Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-29 / 255. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955. október 29. Ä négy külügyminiszter nyilatkozata r~ KOMSzomol a párt segítőtársa ^ a génül értekezlet első napján Genf (TASZSZ). Géniben megkez­dődött Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztereinek érte­kezlete, amelyet a júliusban megtar­tott négyhatalmi kormányfői érte­kezlet határozata alapján hívtak ösz­sze. Az értekezlet résztvevőit az ENSZ főtitkársága nevében A. Pelt, az ENSZ európai osztályának igazgató­ja üdvözölte. Utána Pimay francia külügyminiszter, az első ülés elnö­ke megnyitotta az értekezletet. Pinay: A realizmus megköveteli, hogy figyelembe vegyük a való helyzet minden oldalát anélkül, hogy bármikor is többé-ke- vésbé szándékosan megfeledkezzünk valamelyikről. Számolni minden egyes tárgyaló fél legitim érdekeivel: ez nyilván­valóan annyi, mint tiszteletbentar- tani ezen érdekek jelentését, ami­ként azt mindenki szabadon felfogja. A békét nem lehet megosztási kí­sérletekkel elnyerni. A békés egymás mellett élés feltét­lenül kizár minden olyan mesterke­dést, amely a partner létalapjának lerombolására irányul. A francia kormány fontosságot tu­lajdonít a Kelet és a Nyugat kap­csolataira vonatkozó napirendi pon­tunknak. Ha nem is vagyunk hajlandók a védelmünk és biztonságunk szem­pontjából lényeges elemeket megvi­tatás tárgyává tenni: elhatároztuk, hogy olyan messzire elmenjünk, rmeonyire ereik lehet azon 'ésszerű in­tézkedések keresésében, amelyek le­hetővé teszik, hogy számoljunk a Szovjetunió szükségleteivel, érdekei­vel és jogos aggodalmával. Pinay végül ezt mondotta: Befejezésül legyen szabad szólnom Eisenhower elnök kiváló személyi­ségéről. Alig három hónappal ez­előtt itt volt alkalmunk csodálni duzzadó életerejét. Bár hirtelen megbetegedett, ma már szerencsére a gyógyulás útján van. Biztos vagyok abban, hogy mind­annyiunk érzésének hű tolmácsolója vagyok, amikor azt javasolom önök­nek, munkálataink kezdetén, küld­jünk neki üdvözletei, mely tükrözi mély barátságunkat és legmelegebb j ókívánságunkat. Uraim! Megnyitottnak nyilvánítom a külügyminiszteri értekezletet. Macmillan: Realistáknak kell lennünk Az angol külügyminiszter többek között a következőket mondotta: Eisenhower elnök váratlan beteg­sége a legmélyebb sajnálkozást kel­tette Nagy-Britannia, a brit nemzet­közösség és a birodalom minden ré­szében. Nem csupán kormányom, hanem egész népem nevében kívánok csat­lakozni az ön által javasolt üzenet elküldéséihez — mondotta. Majd így folytatta: Célunkat szívélyességgel és meg­értéssel kell elérnünk. Nem szabad visszariadni átmeneti (visszaesések­től és nem szabad, hogy az akadá­lyok, bármilyen komolyak legyenek is azok, eltérítsenek bennünket útunkról. Ugyanakkor realistáknak kell len­nünk. Fel kell ismernünk, hogy je­lenleg még jelentős eltérések vá­lasztják el a nyugati hatalmak és a Szovjetunió álláspontját. Hiszünk azonban abban, hogy ezeket át 'lehet hidalni és mi el vagyunk tökélve, hogy minden erőfeszítést megteszünk a siker érdekében. Molotov: Megbízható kollektív biztonsági rendszert kei! létesíteni Németország kát része között közeledést és együttműködést keli teremteni Genf (TASZSZ). A kormányfők júliusi genfi értekezlete még jobban megszilárdította a népeknek a tar­tós és szilárd béke biztosítására irá­nyuló akaratát. A kormányfői érte­kezlet megnyitotta az utat arra is, hogy a továbbiakban együttesen megvizsgáljuk és megoldjuk a meg­érlelődött nemzetközi problémákat a kölcsönös megértés és a felek érde­kei tiszteletben tartásának szellemé­ben, a népek közötti 'béke biztosítá­sa feladatainak megfelelően — mon­dotta Molotov elvtárs, majd így foly­tatta: A genfi értekezlet óta eltelt idő alatt a Szovjetunió kormánya egész ser újabb intézkedést tett, hogy elő­segítse a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhülését. Ezeket az intéz­kedéseket világszerte helyeslés fo­gadta. Mindenekelőtt rá kell mutatni ar­ra a határozatra, amelynek értelmé­ben 640 ezer fővel csökkentették a szovjet fegyveres erőket. A Szovjet­unió ezzel gyakorlatban mutatta meg, hogy kész tevékenyen előmoz­dítani a fegyverkezési verseny be­szüntetését és hogy a nemzetközi fe­szültség további enyhítésére törek­szik. Ismeretes az is, hogy Lengyel- ország, Csehszlovákia, Románia Magyarország, Bulgária és Albánia kormánya szintén csökkentette fegy­veres erőit. A Szovjetunió nemrég határozatot hozott, melynek értelmében határidő előtt lemondott a Finnország terüle­tén fekvő Porkkala-Udd-i haditen­gerészeti támaszpontról. A Szovjet­uniónak nincs többé egyetlen 'kato­nai támaszpontja sem határain túl. A Szovjetunió a genfi értekezletet követő időszakban diplomáciai kap­csolatokat teremtett a Német Szö­vetségi Köztársasággal. Megkötötték és élet-belépett a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerző­dés. A Szovjetunió intézkedése? nyil­vánvalóvá tették azt a tényt, hogy a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítésének megvannak a nagy és még ki nem használt lehetőségei, figyelembevéve ter­mészetesen, hogy minden állam — és elsősorban a nagyhatalmak Genf szellemében fognak csele­kedni. Sajnos e lehetőségeket távolról sem használja ki mindenki. A kormányfők a következő kérdé­sek megvitatásával bíztak meg ben­nünket: 1. Az európai biztonság és Német­ország. 2. A leszerelés. 3. A Kelet és Nyugat közötti kap­csolatok fejlesztése. Az európai biztonság és Német­ország kérdésének fontos jelentőségét a négy hatalom kormányfői egyhangú­lag megállapították. A szovjet kormány javasolta, hogy kössünk általános európai biztonsági szerződést minden érdekelt európai álltamnak és az Amerikai Egyesült Államoknak a részvételével. A kor­mányfők elhatározták, hagy az álta­lunk ibemyúj'tott szerződés tervezetet a külügyminiszterek elő terjesztik megvitatás végett. Mindamellett már ma meg kel! mondani, hegy a katonai csoportosu­lások jelentik a fő akadályt az euró­pai ibizitcnsáig 'biztosításának útjában. E csoportosulások megalakítása, ez észalk-atl'anti tömbbel kezdődött. Ezek a csoportosulások szembeállíta­nak egyes országokat más országok­kal és szítják a fegyverkezési ver­senyt. Ezek a csoportosulások fo­kozzák egy űjaibib háború veszélyét. Éppen az európai biztonság kérdé­sével összefüggésben — ez az euró­pai népek szempontjából fő kérdés — kell m-sgvizsgálmiuir.lk az e kérdés­nek alárendelt német kérdést is. A Szovjetunió híve volt és marad 'an­nak, hogy a német kérdést az euró­pai biztonság érdekeivel összhang­ban rendezzék és Németország egy­ségét béke-szerető és demokratikus alapokon állítsák helyre. Abból -in­dulunk ki, hogy a német kérdés megoldásánál megbízható biztosítékot kell te­remteni arra, hogy nem szüle­tik újjá a német militarizmus és nem fogja fenyegetni az európai népek békéjét és nyugalmát. Most, amikor a párizsi egyezmé­nyek alapján gyakorlatilag már fo­lyik a nyugati hatalmak katonai cso­portosulásaiba felvett Nyugat-Né- metcrszá'g remilita.rizálása, új akadá­lyok gördültek -a német kérdés meg­oldása elé. A kialakult körülmények között csak fokozatosan lehet elérni a szükséges megoldást úgy, hogy Európában enyhítjük a nemzetközi feszültséget, megbízható kollektív biztonsági rendszert létesítünk, Né­metország két része között közele­dést és együttműködést teremtünk. Az utóbbi időben arról beszélnek, hogy szakaszonként kell megvalósí­tani mind az európai biztonság biz­tosítását, mind a német, kérdés meg­oldását. Ezt a gondolatot nem keli! elutasítani, ha ez az európai bizton­ság igazi biztosításának és Németor­szág békés és demokratikus alapo­kon történő újraegyesítésének fel­adatait szolgálja. E céloknak azon­ban nem felelne meg a német kér­dés olyan megoldása, hogy Németor­szág szakaszonkénti egyesítésének örve ai’íatt egész Németországban sza­kaszonként -támasztanák fel a mili- tarizmust. Nem lőhet hozzájárulni a német militarizrnusnak sem egy­szerre, sem szakaszonként történő feltámasztásához. Értekezletünk igen fontos kérdése — amelynek pozitív megoldását minden nép várja, a leszerelés kérdése. A leszerelés problémája gyakorlati lépések megtételét köve­teli, döntést követel. A szovjet kül­döttség hajlandó tekintetbe venni mindazokat a javaslatokat, amelyek elősegítik a fegyverkezési verseny megszüntetését, amelyek előreviszik a. leszerelés kérdését. A szovjet kormány nagy jelentősé­get tulajdonít annak, hegy a mos- ani értekezleten megvitatásra kerül a Kelet és Nyugat közötti kap­csolatok kérdése is, mert az ilyen kapcsola­tok előmozdítják a nemzetközi együttműködést és a jobb kölcsönös megértést. Mi tudjuk, hogy a Nyugat és Ke­let közötti kapcsolatok fejlesztése akkor lesz sikeres, ha szilárd gazda­sági alapja lesz és a nemzetközi ke­reskedelem akadálytalan fejlődésére fog támaszkodni. * * * V. M. Molotov nyilatkozata előtt a szovjet küldöttség nevében teljes egészében csatlakozott ahhoz ,a ja­vaslathoz, hogy küldjenek Eisen­hower elnöknek üzenetet és ebben kívánjanak neki mielőbbi gyógyu­lást. A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉBEN A Komszomol első kong­resszusa 1918. október 29- én nyílt meg. Ezt a dátumot te­kintik a Komszomol születés­napjának. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az első Komszomol- szervezetek ezen a napon alakul­tak meg. Már 1917-ben, a feb­ruár és október közötti időszak­ban az egész országban, főként pedig a nagy ipari központok­ban kezdtek kialakulni a szo­cialista ifjúsági szövetségek, amelyek a szovjet hatalom győ­zelme utáni első hónapokban gyorsan megerősödtek. A mun­kás- és parasztifjúság szövetsé­geinek első kongresszusa idején több mint huszonkéíezer fiú és leány tartozott soraikba. Ezek a szervezetek egyesülésük után ko­moly erőt jelentettek. Az ifjúsági szövetségek egye­sülése a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom első évforduló­jának előestéjén történt. Nehéz idők jártak akkoriban. A fiatal szovjet köztársaságot az ellenség tűzgyűrűje vette körül. A belső ellenforradalmáírokat, a ; fehér­gárdistákat támogatták a kül­földi imperialisták. Az egész nép s az ifjúság előtt is az a feladat állt, hogy fegyverrel a kezében védelmezze Október vívmányait, megvédje hazáját. A fiatalok bátran és hősiesen küzdöttek a polgárháború frontjain, párt világcs ós Inerntes célt tűzött a Komszomol elé, megmutatta fejlődésének út­ját, 1920-ba.n Vlagyimir Iljics Lenin a Komszomol III. kongresz- szusán mondott beszédében rá­mutatott arra. hogy a felnövek­vő nemzedéknek milyen óriási szerepe van az új társadalmi rendszer megteremtéséért folyó harcban és Oroszország ipar ál­lammá alakításában. A nagy ve­zér felszólította az ifjúságot, hogy tanuljon, önfeláldozóam dolgozzon a társadalom javára, első legyen a kommunizmus épí­tői között, ragadja magával az egész munkás- és parasztifjúsá­got. Lenin szavait a Komszomol harci programjává tűzte ki. A szocializmus építésének eszten­deiben, amikor a kommunista párt megvalósította az ország iparosításának és a mezőgazda­ság kollektivizálásának lenini tervét, a komszomclisták az líj társadalom építőinek első sorai­ban küzdöttek. Csupán az első ötéves terv esztendeiben a Kom­szomol Központi Bizottsága két­A Dulles: Kapcsolataink kiszélesítése a kölcsönös megértés előmozdítását szolgálhatná hasonló Genf (MTI). Kormányaink mind­egyike elismeri, hegy a jelenlegi helyzet nem jelenti a biztos béke ki­elégítő alapját. Ugyanakkor termé­szetesen mindegyik kormány anra törekszik, hegy semmiféle változás ne gyengítse saját biztonságát. Mindannyian megegyeztünk : ab­ban, hogy Németországot szabad vá­lasztások útján újból egyesíteni kell. Németországnak a jelenlegi időszakban való egyesítése azonban megköveteli, hogy mindnyájan bizo­nyosak lehessünk: ez a lépés nem fogja gyengíteni biztonságunkat. Mindenki ismeri, hogy a fegyver­zetek jelenlegi mennyisége nehéz terhet jelent az egyes országok szá­mára és azokat csökkenteni kell': nem csupán tatkarékoskodási intéz­kedésként, hanem azért is, mert a biztonsági célokat szolgáló fegyver­zet valójában háborúhoz vezethet. De egyikünktől sem várható el, hogy lényeges mentékben csökkent­se katonái ütőerejét, hanem csak a többiek fegyverzetének csökkentésével lépést tartva. Ezért világos, hogy az előrehaladást ebben a kérdésben nem pusztán 'azon mú­lik, hogy megegyezés történák-e a csökkentés kérdésében, hanem annak biztosításán is, hogy a megegyezés szerinti csökkentés valójában meg­történjék. Máskülönben senkinek sem lenine az az érzése, hogy ve­szélytelenül végrehajthatja a meg­állapodás szerinti csökkentéseket. Valamennyien egyetértünk abban, hogy kapcsolataink kiszélesítése a kölcsönös megértés előmozdítását szolgálhatná. Azonban ezen a téren sem várhatunk hirtelen dliyan mesz- szirehaitó tetteket, amelyek semimáibe- veszik az összes biztonsági meggon­dolásokat. Az a remény, amelynek itt hangot adtam, Eisenhower elnök reménye, aki gondolatban velünk van és én igen nagyra értékelem, hogy önök megemlékeztek róla. százezer fiatalt mozgósított a ro­hamépítkezésekre. Több mint nyolcezer komszomoüsta dolgo­zott a Gorkij Autógyár építke­zésén, hétezer a Sztálingrádi Traktorgyárban, tizenkétezer pe­dig a Kuznyecki Kombinát épít­kezésén. A moszkvai Metro első gyűrűjét több mint tizennyolc- ezer fiú és leány építette. 36 ezer komszomolistát irányítottak a Donyec-medence bányáiba. Sok tízezer komszomoüsta épített új várost az ország keleti és északi részein, az Amur menti Kom- szomolszk építőinek tiszteletére kapta nevét. A fasiszta Németország tá­madása egy időre meg­szakította a kommunizmus épí­tését a Szovjetunióban. Az ifjú hazafiaknak, mint az egész nép­nek, fegyvert kellett ragadnia, hogy megvédje a szocializmus vívmányait. A komszomolisták az egész szovjet néppel együtt cnfeláldozóan harcoltak az ellen­ség ellen. A háború befeiezése után a szovjet nép megkettőzött ener­giával folytatta a kommuniz­mus építését. Az ipar, a mező- gazdaság, a közlekedés hatalmas lépéssel haladt előre. A Komszomol sokezer fiút és leányt irányított az erőmüvek építkezéseire. Az ukrán Kom- szomol-szervezetek több mint 16 ezer komszomolistát irányítot­tak a Donyec-medence szénbá­nyáiba. A vasbetonszerkezetekeí és alkatrészeket gyártó üzemek építkezését , túlnyomórészben komszomolisták vállalták. A párt kitűzte a feladatot: a mezőgazdaság gyors fellendítése. E célból határozták cl 28—30 millió hektár szűzföld termővé tételét az ország keleti és dél­keleti vidékein. A komszomolis­ták lelkesen fogadták ezt a ha­tározatot. Körülbelül 300 ezer fiatal hazafi utazott a szűzföl­dekre. A szovjet ifjúság számos hazafias tette tanúskodik arról, milyen nagy segítséget nyújt a Komszomol a kommunista párt­nak a kommunizmus építésében. A Komszomol első kongTesz- szusa óta éltéit időszak­ban hatalmasat fejlődött. Az 1954. márciusi XII. kongresszu­son csaknem 19 millió fiút és leányt számlált soraiban. A párt körül tömörült, a kom­munizmusért küzdő fiatal harco­sok e hatalmas hadserege hű Marx—Engels—Lenin—Sztálin le­győzhetetlen zászlajához. ____________J B emutat-juk Gerard Philipe-et, a művészi- és békeharcosi-, a Pármai kolostor főszereplőjét Az elmúlt években új csillag tűnt fel a francia film- és színházművé­szet egén: Gerard Philipe, akit a mi moziiátogató közönségünk is jól ismer a »Királylány a feleségem«' és a »Pármai kolostor« című filmekből. Ki ne emlékezne jóleső érzéssel visz- sza Fanfanra, a bátor és talpraesett katonára, vagy Fabrizio Del-Dongo- ra, a »Hármai kolostor« rettenthe­tetlen szívű daliájára? Gerard Philipe, ez a fiatál színész (még nem töltötte be 33. évét) mind­két szerepében feledhetetlent alko­tott. De se szeri se száma a nálunk még be nem mutatott híres szere­peinek. Ö játssza a haladó francia filmgyártás egyik legutóbbi remek­művének, a Stendahl halhatatlan al­kotása nyomán készült »Vörös és fekete« című filmnek férfi főszere­pét is — és Julien Soréi alakjának megelevenítésében is feledhetetlent alkot. A »Vörös ördög« című filmben Faust szerepét alakította. Bár ez a film egy képzeletbeli országban ját­szódott és szereplői is fantasztikus kosztümökbe voltak öltöztetve, té­mája mégis rendkívül korszerű. Gerard Philipe azért alkot nagy­szerűt minden szerepében, mert valóban átéli azt. A néző érzi, hogy a színész válóban, szíve mélyéből át- érzi azt, hisz abban, amit cselek­szik. Az átérzés, a jellemábrázolás igazsága — ebben rejlik főereje. Es nagyszerű tehetsége segíti, abban, hogy a film vagy a színdarab mon­danivalóját a közönség szívébe vés­se. Mert Gerard Philipe nemcsak a francia filmművészetnek a csillaga, hanem a francia színpadnak is. Es­téről estére tapsvihar köszönti a TNT (Theatre Nationale-Populaire — Népi Nemzeti Színház) színpadán. Ez az új párizsi színház azt tűzte ki feladatául, hogy — az üres, léha és sikamlós darabok és az óceánon túl­ról importált fércművek ellensúlyo­zására — sorra bemutassa a francia és külföldi dráma halhatatlan alko­tásait: Corneille, Möllere, Racine, Hugo, Shakespeare alkotásait. Az új színház szerény anyagi eszközökkel rendelkezik, de néhány év alatt máris kivívta a közönség elismeré­sét és szeretetét. De Gerard Philipe nem csupán művész, hanem a francia nép hű fia, tevékeny békeharcos is. A békeharc ügyét szívügyének tartja: állásit fog­lalt Nyugat-Németország felfegyver­zése, az új Wehrmacht felállítása el­len és a francia kulturális élet sok más kiválóságával együtt fáradha­tatlanul küzd azért, hogy megvaló­suljon a tartós béke s az igazi ba­rátság és együttműködés a népek között.

Next

/
Thumbnails
Contents