Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-05 / 182. szám

2

SOMOGYI mpLAP

Péntek, 1955. augusztus 5.

Ä varsói VIT negyedik napja

Varsó. Az MTI munkatársa jelenti:

A VIT negyedik napján, szerdán szintén több nagyjelentőségű eseményre került sor. Délelőtt 11 órakor a Zachete-teremben megnyitották a nemzetközi képzőművészeti kiállítást. Délután az építők stadionjában rendezték meg a fiatalok

NEMZETKÖZI ARATÓÜNNEPÉT.

Az ünnepségen Jacques Denis, a DÍVSZ főtitkára mondott megnyitó beszédet. Hangoztatta, hogy a paraszt- fiatalok közelmúltban lezajlott tanácskozása megmutatta, milyen szükséges minden ország parasztit jóságának együttműködése. A nemzetközi aratóünnep is ennek az együttműködésnek, a parasztifjúság élete megismertetésének nagy célját szolgálja.

A megnyitó után ünnepi felvonulásra került sor. A felvonulás élén Afrika, Ázsia és Európa országainak nemzeti viseletbe öltözött fiataljai haladtak sarlókkal és kaszákkal. Mögöttük nemzeti viseletbe öltözött lengyel fiatalok aratócsoportja vonult fel népi zenekar hangjaira. A műsor második részében több ország együttese mutatta be aratási népszokásait. Különösen nagy sikere

volt az afrikai négerek aratási táncának és a kínai fiatalok bemutatójának.

Este a nemzeti filharmónia hangversenytermében rendezték meg a Világ Ifjúsága című folyóirat által szervezett nemzetközi alkotói pályázatok eredményeinek kihirdetését. A késő éjszakai órákba nyúló ünnepségen átadták a VIT díjait a fiatal alkotóművészeknek. A műsor második részében hangverseny volt. A világ ifjúságának nagy találkozója alkalmával ünnepi nemzetközi hangversenyt rendeztek a Gwardia-terem- foen.

Javában folynak már ä szakmai találkozók is.

A mindennapos kirándulási programon kívül ezen a napon több csoport utazott a lengyel városokba és Varsó környékére. Folytatódtak a

NEMZETKÖZI

KULTŰRVERSENYEK,

amelyeknek során, valamennyi művészeti ágban számos versenyző lépett zsűri elé. Este a nap kiemelkedő eseményeként a Tudomány és Kultúra Palotájának kongresszusi termében a kínai fiatalok együttese mutatkozott be. A műsorban szerepelt a' pekingi opera együttese is.

D moszkvai városi moacs vegri fogadta a jugoszláv parlamenti küldöttség tagjait

Moszkva (TASZSZ). M. A. Jasznov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására Moszkvában tartózkodó jugoszláv parlamenti küldöttséget.

M. A. Jasznov, a moszkvai városi tanács küldöttei és Moszkva valamennyi lakosa nevében melegen üdvözölte a jugoszláv vendégeket. A jugoszláv nép küldötteivel ismertette a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának tevékenységét.

Az élénk baráti 'beszélgetés több mint másfél óra hosszat tartott. Sz. M. Butuszov, I. F. Locmanov, Z. V. Mirova, V. F. Pramiszlov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesei ugyancsak részt vettek a beszélgetésiben.

A jugoszláv parlamenti képviselők számos kérdést tettek fel.

Vladimir Bakrics, a küldöttség vezetője köszönetét mondott M. A. Jasznovnak a vendégszeretetért, a szívélyes fogadtatásáért és azért a javaslatért, hogy részletesen ismerkedjenek meg a szovjet főváros életével.

— Hét évvel ezelőtt jártam Moszkvában. — mondotta V. Bakrics. — Moszkva e hét év alatt gigászi lépést tett előre.

A beszélgetésben részt vett D. Vi- dics, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete.

M. A. Jasznov augusztus 3-án vil- lásreggelin látta vendégül a jugoszláv parlamenti küldöttség tagjait.

Művészeink szerdán több műsorral szerepeltek. Este az Agricoia-park- ban a debreceni népi együttes táncosai és zenekara mutatta be tudását. Varsó egy másik parkjában a magyar ifjúság kulturális küldöttségének zenekara adott hangversenyt.

A hangversenyen több magyar énekművész fellépett, köztük Pelles Júlia, Komlósi Erzsébet, László Erzsébet és Csizmadia László.

Szólistáink közül ezen a napon a hegedűsök is a zsűri elé léptek. Gyarmati Vera és Sivó József versenyszámait a hangversenyterem közönsége nagy tetszéssel fogadta. Énekeseink közül ezen a napon Komlósi Erzsébet és Pellés Júlia került a zsűri elé. A gitárművészek versenyéiben szerdán Szendrei-Karper László indult. Folytatódott népi táncosaink szereplése is.

Filmjeink közül szerdáin francia nyelvű feliratokkal mutatták 'be a »Budapesti tavasz»-! MTI.

AZ UJ IDŐ

legújabb számának vezércikke a genfi értekezlet eredményeit méltatja, Berezsk-ov, a lap genfi tudósítója pedig részletesen • beszámol a genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet lefolyásáról.

Ezen a héten Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke nyilatkozott az Uj Idő szerkesztőségének a vietnami—szovjet—kínai barátsiág általános politikai jelentőségéről és a Kínai Népköztársaságtól visszatérítési kötelezettség nélkül kapott 800 millió jüan felhasználásáról.

A lap két másik nyilatkozatot is közöl: Kurszanov akadémikusnak és William Edgertonnak, a pennsylvaniai egyetem professzorának az amerikai—szovjet kulturális és tudományos együttműködésről szóló nyilatkozatát.

A közgazdasági jellegű írások közül az egyik a Szovjetunió 1955. év.i népgazdaságfejlesztő tervének első félévi teljesítését elemzi, a másik — Oskar Lange cikke. A lengyel gazdaság 10 éves fejlődéséről közöl sok új adatot. A harmadik Csemyikov »Szegény-e, avagy gazdag Franciaország« című írása, amely a francia gazdaság kihasználatlan lehetőségeit ismerteti.

A nemzetközi élet csattanós jegyzeteit ezen a héten sem kell nélkülözniük a lap olvasóinak.

Ömq, púhuüávs üzenete.

a Csiky Gergely Színháznak

L1 lap hasábjain elsőként harcoltam az állandó kaposvári, társulatér, a színpad korszerűsítéséért, és most, hogy a párt és kormányzatunk messzetekintő jóindulata megoldotta e vajúdó kérdést, negyven évi színházi pályám legszebb jutalmát ünnepelem. Ezeket mondtam el nemrég egy népművelési értekezleten résztvevő pedagógusoknak, ugyanezeket a napokban több kis somogyi falu színjátszógárdája előtt, szakmai segítség- adás közben. A pedagógusok is, a színjátszók is száz kérdéssel ostromoltak: milyen az új társulat, mikor kezd, lesz-e alkalmunk és utazási alkalmatosságunk, hogy mi, távolabb eső falusiak is megnézhessünk egy-egy előadást. Ifjak, öregek, férfiak és nők egyforma lelkesedéssel, rajongással beszéltek a »mi társulatunkról-«. Mindjárt elhatározás is született: megkérik az igazgatóságot, hasson oda, hogy megfelelő autóbuszjáratokat indítsanak a színházi évadban, hetenként legalább egyszer, mert ők is szeretnének tanulni, művelődni. Engem bíztak meg, hogy kérésüket tolmácsoljam.

íme, a somogyi nép már eleve szívébe zárta a színtársulatot, s ez az előlegezett bizalom, kötelez. Hősi munkára, helytállásra, példamutatásra. Amikor a megnyitó társulati ülés igazgatói beszédét hallgattam, bennem is az a meggyőződés lett úrrá, hogy a somogyi falvak népe nem vár hiába: az igazgató is, a társulat is beváltja a jó reménység váltóit.

ff érünk is Benneteket Shakespeare szavaival: legyetek

J v valóban »a kor foglalatai és rövid krónikái«, mert hiszen a nemes értelmű színjátéknak minden időben, de ma különösen az a legszebb feladata, hogy »tükröt tartson mintegy a természetnek, s felmutassa az erénynek önábrázatát, a gúnynak önön képét és a század testének tulajdon alakját és lenyomatát«. Tehát az erényeket is, hibákat feltárva tanít és nevel. Ezt várja Tőletek is népünk, midőn elindultok azon az úton, amelyen már előttetek másfél százada az első nagy úttörők is jártak. Csakhogy a Ti utatok már nem göröngyös: felszabadult népünk gondoskodott róla, hogy simán gördüljön gépkocsitok s nem az ekhósszekér, és hogy az elődök száraz kenyere helyett foszlós kalács kerüljön számotokra a jól megterített asztalon. Úgy járjatok tehát szerte a megyében, mint az apostolok: a magyar szó, gondolat, a jövőt építő szocialista tanítás apostolai. Ezt a népet még napjainkban is eléggé meg akarták fertőzni a giccsoperet- tek s egyéb lápvirágok mákonyával, Ti hozzátok el helyette az igaz költészet éltető forrását, a tiszta erkölcs, az áldozatos haza- szeretet örök italát. Ezt kéri és várja tőletek ennek a megyének tanulni, művelődni vágyó népe, ezt üzenik, általam is, ennek az áldott lankás vidéknek kis falvai, tanyái.

Gorkij egyik legszebb novellájában, az »Izergil anyó«-ban Dankóról, a hősről is beszél. Elesett népét ki akarta vezetni: a sötét láp vidékéről, a szolgaságból a napfényre, a szabadságra. Útjuk rengeteg erdőn vitt át, s midőn a vadon közepére értek, minden tűz kialudt, minden fáklya végsőt lobbant. Ijesztő, dermedt sötétség borult rájuk, s a nép kétségbeesésében szitkozódni, átkozódni kezdett. Dankó ekkor az élre ugrott, kitépte szívét, meggyújtotta, magasra tartotta, s a szív káprázatos fénnyel világította be útjukat. A nép elbűvölve követte. Midőn kiértek a világosságra, a hős halva rogyott össze, szíve is darabokra hullt, de így is tovább lángolt, melegített.

Jilagyar színész, ez a te sorsod is! Lángoló szívedet, he-*■*- vülő lelkedet, idegszálaid téped ízzé, darabokra, de ebből az égő áldozatból nyeri fényét népünk jövendője. Somogyi színész, fel tehát, az ősök útján: diadalútra mégy!

! ZITÁS BERTALAN.

ENGELS FRIG

¥7 ngels Frigyes, a proletariátus nagy vezére és tanítója, Marx barátja és fegyvertársa, aki Marxszal együtt 'kidolgozta a tudományos kommunizmus elméletét és vele együtt harcolt a munkásosztály felszabadításáért, a kommunizmusért. Engels 1820, november 28-án született Németország Rajna-tairtományá- toan, Banmenban. Apja textügyáros volt. A banmeni reáliskolában, majd az elberfeldi gimnáziumban tanult; gimnáziumi tanulmányait azonban félbe kellett szakítania.

1841 tavaszán elhagyta Brémát, Svájcba és Észak-Olaszországba utazott, majd pedig Berlinbe ment, hogy leszolgálja önkéntes! évét az ottani gyalogtüzér ezredben. Ugyanakkor előadásokat hallgatott a berlini egyetemein. Itt közeli kapcsolatba került az ifjú hegelisták körével. 1842 márciusában közzéteszi »Sohel- ling és a kinyilatkoztatás« c, brosúráját, amelyben megsemmisítő bírálatot mond Schelling reakciós és misztikus tanításai felett.

1842. szeptember 30-án, miután ieszoligál'ta katonaévét, Angliába — Manchesterbe — utazott. Itt megis- 'meritedett a munkásság életével és tanulmányozta az angol munkásosztály helyzetét. 1844-ben a »Német— Francia Évkönyvek«-bem —■ amelyet Marx adott ki Párizsban A. Rugóval együtt — Engels közzétette »Kritikai tanulmányok a politikai gazdaságtan köréből« c. munkáját. Marx ezt a munkát az új proletár politikád gazdaságtan »zseniális vázlatának« nevezte. Engels e munkájában »a szocializmus szempontjából vizsgálta a modem gazdasági rend alapvető jelentőségeit, mint a magántulajdon uralmának szükségszerű következményeit« (Lenin).

1844. augusztus végén Manchesterből visszautazott Németországba. Átutazóban ellátogatott Párizsba, s itt ismerkedett meg Marxszal Ez a találkozás vetette meg az alapját a munkásosztály két nagy vezére -barátságának, amelyről Lenin azt mondotta, hogy »az ókoriaknak az emberi barátságról szóló legmegha- tóbb mondáit is felülmúlja«. Párizsban írta meg Marx és Engels »A szent család« c. könyvet, amely az Sfjúhegelizmus ellen irányult. Ez a könyv már lerakta »a forradalmi

materialista szocializmusnak alapjait« (Lenin).

U ngels Németországba való visszaérkezése után, 1845-ben közzétette »A munkásosztály helyzete Angliában« c. könyvét, amelyet Lenin »a világ szocialista irodalma egyik legjobb művének« nevezett. »Engels volt az első«, aki e művében »megmondta, hogy a proletariátus nemcsak szenvedő osztály«, s .hogy »a harcoló proletariátus maga fog segíteni magán« (Lenin).

1845 tavaszán Engels átköltözött Brüsszelbe, ahol Marx akkor élt. Itt írták meg együtt »A német ideológia« c. könyvet. Marx és Engels e (művükben Feuerbach filozófiájának fogyatékosságait, az ifjúhegedis-ták nézeteit és az úgynevezett »igazi szocializmust« bírálták, amelynek képviselői állást foglaltak az osztályharc ellen és általános megbékülést -hirdettek.

Amikor Franciaországban 1848 -februárjában kitört a forradalom, Engels Párizsba utazott -Marx után, akit a belga kormány kiutasított Brüsszelből. 1848 áprilisában-, amikor a forradalom Németországra is átterjedt, Engels és Marx elhagyták Párizst és Kölnben telepedtek • le. Itt az általuk megalapított »Uj Rajnai Újság« c. lapot vezették és óriási forradalmi munkát fejtettek 'ki. Miután letantóztatási parancsot adtak ki az »Uj Rajnai Újság« szerkesztői ellen, Engels Kölnből Brüsz- szelbe menekült. Itt letartóztatták, bebörtönözték, majd kiutasították.

Októberben Engels ismét Párizsba érkezett. Innen Svájcba menekült és csak 1849. január közepén tért vissza Kölnbe, ahol Marxszal1 együtt csaknem bíróság elé állították a »hatóság megsértésének« vádjával. A vádlottak a bíróság előtt vádlókká lettek, s a bíróság kénytelen volt felmenteni őket.

A z 1848—1849-es forradalmi

" évek mérlegét Engels két kiváló művében vonta meg: »A német parasztháború« c. munkájában (mely

Halálának 60. évfordulóján

1850-ben jelent még) Engels kimutatta, hegy »az 1848-at és 1849-et mindenütt eláruló osztályok és osztálytöredékek — bár -alacsonyabb fejlődési fokon — már 1525-ben is árulóknak -bizonyultak«. Másik munkájában, amelynek címe: »Forradalom és ellenforradalom Németországban«, Engels nagy figyelmet szentel a fegyveres felkelés kérdéseinek, s rávezeti a forradalmi m-unikásokat annak felismerésére, hogy a felkelés — művészet.

1850. novemberében Engels átköltözött Manchesterbe, ahol egy kereskedelmi cég alkalmazottja-, majd ipedig részvényese lett. Engjelsnek ismét az »átkozott kereskedelemmel« kellett foglalkoznia, hogy «anyagi támogatásban részesíthesse Marxot. Manchesteri tartózkodásának idején Engels számos munkát írt katonai -kérdésekről, amelyek iránt erősen érdeklődött. Lenin nagy katonai szakértőnek tartotta Engels! Engels nagy figyelmet szentelt ebben <az időszakiban annak, hogy tovább bővítse már amúgyis rendkívül széleskörű nyelvtudását. Engels 1870-ig élt Manchesterben, s ez idő alatt úgyszólván naponként levelezett Marxszal. E levelezésben Marx és Engels közösen megvitatták az elméle! a politika és a taktika legkülönbözőbb kérdéseit, valamint — ahogy Marx előkészületben lévő »Tőke« c. munkáját nevezték — a »Közgazdaság- tan« problémáit.

íz I. Imtemacionálé megalapítá- ** sától kezdve Engels Marxszal együtt harcolt a proudihonis-ták, a bakunisták és az Internaciion-álé valamennyi többi ellensége ellen. 1870- ,ben Manchesterből Londonba költözött át. Megérkezése után iaz I. !n- íemacionálé Főtanácsának tagjává választották. Az Internacionálé később beszüntette működését, de Marx és Engels változatlanul tovább irányították a munkásmozgáimiat, s mivel Marxot erősen lekötötte a »Tőke« megírásának munkája, a (marxizmussal ellenséges irányzatok

YES

elleni harc terhének zöme Engels vállaira nehezedett. Ebből az időszakból származnak Emgelsnek Dühöng éHen* írt cikkei, amelyek .1877—'1878-ban jelentek meg. Ezekből a cikkekből tevődött össze azután Engels »Anti-Dühri.ng« c. híres műve. Az »Anti-Dühring«-ről Lenin a következőket írta: Engels »itt a filozófia, a természettudomány és a társadalomtudomány legnagyobb problémáit taglalja... ez csodálatosan tartalmas és tanulságos könyv«. Ugyanebben az időben tüzetesen tanulmányozza a természettudományokat és a matematikát, s tanulmányainak eredményeiről »A természet dialektikája« c. műve tanúskodik.

Marx halála után Engels hozzálátott a »Tőke« 2. és 3. kötetének feldolgozásához és kiadásához; Marx Ugyanis ezeket a köteteket már nem tudta befejezni. 1885-ben Engels kiadta a »Tőke« 2. kötetét, 1894-ben pedig a 3. kötetet is. A »Tőke« 2. és harmadik kötetének kiadásával Engels zseniális 'barátjának nagyszabású emlékművet állított. »A »Tőke« e két kötete kettőjük műve: Marxé és Engelsé« (Lenin). Ebben az időszakban írta Engels »A család, a magántulajdon és az állam eredete-' c. klasszikus művét is. 1888-ban jelent meg Engels »Feuerbach és a klasszikus német filozófia felbomlása« c. könyve, melyből — éppen úgy, (mint az »Anti-Dühring«-ből — a marxisták egész nemzedékei sajátítják -el a dialektikus és a történelmi materializmus alapjait.

A kilencvenes évek elején En- gels különböző politikai személyiségekhez írt leveleiben is kifejtette a történelmi materializmus eszmélt. A marxizmus vulgarizáló! el akarták hitetni, hogy a történelmi materializmus, amely döntő jelentőséget tulajdonít a gazdasági életben végbemenő változásoknak, tagadja a felépítmény — az állam, az ideológia stb. — bármilyen szerepét. A marxizmus ilyen értelmezése komoly veszélyt rejtett magáiban, mivel a történelmi folyamat passzív szemléletére ösztönzött, s lebecsülte az eszmék, a politikai intézmények és a proletariátus által a politikai hatalom meghódításáért vívott harc óriási szerepét. Ennek az értelmezésnek alapja — írta Engels 1893-ban Mahringnek — »az a vulgáris, dialektikaellenes felfogás, hogy ok és okozat mereven ellentétes pólusok, a kölcsönhatás teljes szem élői tévesztése. Ezek az urak (t. í. a marxizmus vulgarizálói — Szerk.) .gyakran szinte szándékosan megfeledkeznek arról, hogy egy történelmi mozzanat, mihelyt más, végeredményben gazdasági -okok létrehozták, visszahathat környezetére, sőt saját okaira is«.

Engels leveleiben tisztázta a társadalom alapja és felépítménye között érvényesülő kölcsönhatást, megmutatta azokat a specifikus sajátosságokat, amelyek az -ideológia (filozófia, vallás, művészet) fejlődését a gazdasági élet fejlődésétől megkülönböztetik, s bírálta azokat a »marxistákat«, akik — miután betanulták a történelmi materializmus egyes általános tételeit — nem fárasztják magukat azzal, hogy részletesen tanulmányozzák a konkrét történelmi tényeket. Azokat a gondolatokat, amelyeket Engels leveleiben, valamint Marx és Engels műveikben az alapról és a felépítményről kifejtettek, Sztálin elvtárs -alkotó módon továbbfejlesztette »A marxizmus és a -nyelvtudomány kérdései« c. munkájában.

IX atalmas elméleti munkája mellett Engels a nemzetközi forradalmi -munkásmozgalom gyakorlati irányítását is végezte. Engels rendkívül nagy érdeklődést mutatott az oroszországi forradalmi mozgalom iránt és számos cikkében foglalkozott az orosz 'társadalmi viszonyokkal. Engels -politikai tevékenységének első napjaitól fogva élete végéig a forradalom -lániglelkű harcosa, a proletariátus elismert vezére és a munkásosztály életbevágó érdekeinek legtökéletesebb kifejezője volt;

Engels 1895. augusztus 5-én halt meg.