Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-25 / 226. szám
6 SOMOGYI mPLAP Vasárnap, 1955. szeptember 25. Folyik az őszi munka a kaposvári járásban »oocxiocooooooooooooocxxxxxxoa JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Az ősziek betakarítása, a jövő évi kenyérnekvaló előkészítése és a sok más egyéb mezőgazdasági tennivaló nagy feladat elé állítja dolgozó parasztjainkat. A kedvezőtlen, szeszélyes időjárás miatt összetorlódtak a munkák: egyidőben kell végezni a vetést és a kapások betakarítását. Kitartó munkát kíván ez dolgozó parasztjainktól, községi vezetőinktől. ü biissüi gazdák nagy gonddal készítik a talajt, vetik a jövő évi kenyér magját 3 xkxxdoocoocxxxxxxxxocxxxoooc’ Kisgyalánban háromszori szántásba vetik a búzát Azokban a községekben, ahol a tanács jól irányítja, szervezi az őszi mezőgazdasági munkát, nincs fennakadás sem a vetésben, sem a betakarításban. így van ez Kisgyalánban is. A tanács vezetői, a termelési és állandó bizottság tagjai nap mint nap beszélgetnek a gazdáikkal, serkentik őket arra, hogy a jó idő minden percét használják ki a vetésre, a betakarításra. A gazdák értenek a jó szóból, minden munkát időben elvégeznek. Az őszi árpa vetését a holnapi nappal befejezik, pár nap múlva a rozs is földbe kerül. 20 gazda — akik már végeztek az őszi árpa, rozs vetésével — hétfőn hozzálátnák a búzavetéshez. A legtöbb gazda háromszori szántásba veti a búzát. A kenyérgabonavetőmagot tavaly cserélték ki minőségire, most csak csávázni kellett. Minden gazda vetőgéppel vet, sok gazdának saját gépe van, azonkívül van egy vetőgépe a községnek, amit bármikor igénybe vehetnek a dolgozó parasztok. A mezőgazdásáigi munkáikban élenjárnak: Fekete József, akinek őszi árpája már szépen sorol, Jäger János és Farkas József ugyancsak időben elvetették az őszi árpát és a rozsot. Nemcsak a szántás-vetés megy ilyen jól Kisgyalánban, hanem a betakarítás is. A napraforgót már betakarították, most csépelik a kombájnnal. A cukorrépa szedése is megkezdődött, mintegy 30 százalékát már el is szállították. Burgonyából több mint 6 vagonnal küldtek a városi dolgozóknak, ami begyűjtési tervük nagyrészét fedezi is. Hogy a kukorica kései érése ne hátráltassa a búza vetését, ezért a kukorica címerét levágják — amelyet az állatokkal etetnek meg — és ezzel meggyorsul a kukorica érése. Szabó Péter 8 holdas gazda már valamennyi kukoricájának levágta a címerét. A kaposvári járás községei példát vehetnek a kisgyalániiafcról, akik elsőrendű kötelességüknek tartják, hogy időben elvégezzék a soronlévő mezőgazdasági munkákat. Mire várnak Kapospuián ? Kapospula határában alig van még pár hold felszántott föld. Hogy miért van ez így, arra választ ad a községi tanács elnöke, aki elmondja, hogy falujában még egy szem őszi árpát, rozsot sem vetettek el, ugyanis a gazdák a burgonya és a napraforgó betakarítását szorgalmazták. Ez igen helyes, hogy igyekeznek a burgonya és a napraforgó betakarításával, az azonban már nem helyes, hogy emellett elhanyagolták a szántás-vetést. 46 hold őszi árpa és 40 hold rozs vár elvetésre — ennyi a község terve — és az őszi árpa vetésének határideje már le is járt. Az őszi árpának már régen a földben a helye, a rozs vetése is sürget, és a búzáét is meg lehet már kezdeni. Hogyan akarnak jó termést betakarítani a kapospulai gazdák, ha nem teszik időben földbe a magot. A községi tanács vezetőit felelősség terheli azért, hogy ennyire elmaradt a község a szántással, vetéssel. Sürgős intézkedésre van szükség a tanács részéről. Szigorúan követeljék meg minden gazdától, hogy azonnal vesse el az őszi árpát és a rozsot, mert másképp veszélybe kerül jövő évi termésük. Büssüben a dolgozó parasztok nagy gonddal végzik az őszi munkákat. Tudják a büssüi gazdák, hogy minél jobb rnnkát adnak a földnek, annál jobb termést várhatnak. A tanácstagok, mezőgazdasági állandó bizottsági tagok körzetekre osztották a községet, állandóan ellenőrzik az elvetésre kerülő vetőmag tisztaságát. A község valamennyi termelője csávázott gabonát tesz a földbe. Őszi árpát már 39 holdon vetettek, több holdon pedig bíbort és takarmány- keveréket vetettek. Ipari növények termesztésével is fogíalkoznak a gazdák. Lent 6 holdon, repcét 7 holdon vetettek. Nagy gonddal készítik a kenyérgabona és a tavasziak alá ,a talajt. Már több mint 20 holdon végeztek talajelőkészítést a tavasziak alá. Megkezdték a burgonyaszedést is. Szép György. Stéger György, Kelemen József, a község legtekintélyesebb gazdái már beadásukat is teljesítették. A község leapéldamutatóbb gazdái a .mintagazdák: Pál Adám és Puska János. Ök tették legelsőnek földbe őszi árpájukat, legelsők közt akarnak végezni a betakarítással is. Példát vehet róluk az egész község. Kauoshomokon minden garda teljesítette a burgonyabeadást Kaposhomok eddig még minden esztendőben a kaposvári járás élenjáró községei közé tartozott mind a begyűjitésibfen, mind a mezőgazdasági munkákban. Most sem akarnak lemaradni, a jó napos idő minden percét kihasználják arra, hogy időben földbe kerüljön a mag, csűrbe a kapások termése. Az Uj Ut Termelőszövetkezet tagjai mindig élenjárnak és példát mutatnak az egyéni gazdáknak. A termelőszövetkezet elsőnek vetette el az őszi árpát. A múlt hét elején az egész község teljesítette ősziárpa-ve- téstervét, a tegnapi nappal pedig a rozs is földbe került. Most a búza alá készítik a magágyat, de ezzel egyidőben a kapások betakarítása is folyik. Burgonyabeadását valamennyi gazda teljesítette már, a napraforgóbeadás is 50 százalékos. Hogy jól megy a szántás-vetés, a betakarítás a községben, elsősorban a tanács jó szervező, irányító munkáját dicséri. A tanács vezetői egyformán szorgalmazták a vetést, a betakarítást, így mindegyik idejében elkészül. Szabadi községben örömmel fogadták a gazdák a kukorica- értékesítési és sertéshizlalási szerződésről szélé rendeletét A szabadi gazdák nagy örömmel fogadták á sertéshizlalási szerződésről szóló határozatot. A gazdák legtöbbje még emlékezik az elmúlt évekre, amikor magas áron kellett megvásárolni az aprójószágoknak és sertéseknek szükséges kukoricát. A spekuláció miatt a kistermelők nem tudták megvásárolni a szükséges mennyiséget. Örömmel vették, hogy államunk ennek most elejét veszi. Most a rendelet értelmében lehetővé vált. hogy a gazdák már szüretkor értékesítsék kukoricáiufcat -240 forintos áron. De tudjál:, hosv érdemes hizlalással is foglalkozni. A községben eddig már 39 hízót kötöttek le. A gazdák tudják, hogy ha szerződnek, sokkal biztosabb az értékesítés, ugyanakkor jó árat kapnak érte az államtól. Orbán Péter tanácstag 2 sertésre, Németh Ferenc párttag szintén 2 darabra kötött szerződést. A község sertéshizlalási terve 50 darab. Mészáros elvtárs, a község tanácselnöke szerint nem telik bele két nap sem és a község teljesíti a tervet. Gépállomási vezetőink harcoljanak az őszi terv teljesítéséért Megyénk gépállomásain nagyon lassan halad1 a tenvteljesítés. Egyik hétről a másikra úgyszólván csak párszázalékos az elmélkedés. Mindez azt bizonyítja, hogy a gépállomások vezetői még a mai napig sem dolgoznak elég lelkiismeretesen. Nagyon vontatottan megy még mindig a szerződéskötés is. Annak ellenére, hogy bőven, lett volna idő az őszi munkák beindulása előtt a szerződések megkötésére, sok helyen most kapkodnak, most igyekeznek szerződéskötéssel biztosítani tervük teljesítését. Megyénk dolgozó