Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-30 / 256. szám
Vasárnap, 1955. október 30. SOMOGYI NÉPLAP 3 Tanulnak, hagf a párt még odaadéhb harcosai leh@ss@nek Csaknem egy hónapja, október 3-án kezdték meg a tanulást köz- séigi, termelőszövetkezeti és állami gazdasági párt-titkáraink a háremhónapos pártiskolán. Az iskola eddig ML igen sok újjal, sok elvi és gyakorlati tapasztalattal ajándékozta meg & hallgatókat. KOVÁCS LÁSZLÓ elvtárs, a Marcali Járási Pártbizottság instruktora a tanultak alapján már tervezget. — Eddig ás sok mindént tanultam az iskoláin, ami új s aminek alkalmazása előző munkámban eszembe se jutott volna — mondta egy beszélgetés alkalmával. De nemcsak ő, a tanfolyambizalmi ülteti át már most az elméletet a gyakorlatba. IFJ DECSI JÁNOS elvtárs, a büssüi Zalka Máté TSZ párttitkára már komoly tervet dolgozott ki. Tervének első pontjában ez áll: »Pártszervezetünk tagjait mindenekelőtt rábírom a Szervezeti Szabályzat megtanulására, mert csak így érhetem el az egyes pontok helyes alkalmazását-«. RELLÉNCS LÁSZLÓ elvtárs a baiatonkiliti Dózsa TSZ-ből jött az iskolára. Az ő gondolatait ás erősen foglalkoztatja már az otthoni műm ka megjavítása. -— Nálunk először jólműködő pártcsoportokat kell megalakítani — ez eddig csak papíron v0lt meg. — Belláncs elvtárs szorgalmasan tanul az iskolán, s az előadó elvtársak talán arról is meggyőzik Szovjetunió küzdelme KOVÁCS LÁSZLÓ ■ i|j| mm m RELLÉNCS LÁSZLÓ RÁKKÁ JÓZSEF IFJ. DECSI JÁNOS BABOD! ANDRÁS majd, hogy a párttitkár csak akkor végezhet jó munkát, ha példamutató. S ha jól akar érvelbi Balatontólitin, akkor hazatérése után feleségét is beviszi majd a tsz-be ... A mi párttagjaink igen keveset tudnak a város és falu jó kapcsolatának szükségességéről — mondta társainak BABODI ANDRÁS elvtárs, Somogyszemtpál községi MDP-vezetőségének titkára. — Ezen a téren végzek majd felvilágosító munkát. A pártcsoportok nálunk sem működnek ... De ki tudná elsorolni azt a sok hibát, amit mind most fedeztem fel, párhetes tanulás után. Hasonlóan nyilatkozik BARKA JÓZSEF, a Tapsonyi Gépállomás DISZ-titkára is. Barka elvtárs ezt mondja: — Nehéz, nagyon nehéz ez a történelmi materializmus, még sohasem hallottam róla — mondja —, de mégis szeretem ... — Szép itt az élet, van időnk szórakozni, játszani is. Már voltunk színházban, moziban, ping-pongozunk, röplabdázunk. Voltunk tapasztalatcserén a répáspusztai tsz«bein is, de azért legfőbb a tanpjiás — mondják vidáman az elvtársak. Színvonalas, érthető előadásokat hallanak púit titkáraink és tanulnak szorgalmasan napi -kileno-ófiát, hogy kihasználják a lehetőséget és jól felkészüljenek a gyakorlati pártmunkára, nagy feladataikra. , jA Szovjetunió 15 évvel ezelőtt szabadította ki Rákosi elvtársat a fasiszták börtönéből Ma, október 30-án köszönthetjük 15. évforduló-, ját annak, hogy Rákosi Mátyás elvtársat a íj; Szovjetunió kiszabadította a Horthy-fasizmus g börtönéből. Rákosi elvtárs 1925. szeptemberében fi . került ! árulás következtében az ellenforradalmi i' • rendszer kezébe. Egy esztendővel azelőtt jötti®!-haza, iiogy kezébe vegye az illegális, üldözött® kommunista párt szervezését, hogy segítse a ma-Iff gyár munkásosztály harcát. Munkája nyomán ki-fi épültek az illegális pártszervezetek, lezajlott aj párt első újjáalakuló kongresszusa, megerősö-1 dött a kommundsta irányítás alatt működő le-j igális Magyarországi Szocialista Munkáspárt. Azj ellehfotradalom rendjét, nyugalmát veszély fe-j ; nyegette, érthető tehát, hogy amikor Rákosi i elvtárs a kezükbe került, minél előbb meg akarták semmisíteni. A világ dolgozói, elsősorban, a azonban, megakadályozta a Horthy-f asisztók tervét. Hiába állították