Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-16 / 218. szám

Péntek, 1955. szeptember 16. SOMOGYI mPLAt> 3 Fejlődésünk beszédes bizonyítékai Repülőjárat gyorsítja meg az utazást Kaposvár és hazánk nagyobb városai között » .......... ' . ' ' ’ Többszázezer forintos beruházással felépült városunk határában a ka- iposvári közforgalmi repülőtér. A légiforgalom megindulásával meggyor­sult a fővárosba való utazás, s hamarosan hazánk nagyobb városaival is közvetlen légikapcsolat létesül. A városból ,gyönyörű autóbusz szállítja ki ;az utazókat a repülőtérre. A kaposvári repülőtér is megyénk fejlődésének beszédes bizonyítéka. Sokszázezer forint a kisipari szövetkezetek fejlesztésére A KISZÖV dolgozója vagyok. Sze­mélyesen tapasztalom, hogy álla­munk milyen nagy támogatást ad^a kisipari szövetkezeteknek. Jelentős beruházásokkal, hitelekkel teszi le­hetővé, hogy a szövetkezetek dolgo­zói jobb munkakörülmények között »dolgozhassanak és hogy miméi több és jobb minőréssű áruval láthassák el dolgozó népünket. A Kaposvári Mezőgazdasági KSZ üzemháza csaknem háromszázezer forintos, a Kaposvári Fehérnemű KSZ-é pedig több mint ötvenezer Sorimtos beruházással létesült. A Ka­A nagyberki vasútállomástól kacs- karingós, vadregényes út vezet dél­nek, a zselicségi »»hegyek« közé. Ha •ez a köves út nem volna, nem is ta­lálná meg a Somogyország dimbes- dombss földjén járatlan látogató a falut: Kercseligetet. így is csak ak­kor veszi észre, ha már a házak kö­zé ér az ember, olyan szerényen hú­zódik meg az erdők és szántóföldek övezte katlanban. A neve sem na­gyon »ismerős, »híre is olyan, miint a fekvése: nem venni észre. Hacsak tsz-ének korábban nem éppen jó hi­re nem szivárgott ki úgy két-három évvel ezelőtt. Mert bizony ez meges­hetett! Dehát ennek több mint két esztendeje, s azóta nagyot fordult az idő kereke Kercseligeten is. — I-Ia valaki meg akarná írni a ikercseligeti Búzakalász TSZ törté­nelmét; bizony jól kellene forgatnia -a tollat, annyi minden történt itt. Ezt Kovács János elvtárs, a tsz el­nöke mondja mindjárt a beszélgetés ■elején. Hogyan is volt csak? A régi dolgokat és a változás kö­rüli időket mástól tudni meg, nem az elnöktől. Nagy Tibor, az általános iskola igazgatója, párttitkár és Me­rényi Endre könyvelő iaz árulkodó. — 1953 előtt csak rossz munka já­rói volt híres a Búzakalász — mond­ja Nagy elvtárs. — Rossz volt a ve­zetés, hanyagul dolgoztak a tagok is. — Azelőtt csak »kölcsönből éltünk — egészíti ki Merényi elvtárs. — Sertéseket is csupán vásároltunk, de ■egyet sem adtunk el. Most meg már... — Várj sorára — vág szavába Nagy elvtárs. — Előbb azt kell tud­ni, hogy 1953 a fordulat éve volt ná­lunk. Ekkor lett elnök Kovács elv- fáns, és ezzel egy csapásra megvál­tozott a helyzet. 53-ban már munka­egységenként 10 forintot osztottak előlegbe. Azelőtt ilyen nem volt! — Hát bizony jórészt ennek kö­posvári Szíjgyártó és Nyerges Szö­vetkezet most épülő üzemháza mint­egy negyedmillió . forintba kerül. A különböző állami hitelék segítségé­vel korszerű munkakörülmények kö­zé kerültek a Barcsi Vegyesipari és a Nagyatádi Vegyesipari, KSZ dolgo­zói is. Százharminc modern kisipari gépet kaptak szövetkezeteink. A dol­gozók egyre növekvő szükségletein és igényeinek kielégítéséhez igyek­szünk mi, is egyre nagyobb mérték­ben hozzájárulni. Gál Sándor AZ AGRONÓMUS TANÁCSA Hogyan biztosíthatjuk a jövő évi bö termés feltételeit? Az őszi mezőgazdasági munkák egyik legfontosabb feladata a ke­nyérgabona-1vetést e rv maradéktalan teljesítése. Községi tanácsaink meg­tárgyalták az egyéni termelőkkel a kenyérgabona vetéstervét, s annak teljesítését minden gazdának köte­lezően írták elő. Ezt a tounkát ide­jében, a korszerű agrotechnikai mód­szerek alkalmazásával kell elvégez­ni, mert csak így biztosíthatunk magas terméseredményeket. Az előkészítő munkálatok meg­kezdődtek: megfelelő előveteménye- :ket »biztosítanak terrnelőink a ke­nyérgabonának, tisztított és jó csí- raképcsa'lgű vetőmagot készítenek elő, az: előveteménycfctől / függően megfelelő talajmunkával megterem­tik a jó vetőmagágy feltételét. A »magas terméseredmények igen fontos előfeltétel még, hogy a ta_ Laj táperejétől függően foszfor és káli műtrágyát is hasz­náljunk, mert a kenyérgabona ezekből a tápanyagokból jelentős mennyiséget igényel. Okvetlenül szükséges a búza és őszi árpa vetőmagjának vetés előitti csá- vázása. Az ehhez szükséges HYGOSAN csávázószer mindéin föld- művesszövetikezeti boltban beszerez­hető. Fontos, hogy az említettek figye­lembevételével a legnagyobb gond­dal és szakértelemmel jelöljük ki a területeket, ahová az ősei kenyér- gabonát akarjuk elvetni. Ha kapás után vetjük a kenyérgabonát, a ké- »sői érés miatt jobban meg ke’l szervezni a be­takarítást. Elsősorban a kapások gyomtalanítását kell biztosítani, mert a gyommentes talajt könnyeb­ben tudj»uk előkészíteni a kenyér- gabona vetésére. A vetés alá történt szántást azon­nal munkáljuk el »boronával, szük­ség esetén hengerrel. Ne friss szán­tásba vessünk, hanem hagyjuk a ta­lajt ülepedni, érni. Ezt a folyamatot meggycrs,ríhat juk henger használatá­val is. A múlt évek tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy a jól előkészített talajba történt korai vetés magas terméseredményeket hozott. A korán földbetett vetőmagvak »ugyanis a me­leg és a nedvesség hatására egyen­letesem, jól csfiázraak, gyökeresed­nek, s így még a hideg .idők beállta előtt megerősödnek, jobban ellenáll­nak a fagynak. Termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztjaink ne késlekedjenek, a legrövidebb időn belül végezzék el a szántás-vetést. Hámori Ferenc DISZ-ELET Még alaposabb, körültekintőbb munkával készítsük elő a Petőíi-iskolákat A DISZ Központi Vezetősége a közelmúltban határozatot hozott a Petőfi-iskolák munkájáról, az 1955— 5G-os oktatási évről. A határozat lé­nyege az, hogy a fiatalok közötti marxista—leninista propaganda, a politikai oktató, nevelőmumka köz­ponti .»helyet foglaljon el ifjúsági szö­vetségünk sokrétű munkájában. A marxizmus—leninizmus eszméi ve­zérlik ma már a 900 milliós béketá­bor népeinek küzdelmét a szocializ­mus építéséért, ezek az eszmék ad­nak erőt, bizakodást a világ minden részében a még elnyomás alatt élő népek harcához. A DISZ Központi Vezetőség hatá­rozatának végrehajtása megyénkben is komoly feladat élé »állítja a párt­ós DISZ-bizottságok funkcionáriu­sait, a DISZ-szervezetek vezetőségi tagjait. Ezekben a napokban meg kell keresniük azokat a pontokat, ahol az előkészítő munka még sok kívánnivalót »hagy maga után, ahol felületesen, kevés hozzáértéssel . és nem éppen megfelelő »módszerekkel igyekeznek bevonni fiataljainkat a Petőfi-iskolai oktatásba. A Megyei DISZ Végrehajtó Bi­zottság jelentéséből kitűnik, hogy a megyei és járási konferenciavezetők és a beinduló 250 Petőfi-iskolai pro­pagandista kiválogatása megtörtént. Az iskolák élére képzett, tapaszta­lattal rendelkező elvtársak, párt- és DlSZ-funkcionáriusok, pedagógusok, műszaki értelmiségiek, megfelelő el­méleti felkészültséggel bíró munkás és paraszt propagandisták kerültek, akik örömmel vállalták a fiatalok oktatását, nevelését. A propagandisták kiválogatása és felkészítése azonban csak az egyik oldala a dolognak. Ugyan­ilyen fontos az ifjúság megnye­rése, felkészítése az egész évi rendszeres, elmélyüli tanulásra. Ezen a téren még komoly hibák ta­pasztalhatók megyénkben. Igaz, a nagyatádi járásban már be­fejezték a hallgatók kiválogatását, s a mintegy 600 fiatal ma már lelke­sem készül az ünnepélyes megnyitó­ra; a siófoki, tabi és kaposvári já­rásban is 90—95 százalékig megtör­tént a hallgatók kiválogatása. Sok­kal kisebb eredménnyel dicsekedhet­nek azonban a barcsi, csurgói es marcali járásban. A megyei bizottság jelentéséből kitűnik az is, hogy minden DISZ- szervezetben megalakították a há­romtagú bizottságot a Petőfi-iskolák előkészítéséhez, de ugyanitt olvashat­juk azt is, hogy e bizottságok t ö b b ­Kereseliget Mr© fúlszáll e zselici dombokon szcmhető, hogy ekkor nem oszlott fel a tsz, mint sok más faluban — veszi át a szót Merényi elvtárs. — Igaz, sokat segített ebben a mostani vb-einck, Kesztyűs Imre is, aki ak­kor még bri.gádvezető volt. De Hol- lósi Mátyás és Kovács István kiváló sertésgcndozók is derekasan harcol­tak azért, hogy együtt maradhassa­nak! Nem is volt nagyobb baj, hár­man ki-, hatan meg beléptek akkor. A hárem kilépő közül kettő az idén »nyáron visszajött. — Veszi József meg Lencse Béla. Velük együtt 22 család, 180 kh. föld­del választotta az új utat. Ezzel majd­nem megduplázódott a tsz létszáma. — A közös munka az új belépők­nek csak október elsején kezdődött, de ifjú Zelend József, Veszi József és Takács József már most is dol­goznak a közösben, segítenek a sar- júkaszáiás'ban és a vetésben. — Mert már 20 hold őszi árpát el is vetettünk a »múlt héten pénteken estig — ezt már az elnök, Kovács János mondja »büszkén, csillogó szemmel, dicsekvő arccal. Nagy Tibor, Merényi Endre és Ko­vács János egymás szájából kapják el a szót, az ember szóhoz sem jut közöttük. Aztán mégis csak sikerül szólásjogot kiverekedni. Mivel győzték meg a 22 családot, hogy belépjenek a tsz-be? A kérdés utá»n megint csak egy­másba akaszkodnak a szavak, hár­man akarnak egyszerre beszélni, már kettővel többen vagyunk. A feleletet nem is tudom egy ember szájába ad­ni írásban. Ha valamennyiük vála­szát egybe foglaljuk, valahogy így kellene megfogalmazni: A Búzaka'ász eredményeivel győz­tük meg őket. Az idén már sokkal jobb terméseredményeket értünk el, uránt az egyéniek. Búzából az egyé­nieknek 9 mázsa, nekünk »meg 11 »mázsa volt a holdanként! átlagunk. De volt olyan táblánk is, ahol 18 má­zsát adott egy hold. Tavaszi árpából 4 és fél mázsával, ősziből »pedig 2 mázsával volt jobb az átlagunk, mint az egyénieké. A »kukoricánk meg egé­szen gyönyörű, a tsz asszonyai (őket dicsérje meg az újságban!) négyszer kapálták meg. 35 mázsás termést számítunk belőle holdanként. Bur­gonyából meg 200 mázsát. Ilyen re­ményei egyetlen egyéninek sincse­nek! Ismét sikerül kérdést közbeszűmi a pillanatnyi szünetben: — Milyen jövedelmük van a ta­goknak? A válasz pontos: — Mondtuk már, hogy 53-ban osz­tottunk előleget először, akkor is csak 10 forintot munkaegységenként, ■semmi mást. Most meg? 5 kg búzát, másfél kg árpát, 1 kg újburgonyát és 6 forint készpénzt osztottunk elő­legbe munkaegységenként. —■ No »hát, látja — teszi hozzá ne­vetve az elnök — van mivei agitálni: Hogy kik a legszorgalmasabb agitá­torok? Hát ott van Takács Já.nos, a tsz párttitkára, akiinek 450, meg ifj. Rab István, akinek 404 munkaegysé­ge volt tavaly, de most sam marad­nak el a munkában. Ők érték el a legjobb eredményt az agitáciióban is. Persze segítettek a pedagógusok meg a tanács dolgozói is. A népnevelőmunka természetesen nem állt meg. Hamarosan ismét hal­lani fogunk Kercsellgetről, mert mindig többen győződnek meg a párt mutatta út helyességéről. A továbbiakban elmondják azt is. hogy a Búaakalász TSZ edd»'g már egész évre teljesítette beadási tervét kenyér- és takarmánygabonából és tejből, a többiből is közel jár az éves terv teljesítéséihez. Büszkén di­csekszenek azzal is, hogy a tsz fia­taljai elhatározták: DISZ-szervézetet alakítanak. Már meg is van a tit­kárjelölt: Lábas Béla 17 éves fiatal személyében, aki már 3 éve tsz-tag és tavaly is 328 munkaegységet szer­zett szorgalmas munkájával. A tsz fiataljai nagy feladatot tűztek ma­guk elé: élenjárni a munkában és a szerveseti életben is példát mutatni á kívülálló falusiaknak. Aki látta már őket lelkesedni és dolgozni, biz­tos lehet benne, hogy állják i»s sza­vukat. Utoljára a tsz terveiről érdeklődünk. Az elnök felel lassan, megfontoltan: — Növelnünk kell sertésállomá­nyunkat. Jelenleg 25 anyakocánk, 23 hízónk, 17 növendékünk és 194 ma­lacunk van. De a jövőben át aka­runk térni a jövedelmezőbb toerk- shyrei tenyészetre. Ehhez az apaál­latok »már »meg is vannak. Növelni akarjuk szarvasmarhaállamányun- kat is, de a jelenlegi 9 literes »istálló- átlagot is fel akarjuk emelni. A ta­vasszal baromfiólat szeretnénk épí­teni, hogy baromfiálio,mányiunkat is növelhessük. Majd nevetve hozzáteszi: — Pontosabb terveink is vannak, de nem akarjuk etkiabálni magun­kat, hátha nem sikerül úgy, -ahogy szeretnénk. Mi meg azt mondjuk: biztos, hogy sikerül, ha akarják. Erre bizonyíté­kok az utóbbi két év (de különösen az idei) eredményei, melyeknek híre máris kezd átszállingózni az erdo- borította dombokon ... Várkonyl Imre s é g e jól dolgozik. Tehát csak több­ségében és nem mindenütt dolgoz­nak jól ezek a bizottságok. A hibák forrását mindenekelőtt ebben kell keresnünk. A múlt évi tapasztalatok azt »bizonyítják, hogy a fiatalok úgy­nevezett »lerohamása«, meggyőz« nélküli beszervezése nem vezet cél­hoz. Ezért kell többet, hosszabban beszélgetni a fiatalokkal, megkedvel­teim velük a Petőfi-iskolát, s fel­csigázni érdeklődésüket a foglalko­zások iránt. A legnagyobb munka te­hát a már kiválasztott propagandis­táikra, a beszélgető csoportok tagjai­ra és a vezetőségi tagokra vár, hogy okos, megfontolt szóval hívják fiataljainkat a Petőfi-iskola hall­gatóinak lelkes táborába. Minden előkészítő bizottsági tag tudja, hogy a fiatalok élénken ér­deklődnek minden iránt, ami új, s legtöbbjük szívesen is tanulna. Ki ne törekedne például arra, hogy megismerkedjen haladó bagyomá- nyaimikkal; ki »ne »igyekezne tájéko­zódni mindeinnapi életünk sokszor bonyolultnak látszó kérdéséiben, és kit ne érdekelne a világban leját­szódó események sorozata? A fiata­lok vágyai, tervei azonban csak ak­kor válhatnak valósággá, ha a DISZ- szervezetek, a vezetők segítenek ne­kik céljaik valóra váltásában. Utat mutatnak a művelődéshez, tanulás­hoz, segítik megkeresni az érdeklő­dési körüknek legmegfelelőbb tanu­lási formát, s ez az út kétségtelenül a Petőfi-iskolák felé. vezet. A szervezéssel megbízott beszélge­tő csoportok gondosan - ügyeljenek arra, hogy érvelésükben elkerüljék a már megszokott frázisokat, sablonos szavakat; ehelyett inkább aiTól beszéljenek, hogy a mű­velt embernek mennyivel szebb, tartalmasabb az élete, mint an­nak, aki keveset tud a világról, épííőmunkánk értelméről, szép­ségeiről. Mondják el fiataljainknak, hogy a tanulás felüdíti a munkájában elfá­radt embert, s szórakoztató jellege mellett új, szocialista tartalommal1 tölti meg a fiatal nemzedék életét; És ne feledkezzenek el arról, hogy felvilágosítsák fiataljainkat: mit is tanulnak tulaj dánképpen a Petőfi- i'akolán. Ha .megtudják a fiatalok, hogy a foglalkozásokon megismer­kedhetnek a magyar parasztság »nagy harcaival, az 1514-es prasztháború- val, az 1848—49-es forradalom» és szabadságharc nagy hőseivel, a mun­kásmozgalom történetével, s ha­zánk, a Magyar Népköztársaság szü­letésével, nagyszerű sikereivel, ez ..’kedvet ébreszt bennük, s egyre kö­zelebb hozza őket a Petőfi-iskolák- hoz. | A másik rendkívül nagyfantossá- gú feladat, hogy DISZ-vezetőink ne hagyják ma­gukra a már jelentkezett hall­gatókat. Nagyon helyes lenne, ha o»któiber 15-ig, az oktatás megkezdéséig több alkalommal is összehívnák a fiatalo­kat, s egy-egy oktatási ankéton, ahol a Petőfi-iskolások és propagandisták is részt vennének, népszerűsítenék a Petőfi-isikolai oktatást, felkészíte­nék »hallgatóikat a rendszeres tanu­lásra. A hátralévő időben ifjúsági vezetőink rendezzenek kiránduláso­kat, klubesteket egy-egy Petőfi-is- kola »hallgatóinak részvételével, s az itt előadott kultúrműsor (versek, je­lenetek, dalok, zenaszámok) érintsék azokat a témaköröket, melyekről a Petőfi-iskolák foglalkozásiam is szó lesz. Ezzel újabb lépést tehetnek előre »az évvégi siker felé. Különösen Í a csurgói, barcsi és marcali já- i rás ifjúsági vezetői javítsák meg $ munkájukat, sokkal lelkesebben, f nagyobb tervszerűséggel és oda- f adassa! készítsék elő az oktatást, fhogy a többi járáshoz hasonlóan ná­thák is minél több tanulni vágyó fia­ttal gyarapíthassa tudását, ismereteit Petőfi-iskolák foglalkozásain. »Az Ifjúsáigi Szövetség egész mun­kájában a marxizmus—lemiinizimus győzedelmes elméletére támaszko­dik« — olvashatjuk a Szervezeti Szabályzatban. S ha ifjúsági veze­tőink azt akarják, hogy Somogybán minden DlSZ-szervezet méltó, lelkes közössége legyen szocializmust építő iifjúságunknak, akkor most, az utot- ^ső hónapban sokkal alaposabban, kö- ' rültekintőbben foglalkozzanak a fia­talok szocialista szellemű nevelésé­nek, oktatásának előkészítésével. Fá­radhatatlanul beszéljenek a tanulás emfoertfoimnáló, átalakító erejéről, s a művelt ember magasztos hivatá­sáról. Menjenek el külön-lkülön min­den fiatalhoz, s a »tanulj, hogy mű­övéit ember légy« jelszóval hívják főket a Petőfi-iskolák hallgatói közé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents