Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1955-08-17 / 193. szám
Szerda, 1955, augusztus 17. SOMOGYI 1SEPLAP 3 Somogy tsz-mozgalmának előhbrevüelét szolgálta az iharosberényi tapasztalatcsere-tanácskozás Lapunk vasárnapi számában már hírt adtunk arról, hogy a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács Iharosberén-ybe hívta össze a tsz- mozgalom fejlesztésén, munkálkodó elvtársakat, hogy kicseréljék tapasztalataikat, átadják egymásnak hasznos módszereiket. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Hevesi János elvtársnak, a Csurgói Járási Pártbizottság első titkárának beszámolóját és részleteket közlünk a felszólalásokból. A szövetkezetek fejlesztésének egyák feltétele: a jól jövedelmező, példamutató tsz-ek A csurgói járás termelőszövetkezetei a múlt évben gazdaságilag és politikailag megszilárdultak, javult a vezetés, a munkafegyelem, nőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, a fel nem osztható szövetkezeti alap — kezdte beszámolóját Hevesi elvtárs. Szemléltetően bizonyítják ezt a következő számok: Az egy tagra jutó közös vagyon értéke Az egy munkaegységre eső osztalék 1953-ban: 1327,— Ft 1953-ban: 20,42 Ft 1954-ben: 2002,— Ft 1954-ben: 32,— Ft E számok a járás összes termelőszövetkezeteinek átlagát mutatják. Még szembetűnőbb .a fejlődés egyes tsz-efanél. A csurgói Uj Élet TSZ- ben például 1953-hoz viszonyítva 12 forinttal nőtt egy munkaegység értéke. Idén pedig már 50 forintot terveztek, amely a jó termés nyomán még növekedni fog. Ma már nincsenek gazos földek a járás termelőszövetkezeteiben, a gépállomások is több segítséget adnak a mezőgazdasági munkákhoz, s termelőszövetkezeteink vonzó példát mutatnak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Amikor pártunk márciusi határozata után, Megyei Pártbizottságunk útmutatása alapján megkezdtük a tsz-ek megszilárdításával egyidejűleg a számszerű fejlesztést is, volt mire támaszkodjon szervező és agitációs munkánk. A meglévő termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését, új tsz-ek alakítását tűztük célul Több községben megvizsgáltuk, megvannak-e a termelőszövetkezeti községgé fejlesztés feltételei, s ennek alapján kezdtük el felvilágosító, szervező munkánkat. Somogycsicsó- ban megvoltak a feltételek, hisz a jól működő tsz, a tagok jó kapcsolata az egyénileg dolgozó parasztokkal egyik legfőbb feltétele a tsz- község megteremtésének. A termelőszövetkezet állandóan segítette az egyéni parasztokat fogattal, (gazdasági felszereléssel. Az ellenség hangja nem tudott érvényesülni, mert harcos kommunisták voltak a faluban, akik bátor szószólói a tsz-mozgalom- nak. Első tsz-községünk tehát So- magycsicsó lett. Ezután Iharoson és Iharcsberényben kezdtük meg a fel- világosító munkát. Iharosberényben az Úttörő TSZ vezetőségét meg kellett szilárdítani, s meg kellett javítani a munkafegyelmet. Amikor rend volt a tsz-ben, megkezdhettük a politikai munkát. Milyen volt a politikai munka Somogycsicsó, Iharos és Iharosberény községekben? Első munkánk e községek tsz_-ei -eredményeinek felmérése és népszerűsítése volt a falu dolgozó parasztjai között. Figyelembe vettük, hány család lépett ki 1953-ban, s kik azok, akik szívesen visszalépnének a közösbe, őket kerestük meg legelőször és győztük meg a tsz-be való -belépésről. Mindig éber szemmel figyeltük az osztályellenség tevékenységét is, és meggátoltuk, hogy -befolyásolja a -becsületes dolgozó parasztokat. Mindegyik községben 5—6 járási pártmfunkás irányította a népneveÉrvekkel láttuk e Az agitációs munka megkezdése ■előtt értekezletre hívtuk össze a népnevelőket, ismertettük velük a községben működő tsz eredményeit, a tagok egy munkaegységre eső részesedését. összehasonlítottuk agy tsz-tag és egy egyénileg dolgozó középparaszt jövedelmét. Nemcsak a jelenlegi helyzetről, hanem a fejlődésről is vázlatot készítettek maguklők munkáját. A helyi vezetők, a kommunisták, tsz-tagok saját példájukkal agitáltak elsősorban. Tömegszervezeti vezetők — Iharosban például a népfrontbizottság tagjai — is példát mutattak a tsz-be való belépésben. A népnevelők között voltak gépállomási dolgozók, pedagógusok, s ami a legfontosabb: szövetkezeti tagok, akik valamennyien ismerik a tsz belső életét. A népnevelőket meghatározott utcarészre osztottuk el, 5—8 családhoz, s állandóan e családokhoz jártak agitálni. 1 a népnevelőket nak a népnevelők. Legfontosabb tudnivalójuk a népnevelőknek a termelőszövetkezetek alapszabálya volt. Addig nem engedtünk ki tsz-agitá- cióra népnevelőt, amíg nem volt tisztában a tsz-ek belső életévéi, szervezeti kérdéseivel. Esténként mindig tanácskozást tartottunk, s a népnevelők megvitatták, kicserélték tapasztalataikat, módszereiket. ^Nem akarok első lenni“ és „majd ha mások belépnek“ szavakat hangoztató dolgozó parasztok meggyőzése A dolgozó parasztok mindhárom faluban szinte kivétel nélkül arról beszéltek, meg vannak győződve a termelőszövetkezet helyességéről, majd be is lépnek, de nem akarnak •elsők lenni, majd ha belép a szomszéd, ők is belépnek. Ezek a nézetek arra hívták fel figyelműinket, hogy szoros rokoni és -baráti szálak kötik egymáshoz a dolgozó parasztokat. S azokat kellett megtalálnunk, .akikre a rokonság és a falu népe is -egyaránt hallgat. Ezeket a dolgozó parasztokat saját kérésükre csoportos -beszélgetésre hívtuk össze, s kértük segítségüket a szövetkezet fejlesztéséhez. Amikor ezek az élenjáró -gazdák aláírták a belépési nyilatkozatot, utánuk tömegesen léptek be az egyéni gazdák. Iharosban Kocor János, a vógrehajtóbizottság tagja maga kérte az agitátorokat — miután áláírta a belépési nyilatkozatot — hadd szóljon a falu dolgozó parasztjaihoz, hogy azok kövessék példáját. Az ellenség hangjának leleplezése és megsemmisitése Felvilágosító munkánkkal egyidő- ben az ellenség is igyekezett érvényesítem befolyását. Iharosban és Iharosberényben azt híresztelték, hogy még a bútort és a lábos-okát is be kell vinni a termelőszövetkezetibe, hogy nem marad semmi háztáji föld. Az ilyen híresztelést a meglévő tsz-ek példájával s az alapszabály ismertetésével visszavertük. Azokat pedig, akik megfenyegették a tsz-be -belépő dolgozó parasztokat, akik tsz-ellenes híreszteléseket terjesztettek — miután lelepleztük őket, megmutattuk valódi ábrázatukat — átadtuk a hatóságnak és megkapták érte méltó büntetésüket. Sokat segített az írásos agitáció A népnevelők munkáját segítette az írásos agitáció is. A tsz-be belépő dolgozó parasztok röplapokon levelet intéztek a község legtekintélyesebb dolgozó parasztjaihoz, hogy ők is bátran lépjenek a párt mutatta útra. A han-goshíradón keresztül állandóan ismertették az új belépők nevét. Úttörő köszöntő-brigádokat alakítottak. Szemléltető táblákon ismertették a helyii Úttörő TSZ és a «negye élenjáró tsz-einek eredményét, a tsz-tagok életét. Igen hatásos volt, hogy az úttörők — miután az új belépőket felköszöntötték — kis piros zászlókat helyezitek el az új tsz-tagok házán. Az új tsz-eknek azonnal segítséget adunk Nagyon fontos, hogy az újonnan alakult -tsz-eket ne hagyjuk magukra. Az első lépéseknél azonnal segítségükre kell sietni, hogy a közös gazdálkodást meg tudják kezdeni. Ezért a járási -tanács mezőigazdasági osztályától minden újonnan alakult termelőszövetkezetbe egy-egy szakembert küldtünk, akik számbavet- ték a belépő családok háztáji gazdaságon felüli állatállományát, gazdasági felszerelését, melyet -be kell vinniük az új tagoknak a közösbe. Segítették a tsz vezetőségét a gabo- n-avetésterv elkészítésében, a bevetésre kerülő táblák kijelölésében, hogy még a tagosítás előtt megkezdhessék á talaj-előkészítő munkákat. Felmérik a gazdasági épületeket, ahol a közös állatállományt elhelyezhetik, s hogy milyen állami segítséget kell adni az új tsz-nek. Már intézkedtünk például, hogy az új tsz-ek cseretermény ellenében minőségi, nemesített vetőmagot kapjanak az őszi kalászosok vetéséhez. Fontos feladatunk, hogy az új tsz-ek ben megalakítsuk a pártszervezetet A gazdasági támogatáson kívül igen fontosnak tartjuk a politikai munka megindítását is, az új tsz-ta- <gok nevelését. Ezért az új tsz-tagok közül azokat, akik arra érdemesek, felvesszük a pártba, s a régi, harcos kommunisták mellett újakat nevelünk. Felszólalásait a tanácskozáson Kovács Sándor elvtárs, a Kaposvári, Járási Pártbizottság első titkára a kommunista példamutatással és a tsz-tagok felvilágosító munkába való bevonásával! foglalkozott. A kommunistáktól nemcsak szavakat, hanem tetteket is várnak — mondta. Az tetszik a tsz-tagok- nak is, az egyénileg gazdálkodó dolgozó -parasztoknak is, ha párttitkáruk, tanácselnökük is belép -a tsz-be. Az olyan párttitkár, aki csak szavakban és nem tettekben ért egjtet a Párt tsz-fejlesztésről szóló politikájával!, az valóban gátolja annak végrehajtását. Föltette a kérdést Kovács elvtárs, vajon kire hallgassanak az egyénileg gazdálkodók? A párttitkárra, a tanácselnökre vagy pedig a kulákofcra? A kaposvári járásiban is voltak olyan tsz-ek s még vannak is, amelyeknek tagjai nem mennek az egyéni gazdák közé, nem hívják a tsz-be őket. Itt elsősorban a kommunistákat győzzük meg, hogy helytelen a befelé fordulásuk, hogy -legjobban a tsz-tagok -tudják meggyőzni az egyénieket a belépésre. Mészáros Gézáné elvtársnő, a Nagyatádi Járási Pártbizottság titkára arról számolt be, hogy a rinya- besenyői új tsz tagjai tapasztalatcserére mennek a barcsi Vörös Csillagba, hogy a közös gazdálkodást a gyakorlatban sajátítsák el. Söjtör István elvtárs, a Zala megyei Nagykanizsai Járási Pártbizottság első titkára sok hasznos tapasztalatról számolt be a tanácskozáson. Abban a községben, abol a tsz-fej- lesztést megindítják, taggyűlést tartanak, ahol a kommunisták megvitatják a szövetkezet fejlesztését és maguk aláírják a -belépési nyilatkozatot. Ezután összehívják a tanácsban működő MDP csoportot és a tanácsban dolgozó kommunistákat meggyőzik a közös gazdálkodásról. Utána összehívják a tömegszervezetek vezetőségét, felkérik őket, segítsék a tsz fejlesztését. I-gy például a DISZ vezetőségét, a Hazafias Népfront elnökségét, a különböző tömeg- szervezeteket. Azcfcban a községekben, ahol tsz-fejlesztés-t akarnak, előre kiadják a tsz-ek mintaalapsza- bályzatát. Suri Sándor elvtárs, a Kaposvári Járási Tanács elnöke arról beszélt, hogy a járási pártbizottság és a járási tanács munkájának jó összhangja az egyik legfőbb feltétele annak, hogy a kaposvári járásban jól fejlődik a t-sz-mozgalom. Nagyon fontos az új tsz-ek megszilárdítása — mondta Suri elvtárs —, ezért arra kérte az illetékes felsőbb szerveket, engedjék meg, hogy saját apparátusukban átcsoportosítást hajthassanak végre, hogy minél több erőt tudjanak az újonnan alakult tsz-ek megszilárdításához adni. Több felszólaló beszélt arról, hogy fokozni kell az «asszonyok közötti felvilágosító munkát, mert sok gazda arra hivatkozik, hogy -«én belépnék, de az asszony nem akar». Jusson el a népnevelő felvilágosító szava az asszonyokhoz; sokat segíthetnek a tsz-ben dolgozó asszonyok, akik saját életükkel bizonyíthatják be, hogy jobb a tsz-ben, mint egyénileg. A tanácskozáson sok jó tapasztalat, módszer cserélt gazdát, s azok alkalmazásával még előbbre vihetjük