Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-12 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Somogyi Néplap Mi történt a külpolitikában? Üzenet Marcaliba Mi az oka az augusztusi ősznek? A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El Bl Z OT TSÁGÁ NAK LAPJA XII. évfolyam, 189. szám. ARA 51 FILLER Péntek, 1955. augusztus 12. Mentsünk meg minden szem gabonát Még az idős emberek sem emlé­keznek ilyen hűvös, esős nyárra, mint amilyen az idei. Ez a szeszé­lyes időjárás hátráltatja a két leg­fontosabb soronlévő mezőgazdasági munkát: a gabonabehordást és a cséplést. Az idei jó gabonaterméssel biztosítani tudjuk dolgozó népünk kenyér- és lisztellátását, ha időben betakarítjuk a kenyémekvalót. A gabona azonban még nincs bizton­ságban, megyénkben a termésnek több mint egynegyede kint van a földeken. Mi hát a teendő? Az első és leg­fontosabb a nedves kévék, a beázott asztagok megszárítása. A nedves ké­véket teregessük szét a tarlón vagy állogassuk fel őket, úgy, hogy a ka­lászukkal felfelé egymásnak dőlje­nek, így a kévék kis sátort képez­nek, amelyen könnyen átjár a leve­gő és gyorsan megszárad a gabona.-?; A szárogatással ne késlekedjenekíj dolgozó parasztjaink, mert a gabona.fi könnyen kicsírázhat. Állami gazda-J« ságaink, termelőszövetkezeteink jóiéi vigyázzanak a nagyobb területen^ termelt gabona szárogatásával, nej ‘ szedjék szét egyszerre az összes ke- fj reszteket, csak annyit, amennyit az-'á nap be tudnak hordani vagy el tud-T nak csépelni, nehogy esetleg azok fi a kévék is megázzanak, amelyek ed-jt) dig a keresztek belsejében szárazzak. j maradtak. A gabona szárogatásán kívül igenje fontos feladat a behordás meggyor-.)“ sítása. A gabonabehordást úgy vé-J gezzék dolgozó parasztjaink, hogy j Csütörtökön reggel megyénk ga­bonatermésének egynegyed része még keresztekben kint volt a me­zőn. Ezen a napon csak elvétve volt egész csekély eső, így hozzá lehetett fogni a gabona szárogatásához, be­takarításához, s felbúghattak a csép­lőgépek is. A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács rendkívüli in­tézkedésére — minden erőt, fogatot mozgósítani a gabonabe takarításra — eljutott megyénk valamennyi községébe. ÍEnnek szellemében megindult a munka, asztagba került a gabona. Voltak azonban községi tanácsok, melyek a rendkívüli intézkedések végrehajtásáért jóformán semmit sem tettek. Minden erőt mozgósítva takarítsuk be a gabonát Böhonyén tétováztak A tanácstitkár, Buckó Mária és Mackó elvtárs, a községi pártbizott­ság titkára csak hosszas meggyőzés után volt hajlandó intézkedést ten­ni a behordás megszervezésére. Egyre csak azt hajtogatták: r.em le­het behordani, mert nedves a ga­bona. Semmit sem tettek azonban, hogy a nápos, szeles időben a Saz' dák szánogassák. hordják a gabonát. Az élet cáfolta meg őket, amikor egy szorgalmas gazda kévékkel meg­rakott szekérrel állt a Tanácsház elé. Ezután már nemcsak doboltat- tak a község vezetői, hanem intéz­ISagybajombun le csak doboltottak Csak a dobolástól azonban nem lehet eredményt várni — erről meg­győződtek a község vezetői is. Szöl- lősi István, a községi pártbizottság titkára a pártvezetősóget, Bán Ist­ván VB-elnök pedig a tanácstago­kat mozgósította. Ács Busa Sándor megszárítctta a nedves kereszteket, de csak vasárnap tudott volna be­hordani. A tanácselnök intézkedett, s a Növényvédő Állomás vontatót küldött a szállításhoz, Az éjszakai behordást is megszervezték. Kaposfőn egymást érték a szekerek IS fi kedtek is a falu mozgósítására, , ,,, , „ , , Itt is akadályozta az eső a beta- iS^SSiWS^Ä^karitast. Máté József 12 holdas és jjjmég néhány gazda mezőn lévő ga- -Ubonája már helyenként csírázásnak indult. Kér ez a gazdának, kár ez tjjaz országnak. Csütörtökön a napos, íjszeles időben délelőtt mégis kevés .[‘gazda szárította és hordta a gabo- íjlinát Kaposfőn. A kocsik az udvarban } (álltak, vagy takarmányt hordtak, szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről és kérik felvételüket a szövetke- -{Délután, amikor a községi tanács ni- »’ ziiOK a sz a tail ián Fellendült a termelőszövetkezeti mozgalom a tahi járásban Nap mint nap újabb és újabb dolgozó parasztok győződnek meg is. a a keresztekben lévő nedves kévéket tegyék ki száradni, a szárazakat hordják asztagba, végül a megszá-fj radt kévéket is összehordhatják. í| A gabonahehordással sem késle-Jj kedhetünk egy percet sem. Mindent fogatot a kintlévő gabona behordá-j* sara keU állítani. Dolgozó paraszt- 1 jaink összefogva segítsék egymást a behordásban, így hamarabb ka-}1 zalban lesz minden gazdának a ga-4 bonája. Gépállomásaink segítsék ter-'l melőszövetkezeteinket gépkocsival, vontatóval. Üzemeink segítségére Is'! nagy szükség van, adják kölcsönj| egy-egy napra a gépkocsikat, ezzel f kenyerünk biztosításához hozzá. Rendkívül fontos az is, hogy minden gazda gondosan rakja össze gabonáját asztagba. Űjra és újra hangsúlyozni kell, hogy csak a szá­raz kévéket rakják össze, mert egyébként a gabona befülled. Az asz­tagok tetejét fedjük be jól szalmá­val vagy takarjuk le vízhatlan pony­vával. Szólni kell még a gabona tárolá­sáról is. A nedves gabonát minden gazda otthon, a padlásán szárogassa meg, és feltétlenül külön tárolja a száraz gabonától, mert egy-két mázsa nedves gabona könnyen tönkreteheti egész termését. Minden gazda tartsa becsületbeli kötelességének a nedves gabona megszárítását. Terményrak­tárosaink csak olyan száraz gabonát vegyenek át, amilyet a rendelet elő­ír. A gabonát vékonyan öntözzék le a raktárakban, és naponta több­ször is forgassák meg. Magasan ne halmozzák fel. Ha szükséges, inkább vegyék igénybe az iskolákat, vagy egyéb tárolásra alkalmas épületeket. Kenyerünk biztosítása most a leg­fontosabb, s ennek érdekében min­dent el kell követnünk. Kommunis­táink, tanácstagjanik járjanak elől jó példával a gabona behordásában, tegyenek meg mindent, hogy meg­mentsük a gabonát, s bőségesen juthasson kenyér és liszt a dolgozók asztalára. Minden időt kihasználva folyik a cséplés Marádon Karád községben kora hajnaltól késő estig búgnak a cséplőgépek. A dolgozók minden igyekezettel azon vannak, hogy mielőbb elcsépeljék az asztagokban lévő gabonát. Az esős időjárás 'igen hátráltatta mun­kájukat. A lelkes munka eredmé­nyeképpen azonban minden dolgozó parasztnak idejében padlásra kerül­het a gabonája. A cséplőmunkások­nak további sok sikert kívánunk. zetekbe. A községek pártvezetőinek, pártmunkásainak, népnevelői- Jémegkapta a Megyei Pártbizottság nek, valamint a tanácsok dolgozóinak, vezetőinek példáját követ- (Jés a Megyei Tanács rendelkezését a ve, a tsz-ek eredményeit látva egyre több egyénileg gazdálkodó dől- 'Kgabonabehordásra, Sárdd Tanos ta­gozó paraszt lép a felemelkedés útjára, választja a boldogabb pa- tanácselnök és Brüsszel Lajos tanács- raszti életet. f {titkár megmozdították a falut. Ez­Karád községben Sidru József tanácselnök a feleségével együtt í jután már egymást érték a kévékkel aláírta a belépési nyilatkozatot. Visnyei Lajos községi pártbizottsági l [megrakott szekerek Kaposfőn. A titkár és felesége példát mutatva szintén szövetkezeti tagok lettek. ^határozott, gyors intézkedés Andocson Karsai József tanácselnök és Liliom József párttitkár } (hozta az eredményt, bizonyították be belépésükkel, hogy megértették pártunk szavát. 4 Mindkét elvtárs felesége is tsz-tag lett. Példájukat követték Vránics József 6, és Bodó Ferenc 14 kát. holdas dolgozó parasztok. Gamás községben Hartmann Ferenc párttitkár, egyénileg dol­gozó paraszt szakított a régi élettel és belépett a termelőszövetke­zetbe. A tabi járás kommunistáinak példamutatása meghozza gyümöl- % csét Nyomukban mind több becsületes dolgozó paraszt határozza A el magát, hogy a felemelkedés útját biztosító termelőszövetkezeti Jé SÖRNYEI SÁNDOR (felső) iha- útra lép. Kommunistáink, népnevelőink, tsz-tagjaink folytassák lan- áj rcsberényi 14 holdas dolgozó pa- kadatlanul a meggyőző, felvilágosító munkát, saját példájukkal ve- dj. raszt 5 hold földjén 72 mázsa 80 zessék a boldogabb paraszti élet útjára a még kívülállókat, hogy t kg gabonát termelt. A beadásán a tabi járás is felzárkózhasson a mezőgazdaság szocialista átszerve- áj felül szabadfelvásárlásra eladott zéséért harcolók élvonalába. íft 28 mázsa gabonájáért 7840 forintot meg­r Községi tanácsainktól a rendki- ();vüli helyzetre való tekintettel, gyors J^és határozott intézkedéseket vár Megyei Pártbizottságunk és a Me- fjvigyei Tanács végrehajtó bizottsága. kapott. HIRADAS SOMOGY GESZTIBŐL Huszonkét család kezd új életet az Új Életben TJeres fejű, barázdás arcú fér- fiák és asszonyok, vidám, életerős fiatalok foglaltak helyet a padokon a somogygeszti kultúrház- ban szerdán estefelé. Valamennyien olyan emberek, akik ebben az ége­tő munkaidőben akármiért nem jöttek volna össze gyűlésezni. Ök azonban most jövő sorsukról dönte­nek, s ez mindennél előbbrevaló! Nem egykönnyen jutottak el ed­dig a somogygesztiek. Sok álmatlan éjszakába került, míg az új mel­lett döntöttek. Nem szólva a nép­nevelők türelmes, felvilágosító munkájáról. S nem azért késett a dolog, mintha ellenségei lettek vol­na a közösnek, hisz saját szemük­kel látták, hogy az Uj Barázda tag­jai jobban boldogulnak, mint ők, az egyéniek. Más tartotta őket vissza. Nehéz volt a »haragosoknak« ba­ráti kezet nyújtani. Mert legtöbb­jük már volt tsz-tag, csak valami okból visszaállt egyéni sorba. Akik a volt Verseny TSZ-ből léptek ki, azok közt főleg a föld és a jövede­lem szétosztása miatt keletkezett nézeteltérés. És ezt az ellenség még nagyobbra fújta. De az okos szó nyomán a józan ész döntött. Nincs annak értelme, s azzal nem jut­nak előbbre, ha mindig csak a régi hibákat hánytorgatják és »hara­gosáig játszanak. — Többre me­gyünk, ha félrelökjük a régit és ba­ráti kezet nyújtunk egymásnak — határozta el az a 22 parasztcsalád, aki most összejött, hogy új szövet­kezetét alakítson. — ügy látom, gazdatársak, most már a szövetkezés dolgában egy akaraton vagyunk — mondta Dunszt Sándor, aki 17 holddal lé­pett a közösbe, s a szövetkezés egyik legbátrabb Zászlóvivője a gazdák között. — Ha van valakinek kérdése vagy javaslata, mondja el most! — Én azt javaslom — szólalt meg Juszt István okos szavakkal —, hogy csak annyi földet műveljünk, amennyivel bírunk. Nehogy úgy le­gyen, mint ezelőtt 3 évvel... És a.ki közénk áll, tartsa kötelezőnek a kö­zös munkát. — Úgy érzem, engem érint ez a dolog — emelte fel hangját Kiss László —, mert én mint a TNV alkalmazottja nem mehetek annyit a közösbe, mint más. De a felesé­gem és az apósom mindig ott lesz. — Helyes, jól van — hangzott az egyetértő válasz. J avaslom — vette át ismét á a szót Kiss László —, hogy az asszonyokkal és a többi család­taggal is mindenki írassa alá a belépési nyilatkozatot. Ha már a férfi a közösben van, legyen ott a család többi tagja is. — Úgy van, ezt követeljük is — szólt közbe határozottan Győrfi Jó­zsef né, s a többiek csatlakoztak hoz­zá. Majd Győrfiné így folytatta: — Aztán a felsőbb szervek ne intéz­kedjenek a szövetkezet ügyében a mi megkérdezésünk nélkül, mint ahogy az két éve előfordult. Mert én tudom, ha akkor Dunszt elvtár­sat nem viszik el a tsz éléről, még most is élne és már szépen virá­gozna az a szövetkezet, ami volt. Mert Dunszt elvtárs nemcsak hogy jó vezető, hanem jól érti a gazdál­kodást is. Szeretném, ha most is elnökünk lenne. így vélték a többiek is, és a tag­ság úgy döntött, hogy Dunszt Sán­dor legyen az elnök. Az új elnök megköszönte a bizalmat, s ígéretül csak annyit mondott: — Minden erőmmel és tudásommal igyekszem ezt a bizalmat viszonozni. — Ve­zetőségi taggá választották Hor­váth Lajost, aki 8 holddal, Habján Antalt, aki 4,5 holddal,-Juszt Sán­dort, aki 4 holddal állt a közösbe, és Kodó Endre gépállomási dolgo­zót. Tátrai elvtárs, a Mernyei Gépál­lomás igazgatója megígérte, hogy a gépállomás mindenben segíti az új szövetkezet tagságát, s már egy ag- ronómust is kértek az új tsz ré­szére. Tóth István elvtárs, az Uj Ba­rázda TSZ párttitkára ezt mondta: — Mi, a régebbi szövetkezet kom­munistái, tagjai szívből örülünk, hogy létrejött ez az új tsz, amit magunk is elősegítettünk. Bízhat­nak bennünk az új tsz tagjai, mi mindenkor mellettük állunk, hogy mielőbb olyan jó élet legyen ebben a szövetkezetben is, mint nálunk. Az új szövetkezeti parasztok ar­cáról bizakodás sugárzik, amikor látják, hogy mindenki a javukat akarja, segíti őket. örültek annak a biztatásnak is, amit Holota Imre elvtárs, a járási párt-vb titkára adott nekik az új útra lépéskor. Tpihatározták, hogy szövetkeze- ■*-* tűket, amely 22 családdal, 40 taggal, 123 hold földdel alakult, Uj Életnek nevezik, és azon lesz­nek, hogy olyan életet teremtsenek benne, hogy a még kívülállók is szívesen lépjenek közéjük. Arról beszélgettek még sokáig, mit hogy tesznek. De már nem úgy, hogy mit tesznek, hanem mit teszünk. S eb­ből nem fogytak ki még akkor sem. amikor éjfél tájban az utcán haza­felé tartottak... SZŰCS FERENC IGYEKEZZÜNK D BEHORBáSSOL A behordásban eddig a siófoki já­rás tsz-ei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai végeztek legjobb munkát. A járásban befejezéshez közeledik a ibetakarodás, mindössze 2 százalék hiányzik a 100 százalékból Igyekez­zenek a járás dolgozói, használják ki a jó időt, hogy két napon belül végezhessenek ezzel a fontos mun­kával. A nagyatádi járásban még mindig lassan megy a behordás.. Fele gabo­nájuk még kint a földeken ázik, ve­szélyben van. A járás dolgozó pa­rasztjai, termelőszövetkezetei lássa­nak dologhoz, minden lófogatot, gépkocsit és vontatót állítsanak be a munkába; biztosítsák, hogy a leg­rövidebb időn belül minden gabona asztagba rakva várja a cséplőgépet; Ez most a legfontosabb kötelessé­gük, ezt várja tőlük pártunk és dol­gozó népünk. A behordásban a járások sorrend­je: 1. siófoki járás 98 százalék, 2; fonyódi 87, 3. marcali 77, 4. csurgói 72, 5. kaposvári 71, 6. tabi 70, 7; barcsi 63, 8. nagyatádi 52 százalék. Kövessék a siófokiak példáját a begyűjtésben lemaradt járások A gabonabegyűjtési versenyben a siófoki járás halad az élen. A járás begyűjtési dolgozói jól mozgósítanak a beadásra, elsőrendű kötelességük­nek tartják az állampolgári fegye­lem betartatását. 'Hanyagul dolgoz­nak azonban a nagyatádi járás be­gyűjtési szervei. A járásban lassan megy a .gabonabegyűjtés, sok a hát­ralékos, nem alkalmazzák a törvény szigorát a kulákokkal, a notórius nem teljesítőkkel szemben. Teremt­senek végre rendet portájukon, szá­moltassák el a hátralékosokat, _ és követeljék meg mindenkitől szigo­rúan, hogy azonnal a cséplőgéptől teljesítsék a kötelezőt. A gabonabegyűjtésben a járások sorrendje: Járás: 1. siófoki 2. barcsi 3. fonyódi 4. marcali 5. kaposvári 6. tabi 7. csurgói 8. nagyatádi Begyűjt, hiv. vez.: Gajdos László Siszler István Győréi József Sifter Jenő Balassa Tibor Kovács István Horváth György Borbandi Ambrus A siófoki járás beadásban példam utató községei Balatonőszöd a siófoki járásban elsőként teljesítette kenyér- és ta­karmánygabonabeadási tervét. A községben eddig 00 dolgozó paraszt tett eleget vállalásának, közöttük elsőnek Csehi Lajos, Cs. Kovács Lajos, Kovács János. A szabadgabo­na felvásárlási tervét is 'teljesítette a község. Somogyi Ferenc 19 mázsa szabadgabonát adott el. Szólád az állat- és állati-termék- beadásban megelőzte Balatonőszö- döt: tegnap pl. 13 mázsa hízottser- tést és 17 mázsa vágómarhát adtak be. Tojásból és soványbaromfiból beadták az egész évi kötelezőt. Ke­nyér- és takarmányigabonabeadási tervüket, ezzel egyidőhen szabádiga- bona felvásárlási tervüket is telje­sítették. A tanácsülésen határozatot hoztak, hogy augusztus 20-ig hízott- sertésből is teljesítik éves .tervüket;. A harmadik negyedévi adót 101,7 százalékra rendezte a község. Nagy József VB-elnök, Bognár János be­gyűjtési megbízott kiváló munkát végzett. Kötcse község is teljesítette ke­nyér- és takarménygabonabeadási tervét, ezzel egyidőben a szabadga­bona felvásárlási tervnek ás eleget tett. A Béke és az Előre Termelő­szövetkezet szintén rendezte gabo­nabeadását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents