Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1955-08-09 / 186. szám
Kedd, 1955. augusztas 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 Nagyobb figyelmet a dolgozók bejelentéseire Népköztársaságunk törvényben biztosítja a dolgozók bejelentéseinek elintézését. Ez a marxista—leninista szellemben készült törvény bírálatra és önbírálatra ösztönöz, amikor kimondja: »Minden állampolgárnak joga és becsületbeli kötelessége, hogy feltárja a hibákat és fogyatékosságokat, amelyek a gazdasági élet bármely területén jelentkeznek, kezdeményezze az állami és gazdasági szer. vek munkájának állandó tökéletesítését, harcoljon a pazarlás és bürokratikus ügyintézés ellen«. Ez s törvény igen nagy visszhangra talált dolgozóink körében, és nyomában állandóan nő a különböző szerveknek beküldött jelentések száma. Szerkesztőségünkbe is havonta többszáz levél érkezik, amelyek sokszor igen komoly hiányosságokat, pazarlást, bürokratikus ügyintézést, néha visszaélést lepleznek le. A törvény rendelkezése szerint minden beérkező bejelentést 30 napon 'belül ki kell vizsgálni és az eredményről a panasztevőt értesíteni keli Vannak azonban olyan intézmények, ahol a bejelentéseket még felszólításra sem vizsgálják ki. Április 29-én elküldtük a Megyei Tanács VKG-osztályának — mint illetékesnek — Kalmár Ferenoné siófoki levelezőnk panaszát. Két hónap múlva, június 29-én sürgettük az ügy elintézését, de mindmáig még választ sem kaptunk tőlük. Ügy latszik, itt( nem sokat törődnek a dolgozók panaszaival. A Begyűjtési Hivatal sem tett semmit Pataki Béla szöllősgyöröki lakos június 21-én elküldött panaszának kivizsgálására. A Nagyatádi Járási Tanácsot még június 10-én kértük a .görgetegi dolgozó parasztok panaszának kivizsgálására. A járási tanács azonban még csak nem is válaszolt. De nem kaptunk választ a Tabi JB-től sem a Somogydöröcskei Béke TSZ tagságának május 31-i panaszára. Az ilyen nemtörődömség végképp kedvét szegi a dolgozóknak. Pedig amikor írták a levelüket, tették bejelentéseiket, a bizalom, a párt politikájának igazságába vetett szilárd hit vezette őket. Éppen ezért a törvényszabta 30 napon belül minden panaszt, minden bejelentést ki kell vizsgálni, a kivizsgált ügyben a szükséges intézkedést megtenni és az eredményről a bejelentőt értesíteni. Csak ez biztosítja a dolgozók alapvető jogának, a bírálatnak érvényesítését, a hibáknak időben való megszüntetését. Egy agronómus munkája a bírálat után A -bőszénfai Lenin TSZ-ben dolgozik Stark Ferenc, a Kaposvári Gépállomás kihelyezett agrcnómusa. Tavasszal az állattenyésztés, a takarmányozás elhanyagolása miatt bírálatot kapott. A bírálat megmutatta, látását, és megállapítható, hogy azóta fordulat állt 'be Stark Ferenc agronómus munkájában. A 'bőszénfai Lenin Termelőszövetkezet állatállományának elhelyezése azóta már megvalósult. Nagy gondot fordított a szakszerű takarmányozásra is, amit a tejtermelés állandó emelkedése mutat: az istállóátlag 4,3 literről majdnem 7,5-re emelkedett. A növénytermelésben még szebb eredmények vannak. Búzából 10.5, rozsból 10, árpából 14,5 mázsa holdainkéntl termésátlagot ért el a szövetkezet az ő okos tanácsainak nyomán. Burgonyából 150 mázsán aluli átlagtermés nem lesz. Cukorrépából 200 mázsa várható holdankint. Stark Ferenc jó munkáját igazolja az a tény is, hogy a szövetkezet 7 kát. hold lenterülete elsőosztályú minősítést kapott. Heterózis kukoricáját a tsz az aratás megkezdéséig háromszor megkapálta, most teljesen gazmentes a kukoricatábla. Nagy lendülettel végzik a tsz tagjai a gazoló kapálást is. Stark elvtárs munkájában nemcsak a gépállomásra támaszkodik, na kell, segítséget kór a Bőszénfai Csikótelep vezetőségétől is. Stark ílvtárs a bírálat után megmutatta, hogy tud fiatalos szívvel dolgozni, annak ellenére, hogy már megette kenyere javát. Mindent elkövet a termelőszövetkezetért, azért, hogy a tagságnak állandóan javuljon az áletszímvonala. Mozgékony, fáradhatatlan munkáját dicséri az is, hogy i termelőszövetkezet kenyérgabonából az idén 5 kg-nál is többet oszt ;gy-egy munkaegységre. Példát vehetnek Stark Ferenc agronómus példájából azok, akik a nírálatot nem szívesen veszik, és hozzá hasonlóan javítsák meg ők is munkájukat. Alkotmányünnepi műszak a Faipari Vállalatnál Július havi taggyűlésünkön megtárgyaltuk alkotmányunk születése évfordulójának méltó megünneplését. Az aiiapszervezet elhatározta, hogy egyhetes ünnepi műszakot szervez. A tagság kezdeményezte, hogy a húsz budapesti üzem versenyfelhívásához való csatlakozással tett felajánláson kívül készítsünk még három nyers konyhagarniturát és egy nyers hálószobabútort. A vállalat dolgozói a termelési értekezleten lelkesedéssel fogadták el ezeket a javaslatokat. A DISZ-fiatalok megígérték, hogy példamutatóan veszik ki részüket a termelőmunkából. Vállalták, hogy a felajánlások teljesítésének ellenőrzésére »DISZ-őrjáratot« szerveznek és az alkotmányi műszak eredményeinek naponkénti értékelésével segítséget adnak a vállalat vezetőségének. Felhívjuk a megye üzemeinek, vállalatainak dolgozóit, hogy szervezzenek ők is ünnepi műszakot alkotmányunk hatodik évfordulójának méltó megünneplésére. Vörös József igazgató, Dolgos Gyula párttitkár, Doma János üb-elnök. Zsiborás Ferenc DISZ-titkár. 8 millió forintos költséggel kenyérgyár épül Siótokon Amióta a dolgozók vették birtokba a »Magyar Tengert«, hatalmasan megnőtt a balatonvidék forgalma. Üdülő dolgozók tízezrei, a hétvégi kirándulók óriási tömege keresi a nyári idényben a Balatont. Ez a megnövekedett forgalom nehéz feladatok elé állítja a balatonvidék élelmiszeriparát, így a sütőipart is. A megsnövekedett igények kielégítésére Siófokon korszerű kenyérgyár építését kezdték meg. Az alapozási munkákkal egyidőben a helyszínen folyik az előregyártott elemek készítése. Az előregyártott elemek alkalmazásával 150 köbméter fát takarítanak meg 150 000 forint értékben. A kenyérgyár 8 millió forintos költséggel épül. A gyár nagysága 15 ezer légköbméter, termelése napi másfél vagen. 6 gőzkemencében sütik majd az ízletes kenyeret és süteményt. A dolgozók munkáját a legkorszerűbb gépi berendezés könnyíti meg. Modern laboratóriumukban állandóan vizsgálni fogják a liszt és a kész termékek minőségét. Gyönyörű szociális építmények, fehér és fekete fürdő és öltöző, ebédlő, kultúrterem, melegítő 'konyha, olvasó és könyvtár szolgálja a dolgozók kényelmét. A kenyérgyár 1957. január elsején kezdi meg működését. A párthatározatok megvalósításáért ^ Az ordacsehiek a pártmutatta úton a mezőgazdasági termelés fellendítéséért A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól szóló júniusi párthatározat előírja: »Meg kell valósítani a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953. decemberi határozatát, munkánk középpontjába állítva a kenyérgabonatermelést, a szarvasmarhatenyésztést, valamint az egész állattenyésztés takarmányalapjának biztosítását, elsősorban a kukoricatermelés fokozásával«. E határozat nagy feladatok elé állítja falusi párt- és tanácsszerveinket, a mezőgazdaság valamennyi dolgozóját, de megvalósításához biztosítja a feltételeket, lehetőségeket is. Most, amikor az idei termés egy részének betakarításán dolgozik a falu, már többé-ke- vésbé lemérhető, hogy milyen eredménnyel művelte meg idén a földjét a szocialista szektor vagy az egyéni termelő, s a tapasztalatokat szem előtt tartva már gondolni kell a jövő évi termés megalapozására is. Nézzük meg egy községben, hogy a mezőgazdasági termelés emelésére vonatkozó párt- és minisztertanácsi határozatok végrehajtásában milyen eredmények születtek. Ordacsehi község pártszervezete és tanácsa rendszeresen ismerteti a falu dolgozóival a párt- és kormány- határozatokat. Megállapítható, hogy az 1953. decemberi határozat után megnőtt a dolgozó parasztok termelési kedve. A párt és a kormány által biztosított lehetőségek, kedvezmények arra serkentették a termelőket, hogy minél több termést csikarjanak ki a földből. Az istállótrágyázás, a műtrágyahasználat, az őszi mélyszántás termést fokozó hatását mindjobban felismerik az ordacsehi gazdák. Ezt mutatja, hogy a múlt ősszel az istállótrágyázást 40, a mélyszántást pedig mintegy 500 holddal nagyobb területen végezték el a községben, mint 1953. őszén. Ebben a gazdasági évben legalább 150 mázsával több műtrágyát szórtak ki a földekre az ordacsehiek, mint az előző évben. Hogy a műtrágyahasználat fokozódott, nemcsak annak tudható be, hogy a termelők az előző évek tapasztalatai állapján felismerték a műtrágyázás nagy jelentőségét, hanem annak is, hogy kormányunk gondoskodása nyomán ebben a gazdasági évben már könnyebben beszerezhették a termelők a műtrágyaszükség- letet. Emelkedett a terméshozam Az állam segítsége, párosulva a község dolgozó parasztjainak szorgalmával, máris jelentős eredményeket hozott, amelyek a község termésátlagának növekedésében nyilvánulnak meg. A búza idei termésátlaga eléri a 12 mázsát holdanként. (A múlt évben 9 mázsa volt a holdanként! átlag.) Ezt jóval felülmúlja a községben működő Úttörő Termelő- szövetkezet terméseredménye, afnely búzából 15—16 mázsa holdanként. £> hogy a termelőszövetkezet nagyobb termést takaríthat be, mint az egyéniek, az magától értetődik, hiszen a tsz-ben nagy táblán, korszerű gépekkel és az élenjáró agrotechnikai módszerekkel művelik a földet. Ez is aláhúzza pártunknak azt az útmutatását, hogy a mezőgazdasági termelés nagyobb arányú fellendítése, a terméshozam fokozottabb növelése csakis nagyüzemi, gépesített földműveléssel lehetséges. Ezt csak még jobban alátámasztják a kukorica terméskilátásai. Bár az egyéni termelők is 25 mázsás termésre számítanak holdanként a kézi és fogaterővel egyirányban művelt területen a múlt évi 16 mázsás holdanként! átlagterméssel szemben, az Úttörő TSZ négyzetesen vetett, géppel művelt kukoricája még ennél is jóval több lesz: 35 mázsát ígér holdanként a tavalyi 20 mázsával szemben. Ez. azt jelenti, ho.;y ha a község egyéni termelői által művelt 345 hold földet is közös gazdaságban, géppel, az élenjáró módszerek alkalmazásával művelnék, 3450 mázsával több kukoricát takaríthatnának be -a falu dolgozói. Több lehetne a község dolgozó parasztjainak a jövedelme, több állatot, tarthatnának, több és olcsóbb élelmiszert adhatnának a városnak, a várostól pedig még több iparcikket kaphatnának. Bizonyára elgondolkodnak ezen Ordacsehiben a még kívülálló egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok s belátják, hogy jobban teszik, ha a szövetkezés útjára lépnek. >000000000000Q0000Q00000000000000000000000O3000C00Q0CX3OQQorrryTrifxvyyxyy)Cyyxy30 »A Máté János tanácstag példája »“!««•■ .«Mo. te»«A város és falu dolgozói választott ttO/LSi kotele^ettseget és adóját tel- és a népnek felelős küldöttek út- jesíti, vállalásának máris eleqet tett-Kökú^ ^ms tartó2. §.) gyár Népköztársaság Alkotmánya, l“"' 7 ., Luyu~ zott, mint Alsotapazd, Gyongyosta•Mindenesetre, míg egyénileg dolgoznak, saját érdekük, hogy többet termeljenek. S ahhoz, hogy tovább növeljék a jövőben a terméshoza- 000°000°00000°^^ van elég tennivalójuk. Különösen az istállótrágyázásra kell nagyobb gondot fordítaniuk, mert a község szántóterületéhez viszonyítva igen kis területet istállótrágyáztak meg ebben a gazdasági évben a község egyéni termelői. Bár a párt 1953. decemberi határozata megszabja, hogy termelők is szántóM/jfáté Jánosról nemcsak azért beszélnek elismeréssel a közútiak, mert jó gazdának ismerik, liszen rajta kívül nem egy gazda ián Kökúton, aki jól érti a föld művelését. Máté Jánost másért is illeti t község lakóinak elismerése — de le vágjunk a dolgok elébe. A történet ott kezdődik, amikor 950-ben tanácstagnak választották, lüszke volt erre, hiszen nem egy- zerű dolog, ha valakiben úgy megbíznak az emberek, hogy rábízzák ! község ügyeinek, saját ügyeik in- ézését. Máté János ekkor még alig 7 éves volt, mégis sokszor előfordult, hogy idősebb, tapasztaltabb mberek kérték tanácsát. Fáradha- atlan volt minden ügyes-bajos dóig elintézésében. így történt, hogy z 1954-es tanácsválasztáson saját •álasztókerületében ismét tanács- agnak választották. Nem telt el •osszú idő azóta, csupán 8—9 hónap s az alsótapazdi választókerületben jra arról beszélnek, hogy nem csa- ídtak Máté Jánosban. Máté elvtárs igen szerény ember, em szeret magáról beszélni, annál ibbet beszélnek róla mások. Rövid lőre kukkantottunk be a tanács- ázhoz, s elég volt éppen a nevet legemlíteni, hogy szinte percek lactt sok mindent megtudjunk rói. — Bár minden tanácstagunk nnyit tenne a községért, mint ő — londja szinte egyszerre a tanács élőké és titkára, s bizony gyorsan ellett siklani a ceruzának a papion, hogy feljegyezzük mindazt, hit Máté Jánosról hallottunk. Az elsők között volt, aki auguszipazd, Gyöngyöspuszta és Alsógyocs; Máté elvtársnak nagy érdeme van abban, hogy három települést belterületté nyilvánítottak, s így lehetővé vált, hogy több gazda építkezési kölcsönhöz jusson. Nem is tudnák pontosan megmondani a ta- nácsházán, hogy Máté elvtárs hányszor utazott Kaposvárra a Megyei Tanácshoz és különböző szervekhez ebben az ügyben. Személyesen járt utána annak is, hogy Takács József, Maries Kálmánná, Kovács József és Kertész József építkezési kölcsönt kapjon. Wgaz, villanya még nincs Kő-* kútnak, de a tanácsnál máris gondoskodnak — addig is, míg villanyt kap a község — a falu fiataljainak cs öregjeinek kulturális lehetőségeiről, rövidesen kultúrház építkezéséhez kezdenek hozzá. Máté elvtárs személyesen járálta. ki egy régi, kihasználatlan épület bontási engedélyét; ő járt utána a Megyei Tanács Népművelési Osztályánál annak a 10 000 forintnak, melyet az építkezéshez kaptak. Lehetne még sorolni, hogy Máté János, mint az államhatalom helyi képviselője, hogyan szolgált rá a község dolgozóinak elismerésére, de beszéljünk csak egyetlen egy dologról, amely ezekben a hetekben a kőkutiakat legjobban foglalkoztatja. A közelmúltban négy termelő- szövetkezet alakult a községben, szinte forrt a falu ezekben a hetekben; hajnalig tartó viták, érvelések után a dolgozó parasztok többsége a termelőszövetkezet mellett döntött. Szinte magától vetődik fel a kérdés: a kommunisták, a tanácstagok hogyan mutattak példát a község lakóinak. Máté János egyike volt azoknak, akik az első időtől kezdve kiálltak a tsz alakítása mellett. Méltó társai voltak ebben Szabó István 11 holdas középparaszt kommunista és Kostyák József tanító. Minden túlzás nélkül elmondható, hogy hármójuknak van legnagyobb érdemük a Vörös Hajnal TSZ létrejöttében. Nagy dolog az, ha egy község lakói szinte egycsapásra valameny- nyien szakítanak a régivel, melyhez már annyira hozzászoktak, és olyan útra lépnek, melyről még nincsenek saját tapasztalataik, de a község vezetőire, a kommunisták szavára hallgatva, más termelőszövetkezetek eredményeit látva, megértik, hogy sokkal nagyobb lehetőségeik kínálkoznak a közösben. Bíznak vezetőikben, akiket megfontolt, körültekintő embereknek ismernek. az egyem földjüknek legalább egyötödén végezzék el az istállótrágyázást évente, Ordacsehiben az idei gazdasági évben a szántóterületnek még csak hatodrészét sem istállótrágyázták meg. Pedig módjukban állna, hogy nagyobb területet istállótrágyázzanak, mert állatállományuk létszáma megfelelő arányban van a szántóterülettel, s az idén bőségesebben leszszai- ma is az almozáshoz, illetve a trágyakészítéshez. Már most alapozzuk meg a jövő évi bfi termést Mindezekelőtt legfontosabb, hogy a kapásnövények alá istállótrágyázzák a talajt, de ajánlatos soványtalajon az őszi gabonafélék alá is. (Holdanként 70—100 mázsa istálló- trágyát adni.) E munkákhoz már most hozzá kell fogni. Legjobb, ha az istállótrágyát kihordják szarvasba a földterület szélére. A községi tanács a pártszervezet segítségével serkentse a termelőket a jövő évi bő termés megalapozására. Az istállótrágyázás népszerűsítésével egyidejűleg fokozott figyelmet kell fordítani ■ a tarló- hántás elvégzésére, az őszi vetőmag csávázószer biztosítására. Ismertetni kell a legutóbbi minisztertanácsi rendeletét, amely lehetővé teszi jóminőségű kenyérgabona- vetőmag csere útján való biztosítását; Az eddigi tapasztalatokat felhasználva, a júniusi párthatározat útmutatásai szerint harcoljanak az ordacsehiek a terméshozamok további növeléséért, a jövő évi bő termésért. E harc élére álljanak a község kommunistái, tanácstagjai, hogy megvalósuljanak pártunk célkitűzései: a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a mezőgazdasági termelés fellendítése, a város és falu jólétének nagyobb arányú növelése, a munkas- paraszt szövetség további erősítése. Vgy történt, hogy a Vörös Haj- ■* nglba lépett 19 család Máté Jánost választotta meg a szövetkezet elnökének. Sokat várnak tőle; példát mutatott a termelőszövetkezetbe való belépésben, most mutasson példát abban is: hogyan kell közösen jól gazdálkodni, helyesen irányítani, vezetni. Egészen biztos, hogy sikerülni fog, segítenek ebben a szövetkezet tagjai is. CIKKÜNK NYOMÁN... Lapunk július 26-i számaiban «•Siófokon láttuk, hallottuk, szóvá- tesszük« című cikkünkben többek között a parkok rendbentartásának kérdésével is foglalkoztunk, valamint több olyan problémával, ami a Siófoki Községgazdálkodási Vállalat hatáskörébe tartozik. Bírálatunkra Tóth Sándor elvtárs, a vállalat igazgatója levélben közölte, hogy a cikket az érdekéit üzemrész- legvezetőkkel és dolgozóival megvitatták, s egyöntetűen azt határozták éi, hogy a jövőben még nagyobb gondot fordítanak a parkok rend- bentartására. Tóth elvtárs azt írja, hogy ez a munka igen nagy nehézségeket okoz a vállalat dolgozóinak, VUCSÄK MAGDA, mivel a hétvégi vonatokkal ezrével íme, Máté János példája élő bizonyíték: dolgozó népünk tudja irányítani saját sorsát. Kőkúton alig egy évtized alatt olyan társadalmi és gazdasági átalakulás történt, ■mely alapjában megváltoztatta Kőkút község képét. Siófokra érkező kirándulók nem kímélik a parkokat, s a vállalat dolgozói egészheti munkájuk eredményét egyetlen nap alatt szinte ««eltörlik a föld színéről«. Az igazgató elv-társ még egy dologra felhívta a figyelmet. A hajóállomáson mindössze egy női és egy férfi WC van, s ezen változtatni -kellene. Vasárnaponként ott is többezer ember fordul meg, és a mai- adottságok egyáltalán nem felelnek meg a követelményeknek. Helyes lenne, ha Tóth eívtárs e téren tovább menne a hiba megállapításánál és közbenjárna annak érdekében, hogy ez az egészségtelen állapot megszűnjék a hajóállomáson.
