Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-07 / 236. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. október 7. Miért volt sietős Faure-nak, hogy Adenauerrel találkozzék? Párizs (TASZSZ). Amint az AFP hírügynökség jelenti, Edgar Faure francia miniszterelnök és Antoine Pinay külügyminiszter szerdán Lu­xemburgba érkezett. A francia ál­lamférfiak talákoztak Konrad Aden­auer kancellárral és Walter Hall­stein nyugatnémet külügyi államtit­kárral. A Paris Presse—l’Instnansigeant megírja, hogy »Fauré és Adenauer találkozóját a két külügyminiszté­rium szigorú titokban készítette elő«. E találkozó sietős megszervezésé­nek legfőbb oka több párizsi politi­kai szemleíró véleménye szerint az, hogy kiéleződtek a nézeteltérések egyfelől a francia kormány között, amely a Saar-vidék számára (a pá­rizsi egyezményekben előirányzott) áj úgynevezett »európai statútumot«-:» akar szerezni, másfelől Nyugat-Né-x metország befolyásos körei között, ftj amelyek e statútum elutasítását kö-Jft vételik. X Párizsi újságírói körökben úgy vé-fí lekednek, hogy Faure és Pinay hátún ni próbál Adenauerre olyan intézke-X désak irányában, amelyek légalább-JÍ* is ideiglenesen csillapíthatnák ezeket^ a nézeteltéréseket az október 23-iú saarvidéki népszavazás előtt. Mint'c rámutatnak, Faure és Pinay ecélibólfjj arra törekszik, hogy közös francia—éj nyugatnémet deklarációban szólítsák™ fel a Saar «vidék lakosságát, szavaz-jk zon az »európai statútumra«. X A nemzeti párt győzött az indonéziai | választásokon -j Dzsakarta (TASZSZ). Az indonéziai sajtó figyelme a szeptember 29-én tartott parlamenti választásokra össz­pontosul. Egyelőre még nincsenek hivatalos választási végeredmények, de a nemzetközi körök sajtója hang­súlyozza, hogy a nemzeti párt győ­zelme teljesen nyilvánvaló, és hogy a kormányban lévő Masumi-párt kétségtelenül vereséget szenvedett. New York. Mint az Associated Press tudósítója közli, az indonéziai parlamenti választásokon a négy fö pártra adott szavazatok arányáról szóló nemhivatalos adatok szerint áz indonéziai nemzeti párt »lenyűgö-?j zően ragyogó győzelmet aratott«. Jft Mint a United Press tudósítója'!* közli, az indonéziai parlamenti vá-íj) lasztások előzetes adatai szerint a já-íü vai mandátumok a következőképpen»^ fognak megoszlani (Jávára jut az ih-ft» donéziai parlamenti mandátumoknakfit kb. kétharmad része): jh Nemzeti párt kb. 45 mandátum,x Nahdatul Ulema nevű muzulmán ft» 7/i párt kb. 35 mapdátum, Indonéziai^' Kommunista Párt kb. 33 mandátum.^ Masumi párt kb. 28 mandátum. " IT AZ EGYIPTOMI FEGYVER VÁSÁRLÁS ÉJIBB VISSZHANGJA Jeruzsálem (MTI). Az AFP jelenti, hogy összeült az izraeli parlament külügyi és biztonsági bizottsága, hogy megvizsgálja az Egyiptom fegy­vervásárlásai következtében előállott helyzetet. A két bizottság ülésén fel­szólalt Mose Saeret miniszterelnök és Ben Gurion hadügyminiszter. Párizs (TASZSZ). Mint az AFP jelenti Ammanból, a jordániai par­lament keddi ülésén elhatározta, hogy üdvözlő táviratot -küld Nasszer egyiptomi miniszterelnökhöz azzal kapcsolatban, hogy Egyiptom fegy-Jj vereket. vásárol Csehszlovákiától. Kairó (TASZSZ). Sajtójelentésekj szerint az Al-Azhar muzulmán egye-, tem rektora az egyetem tudós taná-1 csa nevében nyilatkozatot tett közzé,U amelyben elítéli a nyugati hatalmak^ beavatkozását Egyiptom belügyeibe, A nyilatkozat teljes mértékben he­lyesli Nasszer kormányának jelenlegi politikáját Egyiptom szuverenitása és függetlensége megvédésének kér­désében. a I Libanon nem csatlakozik a török—iraki | egyezményhez 5 ződéshez csatlakozó egyik arab álűanw sem viheti be más külföldi szövetsé-ú gesét a szerződésbe. ft; (MTI) A Reuter-iroda jeleníti, hogy a libanoni parlament kedden 8 órás ülésezés után harminc szavazatta’ hét ellenében, három tartózkodással bizalmat szavazott a libanoni kor­mánynak. Az ülésen felszólalt Rasid Karam miniszterelnök is, A libanoni min-isz­200 MILLIÓ FORINT A lapok közölték a bírt: a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének javaslatára a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elhatározta, hogy — figyelembe véve a Hatodik Békekölcsön előirányzott ösz- szegének jelentős túljegyzéséi­— az 1956. évi lakásépítésre előirányzott összegeket 200 mil­lió forinttal felemeli. Ebből az összegből Budapes­ten 100 milliót, a nagy vidéki városokban és ipari központok­ban ugyancsak 100 milliót kell lakásépítésre felhasználni. Egyszerű tényközlés. De mégis mennyi mindent kifejez, hány szép jelző, gondolat jutott eszünkbe, amikor elolvastuk e hírt: A mi országunkban milliók és milliók, a saját életükben, sorsukban érzik: pártunkat és kormányunkat egyetlen nagy cél vezérli — a dolgozó nép, a mun­kások, a parasztok, a becsüle­tes értelmiségiek érdeke, a haza felvirágoztatása. S a mi vezető­ink valóban a nép, az ország, az egyszerű emberek gondjait, bajait viselik vállaikon. Mert mikor lehetett elképzelni is azt, ami ma valóság. Álla­munk minden kölcsön kapott forintot visszaad készpénzben, de visszakapjuk ezt azáltal is, hogy jegyzett forintjainkkal a mi iparunk, közlekedésünk fejlődik, a mi bányáink termelése emel­kedik, a mi utcáink lesznek szebbek, járhatóbbak, a mi gyer­mekeink számára nyílnak meg az új óvodák, s mi fogunk szóra­kozni, tanulni, művelődni a fel­épülő kultúrházakban, mi élvez­zük a gyümölcsét majd annak, hogy jegyzett forintjaink segít­ségével is szebb, jobb textilárut, könnyűipari, élelmiszeripari cik­keket gyárthat az ipar, hogy a fűtéshez több lesz a szén, a gép­gyártásunkat jobban tudjuk el­látni vassal, acéllal. De mindezen túl — a párt, a kormány a jegyzett forintok je­lentős részét most úgy is vissza­adta nekünk, a mi megyénk dol­gozóinak is, hogy a jövőben a tervezettnél jóval több, szebb há­zat építtet számunkra. Köszönjük ezt a pártnak, a kormánynál?, azok nevében, akik éppen e határozat által jutnak majd szebb, boldogabb, napfényesebb otthonhoz. «•{k 1 d. I I i I I «7V ff. i I i „Olyan az NDK, mint egyetlen hatalmas építkezés .. Az NDK lakossága október 7-en ünnepli a Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásának, az el­ső demokratikus, valóban beke- szerető német állam születésének hatodik évfordulóját. A város és falu dolgozói ezen a napon büszke eredményekre tekinthet­nek vissza. Az NDK fennállásá­nak hat esztendeje alatt az épí­tőipar dolgozói olyan eredmé­nyeket értek el, amilyenekre Né­metország történelmében (eddig még soha nem volt példa. 1 945-ban, a második világhábo- rú befejezése utáin, a német !). városok zöme romokban hevert. Nem Jegy helyen kilométereken át csak üszkös romokat, égnek meredő fém- roncsokat lehetett látni. Ezt hagyta Hitler szomorú örökségként a né- net népre. Németország szovjet övezetében, a nai Némeit Demokratikus Köztársa- ;ág területén hamarosan megindult i romok eltakarítása. Gigászi mun- ?a volt ez, amelyet inég ináig sem ÍJ 'ehetett teljesein befejezni. Ebből a munkáiból a lakosság minden rétege X civette részét — a munkásokkal váll- ii -etve dolgoztak az értelmiségiek ÍÍJ láziasszonyok, fiatalok. X Az első újjáépítési feladat a ke- JÍLésbé megrongált lakások lakhatóvá ÍJ étele volt, hogy minden lakosnak »5 'edél legyen a feje fölött. De hama- xrcsan megindult az új lakások épí- íj ,ése is a földreform során földhöz •A jutott parasztok és az újjáépülő üze- Xmek dolgozói számára. X A Német Demokratikus Köztár- K ^ saság kikiáltása után új sza- ÍJkasz kezdődött az újjáépítésben. A •kNépi Kamara 1950-ben határozatot 0» hozott a városok és falvaik tervsze- íjrű újjáépítésére. Berlint. Drezdát •4 Lipcsét, Rostockot és Magdeburgot X újjáépítési központokká nyilvánítot- ))J:ák, amelyek felépítését különösen íS gyors ütemben kell megvalósítani. XA'ki ma látja ezeket a városokat, el tjlsem tudja képzelni, hogy itt tíz év ÍJ vei ezelőtt alig volt ép ház. Magde- Xburgban ,például, az NDK nehézipari X központjában 9146 új lakás épült ÍJ >40 220 négyzetméter lakótérrel. Az *§NDK kormánya az első ötéves terv- X szakasz alatt százmillió D-márkát ÍJfcb. 500 millió forint) bocsátott Mag­deburg város rendelkezésére új Iá­it kőhazak, kultúrházak, kórházak, is- tjl solák és egyéb szociális és -kulturális íjintézmények építésére. Ugyanúgy, Amint a többi város lakói, a rnagde- our-giak is sok százezer önkéntes ÜJ nunkórával segítették városuk új ÍJ iáépítését. A hatmillió köbméter íjrcmtörmelék-ből ötmilliót takarítót- *yta>k el, -gyeptáblákat létesítettek, par­BESZÉDES SZÁMOK hasítottak és mindenütt segítettek, ahol arra szükség volt. Önkéntes ado­mányaikból kultúrházak, poliklini- kák épültek. így volt ez másutt is. De nemcsak az -újjáépítés folyt szinte szédítő ütemben, hanem teljesen új városok, városrészek is épültek. Ahol az Odera—-Neisse békéhatár közvetlen közelében 1950-ben még csak egy hatalmas fenyőerdőben zúgott a széi — ma ott áll Németország első szo­cialista városa: Stalinstadt. Az ugyancsak 1950 óta épült »J. V. Sztá­lin« vaskohászati kombinát többezer dolgozója lakik itt összkomfortos, tá­gas lakásokban. 1955 végére a szép, egészséges mun-káslakásak száma már csaknem háromezer lesz. A vá­rosban, amely a békés építőmunka szimbólumaként hat, több mint 50 szép üzlet, két nagyszerűen felsze­relt iskola, több napközi otthon, mo­zi és egyéb épület van. Itt vám a 'töb­bi között az NDK egyik legszebb vendéglátóipari üzeme is. A -hatal­mas kórház első szárnya már a dol­gozók rendelkezésére áll. A senftenbergi ibarnaszénvidék szí­vében négy faluból: Lauchhammer- ből, Bockwitzből, Mückentoergből és Dolsthaidából új szocialista város ke­letkezett. A »Rákosi Mátyás« kokszolómű dolgozói laknak itt. Ez volt az első üzem a világon, ahol barnaszén brikettből készítenek kok­szot a ikóhóművek számára. A négy falu közt korszerű városrész épült fel 1950 óta: több mint 1500 korsze­rű lakás és különböző szociális és kulturális intézmények. Ugyanakkor a négy falu arculata is megváltozott. A régi Lauchhammer ban például 300 új lakás és egy sokemeletes munkás­otthon épült. 1956-iban 1500 új lakás építését kezdik -meg. Uj -mu-nkásváros épül a calbei vasművek mellett is. A kormány már eddig is több millió márkát folyósí­tott az építkezés céljaira. Közel 600 munkáscsalád költözött már össz­komfortos, szép lakásokba és to­vábbi 600 család részére épülnek la­kások. Drezda híres műemlékeinek -nagy­része elpusztult a háború alatt — de a város régi szépségében épül újjá. Drezdában a háború alatt öt színház pusztult el — ma már újra van operája, operettszínháza és két kisebb színháza. A teljesen elpusz­tult -belváros területén, a keleti és déli kerületben többszáz új lakás és sok korszerű üzlet épült fel. A mű­szaki főiskola sokkal nagyobb mé­retben épült újra fel, mint régente volt. Ezenkívül sok új egyetem és más felsőfokú iskola is épült. A há­ború előtt Drezdában 2000 hallgató tanult — ma már több mint 15 000. Hasonló számok beszélnek a békés terelnök -biztosította a parlamentet, hogy kormánya »minden elképzelést visszautasít különböző országokkal kötendő védelmi szövetségre vonatko­zóan. Libanon samiiyen körülmények között sem csatlakozik a török—iraki egyezményhez.« A miniszterelnök ezután arab biz­tonsági egyezmény megkötését java­solta azzal a kikötéssel, hogy -a szer­Változatlanul folytatódik Dániában a katonai támaszpontok építése K-openhága (TASZSZ). A nyári szü­net után a dán parlament október 4- én tartotta első ülését. Ezen. az ülé­sen Hanjsen miniszterelnök kormány­nyilatkozatot tett. A nemzetközi hely­zetet érintve kijelentette, hogy az osztrák államszerződés megkötése és a négy hatalom kormányfőinek gen« fi értekezlete megindította a nem­zetközi feszültség enyhülését. A dán mini-sztereflmök szerint ebben érdeme v-ani -aiz északaitlanti tömbnek. Dánia -— mondotta Hansen — elő fogja mozdítani az Északaitlamitá Szövetség erősödését. Hangsúlyozta, hogy a dá­niai katonai támaszpontok építése, amit a NATO finanszíroz, változat­lan arányokban folytatódik. Belpolitikai és gazdaságpolitikai kérdés-eket érintve Hansen többek között megjegyezte, hogy a nyugati AZ ÖVEZETHATÁR EGYIK MIÉ A NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN a szántóföld zö­me ma is a földbirtokosoké, a »junkereké«, akik már évszázadok óta szipoly ózzák a falu nincstelienijeit. Aisó-ÍSziászországbanl példá-ul ÍT51 500 szegénypaj- raszt gazdálkodik 0,1—-5 hektár földön — vagyis ösz- szeseri 306 -000 hektáron. Ennek 40 százalékát csak bér­lik, tehát nem is a sajátjuk. Ugyanakkor 3195 föld- birtokosnak van 100 hektárnál nagyobb birtoka, -illetve összesen 1 010 036 hektár földje. Hasonló a helyzet Nyugat-Németország egész te­rületén — Schleswig-H-olsteiniban, a Rajmavidékem, Vesztf ál iában és másutt. Bajorországban például 1113 nemes családnak 154 274 hektár földje van — ez átlag 1300 hektár. ztowiK A nyugatnémet földeken is zúgnak gépek — de a szegényparasztságnak nem sok öröme telik bennük. A traktorok -és cséplőgépek a földbirtokosoké vagy kulákoké, akik egyre borsosabb bérleti díjakat köve­telnek. Hiába van hát korszerű gép — a szegónyparaszt kezdetleges módon kénytelen földjét megművelni. De gyakorta haltend másfajta motorzúgást is. A parasztoktól- eddig 700 000 hektár fö’det vettek el és további 320 000 hektárt akarnak elrabolná — katonai gyakorlótereknek. Itt hatalmas páncélosok teszik sivár pusztává a termékeny földet, lövegek veszélyeztetik a környező falvak lakosságának életét. ÉS MÁSIK OLDALÁRÓL: FOLD? NÉMETORSZÁG SZOVJET ÖVEZETÉBEN, a ma: Német Demokratikus Köztársaság területén, röviddel a felszabadulás után kihirdették -a. földreformot, ame­lyet néhány hónapon belül végre -is hajtottak. A földreform -során 3 298 082 hektár földet vettek el 7136 földbirtokostól és nagytőkéstől. Ennek java­részét 559 089 föld nélküli paraszt, béres és napszámos, illetve kevés földdel rendelkező paraszt közt osztották fel. Több mint félmillió életképes parasztgazdaság lé­tesült így. Ezenkívül 532 állami gazdaságot is létesítet­tek, amelyek minőségi vetőmaggal és tenyészállatokkal látják el a falut és jó példával járnak elöl -az új ter­melési módszerek alkalmazásában. A GÉPEK Németország demokratikus övezetében a földre­form során nemcsak földet, hanem 44 559 ház-at, több mint 30 000 gazdasági épületet és mintegy félmillió állatot is szétosztottak a falu nincstelenjei között. A földbirtokosok gépeit részben szintén szétosztották, részben gépkö-lesönző állomásokat létesítettek. Ezekből a gépkölcsönző állomásokból lettek 1949- ben a -gép- és traktorállomások, amelyek a Szovjet­uniótól kapták az első ezer korszerű traktort. Ma már 605 ilyen gép-állomás van az NDK«ban, több mint 36 000 traktorral, csaknem 2000 -kombájnnal és sok egyéb korszerű géppel. ÉLETS1ÍYVOHAL építés hatalmas lendületéről Lipcsé­ben, Rostockban és mindenütt má­sutt. Wismar kikötővárosban pél­dául körülbelül tízezren laknak az 1951 óta épült 188 három-négyeme­letes házban. További 28 ház építé­se hamarosan befejeződik, ezekben 226 új lakás áll majd a dolgozók ren­delkezésére. A falvakban ugyancsak haital- ■í"*- más arányú építkezés folyik.- Nem egy külföldi vagy nyugatnémet látogató jegyezte már meg: »Olyan az NDK, mint egyetlen nagy építke­zés« — s ez így is van. Teljesen új városrészek mellett folyik tovább az építkezés. Városban és faluban egy­aránt lépten-nyomon építőállványok tesznek -tanúságot a 'békés építömun- ka hatalmas lendületéről. De az épít­kezés másról is beszél, arról, hogy ezek a lakások nemcsak azért épül­nek, -hogy fedél legyen a dolgozók feje fölött, hanem hogy abban jól érezzék magukat. A tágas, korszerű munkáslakásokból zöld terekre, gyeptáblákra nyílik a kilátás. A szé­les ablakokon szabadon áramlik be a jó levegő, a napfény. Jobban bi­zonyítják ezek a lakások minden egyébnél, hegy ahol a hatalom a nép kezében van, a legnagyobb érték az ember. országok még mindig akadályozzák a dán mezőgazdasági termékek szabad- eladását saját piacaikon. A dán lapok közlése szerint a par­tement október 4-i ülésén a konzerva­tív párt és a Venstre párt állást foglalt amellett, hogy utazzék dán parlamenti küldöttség a Szovjetunió­ba. Svéd katonatisztek érkeztek Washingtonba (MTI) Az AP jelentése szerint Axel J-lungdaihl tábornok, a svéd lé­gierő főparancsnoka csütörtökön svéd tisztek egy csoportjával Washingtonba érkezett. A nyugatnémet falvakban nem sokat változott az élet: -a szegény nép ma is -látástól vakulásig görnyed a földeken — éhbérért. 1949-től 1953-ig 116 000 kis- paraszt adta fel gazdaságát, amely nem tudta biztosí­tani megélhetés-égét. 1954«be:n 68 000-en vándorolták ki a tengerentúlra., A parasztság eladósodása egyre nagyobb mérete­ket olt 1949-ben például 2,48 milliárd márka adósság terhelte a földet — -ma már 8,5 milliárd. Ebből átlag 450 má-rka (ikib. 2250 forint) adósság jutna minden­egyes hektár szántóföldre. Csakhogy az adósság nem egyenletesen oszlik meg. 63 százaléka a kevés földdel rendelkező ki-sparasztókat, illetve középpar-asztokat terheli — a nagybirtokosokat viszont mindössze 6 szá­zalék. Ezekután nem is csodálatos, hogy a földbirtoko­sok egyre több földet kaparintanak meg és hogy a kisparasztokfoól ismét béresek, napszámosok lesznek. A Német Demokratikus Köztársaság falvaiban évről évre növekszik a jólét. Kezdetben itt sem volt könnyű, -hiszen a háború teljesen tönkretette a mező­gazdaságot. Az állam az-oriban segített rövid- és hosszú- lejáratú hitelekkel, tenyészállatokkal, műtrágyával stb. Amióta 1952-bsn megindult a termelőszövetkezeti moz­galom, a jólét rohamosan növekszik a falun is. A takarékbetétek összege a falusi fogyasztási szö­vetkezeteknél 1952-től 1955. március 21-ig 116 429G0O márkáról 463 699 000 márkára növekedett. A fogyasztási szövetkezeték forgalma 1954-ben 102 százalékkal halad" ta -meg az 1950. évit. Az NDK-ban a falu dolgozói a társadalom meg­becsült tagjai. A Népi Kamarában 47 és a kerületi tanácsokban 334 dolgozó paraszt vesz részt az állam igazgatásában. A dolgozó parasztok gyermekei mint tudósok, zootechmikuisok, agronómusok segítik a mező- gazdaság fejlesztését. V. M. Molotov fogadta a kanadai külügyminisztert Moszkva (TASZSZ). V. M. Molo­tov, a Szovjetunió külügyminisztere október 5-én fogadta L. B. Pearsan-t, Kanada külügyminiszterét. L. B. Pearson kíséretében volt J. B. C: -Wátkinis, Kanada' moszkvai- rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. A fogadóson jeden volt V. A. Zo« rin külügyminiszterhelyettes és D. Sz. Csuvahim, a Szovjetunió kanadai nagykövete.

Next

/
Thumbnails
Contents