parasztsága, a termelőszövetkezetek sokkal jobb munkát várnak a gépállomásoktól'. Megsokszorozott erőre van szükség ez ősszel is, mivel sok új termelőszövetkezet alakult ez évben'. Az új termelőszövetkezetek pedig legelőször is a gépállomásoktól várják a segítséget. Rajtuk tehát a sor, hogy megyénk új szülöttei előtt is1 megszerezzék jó hírnevüket. Az őszi szántásban az öt legjobb gépállomás: 1. Csokonyavásonta, 2. Balatonkiliti, 3. Karád, 4. Tapsony, 5. Nagybajom. A legrosszabb öt gépállomás az őszi szántásban: Segesd, Lengyeltóti, Tab, Marcali, Lad. A vetésben az öt legjobb gépállomás: 1. Nagyatád, 2. Marcali, 3. Mennye, 4. Fonó, 5. Tapscny. A vetésben az öt legrosszabb gépállomás: Kaposvár, Ihárosberény, Segesd (még egy hóidat sem vetettek), Darány, Lad. Épül községünk, szépül életünk Sokat olvastam az újságokban, a községek fejlődéséről. Meg szeretném írni, hogy á mi községünk, Me- zőcsokonya is milyen sokat fejlődött a felszabadulás óta. Azóta kaptunk autóbuszjáratot, sőt ezt az utóbbi években annyira kibővítették, hogy ma már naponta több autóbusz is közlekedik községünk és Kaposvár között. Állandó állatorvosunk van, most építik át az orvosi és állatorvosi lakásokat. Elértük azt, hogy községünkben gyönyörű bölcsőde és napközi otthon működik szakképzett felügyelő irányítása alatt. De gondoskodtak szórakozásunkról is. A régi, használhatatlan mozit teljesen újjáépítették, új berendezéssel látták él. / De nemcsak a középületek gyarapodtak. Rengeteg új lakóház is épült. Különösen sok tsz-tag épített házat magának, vásárolt rádiót. így épül a mi községünk, így szépül a mi életünk. Mihályi József levelező. Továbbra is lehet borértékesítési szerződést kötni Az idei kedvező szőlőtermés következtében eddig soha nem tapasztalt) érdeklődés nyilvánult meg a termelők körében termésüknek előnyös', szerződés útján történő értékesítése iránt. Sok termelő, aki eddig óvatos- ságiból', vagy bizalmatlanságból nem kötött szerződést felesleges, bortermésére, látva, hogy készpénzelőleget és magasabb átvételi árat kap az a termelő, aki szerződést kötött, kérte, hogy a szerződéskötés határidejét hosszabbítsák meg. Az Élelmiszeripari Minisztérium eleget tett a dolgozó parasztság kérésének és lehetővé tette, hogy azok a termelők is, akik eddig még nem szerződtek, termésükre megköthetik a magasabb árat jelentő értékesítési' szerződést. A jövőben azonban csak fejtett borokra lehet szerződni és a szerződés- kötés, valamint az átadás között legalább 30 napnak kell eltelni. Szerződést a Borforgalmi Vállalat pincészeteinél és felvásárlóinál! lehet kötni. Mecsekvidéki Borforgalmi V. Miért nem szervezik meg gondosabban a'munkáf a Ladi Gépállomáson Az őszi szántás-vetésben', a betakarításban mindenekelőtt termelőszövetkezeteink, de egyénileg dolgozó parasztjaink is sok segítséget várnak a gépállomások tói. Sajnos.,) megyénk gépállomásainál azonban! szerűden ség, a kapkodás, ami számos esetben gépkiesést, a termelő- szövetkezetek elégedetlenkedését váltja ki — és jogosam. Ez a tapasztalat a Hadi Gépállomásán is. A termelőszövetkezetek sürgetik a szánírást kérek . .. \ z öregember megtorpanva áll az ajtóban. A szobában, füstben négy-öt városiforma ember. Hogy lehetne innen visszafordulni? Mert a dolgát, amiben jött, akkor is nehéz lenne előadni, ha csak a házigazda, idős Simon Mihály hallaná. Pedig vele szomszédok. Csak mostanában azt sem tudja, őt is hogy szólítsa? Mert hát Mihály szomszéd négy hete elnök a szenyé- ri Béke TSZ-ben. Az öreg, ugyanattól fogva, tag ugyanott. És e körül van a baj. Pontosabban: a földjáradék körül. És akörül, hogy ő már mozgatta az ügyet. Persze, csak úgy, a maga módján'. — Nem egyenes emberek ezek — mondogatta itt is, Ott is, a szenyéri aisósoron is, a felsőn is. — Azzal biztattak: Kap föld járadékot, Feri bácsi, ne féljen... Beléptem... Most Én járok a nyakukra. Hiába. Senki nem ad írást róla!... Mondja lelkire: lehet-e hinni abban a járadékban? Áll zavarodottan az ajtóban, mert tudja, hogy az elnök is tudja, miket beszélt. Hát hogy adja elő? És mit szólnak ezek az idegenek is? Azok? Kedvesek nagyon. Bemutatkoznak. — Isten éltesse — rázza sorra kezüket. — Én meg Gazda Ferenc vagyok... Maga Losonczi?... Barcsi, úgy-e?... Mingyárt mondtam én, hogy ismerem. — No? Honnan? — A naptárból. Csak most nem ismertem Magára... Mert ott sapkás. Meg szépen mosolyog. A felismert, a híres barcsi1 tsz-ei- nök nevet. — No látja, így már egyezik. Mókázna is még tovább Feri bácsi, de látja a szomszéd szemén, hogy az már tudja, miért jön. Bizony tudja. Azt is, hogy Feri bácsi beszéde kételyt vetett el néhány portán. Pedig baj anélkül is akad. Húzódoznak a lovak közösbe adásától; van néhány tag, aki dolgozni se igen jár, ö is új ember, gyakorlatlan. Mi a fenének keveri még a szomszéd is? — Hát mi újság Feri bácsi? Mi járatban? — fordult hozzá. Az öregember egyszerre feláll, mint a jegyző előtt. Sok »elnök élvtárs-« után előadja, hogy ő bizony az írás irányában jött volna megint, — Üljön már le, Feri bácsi! No, ha mondom! Aztán, mit elncköz engem? Miska öcsém vagyok én, mint voltam. Érezni, hogy ez a kedvesség azért főként a vendégek kedvéért lett mondva. Ugyancsak az ő kedvükért jön a magyarázat is, hogy hát Feri bácsi írást akar arról, hogy neki, igenis, jár föld járadék. — Bólogat az öreg: Úgy, úgy pontosan. — Hát... mondtam már ugye, hogy törvény van erre?! Ott van az alapszabály. Az előírja. Jaj! Feri bácsinak pont az a baja, hogy csak ott van előírva. Hát megint nem síkéiül írást kapnia? — Te tudod Miska öcsém, hegy első gazda Voltam ér mindég Sze- nyérbe. De most már öreg vagyok. Tudod, hogy a vöm — nem fiam! Rá nem számíthatok. Hát mi lesz velem? Szegényházba men- jek? — Kap földjáradékot, higyjen már nekem! — Akkor miért nem adsz írást róla? Az írásnak elhiszem... Igazam van, Losonczi élvtá'rs? Igazam van-e? A kérdezett segíteni jött Barcsról ide. Jól tudja ő, milyen baj lehet egy ilyen érthetetlen nézeteltérésből is. Mert hát érthetetlen. De ésszel lehet segíteni.----Hát... már miért ne kaphatna í rást Feri bácsi?! — Úgy mondja ezt, hegy a szenyéri elnök restelkedik tőle. Hisz milyen világos ez! Hogy nem merte ő ezt eddig megcsinálni?-*• éri bácsi? Boldog, mint aki jussába jutott. Odatelepsziik arnellé a vendég mellé, aki gyorsan nekihasal egy üres lapnak. Olvassa az öreg, ahogy kikerekedik a neve, 68 éve és a szöveg, miszerint őt »föld- járadék illeti meg a Minta-alapszabályzat alábbi rendelkezése szerint. ..« Az író forgat egy kis könyvben, majd tovább ír. Losonczi Pál rákacsint. Feri bácsi boldogan betűzget a a töltőtoll után. A szöveg ugyanaz, mint aminek nem hitt, amikor azt mondták rá, hogy törvény. Most? Hiszi, mert »írás—ban áll, az ő nevére szóL így már igen! A többiek eközben halkan, visz- szafogott mosolygással beszélgetnek. — Mindig ilyen volt — susog Simon Mihály. — A pecsétes papírokkal mindig jól bánt. — Például a lovaknál. — Ahá! Kupec volt? — No, csak úgy, mellékesen. Valaki nevet.-— Ott csakugyan a pecsétes íráson múlott minden. — Ne gondoljanak azért semmit Feri bácsiról — menti a szomszéd. — Nagyszerű gazda volt világéletében. Csák hát, mindig finesszel is próbált élni. A pecsétes írás gyakran segített is neki. — Simon elvtárs is segíthetett volna! ö csakúgy hiszi el, ami törvény? Hát adja írásba neki! Miért kételkedjék a szövetkezetben? A tagság hangulatát is megronthatja az ilyesmi. Biztosan hallgatnak — Hallgatnak ám! Sok oklevele és olyan gazdasága van az öregnek, ami legalább százezerrel többet ér, még mindig megtalálható a terv- fást, a gépállomás nem tud megfele_____„lő mennyiségű gépet biztosítani, de T ArU-Vü'-'L' ILL-.'wvL'-.'L"vL'vüveze,)jg-[í mégsem intézkednek, hogy min* az enyém Pedig az é 14 holttá lehetőségekhez mérten biztosítsák dam is ér - nem is keveset... Ka két műszakos szántást A homok.liszeretgyorgyi Petőfi TSZ-ben pl. két őzben készül az »írás". Hosz-Mtraj^toj. szám egy műszakban, holott szú, de végre csak elkészül. Kaz egyik gépen _ Brandmüller elvM egtörténik az aláírás. Átadják* társén —, tudnának két műszakban Feri bácsinak. Olvassa, nézi, for-Jtós dolgozni, mert van segádvezető. gatja. |a felelős vezetők azonban szeret— Hát a pecsét? Pecsét nincsenek arra hivatkozni, hogy a segédrajta! ^vezetőt éjszaka nem lehet a gépre — Nincsen még pecsétünk Feritóengedni. Ez rendben van, de miért K bácsi. jjfnem a felelős vezető szánt éjjel és — De hát, akkor ez így nem jó! .Imiért nem szánt a segédvezető napHát úgy jó lesz-e — menti^pal? Ha a gépállomás vezetői gyak- gyorsan a helyzetet a naptárból is-K rabban járnák a hozzájuk tartozó te- mert vendég — ha én ráírom, hogyjtó’ülstefeti ha meghallgatnák ~a ter- (és már írja is) »előttem?" Alá atymelőszövetkezeti tagok kívánságát és nevét: »Losonczi Pál, a Szoctolista^véleményét, ha egy kicsit nagyobb Munka Hőse, országgyűlési képvise-íye-,kl smeretes'S'Sggel viseltetnének a lő. a barcsi Vörös Csillag TSZ el-!;tez-ek munkájáért, akkor bizonyára nöke ^jobbam megszerveznék a munkát, Az öreg egészen meghatódik ezek-IP«™ illene pl. a hemokszentgyörgyi I ~ __tsz-tagoknak ket-harom vetoffénet let ol a címektől tsz-tagoknak két-három vetőgépet le— No. így már rendben van -f* állítani, mert utolérik a traktort mondja. Teszi zsebre elégedetten ai(les I?iemt?,c|nak vetni- . papírt. Nincs már felhő a homlo- Vlzsgalf* . meg. a Ladj GepailoKmas vezetői is, mi az oka, ‘hogy , , , , Kegyes traktorosok érthetetlenül ke— t2. an- • ■ T1 t Jpeset szántanak egy dekád alatt, mi nők elvtars. Mihály szomszéd, hs^ oka p]_ hogy Tarr Béla_ akad doiOg nekem is. Tudod, bno a mvaszi kampányban az elsők meg én. . ,.,*között volt — az utolsó dekádban Losonczi elvtárs hamiskásan szo ty-esak 10 holdon végezte el a szántásit az induló után. _ Ka patosfai Törekvés TSZ-ben, míg — Várjon, nem ^ mondtunk meS*Lugyanez idő alatt Farkas László meg mindent, Feri bácsi! K trak toros a hedrehelyi Búzakalász — ? _ , , . -jl TSZ-ben 33 holdat szántott fel. SzaHa két-három év után leteszijLkfteni keli azzal a megalkuvással', a munkát, a földjáradékon felül^hogy olyan érveket fogadjanak el a még öregségi járadékot is kap a.Dmunka lassúságára, amelyet igen szövetkezettől. ^ ykönnyű megcáfolná. Vannak a Ladi — Nofene! Nyugdíjat? (^Gépállomáson is jól dolgozó trakto— Azt — hagyja rá. — Ez is ben-.;(Ioso^ mint Maries György, aki két ne van ám abban a törvényben. Hi-»Vnap alatt 29 hold vetőszántást végszi-e? Erről már nem kérek írást zett a kálmáncsai Szabadság TSZ- [)bem. A napokban megtartott üzemi nevet öregesen Feri bácsi és hun-tygyűiésen elhangzott szép vállalások eutkedva. hogy lássák: megértetted— pl Jónás János 140 százalékos, ő a leckét. Nincs is már semmi baj. j(t Farkas László és Kistótfh Jenő 130— Megy elégedetten... De... valamim 130 százalékos vállalása — is azt van talán? Az ajtóból visszafordulÚ).mutatják, hogy a traktoristák meg — Azért, ha meglesz, csak átlé-M akarnak tenni minden tőlük telhe- pek majd Miska öcsém! Rátenni*tőt az őszi munkák érdekében. Elő azt a pecsétet. Jjtkell ;-.segítená munkájukat a jobb Tóth Andor. szervezessel.