Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-30 / 256. szám
ti SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. október 30. • HÍREK* varható Időjárás vasárnap estig: változó felhőzet. néhány helyen futó eső. Mérséklődő szél. Hideg idő, hajnali fagyokkal. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 7—10 fok között. — A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet vasárnap 10 fok alatt. 7őo\ szórakozzunk^ Csiky Gergely Színház: Husaka: Szép Juhászné. Délután bérletszünet. Este Móricz I. bérlet. Kultúrotthonok: Textilművek: Szeleburdi tapsifüles — gyenmek- fiim-matiné. Műsoros klub-est. ÉDOSZ: Csuk és Gek. Ifjúsági film-matiné. Kinizsi klub-est. Vörös Csillag Filmszínház: Pármai kolostor. II. rész. Szabad Ifjúság: Tengerparti találkozás. VIDÉKI MOZIK MŰSORA Barcs: Hintónjáró szerelem Csurgó: Kis szökevény Lengyeltóti: Bátorság iskolája Igái: Három testőr Nagyatád: Karrier Tab: Világbajnok Marcali: Zavarosan folynak a vizek 29—30 Balatonboglár: Félelem bére 29—30 Siófok: Békében élni 29—30 29—2 29—30 29—30 29—30 29—30 29—30 — Jelentős mértékben megnövekedett a faiusi dolgozók bútorvásárlási igénye. A tabi járás tsz-tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai a múlt év folyamán 720 ezer forint értékű bútort vásároltak. Ez évben már az általuk vásárolt -bútorféleség értéke meghaladja az 1 200 000 forintot. — Kaposvár anyakönyvi hírei: Születés: Lőczá Béla leánya Katalin, Vincellér Jenő fia Jenő, Novák József leánya Mária, Károlyi István leánya Teréz, Szabó László leánya Zsuzsanna, Balatoni Imre fia Imre, Anderka József fia József. Házasság: Baksa János—Sóskúti Edit, Kiss József—Novák Erzsébet, Rengert Lajos —Polgár Erzsébet, Szilágyi Zsig- mond—Köves Katalin. Halálozás: Vészeli Antal 86 éves, Horváth Ádám 1 éves. Szegő Györgyné 46 éves, Kecskés Ernő 68 éves, Bence Józsefné 53 éves. — 6000 vagon cukorrépa érkezett feldolgozásra a mai napig a Kaposvári Cukorgyárba. Ez a mennyiség lényegesen nagyobb a mailt év hasonló időszakában beérkezett répa- mennyiségnél. — Országos állat- és kirakodóvásár lesz október 31-én Pusztakovácsiban és Vésén, november 1-én Kadarkúton és Kéthelyem. — 50 százalékos vasúti kedvezmény vehető igényibe a november 6-i pécsi vásárra. A Kinizsi Baráti Kör az ugyancsak november 6-i Pécsi Törekvés—K. Kinizsi mérkőzésre teülönvonat indítását vette tervbe. A vonat indulásáról a Somogyi Néplap november 1-i száma részletes tájékoztatót ad. — A kaposvári üzemek nagyrésze szocialista szerződést kötött az Állami Csiky Gergely Színházzal. A szerződés éntalmébein 10 százalékos kedvezménnyel minden bemutatóra meghatározott számú jegyet vásárolnak az üzemek dolgozói. Eddig a Cukorgyár, -a Textdüművek, a Ruhaüzem, a Megyei Tanács Szakszervezeti Bizottsága, a Malomipari Egyesülés kötött szerződést a színházzal. Zsebnaptár agronómusok számára ízléses, egészvásaon kötésben, 336 oldal terjedelemben, 53 ábrával jelent meg a Magyar Mezőgazdaság Zsebnaptára. 1956. é Az egész naptár tulajdonképpen adattár. Számítások, adatok, táblázatok váltogatják egymást a jegyzetlapokkal ellátott naptárrész után, s egytől egyig mind olyanok ezek, hogy a mezőgazdász — nem túlzás e kifejezés —1 moccanni sem tud nélkülük. Mert bármilyen sokat is tanult valaki az egyetemen, a főiskolán és 'bármilyen kitűnő gyakorlati szakember is — mégsem tud észben tartaná sokezer számot, számítást, adatot. Ebben segít sokat a Magyar Mezőgazdaság Zsebnaptára. Megtalálhatjuk benne fontosabb termesztett növényfajtáink jegyzékét, a táblatörzskönyv-mánitát, a mezőgazdasági munkák terveinek készítéséhez szükséges irányszámokat. A gazdag tartalomból hadd idézzük itt a következőket: Termésbecslés. — Gazdasági növényeink 'leggyakoribb kártevői, betegségei. — Legfontosabb mezőgazdasági gépeink üzemi és műszaki adatai. — Állataink takarmányszükséglete. — Takarmányadagok összeállítása. — Törzskönyvi osztályzatok. — Állategészségügyi gyógyszertár összeállítása. — Mezőgazdasági tudományos intézetek és iskolák címjegyzéke stfo., stb. A zsebnaptár igen olcsó, mindösz- sze 10 forintba kerül. Kapható minden könyvesboltban. Megrendelhető a Mezőgazdasági Könyvesboltban (Budapest, V.. Vécsey utca 5.). APRÓHIRDETÉSEK Agytoll, dunyha, párna kapható. Postai szállítás. Agytoll-üzem, Budapest, Lenin krt. 89. ________________________(6893) B ejárónőt délutánra keresek. Cím: Állami Hirdető, Kaposvár. (7840) Építőipari gyakorlattal rendelkező teljesítményelszámolókat felvesz az ÉM. 3. sz. Mélyépítő Vállalat. Jelentkezés: személyzeti osztályon. Kaposvár, Május 1 u. 57. sz. (7842) Kukoricagőré 1 vagon befogadóképességgel és egy 500 kg-os tolősmérleg eladó. Érdeklődni lehet Április 4 u. 2. szám alatt.________________ (271) V idéki munkára segédmunkásokat és önálló motorszerelőket felvesz a Kaposvári Mélyfúró Vállalat. Kaposvár. Vörőshadsereg u, 2. sz.____________(7833) J ókarban lévő, márkás Bösendorfer zongora eladó. Kaposvár, Kossuth tér 3. sz. (272) Szőlőműveléshez férfi szakmunkást keresek. Horváth Jenő. Ady Endre u. 6. sz. (263) 150Í.-TWIÍB B10-KÜI6KB0ÍB rMöKCkEi^ SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Horváth János Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 7. Kiadóhivatal: Május 1 u. 16. Tel.: 999. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Latlnka Sándor u. 6. Tel.: 828. Nyomdáért felel: Hidas János A Kaposvári TÜZÉP Vállalat keres állandó rakodómunkásokat. Vidékiek számára szállásról gondoskodnak. Kereseti lehetőség — teljesítmény szerint — 1000—1200 forint. Jelentkezés: Kaposvár^ Berzsenyi u. 21. (78371 Villamossági szakmunkában jártas dolgozót adminisztratív munkára, valamint vasraktárba férfi csomagolőkat felveszünk. Somogy megyei Vas és Műszaki Nagyker. Vállalat, Rákóczi tér 2- sz. ________ (7844) F ulladásmentes libatömődölcsért 44 forintért ingyencsomagolással, utánvéttel szállít Lind, Budapest, Lósy Imre u. 1- sz. (7395) • SPORT 9 Ismerjük meg olimpiát járt sportembereinket Lehet-e sportolónak szebb álma, mint eljutni az olimpiára, összemérni erejét, tudását a világ legjobb sportolóival? Alighal Minden sportember lelkében ott ég a titkos vágy, hogy tagja legyen az olimpiai csapatnak, hogy feltegye a koronát sportpályafutására. Olimpikonnak lenni csak a legjobbaknak sikerül. Hosszú, kitartó munka, szívós akaraterő, sportszerű életmód, önmegtartóztatás szükséges ahhoz, míg valaki eljut az olimpiára. Igaz, ha valaki ezeknek az erényeknek a birtokában eredményeivel kiérdemli az olimpiai küldetést, manapság nyitva áll előtte ez az üt. Ma már nem né^ik azt. melyik sportkör versenyzője, azt sem, hogy fővárosi vagy vidéki versenyző-e. A felszabadulás óta a legjobbak útja gyakorta vezet nemzetközi találkozókra. Népes sportcsapat jutott el 1952-ben Helsinkibe az olimpiai játékokra, mint ahogy a legjobbak eljutnak majd Melbournbe is. Lesz-e köztük somogyi versenyző? Ezt ma még nem tudjuk. A tehetség és rátermettség alapján nem egy előtt nyitva áll az üt.. . Kizárólag rajtuk áll, hogy olimpikonok legyenek. Pedig hogy ez nem mindig volt így, arra szolgáljon például ma kezdődő riportsorozatunk, melynek keretében somogyi sportembereket mutatunk be, akik eljutottak az újkori olimpiai játékokra. Hárman vannak közülük életben. Steiner Rezső, aki 1912-ben a stockholmi olimpián képviselte hazánk wzineit. Szegfi László, aki 1928-ban Los Angelesben volt olimpikon, dr Bodossy Mihály, aki 1936-ban Berlinben szerepelt olimpiai versenyen. A negyedik somogyi sportember. Csik Ferenc, aki ugyancsak 1936-ban a 100 méteres gyorsúszásban olimpiai bajnokságot nyert, már nincs az élők sorában. E négy sportemberről emlékezünk flieg. Felidézzük visszaemlékezéseiket. Megvilágítjuk az olimpiára vezető útjukat. Főként azért, hogy a ma sportoló fiatalok merítsenek tapasztalataikból. De azért is, hogy mindenki ismerje meg őket, s azzal a megbecsüléssel tekintsenek rájuk, amelyet őt példamutató sportpályafutásukkal megérdemelnek. A legöregebb olimpiát járt somogyi sportoló az olimpiai küldetéshez. S mikor eljött az olimpia éve, csak egy-két lelkes — sportember volt híve Steiner olimpiai küldetésének, mások a módosabb budapesti sportkörök versenyzőit javasolták Steiner súlycsoportjában. Izgalmas válogatóversenyen szerezte meg Steiner Rezső a győzelmet, s így indult el vele és vagy 78—80 társával együtt az olimpiára induló vonat. — Szerdán este nyolc óráig ott voltam a műhelyben, s csütörtökön dél előtt Indultunk stockholmi utunkra — emlékszik vissza. Olimpiai előkészület? — mondottam már mi volt. Napi 12 órai munka, késő éjszakába nyülö edzés. De ki törődött ezzel — csillan fel még most is fiatalos hévvel az idős sportember szeme, ha szóba kerül Stockholm. — Három nap tartott a fárasztó út. S általában három kilót fogytunk. Egyetlen versenyző sem tudta hozni súlyát. A skandináv versenyzők és azok vezetői felfedezték ezt. ök erősen lefogyasztott versenyzőikkel indultak, s miután mérlegelés csak egyszer volt, akadt versenyzőjük, aki a küzdelem 3.—4. napján már 7—8 kilóval volt nehezebb, mint mérlegelt súlya. A birkózóverseny nem ügy nézett ki, mint manapság. Izzó, tűző napon, a legnagyobb kánikulában, kinn a szabad- A 20 éves Steiner Rezső, aki komoly téren folyt a verseny. Hadd mondjam és áldozatos munkával szerzett jogot e > hogyan történt a frissítés. A küzdeolimoiai küldetésére lem e%yes szüneteiben odamentünk a . küzdőhely mellett elhelyezett hordóhoz, deiner Rezső ma 68 éves, de ott van Ha csak a nevét mondjuk meg, akkor bemártottuk fejünket a hideg vízbe, minden nagyobb sporteseményen mert kevesen ismerik mint sportolót Steiner Edzőnk vagy kísérőnk egy vödör vízzel nem tud megválni a sporttol, mert meg Rezsőt, avagy ahogy munkahelyén a »hűsítette« naptól felperzselt testünket, ma ,s a sport szerelmese. nSszerfe' is“^' Siebtesnem ÄÄÄ! Yzldo- ^szakosztályát. így nőttek fel keze nyo- — Szeretheti az öreg a sportot — gon- tájt. mások voltak a szabályok Is. s az mún azok a kaposvári birkózók, akik- dolják azok, akik a galambőszhajú, 68 e)s° flórát pl. nem is pontozták. Az éves embert valamennyi nagyobb láb- eIso 30 percben csak tussal lehetett k?z,n®k- ®ok> a darúgó- ökölvívó- vagv birkózómérkő- győzni. biek), akik 1914-ben az országos csazésen ott látják. Igen, szereti a sportot. Én Jö> kezdtem. Első ellenfelem egy patbajnokságon mint első vidéki csapat Mert 40 év távlatából már csak né- hollandus volt akit tussal győztem ie. J®‘enbfkmt®*voufn'a* ka hány emlék s a sportszeretet maraut majd a nálam 8 kilóval nehezebb svéd ián meg tovább fejlődött volna a ka meg Az évek elszálltak Steiner Rezső fiút pontozással vertem meg. Harmadik S?°rVK feje felett, aki 1887-ben Mosdóson szü- f:1jeL'felem egy orosz birkózó volt, — a aPOI^£á}^j“tÍsaJf' A? ”S,m szó1 köZDe letett A fiatal izmos nvurcra somoírvi későbbi 2. helyezett —, aki az én 75 az 1914-bGn kitört háború, fiú a kárpitos mesterséget tanulta. Erős kilómmal szemben 82 kiló volt. A 17. . Ez véget szakított a kitűnő kaposvafiú hírében állott munkatársai között percben tussal vereséget szenvedtem. r* sportember sportpályafutásának, a*cí Kozot. Negyedjk ellenfelem nevére is emlék- kénytelen volt három válogatottsággal, szem: Class Johanson svéd versenyző, e&y olimpiai küldetéssel, három európaaki a súlycsoport olimpiai bajnoka lett. bajnoki helyezéssel, no és azzal, hogy uc ö*aut. 9 kilóval volt nehezebb nálam. A 35. megteremtette Kaposvárott a birkózöAz akkori fiatalság legklasszikusabb Perchen őrlődött fel erőm s tőle is tus- sportot — megelégedni, sportágát, a birkózást választotta ma- ^cU szenvedtem vereséget. 5 büntető Az első világháború után, amikor a gának s a 20 éves Steiner Rezső egy P011*0}11 volt, kiestem a további küzde- vérzivataros frontról hazaérkezett Ka- szép napon bekopogtatott a Budapesti leniből — fejezi be olimpiai emlékeit posvárra kis családja körébe, újból MTE-hez és kérte a szakosztályba való Steiner Rezső. Azaz nem fejezi be. To- folytatta a munkát ott, ahol abbahagy- felvételét. A munkás sportkör örömmel mesél a hazautazásról. amikor ta. fogadta a munkásfiút, s ettől kezdve a Berlinnel már elfogyott a zsebpénzük, s A sportból már csak a szép emlék késő esti órákat Steiner Rezső az MTEJ az egész olimpiai csapatnak jó formán maradt meg, néhány érem, ^ néhány meglehetősen szegényes tornatermé- 1?e.m v.°h betévő falatja. Oly éhesen elsárgult fénykép, no és még valami. töltötte. Rövidesen felfigyeltek kG- érkeztünk haza, mint a farkasok. a teljes fizikai és szellemi frisseség. pességeire és szívesen foglalkoztak a Pesten ismerőseimtől kértem kölcsön Sportemberhez méltó életet élt Steiner nagyerejű fiúval. pénzt, hogy élelmet vegyek s hazautaz- Rezső egész életén át. Ezért sokszor s, Steiner Rezső szorgalmának szép zam Kaposvárra. Ez volt tehát az olim- fiatalokat is megszégyenítő frlsseségget gyümölcse volt' az 1910. évi Európa- Pia 1912-ben egy somogyi munkás-spor- látja el 68 éves korában Is munkáját, bajnokságon a könnyüsúlyban elért 3 toló számára. Nem dicsekvésképp mon- Nem volna szükség arra, hogy dolgoz- helyezése. Az európabajnoki sikeren dom- — fűzi tovább a szót —, de a mai zék, gyermekei körében nyugodtan él- felbuzduiva látott munkához s kezdte fiatalok közül aligha hiszem, hogy so- hetne, csakhogy munka nélkül Steiner meg készülődéseit az 1912. évi stock- kat1 vállalnának egy »ilyen olimpiai Rezső nem tud élni. , holmi olimpiára. Ebben az időben a utat.« Eddig tart »Rudi bácsi« sPpI’tPajyar?' fiatal mosdós! fiú szinte minden estéjét Steiner Rezső és a többi korabeli tásanak rövid ismertetése Fiatalok - a birkőzószőnyegen töltötte. Csak a sportolók azonban vállalták. Mint aho- öregek meríthetnek maguknak késő esti órákban jutott el az edzésekre, gyan vállalta a fiatal olimpiát járt ka- az élettapasztalatból. Steiner Rezső, - mert ezidőtájt napi 12—14 órát is a posvári sportoló azt is, hogy Somogy- legidősebb somogyi olimpikon meger- műhelyben dolgozott. ország fővárosában elindítója legyen a demli, hogy megemlékezzünk röla. A Munkás Testedző Egyesületben birkózósportnak. S így hozta létre 1913- megérdemli a megbecsülést, sportolni nem a legjobb ajánlólevél volt ban a Kaposvári Atlétikai Club birkó- ' Kovács Sándor. aki könnyű szerrel emelte odább a fél kész vagy kész sezlonokat, vagy ami munkadarab a műhelyben éppen a kezébe akadt. Bemutatjuk Melbourne!, a jövő évi olimpia színhelyét Kezdjük egy kis történelmi visszapillantással . . . Mint közismert, Ausztrália a legkésőbben felfedezett kontinens sokáig kiesett az érdeklődés köréből. Felfedezése James Cook nevéhez fűződik, a gazdasági cseléd fiából lett tudóséhoz, aki első felfedező útján 1770 április 19-én pillantotta meg Kelet-Ausztrália partjait. Május 6-ig tartózkodott itt, közben hajója az »Endeavour« korallsziklára futott. Szerencsére a hajólékbe egy hatalmas szikla szorult s eltömte a nyílást, megakadályozta az elsüllyedését. A hajót kijavították, körülhajózták a keleti partvidéket és első felfedező útja után Cook október 10-én vetett horgonyt Batávia kikötőjében. Még két alkalommal utazta be Ausztráliát: 1772—75 és 1776—80-ban. Az űj világrész kezdetben rettegett fegyencte- lep volt, veszedelmes gonosztevők gyűjtőhelye. Később az aranyláz vonzotta Ide a kalandorok ezreit. Hatalmas marha- és juhtenyésztése vált világhírűvé. A feljegyzések szerint 1835-ben John Batman gazdag tasmanisi juhtenyésztő, több társával néhány zsebkésért, tükörért, takaróért 600 000 acre (2400 négyzetkilométer) területű földet »vett« a bennszülöttektől. 1837- ben megalapították Melbournet, amely szabadkíkötő lett 1840-ben Virágzó gyapjukiviteli központ. 1850-ben a Constitution Act, az akkor már 77 000 lakosú Vlctoriát önálló gyarmattá nyilvánította. Ha már elmondtuk hogyan szedte rá és fosztotta ki az őslakokat John Batman és a többi john batmanok. nem hagyhatjuk említés nélkül azokat a kegyetlenkedéseket, a hirneert ausztráliai embervadászatot, melynek bennszülöttek tömegei lettek áldozatává. A KIIRTOTT NÉP Ausztrália gyarmatosítása után a bennszülötteket fegyverrel hajszolták ki a sivatagba. Az éhező páriák számára sztrlchninnel mérgezett juhhúst és kenyérdarabokat tettek ki, s a nyomorgó, éhes embereket, mint az egereket irtották. De itt talán adjuk át a szót Mar* Twainnek, a sokoldalú amerikai írónak, aki maró szatírával a következőket írja erről: ». . . A fehér ember értette a módját, hogy a bennszülött lakosságot 20 esztendő alatt 80 százalékkal csökkentse. Például itt van a most Vic- toriának nevezett ország esete. Negyvenötezer őslakó élt Itt, amikor a te- hér ember bejött. Ezek közül soKan éltek Gippslandban. Ezek nem fogyatkoztak olyan gyorsan, mint némely más közösség, 40 év múlva még mindég maradt belőlük 200. A Geelong törzs kielégítőbben fogyatkozott: 173 személyből 20 év alatt 34 maradt. Újabb 20 év elmúltával a törzs ösz- szesen egy személyből állt. A két Melbourne törzs majdnem 300 főnyi volt, amikor a fehér ember bejött. 37 év múlva csak 20-an maradtak.. .« Mark Twain leír egy esetet, amikor karácsonykor egy telepes arzénes Kalácsot osztott szét a feketék között. Az őslakőkat a gyarmatosítók úgyszólván teljesen kiirtották AZ ARANYLAZ KORA A bevándorlók és a tőke özöniese Ausztráliába a mült század közepén kezdődött, amikor számos helyen, így Viktóriában is Ballaraát mellett és Melbourne közelében aranyat találtak. A lakosságot megszállotta az aranyláz. Parasztok a föld mellől, tanítók az iskolából, állami hivatalnokok az íróasztaltól megszöktek aranyat ásni. A kormányzat katonákkal vétette körül a hivatalokat, hogy a tisztviselők bányászszenvedélyét megakadályozzák. Melbourneben pl. hosz- szú ideig az egész városban csak egy rendőr teljesített szolgálatot, mert a többi elment aranyat ásni. A világ szerencselovagjainak és üldözöttjeinek gyűjtőhelye volt ebben az időben Ausztrália és elsősorban Melbourne környéke. A szabadságharc elvesztése után a politikai üldözés elől a magyarok is sokan utaztak ide. (Most készül ifjúsági regény Mednyánszky sanaor honvédezredesről, aki katonáival ment ki Ausztráliába az ötvenes évek elején, hogy az aranyásásból szerzett pénzzel segítse feltámasztani a sza- badságharuot.) Victoria és Melbourne lakossága is ebben az időben duzzadt meg: az 1851-ben még 70 000 lakosú Victoria lélekszáma tíz év alatt 542 ezerre szökött. Victoria és Melbourne arról is nevezetes ebben az időben, hogy az aranyásók itt tagadták meg a kisarcolő aranyásási illeték fizetését. A kormány katonákat küldött az aranymezőkre és 1854. december 3-án véres összeütközés történt aranyásók és katonák között 30 halottal. Ennek következménye lett. hogy 1855- ben eltörölték az aranyásási illetéket és mérsékeltebb aranyásó adót vezettek be. MELBOURNE, AUSZTRÁLIA LEGNAGYOBB VAROSA De térjünk rá most az olimpia színhelyének leírására. Melbourne Ausztrália legnagyobb városa. Óriást területen fekszik; a Jarra folyó mellett elterülő belváros körül ló külváros ágazik szét. S ezekkel a belvárosokkal parkok, fasorok és vasútak kötik össze. Széles, egymást derékszögben metsző boulevard-szerű utcai tele pompás középületekkel. Híres a görög stílusban épült könyvtára, ez a múzeumokkal, olvasótermekkel, előadói szobákkal felszerelt kultúrpalota — a kormányzóság épülete, a csillagvizsgálójával s a városháza óriási orgonájával, melynek 79 regisztere és 4374, sípja van, továbbá az egyeteme. Victoria éghajlata egyébként a leghűvösebb Ausztráliában, néha fagypont alá is száll. Kivétel az egész évi kellemes klímával szemben január és február, amikor kellemetlen meteg- szelek járnak. A tájon. Melborurne környékén kihűlt vulkánok púpjai domborodnak a föld hátán. A növényzete jellegzetesen déli kontlnensi, óriási harasztok, százméteres nagy gumifák ritkás erdői húzódnak itt. A hatalmas területen elterpeszkedő város, amelynek első tégláját egy arra járó fegyenc rakta le, nemcsak a legnagyobb, h'anem a legmodernebb varosa Ausztráliának. Nem lenne teljes Melbourneröl adott képünk, ha nem idéznénk ismét Mark Twainnek megállapítását Melbourne egyik jellegzetességéről: »Van egy sajátossága ennek a városnak, amit nem szabad a többivel összekeverni. Ez a város valóságos főpapja a lóverseny vallásának. Versenypályája az Ausztrál-Azsia Mekkája. Az évi áldozás nagy napján, — november 5-én — ide özönlik Ausztrália minden részéből a nép. Az üzleti élet megáll és minden rendű és rangú férfi ee asszony, aki a költséget bírja, félre teszi minden egyéb kötelességét és megjelenik. , A »Melbourne-kupa« seregelteti össze ezt a sokaságot. Nap-nap után folynak a versenyek s a mulatság ez izgalom mindvégig fehéren izzik. A Melbourne-kupa Ausztrál-Azsia nemzeti ünnepe, amelynek közeledése az egész országot lángba borítja beszélgetéssel és ujjongással. . . Melbourne, mely minden évben két hétig embertömegeket fogad be. belföldi viszonylatban a Melbourne- kupa napjain, most a sportvilág a világ minden tájáról érkezők ezrei szamára kell, hogy megfelelő körülményeket biztosítson. A kormány és e város vezetői erősen fogadkoznak, hogy nem lesz semmi hiba. .. Kiss Istvsn. (A Hajdu-Bihar megyei Néplap X. 26-1 számából.)
