Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

# r V*. m PÁRT- ÉS DISZ»ELET Ute? ** ig^MCM^TOffiEafts^gawsagETi avTgsgaawiiuK. a^y^h~:aaa?5g.^T TANULJUNK A SZOVJET PÁRTMUNKÁSOK TAPASZTALATAIBÓL As agitáció — as emberek kommunista nevelésének alapvető easköse Eredményesen dolgozik \ , ; a nagyatádi községi pártbizottság Nehéz volna kéthasábos cikkben számot adni arról, hogy a nagyatádi községi pártbizottság megválasztása óta milyen eredményeket tud felmu­tatni. Mégis megpróbálunk a pártépítő munkának néhány részéről, a község politikai életének pártirányí fásáról beszámolni, annál is inkább, mert a nagyatádi községi pártbizotts ág tervszerű, minden feladatod ki­terjedő munkája példaképül állhat más községi pártbizottság előtt is, . A kommunista agitációt ma­gasfokú eszmeiség jellemzi A kommunista párt a szocialista öntudat, a haza és a kommunista építés iránti szeretet, a proletár nem­zetköziség és a népek közti barát­ság szellemében neveli a szovj&t em­bereket. A Szovjetunióban az em­berekbe már iskoláskoruktól kezd­ve beleneveMk a munka iránti sze­reteted a szocialista együttélés sza­bályainak tiszteletét, a bátorságot és a rettenthetetlenséget a haza ellen­ségei ellen viselt harcban: A kommunista agitáció konkrét és időszerű Az agitáció gyorsan reagál a min­dennapi eseményekre. Az agitáció- ban nincsenek »apró« dolgok. Az agitátor, amikor a munkásoknak a kézzelfogható, mindennapi dolgokról beszél, például arról, hogy tartsa tisztán munkahelyét vagy vigyázzon szerszámára, úgy kell felépítenie be­szédét, hogy hallgatói megértsék: a szerszámmal, anyaggal, sib. való ta­karékoskodás erősíti a szocialista hazát, segíti a kommunizmus építé­sét. Az agitáció mindén bel- és Külpo­litikai fontos eseménnyel foglalko­zik és ezeket az eseményeket, a hall­gatóknak a kommunista, proletár vi­lágnézet szemszögéből magyarázza meg. A bolsevik agitáció az igaz­ságra támaszkodik A kommunista párt mindig őszin­tén feltárta a nép előtt azokat a ne­hézségeket, amelyeket a cél elérése érdekéiben le kell küzdeni. A párt arra tanítja az agitátorokat, hogy az életet a valóságnak megfelelően ábrázolják. Az igazság megnyitja az utat a nép szívéhez, a hallgatót ar­ra készteti, hogy még nagyobb bi­zalommal viseltessék a párt iránt, felkelti benne a vágyat, hogy segít­sen a népnek, a kollektívának. Vi­szont az a törekvés, hogy az úgyne­vezett kényesebb kérdéseket megke­rüljük. a nehézségeket eltitkoljuk, bizalmatlanságot kelt a hallgatóság­ban az agitátor iránt és árt a párt ügyének. Az agitátorok az úgyneve­zett agitációs kollektíva ke­retében dolgoznak, amelyet a pártszervezet titkára irá­nyít. Az agitációs kollektíva ülésein az agitátorok megvitatják a legköze­lebbi munkatervet, elosztják egymás között a feladatokat. Az agitációs kollektíva tervét a taggyűlés is meg­vitatja. Az agitációs kollektíva ülé­seink az agitátorokat képzett elő­adók tájékoztatják. Az agitátorok a konzultánsoktól kapnak választ mindazokra a kérdésekre, amelye­ket kevésbé jól ismernek. Megkap­ják azokat a helyi vonatkozású számadatokat és tényeket is, ame­lyeket a termelést érintő beszédeik­ben fel tudnak használni, A helyi kérdéseket (például, hogyan halad a munkaverseny az üzemekben és a brigádokban, ki és hogyan vált ki a munkában, stb.) az üzemi párt- könyvtár vagy a szakszervezeti könyvtár készíti elő az agitátorok számára: Ezek a könyvtárak 'állítják össze az ajánlott ’irodalom jegyzé­keit is. Falun a kolhozpártszervezet szintén megszervezi az agi­tációs kollektívát, ebbe bevonják a falusi értelmiséget (orvosokat, agronómusokat, tanító­kat, a gépállomások és helyi szov­jet szervek funkcionáriusait). Amennyiben a kolhozokban nincs pártszervezet, ami nagyon ritkán fordul elő. az agitációs kollektívát a helyi kerületi pártszervezet állítja fel. A falusi agitációs kollektívának a kolhozklub, az olvasókör, a politi­kai és tudományos ismereteket ter­lető kolhozt patronáló gyár agitációs kollektívája támogatja munkájában. A mezei munkák (tavaszi vetés, szénakaszálás, növényápolás, betaka­rítás) idején az agitátorok kimennek a földekre, a kolhozparasztok, a gép- állomási és szovhozdolgozók mun­kahelyére. Télidőben a falusi agitációt kolhoz- porta-csoportonkint, a falusi klubok­ban, a munkahelyen (állattenyésztő­telepeken, a kultúrtermekben) szer­vezik meg. Tíz porta álkot egy agi­tációs Csoportot, amely áz egyik leg- tágasabb házban, a házigazda hozzá­járulásával hetenként egyszer, eset­leg többször jön össze és meghall­gatja a népnevelő beszédét, megis­merkedik az újságok és folyóiratok anyagával, végezni a televíziós adást, stb. Gyakran a hallgatók kez­deményezésére téli estéken érdekes könyveket olvasnak fel. A területi népnevelőmunka lényegesen különbözik az üzemi agitációtól Az agitátor megmagyarázza a lakók­nak a nemzetközi és a belpolitikai eseményeket, ugyanakkor beszél a szocialista együttélés normáinak be­tartását, a gyermeknevelést érintő kérdésekről. A közeid klubokban a házak lakói részére gyakran tarta­nak különböző témájú felolvasáso­kat, filmelőadásokat, A kommunista párt arra tanítja az agitátorokat, hogy egyszerűen, vilá­gosan, a legelmaradottabb ember számára is érthetően beszéljenek. Az agitáció ne legyen elvont, hanem a lehető legkonkrétabb. Mozgósítsa a hallgatókat az ország előtt álló gaz­dasági feladatok megoldására. A bolsevik agitáció nemcsak a társada­lompolitikai eseményeket magyaráz­za meg. Agitálni nemcsak azt jelenti, hogy meggyőzzük az embereket, ha­nem, hogy szenvedélyesen leleplezzük mindazt, ami ártalmas a kommuniz­mus építésének. Csordás János elvtársat, a Kapos­vári FŰSZERT vezetőjét a nyár ele­jén kérték vissza községébe, Nagy­atádra, és június első felében a köz­ségi pártbizottság titkárának válasz­tották meg. Csordás elvtárs nem pártfunkcióból jött vissza, de mint a Megyei Párt-végréhajtóbizott^ág aktívájának, voltak gyakorlati ta­pasztalatai a vidéki pártmunkában, s ahogy elmondja, nagyon megsze­rette a pártmunkát, és szívesen is jött vissza a hívásra. Első teendőjének a pártbizottság tagjaival való megismerkedést tar­totta, azzal a céllal, hogy a kollek­tív vezetés megvalósítása céljából a pártbizottság minden tagját bevonják a helyi politikai élet irányításába, kialakításába. Ezt rövidesen sikerült is elérni, el­sősorban azért, mert a községi párt­végrehajtóbizottság is kollektíván tervszerű munkamegosztással dolgo­zik. Minden elvtársnak megvan a maga reszortja, Deák Lajos elvtárs, a végrehajtó bizottság egyik tagja az agit.-prop. munkáért felelős. Az üze­mek pártszervezetének segítségével, pártellenőrzés stb. feladatokkal Végi István elvtársat, a végrehajtó bizott­ság egy másik tagját bízták meg, A tömegszervezetekkel Kiss János elv­társ, pedagógus foglalkozik. A be­gyűjtés, a mezőgazdasági munkák határidőre való elvégzésének ellenőr­zéséért pedig Paál József elvtárs a felelős. Ez azonban nem jelenti, hogy a végrehajtó hizottság tagjai szem­ellenzővel járnak és a saját felada-, tűkön kívül más munkában nem vesznek részt. Korántsem. A végre­hajtó bizottság minden tagja segíti az^ alapszervezetek taggyűléseinek előkészítését, részt vesz a taggyűlé­sek ellenőrzésében és egyéb felada­tokban. A végrehajtó bizottság tag­jai a kéthetenként megtartott vb- üléseken számolnak be munkájukról. Természetesen vannak feladatok, melyeidnek menetéről a pártbizott­ság titkárát a vb-tagok gyakrabban, hetenként tájékoztatják, pl. a mező- gazdasági munkákról, a begyűjtésről. A ‘legutóbbi v.b-ülésen ismét napi­rendre került a begyűjtés kérdése, tekintve, hogy abban elmaradás mu­tatkozott. Ugyancsak újra napirend­re kellett tűzni a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztését, pnert a község külterületein már több belé­pés történt. A pártbizottság munkájának a megjavításában jelentős szerepe van a pártaktívának. A községi pártbizottság 25 ál­landó aktívával dolgozik, ezeket Csordás elvtárs irányítja. Többségük állami és gazdasági ve­zető. 'Voltig elvtárs, a TÜZÉP veze­tője pl. legtöbbet a tagjelöltfélvéte- lek megvizsgálásában segít, Tóth Jó- zsefné elvtársnőt, a Nemzeti Bank dolgozóját a tagnyiivántartási mun­kába vonták be, Kispeti László elv- társ, fonalgyári munkást a taggyű­lések ellenőrzésével bízzák meg. A pártbizottság tagjai elmondják, hogy amióta az aktívák segítségét terv­szerűen igénybeveszik, sokkal gyor­sabb és jobb a munkájuk, bármilyen sürgős és nagy feladatot kell meg­oldaniuk, megfelelő elvtársakra tá­maszkodhatnak. Jelentősek az eredmények Nagy­atádon a .termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésében is. A pártbi­zottság ebben a munkában sem kizá­rólag a saját, erejére támaszkodott, segítségül hívta a község legjobb kommunistáit, agitátorait, s rövide­sen a 40 tagú népnevelőcsoport se­gítségével már új belépőkről ad­hattak számot. Különösen dicséretes munkát végez­tek a gépállomás népnevelői Nagy Pál elvtárs, a párttitkár és Virovácz József elvtárs, főagronómus irányí­tásával, ugyanúgy a Fonalgyár nép­nevelői Jankovics Mária párt titkár irányításával. A termelőszövet­kezeti agitáció már június hónap­tól folyik, az eredményék azon­ban csak augusztus hó első fe­lében kezdtek mutatkozni, de aáóta aztán egyre erőteljesebben hódít tért Nagyatádon is a dolgozó parasztok között a szövetkezeti gazdálkodás gondolata. Először a pálmajori - ré­szen alakult héttagú előkészítő1 bi* zottság, valamivel később Henézéá még nagyobb mozgolódás támadt, az elmúlt hét csütörtökéig 50 család fr- ta alá a belépési nyilatkozatot.'' LSi- mongáton a már működő Dózsa TSZ újabb 12 családdal erősödött. Jeléft- tős az is, hogy a belépők többsége középparaszt, akik máris dgfeh'lel- kesen beszélnek a társas gazdálkodás előnyeiről, tervezgetnék, s azt háh- goztatják, hogy égy év múlva az egész -megyében nem lesz olyan gaz­dag termelőszövetkezet, mint az övéké. Az .utolsó három hónapban szem­mell átható javulás ván a tag-"és tagjélöltfelvételben is. Ha azt vész- szűk alapul, hogy az ellő félévben összesen kilenc ,T, tagjelöltet vettek fel az egész községben, az utolsó há­rom hónapban pedig -haúoma' 0—10 tagjelölt!élvétéT Van,‘' már magától ér­tetődik, hogy a ptärf'uj tágokkal váló megerősödésével & jelentőségének megfelelően foglalkozik ä; községi pártbizottság. Ezt nemcsak a szám­szerű növekedés mutatja,-f hanem az is, hogy srafio a legkiválóbb munkásokat, dolgozó parasztokat veszik fel az alapszervezetek tagjeiöltnei$*a ezzel a párt szociális összetóteiébén jelentős javulás állt be.. Az-új tag­jelöltek felvétele lehetővé . teszi j új pártszervezetek létrehozását is, rmjnt ahogy azt legutóbb a bodyicar Uj Élet TSZ-ben is történt. Egy. kis,gäh- dos munkával ebben a tsz-ben már évekkel előbb megalakíthatták volna a pártszervezetet, azonban, senki sem törődött ezzel. Miután az- új pártbi­zottság megvizsgálta, hogy a lehető­ség adva van, a tsz-tagók örömére hozzásegített az új pártszervezet lét­rehozásához. Ugyancsak párts zerv<~- zet van alakulóban a . Vegyesipari KTSZ-ben, mely több mint 100 fő­vel dolgozik, ezenkívül még több helyen, köztük a most alakuló Győ­zelem TSZ-ben. j Nagyatádnak csaknem’ 9000 lakóin van, a lakosság rétegeződése sokré­tű, több üzem van a községben, kö­vetkezésképpen elég sok ipari *múB- kás. Mindez azt jelenti, hogy a köz­ségi pártbizottságnak az ipari üze­mek tervteljesítésével, a termelés pártelleinőrzésével jelentőségének megfelelően kell foglalkoznia. A Fo- naigyár hatszoros élüzem, s úgy lát­szik, hogy a harmadik negyedévben is megtartja az élüzem címet. Ez azonban nem jelenti, hogy a Fonal­gyárban minden rendben'Vádi “ A pártbizottság sok segítséJ get adott az üzemi pártszerve­zetnek, elsősorban a pártszerve­zet és a vállalatvezetés^ kölcsö­nös jó kapcsolatának kiálakítá- ' sához. Meg kellett szüntetni azt a káros ál­lapotot, hogy fontos ügyekben egy­más tudta nélkül intézkedjenek, mert ez mind a két fél tekintélyét rombolta. A községi pártbizottság beavatkozására e téreh már jelentős javulás észlelhető. í ’ A Dohánybeváltó Vállalat párt­szervezet énéi a kollektív vezetés­ben mutatkoztak fogyatékosságok, a párttitkár elvtárs mindent maga» in­tézett a pártvezetőség tudta nélkül* de különösen nem kérte ki a párt­tagság véleményét. A községi párt- bizottság segítségével nagyrészt ezen is sikerült változtatni, már gyakran összeül a pártvezetőség, a fontosabb dolgokat közösen tárgyalják meg, s elsősorban taggyűlésen kérik a tag­ság véleményét, javaslatát. jeszitő társaság helyi fiókja és az il­MMMUWHIIIUMMUHMUIIUmWMMWWMWMMWHmMMMIHIMMHMUMtMIMtmMMWWtW«««««*»« MI VAN A PAPI ÁLARC MÖGÖTT LÁBODON? f á’pod ... Nagy, szinte beláthatatlan falu a so­■*-' mogyi települések rengetegéiben. Az embe­rek, a fiatalok, lányok és fiúk itt is olyanok, mint másutt: szeretik a földet, a munkát; vidám, derűs jó­kedvvel építik a jövőt, s rajongó odaadással szeretik az . életet. Mellüket feszíti, duzzasztja a bizakodás, a meggyőződés és remény, mely együtt jár az élet szin­te szédületesen gyors változásával. A lábodii fiatalokat azonban valaki tudatosan tév­útra vezeti, s ez nagyobb éberségre kell, hogy buz­dítsa a párt tagjait. Sokszor felvetődött már a gon­dolat: vajon, mi akadályozza évek óta az ifjúsági életet, a fiatalok fejlődését, szervezeti életének kibon­takozását, mi teszi oly nehézzé az ifjúsági vezetők munkáját. S ha magyarázatot akarunk találni e kér­désekre, vissza kell fordítani néhány évvel az idő ke­rekét .. . J 947. Fiatalok, iskolások és iskolánkívüliek vi- dám csoportokba verődve közelednek a pap­iak felé. Nem egyszer és nem kétszer, csaknem min­den este együtt van 20—25 fiatal, akit mézes-mázos szavakkal, játékokkal, könyvekkel és különböző ígé­retekkel csalogat magához Dudás Rudolf, a falu fia­tal plébánosa. A papiak épületében külön szobát kap az ifjúság, s a rádió, a különböző szórakozási lehe­tőség vonzza a tapasztalatlan, játszani szerető fiata­lokat. Estéről estére többen gyűlnek össze s válnak a pap adatgyűjtőivé ezek a fiatalok, akik tapasztalat­lanságuk révén még nem láthatják »pártfogójuk« igazi arcát, s. céljait. Mert koránt sem lehet arra gon­dolni, hogy Dudás Rudolf jóakarója a népnek, hogy haladó szellemű ifjakat óhajt nevelni a falu gyerme­keiből. A játék, a szórakozás, s hozzátehetjük: a kártya — mely szerinte nevelőeszköz — csak ürügy a plébános kezében. Eszköz ahhoz, hegy; bizalmukba fér­kőzzön a fiataloknak, s aztán szinte észrevétlenül formálja, alakítsa át »szeretett fiait« a maga céljaira. Meg kell hagyni, ügyesen dolgozott Dudás Rudolf, s éveken át sikerült félrevezetnie, helytelen útra téri- teni a lábcdi ifjúság egy részét. I 953-ban mintha lelohadt volna e nagy »jóaka- rat«. Egyre kevesebben jártak a paphoz, de rövidesen kiderült, hogy ez a szünet csak átmenet, megtévesztési volt. Néhány hónappal később élőiről kezdődött minden, csakhogy ügyesebb módszerekkel. Dudás Rudolf tudta, hogy a pártszervezet felfigyelt mesterkedéseire, s így szólt a fiatalokhoz: — Ne gyer­tek egyszerre, fiaim. De azért, ha jól akarjátok érezni magatokat, látogassatok meg minél gyakrabban, majd elbeszélgetünk... — S a fiatalok ettől kezdve fel­oszlatták a csoportokat, egyenként jártak a paphoz, hogy ne legyen olyan feltűnő sűrű látogatásuk. Miké Béla, aki DISZ-tag ugyan, de emellett Dudás Rudolf belső bizalmasa és fizetett kántora, testvérével, Mikó Gyulával együtt ma is rendszerint ott található ai pap­iakban. Igaz, hogy kissé felnőttek azóta, s a játék, a kártya egyre jobban megszűnik, de legalább több al­kalom nyűik a beszélgetésre. Magyar István és Sas János már elkerültek á községből, de azért itthóhlé­tük alkalmával ínéifi tudnák szakítani a régi Meg­szokott látogatással. A papiakban megszólal a rádió s hallgatják »Amerika Haxi'gja«-nak, a »Szabad Euró­pa« rágalmainak, uszításainak áradatát, félrevezetve az alapjában véve becsületes fiatalokat, akik a plé­bános befolyása alá kerültek. A kérdések, melyek egyre gyakrabban hallhatók Dudás Rudolf ajkáról, kb. így hangzanak: Ki a párt- titkár, miről beszéltek a tagigyűlésen, rni újság a tsz- ben, ki volt leint legutóbb a megyétől vagy a járástól, hány DISZ-tag van a faluban, mit csinálnak ott stb. Aggódva figyelt fel a DISZ egyre növekvő 'létszámá­ra, s most a fiatalok, de elsősorban szüleik félreveze­tésével akarja megakadályozni a további fejlődést. A hírközlést tehát most is jól megszervezte a plébános, de ezzel még nem elégszik meg. A hittanórákat is felhasználta céljaira. Az úttörőknek arról beszélt, hogy a DISZ-ben csak rosszat tanulnak, ott »elzülle- nek« a fiatalok, s ezért óva intette őket az ifjúsági szervezettől. Káíózi Irma ennek ellenére is kérte fel­vételét, s akkor Dudás Rudolf szemrehányóan kérte számon szüleitől, hogy miért engedték lányukat a DISZ-be. De ez nem egyedülálló eset. Hány és hány szülő a pap befolyásénak, mézes-mázos szavainak en­gedve tartja vissza gyermekét a dolgozó ifjúság nagy­szerű szervezetétől. Es hány fiatal viselkedésén, gon­dolkodásán érezhető még a pap káros befolyásának hatása. Dudás Rudolf a DISZ bomlasztására, fejlődésének megakadályozására ma isfelhasználija azokat, akik rend­szeres látogatói- közé tartoznak. Ki ne tudna pl. ar­ról, hogy Bíró Sándor tejkezelő a 14 éves Horváth Já­nost megfenyegette: — Be ne próbálj lépni a DISZ- be, mert akkor... És a gyerek szüleit is »meggyőzte« erről. Sok sok példa igazolja Dudás Rudolf ifjúság elleni, DISZ elleni mesterkedéseit, s még Szabó elvtárs a Bé­ke TSZ párttitkára sem látja, hogy ez a pap rosszat akar a fiataloknak, hogy visszatartja őket a DISZ-től zavart idéz • elő a fiatalok körében. Nagyobb éberségre van szükség a lábodi kommunistáknál, szakítsanak a politikai szűklátókörűséggel. Szabó elvtársnák is tudnia kell, hogy aki a párt ellen, a DISZ ellen ne­veli ifjúságunkat, az ellenségünk, s meg kell akadá­lyoznunk. a lehetőségét annak, hogy fiataljaink köze­lébe férkőzzön. Érdemes lesz ezen gondolkodni mind­azoknak, akik Dudás Rudolfban az ifjúság jóakaróját látják. * # * ¥ me a magyarázat. Dudás Rudolf plébánosnak jelentős része van abban, hogy 1954-ben fel­oszlott a DISZ Lábodcm, hogy most is oly nagy ne­hézségekkel küzdenek az ifjúsági szervezet vezetői. Itt az ideje, hogy végre felébredjenek a község kom­munistái. Nézzenek körül községükben, segítsenek a fiataloknak, s >ai Közpoin|ti'' Vezetőség határozatának szellemében harcoljanak erélyesen a klerikális befo­lyás, Dudás .RÚ.doií mesterkedései ellen. Jávori Béla. Mindössze néhány alapvető dolgot mondtunk el a nagyatádi pártbi­zottság tevékenységéről. A cikk szűk terjedelme miatt munkájuk mód­szereit nem lehet részletesebben ismertetni. Mégis úgy gondoljuk, a cikk segítséget ad más pártbizottságnak. Megmutatja, hogy 'a községi pártbi­zottság akkor dolgozik jól, ha az. egyes feladatokat nem kampány­szerűen oldja meg, hanem állandóan napirenden tartja, ha a sok feladat közül a legfontosabbra csoportosítja erejének megfelelő részét,, de gondot fordít kellő arányban a többi feladatra is. Természetesen a nagyatádi pártbizottságnak is van még sok tenhE valója, elsősorban a pártbizottság tagjainak nagyobb öntevékenységéi ben, a tsz-mozgalom fejlesztésében, a pártmunka magasabb színvonalá­nak megvalósításában. Mégis elmondható, hogy a pártbizottság helyes lépéseket tett mór feladatainak megoldására. Vucsak Magda'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents