Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-07 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Hogyan készítsük elő a Petőfi iskolai DISZ-oktatást? Megvalósulnak a régi almok A jövő évi kenyérgabona-vetésterv teljesítéséért Tabon már elfelejtették, hogy mit ígértek? A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 185. szám. ÁRA 5* FILLER Vasárnap, 1955. augusztus 7. Kenyerünkért piáinkban aggódva figyeli a falu a vonuló sötét felhőket. Aggód­ni, mikor mehet a mezőre, mi­hordhatja be keresztekben álló .máját, a falu népének aggodal­mában osztozik a város is. Mert nem egyszerűen csak arról van szó, hogy mikor végzünk a csépléssel, hanem arról, hogy veszélyben van kenyerünk, s hogy megmentsük, a falu és a város összefogására van szükség. Megyénkben még több mint 100 ezer holdról vár behordás- ra a gabona. Minden percnyi késle­kedés ezzel a munkával óriási szem­veszteséget okoz, kevesebb kenyér jut asztalunkra. Senki sem nézheti tétlenül a falu nagy munkáját, kenyérért folytatott harcát e napokban. Megyei Pártbi­zottságunk és a Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága felhívással for­dult megyénk dolgozó parasztjaihoz, a mezőgazdaság dolgozóihoz, hogy késedelem nélkül hordják be és csé­peljék el a gabonát. E felhívás nyo­mán megmozdult a falu és a város. A dolgozó parasztok egymást segít­ve hordják be a gabonát, a termelő- szövetkezeteknek pedig az üzemek nyújtanak tehergépkocsijukkal segít­séget. Nagy, felelősségteljes munka vár a gabonabetakarításban gépállomása­inkra. Tehergépkocsijaikkal, vonta­tóikkal kell segíteniük a tsz-ek be- hordását, ugyanakkor éjt nappallá téve csépelni kell és a tarlóhántást is kell végezniük. Sokat jelent mun­kájukban a leleményesség, az áldo­zatkészség. A magyaratádi Búzaka­lász TSZ-ben kevés volt a behordás- hoz a fogaterő. Czár István trakto­rista egy nagy vaskerekű kocsit sze­relt fel a kévehordásra, amelyet kor­mos traktorjával vontat. Egyszerre 400 kévét tudnak felrakni erre, s mind mondják, egy nap alatt befe­jezik a behordást. Még három szé­rű áll üresen — mondják a patalo- miak — s ha nem esik az eső, va­sárnap már egymást segítve ezekben is asztagban áll a gabona. Jól dolgoznak a mi cséplőgépeink — mondják a somogygesztiek. Jog­gal érdemelnek elismerést, dicsére­tet Major Ferenc és Braun József cséplőgépvezetők, akiknek gépei pén­teken éjszaka is búgtak. Délelőtt eső akadályozta őket a munkában, de délután már 170 mázsa gabonát csé­peltek el. Elmondhatjuk-e, hogy mindenütt az említettekhez hasonló lelkesedés­sel, odaadással dolgoznak a gabona­betakarítás, cséplés gyors befejezésé­ért? Nem. Még mindig vannak, akik késlekednek a behordással, ahol a cséplőgépfelelősök nem használják ki az alkalmas időt. Pénteken dél­előtt a kaposvári járás legtöbb köz­ségében esett az eső. Délutánra azonban már derült volt az ég és a szél gyorsan megszárította a keresz­teket. Mégis sokan késlekedtek a be­hordással. Száraz, holdvilágos éjsza­ka volt aznap éjjel, de ezt az alkal­mas időt is kevesen használták fel# arra, hogy hordják és csépeljék a gabonát. Van tehát még tennivaló. A falu népe, a gépállomások dol­gozói tegyék magukévá a Megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács fel­hívását, érezzék át azt a felelősséget, amely rájuk hárul dolgozó népünk kenyerének betakarításában. Az »életről«, kenyerünkről van szó. Erőnket nem kímélve kell most küz- denünk azért, hogy megvédjük ke­nyerünket az időjárás szeszélyeitől, megakadályozzuk a szemveszteséget. Tettekre, bátor intézkedésekre, ösz- szefogásra van most szükség. Jó az az aggodalom, amely eltölt bennün­ket kenyerünkért, de ez nem jelent­heti az, hogy ölhetett kézzel csak# aggódva figyeljük az időt, hanem ki kell fejeznie a tettrekészséget,' J amelyet az ország elvár tőlünk a ga­bona behordásában, cséplésóben. # Somogy dolgozói! Mutassuk meg.# hogy a dolgozó népünk kenyeréért ” vívott harcban becsületet szerzünk megyénknek: a legrövidebb idő alatt befejezzük a behordást és cséplést. elsők leszünk a haza iránti köteles­ség teljesítésében! Előre as alkotmányünnepi verseny sikeréért A fonyódi járás szilárdan tartja az első helyét KAPOSVÁRI JÁRÁS: Az elmúlt egy hét alatt csak a fonyódi és sió­foki járás tartotta meg szilárdan a helyét, a többi járás helyezése erősen ingadozott. A legszebb ered­ményt a nagyatádi járás érte el, amely az összesí­tett versenyben a hetedik helyről a negyedik helyre emelkedett. A nagyatádi járásbeliek nem akartak csiga módra haladni a versenyben. A csurgóiak el­lenben nemcsak a gabonabegyűjtésben, hanem az összesített verseny alapján is a rákra ültek ós súlyos lemaradásukkal az utolsó helyen vannak. Az augusztus 20-i verseny csak akkor lehet ered­ményes, ha járásaink a kenyérgabona-, állat- és álla­ti termékbeadásra« .valamint az adófizetésre egy­formán jól mozgósítanak. Igen. rossz fényt vet pél­dául a barcsi járásra, hogy amíg az adóbevételi terv teljesítésében, a gabonabegyűjtésben az első helyen van, állat- és állati termékbegyüjtésben az utolsó. Állat- és állati termékbegyüjtésben a fonyódi és siófoki járás van az élen, utolsó a csurgói és a barcsi járás.. Az adóbevételi terv teljesítésében első a barcsi és a siófoki járás, utolsó a marcali és a ikaposvári. Gabonabegyűjtésben első a barcsi és a fonyódi járás, utolsó a tabi és a csurgói. E héten az összesített verseny alapján a kapos­vári járást a csigára, a csurgóit pedig a rákra ültetjük. CSURGÓI JÁRÁS: Az összesített verseny alapján a járások sorrendje a következő: Járás: Összpontszám: Járási tanácselnök 1. fonyódi 698,8 Király Ferenc 2, siófoki 598,1 Németi László 3. barcsi 557,9 Mátyás József 4. nagyatádi 522 Sasvári Ferenc 5. marcali 512,9 Papp Ferenc 6. tabi 491 Tengeréi Imre 7. kaposvári 396 Suri Sándor 8. csurgói 385,1 Vörös Gábor A megye legjobb tsz-ei: 1. bolhói Ságvári 1864 összpont 2. sávolyi Szabadság 1524 csszpont 3. lullai Uj Élet 1366 összpont A megye legjobb kisközségei: 1. Kisberény 1223 összpont 2. Szegerdő 1036 összpont 3. Balatcnföldvár 1021 összpont A megye legjobb nagyközségei: 1. Szülök 1035 összpont 2. Siófok 876 összpont 3. Buzsák 788 összpont Vonják felelősségre a cséplést akadályozó traktorost Szombaton délután jelentette szerkesztőségünknek Pusztakovácsi­ból Siszler János vb-elnök: Olvastuk a Somogyi Néplapban a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács felhívását — mondta Siszler elvtárs — és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy szemveszteség nélkül betakarítsuk gabonánkat. Úgy hatá­roztunk, hogy vasárnap is csépelünk. A községben dolgozó cséplőcsapatok tagjai valamennyien dolgozni akar­nak, hisz a múlt héten alig tudtak csépelni az eső miatt. Munkájukat azonban akadályozza Horváth (Ilia) István felelős cséplőgépvezető, aki "cm hajlandó vasárnap csépelni. Mi úgy határoztunk — mondta Siszler elvtárs —, hogy jelentjük a Marcali Gépállomásnak, vonják felelősségre a cséplést akadályozó traktoristát, mi pedig Varga Ferenc vb-titkárral — aki vállalta a gép kezelését mint hozzáértő szakember — dolgozni fo­gunk vasárnap is, hogy minél előbb raktárban legyen Pusztakovácsiban is a gabona. Űj tsz-előkészítőbizottság alakult a barcsi járásban A barcsi járásban egyre jobban szélesedik, terebélyesedik a termelő­szövetkezeti mozgalom. A járás kommunistái jól szerveznek, agitálnak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás mellett. Egyre több dolgozó paraszt érti meg. hogy boldogulását csakis a termelőszövetkezetben találhatja meg. Ezért kérik felvételüket a termelőszövetkezetekbe, vagy alakíta­nak újukat. i Legutóbb a Vízvárhoz tartozó Zsitfa-pusztán alakult egy III. tí­pusú előkészítőbizottság. Az elökészítőbizottságnak máris 12 tagja van. összesen 6 család, 12 taggal, 45 hold földdel vetette meg a termelőszö­vetkezet alapját. Köztük olyan kivá ó gazdák vannak, mint: Horváth Pál 11 holdas dolgozó paraszt, aki harmadmagával akar az új termelő- szövetkezet tagja lenni; Szántó József élenjáró tanácstag 5 holdjával, Puskás János 11 holdjával, Gragovec Vendel 5 holddal, Rák István 8 holddal és Szűcs József 5 holddal alakították meg az előkészítőbizottsá- got. ügy terveznek, hogy a közeli napokban újabb 6 családdal erősí­tik meg soraikat. Segítenek a behordásban üzemeink Szombati számunkban hírt adtunk arról, hogy a kaposvári üzemek te­hergépkocsival segítik a behordást. Péntekem és szombaton már több ter­melőszövetkezet tagjai köszönték meg a segítséget az üzemeknek. Eb­ben részük van az olyan gépkocsi- vezetőknek, mint Horváth János a Szikvízüzemtől, Vadász Ödön az Út­fenntartó Vállalattól és Vendel Jó­zsef a MÉH Vállalattól. Az Útfenn­tartó Vállalat egyik fogatát is és öt dolgozóját segíteni küldte a kadar- kúti Szabadság TSZ-nek. A Sütőipa­ri Vállalat két gépkocsija segít a Sa~ bonabehordásban a kaposvár. járás tsz-einek. Nemes vetélkedés ifjúsági cséplőcsapataink között Megyénkben több mint 230 ifjúsági cséplőbrigád nevezett be az orszá­gos versenybe. A legszebb eredményt eddig a Topanáron csépelő Károlyi János cséplőgépkezelő ifjúsági bri­gádja érte el. Károlyi János két hét­tel ezelőtt kezdte meg a cséplést To- ponáron az egyéni gazdák szérűin. A napi 5—6 huzatássai bizony nem ke­vés idő veszett kárba, és derekas munkára volt szükség, hogy tervü­ket túlszárnyalják. A huzatást úgy szervezték meg, hogy minden dol­gozó paraszt megkapta feladatát a ,gép felszabadításánál és beállításá­nál. így a huzatási időt sikerült fe­lére csökkenteni. A munka megkez­dése előtt a gépeket alaposan meg­vizsgálják, hogy elkerüljék a hiba miatti állást. A gondosan megszerve­zett munka sikerre .vezetett, minden nap emelkedett teljesítményük. A brigád tagjai elhatározták, hogy au­gusztus 1-től VIT-műszakot tarta­nak és 10-éig teljesítik 24 vagonos tervüket. A fogadalomból hamarosan való­ság lett. Augusztus 1-én, a VIT-mű- szak első napján 180 mázsát csépel­tek el 930-as gépükkel Másnap 10 mázsával többet. És napról napra nőtt teljesítményük, úgyhogy szer­dám este már elérték a 24 vagont, te­hát határidő előtt teljesítették válla­lásukat. Elsőnek teljesítették a me­gyében cséplési tervüket! Második helyen Muczer László marcali gépállomási cséplőcsapata áll. A marcaliak 1070-es géppel 25,5 vagon gabonát csépeltek. A harma­dik helyet a Karádi Gépállomáson dolgozó Mráv László cséplőcsapata biztosította magának: eddigi teljesít­ményük 21 vagon. A fiatalok továbbra is ilyen de­rekas munkát végezzenek, hogy mi­előbb befejezhessük a cséplést, biz­tosíthassuk dolgozó népünk kenyerét. Rászolgált a bizalomra Bözöri László elvtárs a kőkúti ta­nácsházán pénteken reggel izgatot­tan olvasta a Somogyi Néplapban: »Bözöri elvtárs, a puszta első em­bere, mint párttitkár mindig példa­mutató volt, joggal várják tőle, hogy mint a párt tagja, az elsők között le­gyen a párt mutatta útra való lé­pésben ...« A körülállók szeme őrá szegező- döt t: vajon mit tesz most Bözöri elv- társ? Úgy látszik, szívéhez szóltak a sorok. Szinte pillanatok alatt történt az egész. Előhúzta belső zsebéből töltőtollát s minden kétséget félre­téve határozottan alákanyarította a revét a belépési nyilatkozatra. Megyénk új termelőszövetkezeti községei NEMESDÉD Nagy napra, igazi ünnepre ébredt ma Nemesdéd község dolgo­zó parasztsága. Ez a nap aranybet ükkel kerül majd bele az élet tör­ténelmébe, s úgy fogják emlegetni a nemesdédiek hosszú időkön át, mint az új élet kezdetét, az újjászületés napját. Mától kezdve mindkét falu vé ’én tábla hirdeti, hogy Nemesdéd termelőszövetkezeti község. Ezek a táblák hirdetik azt is, hogy ebben a faluban a kommunisták, a dolgozó parasztok harca árán végérvénye­sen kibcmlott a szebb, boldogabb paraszti élet zászlaja, hogy itt örök időkre megszűnt a több évszázad^ kizsákmányolás. E szép nap alkalmával üdvözöljük Nemesdéd dolgozó paraszt­ságát, az új élet úttörőit, fáradhatatlan harcosait, a kommunistá­kat. Üdvözöljük a Dózsa TSZ tagjait, akik 1949 óta mint világító fáklya mutatták az utat a környék dolgozó parasztjainak, a boldo­gabb paraszti sors útját. Nem volt hiábavaló Tislér József, Farkas János, Vajda Ferenc, Vass János, Cserti Julianna és a többi Dózsa- beli ötéves harca. Hősi munkájuk nyomán megszépült saját életük és megszépül az egész falu élete. Köszöntjük Papp Imre, Papp József, Horváth Géza, ifjú Farkas Sándor, a Május 1, Fodor Lajos, Szűcs István, Kinics József, Bertók Vince, a Kossuth TSZ zászlóvivő t, alapító tagjait és mindazt a sok-sok kemény kiállású, bátor embert, -akik az ellenség, a kulákok fenyegetése ellenére is hősiesen,, megingás nélkül harcoltak a párt politikájáért, a termelőszövetkezetek megalakításáért. A nemesdédi dolgozó parasztok megvívták a nagy csatát, átlép­ték a szebb paraszti élet küszöbét. De ahhoz, hogy ebben az új ház­ban jól érezzék magukart, jól éljenek, további harcra, bátor helytál­lásra, összefogásra, egymás iránti szeretetre, megbecsülésre van szük­ség. A mai avató-ünnepségükön fogadják meg, hogy amilyen egysé­gesele voltak a belépésben, olyan egységesek lesznek a munkában, s már most, a betakarodások után azonnal megkezdik a közös mun­kát. KÖKŰT Ünnepelnek Kőkúton. Talán még az unokák is megemlegetik ezt a napot, amikor községük termelőszövetkezeti község lett. Nem volt könnyű eljutni idáig: a község kommunistáinak bátor kezdeménye­zésére és türelmes felvilágosító munkájára volt szükség. Fáradságuk nem volt hiábavaló, június 17-én megalakult az első tsz: a Vörös Sugár 12 családdal, 24 taggal, 150 hold földön. Ezzel elhintették az új paraszti élet magvát, amely szinte napról napra nőtt, terebélyese­dett. Az alakulás óta a Vörös Sugárba újabb 25 család lépett be 57 taggal, 200 hold földdel. E tsz megalakulásában, fejlődésében nagy része van Novák József és felesége, Misa Ferenc tanácstitkár, Fo­dor Lajos tanácselnök és Gelencsér György munkájának. Július 21-én újabb 13 család határozta el, hogy tsz-t alakít. Faj­tái Dezső, Lacsni Sándor és Varga János dolgozó parasztok példamu­tatásával létre is jött a Béke TSZ, amely ma már 21 családot, 38 ta­got számlál, s akik az ősszel már közösen művelik 200 hold földjü­ket. A két tsz alakulásával nem ért véget a tsz-mozgalom fejlesz­tése a községben. A kívülállókat élénken foglalkoztatta a belépés gondolata, s a kommunisták és a már belépett dolgozó parasztok bátorítására, hívó szavára ismét új tsz-ek körvonalai bontakoztak ki. A megyében is ritka eseménynek számítható, ami Kőkúton au­gusztus 5-én este történt: egyszerre két újahb tsz: a Vörös Hajnal és a Törekvés alakult meg. Szabó István elvtárs, aki a Vörös Hajnal első belépője volt, fáradhatatlanul járta a községet, győzte meg a gazdákat a tsz előnyéről, sok hajnalig tartó vitába került, amíg a dolgozó parasztok döntöttek az új mellett. Ezért is nevezték el ter­melőszövetkezetüket Vörös Hajnalnak, amely 19 családdal, 36 taggal, 150 hold földdel alakult. A Törekvés TSZ-ben 9 család, 17 tag, 100 hold földön választotta a nagyüzemi gazdálkodást. A Törekvés lét­rejöttében dicséretes munkát végzett Fodor László, Csököly Imre és Pálfi István, akik a tagság bizalmából vezetőségi tagok is lettek. Az ötödik tsz is alakulóban van a Kőkúthoz tartozó Alsógyocson, ahol már szintén 10 család, köztük Győrffi János, Szabadi Árpád aláírta a belépési nyilatkozatot. Köszöntjük a kőkúti új termelőszövetkezeti parasztokat, kö­szöntjük megyénk új szövetkezeti községét.

Next

/
Thumbnails
Contents