Somogybán a tsz-mozgalmat. Készítsünk minél több sílótakarmányt másodvetésből Takarmánybázisunk alapját növeljük, minél nagyobb területen vetünk másodnövényt. Az idei esős időjárás kedvező a másodvetésű növények fejlődésére és nagy termés várható ezekből a zöldtakarimányokból. Termelőszövetkezeteinknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunknak arra kell törekednie, hogy állatai takarmányozását minél változatosabbá tegyék, ezt pedig télen jó siilótakarmány etetésével érhetik el. A silótakarmánnyal azonban nem csak a változatos takarmányozást biztosítjuk, hanem csökkentjük az állattartás költségeit is, növeljük a termékhozamot, egyszóval nagyobb jövedelmet biztosítunk az állattenyésztésben. Az esős időjárás hátráltatja a szálastakarmányok betakarítását. Minden termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt igyekezzék tehát szálastakarmánya egyrészét silózással tartósítani, ezzel elkerüli azt a kockázatot, hogy a rendre lekaszált takarmány többször megázva, kilúgozódva kerül raktározásra. Helyesen cselekszik a nedrehelyi Búzakalász TSZ vezetősége, amikor úgy igyekszik sarjuterrnését veszteségmentesen elraktározni, hogy egy részét zölden lekaszálva azonnal be- silózza. De nemcsak a zöldfüvet akarják eltenni silóba, hanem a 15 kát. hold másodvetésű napraforgó, csatornádé, édescirok termését is be- silózzák. Jól felkészült a silózásra a kétesei Előre TSZ is, amely 600 köbméter saldieret mind zöldtakarmáninyal tölti meg. Másodvetési tervüket 144 százalékra teljesítették. A zavartalan átteleltetés céljából igyekezzék -minden termelőszövetkezet és dolgozó paraszt sok másodnövényt vetni, hogy minél több zöldtakarmányból készíthessenek silót. A gépállomási mezőgazdászok is segítsék a termelőszövetkezetók si- lózási tervének maradéktalan teljesítését. Kövessék Hujder Ferenc gamási mezőgazdász példáját, aki a gamási Haladás TSZ-ban a napokban töltetett meg 160 köbméter siló- teret jómiinőségű zöldtakanmányból. Sokat kell még termi — különösen a fonyódi és nagyatádi — járási tanácsok főállattenyésztőinek, a körzeti állattenyésztőknek, gépállomási mezőgazdászoknak, de a községi tanácsoknak is a silózási tervek teljesítése érdekében. Wéber Endrei Nemesített őszi kalászos vetőmagakció a barcsi, fonyódi és nagyatádi járásban A Földművelésügyi Minisztérium központi készletből idén nagymeny- nyiségű államilag' felülvizsgált és fémzárolt, nemesített őszi búza, rozs és őszi árpa vetőmagvat bocsát Somogy megye rendelkezésére. Elsősorban az újonnan alakult és szántó- területben erősen megnövekedett termelőszövetkezeteket látják el őszi kalászos vetőmaggal. A barcsi, fonyódi. és a nagyatádi járás egész területén az egyéni termelőknek is biztosítják az őszi kalászosok vetés- területére a nemesített vetőmagvakat, A termelőszövetkezetek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályán, az egyéni termelők pedig a községi tanácsoknál jelentsék igényüket augusztus 20-ig. A nemesített vetőmagvakért azonos fajú és mennyiségű szokványcsereterményt kell beadni. Ha nem áll ilyen termény rendelkezésre, akkor beadható: 100 kg nemesített búzáért: 100 kg szokvány- búza, vagy 112 kg rozs, vagy 118 kg árpa, vagy 118 kg zab, vagy 118 kg májusi morzsolt kukorica; 100 kg nemesített rozsért: 100 kg ' szokvány-rozs, vagy 89 kg búza, vagy 105 kg árpa, vagy 105 kg zab, vagy 105 kg májusi morzsolt kukorica. 100 kg nemesített őszi . árpáért: 100 kg szokvány-árpa, vagy 85 kg búza, vagy 95 kg rozs, vagy 100 kg zab, vagy 100 kg májusi morzsolt kukorica. „SEGÍTETTEK, KÖSZÖNJÜK NEKIK“ A drávaszentesi Búzakalász Termelőszövetkezetnek 7 hold csibehúrja ázott kint a -határban napokon át, mivel a sok esőzés miatt nem tudtuk learatni. A tagság elkedvetlenedett, elkeseredett, mert már azt gondoltuk, hogy kárbavész a 7 hold csibehúr. Azonban egy napon a Cső- -konyavisontai Gépállomás igazgatója, Dániel elvtárs és főmezőgazdásza, Danes elvtárs meghozták a segítséget a tsz-nek. Azonnal intézkedtek, hogy az aratástól felszabadult kombájn kezdje meg a termelőszövetkezet 7 holdas tábláján a csibehúr aratását. Kihasználták az egy napos jóidőt is, learatták, elcsépelték a csibehürt. A segítség ezzel nem fejeződött be. Dániel elvtárs megsokallta, hogy a rostálás nagyon lassan megy, a kombájnt rostálásra is beállította. A több napot igénylő kézirostálás helyett kombájnnal 3 óra alatt befejeztük a 60 zsák mag rostálását és tisztán került a magtárba. Most is látjuk, hogy milyen nagy segítséget jelent nekünk a gép. Dániel és Danes elvtársak már többször tanújelét adták segíteni akarásuknak, de igazán csali most győződtünk meg elvtársi segítőkészsógükről. Köszönetét mondok nekik a Búzakalász Termelőszövetkezet tagsága nevében. Czigány Péter, a Búzakalász Termelőszövetkezet tagja. ÜJ KENYÉR Még friss, még meleg. Féleségem nemrég szedte ki a kemencéiből. Üj kenyér: foszlós és fehér a bélé. Jó étvággyal. majszolja! csöpp lányom, s engem is elfog valami érthetetlen gyermekes mohóság. Már a harmadik karéjt vágom. Feleségem mosolyog, fejét ingatja, s abból a szeletből harap, amelyiket a kezemben -tartom. Róza néne bejön, ő is kér, hogy majd ha süt, visszaadja. Feleségem ad néki. Róza néne dicsért Valóban, na- igyon jó. Fogom a kést, még két nagy dara-oot lekanyarítok, s roha- nok a kút mellett át a szomszédba. — 1 Böske nénem, Böske néném! — Itt vagyok — kiált amaz a konyhából, s nem tudja mire «élni lelkendezésemet. — ízlelje meg, új kenyér! — Van nekünk is ... — szabadkozik. — De nem új kenyér. Fogadja csak el. Kezébe veszi, forgatja, szagolgatja, megnyomja, s ő is nagyon dicséri. (Amelyik kenyeret pedig dicséri, az igazán jó lehet, mert ő a környéken arról híres, hogy a legjobb kenyeret süti.) Margit néném nincs otthon. Kissé csalódottan viszem haza a kenyeret. Jön anyám is. Lentről jön, a tsz alsó udvaráról; -gabonát hordanak. Első kérdése, hogy sikerült a kenyér?! •Máskor ha fáradt volt, ledőlt és pihent ebéd előtt, de most nem. Letört egy darabot a kenyérből, jóízűefn,- «üresen» ette. Elmosolyodott. Most is, mint minidig, h-a| valamlii nagy öröme van, szembeállítja a jelent a múlttal. I Feleségemnek magyarázza tki tudja a beszéd fonalában honnan indultak), hogy a Jurcsek idején (van-e dolgozó paraszt, aki ne emlékezne -rá?), hogy* is, -mint is volt. Még én is emlékszem rá. * * » Nyolc éves múltam akkor, de mondhatom, hogy jó kenyeret nem is igen ettem. Minden esztendőben rosszul mehetett szüleimnek, sohasem volt elég a búzánk. Kilenc hold földünk és mel lé1 8—10 hold bérleti termett,- de... — és ez a de meg is ette. Amit nem vitt el a gazda a bérletért, -azt elvitte Jurcsek. (Haj, de -átkozott emlékek maradtak utána...) Ami megmaradt a §a~ honáiból, az vetőnek kellett, és hogy legalább ünnepeken kalácsnak és kilfőzőnek legyen -búzaliszt. A rozsból is alig maradt valami. A -boltban nem volt kenyér. Már jóval a következő évi aratás előtt nem volt miihez nyúlni. Anyám jóságos szeme tele volt szomorúsággal, amikor tovább emlékezett. Az árpából alighogy megérett, néhány -kérész-tat előre elcsépeltünk. A múlt keserűségeit újra és újra előhozni nem szégyelltem soha, és most is megmondom, hogy 'a disznók elől ettük fél az árpát. Frissen még csak jó volt az árpadarából sült kenyér. De amikor megszáradt, feltörte szájpadlásomat, hogy még a levest se kívántam. Akik nem éltek benn, azok ma nem tudnak úgy örülni az új kenyérnek, mint mi hárman: édesanyám, feleségem és én. Bondor Gé/a
