Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-30 / 203. szám

Kedd, 1955. augusztus 30. SOMOGYI ISEPLAP 3 Berta István somogytúri párttitkárt várják a szövetkezetiek SOMOGYTÜRON általában hozzáértően, okosan i gazdálkodó dolgozó parasztok laknak. Köztük számos értékes termelési tapasztalattal rendelkező középpa­raszt van, akiknek példájára művelik a földet a köz­ségben. Mindig nagy gondot fordítanak a föld termő­erejének növelésére, az istállótrágyázásra, s ezért előszeretettel foglalkoznak állattenyésztéssel is. Szűcs Lajos 11 holdas gazda szerződéses bikát nevel, búzája az idén jóval felül adott holdanként 10 mázsánál. De mint mondja Szűcs gazda: akárhogy forgatták is ma­gukat az egyéni gazdaságban, scha sem jutottak odáig, mint a környékbeli szövetkezeti parasztok. Mert figye­lemmel kísérték ők a szomszéd községek tsz-einek és * egyéni termelőinek munkáját, életét. És egyre inkább megvilágosodott előttük, hogy miért nem juthatnak ők ■egyéniek előbbre: a kisparcella, amelyen a nagy, kor­szerű mezőgazdasági gépeket, az élenjáró agrotechni­kai módszereket nem tudják úgy kihasználni, illetve alkalmazni, mint a szövetkezet nagy tábláin. A másik pedig, hegy míg a szövetkezetben minden ember egy- egy beosztott munkaterületen végzi munkáját, őnekik az egyéni gazdaságban úgyszólván ezer felé kell nyúlni, ha rendben akarják tartani gazdaságukat. És mégis a jövedelemnél nagy az eltérés. Nincs egyetlen gazda itt, aki azzal dicsekedhetne, mint például a szöllősgyöröki Vörös Csillagban Dezső József, aki munkája után előlegként 54 mázsa gabonát vitt haza a közösből. Erről beszéltek a somogyi úriakkal a Fcnyódi Já­rási Pártbizottságtól kint járt elvtársák és a gazdák maguk közt is. — Csak a buta ember szalaszt.ja el a jót a kevésbé jóért — szögezte le Szabó Ferenc 10 holdas és Molnár Ferenc 17 holdas dolgozó paraszt. A közösben még az állattenyésztéshez is nagyobb -a lehetőség — állapították meg többen is. Takács Jó­zsef községi tanácselnök biztatta a gazdákat: ő is kö­zéjük áll a családjával 8 holdjával, ha szövetkeznek. S a középparasztok egy része, akik előbb meglátták a helyes utat, határoztak: összefognak, tsz-t alakítanak. Köztük volt Szabó Ferencen és Molnár Ferencen kívül Szűcs Lajos 14 holdas gazda is. De bevették tagnak a földnélkülieket is: Szabó Vilmosnét, özv. Gombos Ist- vánnét. »Majd a közösben nekik is jut föld« — biztat­ták őket a középparasztok. S augusztus 18-án este ösz- szejöttek: 24 család 26 tagja. 268 hold földdel megala­kították az Augusztus 20 TSZ-t. — A tsz kapuit nyitva hagyjuk — mondta Szűcs Lajos, aki a tagság bizalmából a tsz elnöke lett — és szívesen várjuk a többi gazdákat is közénk. Várják az olyan tapasztalt, jó gazdákat, mint Szűcs Géza, Nemes Andor 12 holdas, Valter István 11 holdas, Gadányi Lajos 9 holdas, akiknek nemcsak a munkájára, hanem termelési tapasztalataira is szüksé­gük van az új úton. De mindenekelőtt, várják ?. község kommunistáit: Berta István párttitkárt, a 10 holdjá­val, i£j. Szűcs János párttagot és a többit, akiknek elsősorban ott a helyük a párt mutatta úton. Berta István párttitkár elvtárs elismeri, hogy helyes a szö­vetkezés, mert a minap belépési nyilatkozatot is kért, hegy megy tsz-t szervezni. De vajon tud-e az olyan ember a szövetkezés mel­lett agitálni, aki csak szavakban ismeri el a szövetke­zetét? Agitálhat-e az az új mellett, aki még a régi, a maradi gazdálkodás talaján: áll? A PART AZT VÁRJA Berta István párttitkártól, hogy ne csak agitáljon, hanem személyes példájával is, azzal, hogy belép a tsz-be, a szövetkezés bátor har­cosává váljon. A somogytúri tsz-tagok várják maguk közé, de őrá figyelnek a szövetkezeten kívüli kis- és középparasztok is, akik követni akarják a pártot, a kommunistákat a szövetkezés útján is. Sz. F. Hozzászólás a „Moziüzemi filmpropaganda munkájáról“ c. cikkhez A barcsi mozikedvelő közönség helyesléssel fogadta a Somogyi Nép­lap idézett cikkét. Egyetért azzal, hogy sok esetben itt sem kielégítő a filmeket megelőző propaganda, bár azt is elégedetten állapíthatjuk meg, hogy legtöbbször ennek ellenére is zsúfolt nézőtér előtt játsszák a fil­meket. Ez a legjobb dicsérete a ma­gyar és népi demokratikus orszá­gok haladó filmjeinek. A gyenge propaganda mellett azonban azt állapítjuk meg, hogy . a Moziüzemi Vállalat egyes dolgozói úgy Látszik, hanyagul és figyelmet­lenül végzik el feladataikat. Néhány példát erre a mozi dolgozói nagysze­rű munkával biztosították, hogy a Harag napja című magyar fűmet hárem napon át táblás házak előtt vetítsék. Ez még májusban történt, ■ azonban a fűm még ma sem érke­zett Barcsra. Elképzelhető a közön­ség csalódása és annak a valószínű­sége, hogy ezután nagyon nehezen lehet majd elővételt biztosítani ép­pen a politikai szempontból legfonto­sabb filmekre. Ilyen fi gyelmet,lemség nyilvánul meg a repriz filmek tekintetében is. Körülbelüli két hónapja vetítet­ték a Rejtett, folyosó és a 2x2 néha 5 című filmeket. Most újra 'napirend­re kerültek. Viszont komikus dolog, hogy az augusztus 29-én vetített Üldözést szeptember 4-én újra mű­sorra tűzték. Ugyanakkor hiába ké­rik az olyan filmeket, mint az öten a Barska utcából, a Zavarosan foly­nak a vizek, Schubert, Kaméliás hölgy, amelyeket már a budapesti utánjátszó mozik sem játszanak. Helyesein állapítja meg a cikk a termelőszövetkezeti mozgalom mel­letti agitációs lehetőségeket, amelye­ket bár a filmek megoldanak, mégis a mozik dolgozói és a helyi párt- és tanácsszervezetek jobban kihasznál­hatnának minden faluban. Itt vannak például a filmeket hir­dető táblák, fényképes tablók, ame­lyeket igen sokan nézegetnek. Jó volna, ha ide érdekes, rajzos anya­gok kerülnének a helyi termelőszö­vetkezetek eredményeiről. A barcsi moziban erre ezenkívül kiváló alkalom volna a szünetek ki­használása is. Ugyanis — az ígére­tek. a hely megépítése és a máso­dik gép kaposvári léte ellenére — itt az egyik gép miatt egy film vetíté­sénél hat-hét. szünet ás van (persze rendszerint a legérdekesebb jelene­tek között). Ilyenkor a közönség ásítozik, beszélget, vagy nézi a fa­lat és bosszankodik. Ügy gondoljuk, az ilyenkor megfelelő szöveggel, han­gulatosan bemondott jó eredmények igen jó hatást keltenének. Ehhez azonban a mozik vezetőinek és a helyi tanács, tsz és kultúrszerveik együttműködésére van szükség, ezen­kívül persze a pártszervezet irányí­tására és a tanácsaira. Több barcsi mozikedvelő. A nagybajomi fiatalok megmutatták, hogy felveszik a versenyt az idősebbekkel is Nagybajom községben a rossz időjárás ellenére is jó ütemben ha­lad a cséplés. A község területén 10 cséplőgép működik, s a gépek mel­lett 80—90 százalékban fiatalok, dí­szesek dolgoznak. Szűcs György felelős cséplőgépve­zető 1070-es cséplőgépével naponta a napi előirányzatát 145—150 száza­lékra teljesíti. Munkájában segítsé­gére van Palák István brigádvezető, aki tanácsaival, tapasztalataival irá­nyítja a fiatalokat. Szeibert Mária, Merkei Mária, Jani Magda, Horváth József.né szaimahardók, Sipos István­ná, Kosa Ilona kévevágók szintén jó munkát végeznek. Jani István kazalmester irányítá­sával Merkei Mihály, Jani László, Szabó András, Mór Károly és Teg- lovics János rakják össze az elcsé­pelt gabona szalmáját. Miklevics Mihály zsákoló napi 120—130 mázsa terményt zsákol be és hord fel a gazdák padlására. Cseh Ferenc és Kiss János pelyva­hordók annak ellenére, hogy még nagyon fiatalok, példamutatóan lát­ják el munkájukat. A nagybajemi DISZ-fiatalok meg­mutatták, hogy felveszik a versenyt tapasztalt, idősebb munkásokkal is. András István DISZ-tag, Nagybajom. ÉS GYŐZ AZ OKOS SZÓ NAGYKORPÁDON... Kevés szó esett mos­tanában Nagykorpádról, pedig szóra érdemes dol­gok történnek ott. Szín­űé napok alatt 121 csa­lád, 252 taggal lépett a termelőszövetkezetbe. Az egész úgy kezdődött, hogy Kővágó elvtárs, a járási pártbizottság első titkára egy nap megje­lent a községben, össze­hívta a kommunistákat és azt mondta: hogy Nagykorpádból termelő­szövetkezeti község le­gyen, az itteni kommu­nistáknak kell az első'lé­pést megtenni. Mindenki értett a szóból, s még ezen az estén valameny- nyi kommunista aláírta a belépési ívet. Első­nek Kovács Gábor párt­titkár, utána a pártszer­vezet minden tagja. Az események aztán gyorsan, követték egy­mást. A párt népneve­lői szinte ellepték a fa­lut, még a Lábodi Álla­mi Gazdaság is adott 17 kommunistát, akik1 ugyancsak tudtak a nagyüzemi gazdaság elő­nyéről beszélni, a Nagy­atádi Fonailgyár népne­velői is megjelentek a községben. Amikor Gö- böiös Ilona elvtársnő, a IFonalgyár i igazgatója két családot meggyőzött a belépésről, olyan őszin­tén mondta* hogy job­ban örül neki, mint százezer forintnak, hogy szavait bárki elhihette. Mindenki örült Göbölös eilvtársnő sikerének, csak Jankovics elvtárs­nő, a Fonalgyár párttit- kára volt kedvetlen, mert neki még akkor nem sikerült meggyőzni senkit. S mivel titokban versenyeztek az igazga­tónővel, sehogy sem tu­dott belenyugodni a ku­darcba. Ez még a múlt hét közepén volt, a hét végére azonban a két versenyző fej-fej mellett haladt, mert Jankovics elvtársnő is meggyőzött két családot arról, hogy jobb lesz a tsz-ben, mint egyénileg. A verseny köztük to­vább folyik. A felvilágosító munka nemcsak szóval történik, felhasználnak minden' más agitációs módszert. — Meg kell jegyezni, hogy ebben nagy érde­me van Schlágmüller Zoltán elvtársnak, a já­rási tanács’ dolgozójá­nak. — Olyan ügyes rap zok, feliratok állítják meg mindenütt a járó­kelőket a községben, hogy pl.: »Légy társa Bakos Viktornak a tsz- ben!«, vagy »A tsz útján jár 24-től Papp Géza is.« Egy másik felirat már messziről magára vonja a figyelmet: »-Ki az, aki vár«? — kérdezi, de már alatta ott is a fe­lelet: »A tsz vár, gyere, légy tagja a termelőszö­vetkezetnek!« Van egy hangszóró a tanácsházán, amely min­den este 8 órakor meg­kezdi »működését« — a nagykorpádiak azt állít­ják, hogy ezt még a sza- básiak is meghallják, úgy szól (igaz, ez nem is baj, hadd hallják Szabá­son is, hogy a nagy- koipádi dolgozó parasz­tok sem gondolkodnak rosszabbul nálukná’.) A hangszóró állandóan tá­jékoztatja a lakosságot, hogy ki lépett be újab­ban a csoportba, ki az, aki még gondolkodik és szíves szóval, mindenki fülehallatára hívja azo­kat, akik még nem dön­töttek. A tanácselnök­nek, Andrásevics Zoltán elvtársnak és a tanács- titkárnak, Balaskó Gyu­la elvtársinak talán még sohasem volt ennyi munkája, mint most, tie talán még sohasem dol­goztak ennyi lelkesedés­sel — és hozzá kell ten­ni — ilyen eredménye­sen. Sokat segít Mátyás elvtárs a járási pártbi­zottságtól, aki maga is nagykerpádi volt, isme­ri az embereket, hallgat­nak a szavára. Külön dicséretet ér­demel Nagy Lászlóne, az MNDSZ ügyvezetője, aki miután harmadmagával belépett a tsz-be, nyolc családot győzött meg a belépésről, köztük ígér Jámosnét, Peti Istvánt és Mariska lányát — aki tagja az MNDSZ-nek —, a Buckó-családot, Tilin- geréket, Varga Józsefé- ket és még másokat is. Nagyné azt mondja, ő bizoijy nem tágít, amrg az egész család alá nem írja. Erős elhatározását tényleg siker koronázta, egész családok lépnek szavára a szövetkezetbe. A nagykorpádi esemé­nyek azt mutatják: nem telik bele sok idő és Nagykő,rpád is termelőd szövetkezeti község lesz. Ehhez már csak annyi hozzáfűzni való van: okosan gondolkodtak, jól cselekedtek a nagykor­pád! gazdák, amikor hallgattak a népnevelők­re, mindazokra*, akik jót akarnak nekik. V. M. A Nagyatádi Járási Pártbizottság tagjainak felelőssége Augusztus 27-íe volt kitűzve a Nagyit ad i Járási Pártbizottság ülé­se, Ahol á pártbizottság tagjainak a Központi Vezetőség ifjúság kö­zötti munkáról szóló határozatát kellett volna megvitatni. A meghí­vó délelőtt 9 órára szólt. Ezek után magától értetődő lenne, hogy 9 óra­kor pontosan meg is kezdjék a párt­bizottsági ülést, hisz itt a járás ve­zetői vesznek részt, kommunisták, akiknek vérükké kellett hogy váljék a fegyelmezettség, a pontosság. Nagyatádon nem ez történt. A járá­si pártbizottság egyes tagjai, veze­tő funkcionáriusok, akik bizonyo­san a maguk munkahelyén munka­társaiktól megkövetelik a fegyelme­zettséget, a pontosságot — nem je­lentek meg. Még csak annyi fárad­ságot sem Vetíjek, hogy értesítsék a ijátrási párt-végrehajtóbizottságot távolmaradásuk okáról. Ilyen felelőtlenség mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Vajon nem érez lelkiismeretíurdalást Gaál Jó­zsef elvtárs, Sallai György elvtárs, a csökölyi pártszervezet titkára, Hoffmann Józsefné elvtársnő a Fo­nalgyártól, Ódor Károlyné elvtársnő, mikéi tanácselnök, Kustos István elvtárs, a Nagy baráti Állami Gaz­daság igazgatója, hogy miattuk el kellett halasztani a pártbizottsági ülést, mert az nem volt határozat­M.zm. ■--------------­I képes? Különösen feltűnő volt Kus­tos elvtárs távolmaradása, aki ez- ideig mindig pontosan megjelent a pártbizottsági ülésen, s aki mint pártbizottsági tag is jól dolgozik. Érthetetlen Hoffmann elvtársnő tá­volléte, aki helyben, Nagyatádon lakik. De különösen felvetődik a fe­lelősség Sallai elvtársnál, aki már többízben távolmaradt a pártbizott­sági ülésről. A pártbizottság tagjainak tudniuk kell, hogy a járási pártbizottság a járás legfelsőbb szerve, akit a párt- bizottság tagjának megválasztanak, az az egész járás kommunistáinak a bizalmát élvezi. Ezzel visszaélni súlyos felelőtlenség. A pártbizottsá­gi ülésen a pártbizottság tagjainak résztvenni jog és kötelesség. Ter­mészetesen a járási párt-végrchajtó-i bizottságot is felelősség terheli, mert a megtörténtek azt igazolják, hogy a pártbizottsági ülés | előkészítése nem volt megfelelő. Hiba, bogy az előkészítést egy elvtársra bízták, ahelyett, hogy az egész járási párt vb részt vett volna benne. A tanulságokat levonva okuljon mind a járási párt vb, mind a párt- bizottság távolmaradt tagjai az eset­ből és készüljenek úgy a jövő szom­bati járási pártbizottsági ) ülésre* hogy az ott végzett munkájuk ered« ményes legyen. Az élüzem cím megszerzésében és megtartásában része van a Tabi Téglagyárnak is A Somogy megyei Téglagyári Egye­sülés immár másodszor nyerte el a megtisztelő élüzem címet. Legutóbb a második negyedévben végzett munkájukért kapták a kitüntetést. Ez természetesen az ES valamennyi téglagyára jó munkájának köszön­hető, így a Tabi Téglagyárnak is, ahol ugyancsak jól dolgoztak a má­sodik negyedév folyamán. Nem hi­valkodásból, de örömmel mutatják a szép selyemzászlót, amit az élüzem avató ünnepségen kaptak kiváló mi­nőségű munkájukért. Nemcsak a fe­lettes szervek, minőségi ellenőrök ismerik el a Tabi Téglagyár dolgo­zóinak minőségi munkáját, hanem mindazok, akiknek a gyár szállít. Legutóbb Lepsényből kaptak jóminő­ségű téglájukért elismerő sorokat. Természetesen a második negyedév folyamán tervüket túl is teljesítették. Égetési kötelezettségüknek 123 szá­zalékban tettek eleget, 350.000 tég­lával így ártottak többet, mint ameny- nyit a terv előírt. Ahhoz, hogy a Somogy megyei Téglagyári Egyesülés másodszor el­nyerhette az élüzem címet, nagy­mértékben hozzájárult az egyesülés javítóbrigádjának munkája, akik ugyancsak Tabon, a javítóműhely­ben végzik eredményes munkájukat. Nekik köszönhető: — Vojtasek Jó­zsefnek, a brigád vezetőjének, Hor­váth György, Nagy István brigádta­goknak —, hogy az egyesülés gyá­raiban a gépek lelkiismeretes javítá­sával az év folyamán minimálisra csökkentették a gépállást. Vojtasek elvtárs, ha szükséges, még éjszaka is dolgozik. Az áldozatvállalás nem hi­ányzik a gyár dolgozóiból. Különö­sen a törzsgárda védi a Tabi Tégla­gyár éveken át őrzött jóhírét, nevéti A gyár DISZ-fiataljai az elmúlt években szerzett jóhírükhöz méltón imost is szép eredményeket tudnak felmutatni. Kovács Károly DISZ tit­kár, aki egyben művezető is, sokat foglalkozik a fiatalokkal, hiszen munka közben állandóan velük van. A diszisták között sok a jó dolgozó, sztahanovista, sőt Vilcsek Katalin már megszerezte a »Kiváló dolgozó« címet is. Kovács Károly mind az üzemi, mind a DISZ-munkaban fá­radhatatlanul és hozzáértéssel irá­nyítja, neveli a fiatalokat. A Tabi Téglagyár dolgozói töre­kednek a jó és jobb eredményekre: Még egymás mu nkasi köreire is fél­tékenyen ügyéinek; hogy el ne ma­radja» ak a másik dolgozó, vagy a másik brigád mögött. A brigádok között állandó verseny folyik. A két' behordóbrigád: Reiter Istváné és Nágel Jánosé éberen figyeli egy­más eredményét. Százalékban nincs is nagy eltérés eredményeik között* De a Nágel-brigád mégis jobb, már annyiban, hogy itt jobb a munkafe­gyelem. A harmadik negyedévben különö­sen szükség van a dolgozók lelkes versenyére, erőfeszítésére. Mert a bőségesen eső csapadék hátráltatta a téglagyárak munkáját. Igaz, a ta- biak lemaradása még nem nagy, en­nek pótlása — ha az idő kedvező — a gyár dolgozóinak nem okoz külö­nösebb nehézséget. S ha rajtuk mú­lik, nem maradnak adós egy darab téglával sem. Szeretnék az élüzem címet, amit már két ízben egymá- után megszereztek, harmadszor is elnyerni. A Textilművek kommunistái, legjobb pártonkívülijei értekeztek a lemaradás megszüntetése érdekében Vasárnap kommunista aktívaérte­kezletre jöttek össze a Textilművek kommunistái és a meghívott párton- kívüliek, hogy megbeszéljék, ho­gyan akarják pótolni a napról napra, sőt hétről hétre növekvő lemaradást. A beszámolót Csepreghy Győző elv- társ, laz üzem főmérnöke tartotta. Elmondta, hogy milyen tényezők akadályozzák a termelést. Az egyik ilyen ok kétségtelenül az, hogy nem szovjet gyapottal dolgoznak. De van egy egész sor olyan termelést gátló tényező, melyen lehetne segíteni. Például üzemen 'belül lazább lett a munkafegyelem, hiányos az ellenőr­zés és a munkaverseny-mozgalom sem olyan virágzó, mint az előző hónapokban. Csepreghy elvtárs beszámolóját számos értékes hozzászólás követte. A felszólalók őszinte bírálatot mondtak saját munkájukról. De he­lyesen megmutatták a< hibák más forrásait is. Kocsis műhelyfőnök elv­társ régi szakember, ö azt vette észre, hogy ibaj van a fiatalok szak- képzettségével. S ezért azt a válla­lást tette, hogy a gyengébb szaktu­dású dolgozókat oktatni* tanítani fogja. Nagy László elvtárs, helyet­tes fonodavezető nem vett részt az aktívaülésen, szabadságon volt. 'Le­velet küldött, melyben elmondta, hogy hibát követett el ő is, amikor a 23 esztendő alatt összegyűjtött szaktudását nem igyekezett átadni munkatársainak. A sok értékes és jelentős felszólalás közül kiemelke­dik még Hopp György főtechnológu­sé. Hopp György pártonkívüli, de véleménye szerint ezt az, aktívaér­tekezletet előbb kellett volna össze­hívni, már akkor, amikor először észrevették, hegy a termeléssel baj van és nem kellett volna várni több mint egy hónapot. Nagyon hasznos volt az aktívaér­tekezlet, mert a hibákat sorra fel­fedte. Most arra kell törekedniük a Textilművek dolgozóinak, hogy a következő napokban, hetekben mind­ezeket kijavítsák. S az eredmény nem maradhat el, hiszen ez az aktíva­értekezlet tett tanúbizonyságot ar­ról, hogy az üzem dolgozói felelőssé­get éreznek munkájukért, a terv teljesítéséért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents