történt, elsőnek adta ki a könyvét. »Átlagmunkás«, »átlagember«. A múlt társadalomban hány meg hány nagyszerű ember elsikkadt, tört ketté élete útja, akire ezt a jel­zőt kimondták! ÍGY VOLT valahogy Kulcsár Jolán esetében is. Pedig ő azok közé a kevesek közé tartozott, akj fiatal lány létére már 1930. előtt szakmát tanult — méghozzá nem is akármilyet — nyomdász tett. Talán az is befolyásolta, hogy a férfiak nem szívesen nézték az ipari pályán, szakmunkásként a nőt, de Jolán nem tudott azonnal az élvonalba* kerülni. A nagy gaz­dasági válság idején természetes­nek tűnt, hogy elsőként került az utcára, állás., kenyér nélkül. Nehéz volt az elhelyezkedés, de mivel szakmunka nem volt, munkakört kellett változtatni. így került a mai Patyolat elődjéhez, a Rózsa-féle vegytisztít® üzembe. Huszonegynéhány év telt el az­óta, de Kulcsár Jolán külsőleg nem sokat változott. A Patyolat vasaló­női között találtunk rá, naigy halom ruha mögött. Nehéz dolga van ma annak, aki Kulcsár Jolánnal né­hány szónál többet akar váltani, ■mert igen elfoglalt ember ő. Amit eddig elmondtunk róla. azt. 1 sem tőle tudtuk meg, mert a múltról való kérdésünkre csak annyit vá­laszolt, hogy »ami v®t, elmúlt« — és máris nyakig vagyunk a mában, az üzem átköltözésének ezernyi gondjával. És közben percenként harsan a kiáltás: »Jolánka, legyen szíves írja be«, »vegye át«, »hol találom a barna köpenyt?« és ha­sonlókat. Nem kérhetnének tőle olyan apróságot, amire ne pattana. Pedig Kulcsár Jolán már nem fiatal. De mit érhetett az olyan fia­talság, mint amilyen az övé volt? Most sokkal jobb, sugárzik szemé­iből: munkahelyemen megbecsül­nek, szeretnek Hogy ez miben nyilvánul, meg? Többek között ab­ban is, hegy a múltban ide-oda do­bált munkásnőt minőségi ellenőr­nek nevezték ki, hogy jutalomüdü­lésre küldtek Hévízre — ahova többé nem hajlandó elmenni, mert »agyemkérayeztetak«, meg »rettene­tesen hiányzik az üzem« —, hogy a vállalat vezetői úgy említik, mint akire mindig tehet számítani. * * * Nem EGYEDÜL Kulcsár Jo­lán élete bizonyítja, hogy a mi társadalmunk mennyire megbe­csüli a munkában őszült, becsüle­tes dolgozókat. A Vas- és Fémipari Kombinátban dolgozik már hosszú évek óta Csórna József bácsi. Az 57 éves lakatos keze bizony meggyen­gült, nehezére esne már a 100 szá­zalék elérése. Azelőtt a hasonló ko­rú munkás munkakönyvét legfel­jebb egy udvarias levél kíséreté­ben kiadták, nem volt kifizetődő az öreg munkás tartása. Csima bácsi, de üzeme sem gondol az elválásra, sőt! Felelős munkakört bíztak rá öreg korára: hat tanuló oktatását. Itt persze szó sem tehet teljesít­ménybérről. de viszonzásként a fia­talok tanításáért, kiemelt órabért szavaztak meg számára, ami ha­vonta 1200—1400 forintra felszapo­rodik. Hamarosan mégis meg kell válnia kedves tanítványaitól — az a vigasztaló, hogy csak két hétre —, mert ingyenes jutalomüdülésre küldi a vállalat Csima József la­katost. Böröczj Antal esztergályosról sem igen írták még az újságokban. A Vaskombináthoz vezető utat tapos­sa már évek óta ő is. Ha kitűnő szakemberről van szó, aki bonyo­lult szakkérdésekben is tud taná­csol adni, bátran fordulhat hozzá bárki. Munkájára még sohasem volt panasz, túlteljesíti a tervét, selejt- je stocs soha a megengedettnél több. S ha fegyelemről van • szó, ■szintén példát mutat, egyetlen al­kalomra sem emlékszák, hogy elké­sett volna. * * * TV ÉHÁNY DOLGOZŐ nevét említettük csak, éppen a példa kedvéért, hogy emlékeztes­sünk a múltra és szóljunk aixól, hogy mennyire más a jelen és mi­lyen megbecsülésben van részük az idős, becsületben őszült, meggör­nyedt munkásoknak. De végigme­hetnénk megyénk minden üzemén, ■miindemütt találkoznánk 'öreg mun­kásokkal, akiknek életébe csak az utóbbi években költözhetett be az öröm, a megbecsült öregkor derű­je. Rászolgáltak mindannyian a sze­retette, megérdemelték a megbe­csülést, hiszen bennük nemcsak a dolgozó öregeket, hanem fiaink, lá­nyaink tanítóját, szocialista hazánk aktív építőit is becsüljük. Póeza Jánosné A felnőttoktatás időszerű kérdéseiről Igen fontos felnőtt dolgozóink tu­dásának elmélyítése, műveltségének emelése. Szocializmust építeni ma­gasabb kultúra nélkül tehetetlen. Ezért már megyénkben is évak óta folyik a dolgozók különböző iskola­típusokban történő oktatása. Pótol­nunk kell mindazt a mulasztást, melyet népünkkel szemben 3 múlt rendszer elkövetett. Az oktatás so­rán azonban hibák merültek fel, melyekről 'beszélnünk kell, s van­nak eredmények is, melyeket szin­tén hiba lenne elhallgatni. Célunk az, hogy .mindjobban eltűnjenek a hibák, s egyre több és szebb ered­ményt mutassunk fel, AZ ANALFABÉTAOKTATÁS Egy ország kultúrájának egyik fokmérője az írástudatlanoknak az íírásfudókhío® viszenyíitott aránya.! A felszabadulás előtt hazánkban ez az arány igen rosisz volt. S ezen belül talán épp Somogy volt a leg« elhanyagoltabb. A felszabadni ás után ebben is rohamosan és nagyon sokat javult helyzetünk. Hibákat azonban még mindig ta­lálunk. Egyik .hiányosság, amely még most is fellelhető a — sokat emle­getett ■«—< lemorzsolódás. Két évvel ezelőtt példám 88 írás­tudatlant vont be az oktatásba a Megyei Oktatási Osztály. Közülük azonban mindössze 31-en tanultak meg írni és olvasni. Az elmúlt tan­évben 52 fővel indult az oktatás, ebiből csak 11 végzett. Hogy a nap­tári év végéig mennyien végeznek, azt még nem tudjuk. A tapasztalat szerint nagy a valószínűsége annak, hogy nem sok.. A lemaradásban több körülmény is közrejátszik, a kaposvári Vöiös- hadsereg úti iskolába 9 dolgozó irat­kozott be, közülük heten sikeresen le is vizsgáztak. E szép eredményt elősegítette, hogy az iskola igazga­tója és a tanfolyam vezetője, vala­mint nevelőtársai állandó buzdítá­sukkal és családlátogatásaikkal együtt tartották a hallgatókat. Egészen más azonban a helyzet pél­dául Barcson, A 12 beírt tanulóból egy sem járt 2—3 hétnél tovább. Egyrészük elköltözött, többségük azonban valami más ok miatt sza­kította félbe tanulását. Az követke­zik ebből, hogy pedagógusainknak több figyelmet kell fordítaniuk er­re a nagyon is fontos és eddig még nem eléggé rendbetett oktatási ág­gal. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK FELNŐTT-TAGOZATAINAK HELYZETE A dolgozók tanulni szeretnének, igénylik, kérik az oktatást, mégis sokszor és kitartóan keil lelkesíteni őket, hogy kitartsanak elhatározá­suk mellett. Igen érdekes példa er­re a kapo'spulai. A tanév előtt kö­rülbelül 40 dolgozó jelentette be, hogy szeretné elvégezni az általá­nos iskolát. Négy-öt nap múlva az oktatásban már csak néhány — alig tíz — dolgozó kívánt résztvenmi. En­nek oka valószínűleg az volt, hogy a pedagógusok nem bátorították őket kellőképpen. A pedagógusok családlátogatása, lel­kesítő munkája azonban nem elégsé­ges. A munkahelyek vezetőinek, a párt- és tanácsszervek, tömegszer- vek illetékeseinek a támogatására is szükség van. A vezetőknek lelki­ismeretesen kell figyelniük beosz­tottjaikat: mit és hogyan tanulnak, jámak«e egyáltalában oktatásra stb. Beszélgetni kell velük és buzdítani őket. Ha. pedig jól tanulnak, meg­érdemlik a jutalmazást is. Az általános iskolai levelező ta­nulók helyzetét vizsgálva igen ér-! defces, elgondolkoztató tényt tapasz-* tálunk. Megyénkben az 1954/55-öH tanévben 303 tanuló iratkozott be az első félévre. Ebből 207-en kimaradd ták! Ez 64 százalékos lemorzsolódást jelent. Hogy miért? Mert oktatási qsiztályainky pedagógusaink nemi foglalkoztak eléggé az elvtársakkal! Súlyos mulasztások tapasztalhari tók' a tanulók, illetve a munkahe« lyek részéről is. A többség hivatali elfoglaltságára hivatkozva nem járt a konzultációkra, aminek következ-i tében a nehézségekkel nem tudtak megbirkózni. De vajon mit fed a »hivatali elfoglaltság«? Csupán aztj hogy a vezetők felelőtlenül nem v®^ tak tekintettel arra, hogy beosztott« jaik tanulnak, illetve tanulhi sze-< retnóniek. Olyankor küldték őket ph ■külszolgálatra, amikor távollétükkel összeütközésbe kerültek a konzultál ció időpontjával. A tanévvégi helyzet már lénye« gesien jobb. A 64 százalék helyett már »csupán.-« 29 százalékos volt a lemorzsolódás. A fejlődés tehát igen nagy, habár még a 29 százalék is sok. A javulás oka, hogy a vezető pedagógusok, valamint az oktatásá- osztály is többet foglalkozott a hall-* igátok problémáival, több figyelmet fordított az oktatásra. Szilárdabbak lettek a tanulók is, ezt különben a taíruulmányi eredmények is igazOte ják. A KÖZÉPISKOLAI OKTATÁS területén is nagyrészt ugyanezeket a hibákat találjuk. A múlt tan-* évben 661 tanuló iratkozott be, eb-* bői 431 végzett. Ha szétbontjuk le-* velező és bejáró tagozatra, azt lát-* juk, hogy a dolgozók esti tagozata-* ín 19 százalékos, a levelező tagoza« ton pedig 39 százalékos a iemorzso-* lódás. Tehát a levelezőknél van a nagyobb hiba. Világos, hogy az a tanuló, aki hetenként egyszer kap tanári segítséget, s még azt is el-* mulasztja, ráadásul nem is szorgal-* más, előibb«utóbb lemarad. Ez per-* sze történhet a saját hibáján kívül is. De ki az, aki1 vállalja a felelős« séget, hogy a továbbképzés szem« pontjából elveszítünk egy elv tár« sat? Itt lép ismét előtérbe a veze« ■tők felelőssége. Foglalkozni kell az elvtársakkal, segíteni őket munká« jükban. Ami a tanulmányi színvonalat ü« leti, igen jó. A Táncsics Mihály Gimnáziumiban pl. az I/b. osztály átlaga 4,5, a pártfunkeionárius I/humán osztályé 4,75, a Il.'humán osztályé 4,5. Reálisak ezék az ered« menyek. AZ UJ TANÉVRŐL Az 1955/56-os tanévben, reméljük, sokkal jobb .eredményt érünk ei( mint ia megelőző évek során. Meg- növekedett a tanulók száma, új ősz« tályokat kellett nyitni. Szólni kell még a szervezés sok« sok nehézségéről. Nemtörődömség, lassúság, felelőtlenség, lelkiismeret- leinség még sokhelyütt gátolja az ok­tatási osztályok tevékenységét. Több helyen megtörtént, hogy az előírt határidő alatt alig volt jelentkezés az oktatásra, s most hónapokkal a határidő letelte után fordulnak az óktaítási osztályhoz felvételi káré« sekfceíti Reméljük azonban, hogy! — amint már a hibák nagyrésze —* ez is el fog tűnni., Sokoldalú politikai felvilágosítás­sal ig biztosítanunk kell, hogy az elkövetkező oktatási években mind több dolgozó gyarapítsa tudását. A műveltebb, képzettebb dolgozók« kai növekszik népünk ereje. Sz. I. ÚJ KÖNYVEKRŐL — RÖVIDEN India. A műből nagy vonásokban megismerjük India földrajzát, gazda­sági szerkezetét, iparának, mezőgaz­daságának sajátosságait, történelmét, művészetét, irodalmát és politikai be­rendezését. A könyv nagy segítséget nyújt azoknak, akik meg akarnak is­merkedni Ázsiának ezzel a hatalmas és a nemzetközi politikai életben je­lentős szerepet betöltő országával.. Kopalin: Albánia a szirti sasok or­szága. Rendkívül színesen, érdekesen megírt, könyv. Bár elsősorban az al­bán fiatalok életével és munkájával foglalkozik, de betekintést enged ab­ba a hatalmas építőmunkába, amely az országban folyik. Leírja, hogyan építettek utat a szinte függőleges sziklafalakon, 70 méter magasságban. Megismertet azokkal a fiatalokkal, akiket ma egész Albánia, becsül. Mindezt színesen, tájleírásokkal, jel­lemrajzokkal tarkítva mondja el a szerző. Több helyen idéz a szerző al­bán költők verseiből, népdalokból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents