Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. szeptember 11. AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL Sztálingrádtól északra. A SZOVJETUNIÓ minden részé­ből szakadatlan áradatban érkeznek a különböző anyagok, gépek és fel­szerelések a sztálingrádi vízierőmű építkezésének címére. Hónapról hó­napra szélesedig az építkezési mun­kák frontja. Az alapépítményeknél az építkezés kezdete óta 75 millió köbméter földet mozgattak meg. Egy pillanatra sem szünetel a mun­ka a vízierőmű főépültéinek alapár- kában. Amikor beáll az este, az alap­árok szélein mindenütt kígyóinak a magas fémoszlopokra erősített ref­lektorok. A Volga fölött messziről világítanak az anyagszállító drótkö­télpálya jelzőlámpái. Az alapárkot vasvázak veszik kö­rül. A beton gépi adagolására másfél kilométeres betonszállító állványza­tot — 40 méter magas óriás acél- hidat — építenek. A hídon már be­fejezték a portáldaruk szerelését. Az állványzatról 18 rázókar adagolja majd a betont az építés részlegeire. A HIDROMECHANIKUSOK az elmúlt évben kiásták a Volga—Ah- tuba csatornát, most pedig az ex- kavátorosokkal együtt a zsilipcsator- nát építik. A szívó-kotró berendezé­sek map mint nap túlteljesítik norl májukat./ Három hónappal ezelőtt kezdték meg a bukógát építését. Az exkavá­torok szakadatlanul dolgoznak, mé­lyítik a gát alapárkát. A talajvíz­szivattyúk is szüntelenül működnek. A vízierőmű sokszáz építője ver­senyt indított a XX. pártkongresz- szus tiszteletére, s jelentősein túltel­jesíti feladatát. Kiváló eredményeket érnek el a szívó-kotró berendezés dolgozói, az élenjáró exkavátorfceze- lők. A ihidrcmechanikusoknak ebben az évben közel tízmillió köbméter talajt kell feltölteniök. Egyes rész­NAGY LELKESEDÉSSEL dolgoz­nak az armatúra-szerelők és a (beto­nosok. A bukógát építői azt a fel­adatot kapták, hogy az év végéig 1500 tonna vasszádfalat verjenek le. Elhatározták, hogy az év végéig nem 1500, hanem 6000 tonna szád­falait raknak le. ... Az ötéves terv folyamán bá­mulatos változások mentek végbe a sztálingrádi vízierőmű-építkezés kör­zetében. A baiparton egyre nő a népes Vdzsszkij város, amely a sztyeppéből nőtt ki. Itt sokszáz la­kóházat és más épületet húztak fel, aszfaltozták az utcákat és járdákat, parkokait és kerteket telepítettek. A városban eddig kilenc iskola, ezen­kívül filmszínház, technikus otthon, négy klub, 13 gyermekintézmény, több orvosi rendelő, 130 kereskedel­mi vállalat, kultúrpark nyílt. A vízierőmű építői tavaly több mint hatvanezer négyzetméter területű la­kást kaptak, ugyanennyi épül idén is. A SZTÁLINGRÁDIAK azzal ün­nepük az építkezés ötödik évfordu­lóját, hogy még nagyobb lendülettel folytatják munkájukat. Az utóbbi években nagyon fellen­dült a leningrádi tengeri kikötő for­galma. A háború után elsősorban a Szovjetunió északi szomszédai: nor­végok, svédek, finnek küldték ide hajóikat. Most érkeznek hűtőhajók a világ minden részéből: a «-Baltic Importer« angol hajó mellett horgo­nyoz a »Mimer« svéd gőzös. Ott láthatjuk az argentínai »Eva Peron« gőzöst, dán, belga és nyugatnémet ÚJ VÁROS A TATÁR SZSZK-BAN Az olajmunkások Novajal Piszm- janka nevű lakótelepét várossá ala­kították át. Az új város neve Le- nmogorszk. Sz. A. Fattahov, a ke­rület szovjet végrehajtó bizottságá­nak elnöke ezzel kapcsolatban kö­vetkezőket mondta az Izvesztyija tudósítójának: — Leninogorszk a Tatár SZSZK legfiatalabb városa. Olajmunkások, olajüzemek építői és ezek családjai laknak benne. A városban több mint negyven nagy ipari üzem ?nű- ködik. Lenin ogorszkon halad át az Argiz- Pronyino—Szurgut új vasútvonal Az utóbbi években a városban több mint 138 000 négyzetméter te­rületű lakást építettek. Körülbelül négyezer tanuló kezd­te meg a foglalkozást a tíz általános iskolában, az esti olajipari techni­kumon, a műszaki és egészségügyi iskolákban, a zenedében és más tan­intézetben. A városnak hat klubja és négy könyvtára van. Lenino- gorszkban most tucatnyi új lakóház, továbbá kultúrpalota, klinika és sportpálya épül. ködő szovjet gőzösök és vontatoha- jók legénységének. Rengeteg import­áru érkezik Leningrádba. — Nehéz dolgunk van — mondja a 2. számú rakodási körzet vezetője, Leonyid Makarov — de jól vám ez így! örül a szívünk, hogy mennyiem járnak nálunk.! Huszonkét nemzet zászlaja lobog kikötőnkben. Hogy is mondta Puskin? »Minden zászló el'átoigat hozzánk«. hajok szomszédságában. Sok mun­Filmfesztivál a hegyi legelőkön „Minden zászló ellátogat hozzánk64 kéjük van a kikötő rendje felett őr­legeken a feltőkésít állványzat segít­sége nélkül végzik, ami lehetővé te­szi, hogy az összes termelési folya­matokat gépesítsék, egynegyedére— egyhatodára csökkentség a munka­erő szükségletet és jelentős mennyi­ségű fát takarítsanak meg. Kirgizia hegyi legelőjén 'befejező­dött az állattenyésztéssel foglalkozó filmek fesztiválja. Szuszamir, Ak- szaj, Szoin-Kul és más távoli telepek pásztorai tucatnyi filmet néztek meg. A »Szuszamir völgyében«, »Dél- Kirgizia erdejében« című és még több más film Kirgiziát ismertette. Nagy sikere volt a kirgiz nyelvre szinkronizált filmeknek. A fesztivál napjaiban az állattenyésztők látták a »Szaltanat« című játékfilmet is. Ez az első művészfilim,’ amely a (Szovjet Kirgizisztán állattenyésztői- jnek életét mutatja be. A szocializmust építő országok életéből KÍNA Hírek a kínai nép kulturális életéből Kína felszabadítása óta virágzás­nak indult a huej nemzetiség kul­turális élete. Ennek a kis nemzeti­ségnek több mint ezer elemi iskolá­ja van; a huej gyermekek számára megnyitott középiskolákban és a vi­dék más középiskoláinak huej tago­zataiban 28 000 gyermek tanwl. A huej nemzetiséghez tartozó egyete­mi hallgatók száma elérte a kétez­ret. * * # A kínai nép felszabadulása óta Pekingben sokszorosára növelték a gyermekjátszóterek területét. Nem­régiben megnyílt az első gyermek- park, ahol naponta a gyermekek ez­rei játszanak. Bár a terület parko­sítása csak idén tavasszal kezdték meg, máris több mint 2000 dísznö­vényt és fát ültettek el. Külön sportpályák várják a gyermekeket. A legújabb lengyel statisztikai adatok szerint 19 város lakossága meghaladja a százezret. íme: Varsó, Lodz, Krakkó, Wroclaw, Poznan, Gdansk, Szczecin, Stalinogrod, Byd­goszcz, Bytom, Zabrze, Czestocho­wa, Chorzów, Gliwice, Lublin, Gdy­nia, Sosnowiec, Radom és Walbr- zych. Varsónak ma már egymillió la­kosa van. Lodz, a nagy textilipari központ lakossága 670 000. Krakkó, a közigazgatásilag hozzátartozó No- wa Hutával együtt 400 000 lakosú város. Varsóban a felszabadulás óta 260 000 szobát építettek, illetve épí­tettek újjá. Gdanskban 70 000 lakó­szobát építettek, 14 000-et pedig új­jáépítettek. A Krakkóhoz tartozó Nowa-Hutában több miint 75 000-en laknak, túlnyomórészt új házakban, illetve munkásszállásokon. Lodzban, a nagy munkásvárosban sokezer la­kásba vezették be a vizet és a gázt Ma már nemcsak Varsó, Krakkó és Poznan egyetemi város. A szilé­BULGÄRIA Felavatták az első bolgár száraz dokkot A bolgár dolgozó nép újabb nagy munkasikert ért el felszabadulási ünnepének előestéjén, A sztálini Georgi Dimitrov hajóépítőgyár dol­gozói lelkes munkával elkészítették az első bolgár szárazdokkot, amely nagy hajók befogadására alkalmas. Az új szárazdokkot a legmodernebb követelményeknek megfelelően ké­szítették el, ami a hajók gyors javí­tását teszi lehetővé. Az új létesít­mény a kitűzött határidő előtt négy hónappal készült el, bizonyítékául a bolgár építők, munkások, techniku­sok és mérnökök gazdag tapasztala­tainak. Ez az új szárazdokk újabb gyümölcse a bolgár—szovjet barát­ságnak, bizonyítéka a Szovjetunió önzetlen támogatásának, amely kü­lönlegesen kidolgozott terveket ké­szített a szárazdokkra vonatkozólag és tevékenyen résztvett a dokk épí­tésében. ziai iparvidéken kilenc főiskola mű­ködik. Lodzban a háború előtt nem volt főiskola, ma már 16 000 fiatal tanul a város egyetemein és főisko^- láin. Főiskolák 'létesültek Lublin- iban, Czastochowában, Opoleben és több más városban. Lengyelországban repülőgépeket állítanak ■ az egészségvédelem szolgálatába A lengyel egészségügyi miniszté­rium több repülőgépet szerzett be azzal a céllal, hogy beállítja őket a mentőszolgálatba. Sürgős esetekben a (betegeket repülőgépekkel szállít­ják a fővárosba, vagy azokba a na­gyobb városokba, ahol ’ megkapják kezelésüket, illetve végrehajtják a szükséges műtétet. A repülőgépek olyan speciális szerkezettel rendel­keznek, hogy rétről vagy mezőről is felszállhatnak. ROMANIA Új román gépek A bukaresti »Electromagnetica« gyárnál működő Elektrotechnikai Kutató és Tervezőintézet mérnökei elkészítették az első román gyárt­mányú elektroeroziós lyukasztógépe­ket. Ez az új gép egy elektród és egy árammal telített lemez között termelt elektromos szikrákkal rend­kívül gyorsan készíti a legkülönbö­zőbb keresztmetszetű lyukakat és jelentősen megrövidíti a munkafo­lyamatot. Felhasználható a legkemé­nyebb fémek megmunkálására és az »Elektromagnetica« gyárban márts sikeresen alkaLmazzzák. Az intézet mérnökei megkonstruál­ták az első román gyártmányú anó- dos fémvágógépet is, amely folya­matos villanyárammal dolgozva, rendkívül nagy sebességgel vágja a többtonnás fémtömböket. Ez a gép is alkalmas a legkeményebb fémek, a különleges és edzett acélfajták vágására is. CSEHSZLOVÁKIA A csehszlovák filmművészet fejlődése A népi demokratikus Csehszlová­kia filmművészete évrő évre újabb sikereket ér el. A kapitalista Cseh­szlovákia filmművészete sem meny- nyiséigben, sem pedig művészi szín­vonal ban nem tudta megközelíteni a népi demokratikus filmművészetet. A népi demokratikus Csehszlová­kiában 1945 óta összesein 150 egész estet (betöltő filmet készítettek. Külö­nösen nagy sikereket értek el világ- viszonylatban is a csehszlovák báb­filmek, amelyek szinte utánozhatat- tanok. A népszerű tudományos fil­mek forgatása csak öt évvel ez­előtt kezdődött meg és azóta egyre jobbam fejlődik. Csupán múlt évben 147 népszerű tudományos film ké­szült pl. Hasonló fejlődés tapasztal­ható a dokumentum-filmeknél is: évente csaknem háromszáz doku­mentum- és rövidfUmet készítenek Csehszlovákiáiban. LENGYELORSZÁG Érdekes adatok a lengyel városok népességéről JtufLaitiiakvLak, idtämkn^k PERZSASZŐNYEG A csodálatos perzsaszonyeq mintáit nézem, s ámuiok Türkizkék indák, kacskaringók, s közöttük ringó nárciszok. Piros madár csattog egy ágon, bóbitáját szél fújja, latom, s arany szeméből fény csurog. Sír a madár, s a hajló ágak zizegve nyelik könnyeit, sír a madár, sírását őrzi az omló perzsaszőnyeg itt — Nem mese ez, nem is varázslat, a szőnyegből szenvedés árad, bcszövi gyengéd színeit... Ne lépj rá, kérlek, poros láDbai, ne taposd kedves madarát, sarkad alatt remegve hajlik egy bimbóval telt kicsi ág: parányi kéz remegve szőtte, néha bóbiskolt, sírt előtte, aztán szepegve szőtt tovább... Néki a virág nem virág volt, hanem keserves feladat, s talán még sohasem tapintott puha, igazi madarat: négyéves múlt tavasszal éppen, s a színes csodák csöpp kezeben gyötrő munkára bomlanak... Majd, ha eljön a boldog óra, s a győzelemre kél Irán, az első sorban, tüzes zászlók közt ott áll az a kicsi lány: puha szőnyegén népek járnak, s szállni kél kedve madarának... — Még én is meglátom talán... Csohány bapriella. Az ötös 17 gy ötös megszerzéséről szeretnék ma beszámolni nektek. Most a tanév elején nem 'könnyű jó jegyet s főleg ötöst szerezni. Számot kell adni nemcsak arról, hogy egy óráira hogyan készültetek fel, hanem arról is, hogy tavaly milyen lelkiismeretesen tanultatok. Hisz most nem lehet egyik óráról a másikra megtanulni új leckeként, amit is­métlésül kaptatok. * * * | A Kaposvári Május 1 utá Általános Iskola csengőjének hangja a szünidő Végét jelezte. /A nyolcadik osztály már sokat hallot­ta, a hang nem is villanyozta fel őket úgy, mint az elsősöket, akik közül néhányan szinte megriadta» füleltek fel a csengő éles szavára. A kicsik helyüket futva foglalták el, a nyolcadik osztály már megfontol­tabban, öregesebben vonult a tanterembe. A nyolcadikas leányoknál magyar óra következett. Magyar óra, s nem is akármilyen. Br. Kukán Béláné, az iskola egyik legszigorúbb ta­nárának foeMptÜre vártak. 'Bizony jónéhány pajtás arcán a mosolygó vidámsáigot a hcmlokráncoló »félsz« váltotta fel. A tanárnőt nagyon szeretik, s tudják, hogy a tanárnő is őket, de szeretet ide vagy oda, az órán meg kell mutatni mindenkinek, mennyit tud. Ez talán még végig sem villant a fejeken, már nyílt is az ajtó, s bejött a tanárnő. A csend ha lehet, egy fokkal italán még némább lett, s aztán 'hirtelen törte meg a szótlanságot a felálló lányok lábdobbanása. Az osztálykönyvi bejegyzés után a tanárnő felállt székéről, s mo­solygó arccal az osztály elé lépett. A harminchárom diáknak szinte egyszerre rándult mosolyra az arca, pedig 'belüliről sokan minden mást éreztek, csak épp jó kedvet nem. Hiszen nyelvtanóra van, s a nyelv­tan köztudomású, hogy nem gyerekjáték. Amikor elhangzott az első kérdés, lassan emelkedett néhány kéz a levegőbe, nagyrészt az osztály kiválóinak két ujja meredt az ég felé. A jók közül is legelőször Gál Marika, a kitünőrendű úttörővezető je­lezte, felelni szeretne. Nehéz volt a kérdés, s mint ahogy ilyenkor szo­kás, várakozásiéi! csend nehezedett az osztályra. A tanárnő néhány pil­lanatig várt, várt ... mosolygós tekintete egyik arcról a másikra sik­lott át: —i Győri Irén — hangzott a felszólítás. Győri Irén úttörő pajtásnak egy pillanatra mintha a torkában dobogott volna a szíve, arca hol el­pirult, höl elsápadt, amint felemelkedett helyéről, aztán lassan, majd mind gyorsabban (beszélni kezdett. Ady Endre: Grófi szérűn című ver­sét mondta el, azután elemezte, először venstanilag, majd szótanilag és mondattanilag. Ahogy ezzel megvolt, várta, hogy leülhessen, hisz tulaj­donképpen eddig tartott volna a kérdésre a válasz — a felelet. — Valamit nem jól mondtam talán? — Már majdnem kicsúszott a száján a kérdés, de még időben visszaszívta. Csak állt és nézett, s amint tekintete találkozott a tanárnő szeretetet sugárzó szemének pil­lantásával, egyszerire nyugalom szállta meg. S már felhangzott az újabb kérdés is. — Tudnád még tartalmilag is elemezni a verset? Győri Irén 'bó­lintott, nagyot nyelt. Hirtelen átgondolta a költemény mondanivalóját, s ügyesen, szép szavakkal újra 'beszélni kezdett. Tömören, néhány mondattal válaszolt csak a kérdésre, de felelete kielégítő, sőt nemcsak kielégítő, hanem egyenesen kiváló volt. S ezt érezte akkor is, arríikor leült, s a tanárnő ceruzája az osztály utolsó vé­gében is jól láthatón beírta az érdemjegyet — az ötöst.. . # * * ¥^z ennek az ötösnek egész rövid története. Igen sokat lehetne még beszélni erről az .ötösről, hisz tulajdonképpen ezt az ötöst nem most szerezte meg Győri Inén, hanem már tavaly kiérdemelte, amikor ezt az anyagot tanulta. A magyar órát megelőző délután leg­feljebb kétszer vagy háromszor tudta csak elolvasni, hiszen más tárgy­ból ás fel kellett készülnie. Hogy ez így van, azt nemcsak ő érezte meg, hanem tudta az osztály többi 32 tanulója is és ez látszott arcukon. Biz­tos, hogy ez után az ötös felelet utáni mindnyájan megfogadták: ezentúl becsületesen fognak tanulni, nemcsak egyik óráról a másikra, nem egy-két hétre, hanem akár egy életre is. FEJTSD MEG! 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ii jjiil! 12 :::::: 13 I 14 !::::: 15 16 17 18 19 20 :::::: :::::: 21 22 :::::: :::::: 123 24 25 26 27 28 |!I!I!|29 30 31 32 33 líiíi; 34 35 !::::; Ü:Í!Í 36 | 37 38 39 40 Vízszintes: 1. Terménybemutatók, folytatás a vízszintes 40. 12. Csörög. 13. Okos. 15. Ő bátor. 17. Felsőfok. 19. Építésügyi Minisztérium. 21. Fém. 23. Téli sporteszköz. 24. Vidék. 25. A könyv részei. 26. Ülőke. 27. Irány. 29. Lapos, 31. Majdnem sál. 32. Gabona. 34. 'Harang hangja. 36. Az ajkam. 38. Előétel. 40. A vízszin­tes 1. folytatása. Függőleges: 2. Mutatószó. 3. Több­ség. 4. Vén. 5. Vissza: hant. 6. Avas Géza. 7. Kötőszó. 8. A. S. L. 9. Csúnya ellentéte. 10. Állami Erdő- gazdaság. 11. G. S. 14. Méretegység 16. Erre írunk. 18. Jókedvű. 20. Szétmegy, feloszlik. 21. Vissza: ma­rófolyadék. 22. Nem kevés. 23. Ma­dár. 28. Keverve, láza. 30. Szólító. 32. Zsák eleje. 33. Táncest. 34. Sé­rülés. 35. Kecske hangja. 36. A. L 37. Személynévmás. 38. Éneklő hang. 39. Ételízesítő. Megfejtések beküldendők szep­tember 17-ig. Beküldendők: a vízszintes 1. és 40. Függőleges: 14. és 18. Múlt heti keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése a következő: Meg­indult már a harc az ötösért. Könyvjutalmat nyert: Szabó Ka­talin Kaposvár, Nagy Károly Nagy­berki, Hartes Teréz Nagyberki.

Next

/
Thumbnails
Contents