Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-25 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Arab vendégek látogatása városunkban Messzire viszik a sávolyi Szabadság TSZ hírét... Kiállítás kisipari szövetkezeteink ügyeskezű dolgozóinak munkáiból MAGYAR DOLGOZOK PARTJA XII. évfolyam, 199. szám. SOMOGYMEGY El ARA 5« FKAIÉ SS BEOZsrs&ratacntt MBBHi BIZO T T S AGARAK lapja Csütörtök, 1955. augusztus 25. ' Firág zó ti r n i »lös zö i • e 1 k e ze c ke E©si©sif&>sa! Tapasztalt, miívelt kommunistákkal a mezőgazdaság továiibfeilesztéséért Örvendetes, hogy megyénkben szinte óráról órára nagyobb te- í rét hódít magának a szövetkezeti mozgalom: a tsz-tagok, kommu- : nisták hívó szavára egyre több dolgozó parasztcsalád — az utób- j bi hetekben főleg középparaszti — szakít a régivel, az új, szebb > paraszti élet útjára lép, Megyénk számos községében már a dől- s gozó parasztok többsége összefogott: szövetkezein községgé alaki- j tották falujukat. És hamarosan újabb szövetkezeti községek szü- j leinek. 'í Zalán a középparasztok Alkotmány néven új tsz-i alakítottak Vasárnap tsz-kozséggé avatják Zalát Az elmúlt két hétben legtöbb szó Zala községben is a termelőszövet­kezetről esett. A Kossuth TSZ tag­jai, a járási MNDSZ népnevelői, a pártmunkások esténként felkeresték a gazdákat, s megírtuk: a döntő szó legtöbbnyire az asz- szonycké volt. Ők győzték meg fér­jeiket arról, hogy lépjenek a szö­vetkezetbe, jobb dolguk lesz ott. A régi termelőszövetkezet 23 családdal gyarapodott, a középparasztok nagy része, 44 család, 73 tag, 347 hold földdel Alkotmány néven új terme­lőszövetkezetet alakított. A tsz el­nökének Szappanos Józsefet válasz­tották. Az új szövetkezet alapjait olyan tekintélyes, jól gazdálkodó középparasztok rakták le, mint id. Takács Kálmán 14 holdas, Zrínyi Gábor 18 holdas, K. Somogyi Imre 14 holdas és Takács Lajos 16 hol­das gazdák. A falu dolgozó paraszt­jainak nagy része aláírta a belépé­si nyilatkozatot. Vívódik azonban még az új a régivel a községhez tartozó Bóta-ipusztán, ahol igen ki­tartó,. szívós, nevelő munkát kellett végezniök a népnevelőknek, mire két gazda aláírta a belépési nyilat­kozatot. Az egyik belépő Szabó Ist­ván tanácselnök helyettes, a másik Mogyorósi János dolgozó paraszt. A Bota-pusztaiak előtt van már pél­da, amit követhetnek, ne várakoz­zanak sokáig. Zala községben a dolgozó parasz­tok 75 százaléka aláírta a belépési nyilatkozatot. Vasárnap avatják tsz- községgé Zalát: az új termelőszö­vetkezeti község dolgozóinak sok si­kert, eredményes munkát kívánunk. A hedrehelyí tsz magasabb gabonatermése vonzó példa az egyéni gazdák számára A hedrehelyi Búzakalász TSZ ke­mény próbát állt ki az elmúlt né­hány év alatt. És hogy jói kiállta a próbát, az azoknak az embereknek az érdeme, akik szilárdan, védték a közös gazdaságukat, élükön . Hor­váth Lajossal, a tsz elnökével. Még csak két esztendeje, amikor az ellenség belekapaszkodott 3 hedre­helyi Búzakalászba, hogy széttépje azt. Akkor is erősnek bizonyult a szövetkezet, ma azonban sokkal erősebb. Megmutatták a Búzakalász- beliek, hogy összefogva többre men­nek, mint az egyéni gazdák. Bátran alkalmazzák az élenjáró termelési módszereket és a nagy mezőgazdasá­gi gépeket. S lám a homokon, ame­lyiken valamikor az uraság idején 4—5 és ma az egyéni gazdák 6—7 mázsa búzát termeltek, a tsz 9 má­zsa búzát termelt átlagosan holdan­ként. Ezzel az eredménnyel, . is magá­ra hívta a tsz az egyéni gazdák fi­gyelmét és kiváltotta elismerésüket. Hanem, amikor kiosztották a ‘ tagok­nak munkaegységenként a 3 kg ke­nyérgabonát és 6 forint készpénzt előlegben, akkor még inkább kezdte megnyerni az egyéni gazdák tetsző-1 sét a Búzakalász. Megtudták a !'a~ hibám, hogy a tsz-ben csak óvato­san számítva legalább 31 forintra ér­tékelhetnek egy-egy munkaegységet, amely szerint Pál József (sarki) tsz- tag harmadmagával július végéig több mint 25 ezer forintot keresett. Ahogy a terméskilátás biztat, ennél még nagyobb értékben számolhatnak, el egy-egy munkaegységet a Búza- kalászban. A tsz-ben látottak, hallot­tak nyomán kezdték bánni a kilé­pett dolgozó parasztok, hogy 1953- ban otthagyták a szövetkezetét. Be- kő József 8 holdas, Va]da Ferenc 17 holdas, Rarán János 7 holdas dol­gozó parasztok is egyre gyakrabban állították meg a tsz-tagokat és Hor­váth Lajos elnököt, hogy megkér­dezzenek néhány dolgot a Búza­kalászról. És a szövetkezetbeliek hí­vó szavára szívesen léptek vissza az egyszer már otthagyott útra. A múlt héten 6, s ezen a héten már eddig 7 család kérte felvételét a Búzaka­lász TSZ-be. S amilyen elevenen foglalkoztatja a még kívülálló hedre­helyi dolgozó parasztokat a szövet­kezés gondolata, biztos, hogy közü­lük hamarosan többen is a belépés mellett döntenek. Bafesa Kárfiíy halstonkiliti minta- gazda, a itápSípntfiizcttság elnöke tsz slökészíiő&lzotfságcl alakított A balatohkiliti egyénileg dolgozó parasztok figyelemmel kísérik a köz­ségükben működő két tsz: a Dózsa és a Rákóczi életét, erősödését. Póka József 12 holdas, Mózsa Gy. József 8 holdas és még másik három család a Rákóczi TSZ-be, öt család — köz­tük Harangozó György — pedig a Dózsa TSZ-be kérte felvételét. Be­látták: jobban jár, aki a közösben dolgozik. Egy újabb tsz alakítására nemrég 5 taggal előkészítő bizott­ság jött létre. Az új tsz alakításá­nak kezdeményezője Baksa Károly 8 holdas gazda, aki most, augusztus 20-án mintagazda kitüntetésben ré­szesült, s a ‘helyi Hazafias Népfront- bizottság elnöke. Baksa Károly te­kintélyes gazda, hallgatnak rá a dolgozó parasztok, s valószínű, sike­rül is napokon beliül megalakítani­uk az új szövetkezetei. Kívánjuk,, hogy így legyen. ; Megnyílt a falusi munkára jeíersfkmtf pártmunkások első szakmai tanfolyama Kedden délelőtt több mint 250 részvevővel ünnepélyesen nyílt meg a falusi munkára jelentkezett párt-, állami és gazdasági funkcionáriusok első csoportjának szakmai tanfolya­ma. Az ünnepélyes megnyitón meg­jelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkára, Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, Matolcsi János, a Központi Vezető­ség titkára, Erdei Ferenc földmű­velésügyi miniszter, Pogácsás György, az állami gazdaságok mi­nisztere, Mező Imre, a Budapesti Pártbizottság titkára. A tanfolyam hallgatói hosszantartó, lelkes tapssal köszöntötték a párt és a kormány megjelent képviselőit. A tanfolyamot Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter nyitotta meg — Ez az első alkalom — mondot­ta —, amikor a mezőgazdaságba küldött elvtársak részére olyan tan­folyamot rendezünk, ahol felkészül­hetnek új munkaterületük legalap­vetőbb tudnivalóira^. Természetesen tudjuk, hogy a kéthónapos tanfo­lyam nem elegendő arra, hogy az összes alapvető ismereteket — ame­lyek között sok bonyolult kérdés van — teljesen elsajátítsák. De azt a célt tűztük ki, hogy azokat az alapvető tudnivalók*!, melyekre jö­vendő munkahelyükön szükség van, feltétlenül tisztán lássák és megta­nulják. S ennek, valamint az eddi­gi pártmunkában, gazdasági szerve­ző munkában szerzett tapasztalata­ik alapján képesek legyenek gyor­san megtanulni mindazt, amire új munkahelyükön szükségük van. Ezután a hallgatók hosszantartó ■tapsa közepette Rákosi Mátyás emel­kedett szólásra. Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása Kedves elvtársak! Amióta 1953. jú­niusában pártunk Központi Vezető­sége napirendre tűzte a mezőgazda­ság fejlesztését, szakadatlanul igye­keztünk erősíteni a falusi munkát, s különösein a falu szocialista át­építését. Munkánknak új lendületet adott, hogy tapasztalt, kipróbált pártmunkásokat, jó, friss erőket küldtünk falura, tavaly ezret, s az idei év első felében többszáz elv­társat. Központi Vezetőségünk ez év jú­nius 8-i határozata alapján még to­vábbi ezerkétszáz elvtársat küldünk az idén a falusi munkára, mégpedig politikailag szilárd, a vezetésben és a szervezésben jártas, művelt, ta­pasztalt és fejlődőképes elvtársakat. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezzel újabb lökést adunk annak a fejlődésnek, amely elsősorban a szo­cialista szektorban máris mutatko­zik. Ismeretes, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok terméshozama or­szágszerte meghaladja nemcsak az általános paraszti, hanem a középparaszti terméseredménye­ket is. A júniusi határozatot követően, a párt hívó szavára sokszázam jelent­keztek falusi munkára az üzemek, a hivatalok, az állami intézmények dolgozói közül, mérnökök, techniku­sok, mezőgazdászok, pártmunkások. Az elvtársak, akik az első ilyen me­zőgazdasági szaktanfolyam hallgat tói, mintegy élcsapatát képezik en­nek az ezerkétszázas csoportnak. Miután a szocialista építés menete az alföldi és a gabonaíermő megyék­ben a legerőteljesebb, elsősorban eze­két a megyéket akarjuk az elvíár- sak segítségével megerősíteni. Ah­hoz, hogy a szövetkezetekben, az állami gazdaságokban és gépállomá­sokon tovább javuljon a vezetés, természetesen nagytudású igazgatók­ra, főmérnökökre, főagronómu&okra, főkönyvelőkre, pártmunkásokra van szükség. E kéthónapos szalktanfo­(Folytatás a 2. oldalon.) Első lenesek CIZ Úl Úton, Varász10’ Iharos- szenyér, Somogycsicsó, Szabás, J-ZC/JM LVÁ. a j LLLUU, Somogygeszti, Rinyabesenyő, Nemesdéd, Kőkút, Zala j "" "i nmiromr'fi ............................................................................................................................ II—--------------,__________,___-_______,_____gjf/ ú j t s z-k ö z s é Közösen dolgoznak máv a varászlói tsz-ehben Végül is megértették és azóta ha- sonló eset nem fordult elő, ell&n-ben a közös munkában már jelentős elő­rehaladás van,. Varászló. Kedves, barátságos kis község, mindössze 486 lakója van. Ha visszaforgatnánk 12—15 évvel « történelem kerekét, körülbelül a következő kép tárulna elénk: A kis falu lakóinak többsége a gróf Sennyei-uradalomban robotol. Ki egész évre elszegődött, ki csak idő­szaki munkásként dolgozik, a lé­nyeg azonban egy: a varászlói nincstelenek és szegényparasztok verejtéke a gróf Sennyeit gazdagítja. Aztán eljött 1945, sokan megírták 'már a földosztás történetét, az ol­vasó is bizonyára sokszor olvasta, pedig annyi újat lehetne még írni róla, hiszen minden faluban ennek külön története van. Vajon hány község van Somogybán, ahol min­den dolgozó paraszt földet kapott 1945-ben. Mert Varászlón így volt. 10 év telt el, aki azóta nem járt Varászlón, nehezen ismerne rá a 15 év előtti községre. Uj utcasor lé­tesült; Szabadság utca, így nevezték el. Nemesdédről új bekötőút épült, ezzel legalább 30 éves kívánságuk teljesült a varászlóiaknak. A régi kis szatócsbolt, ahol jobbára csak gyufát és petróleumot árultak, el­tűnt. Helyette 260 000 forint értékű áruval új szövetkezeti bolt nyílt, mellette italbolt. 1955. április 14-én aztán olyasmi történt, amire sokáig visszaemlékez­nek a faluban, egyszerre két ter­melőszövetkezet alakult. 46 család, I 80 taggal, 410 hold földön alakítot­ta meg a Haladás és a Győzelem TSZ-t. AKIK CSAK A NÉPNEVELŐKRE VÁRTAK Most már könnyen meg lehet számlálni azokat, akik a szövetkeze­ten kívül maradtak. Igaz, volt olyan eset is, mint Pandur János 'bácsié, akiről valahogyan megfeledkeztek a népnevelők, nem keresték fel, pe­dig szívesen ment volna ő már az elsők között a szövetkezetbe, csak nem hívta senki. Azt hitte, hogy nincs is rá szükség, legalábbis így mond­ta el később a népnevelőknek, ami­kor augusztus 10-én aláírta a belé­pési nyilatkozatot. Hogyne volna Pandur bácsira szükség, az ilyen szorgalmas középparasztokat szíve­sen fogadja családjába, akár ' a Győzelem, akár a Haladás. Ezt az azóta belépők példája is bizonyítja. Az alkotmány ünnepén lépett a Győzelembe Üst István 6 holdas és Sánta József 11 holdas dolgozó pa­raszt. De szívesen várják a még kí­vülállókat is. Várják és hívják Hor­váth István 12 holdas, Ménes József 10 holdas, Pandur Pálné 11 holdas, Borsós Vendel 6 holdas és Nagy La­jos 6 holdas dolgozó parasztokat. Takács' Sán r ibáésiiról örömmel pírjuk, hogy a napokban meggon- ' dolta a dolgot és maga szólt Köhler geinkben Sándor tanácselnök után: Hát csak hozzák azt a belépési nyilatkoza­tot. SEGÍTENEK a JÁRÁSIAK Jelenleg tehát a Győzelem 19 csa­ládot, 38 tagot számlál- és 160 hold földön kezdett hozzá a közös mun­kához, A Haladás 46 családdal, 57 taggal, 430 hold földön kezdte -meg az új életet. így van ez szó szerint, hozzáláttak a közös munkához, meg­kezdték az új életet. Mint tanulsá­got azonban az elején meg kell1 em­líteni, hogy az új tsz-eket nem sza­bad alakulásuk után magukra hagy­ni. A járási pártbizottságnak, a já­rási tanácsnak nemcsak addig .kell segíteni, amíg a fez-szervezés tart, hanem azután is. A magéra -hagyott új szövetkezeti tagok nem találják meg mindig a helyes utat, néhány an- meginoghatnak. így történt Varász­lón is az első időben, amikor a já­rástól egy hónapig szinte oda se néztek, hogy mi történik a község­ben. Ott pedig az történt, hogy egyesek megpróbálták egyénileg ér­tékesíteni állataikat, hogy ne kell­jen a tsz-,be vinni, Szerencsére a tsz vezetői erre időben felfigyeltek és azonnal segítségért fordultak a já­ráshoz. — a járási elvtársak elis­merték: hibásak voltak, hogy elha­nyagolták a varászlói tsz-ek segíté­sét. Azóta sokat tartózkodnak a községben. — Szükséges volt az alap­szabály egyes pontjait ismételten fel­olvasni, magyarázni a tsz-tagoknak. SZAMBAVETTÉK A KÖZÖS ÁLLATÁLLOMÁNYT A kisebb Győzelemben a leltáro­zás már megtörtént. 11 tehén, 5 nö­vendékmarha, 5 ló és 15 süldő ke­rült közös állományba. A Haladás­nál szintén befejezéshez közeleg a leltározás. Itt 3 pár ló, 3 pár ökör- fogat és 60 tehén kénül a közösbe. Ebből ‘azonban selejteznek, amire nem lesz szükség, eladják, az árát a takarékba -teszik, a tavasszal növen­dék tenyészállatokat vásárolnak be­lőle. Sertésállományt állami segít­séggel akarnak létesíteni. 20—25 anyakocát terveznek a fél, elejéin be­szerezni, hogy ezek á tavasszal már malacozzanak. Ugyancsak tavasszal 50 darab anyajuhot akarnak beállí­tani -a -gazdaságba. Sok gazda van a Haladásban, aki gyakorlatból jól tudja, hogy az állattenyésztés -mi­lyen. jövedelmező, így -tehát, az ál­lam és a saját jólétiük érdekében gondolkodnak előrelátóan. A Győzelem is gondoskodik az állatállomány növeléséről, ők is törzsállományt akarnak létesíteni sértésiből, sőt baromfifarmot is ter­veznek. A közeljövőben hozzákezde­nek nagyobb bar-omfiól építéséhez, saját erőből. A közös baromfifarm­ban a tsz-tagok visznek tyúkot, pulykát. ÉPÍTKEZNEK A leltározás befejezéshez köze­leg, de köziben -már jelentős épít­kezési munkák is történtek. Igaz, nagy segítség, hogy uradalmi épü­letek állnak a tsz-ek rendelkezésé­re, -melyek megkönnyítik az éiső lépéseket, de ezeket átalakítani, ta­tarozni kell. A Győzelem a böhö- nyei TÜZÉP-től a gépállomás, segít­ségével 260 mázsa folyamkavicsot szállított el betonjászol és takart májnyelőkészítő kamra készítéséhez. A Haladás tagjai- is- szorgalmasan vették ki részüket az istálló javítá­sában. A gazdasági épületek ren-dibehozán sa mellett megindult a közös mun­ka a földeken. A Győzelemben 10 holdon vetettek másodnövényt, 2 holdon kölest és 8 holdon takart mányrépát. Közben, hozzákezdtek a [trágyahordáshoz is. Eddig 200 mázsa trágyát hordtak ki a földekre. A Halaidási Termelőszövetkezetiben ás 20 mázsa szénát közösein .takarítót-* tak -be, 2 és fél hold tarlórépát; 2 holdon pedig japánkölest vetet-, tek. MINDKÉT TSZ-BEN KÉSZÍTIK AZ ŐSZI VETÉSTERVET A Haladás tagjai 30 holdon őszi árpát, 60 holdon búzát és 60 holdon, rozsot terveztek vetni, előrelátható­lag azonban még ennél is több lesz a gabonavetés, mert közben újabb családok léptek a tsz-ibe. A Győze­lemben 15 -hold őszi árpát, 30 hold rozsot és 35 hold búzát vetnek az ősszel. JŐ ELNÖKÖT VÁLASZTOTTAK Lelkes munka, lelkes tervezés, ez jellemzi mindkét tsz-t. A munkáik tervszerű, fegyelmezett végrehajtás sához azonban ki kell alakítani a munkaszervezeteket. A tsz-ek veze-< tői erről is gondoskodtak. — Beszél­ni kell mindkét szövetkezet elnökén ról, erről a két szorgalmas, tekin-i télyes, o-kosan gondolkodó k-özép­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents