Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-11 / 239. szám
Kedd, 1955. október It. somogyi Néplap s A negyedik negyedévi tervek túlteljesítésére mozgóé a íexiilművek termelési értekezletei A Kaposvári Textilművek dolgozói azí eJmúllt napokban termelési értekezleteken beszélték meg a har- madiiik negyedév tapasztalatot, hogy eztak. felhasználásával kezdjenek hozzá a negyedik negyedév munkájához. A gyűrűsfcnó B-műszakjánál október 7-én -tartották meg a termelési értekezletet, melyen az üzemrész dolgozói -majdnem kivétel nélkül megjelentek. A beszámolót Molnár Gyula, az üzemrész főművezetője tartotta. Beszámolója első részében az üzem tervteljesítésével foglalkozott, elemezte, hegy a harmadik negyedévben miért volt lemaradás. Megbírálta Molnár elvtárs az előmun kasokat, amiért nem tartják be a pontos munkakezdést, továbbá azért, mert sok az álló orsó, s megemlítette, hogy az anyaghordók sem végzik kielégítően munkájukat. A harmadik negyedévi -munka értékelése -után a főművezető ismertette}, hogyajn valósították meg a) kollektív szerződésben vállaltakat. Bt.: a múlat hónapban nyílt meg az üzem napközi otthona, az üzemi .könyvtár, a kultúrotthonnak rendszeres műsora van. Majd azzal foglalkozott, hogyan alakult a harmadik negyedévben a balesetek száma -és ,a munkafegyelem. A beszámoló befejező rétszébejn hanigsúlyozltaí: megvan a feltétele annak, hogy az üzem továbbra is megtartsa az él- üzem szintet, csupán a hibákon kell javítani. A hozzászólásokban sok dolgozó foglalkozott az üzem előtt álló feladatokkal, melyeket (a f negyedük negyedéves terv teljesítése érdiekében toli megoldani, Tóth Anna a minőségi gépjavítást kérte. Forrö Istvánná a leszedés meggyorsítása végett a leszedő ládák -megjavítását sürgette. Többen az anyag-hordók munkáját bírálták. Megvitatták az,t is, hogy az üzemrészben kik azok a dolgozók, akik alkalmasak a sztahanovista cím elnyerésére. Ezeket a kérdéseket tárgyalták meg a több; termelési értekezleten is. A főögyelem mindenütt a negyedik negyedévi terv teljesítésére összpontosult. örvendetesen szaporodott — majdnem minden üzemrészben — a sztahanovisták száma. A lánccsévélőben Kende Piroska már 19-edszer nyerte el a sztahanovista címet. A gyűrűsfonóban Kovács Katalin 18-szor, vagy a villanyszerelők között Bánáti Ferenc, Forgács László és társaik 6-szor, az esztergályosok közül Szűcs Lajos 16-sz-or, a műszakiak közül 'Partella Béla műhelyfőnök, Kovács József tisztító művezető, Balta Lajos előfonó -művezető iL2-szer érték el a sztahanovista szintet. Pár hét választ él bennünket november 7 ünnepétől. Az üzem dolgozói szinte valamennyien tettek vállalást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának -tiszteletére. A termelési értekezletek utón a Textilművek dolgozói újult erővel kezdenek hozzá a negyedik negyedévi terv maradékta- lan teljesítéséhez, túlteljesítéséhez. Inke Sándor Jelentős vállalásokat tettek november 7 tiszteletére építőipari dolgozóink A SOMOGY MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának tiszteletére arra tettek ígéreteit, hegy a határidő lerövidítésével 250 000 férintőt megtakarítanak. Vállalásuk teljesítéséhez szükséges. hegy a hrigádek és az egyénenként dolgozók jobban megszervezzék munkájukat. A Nagyatádi Konzervgyár építkezésén dolgozó Takács, valamint a Somogyi zsaluzóbrigád arra tett ígéretet. hogy a zsaluzás és betonozási •munkákat november 20. helyett november 7-re elvégzik. A Sétatér utcai iskola építkezésén dolgozó épít'őmunikások arra tettek vállaláát, hogy november 30. helyett november 5-re befejezik -a még hátralévő munkálatokat. Na-gy az igyekezet, mer,t ha a határidő előtt elkészülnék, övéké lesz az 1000 forintos jutalom. a mélyépítő vállalat végzi a Füredi út járdaépítési munkálatait. Az itt dolgozó Balogh komplex- brigád 8 napos határidőlerövidítésre tett ígéretet. A Balatonfüredi Hajógyár építkezésén dolgozó Baráth-brigád a határidőnél 15 nappal előbb szeretné befejezni a munkát. A Baráth-brigád arra is vállalást tett, hogy átlagteljesítményét 8,5 I százalékkal' emeli. Az építőiparii dolgozók vállalásai igen szépek és jelentősek. Arra kell törekedniük, hogy -a vállalásokat az ígérethez híven teljesítsék is. EGY DÖNTÉS, AMELLYEL NEM ÉRTHETÜNK EGYET A Barcsi Járásbíróság néhány héttel ezelőtt termelőszövetkezet elleni izgatás miatt elítélte Üveges István, ősz József, Berki Jó- zsefné drávagárdonyi lakosokat. A drávagárdonyiak — különösen a tsz tagjai — megelégedéssel fogadták a döntést. Valamennyien ismerték azit a gúnyverset, melyet ezek az embarek szélteben- hosszában terjesztettek. A kívülállók azzal is kifejezték egyetértésüket a bírósági határozattaL hogy új tsz-t alakítottak, s ma már mindössze 12 család áll kívül a tsz-ekan Drávagárdonyban. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor a három elítélt hazakerült. A meglepetésnél is nagyobb azonban az elégedetlenség a Megyei Bíróság döntése miatt. A felháborodás jogos, különösen, ha közelebbről vizsgáljuk meg az indoklást. De szálljunk is vitába vele. I. -A vers tartalmát az indoklásban nem közölték« — írja a bíró. Kérdezzük: hármain tudta akkor, hogy miért menti fel őket? És miért nem kérte a verset? 2. »A versben szereplő személyek melléknevét használták, ezzel nem akartak a tsz ellen izgatni.« Érdekes: az előbb még nem tudta a vers tartalmát. És úgylátszik, összetéveszti a »-gúnynevet« a »mél'lókjnév«-vel. (Melléknév tudtunkkali a nyelvtanban és nem a nevek mellett szerepel.) 3. »A verset nem terjesztették« — mondja élőd, de később rácáfol: »A község" egy része sértőnek tartotta, másik nevetett rajta.« Erre mi1 azt mondjuk: Ha nem terjesztették vagy nem írták volna meg. biztosan nem kerülnek a bíróság elé. 4. a tanúk szerint Üveges járta a házakat a tsz-ből való kilépést szervezve. Két hónapig nem dolgozott akkor senki, a tsz-itago- kat és fiát megfenyegette, hogy lovait ne merjék ‘befogni. — Mindez nem. kielégítő dr. Pápai Ferenc bírónak, sőt a következőképpen veszi védelembe őket: 5. »A vádlottak cselekményét vissza, kell vetíteni 1953-ra, amikor az ellenséges propaganda azt igyekezett terjeszteni, hogy a tsz- mozgalom nem életképes .j,.« Igaz, hegy 53-ban, ezt mondták, de azóta két év múlt el, a tsz-eík bébizcnyíteitták fölényüket Gárdonyban és mindenütt. Törvényeink szigorú büntetést írnak elő azokra, akik ezt a fejlődést akadályozni igyekszenek. A fent leírt eset — a tsz-mozgalom élüení izgatás — is súlyos bűn a tsz-ek ellen. A bíróságnak pedig a törvény szelleme szerint keld újra döntenie. Cs. J. „Mi, öregek megbecsült tagjai vagyunk termelőszövetkezetünknek!“ Már messziről serény munka zaja hallik a somogybaibodi Fő utcából. A Haladás TSZ pertája felől a fűrész motorjának egyhangú pöffö- gésébe kőműveskapalácsok pattogó felesélgetése ad vidámságot. Szorgos tsz-tagok hordják a maltert, rakják az új sertésszáldiás falát. Porga élvtárs nagy szakértelemmel vágja a tetőzet deszkáit a kis egylapos fűrésszel. Mindenütt lüktető élet, vidám munka. Amott az istálló mellől a gépállomás fürge kis- járműve, tsz-.tagjaimik legújabb barátja, a Zetor kanyarodik ki trágyával megrakott pótkocsijával. Az épülő fal tövében őszhajú,, nehéz munkában megtöpörödött idősebb bácsika kis rakás téglán ülve tisztogatja kalapáccsal a »culáge- rek« keze alá a bontásiból származó téglát. Komótosan, de begyakorlott mozdulattal veszi kezébe egyiket a másik után, hogy a maltertörme- ■ léktől letisztítva továbbadja. I Lakatos bácsi, a termelőszövetkezet legidősebb, de még igen jó munkabírású tagja. Régen, 1952. telén találkoztunk vele először ezen a pentán, s akkor bizony vegyes érzelmekkel indult az új életnek. Félt, hogy idős kora miatt nem lesz kenyere, meg aztán elirémítetts őt is, mint vele együtt még sok idős embert, az ellenség fecsegése. Ma már mindez a múlté. LaKatos bácsi 72 esztendős létére minden éviben megkeresi a maga 220—240 munkaegysége után azt, ami tisztességes életet biztosít számára. Mint régi ismerőstől kérdezzük, hogy van? Nem fájdul-e bele a dereka ebbe a munkába? Ránkméz, kicsit hamiskásan, s mosolyogva úgy féloldalról mondja: -Hogyis fájdulna bele, hiszen ülve teszem, s nem hajt a tatár sem.« Tovább szőve a beszéd fonalát, András bácsi elmondja, Hogy a szövetkezetben eddig eltöltött hárem év aüatt egyetlen nap sem volt, amikor arra gondolt volna, hogy kár volt a szövetkezetibe lépni. Mint mondja, minden évben megvan legalább 8—10 mázsa gabonája, fája, kukoricája, burgonyája, minden, ami a háztartáshoz keli, ezenfelül eddig még mindig veit annyi pénze, amennyi a kényelmes élethez elegendő volt. Tud ruházkoelm, s ha esetleg valami hűíéstől öreg csontjai megfájdulnak, ott a gondos orvosi kezelés, a legkülönbözőbb gyógyszer, amelyért nem kell fizetni sem. »Sokszor visszagondolok mondja — egyéni1 koromra, milyen nagy gondot jelentett az orvosi kezelés, amire mi, öregek bizony elég gyakran rászorulunk.« De a legfontosabb, hogy a munka nehezétől megkímélik. -ügy bánnak velem a fiatalabb tsz-tagok. mint tulajdon apjukkal, s a vezetőségre sem lehet panaszom, mert mindig olyan munkát adnak, amit különösebb fáradság nélkül el todok látni.« Jólesik hallani ezeket, mert még gyakran találkozunk aggódó idős parasztemberekkel, akiknek a közös útra való elhatározását az öregkori bizonytalanság érzése tartja vissza. Lakatos bácsi példája csak egy a sok idős termelőszövetkezeti tag példája közül, s tanulságul szolgálhat minden dolgozó paraszt részére. Rúd a Gyula MA JELENIK MEG A SOMOGYI EKHŐ, az Állami Csiky Gergely Színház képes, színesnyomású műsorfüzete. A havonként megjelenő 24 oldalas füzet első száma a színház bemutató előadása, a »Szép ju- hászné« című nagyoperett előkészü- leteivel, próbáival foglalkozik ;kéc pekbem, képes riportokban. Képriportot közöl a színház sikert aratott tájelőadásának,. a »Nászú tazás«- nak 25. bemutatója alkalmából. A füzetben egyaránt megtalálni a színház 1955—56-os színiévadra készült műsortervét, a »Szép j-ubászné« szereposztásáról és a ‘bérletek sorrendjéről szóló közleményt. A színház munkáján, a megnyitó ünnepség előkészületein kívül foglalkozik a lap a megye kulturális és sportéletével, híreket közöl ,a vidéki kul- túrcsoportok munkájáról. A lap olvasói részletesen tájékozódhatnak a különböző rendezvényék idejéből, helyéről, a TTIT és a kultúrottho- nok műsoráról, programjáról. Jelentős helyet foglal el a lapban a filmszínházak műsorát s az októberben vetítésre kerülő filmek tartalmát ismertető rovat. A Somogyi Ekhó kiadásával gazdagabbá vált a megye egy .kulturális vonatkozású 'kiadvánnyal — s a műsorfüzet, reméljük, az olvasók tetszését is megnyeri. A lap a színház jegyirodájában, a színház pénztáránál és a filmszínházakban kapható. két. Míg tavaly nem teljesítették az adóterveket, idén minden negyedévben túlteljesítették az adófizetést és a biztosítási díjakat is 100 százalékig befizették. Kötelező búzabeadásukat 103 százalékra, szabadgabonatervü- ket 153 százalékra teljesítették, s már eleget tettek évi tejbeadásuknak, tojástervük teljesítésével is közel állnak a 100 százalékhoz. Most még csak a sertés- és a baremfibe- adás erőteljesebb fokozására van szükség, és akkor jelentős mértékben hozzájárulnak a barcsi járás állami terveinek teljesítéséhez. Már vonzó példa a Béke TSZ is — A széthúzásnak, amely korábban bénította a fejlődést, s amely taszította a kívülállókat, ma már vége. . Sőt, a kívülállók is elismerik a tsz jó munkáját; »csoda történt« —mondogatják. Pedig nem csoda ez. Csupán annyi az egész: az idős Fodor Mihály jó vezetőnek 'bizonyult, ezenkívül megfogadta Malterics Ferenc és Lakba Vince agronómusok tanácsait. Az eredményt mindenki ismeri .Babócsán: a tavalyi 13 süldő helyett ma 110 sertés gömbölyödik az ólakban. Emelkedett a tehenek száma és : hozama, baromfitenyészetet is állítottak be. Gabonából holdanként átlagosan 2—3 mázsával termett több, mint az egyénieknek. Ha ehhez hozzávesszük a villanydarálót, melynek segítségével és hasznából jelentékeny állatállományt hizlalhatnák fel, hogy rövidesen új elnököt kapnak a párt- határozat eredményeként, akkor jogosan- nézhetünk bizakodó várakozással a tsz jövője elé. „Hol van a pártszervezet?“ — kérdeztük egy éve. Ma már jogosan mondhatjuk, hogy van, él és működik. Persze, ez sem véletlenül van így. A cikk után a párttagság kizárta soraiból Mester Jánosnét, Jónás Józsefet, és szigorú megrovás pártbüntetésben részesítette Huszár Józsefet. Azóta megemberelték magukat. Jónás József villanyszerelő szakmát tanult, Huszár József pedig egy állami gazdaság dolgozója lett. A területi pártszervezett élére Vezér Dezső iskolaigazgatót választották, aki lelkesen és hozzáértően vezette a párt munkáját. Az ő irányításával bonyolították le tavaly a tanácsvá- lasztásokat. a békekölcsönjegyzést. A februári párthatározat után pedig Mihály Géza elvtárs került Babócsá- ra községi párttitkárnak. Csakhamar ismertté vájt a községben. Szerény, de határozott magatartása, közvetlensége és vidámsága népszerűvé tették őt. ezzel eredményesen hozzájárult a faluban a párt vezetőszerepének biztosításához. Mindezek az eredmények annak a bizalomnak és jó viszonynak a következtében jöttek létre, melyet a falu új vezetőinek és kommunistáinak kitartó és szívós • felvilágosító munkája és magatartása alakított ki. Mi a »titka« a pártszervezet eredményes munkájának? 1. Kialakult egy új vezetőgárda, amely tekintéllyel rendelkezik Ezek közé a fáradhatatlan, öntevékeny elvtársak közé tartoznak a párttitkárok: Mihály Géza községi, Aranyos Vince tsz-párttitkár, Vuk- mann József területi párttitkár, aki szerény magatartásával tekintélyt szerzett magának. Nem szabad elfeledkezni Vezér Dezső iskolaigazgatóról, a tevékeny kultúimunkásról sem, akinek szorgoskodása folytán egyre színvonalasabbá lesz a község kulturális élete. Szabó »Gyuri bácsi«, Radics István, Kovács József mindenütt ott vannak, beszélnek, nevelnek, terjesztik a párt politikáját. A vezetők tervszerűen és rendszeresen dolgoznak. 2. A párttagság nagyrésze végez már pártmunkát és munkahelyén példamutatóan dolgozik Amíg tavaly alig lehetett párttagokat látni a különböző rendezvényeken, népnevelőértekezleteken, most a megjelenők között egyre több az aktív pártmunkás. Ez annak is következménye, hogy a pártvezető- ség pártmegbízatásokat ad számukra. Vincze Imre elvtársat a DISZ-be, Szabó elvtársat a Hazafias Népfrontbizottságba, Huszár Sándort a MO- HOSZ-ba küldte a párt. s ők kiválóan látják el feladataikat, örvendetes, hogy egyes párttagok maguk kérnek pártmunkát. Begovics Vendel a párthatározat után, mint mezőgazdasági előadó belépett a tsz-be és nagyrészt az ő érdeme a sertésállomány fejlődése. Horgas Sándor postahivatali vezető Radics Mihállyal a sajtóterjesztésben ért él kiváló eredi ményeket. Szolnoki Alajos minden megmozdulásban részt vesz és több kitüntetést szerzett tógazdasági eredményeivel. 3. Újjáéledtek a tömegszervezetek, a párt kiváló segítőszervezetei... A fiatalok a helytelen vezetés miatt majdnem két évig szinte semmi tevékenységet nem fejtettek ki. Ma már 80 tagja van a DISZ-nek. Élénkül.a sportélet, önálló kultúrcso- port alakult. Megalakult a MÖHOSZ is, s ma már 60 tagja van. Az MNDSZ-t. amely Mestemé miatt széthullott, most 25 asszony újjáalakította. Bár ezek a szervezetek csak nemrég jöttek létre, máris jelentős szerepet játszanak a falu életében. 4. Bizalomteljes légkör és megbecsülés alakult ki a párt és a dolgozó Parasztok között Egyre többen állítják meg Mihály elvtársat az utcán, s nemcsak ügyesbajos dolgaikról beszé'nek vele, hanem sok más, a falu egészét érintő kérdésről is. A tanácsházban is szívesen elidőznek, beszélgetnek, mert látják, hogy szíves szóval, emberségesen fogadják őket, s el is intézik panaszaikat, ügy látszik, ez a viszony tovább javul és egyre bensőségesebbé válik. 5. A pártellenőrzés és a párt vezetőszerepe igen erőssé és vitathatatlanná vált »Babócsán nem lehet mostanában ispekulálni, a nép ellen .cselekedni« — mondogatják a faluban. A párt figyelme mindenre kiterjed. Pártfogolja a jó kezdeményezéseket, gondoskodik a hiányosságok megszüntetéséről, és csírájában elfojt minden törvényellenes cselekedetet. Mindenféle ismerik azt az esetet, amikor Sifter volt hentes a rendelkezések ellenére árpát akart a faluból kivinni. Rendőrségünk éppen a kocsira rakodás pillanatában érte tetten. Szinte elképzelhetetlen, hogy a párt jelenléte és véleménye nélkül valami is történne a falun. Mi a teendő? így él, dolgozik és fejlődik sikeresen a babócsai nép; és ma már mindenki előre néz ... ügy látszik, felengedett a zárkózottság, a falu egy fokkal feljebb léphet. Ehhez azonban még sok minden szükséges. A dolgozó parasztoktól azt várjuk, hogy jobban érdeklődjenek a közügyek iránt, vegyenek részt a falu társadalmi, kulturális életében. Az olyan kiváló gazdák, mint Szonyán Sándor, Bukovics Sándor. Szonyán József, Szabadi Mihály, Káplár Adolf egyenesen hivatva vannak erre, s a falu el is várja tőlük az aktív részvételt; de hivatva vannak arra is, hogy a Béke TSZ jó példája nyomán ők is elinduljanak a szövetkezeti élet útjára, amely a jólét alapjait biztosítja a falunak. Az pedig természetes és törvényszerű, hogy a Béke TSZ-nek fejlődnie kell, ehhez mindén adottsága megvan. Jelentős szerepe van ebben a tsz párttagságának: Muzsek Pálnak, Harríb- rus Jánosnak, Begovics Vendelnek, Radics Istvánnak, akik magatartásukkal, példamutatásukkal még nagyobb eredmények elérését is lehetővé tehetik. A pártszervezet pedig növelje sorait a iegjobbakkall; adjon pártmeg- bízatást a párttagoknak, hogy minden kommunista felelősnek érezhesse magát a falu életéért, növelje még .erősebbé az egység érzését valameny- nyi párttagban, s minden erejével segítse a termelőszövetkezet felvirágzását. A siker nem marad el. * * * Aki olvasta a tavalyi cikket,, azt hihetné, hogy eltúloztuk a dolgot: akkor igen sok rosszat és kpvés jót, most pedig sok jót és kevés hiányosságot írtunk. Higgye el az olvasó, ez az igazság. A kommunisták harcba kezdtek, kijavították a kirívó hibákat, a falu népe pedig meggyőződött arról, hogy a párt, harca az 5 nyugalmukat, életük jabtarafordulá- sát. a falu kulturális forradalmát valósítja meg. S ez a változás, a sikerek kulcsa. CSAKVARI JANOS