sta- táriális bíróság elé, hiába tűzték kétszer is napirendre a Rákosi-pert, Rákosi elvtárs a bírák előtt is hősiesen harcolt. Rákosi elvtárs az első és a második per alatt nagyszerű magatartásával, börtönbeli harcával megmutatta, hegy van olyan erő, amely erősebb a vérengző terveknél, s a börtönrácsofcnál is. Hiába fenyegették halállal, a börtönben is szembeszállt a fasiszta népelnyomó rendszerrel. A vádlottból vádló lett, s ő mondott védibeszédet a fasizmus felett. A nemzetközi proletárszolidaritás csavarta ki a kötelet a hóhér ■kezéből. A Rákosi elvtárs életéért, ’kiszabadításáért folyó harc élén a világ első szocialista állama és annak bolsevik pártja állott. A Szovjetunió dolgozói tiltakozó gyűléseket tartottak, a szovjet lapok beszámoltak a perről. A szovjet kormány mindent elkövetett, hogy közvetlen tárgyalások útján kiszabadítsa Rákosi elvtársat a fasiszták börtönéből. Ilyen tárgyalásokat kezdeményezett a szovjet kormány 1925-ben, és 1934-ben is a legkomolyabb áldozatokat! vállalta Rákosi elvtárs kiszabadításáért. Az ellenforradalmi magyar kormányt azonban sem a felajánlott gazdasági előnyök, sem a jószomszédi viszony lehetősége nem bírták arra, hogy ki- , engedje Rákosi elvtársat. A Szovjetunió azonban nem adta fel a harcot., 1949-ben, amikor új helyzet állt elő a nemzetközi viszonyokban — a kif tarló harc végre meghozta 'gyümölcsét: Rákosi elvtárs 1940. október 3Q- án kiszabadult a börtönből és a Szovjetunió szabad földjére lépett. >■. A Szovjetunió 15 esztendővel ezelőtt visszaadta a magyar munkásosztálynak legjobb fiát és legnagyobb harcosát, hogy Rákosi, elvtárs életét újból a magyar nép felszabadításáért, s napjainkban dolgozó -népünk felemelkedéséért, a szocializmus építéséért vívott harcnak szentelhesse. ü Rapaládi járás pártmunkásai a pártsajtó ierissaésénsfc sikeréért A Nagyatádi Járási Párt-végre- h aj tóbizottság agit.Hprop. osztály vezetője, Mikuláné elvtársnő a közelmúltban tanácskozásra hívta egybe a járás propagandaíeielőseit, a postahivatalvezetőket, s megbeszélte velük, mit lehetne tenni a pártsajtó-, terjesztés sikeréért. A tanácskozás olyan határozatot hozott, hogy a járásban október hónapban sajtóagi- táció.t sZéFVWlgk. Csordás élvtárs, a Nagyatádi Községi Pártbizottság titkára, Papp, Pósa és Deák elvtársiak A munkás, a paraszt seregbegyül, A zsarnokságnak ellenszegül, Kész a gazoknak nekirontani, Szabadságért vérét ontani ... (A. Lahuti) * * * 1917. októberében nem hullt hiába a munkásnak, a parasztnak vére. Győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, Oroszországban megszületett — a világon elsőnek — a porletárforradalom, munkásparaszt kormány alakult. »Éljen a katonák, a munkások és parasztok .forradalma!« — hirdette a Forradalmi Katonai Bizottság első kiad- séért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a munkás-paraszt szövetség A Nagy Októberi Szocialista For- Ez alatt a nagy idő alatt két nagy radalom győzelme a gyakorlatban forradalmon keresztül (1905., 1917. vetette fel a munkás-paraszt szövet- február) Oroszország egész politikai ség számos kérdését. Nemcsak a for- .történelmén vörös fonalként vonul radalom előtt volt szükség kixartó végig a kérdés, vajon a munkásosz- harcra, hanem a forradalom győzei- tály vezesse-e a parasztokat előre a me után is éles harcot kellett vívni szocializmus felé, vagy a liberális a munkás-paraszt szövetség erősíté- burzsoá lökje őket a kapitalizmussal antimarxista nézeteivel kellett tok a történelemben először léptek a szabad élet útjára. A munkásosztály vezető szerepellek kérdése a proletárdiktatúra viszonyai között, a szocializmus építésében is előtérbe kerül. A Szovjet közösen vállalták, hogy Nagyatádon 100 új előfizetőt szereznék a Somogyi Néplapnak. Az elhatározást teát követte. A Kézimunkafónalgyárbah a pártszervezet titkárá hjár 29 új előfizetőt szervezett. Béhcsik ' Istvánná. a Konzervgyár sájtófelblőse 17 dolgozót győzött meg a sajtóclva- sás fontosságáról. , Tóth Piroska DISZ-fiatal 8 ú.j olvasóval gyarapította a Somogyi Néplap olvasótáborát. tóttá, hogy a parasztság egyedüli helyes útja a dolgozó parasztok* önkéntes társulása. a szövetkezetekben, áz apró, szétforgácsolt paraszti gazdaságok egyesítése olyan njezőgazda- sági nagyüzemekbe^, amelyekben .a fő termelőeszközök ..áz önkéntesen társult dolgozó parasztok közös tulajdonában vannak. Erre az útra, a fel- emelkedés útjára a munkásosztálynak kell rávezetnie . a parasztságot. E feladat módját. Lenin híres szövet•icL-Cil J.Ö autci UC Ad UA ax •-'"V'J'" " _ ■ gj_ _ , unióban a trockisták, bucharinisták kezeli tervében jelölte meg. Ezzel vanya 1917. november 7-ón... Az ország igazi gazdái — a munkások és parasztok — érvényesítették jogaikat. A II. szovjet-kongresszuson megválasztott munkás-paraszt kormány kiadta a békéről, a földről seóló dekrétumot, s azonnal hozzálátott annak végrehajtásához is. A forradalom győzelme igazolta a lenini tanítást, hogy csakis a munkások és a szegényparaszitok szoros szövetségével képes a proletariátus megdönteni a kapitalisták hatalmát, megteremteni a proletariátus diktatúráját. A Szovjetunió Kommunista Pártjának története a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme okait elemezve, kiemelte: »Oroszország munkásosztályának a forradalomban olyan komoly szövetségese volt, mint a szegényparasztság — a paraszti lakosság óriási többsége"'...'« E megállapítás mintegy lercgzítése annak a harci programnak, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja megalakulásától fogva hirdetett. A párt a narodnyi- kok, észerek, mönsevikek, a küiönA Szovjetunió Kommun ista Pár t j á- nak, amikor forradalmi programját kidolgozta, figyelembe kellett vennie, hogy a parasztság nem egységes osztály. A parasztság hatalmas tömegeit földnélkülivé tette, más rétegeit elszegényítette a tőkés fejlődés, egy- részéből pedig kialakult a falusi kizsákmányolok, a ku- lákok osztálya. E rétegzésnek megfelelően a forradalom különböző szakaszaiban más és más volt a munkásosztály és parasztság szövetségének osztálytartal- ma. A polgári forradalom követelményeiért a feudalizmus, a cár izmus elvaló kibékülés felé«. Lenin e cikk- dakoznia a ha- együtt pedig a párt párasztpolitiká- Konnmunista Pártnak, ját is megszabta: háínpas.,;,és .mégis Sztálin elvtárs a »Ga- egységes feladatban: »a) támaszkodj bonafronton« című a szegényparasztságra; b) egyezz meg cikkében a követke- a középparaszttal; c) egy pillanatra zőkben rögzíti a mun- se szüntesd meg a harcot a - látták kásosztály vezető sze- ellen«. i... írepét: »A munkások A Szovjetunió Kommunista,.Párt-- és a parasztok sző- .ia a mezőgazdaság, szocialista átszéf- vetsége a proletár- vezéséről szóló lenini elméletet a diktatúra viszonyai gyakorlatban megvalósította,, ffifőge- közt nem egyszerű lemre vitte. Ezzel az- SZKP megöl- szövetség. Ez a mun- dotta a proletárforradalom egyik-legnehezebb feladatát, a parasztság szocialista útra való vezetését,,-,eHép- hetetlenné, szilárddá tette a munkásosztály és a parasztság szövetsz--, gát. A Szovjetunió mezőgazdasága,! a világ legnagyobb gépesített,. élenjáró gazdaságává vált. Méltán mondhatta Sztálin elvtársi ».Nyolc-tíz esztendő alatt hazánk mezőgazdasápébatymegvalósítottuk;'. ■ a burzsoá egyéni r parasztgazdaságok rendszeréről a * szó» cialista kolhozrendszerrel, valót átiért rést. Forradalom volt eet ■amely a falun megsemmisítette...a'tírégi burzsoá gazdasági rendszert lés fnegte« remtette az új szocialista rendszert A Nagy Októbert Szocialista; Forradalom jelentősége tehát abban is lemérhető, hogy 'megoldotta a ..doi- parasztság "feleniéllíédfeénék kásosztály és a parasztság dolgozó tömegei közti osztályszövetség különleges formája, amely céljául: a) a munkásosztály hadállásainak erősbítését, b) a szövetségen belül a munkásosztály vezető szerepének biztosítását, és c) az osztályok és osztály- társadalom megszüntetését tűzi ki. A munkások és parasztok szövetségének nek idején mindkét osztálynak a forradalmibb, szervezettebb szövétböző megalkuvók elleni szívós esz- len az egész parasztsággal, a szocia- ben leleplezi az opportunistákat, az minden más értelmezése opportunizmei harcban hu-détte a munkás-pa- lista forradalom követelményeiért, a eszerek pártját és határozottan ki- mus, mensevizmus, eszerség, minden, raszt szövetség szükségességét. Hír- kapitalizmus ellen — ideértve a ku- jelenti, hogy csak a forradalmi pro- amit akarnak, csak nem marxizmus, g0zé tíette: ^ahhez. hogy a munkásosztály lakokat, spekulánsokat is — a sze- letariátus, csak az azt egyesítő él- csaknem leninizmva«. kérdését megmutatta mincfeh ' döía pro'etárforradalomban ne csak gényparasztsággal együtt kellett har- csapat, a bolsevikolt pártja lehet a Sztálin elvtársnak e klasszikus ' , ’• , r • “ V» > >••• ■' megszerezze, hanem meg is tartsa colnia a munkásosztálynak. vezető, mert ez képes végrehajtani meghatározása feleletet ad egyben gozo parasztnak, hogy csak a muna hatalmat, erős szövetségesre van a Nagy Októberi Szocialista For- gyakorlatilag a szegér.yparasztság arra is, hogy a szocializmus építésé- kásosztályt követve, a tapasztaltabb, szüksége, ez a szövetséges pedig nem radalom győzelme igazolta azt a le- követelését. lehet más, mint a dolgozó paraszt- nini tanítást, hogy a munkás-paraszt A parasztság nem is csalódott a ság. A parasztság felismerte, hogy szövetség nem lehet akármilyen sző- munkásosztályban. A győzelmes Oka földesúri iga alól egyedül nem ké- vétség, nem mindegy, hogy melyik tóberi Forradalom több mint 152 pes felszabadulni, hisz a parasztok osztály a vezető erő. 1917 szeptem- millió hektár földet adott a paraszmegmozdulásait a cáxizmus sorra herében, az októberi forradalom elő- toknak. Ezek a földek azelőtt a vérbefojtotta. Ezért csatlakozott az- készítése idején Lenin »A parasztok nagybirtokosok, kolostorok és a cáfáin pí rm mk áko?7.tü 1 vbA7 ampílv hí- óo n mnnnímn »ib-.VÁKÁ-«, u . - , ,, , , , ... n csaiadiioz tartózó személyek tulajdonában voltak. A munkásosztály a földesurak termelőeszközét is táréi legfőbb célért, a proletariátus^ ha- ggges vezetését elfogadva dtf-Héti talmának további szilárdításáért, .... • ,, a szocializmus teljes győzelméért célját - a boldogabb éxrtet. A Szovke'l küzdenie, tennészetesen a munkásosztály vezetésével. tán a munkásosztályhoz, amely hí- és a munkások« című cikkében a ven teljesítette szövetségese iránti következőket írta- »Szociáldemokra- kötelezettségét, megszabadította a ta munkástömegmozgalom több mint parasztságot a cár, a földesurak ha- 20 éve van Oroszországban (ha az falmától. 1896-os nagy sztrájkoktól számítjuk). sadalnai tulajdonná tette, s a paraszA Nagy Gktóberi Szocialista Forradalom tette fel a kérdést: mi lesz a parasztság jövője? Mi legyen a parasztság kisárutenmelő tömegével, amely tudvalévőén talaját jelenti a kapitalizmusnak. Lenin bebizonyíjótunió ke ihozparasztjairxaft élete, a népi demokráciák, egyre fefa. lődő térmelőszövétkézeti ' mcegadtna hirdeti a marxi—lenini tarii’t-rt he- lyességét, a munkás-paraszt stóyet-. ség diadalát. Horváth János
