Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-10 / 187. szám

2

SOMOGYI NÉPLAP

Szerda, 1955. augusztus 10.

Rákosi Mátyás elvtárs képviselői beszámolója Csepelen

(Folytatás az 1. oldalról.)

den hű katonája legyen büszke arra, hogy harcos tagja- ennek a haSzólncm kéül, elvtársak, néhány szót arról a csalódásról is, amelyet a genfi értekezlet az itthoni és a nemzetközi reakció köreiben okozott. Például Nyugat-Németország militarista köreiben aí volt terjedve az a meggyőződés, hogy a genfi értekezlet azt fogja eredményezni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság valamilyen formában beleolvad az újra felfegyverzett Nyugat- Németországba. E körök számára váratlan meglepetés volt az, hogy feáf a kormányfők álláspontjai eltértek egymástól, mégis mindamy- rt-yian arra törekedtek, hogy a kölcsönös megértés szellemében olyan elfogadható megoldást találjanak, mely mindegyik fél érdekeit tekintetbe veszi. Ez történt a német egység, kérdésében (is, melyet, mint Hruscsov elvtárs mondotta: » ... sem a németek közreműködése nélkül, sem a Német Demokratikus Köztársaság rovására nem lehet megoldani«.

Ami a magyar reakciót illeti, itthon és külföldön egyaránt abban reménykedtek, hogy a genfi értekezlet megvitatja — és természetesen az ő javukra vitatja meg — a keleteurópai népi demokratikus országok helyzetét, valamint »a nemzetközi kommunizmus« kérdését.

A Szovjetunió határozott és meggyőző érveinek hatása alatt az értekezlet ettől minden további nélkül eltekintett, mert nem kívánt Kelet-Európa szabad népei belügyeibe beleavatkozni.

Azok a reakciós körök, amelyek nálunk az utolsó hetekben azt hirdették, hogy meg kell várni a genfi értekezlet kimenetelét, mert utána ►«-megfordul a világ«, most nagy elégedetlenséggel és keserűséggel látják, hogy valóban van fordulat, csak nem olyain, amilyet ők-reméltek.

És ha mór ennél a kérdésnél tartunk, ne veszítsük szem elől Bulga- nyim elvtárs -megállapítását:

‘■'■Tudjuk, hogy a genfi értekezlet csupán kezdete volt annak a nagy és nehéz munkának, melynek célja az államok közti igazi bizalom megteremtése és a béke megszilárdítása.

Áttérek most, kedves elvtársak, a magyar népi demokrácia gazdasági helyzetére. Az elvtársak ismerik a Központi Vezetőség ez évi március 4-i határozatát, amely kijavította azokat a torzításokat és káros jobboldali hibákat, melyeket elsősorban Nagy Imre képviselt. E jobboldali hibák következtében az ipari termelés a múlt évben alapjában véve egyhelyben topogott.

Az elmúlt félesztendő alatt — hála azoknak a rendszabályoknak, melyeket a párt és a kormány foganatosítottak —

minden -téren javulás tapasztalható. A dolgozók jobb teljesítményekkel mutatják meg, hogy helyeslik a márciusi határozatokat.

A javulás az ipar terén abban mutatkozik, hogy 1955 első félévében á szocialista ipar termelése 9,5 százalékkal, -a minisztériumi iparé pé- dig 7,7 százalékkal volt nagyobb, mint 1954 első felében. Ezek a számok azt mutatják, hogy az előző évihez -képest -iparunk fejlődése 1955 első feiében elég kedvezően alakult. A minisztériumi ipar első félévi termelési tervét 104,2 százalékra teljesítette. Ebben a túlteljesítésben szerepet játszik az is, hogy a tervezés ikissé óvatos volt és alacsony volt a célkitűzése. Ami az utolsó években ritkán fordult elő, most valameny- myi minisztérium teljesítette termelési előirányzatát és terven felül több szenet, villaimosenergiét, bauxi- tot, kőolajat, hengerelt acélt, al-urníA szocialista ipar 1955 első félévében mintegy másfélmiilliárd forinttal, a minisztériumi ipar pedig körülbelül egymilliárdnkétszázmillió forinttal teljesítette túl a tervét. Mindjárt hozzá kell tennem, hogy most, a nyár folyamán a felfutás üteme az év első hópapjaiihoz képest lelassult. Különösen nem - kielégítő a júliusi termelés menete. Ezért tehát

további, állandó erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy fokozzuk a -termelés ütemét

és így biztosítsuk az ez évi terv egétaknas, az emberiség jövőjét biztosító -mozgalomnak és kis, apró munkájával hozzájárul a béke megvédéséhez! (Taps.)

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy vannak olyan erők, melyek kísérletet tesznek majd e cél elérésének megakadályozására. Ez állhatatosságot és kitartást követel a népek közötti békéért folyó harcban«.

A genfi értekezlet és a külügyminisztereknek adott irányelvek új ösztönzést jelentenek a népek béke- harcában s arra serkentik őket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, éberen és kitartóan küzdjenek azért, hogy a Genfben Mtűzött feladatok az egyetemes béke és a népek biztonsága érdekében minél előbb meg is valósuljanak.

A békamozgalomnak új szárnyat, új lendületet ad a genfi értekezlet eredménye.

Rajta leszünk, hogy a magyar nép, mint eddig, a jövőben is ott legyen a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott harc első soraiban.

A magyar nép és a magyar kormány, a felszabadító Szovjetunióval, a nagy Kínai Népköztársasággal és a baráti -népi demokráciák országaival vállvetve együtt munkálkodik a [béke megvédése, a nemzetközi feszültség enyhítése céljából. A magyar országgyűlés a béke hatékonyabb védelmére iktatta törvénybe a Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést. A magyar külpolitika, csákúgy, mint a többi népi demokráciák országaié, minden alkalmat megragadott, hogy hozzájáruljon a béke megerősítéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez s e téren értünk is el eredményeket. Csak egyet említek közülük: a parlamentek képviselőinek meghívását — függetlenül az illető államok po- -ilitika-i és társadalmi rendszerétől. A genfi értekezlet u-tán, mikor, hála a Szovjetunió fáradhatatlan erőfeszítéseinek, a világ újra szabadabban lélegzik, a magyar népi demokrácia államának külpolitikája még következetesebben és fokozottabban munkálkodik azon, hogy a béke és a népek közötti egyetértés nagy ügyének sikeréhez a maga részéről a lehető legtöbbel hozzájáruljon.-niumot, benzint, égetett -téglát, fo- gatos ekét, varrógépet, rádióvevőké- szül-éket, textilipari termékeket, bőr lábbelit, sört, szalonnaféléket stb. adott az országnak.

1955. első félévében a szocialista ipar termelékenységi tervét 5,3 százalékkal, az előző év első felének termelékenységét 6,8 százalékkal haladta túl.

A minisztériumi iparban a termelékenység 7,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

Bármily kedvezőek első látásra ezek a számok, -hozzá kell tennünk, hogy az idei termelékenységi színvonal a múlt évi csökkenés következtében cs-aik kis mértékben haladta meg az 1953 első félévi termelékenységét. Magyarán mondva egy munkás ma ali-g termel valamivel többet, minit 1953 első felében, pedig közben sok milliárd forintnyi -beruházás történt; új gépeket állítottak be, új üzemek jöttek létre. Ezek a számok azt mutatják, hogy bár a javulás kétségtelen, de még lassú és amit e téren elértünk, az csak kezdet. 'E-gy percre sem szabad élerny-edni azoknak a törekvéseknek, amelyek a termelékenység emelésére, ,-az önköltség csökkentésére irányulnak; ha azt akarjuk, hogy -a népgazdaság a tavalyi visszaesés után újra erőteljes fejlődést mutasson és egészséges, szilárd alapja legyen a nép jólét további növekedésének.

szének teljesítését, sőt lehetőleg jelentős túlteljesítését.

Tovább nőtt a kiskereskedelmi áruforgalom: a fontosabb élelmiszerek közül lisztből 22 százalékkal, vajból 6 százalékkal, sajtból 38 százalékkal, cukorból 8 százalékkal, csokoládé és csokoládés áruikból 8 százalékkal nagyobb volt az eladás, mint 1954 azonos időszakában. Húsból és egyes hentesárukból azonban, (mint az elvtársaik tudják, az ellátás nem volt megfelelő. Az -első félév folyamán tartós fogyasztási cikkek közül -tűzhelyből 27 ezer darabbal, kerékpárból 12 ezer darabbal, edény- áruból 41 millió forinttal, bútorból több mint 100 millió forint tar növelte a kereskedelem az eladást a múlt év első félévéhez képest. Cementből több mint kétszer annyit, -téglából és cserépből -több mint -másfélszer any- nyít, mészből körülbelül 40 százalékkal -többet adott el ia kereskedelem a lakosság részére, mint tavaly.

Ezeket az eredményeket a munka- fegyelem javulása, a munka jobb megszervezése és részben a műszaki fejlesztés eredményeképpen értük el, melyek mind hozzájárultak a termelékenység növeléséhez. Ugyanakkor azonban meg kell állapítani, hogy a -termelés a javulás dacára sem volt ebben az évben minden területen eléggé tervszerű és az ipái egyes fontosabb termékfajtákból a tervezettnél kevesebbet -termelt.

Továbbfejlődésünk döntő biztosítékai

Mindnyájan megértjük, hogy azok a hibák, amelyek az 1953. júniusi Központi Vezetőségi ülés helyes határozatainak eltorzítása és rossz végrehajtása következtében megmutatkoztak, egyik napról a másikra nem küszöböl-hetők ki. A csepeli elv-tár- sak előtt, akik az ország legnagyobb üzemében, az RM Művekben dolgoznak, újra alá kell húznunk, hogy továbbfejlődésünk döntő biztosítékai változatlanul azok a tényezők, amelyeket Központi Vezetőségünk márciusi határozatai megjelöltek; a termelékenység fokozása, az önköltség csökkentése, a minőség javítása, anyagtakarékosság, munkafegyelem, technológiai fegyelem és hasonlók.

A magyar dolgozó nép és benne különösen a magyar munkásosztály, örömmel fogadta a márciusi határozatokat, amelyek a szocialista ipar és «benne -külön a nehézipar jelentőségét újra előtérbe állították. Különösen az ipari munkásság helyeselte ezeket a határozatokat és a termelés emelésével válaszolt rájuk. Ennek megfelelően

a munkások nagy többsége helyesléssel fogadta, hogy azokat a lazaságokat, amelyek a norma, a bérezés, az anyagfelhasználás, a munka- és technológiai fegyelem, a takarékosság stb. területén az utolsó két évben elburjánzottak, fokozatosan felszámoljuk.

Természetesen akadnak olyanok 'is, akik nem nagyon örülnek ezeknek a rendszabályoknak, de a proletariátus túlnyomó nagy többsége, dolgozó népünk, egészséges továbbfejlődésünk érdekében szükségesnek tártja, helyesli őket és mint az eddigi tapasztalatok mutatják, fegyelmezetten és megértőén munkálkodik végrehajtásukon. (Taps.)

Pártunk a szocialista ipar erőteljesebb, gyorsabb növelése és telje- feíttőképességének fokozása céljából a műszaki fejlesztés problémáit is napirendre tűzte. Azt [tapasztaltuk, hogy e kérdés felvetését úgy a munkásság, mint a műszáki értelmiség a legnagyobb érdeklődéssel és helyesléssel fogadta. Az ipar műszaki fejlesztésére az utolsó esztendőkben nem fektettünk elég súlyt, és emiatt elmaradtunk. Most, hogy napirendre tűztük, örömmel látjuk, hogy a dolgozók — köztük a műszaki, értelmiség — a legnagyobb megértéssel támogatják és segítik ennek a fontos kérdésnek megoldására irányuló törekvéseinket.

összefoglalva: az ipar a múlt évi visszaesés után kezd újra felfutni Nekünk -most minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy ez a folyamat tartós legyen és erősödjön, mert a nép jólét és a dolgozók életszínvonalának emelése csak abban az esetben valósítható meg, ha évről évre állandóan emelkedik a munka termelékenysége, csökken a -termékek önköltsége, javul a minőség, javul a -műszaki színvonal, a technológiai fegyelem, a munkafegyelem. Ezek azok a tényezők, amelyek változatlanul szocialista építésünk alapját képezik és amelyek segítségével valósítjuk meg népünk életszí,nvoná- lának állandó emelését. Az év első fele a múlt évhez képest jól indult, és ebben jelentékeny része volt az ittlévő elvtársa-knak, az RM Művek dolgozóinak is. A kezdet biztató, fontos, hogy meg ne álljunk, és az elért eredményeket erőteljesen fejlesszük tovább. (Nagy -taps.)

A mezőgazdaságban is megmutatkozott a márciusi határozatok hatása

Rátérek most a mezőgazdaság kérdésére. Megmondom,, elvtársak,

hogy május végén már attól tartottunk. hogy áz idén újra rossz lesz a termés. Áprilisban és májusban, mint az e-lytársak emlékeznek rá, szárazság vélt. Sok helyen a normális csapadéknak még a fele sem esett, le, és -ez hátrányosan befolyásolta a növényzet fejlődését. Júniusban azonban megkezdődtek az esőzések, és a vetések állása országszerte megjavult. Megjavultak a kenyérgabona terméseredményei, és bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, meg lehet álilapi- fani, hogy

a kalászosok kivétel nélkül lényegesen jobb termést adnak, mint a múlt esztendő folyamán.

A kapások, a kukorica, burgonya, cukorrépa minden jel szerint az idén jó termést adnak. Meg kell -említeni, hogy kukoricát 150 -ezer fca-t. holddal nagyobb területen vetettek, mint egy évvel ezelőtt, és 15 ezer kát. holddal növekedett a rizs vetésterülete is. A zöldség- és főzelékfélék vetésterülete is nagyobb, mint -tavaly. A múlt évivé1 hasonlíthatatlanul jobb a gyü- imölcstermés és «a tavalyinál sokkal kedvezőbbek a szőlő terméskilátásai ás.

A mezőgazdaságban is megmutatkozott. a Központi Vezetőség márciusi határozatainak hatása.

Jobb lett a fegyelem, megnőtt a rend. Egy fejjel megnőttünk — mondják a termelőszövetkezeti tagok a határozat után, és lelkesen álltak munkába.

Az -áll-ajmi gazdaságok és a termelőszövetkezetek a múlt évinél nagyobb mértékben alkalmazták a fejlettebb agrotechnikai módszereket, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kukorica vetésterületének több minit 40 százalékán végeztek négyzetes vetést és mintegy 30 ezer kát. holdon Jbibri-d kukoricát vetettek. A kalászosok aratása — kisebb, zabbal -bevetett területektől eltekintve — lényegében országszerte -befejeződött. Az állami gazdaságok gabonavetésük 33 százalékát kombájnnal, 51 százalékát aratógép- pel takarították be. A gépi aratás e gazdaságokban az összes -gabonavetésnek 84 százaléka volt, az elmúlt évi 67,2 százalékkal szemben.

A kombájnok teljesítménye mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetekben nem érte el a kitűzött tervet. Ennek elsősorban az újtól való félelem, a maradiság, a régihez való ragaszkodás volt az oka. Nem egy helyen maguk az álfám! -gazdaságok igazgatói vagy pátrtf unkclilonáriusaink akadály ózták a kombájnok munkáját, attól félve, hogy ha nem eresztik rá a -kaszásokat vagy az aratógépet a földekre,

Májr említettem, hogy egy területen még nem tudtunk komoly javulást elérni, ez a hús-, pontosabban a disznóhús ellátás. A jó kukoricatermés és általában a kapások jó terméskilátása lehetővé teszi, -hegy e téren is javulás álljon be, lehetővé teszi az is, hogy a sertés- állomány hétmillió darab fölé emelkedett. De mindjárt hozzáteszem,

ebben a kérdésben is megmutatkozik annak a sztálini megállapításnak helyessége, hogy hosszú ideig nem állhatunk egyik lábunkkal a szocialista ipar tatáján, a másikkal a nem szocialista mezőgazdaság tatáján.

Jelenleg -az -a helyzet, hogy Magyarországon még soha nem volt ilyen nagy a sertésállomány és ugyanakkor nincs elég dísznóhús a megmiövekedett kereslet Melegítésére, mert az -ennyire szétszórt kis- árutermelő gazdálkodás mellett nagyon nehéz megoldani a Melégítő

A termelőszövetkezeti mozgalom, a szocialista mezőgazdasági termelés formája részben a márciusi helyes határozatok hatására újra erőteljes fejlődésnek indult.

Augusztus 1-ig több mint 30 ezer új tag lépett be a termelő- szövetkezetekbe, ami annyit jelent, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom újra felfelé ível,

szemben -a tavalyi és tavalyelőtti állapottal, -amikor -a termelőszövetkezetek száma -é:s tagsága csökkent. Ezt a folyamatot elősegítette az a körülmény, hogy az idén -a termelőszövetkezetekben, és hozzátehetjük, az állami gazdaságokban is a jobb mezőgazdasági technológia, a több gép, műtrágya használata következtében, a megjavult munkafegyelem eredményeképpen a termésa kombájn későn érkezik és nagy 1-es-z a kipergés miatt a szamveszte- ség. Ennek' a helytelen álláspontnak az lett a következménye, hogy száz- és százezer métermázsa kenyérgabona ázik most kint a földeken, amelyet a kombájn idejekorán learatott és kicsépedt volna. A kár, ami így a nemzetgazdaságot éri, össze se-m hasonlítható azzal, amely az esetleges, csak feltételezett ki-pergésíöbb- letből keletkezett volna. Az állami gazdaságok minisztere ezért helyesen cselekedett, amikor kemény fegyelmi büntetéssel, egyes esetekben elbocsátással sújtotta azokat az állami -gazdasági igazgatókat, akik a kombájn használatát helytelenül mellőzték. Hasonlóképpen járunk ©1 azokkal a pártfunkc-ionárius elvi ársakkal szemben, akik a párt utasítása dacára nem segítették elő, hanem hátráltatták a kombájnok használatát.

A tavalyiaknál jobb gyümölcs- és főzeléktenmés már érezteti hatását a közel-látásban is. Bár a foeérés az idén a -tavalyihoz képest körülbelül két hetet késett, július végére a zöldség, a -gyümölcs együttes árszínvonala az előző, év július végéhez viszonyítva igen jelentős mértékben csökkent, és számítani lehet rá, hogy ez a csökkenés augusztusban és az .ősszel még tovább folytatódik.

A megjavult gabonatermésre való tekintettel a kormány elhatározta, hogy a szabadpiacra kerülő gabona egy részét a termelőktől közvetlenül a cséplőgépnél szabadpiaci áron felvásárolja. Ez az ár a búzánál készpénzben métermázsán-ként 240 forint és különböző kedvezményekkel 280 forintot tesz M.

Dolgozó parasztjaink túlnyomó többsége helyesléssel és megértéssel fogadta ezt a rendszabályt és szívesen adja el Uy- módon az államnak felesleges gabonája egy részét.

Az ellenség megkísérelte ezt a helyes rendszabályt á farán úgy beállítani-, hogy írd -az egész felesleges gabonamennyiséget ilyen -módon akarjuk felvásárolni. Az elvtársak, miután az első napokban látták, hogy a parasztok e rendszabályt jól fogadják, é [mulasztották sokhelyütt a további rendszeres felvilágosító munkát. Ezt most pótolni kell- és -gondoskodni -kell arról, hogy e rendszabály segítségével és a kötelező beadási terv -maradéktalan teljesítésével begyűjtsük azt a kenyérgabona mennyiséget, amelyre népünk ellátása céljából szükségünk van. Ismétlem, ezt lehetővé teszi a gabona- neműek megjavult terméseredménye, de a megvalósításhoz az eddiginél sok,kai határozottabb, elevenebb agitáció és meggyőzés szükséges.

begyűjtést és közellátási. -Az elv- társaknak tudniuk kell hogy a kis Magyarországon a Begyűjtési Minisztériumnak több mint másfélmillió termelővel van dolga. Ez a szám a paraszti gazdaságok elaprózódása és a szétírás következtében évről évre növekszik. Összehasonlításul elég megmondanom, hogy a Szovjetunióban a begyűjtési szervek körülbelül 120 ezer -kolhozzal és állami gazdasággal dolgoznak. A kisparaszti szétszórt gazdaságok nemcsak a modem mez-őgazdas-á-gi termelésit, -a kombájn és egyéb nagy gépek kihasználását gátolják, de rendkívül nehézzé teszik a begyűjtés munkáját is. Minél gyorsabban tér át a parasztság a felemelkedését és -boldogulását egyedül biztosító kollektív, nagyüzemi mezőgazdasági formára, annál inkább fog loegnőm« jövedelme, anyagi jóléte és termelésének növekedésével javulni log az ország közellátása is.

átlagok szinte kivétel nélkül mindenütt az országban jobbak -az egyéni -gazdaságok átlagánál. Elmondhatjuk, hogy az idén a [termelőszövetkezetek fölénye -az egyéni parasztok előtt a nagyobb terméseredmények nyomában országszerte világosan és meggyőzően jelentkezett. Elsősorban ez -az oka «annak, -hogy az egyéni parasztok újra megindultak a termelőszövetkezetek felé.

Ezt a fejlődést teljies erővel -elő kell segítenünk és «arra kell [törekedni, «hogy -az egyénileg dolgozó -parasztok minél számosabban önként, -saját meggyőződésükből lépjenek be a szövetkezetbe, vagy ala« latsának új termelőszövetkezeteket. Az elvtársak azonban ne felejtsék el az 1953-as év tanulságait, amikor -a termelőszövetkezetek olyan tagjai, akik -nem meggyőződésből, (Folytatás a 3. oldalon.)

A reakciót keserű csalódás érte

Gazdasági helyzetünkben a jobboldali hibák kijavítása óta javulás tapasztalható

Az ipar kezd újra felfutni

A húsellátás nehézségének okai

A termelőszövetkezeti mozgalom újra erőteljes fejlődésnek indult