Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. szeptember 25. ** F. M. Molotov beszéde az ENSZ-közgyűlés szeptember 23-1 ülésén New York (TASZSZ). Az ENSZ- közgyűlés .általános vitája során V. a jelenlegi hely A legutóbbi idők legfontosabb nemzetközi eseménye a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia és? Franciaország kormányfőinek genfi értekezlete volt, amely jelenté­keny hatást gyakorolt a nemzetközi helyzetre. A genfi értekezletnek az a jelen­tősége, hogy a tanácskozásokon a vezető államférfiak határozot­tan kifejezték kormányuknak azt a törekvését, hogy erőfeszí­téseket tegynek a népek megsza­badítására egy új háború okozta félelemtől. \.N;, A. Bulganyin, a szovjet kor­mány vezetője kiemelte a Szovjet­unió lankadatlan törekvését a népek közötti béke megszilárdítására. Ki­jelentette,, hogy a szovjet kormány az államok közötti békés egymás mel­lett élést támogatta és támogatja, függetlenül attól, milyen ezeknek az államoknak belső rendszere, mert minden állam népének belső ügye a társadalmi és gazdasági rendszer kérdése. Eisenhower úr, az Amerikai Egye­sült Államok elnöke — beszédének nagy jelentőséget tulajdonítottak — szintén amellett foglalt állást, hogy az államok kapcsolataiban meg kell teremteni a kölcsönös megbecsülést és a bizalom légkörét. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai­ról szólva kiemelte, hogy a két or­szág népei a. történelem során min­dig békében éltek, hogy az amerikai hép és a szovjet nép között nincs te­rületi vita vagy kereskedelmi ver­sengés és hogy az amerikai nép ba­rátja szeretne lenni a szovjet nép­nek. ,, , Edep úr, Nagy-Britannia minisz­terelnöke —, akinek politikai tapasz­talatai^ valamennyien értékeljük — Nagy-Britannia kormánya nevében leszögezte, hogy az államok közötti tartós béke érdekében ki kell fej­leszteni az együttműködést. ■ A francia kormány nevében Faure ár, Franciaország miniszterelnöke szintén amellett nyilatkozott, hogy a hidegháború megszüntetése érdeké­ben ki kell fejleszteni az államok közötti békés együttműködést. M. Molotov nagy beszédet mondott, amelyet az alábbiakban ismertetünk. :et sajátosságai más mérvű hozzájárulás az egész európai helyzet jobbátételéhez, az államok közötti bizalom megszi­lárdításához. A Szovjetunió és Jugo­szlávia baráti kapcsolatainak jelen­leg végbemenő sikeres fejlődése ugyanakkor összhangban áll a nem­zetközi biztonság megszilárdításának érdekeivel. Senkinek sem szabad alábecsül­nie mindenekelőtt egy olyan tényt, amilyen a nagy Kínai Népköztársa­ság megalakulása. A Kínai Népköz- társaság létrejötte annak a győze­lemnek eredménye, amelyet a kínai nép nemzeti függetlenséggért és sza­badságáért folytatott évszázados har­cában vívott ki. Az új népi demok­ratikus Kína megalakulása — e nagy és szuverén állam törvényes jogai­val és érdekeivel mindannyiunknak számolnunk kell — az utóbbi idők kiemelkedő történelmi eseménye. A nagy kínai nép megingathatat­lan támogatását élvező Kínai Nép- köztársaság megjelenése és erősö­dése hatalmas béketényező nemcsak Ázsia és a Távol-Kelet térségében, hanem az egész világon. A második világháború után szá­mos ázsiai és afrikai ország meg­szerezte függetlenségét. Ezek közé tartozik India, Indonézia, Burma, Pakisztán, Ceylon, Nepal, a Fülöp- szigetek, Libanon, Szíria, Izrael, Jor­dánia, Líbia stb. Az említett álla­mok' közül néhány tekintélyes sze­repet tölt be a békeharcban, ebben a vonatkozásban külön ki kell emelni Indiának, Ázsia második legnagyobb államának szerepét. A nagy indiai nép nemcsak bátor függetlenségi harcában mutatott példát, hanem nagyszerű példát mutatott a népek közötti békeharcos együttműködésre is. Köztudomású, hogy az utóbbi években jelentősen, erősödött a ke1 reskedelem és az egyéb gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére, vala­mint a Nyugat és Kelet közötti ke­reskedelemben tapasztalható meg­különböztetések kiküszöbölésére irá­nyuló törekvés. Bővült az érintkezés különböző országok politikai, tudo­mányos, üzleti és társadalmi körei között; Szeretném még megemlíteni, mennyire pozitív szerepet töltött be a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívása, amely közvetlen kapcsola­tok megteremtését javasolta a par­lamentek között a parlamenti kül­döttségek cseréje útján. Ez a felhí­vás összhangban áll a népéknek a békés együttműködésre irányuló tö­rekvésével. Megelégedéssel állapít­juk meg, hogy a szovjet parlament felhívása igen élénk visszhangra ta­lált. Erről tanúskodik az a tény, hogy az idén sok ország parlamenti küldöttsége látogatott el a Szovjet­unióba. Az atomerő békés felhasználásá­val kapcsolatos munkát még nem is olyan régen sok államiban titok fed­te. Ebben is kifejezésre jutott az ál­lamok közötti bizalmatlanság. Meg kell mondani, hogy e helyzetben lé­nyeges változás állott be. Kétségtelen, hogy a genfi tudomá­nyos értekezlet hatalmas tényezővel járult hozzá a nemzetközi együttmű­ködéshez az atomerő békés felhasz­nálásában. A Szovjetunió mindjobban fej­leszteni akarja együttműködését má« országokkal az atomerő egy­re átfogóbb békés felhasználásá­ban. Ilyenformán az utóbbi időben le­zajlott több esemény, különösen a genfi kormányfői értekezlet, vissza­tükrözte a nemzetközi helyzetben bekövetkezett komoly változásokat. Ez nem jelenti azt, hogy a nehézsé­geken már túl vagyunk. Még nem csekély előítéletet és akadályt kell leküzdeni az előrehaladás útján, így például még mindig beszélnek úgynevezett csatlósokról. Amikor azonban ezt Kelet-Európa népeiről akarják mondani, akkor szokásos fo­galmaikat olyan országokra vonat­koztatják, amelyekre ez egyáltalán nem alkalmazható. Ezek az országok tettekkel bebizonyították, hogy más államokkal kialakult kapcsolataik igazán csak a nemzeti szuverenitás és a népek közötti barátság elvei­nek megtartása alapján fejlődhetnek. Lankadatlanul harcolnunk kell azért, hogy olyan feltételeket te­remtsünk, amelyek mellett az embe­rek nyugodtan lennének holnapjuk felől. A fegyverkezési verseny megszüntetése — fő feladat Ezek a nyilatkozatok arról tanús­kodnak. hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia é-i, Franciaország Genfiben összeült v tíze lő áUamférfiai belátták: elen­gedhetetlen a megoldatlan nemzet­közi problémák — köztük az európai es ázsiai megoldatlan problémák — rendezésének újszerű megragadása. Az államférfiaknak a béke érdeké­ben tett nyilatkozatai a világ népeiben olyan újabb reménye­ket és várakozásokat keltettek, hogy ezek a. nyilatkozatok nem maradnak csupán szavak. A genfi értekezlet nem véletlen esemény. Az értekezletet az utóibbi idők eseményeinek meghatározott menete készítette elő. '"•A genfi értekezlet lehetségessé vált, mivel a béke és a szociális ha­ladás erői megizmosodtak. Ki ne tudná ma, hogy a népeknek az utóbbi években kibontakozott bé- kemozgalmá a világbéke megszilár­dításának hathatós tényezője lett. A népek hajthatatlan békeakarata abban tükröződött, hogy még a fent említett genfi értekezlet előtt fontos események történtek, amelyek elő­mozdították a nemzetközi feszültség enyhülését és a nemzetközi helyzet egészségessé válását. Már az ojyan tények is, mint a ko­reai fegyverszünet megkötése, vala­mint az indokínai háború beszünte­tése az indokínai népek önrendelke­zési jogának elismerése, eléggé fé­nyes kifejezése volt e folyamatnak. A nengzetközi helyzet megjavítására nézve nagyjelentőségű volt olyan fontos kérdésnek, mint az osztrák problémának az érdekelt felek meg­elégedésére történt megoldása. Az a tény, hogy Ausztria a semlegesség útját választotta, nevezetes .esemény a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A feszültség csökkenésében nagy jelentőséggel, bírt a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolataiban bekövet­kezett azon fordulat, amelyet a Szovjétfíhió kormányküldöttségének ez év tavaszán Jugoszláviába utazá­sa eredményezett. A szovjet—jugoszláv kapcsolatok rendezése, amely összhangban áll a Szovjetunió és Jugoszlávia né­pei érdekeivel és törekvéseivel, valamint az európai béke meg­szilárdításának érdekeivel, hatal­A jelen körülmények közepette fő feladatnak kell nyüvánítani a fegy­verkezési verseny megszüntetését. Ismeretes, hogy a fegyverkezési verseny, különösen az utóbbi évek­ben, példátlan méreteket öltött. Ál­landóan növekszik az úgynevezett hagyományos fegyverzet mennyisé­ge. Növekszik az atom- és hidrogén­fegyver mennyisége is, amely rá­adásul pusztítóibb és egyre veszedel­mesebb is. Hallatlanul megnöveked­tek az államok katonai kiadásai, me­lyek teljes súlyukkal a dolgozó nép vállára, a munkások, a parasztok, a tisztviselők, kisbirtokosok vállára nehezednek. Óriási anyagi eszközö­ket és emberi erőt fordítanak há­borús előkészületekre, ahelyett, hogy termelő célokra, a népek jólétének növelésére, a gazdaságilag gyengén fejlett országok és térségek kellő se­gélyezésére fordítanák. • Ez a helyzet nem tarthat tovább. Elengedhetetlen, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete nyo­matékosan állást foglaljon a fegyverkezési versennyel szem­ben, síkraszálljon a fegyverzet csökkentéséért, az atom- és hid­rogénfegyver eltiltásáért, egy újabb háború veszélyének kikü­szöböléséért. E céloknak feled meg az a javas­lat, amelyet a szovjet kormány a fegyverzet csökkentésének, az atom­fegyver eltiltásának és az újább há­borús veszély kiküszöbölésének kér­déséről előterjesztett. A fegyverzet csökkentéséről s az atom-, valamint a hidrogénfegyver eltiltásáról szóló újább szovjet ja­vaslatok nagy előrehaladást jelente­nek afelé, hegy a leszerelés kérdésé­ben tovább közeledjenek egymáshoz a Szovjetunió és a nyugati hatalmak álláspontjai. A szovjet kormány el­fogadta a nyugati országok kormá­nyainak azt a javaslatát, hogy álla­pítsák meg az öt hatalom fegyveres erőinek színvonalát, nevezetesen —a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság számára egy —másfél millió főiben. Franciaország és Nagy-Britannia számára 650 000 —650 000 főben. Ha megegyeznének ebben, nyom­ban hatalmas mértékben csökkenné­nek a katonai kiadások. Ez rendkí­vül hathatós lépés lenne a fegyver­kezési hajsza beszüntetésére. A Szovjetunió igen nagy jelen­tőséget tulajdonít annak, hogy megszervezzék az ellenőrzést a leszerelési intézkedések megva­lósítása felett, s javaslataiban az ellenőrző szervek­nek széleskörű jogokat és hatáskört indítványoz. A szovjet javaslat, amely azt indítványozza: létesítse­nek kölcsönösen ellenőrző pontokat a megfelelő államok területén lévő vasúti csomópontokon és autóutakon, repülőtereken és nagy tengeri kikö­tőkben; — megteremti a szükséges feltételeket a ' hathatós ellenőrzés létrehozására. E javaslat különösen fontos abban a vonatkozásban, hogy megelőzzék egyik állam váratlan tá­madását a másik ellen. A Szovjetunió május 10-i javasla­ta ily módon megnyitja az utat afe­lé, hogy megoldják a fegyverzet csökkentése és az atomfegyver el­tiltása feletti nemzetközi ellenőrzés szerfölött bonyolult kérdését. A szovjet kormány egyszersmind kijelentette, hogy kész figyelmesen tanulmányozni az erre a fontos kér­désre vonatkozó más javás la to Icát is. Ki kell térni ezzel kapcsolatban arra az ismert javaslatra, amelyet Eisenhower elnök a genfi értekezle­ten a katonai tájékoztatás kicserélé­séről és a iégifelvételekről tett. El kell ismerni az elnök úr által be­terjesztett javaslatok fontosságát. Őszinte óhajt látunk bennük arra, hegy előmozdítsa a nemzetközi el­lenőrzés és az ügyelet fontos prob­lémájának megoldását. Éppen ebből a szemszögből tanulmányozzuk e ja­vaslatot és egyes vonatkozásait. Ben­nünket természetesen érdekel az a kérdés, milyen mértékben mozdít­hatja elő ez a javaslat a fegyverzet csökkentését, valamint az atomfegy­ver eltiltása kérdésének megoldását, vagyis milyen mértékben járul hoz­zá az alapvető feladat megoldásához — a fegyverkezési hajsza megszün­tetéséhez és a felduzzasztott katonai költségvetések és a legkülönbözőbb háborús előkészületek következtében a lakosság vállára nehezedő súlyos terhek enyhítéséhez. Egészen vilá­gos ugyanis, hogy a népek olyan eredményeket várnak a leszerelés problémája­Baldiczki János külügyminiszter távirata V. M. ftlolofoviioz és 1. F. Dtüleshez V. M. MOLOTOV ELVTARSNAK, a Szovjetunió külügyminisztere, MOSZKVA Ma tíz esztendeje annak, hogy a Szovjetunió lés Magyarország kö­zött diplomáciai kapcsolat létesült. Ezzel a Szovjetunió kiemelte hazán­kat abból a teljes elszigeteltségből, amelybe az azóta letűnt népellenes uralkodóosztály a második világháború során a magyar népet taszította. A Szovjetunió és Magyarország kapcsolatainak — amelyek az eltelt tíz év során állandóan szélesedtek és kiterebélyesedtek — döntő szere­pük volt Magyarország talpraállításában és fejlődésében. A magyar nép soha el nem múló hálát érez a Szovjetunió iránt, amely a hazánknak nyújtott közvetlen segítségen túlmenően, következetesen védelmezi ér­dekeinket a nemzetközi fórumokon és kezdettől fogva kiállt a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétele mellett. A magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételének tizedik év­fordulója alkalmából kérem, külügyminiszter elvtárs, fogadja a magyar nép és kormánya nevében küldött szívből jövő jókívánságaimat. Kívá­nom, hogy a Magyar Népköztársaságnak a felszabadító Szovjetunióhoz fűződő bensőséges kapcsolatai, a megbonthatatlan magyar—szovjet ba­rátság és szoros szövetség — amely hazánk felvirágzásának legbiztos sabb záloga, az európai béke megvédésének jelentős tényezője — a jö­vőben tovább szilárduljon és még jobban elmélyüljön. Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. JOHN FOSTER DÜLLES ÜRNAK, az Amerikai Egyesült Államok államtitkára, WASHINGTON Tíz esztendeje annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok kezde­ményezésére diplomáciai kapcsolat létesült Magyarország és az Egyesült Államok között. Az Egyesült Államok kormányának ezt a lépését a magyar nép és kormánya mindenkor baráti megnyilvánulásként értékelte és ma is annak tekinti. A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy rendezze és fejlessze az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatait. Reméli, hogy az amerikai nép, az Egyesült Államok kor­mánya osztozik ebben a törekvésben és az ENSZ-ben, Genf szellemének megfelelően, támogatni fogja Magyarország felvételi kérelmét. Engedje meg, államtitkár úr, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételének tizedik évfordulóján népeink és kormányaink jövőbeni jó együttműködésére irányuló kívánságaimat tolmácsoljam. Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. nak megvitatásától, amelyek elősegítenék a béke megszilárdí­tását, az újabb háborús veszély kiküszöbölését és a fegyverkezé­si hajsza következtében a la­kosságra nehezedő anyagi meg­terhelés könnyítését. Ennek kapcsán nem szabad figyel­men kívül hagyni az Egyesült Álla­mok küldöttsége vezetőjének tegnapi beszédét. Ebben kijelentette, hogy »a fegyverzet korlátozása gyakorla­tilag elérhetetlen«. Az ilyen kijelen­tés kérdésessé teszi a közgyűlés ál­tal létrehozott leszerelési bizottság munkáját. Figyelembe véve, hogy az álla­moknak a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a fegyverzet csök­kentése irányában tett bármilyen lé­pése fontos pozitív jelentőségű a nemzetközi feszültség további enyhítése és az államok közötti bizalom megszilárdítJfsa szem­pontjából a szovjet kormány úgy határozott, hogy 1955. de­cember 15-ig 649 000-reI csök­kenti a szovjet fegyveres erők létszámát. Az is köztudomású, hogy az ide­gen területeken lévő 'katonai tá­maszpontok szintén fő okai a nem­zetközi feszültségnek. Ami a Szov­jetunót illeti, az utóbbi időiben mindössze két katonai támaszpontja volt saját területén kívüli. Az egyik Távol-Keleten Port Arfhurban, a másik Finnország területén Porkka- la-Udd térségében volt. A szovjet kormány a jelen eset­ben is áttért a szavakról a tet­tekre. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy azzal forduljunk más államok, de különösen olyan államok kormányai­hoz, amelyek idegen területeken nagyszámú támaszponttal rendelkez­nek: lépjenek ők is e támaszpontok felszámolásának útjára. A szovjet kormány az egyetemes béke fenntartásának érdeleeitől ve­zettetve nagy jelentőséget tulajdoní­tott és tulajdonít az európai bizton­ság biztosításának. Történelmi ta­pasztalat bizonyítja, hogy a legpusz­títóbb háborúk — köztük az első és a második világháború — Európá­ban kezdődött. Ez azt jelenti, hogy az európai béke biztosítása döntő je­lentőségű lenne az egyetemes béke fenntartása szempontjából. Éppen ezért, a szovjet kormány felvetette azt a kérdést, hogy meg kell teremteni a hatásos európai biz­tonsági rendszert és evégett megfe­lelő javaslatot terjesztett az érdekelt államok elé. Ez a javaslat előírja, hogy Európában az Amerikai Egye­sült Államok részvételével olyan kollektív biztonsági rendszert te­remtsenek, amely társadalmi és ál­lami rendszerüktől függetlenül az összes európai államok közös erőfe­szítésein alapszik. Az egész Európára kiterjedő biz­tonsági /rendszer megalkotói sa előmozdítaná, hogy kedvező fel­tételeket teremtsenek a német kérdés rendezésére is, beleértve a német egység helyreál­lítására vonatkozó feladat megoldá­sát, mivel e kérdés megoldása elvá­laszthatatlan az összeurópai bizton­sági rendszer megalkotásától, elvá­laszthatatlan attól, hogy új háború potenciális tűzfészkévé válik-e Eu­rópa, vagy pedig a béke és a népek biztonságának erődje lesz. Az ENSZ és a nemzetközi feszültség további enyhítésének feladatai A jelenlegi körülmények között az Egyesült Nemzetek Szervezetére kü­lönleges felelősség hárul a nemzet­közi kapcsolatokban fennálló feszült­ség további enyhítése tekintetében. Az ENSZ fel tudja és fel kell haszi- nálnia valamennyi rendelkezésére álló lehetőségét annak érdekében, hogy előmozdítsa az államok egy­másközti jobb megértésének és együttműködésének biztosítását. A közgyűlésnek ezen az üléssza­kon meg kell tárgyalnia az alapok­mány felülvizsgálásával foglalkozó értekezlet összehívásának kérdését. A Szovjetunió azt a véleményét vallja, hogy nincs ók az ENSZ alap­okmányának felülvizsgálására. Távolról sem kielégítő a helyzet az új ENSZ-fagok felvétele körül. Számos európai, ázsiai és afrikai ország, jóllehet 'be akar lépni az ENSZ-be, és megfelel azoknak a kö­vetelményeknek. amelyeket az ENSZ tagjaival szemben támasztanak, még mindig kívül van e nemzetközi szervezet keretein, nem vesz részt munkájában. Részvételüket az egyes államokkal szemben alkalmazott megkülönböztető intézkedések aka­dályozzák, amelyekhez itt még min­dig makacsul ragaszkodnak. Véget kell vetni ennek .az igazságtalanság­nak. A Szovjetunió síkraszáll az új ENSZ-tagok felvétele kérdésé­nek haladéktalan megoldása mellett, a szovjet küldöttség eb­ből kiindulva kijelenti, hogy kész támogatni annak a 16 államnak felvételét, amely ezt az ENSZ- nél kérelmezte. Nem lehet szem elől tévesztenünk, hogy még most is hallatszanak a ►►'hidegháború« folytató,sát kívánó hangok. -De, amint mondják, a té­nyek kérlelhetetlenek — a tények azt bizonyítják, hogy nem fegyver- csörtetéssel és nem (fenyegetéssel biz­tosították a genfi értekezlet kedvező eredményét. Ez az eredmény a népek békeakaratá.t és az értekezlet vala­mennyi részvevőjének azt a törek­vését tükrözte, hogy más, jobbam összeegyeztetett utat találjanak az eddig még függőiben lévő nemzet­közi "kérdések megoldására.

Next

/
Thumbnails
Contents