Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-09 / 238. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. október 9. fl Kaposvári Városi Párt-vsgrehajfóiiizoUság Közleménye Hétfőn kezdődik a marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamok propagandistáinak 4 napos tanfolyama A Kaposvári Városi Párt-végre hajtóbizottság ezúton is értesíti a marxizmus—leninizmus alapjai tan folyam propagandistáit, hogy hétfőn reggel 9 órakor a Pártoktatás Házában kezdődik a négynapos tanfo­lyam. A propagandisták hétfőn jól felkészülve pontosan jelenjenek meg. Ebédről és uzsonnáról a pártbizottság gondoskodik. Felül kell vizsgálni az Egyesült Államok politikáját Walter Lippmann cikke az Egyesült Államok poíitikájárój New York (TASZSZ). Walter Lippmann, az ismert amerikai szem­leíró »Visszatekintés Genfre« cím­mel cikket írt a New York Herald Tribune című lapban. Cikkében elemzi az Egyesült Államok politi­káját a genfi kormányfői értekezlet eredményeinek világánál. Lippmann beismeri, hogy az új vi­szonyok között teljes csődöt mon­dott az a politika, amely azon ala­pult, hogy a Szovjetuniót »agresszor- nak« tüntesse fel és »szovjet ag­resszióval« ijesztgessen más orszá­gokat. »Genfben — írja Lippmann — a Kreml lenyűgözően demonstrálni akarta és valóban demonstrálta is, hogy többé semmi szükség nincs a szovjet katonai agressziótól való fé­lelemre. E rettegés megszűnése oda vezetett, hogy a demokratikus or­szágok parlamentjeit nehezen lehet altra késztetni, hogy továbbra is megszavazzák a katonai kiutaláso­kat. Ugyanez késztette a nyugati par­lamenteket külpolitikájuk átértéke­lésére. Most, amikor a szovjet katonai hó­dítástól való rettegés jelentős mér­tékben szétoszlott, sok országban, hogy úgy mondjuk, új elsőbbségi sorrend alakult ki. A németek szá­mára például az újraegyesítés fel­adata fontosabb lesz, mint a Nyu­gattal való katonai szövetség. Gö­rögország és Törökország megenged­te magának a hajbakapást Ciprus miatt, jóllehet soha nem követke­zett volna ez be,' ha még mindig tartottak volna a szovjet hódítás ki­látásától. Egyiptom és lehet, hogy Szíria is azon a véleményen van, hogy szabadon manőverezhetnek, te­kintélyes előnyökhöz jutva ily mó­don«. A »szovjet diplomácia erejéről« és »Nyugat pozíciójának gyengeségéről« szólva Lippmann példaként a né­met kérdésre hivatkozik. Kijelenti, hogy a Szovjetunió ebben a kérdés­ben »nagyobb rugalmasságot tanú­síthat«, mint az Egyesült Államok és Anglia. Lippmann követeli az Egyesült Államok politikájának felülvizsgálá­sát. Cikke befejező részében Lippmann azt írja, hogy ezt a politikai felül­vizsgálást »kezdte megvalósítani az elnök, amikor betegsége ágybadön- tötte«. te állami Ellenőrzés Minisztériumának közleménye Az Állami Ellenőrzés Minisztériu­mához rendszeresen érkeznek (beje­lentések a lakosságtól. Sok dolgozó személyesen keresi fel a miniszté­riumot, hogy észrevételét, javaslatát, vagy az őt ért sérelmet előadja. Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma még szorosabbra kívánja fűzni a dolgozókkal való kapcsolatát és le­hetővé akarja tenni, hogy azok a dolgozók, akik ennek szükségét ér­zik, észrevételeiket közvetlenül az állami ellenőrzés miniszterének vagy miniszterhelyettesének mondhassák el. A jövőben az állami ellenőrzés minisztere vagy miniszterhelyettese minden hétfőn fél 9-től délután 5 óráig a Budapest, V., Nádor u. 36. sz. alatt működő közérdekű bejelen­tések hivatalában személyesen fo­gadja a bejelentést tenni kívánó dolgozókat. N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan fogadta a »Grast And Thomas« amerikai cég vezetőjét Jalta (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan fogadta R. Grast urat, a »Grast and Thomas« hibrid ■kukoricavetőmagot termelő cég ve­zetőjét és (beszélgetést folytatott ve­le. A fogadáson jelen volt A. I. Be- negyiktov, a Szovjetunió szovhoz- ügyi minisztere és V. V. Maokevics, a Szovjetunió mezőgazdasági mi­niszterének első helyettese. A Saar-vidék lakosságának 12 százaléka elutasítja a statútumot Behívott francia tartalékosok roueni tüntetései Párizs (MTI). A szombat reggeli párizsi lapok tudósításaiból kiderül, hogy a Rouen-ban lejátszódott inci­densek rendkívül hevesek voltak. A tartalékosok útnak indítását eredetileg szerda estére tűzték ki, azonban' a parancsnokság a behívot- tak ellenállása miatt kénytelen volt azt másnapra halasztani. A tartalé­kosok az október 6-ról 7-re virradó éjjel bementek a városba, felvonul­lak Rouen utcáin és békejel'szavakat kiáltoztak. A rohamrendőrség erő­szakba! akarta a tüntetőiket vissza­terelni a kaszárnyába, miközben he­ves incidensekre került sor. A la­kosság egyrésze szolidaritását nyil­vánította a tüntetőkkel. Pénteken délután 6 óra tájban újabb tüntetésekre került sor. Ezút­tal a város lakói tüntettek. A roham- rendőrök könnyfakasztó gázzal igye­keztek szétoszlatni a tömeget és el­távolították az utcákon emelt torla­szokat. Berlin (MTI). Az Emnid-mtézet újabb közvéleménykutatást végzett a Saar-vidéken. A megkérdezettek 72 százaléka kijelentette, hogy az október 23-i népszavazáson elutasítja a párizsi szerződések egyik lényeges pontját alkotó Saar-statutumot. Újabb tüntetések Rouenben A Franc-Tireur helyszíni tudósí­tója szerint pénteken este 10 órakor ismét tüntetés volt, amelyben 1500 roueni lakos vett részt. A tüntetők és a körülzárt kaszárnya katonái együtt énekelték a MarseillaLse-t. A rohamrendőrség csak könnyfakasztó gázzal volt képes megtisztítani a ka­szárnya környékét. ÉRDEKES HÍREK INNEN-ONNAN ADENAUER HÁROM VILÁGREKORDJA Adeniauglr nyugatné- meit szövetségi kanceil- ílfir. jszéptember eleijei úitjával kapcsolatban egy külföldi újságíró azt írta, hogy Adenauer há­rom világrekordot állí­tott fel. Ezek ,a követke­zők: Adenauer vélt a legöregbfo kancellár, aki valaha ás ellátogatott Moszkvába, a Moszkvá­ban járt államfők közül ő utazott eddig a legna­gyobb repülőgéppel a szovjet fővárosba, a nyu­gatnémet kancellárnak volt ,a legnagyobb kísé­rete. Tudniillik a sza­kácstól kezdve, egész az ápolónővérig mindenkit magéval vitt bonni ud­vartartásából, nem fe­ledkezve meg 22 nyu­gatnémet titko&rendőrről sem. MOTOROS HEGYMÁSZÁS Nemrégiben egy hegy- , mászó csoport különle­ges Ihatlkerekű motoros jármű segítségével in­dult a forró Afrika leg­magasabb csúcsa, a 6000 méter magas hófödte Küimajndzséró megmá­szására. A csoport 49 nap alatt jutott fel a 3600 méter magas Kár bo-csúcsra, de innen hó­lavina miatt vissza kel­lett fordulnia. „Telt ház“ Amerika börtöneiben Az Egyesült Államok börtöneiben »telt ház« van. Ma már minden tizenhetedik amerikai állampolgárra jut egy bűnöző. ÚJTÍPUSÚ REPÜLŐGÉP Toriósugárhajtó-műve-. két mostanáig csak »re­pülő lövedékékben« és egyéb pilótanélkülá ké­szülékekben használtak. Nemrégiben jelent meg először egy közlemény áriról, hogy Franciaor­szágban »Leduc—022« elnevezéssel ilyen típusú sugárhajtóműves va­dászrepülőgépet építe­nek. Mint ismeretes, a torlósugárhajtó-mű toló-, (ereje a sebesség növeke­désével párhuzamosan fokozódik. De a mozdu­latlan (hajtómű nem ké­pes semilyen tolóerőt létrehozni. Hogy a repü- * lőgép a torlósugárhajtó- mű munkájának meg­kezdéséhez szükséges mértékig felgyorsuljon, ellátták egy gázturbinás sugárhaj tóművel. Az újtípusú repülőgép­re elhelyezett tcrlósugár- hajtipmű teljesdJtőkéjpes-1 sóge maximálás sebes­ségnél 600 ezer lóerő. A vadászrepülőgép <a hangsebességet megha­ladó sebességgel fúródik a levegőbe. Van-e élet a távoli bolygókon? Újabb kutatások ki» mutatták, hogy a Sza­hara homokjában kü­lönféle baktériumok és gombák tenyésznek. Ez a felfedezés megerősíti a tudósok korábbi feltevé­sét, hogy az élet nem­esük a Marson és Vé­nuszom/ lehetséges, hat­nám távolabbi bolygó-' kon is, ahol az életfelté­telek még zordabbak. ÓRÁNKÉNT egy HALÁLOS BALESET Hivatalos francia sta­tisztikai adatok szerint Franciaország területén minden kilencedik má­sodpercben történik olyan üzemi baleset, amely ideágtenes munfca- képttenséget okoz. iMín- dlen második percben tartós munkaképtelensé­get maga utáni veno baleset éri a dolgozót. Minden órában1 előfor­dul egy-egy halálos bal­eset. A HIDROGÉNBOMBA ÉS TE York angol város foé- keharcQsai röplapot ké­szítettek. ,A röplap cí­me: A hidrogénbemba és Te. A röplap az ol­vasó figyelmét többek között felhívja arra a tényre, hegy öt hidíro- génibomba megbéníthatj- ja Anglia életét. A bé- kehaircosok ezért felhív­ják az angolokat: mű­ködjenek közre a lesze­relés megvallósfiMsábatn, követeljék a hidrogén­bomba eltiltását. 3009 KILOMÉTER — ÓRÁNKÉNT A Szovjetunióban egy olyan repülőgép megter­vezésén. dolgoznak, amelynek sebessége négyszerte nagyobb, miníi a hangé és eléri, a há­romezer kilométert órán­ként Szovjet-amerikai televíziós műsorcsere A moszkvai televízió megkezdte a »Telanews« New Ydrk-í ’televíziós ügynökség filmhíradói­nak rendszeres bemuta­tását. Október 4-én mu­tatják (be az amerikai filmhíradó egyik számát. Az amerikai televíziós adóállomások megkezd­ték a szovjet dokumen­tum-, ismeretterjesztő és sportfilmek műsorra tű­zését. A moszkvai televíziós központnak mintegy 400 olyan filmje van, ame­lyeken a legkitűnőbb szovjet művészek szere­pelnék a közeljövőben több ilyen Elmet kül­denek az angol .televízi­ós cégeknek, akik szin­tén meg akarják kezdeni a Szovjetunióval való műsorcserét. Mint isme­retes, a szovjet és az an­gol televíziós központok egy évvel ezelőtt létesí­tették az első baráti kapcsolatokat. A moszkvai televíziós központ a népi demok­ratikus országokkal is egyre fokozottabb tele­víziós műsorcserét kíván fenntartani. Mennyi energiát nyerhetnénk a Napból? Tudósok véleménye szerint az Egyenlítő vi­dékén elhelyezett meg­felelő technikai eszkö­zökkel a napenergiából annyi viMamosme/rgiát nyerhetnénk, ' minit amennyi ma a Föld ösz- szes energiaszükséglete. A köt* négyszögesítése, avagy a Saar-vidék ,,európaizálása“ Ál KÖR NÉGYSZÖGESÍTÉSE« — így jellemezte a londoni Ti- mes október 6-i számának vezércikke azokat a nehézsége­ket, amelyek a Saar-kérdés »európai« alapon történő megoldásé« mák útjában állnak. A tekintélyes angol lap szemleírójának és a nyugati kommentárok seregének Adenauer bonni kancellár és Faure francia miniszterelnök október 5-i luxemburgi találkozója adott alkalmat, hogy ismételten tollúikra tűzzék a hosszú évek óta vajú­dó Saar-kéirdás egész . pirobflemati kaját. Ezen a találkozón a két kormányfő külügyminisztereik részvételével megbeszélést folytatott a saar-vidéki (helyzetről. A francia és a nyugatnémet államférifiak tanácskozására a küszöbönálló október 23-i saar-vidéki népszavazás kilátásai vetet­tek árnyékot. Tudvalevő ugyanis, hogy a Saar-vidék kilemcszázezer főnyi lakosságának ezen a napon kell döntenie arról, hoigy elfogad­ja-« vagy elutasítja az úgynevezett Saiar-sitatutumot. Ez a szabályzat a Saar-vidék »európaíázálásának« fügefalevele alatt a francia—saar- vidéki gazdasági unió további femptaa-tását írja elő. A paktum pon­tosan egy évvel ezelőtt az ákkori francia miniszterelnök, Mendes- France és Adenauer között lezajlott hosszas és kemény alkudozá­sok eredményeképpen jött létre. Emlékezetes, hogy a (háborús párizsi szerződések tető alá (hozá­sánál a saar-vidéki kérdés különleges szerepet játszott. Sokáig úgy látszott, hogy a Saar-kérdés rendezetlensége fogja megbuktat­ni az egész nyugati unió szervezetét. Végül is a rendkívül erős angol—amerikai nyomás hatására sikerült látszatmegegyezésre jut­ni. A Saar-vidék hatalmas vasérc- és szénkincsei, igen jelentős ipari potenciálja és nem utolsó sorban a német munkáskezek í százezrei ebben az alkuban a kézizálog szerepét játszották. A kézi­zálogot Adenauer kancellár adta a francia nagytőkének, hogy el­nyerje a francia, nemzetgyűlés hozzájárulását a nyugatnémet újra- félfegyverriéshez. Ez a paktum arculcsapása volt mind a német, mind a francia nép alapvető nemzeti érdekeinek, súlyos megsértése a potsdami szerződésnek, amely félreérthetetlenül előírja Német­ország demokratikus alapokon történő újraegyesítését, beleértve 'a Saar-vidékét is. B? SZÉGYENLETES ALKU Ingatag alapján valósult meg a pá­rizsi szerződések ratifikálásához vezető francia—nyugatné­met együttműködés. A Mendes-France és Adenauer között egy esz­tendeje létrejött kiegyezés azonban csak kendőzte, idteiglenesen át­hidalta a rendkívül éles francia—nyugatnémet gazdasági és hatalmi ellentéteket, de semmit sem oldott meg azokból. A francia és a nyugatnémet nagytőkének a Saar-vidékért [folytajtott , versenyfutása továbbra is a nyugat-európai »egység«, szorosabban véve .pedig a francia—nyugatnémet együttműködés »AehiMes«sarka« maradt. Hogy ez mennyire így van, arra éppen Adenauer és Faure mos­tani luxemburgi találkozója vet éles fényt. Ezt a megbeszélést francia részről1 követelték, hogy rábírják Adenauert a Saar-vidék »európai statútuma« melletti ismételt kiállásra. A luxemburgi meg­beszélés után a tárgyalófelek közös nyilatkozatot adtak üti, amely­ben állásfoglalnak a Saar-statutum mellett és 'hangsúlyozzák az erre vonatkozó francia—nyugatnémet 'egyezmény fontosságát. Edgar Faure tehát látszólag elérte célját. A párizsi megfigyelők azonban rámutatnak, hogy a luxemburgi tárgyalások nem váltották be azo­kat a reményeket, amelyéket a francia kormány fűzött hozzájuk. A francia miniszterelnöknek ugyanig nem sikerült elérnie olyan közös francia1—nyugatnémet nyilatkozat közzétételét, amely feltétel nélkül helyeselte volna a Saar-vidék úgynevezett »európai statútu­mát« és — főleg — amely felhívta volna a Saar-vidék lakosságát, hogy szavazzon erre a küszöbönálló népszavazás alkalmával. Aj LUXEMBURGI TALÄLKOZÖ a francia vezetőkörök szem- pontjából tehát a szokásos »nézetazonosság« ködös fogaimazá- sú megerősítésén kívül semmit sem eredményezett. De vajon mi­ért ragaszkodott a francia kormány oly erőteljesen e találkozó létre­hozáséihoz? Talán olyan rosszul áll az »európaizálás« szénája a saar- vidéki lakosság körében? Nos, a nyugati megfigyelők egyöntetű vé­leménye szerint — nagyon rosszul! a New York Herald Tribune saar-vidéki külöatudósítójánaik óvatos becslése szerint ás a lakosság 55—60 százaléka szavaz majd az. »európaizálás« ellen. Más meg­figyelők pedig még nagyobb arányú kudarcot jósolnak. Ezek a. ki­látások súlyos aggodalommal töltik el a francia uraLkodóköröket, mivel kicsúszni látják kezükből azt a váltságdíjat, .amelyet a nyugat­német imperializmus katonai és politikai pozíciónak megerősítésé­hez való hozzájáirulásukért cserében kaptak. Másfelől viszont a. bonni vezetőkörök magatartásának kettős­ségét a jelenlegi helyzetben az határozza meg, hogy a Saar-egyez- mónyt csak suba alatt és főleg az »európaizálást« élesen ellenző saar-vidéki német pártok támogatása útján szabotálják, míg a nyilvánosság előtt Adenauer kénytelen az egyezmény mellett állást foglalni. A bonni kancellárt ugyanis köti az az ígérete — s ezt a párizsi egyezmények is előírják —, hogy előmozdító a a »európai sta­tútum« jóváhagyását. De még fontosabb szerepet játszik az a körül­mény, hogy Adenauernak tekintettel kell lennie a közelgő genfi külügyminiszteri értekezletre, ahol a szövetségi kancellár minden­áron biztosítani' szeretné ,a német kérdésben elfoglalt álláspontjának francia támogatását. A megfigyelők többsége azonban azon a véle­ményen van —■ amint azt a DPA nyugatnémet hírügynökség tudósí­tója megírta a luxemburgi tárgyalások befejezése után —, hogy »még a közös nyilatkozat sem tud vallójában ,a szavazati arányon változtatni a Saar-szabályzat javára.« A SAAR-EGYEZMÉNY BUKÄSÄNAK lehetősége valósággal megrémíti a nyugati vezetőköröket. Ezek a körök nem egészen három héttel a genfi külügyminiszteri értekezlet előtt, most külö­nösen érzékenyek a nyugati »egységnek« legalább is látszólagos fenntartáséra. Az európai statútum elvetése a saar-vidéki népszava­záson »rettenetes bajokat okozna» — írta a Times említett cikké­ben. »Igen feszült helyzet jönne létre — magyarázza a londoni' láp —, mert újból felszínre kerülnének azok a problémáik, amelyek alapvetően befolyásolják a két ország közötti kapcsolatokat...« Ezért a Times azt javasolja, hogy ne várják kerbatett kezekkel az események alakulásét, hanem a nyugat-európai unió tagállamai már most tegyenek erőfeszítéseket avégből, hogy »miképpen lehet­ne megoldani ,a kör négyszögesítésének nehéz problémáját-« Nos, mint tudjuk, ez még eddig senkinek sem sikerült. S azok a .politikusok sem számíthatnak jobb eredményre, akik a Saar- kérdést az »európaizálás« hitelét vesztett jelszava mögött ,a francia és nyugatnémet nagytőke érdekének összeegyeztetésével, a francia és a német nép rovására próba,ják »megoldani«. DOOOOOOOOCJCXXXXIOCOCOCJOOOC«. V/ A görög parlamenti ellenzék nyilatkozata Athén (TASZSZ). A görög parla­menti ellenzék pártjai nyilatkozato­kat tettek közzé, amelyekben meg­határozták álláspontjukat Karaman- lisz kormányával szemben. A liberá­lis párt (Venizelosz pártja), rámutat arra, hogy a görög tömörülés képvi­selőjének elnökletével történő kor­mányalakítás »ellentétben áll a gö­rögök érzéseivel és a nemzeti szük­ségletekkel«. A középpártok nemzeti haladó szövetségének (EPEK) vezető bizott­sága és parlamenti csoportja ugyan­csak nyilatkozatot tett közzé, amely­ben rámutat, hogy olyan kormányra van szükség, amely »hozzá tud fog­ni a nemzeti kérdések megoldásához, a haladás útjára vezeti az országot és megvédi az ország becsületét«.

Next

/
Thumbnails
Contents