Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-13 / 190. szám

Szombat, 1955. augusztus 13. SOMOGYI TSEPLAP S a Fordítsunk gondot mezőgazdasági újítómozgalomra SZERKESZTŐSÉGÜNK POSTÁJÁBÓL ►►A mezőgazdasági újítómozgalom fellendítéséért«« címmel vezércikk jelent meg augusztus 9-én a Szabad Népben. A cikk rámutat a magyar mezőgazdaságban alkalmazott újí­tásokra, melyek több millió forint megtakarítást eredményeztek, eddig. De foglalkozik a cikk azokkal a hiá­nyosságokkal is, ■ melyek akadályoz­zák a mozgalom széleskörű kibon­takozását. A cikk alapján mi is megvizsgáltuk, hogyan áll megyénk­ben a mezőgazdasági újítómozga- iam? Tettühk-e valamit, értünk-e el eredményeket? A Gépállomások Megyei Igazgatósá­gának főmérnöke, Mendől Béla elv­társ az újítási felelős. Érdeklődé­sünkre csak azt tudja mondani, hogy alszik, pang a mozgalom. Hogy miért? Mert eddig senki sem törődött az újítókkal, nem volt gazdája a mozgalomnak. Ö maga energiaügyi, tűzrendészet!, egészségvédelmi és még néhány megbízatást lát el. így az újítással nem foglalkozhatott kellő figyelem­mel. Mindössze annyit tud Mendől elvtárs, hogy tavaly voltak kezde­ményezések, s olyan újítás is akadt, melyet megyeszerte alkalmaztak. Példának említi a Balatankildti Gépállomás dolgozójának, Kiss Bé­lának az újítását. Kiss Béla vízhű­téses szikraifogót szerelt fel trakto­rára. Az újítás a tűzveszély ellen biztosít. Palla József újító a Dará­nyi Gépállomáson., az aratógép irány váltóját változtatta meg ered­ménnyel. Az ő módosítását is elfo­gadták. A Marcali Gépállomás dol­gozója, Matusek Lajos a traktcreke fakerekének új beállításán kísérle­DICSÉRETBEN RÉSZESÍTJÜK Csizmadia Imre, Csizmadia Sándor és Paska István balatonendrédi dol­gozó parasztokat, akik már egész évi tej-, tojás-, ’baromfi-, hízottser­tés- és vágómarhabeadási kötele­zettségüknek eleget tettek. A mun­kában is élenjárnak. Gabonájukat már elcsépelték, gabonabeatiási kö­telezettségüket a cséplőgéptől telje­sítették. Dicséretet érdemelnek azért is, mert a kötelező beadáson kívül Csizmadia Imre 22, Csizmadia Sándor 21, Paska István pedig 11 mázsa szabadgabenát adott át az államnak. tezatt. Ezzel a traktaréke könnyeb­ben szabályozható: a szántási mély­séget tetszés szerint megváltoztat­hatták. És ezzel vége is megyénk mezőgazdasági újítói névsorának. Hegy kaptak-e díjat, pénzjutalmat ezek az újítók? Kiss Béla aligha­nem, de az utóbbi kettő, nem való­színű. .. A mezőgazdaságban ezer és ezer lehetősége van az ésszerű gondola­tok, újítások megvalósításának. A felsorolt példák is azt bizonyítják, hogy a gépeknél már megkezdődött az újításokkal való kísérletezés. Az állattenyésztés és a növénytermesz­tés azonban az újítások szempontjá­ból teljesen elhanyagolt terület. Az állatok gondozása, etetése; a takarmányfélék előállítása; ga­bona- és kapásnövényeink ter­mesztése. konyhakertészetünk, szőlő- és gyümölcstermelésünk — mind, mind lehetőséget nyúj­tanak mezőgazdasági szakembe­reinknek új módszerek alkalma­zására. A talajművelés és a minőség meg­javítása, a terméshozamok növelé­se megköveteli tőlünk az újítómoz­galom fellendítését. A Megyei Tanács VB, a Mezőgaz­dasági Igazgatóság gondoskodjék olyan újítási felelős beállításáról, aki felkarolja az újítással kísérlete­zők kezdeményezését. A gépállomá­sokon, állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben sok olyan dol­gozó van, aki szívesein gondolkodik e.gy-egy munkafolyamat meggyorsí­tásán, ésszerűsítésén. Figyeljenek fel ezekre az elvtársakra, és adja­nak meg minden lehetőséget újítási javaslatuk megvalósításához. Asszonytalálkozókat rendez az MNDSZ az alkotmány ünnepén A magyar asszonyok augusztus 20-án számos baráti találkozón ün­nepük alkotmányunkat, amely jo­gaik kiteljesedését hozta meg szá­mukra. Igen kedvesek és barátiak lesznek azok a találkozók, amelye­ken az anyák konferenciája alkal­mából Budapesten járt asszonyok adják vissza a szíves látogatást a pesti asszonyoknak. Rákosi elvtárs beszédének lelkesítő hatása volt Mint mindig, úgy most is nagy ese­mény volt Rákosi elvtárs beszéde. Rákosi elvtárs a csepeli gyűlésen el­mondott J beszédében ismertette! az ország népét legjobban érdeklő kér­déseket, beszélt a béketábor győzel­méről, amit minden becsületes em­ber örömmel fogadott. Rákosi elv- társ megemlékezett népgazdaságunk minden ágáról, így a mezőgazdaság­ról is, az állami gazdaságokról és a termelőszövetkezetekről, arról, hogy a mezőgazdaság szocialista szektora milyen fejlődési fokot ért el a már­ciusi párthatározat óta. Rákosi elvtárs beszédének lelke­sítő hatása volt községünk dolgozó parasztjaira, a mi tsz-iink tagjaira is. Ez meglátszik abban is, hogy szövetkezetünkben a munkakedv azóta még nagyobb, mint eddig volt. A tsz tagjai magabiztosan tekinte­nek a jövőbe, s ehhez minden alap­juk megvan. A jelek arra mutat­nak, hogy községünk Rákosi etviárs beszéde után még nagyabb léptek­kel halad előre a szocializmus épí­tésének útján. Ehhez kívánok erőt, egészséget és jó munkát a tsz tagjainak. K. Kovács István a Petőfi TSZ elnöke, Istvándi. Mire fordítják a tanácsok a békekölcsön-részesedést? Kormányunk rendelkezése értelmé­ben a kozséqi tanácsokat illeti meg az ötödik Békekölcsön készpénzjegyzése után befizetett összeg fele, a városi ta­nácsokat a negyedrésze. Tanácsaink a békekölcsön-részesedést közcélokra: gazdasági, szociális és kulturális beru­házásokra használják fel. Megyénkben is számos olyan tervet valósítanak meg tanácsaink a 'békekölcsön-részesedés­ből, amire enélkül később, talán csak évek múlva kerülhetett volna sor. Ba- bócsán mázsaházat, Eerzencén kultúr- Dtthont építenek, Balatonlellén vízveze­tékhálózatot bővítenék, Somogygeszti- ben sportpályát létesítenek a részese­désből. Andocson hangoshíradó besze­relésére, Tabon a piac áthelyezésére, Balatonkilitin bekötőút javítására, Ll- bickozmán községi közkút és legelői kút állítására használják fel a kézhez kapott összeget. A többi tanácsok is hasonló célokra fordtíják a részesedést. A békekölcsön forintjai így járulnak hozzá megyénk gazdagodásához amel­lett, hogy a kötvénytulajdonosok teljes egészében, 'sőt nyereménnyel tetézve kapják vissza államunktól a kölcsön­adott összeget. cMiöl a nemes nzLüiepzőlű vesszeje „ízületik” A híres somogyi bortermő vi­dék: Kőröshegy — Szólód — Lát- rány nyugati folytatása a Balaton- boglártól —■ Lengyeltótig elterülő több ezer holdnyi. terület. Valaha Gaál Gaszion hatalmas birtokai helyezkedtek itt el. A felszabadu­lás után Gaáléik kizsákmáinyoltjai földhöz jutottak Balatonbogláron, SzöllőskisCakcn, Szöllősgyörökben és Lengyeltótiban is. A kiosztott 'földek mellett még állami gazda­ság létesítésére is maradt terület, így jött létre a Lengyeltóti Álla­mi Gazdaság, melyet a környéken »►szőlészet« néven ismernek és em­legetnek. Valóban, 1950-ben a Lengyeltóti Állami Gazdaság szőlő- és gyü­mölcstermelő állami gazdaság lett. Szakembereink megállapították, hogy a látrányi domboknak a Ba- latomboglár felőli oldala is ugyan« olyan alkalmas a szőlő termeszté­sére, mint a keleti lankák. S még ez évben megkezdődött a szőlő telepítése. A gyorsan növő vadalany vessze­jét nagy gonddal kezelik. Ritási Jánosné már három éve dolgozik e szakmában. Szereti a szőlőmun­kát. Ügyes kézzel erősíti a lugas drótjához a szőlővesszőt. Nem kis dciog a szőlőnek meg­felelő talajt előkészíteni. E terü­leten is hatalmas gőzgépek ekéi forgatták a talajt, s tették al­kalmassá a szőlőtelepítésre. így keletkezett a 160 holdnyi szőlő- anyatelep, a 200 holdas törzs­szőlő, valamint a 22 holdas szőlő­iskola. Azóta csaknem 5 esztendő telt el. Az 1950-ben elültetett szőlő­tök mély gyökeret vertek a tele- vény talajban. A hatalmas szőlő- táblák betonoszlopait összekötő drótokon 6—7 méter hosszúságúra A közelmúltban érkezett külföld­ről a szőlőművelő traktor, amely 5 fogat és 5 ember munkáját vég­zi el. A gazdaságban igen megsze­rették az új gépet. női már a ripária pertális vagy a berlanöieri, az úgynevezett vad alany. Szorgos munkáskezek kötö­zik, kaecsozzák egész nyáron át e szőlő messzefutó vesszejét, amely gyökereztetve alanya lesz a leg­nemesebb szőlőfajtáiknak. De nem­csak az ember, hanem a gép is ápolja, munkálja a szőlőt. A leg­modernebb szőlőápoló traktor la­zítja a lugassarok közötti földet, ősszel betakarja, tavasszal pedig kinyitja. A szőlőben ás megköny- nyíti az ember munkáját a gép. A késlekedő nyár ellenére is a hatalmas, úgynevezett törzsszőlő« táblákon szépen fejlődnek a dús szőlőfürtök. Pedig e szőlőkben maga a szőlő csak »»mellékter­mék«. Itt is a vesszőn van a hang« súly. Ugyanis a vad alany és a nemes szőlő keresztezéséből, a vadnak a nemessel való beoltásá­ból lesz a legállóképesebb nemes­fajú szőlő. A traktorista biztos kézzel vezeti gépét a szőlősorok között is. A vontatott tárcsa kiirtja a gyomot, s földbe forgatja a szőlőhajtásokat, amelyek egyúttal trágyázzák a föl­det. Az öt éves állami gazdaság most kezd valójában nagyüzemi módon dolgozni. Rövidesen teljes egészé­ben elkészül a gazdaság központ­jában, Balatonbogláron a négy­millió forintos beruházással épülő vesszőfeldolgozó és előhajtató épü­lőié. Ennek üzembehelyezésével már teljes apparátussal s az elő­irányzott terveknek megfelelően tud dolgozni a Lengyeltóti Szőlé­szeti Állami Gazdaság, amely csak egy a sok közül hazánkban, ahol azon dolgoznak, hogy a híres magyar bortermő vidéken elterülő szőlőtermelő gazdaságokba új, friss, eleven nemes szőlővesszők kerüljenek. K. S. A Lengyeltóti Állami Gazdaság igazgatója, Szél elvtárs Mihályi József keriésszel látogatást tesz a szőlőben dolgozóknál. Pettenkoffer Sándor vezető kertész és Jánosi József brigádvezető beszámolnak a most folyó munkákról. Két kép — Az egyik brazil lag közli, hogy egy család rettenetes nyomora miatt három serdülőkorú gyer­mekét eladta egy kereskedőnek egy zsák lisztért és 4két mérő nyers cukorért. Egy pillanatra az elmúlt évszá­zadok bűzhödt levegője csapja meg az olvasót a brazil lap tudó­sításából. Emberkereskedelem? — a XX. században? Szinte hihetet­lennek tűnik, pedig így van. Hosz- szú évtizedek teltek el a rabszol­gatörvény óta, s most, a civilizált XX. században, egy kapitalista or­szágban a nyomor, az éhhalál Sói való félelem ismét feltámasztotta az emberi méltóságot megcsúfoló gyalázatos emberkereskedelmet. Mindez Brazíliában, Dél-Amerika legnagyobb, szabadnak csúfolt ál­lamában történt. Egy család eladta három gyer­mekét. .. Eladtak, megvásároltak három gyermeket, úgy mint egy tárgyat, mint az öntudatlan bar­mot, amely adható, vehető, cse­rélhető. Ki ad többet érte... Egy zsák liszt, két mérő nyers cukcr — ennyit kaptak értük. Egy-két hét, ennyivel sikerült tán meghosszabbítani az életet, ennyi időre sikerült elűzni az éhhalá! szörnyét a család feje fölül, s nyerni egy parányi reményt: amíg a liszt, a cukor tart, addig tán történik valami. Három gyermeket eladtak, de a többinek sikerült tán meghosszab­bítani az életét... Ki a bűnös? ... Olyan komor, olyan rettenetes a kép, hogy melléje kell állítani va­lamit a mi életünkből, valami fénylőt, igaz emberségtől ragyo­gót. két világ Három esztendeje történt: Kapos­várott négyes ikrek születtek. A hírt szétvitte a rádió, a lapok, s mindenki izgalommal figyelt, mindenki szívét a féltő aggódás töltötte be az életképtelennek bi­zonyuló gyermekekért, az anyáért. Nem, nem mint szenzációt, nem mint érdekességet féltették az ik­reket, a jövő emberéért, négy éle­tért aggódtak. Az anyát, az ikreket Budapest­re szállították. Nem késlekedtek egy percet sem, az orvosok, az emberek nem kíméltek időt, fá­radtságot. — Megmenteni az ikre­ket, megmenteni négy életet! Az ország szíve azokban a na­pokban együtt dobogott a gyerme­kek megmentéséért harcoló orvo­sokéval. S alig egy hónapja újabb hírt közöltek a lapok, a rádió. A há­rom éves kaposvári négycsikreket átadták szüleiknek. Megható hír volt, s még félémé- löbb, meghatóbb az édesanya kö­szönő szava. A budapesti üzemek közül az egyik a négy kisgyermek kelengyéjét, a másik üzem gyer­mekágyakat készített az ikreknek^ Egy ország, egy szabad nép szí­ve dobogott a kaposvári négyes­ikrekért, s dobog minden újszülött gyermekért, élő vagy születendő emberért. Brazíliában ugyanakkor három gyermeket bocsátottak áruba, há­rom fiatal életet vittek a vásárra. Nem értékelték többre őket, mint egy zsák liszt, két mérő nyers cu­kor. Két kép, két világ. Az egyik kép sötét, rettenetes, mint maga a brazil rendszer. a másik ragyo­gó, mint a mi igaz, szabad, embe­ribb világunk. \mv Vasutasaink készülnek az ötödik vasutasnapra KAPOSVÁRI FÜTŐHÁZ I ►►Munkaversennyel ünnepeljük az V. vasutasnapot« — köszönti a fel­írás, aki a Kaposvári Fűtőház terü­letére lép. S ez á Széleskörű munka­verseny nem kisebb célt szolgál, mint azt, hogy a fűtőháziak ismét elnyerjék az élüzem címet. A fel­ajánlások összessége nemcsak el­éri, hanem valamivel túl is szárnyal­ja az élüzem cím elnyeréséhez szük­séges szintet. Majdnem valamennyi dolgozó tett vállalást. Csak a mozdonyvezetők és fűtők vasutasnapi vállalásának tel­jesítése 100 tonna szén megtakarí­tását jelenti a népgazdaságnak. E szénmennyiség 50 család évi szén­szükségletét jelenti. Keczeli János mozdonyvezető és fűtője, Darázs Ferenc 3 tonna szén­megtakarítást, a tonnakilométer-terv 110 százalékos teljesítését és a sze­mélyvonatok menetrendszerű továb­bítását vállalták és teljesítették. Pós- fai István és Tótok Menyhért fűtő 3,5 tonna szénmegtakarításon kívül 7 tú’súlyos vonat továbbítását vál­lalták. A pályafenintartás és a forgalom dolgozóival együtt a vontatási dol­gozók is nagy lelkesedéssel köszön­tik augusztus 14-ét, a vasutas dolgo­zók nagy ünnepét. »HÍREK* Várható időjárás szom­bat estig; Változó fel­hőzet, kevés helyen fu­tózápor. A hőmérsék- Szombat ! let emelkedik. Várható Ipoly legmagasabb hőmérsék- let 26—29 fok között. ESEMÉNYNAPTÁR 1802. augusztus 13-án született N. Lenau, az osztrákok nagy költője. 1829-ben ugyanezen a napon szü­letett I. M. Szecsenov orosz fizio- lógus. — Kaposvár anyakönyvi hírei: Születés: Vilhelm Elek fia Zoltán, Keskeny Dezső leánya Aliz, Nagy János fia Csaba, Vörös József fia László, Orsós János fia Antal, Za- kács Sándor leánya Katalin. Halá­lozás: Szőke Rózsa másfél éves. — Véradók, figyelem! A Véradó Állomás közli, hogy az augusztus 19-i, pénteki véradási napot augusz­tus 18-án, csütörtökön tartják meg. A véradó-felelősök pedig augusztus 15-én a Vöröskereszt helyiségében értekezletre gyűlnek össze. Eletet ment, aki vért ad! Augusztus 13 — Országos állat- és kirakodóvá­sár lesz augusztus 15-én Kadarkű- ton és Nágocson. — Csatlakoztak a Csepeli Papír­gyár és a DISZ Központi Vezetősége papírgyűjtési felhívásához a Kapos­vári Textiíművek fiataljai, akik ez- ideig 15 tonna papírhulladékot gyűjtöttek össze és adtak át a MÉH Vállalatnak. — Eredményes volt- az elmúlt övi iskolai takarékossági verseny me­gyénkben is. A kis pajtások szor­galmasan gyűjtögették pénzüket és az év végéig több mint 600 000 fo­rintot helyeztek el a takarékban. A legjobb eredményt a kaposvári Cse­ri úti iskola fiataljai érték el, ahoi az egy főre eső megtakarított ösz- szeg csaknem 135 forint volt. A ne- meskisfaludiaík 90,32 forintot, a ka- posfüredi pajtások pedig több mint 76 forintot gyűjtöttek. — Több mint 600 olvasója van havonta a nagybajomi Népkönyv­tárnak. A könyvtár igen szépen fej­lődik. A 3000 kötetes népkönyvtár­nak eddig 560 tagja van már. Az olvasóknak több mint a fele fiatal. Halálos baleset szülői gondatlanságból Augusztus 10-én 18 óra tájt Bala- tonmária és Balatonberény között az országúton halálos autógázolás történt. Császár József gépkocsive­zető a CL 587 rendszámú személy- gépkocsival Budapestről Keszthelyre igyekezett, s az említett helyen mintegy 60 km-es sebességgel vezet­te kocsiját. A gépkocsival szemben két felnőtt s egy gyermek jött. A gépkocsivezető jelzéssel figyelmez­tette őket, hogy térjenek le az or­szágút betonjáról. Azok le is kanya­rodtak a padkára, de mire a gépkocsi 20—25 méter távolságra ért, Babinszki Mária 11 éves békéscsabai kislány fel­nőtt kísérői közül hirtelen ki­ugrott, s keresztül akart szalad­ni a kocsi előtt az út túlsó ol­dalára. A gépkocsivezető féke­zett, azonban a balesetet elke­rülni már nem tudta. A kislány a kerekek alá került, s az elsősegélynyújtás utáni kórházba szállítás alatt meghalt. Főként a balatonmenti ország­úton igen sokan sétálgatnak a jár­művek számára létesített úton. A szülők és felnőtték nem minden esetben vigyáznak a kíséretükben lévő gyermekekre, s ebből kifolyó­lag bizony elég gyakori a baleset. Egy ilyen gondatlanság a jelen eset­iben gyermekhalált okozott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents